Cziprisz Imre tanár, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ aligazgatója, a Kölcsey Ferenc Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette a nehéz szociális helyzetben levő diákok megsegítésére, iskolai rendezvények támogatására létrejött alapítvány elmúlt tanévi tevékenységét. Több diákot segélyeztek, a kiváló tanulók pénzjutalmat kaptak. Harminc diákot nyaraltattak Székelyföldön, a szelterszi Szent Gellért táborban, tíz diák pedig Magyarországon nyaralhatott. Támogatják a vetélkedők résztvevőit és a diáklapot is. Az öregdiákok adományaikkal segítik az alapítványt, hasonlóan több vállalkozóhoz. vetélkedők résztvevőit. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 8./

Szovátán a Bernády György Közművelődési Egylet szept. 30-án tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották elnöknek Mester Zoltánt, Tófalvi Zoltán pedig megerősítették tiszteletbeli elnöki címében. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Okt. 3-án és 4-én rendezték meg az RMDSZ V. kongresszusát Marosvásárhelyen. Az első napon a küldöttek meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György SZET-elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Demeter János OÖT-elnök, valamint Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter beszámolóját. Okt. 4-én az alapszabályzat és a program módosítására, valamint más dokumentumok elfogadására került sor. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszédében a magyar kormány nevében köszöntötte az RMDSZ-t és a kétmilliós erdélyi magyar közösség valamennyi tagját. Hangsúlyozta, hogy a pozitív változások "elősegítője volt a magyar szomszédságpolitika, annak fontos elemeként a magyar-román alapszerződés", amely 1920 óta először rögzítette jogi igénnyel az erdélyi magyarság jogos igényeit, alapot teremtve a kisebbség jogos törekvésinek számonkérhető érvényesítésére. Az erdélyi magyarságnak a történelmi esély megvalósításához hosszú küzdelemre van szüksége, mert senki sem képzelheti, hogy a több évtizedes nacionalista, magyarellenes politika egyszerre megáll - figyelmeztetett Tabajdi Csaba. "Mi azt szeretnénk - mondotta - ha ebben a történelmi folyamatban egy percig sem engednénk el egymás kezét". Emil Constantinescu elnök nevében Zoe Petre asszony politikai főtanácsos üdvözölte a kongresszust. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha jelenleg újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái az RMDSZ-ben a platformok, a társszervezetekben működő párok és csoportosulások révén. Markó Béla elfogadhatatlannak nevezte, hogy "közös döntéseinknek ne vessük alá magunkat" és hogy a különvélemény ürügyén "az egész szövetséget gyengítsük". A romániai magyar közösség nem a kormánybalépéssel hozta meg alapvető döntését, hanem 1990-ben, amikor szenátorokat és képviselőket küldött a parlamentben, mivel ennek a döntésnek része volt az az esély, hogy "a kisebbségi helyzet rendezésének elkötelezett partnerekkel koalícióra léphetünk." A szövetségi elnök a jogsérelmek orvoslását és az új jogi szabályozók elfogadását emelte ki a kisebbségpolitika változását elemezve, hozzátette, hogy még hátravan az 1990-es marosvásárhelyi események kivizsgálása, a vétkesek felelősségre vonása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása pedig még nem kezdődött meg. Az RMDSZ politikájában továbbra is kiemelt helye van a Magyarországgal, minden magyarországi parlamenti párttal, a magyar kormánnyal, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és más intézményekkel való kapcsolatoknak a közös nemzeti hovatartozás alapján. Markó Béla kitért a kisebbségek javára meghozott intézkedésekre, hozzátéve: mindez "rendkívül törékeny, és egyik napról a másikra összeomolhat". A csalódások "nem jogosítanak fel arra, hogy ne bízzunk saját erőnkben, s abban, hogy szövetségeseink is felmérik: mi egymásra vagyunk utalva ebben a térségben". - A szélsőséges nacionalizmus megpróbálja megbontani az RMDSZ és a koalíciós román pártok együttgondolkodását. A koalíció tétovasága, sőt egyes koalíciós politikusok ellenséges megnyilatkozásai tették lehetővé, hogy az RMDSZ-ellenes és magyarellenes uszítás elszabaduljon. Markó Béla bízik abban, hogy egységes fellépéssel elejét lehet venni ennek a kampánynak. Rámutatott arra, hogy vissza kell utasítani a gyűlöletre való izgatást. Ha megengedik a reform megtorpanását a kisebbségi jogok területén, az megkérdőjelezheti a demokratikus nyitás egészét is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszámolójában kijelentette: "Mindenekelőtt pusztuló fajtánk iránti kollektív felelősségünket kívánom hangsúlyozni". Időnként kísérletet tesznek arra, hogy a társadalmi és egyházi közéletből eltávolítsák, mert személyéhez "a hivatalossá izmosodott RMDSZ-irányvonaltól eltérő, másfelől a nacionalista román és a szocialista liberális magyar uralkodó politikával ellentétes politizálás kapcsolódik" - mondotta. Kijelentette, hogy szigorúan tartotta magát az RMDSZ programjához. Érthetetlen számára, miért bélyegzik radikálisoknak azokat, akik a szövetség programját következetesen képviselik, háromszintű autonómiát akarnak. - Tőkés László nyolc pontban foglalta össze javaslatait. Elsőként sürgette, hogy a kongresszus "utólagosan, tételes formában" fogalmazza meg igényeit a román kormánnyal szemben, és ezekről román-romániai magyar kerekasztalt javasolt. Az Európa Tanács elsietetten megszüntetett felügyelete helyébe az RMDSZ-nek kellene gondoskodni a kisebbségi jogok helyzetének monitorizálásáról. Javasolta továbbá, hogy az RMDSZ szervezzen új magyar-magyar csúcstalálkozót, támogassa a titkosszolgálati dossziék megismerésének lehetővé tételét, több javaslatot tett az anyanyelvű oktatásra, így a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé alakítására, a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállítására. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek "gyökeresen változtatni kell" tanügyi politikáján. Sürgette az RMDSZ belső választásának megtartását, az autonómia-statútumok elkészítését és azt, hogy az RMDSZ lépjen fel az egyházi ingatlanok visszaadása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6., Markó Béla beszámolójának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A második napon, okt. 4-én a kongresszuson pontról pontra szavazva elfogadták a szervezeti szabályzat módosítását. A vitában a központosítási és a decentralizálási szándék ütközött egymással. A módosítás szerint a kormányba lépésről, a kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ dönt, a miniszterek kinevezéséről és visszahívásáról az ügyvezető elnökség javaslata alapján az Operatív Tanács, a prefektus jelölése és a döntés a területi szervezetek hatásköre. Kincses Előd, aki az 1990-es márciusi eseményekig Maros megyei RMDSZ-vezető volt, majd az alaptalan vádak miatt Magyarországra kényszerült, többpontos javaslatot terjesztett elő arról, hogy az RMDSZ igényelje Románia főügyészétől - többek között - az 1946 és 1990 között hozott, azóta törvénytelennek minősített politikai ítéleteket követő vagyonelkobzások tekintetében a főügyész éljen a semmisségi fellebbezéssel, állítsák bíróság elé azokat, akik bűnösek az 1989. decemberi gyilkosságokban és bántalmazásokban, tisztázzák a titkosrendőrség szerepét az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben, továbbá rendeljenek el nyomozást a nyilvánosan törvénybe ütköző kijelentéseket tevő politikusok ellen. Kincses Előd javaslatát a kongresszus elfogadta. - A kongresszus végül Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyolcpontos javaslatából ötöt átvett és az SZKT feladatává tette részletes kidolgozásukat. Ezek a következők: román-romániai magyar párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása, a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése, a magyar-magyar csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola egyetemmé fejlesztése. Az elfogadott pontokból kimaradt az, hogy az RMDSZ kongresszusa utólag fogalmazza meg elvárásait a kormánnyal szemben. - A kongresszus foglalkozott Szőcs Géza fellebbezésével, amelyet az SZKT tavaszi ülésén elfogadott, őt alapítványi pénzek kezelésével kapcsolatban elmarasztalta. Szőcs Géza új dokumentumot nyújtott be. A bizottság az idő rövidsége miatt nem tudta megvizsgálni az okmányokat, ezért átadták az RMDSZ ügyvezető elnökségének, amely három hónapon belül befejezi a vizsgálatot és dönt arról, hogy az igazságügyi hatóságokhoz fordul-e ebben az ügyben. - A kongresszus - a Bihar megyei RMDSZ javaslatára - elítélte a lakosságcsere gondolatát, Meciar szlovák miniszterelnök javaslatát, és szolidaritását fejezte ki a szlovákiai magyarsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7.. Kincses Előd javaslatáról: /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

Anyanyelvünk jövője címmel rendezett konferenciát okt. 8-án a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /Anyanyelvi Konferencia/. Szükség van olyan mozgalomra, amely vállalja anyanyelvünk ápolását, jelentette ki megnyitó beszédében Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke. Ennek szellemében fog össze a Magyar Tudományos Akadémia, a Nyelvtudományi Intézet, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Írószövetség, hogy hosszú távú stratégiát dolgozzon ki. A közös munka nyitánya volt ez a konferencia. Péntek János kolozsvári magyar egyetemi tanár vitaindítójában szólt a magyar kisebbség helyzetéről, az asszimiláció veszélyéről, az államok, az oktatás és az egyházak feladatairól és felelősségéről a kisebbségek nyelvi kultúrájának védelmében. Glatz Ferenc, az MTA elnöke kifejtette, hogy először nyelvünk jelenlegi állapotát kell felmérni. Tabajdi Csaba államtitkár szerint törvényi szabályozással nem érdemes beavatkozni a nyelv alakulásába. Kántor Lajos, a Korunk (Kolozsvár) főszerkesztője a Szó-tartó mozgalomról szólt, majd Péntek János a romániai, Gál Sándor kassai író a szlovákiai, Papp György újvidéki egyetemi tanár a vajdasági, Dupka György /Ungvár/ a kárpátaljai és Lázár Oszkár egyetemi tanár a nyugati szórványok anyanyelvvédelméről tartott előadást. /Magyar Nemzet, okt. 9./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke okt. 9-én megbeszélést folytatott Kovács László magyar külügyminiszterrel, aki Adrian Severin külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tesz Romániában. A megbeszélés során az RMDSZ elnöke elemezte a szövetség jelenlegi helyzetét a kormánykoalícióban, és elmondta, hogy a két sürgősségi kormányrendelet valóban fontos lépés a kisebbségi jogok rendezésének területén, de szükség van minél szélesebb körű alkalmazásukra és mielőbbi parlamenti megerősítésükre. A beszélgetés folyamán szóba kerültek a két ország közötti kapcsolatépítés legsürgősebb teendői, köztük az, hogy a román-magyar vegyes bizottság minél hamarabb kezdje meg a munkáját. A vegyes bizottságon belül létrehozott kisebbségi albizottságban jelen lesz a romániai magyarság és a magyarországi románság egy-egy képviselője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 9., 1029. sz./

Értékes kiadvány jelent meg magyarul és románul: A Maros megyében kiadott könyvek, albumok, térképek bibliográfiája 1990-1995 címmel. Kiadta: Tg. Mures, Biblioteca judeteana Mures, 1997. Bibibiografii muresene 2. A bibliográfiát Fülöp Mária könyvtáros állította össze. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Okt. 8-án Kovács László magyar külügyminiszter Bukarestbe érkezett, Adrian Severin kollégája meghívásának eleget téve. A külügyminisztériumban Adrian Severinnel együtt megnyitották a magyar-román alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság alakuló ülését. Ezen részt vettek a kilenc szakbizottság elnökei, Törzsök Erika, a HTMH elnöke és Klaus Fabritius, a Kisebbségvédelmi Hivatal államtitkára. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Emil Constantinescu államelnök okt. 8-án Kovács László magyar külügyminiszterrel egybehangzóan pozitívan értékelte a román-magyar kapcsolatok alakulását. A találkozót követően Kovács László a magyar sajtó romániai tudósítóinak kérdéseire válaszolva, a tanügyi törvénnyel kapcsolatos romániai vitákra reagálva kijelentette, hogy az RMDSZ jogos igényei olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek szerepelnek a két ország közötti alapszerződésben és megfelelnek az európai normáknak. Az Európai Unióba való betagozódásra és a NATO-tagságra törekvő Romániának meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek, mondotta a magyar külügyminiszter, és hozzátette, hogy bár nem könnyű a több évtized alatt kialakult kisebbségpolitikán változtatni, Románia érdekei ezt megkövetelik. Kovács László történelmi jelentőségűnek értékelte az RMDSZ kormányzati részvételét, és hozzáfűzte: némi túlzással öngyilkosnak nevezhető az, aki a kormányból való kilépést sürgeti, mert nem teljesültek a reményei. Kifejtette: ha valaki azt hitte, hogy pár hónap alatt minden problémát meg lehet oldani az RMDSZ kormányzati részvételével, annak nem sok érzéke van a realitásokhoz, és talán jobb is, ha nem foglalkozik politikával. A magyar külügyminiszter kifejtette, nem tartja reálisnak a romániai magyarok kettős állampolgárságára vonatkozó elképzelést, a magyar kormány nem is foglalkozik ezzel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 1030. sz./

Okt. 8-án népes kíséret élén Kolozsvárra látogatott Victor Ciorbea miniszterelnök. Először a koalíciós pártok helyi vezetőivel, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával és rektor-helyetteseivel folytatott megbeszélést, majd a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán és a szamosfalvi katonai körzet egységeinél tett látogatást. A találkozást követően Alexandru Farcas megyei prefektus elmondta: elsősorban a reformfolyamat helyi szinten való akadályoztatásáról tájékoztatta a miniszterelnököt. Amíg ugyanis az önkormányzati testületeket Kolozs megyében az ellenzék vezeti, a város élén a Nemzeti Egységpárt "kiemelkedő" személyisége áll, elképzelhetetlen a reformfolyamat megvalósulása. A megbeszélésen jelen levő Boros János, Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: felhívta a kormányfő figyelmét a felerősödő magyarellenes megnyilvánulásokra, Funar polgármester feszültségkeltő akcióira. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közelmúltban az Avram Iancu-megemlékezésen sem a kormány sem a köztársasági elnök nem reagált az uszító kijelentésekre, sőt a rendezvényen jelen volt a 4. Erdélyi Hadsereg egyik magas rangú képviselője, aki szintén magyarellenes kijelentéseket tett. Boros János követelte Gheorghe Funar tisztségéből való felfüggesztésére. Ciorbea válaszában kijelentette: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy Funar törvénysértést követett volna el, aligha merülhet fel a felfüggesztése. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Victor Ciorbea miniszterelnököt a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán arról tájékoztatták, hogy a hadsereg felszerelése idejét múlta, ilyen felszereléssel nehezen lehet elképzelni az euro-atlanti integrációt. A jelen levő Constantin Degeratu, a nagyvezérkar főnöke elmondta, hogy a jövőben majd sikerül új felszereléssel ellátni a hadsereget. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Okt. 8-án Nagyszalontára utazott Nagy Frigyes mezőgazdasági miniszter és román kollégájával, Dinu Gavrilescuval és aláírta a két ország gazdasági megállapodását. A keretszerződés a gazdasági együttműködés jogi alapjait fekteti le, lehetővé teszi közös vállalatok létrehozását is. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Okt. 9-én Nagyváradon mutatták ne az új magyar nyelvű ábécés könyvet, amelyet három nagyváradi tanítónő /Rauscher Erzsébet, Lovász Andrea és Tunyogi Katalin/ szerkesztett. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 10./

Irreális elképzelés, hogy az erdélyi magyarok kettős állampolgárok legyenek, ezért a magyar kormány nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mondta a Népszabadságnak adott interjújában Kovács László külügyminiszter. Romániai tárgyalásai alkalmával Emil Constantinescu elnöktől kérte a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokkal szembeni fellépést. Az államfő erre késznek mutatkozott, ugyanakkor kérte, hogy a magyar kormány is forduljon szembe olyan próbálkozásokkal, hogy egyes magyarországi politikusok Erdélyben vívják meg választási kampányukat. - Kovács László külügyminiszter a magyar-román kapcsolatokban a lélektani gátak áttörését tartja fontosnak. /Népszabadság, okt. 10./

A Szabadság Campus mellékletében új rovatot indítanak Provokác címen, ebben vitára provokáló cikkeket adnak közre. Az első írás Mikó András kirohanása a magyarságvédő cikkek ellen. "Bevallom, nem olvasok magyar újságot." - így kezdte. Ennek ellenére nem késett az erdélyi magyar lapok éles elítélésével. Ironikusan "a Romániai Magyar Újságíró" szerepel cikkében, aki "minden adott napon" elmondja, mit tett Funar. Mikó szerint ezt ő is tudja, nem kell elmondani. Ezekből a magyarság-cikkekből az derül ki, hogy a románok pofátlanok, de mi mások vagyunk. Mikó szerint az nem derül ki, hogy mi is az a magyar nemzeti identitás. Szerinte ugyanis csak egymás támadásáról van szó, "valakik ellen összefogunk", "egyet nagymagyarkodunk"... "Mi lesz akkor, ha már nem lesz közös ellenségkép?" /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Okt. 10-12. között rendezik meg az Erdélyi Magyar Nőszövetségek III. találkozóját, a helyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet szervezésében. Az első nőszövetségi találkozót két évvel ezelőtt Marosvásárhelyen tartották, míg a tavaly Kolozsváron gyűltek össze a nőszervezetek. A mostani találkozóra 11 szövetség jelezte részvételi szándékát Temesvárról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról és máshonnan. A találkozó során a nőegyletek képviselői meghallgatják egymás beszámolóit, eldöntik, hogy alakítsanak-e országos szövetséget, s ha igen, megvitatják ennek alapszabályzatát is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 1030. sz./

1948-ig működött Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Temesváron az irgalmasok férfi szerzetesrendje. Romániában már csak egyetlen élő tagja van a rendnek, Horváth Ágoston 81 éves szerzetes. Szatmárnémetiben a rendnek kórháza és gyógyszertára is volt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./

Egészségügyi okokra hivatkozva Béres András, az RMDSZ oktatásügyi államtitkára lemondási szándékáról értesítette az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét. Az ÜE okt. 10-i ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel, azonban nem született döntés arról, hogy elfogadják-e Béres András lemondását, s ha igen, ki legyen az utóda. - Az ÜE-nek még nincs jelöltje a nemrég az RMDSZ-nek juttatott külügyi államtitkári tiszt betöltésére. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Szőcs Géza anyagi elszámoltatásával azelőtt sokat foglalkoztak. Több tagból álló brigád utazott Magyarországra a terhelő adatok összegyűjtésére, az RMDSZ Szövetségi Ellenőrző Bizottsága jelentést állított össze, a Szövetségi Képviselők Tanácsa pedig elmarasztaló határozatot hozott. Ezt a határozatot Szőcs Géza megfellebbezte. Szőcs Géza kijelentette, nem bízik abban, hogy a jelenlegi RMDSZ-vezetés igazságot szolgálat neki. Dokumentumcsomagot adott át az összeülő RMDSZ-kongresszusnak. Eljött a koronatanú Amerikából, Hámos László, gyar Emberjogi Alapítvány HHRF /Hungarian Human Rights Foudation/ vezetője, "aki elmondta a bizottságnak, hogy Szőcs Géza nem tartozik ennyivel, semmivel sem tartozik, sőt, mi tartozunk neki". Szőcs Géza hangsúlyozta, hogy tiszta a lelkiismerete. /Nits Árpád: A Szőcs Géza-ügy záróakkordja következik? = Szabadság (Kolozsvár), okt.11./Hámos László

Okt. 9-13-a között Bukarestben tanácskozik az Észak-atlanti Közgyűlés őszi, 43. ülésszaka. A testületbe több mint 40 országból érkezett parlamenti képviselők az euroatlanti integráció időszerű kérdéseiről folytatnak eszmecserét. Az utolsó napon megérkezik Javier Solana NATO-főtitkár is. Az egyik jelentés a NATO kiterjesztésével foglalkozik. A tanulmány alcíme: Magyarország a felvétel küszöbén áll. Románia megfelelő jelölt. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Okt. 11-én Marosillyén megkezdődtek a Bethlen Gábor Kollégium fennállásának 375. évfordulója alkalmából tartott megemlékezési ünnepségek. Bethlen Gábor szülőházánál több mint 100 kollégiumi diák és tanár vett részt az emléktábla megkoszorúzásán. A szertartáson ünnepi beszédek hangzottak el, majd rövid irodalmi összeállítás következett. Az enyedieket köszöntötték Hunyad megye alprefektusa, Segesvári Miklós, a marosillyei polgármester, az RMDSZ és az EMKE megyei vezetői, a dévai református lelkészi hivatal és a Hunyad megyében élő enyedi véndiákok. Az ünnepséget követően a diákok meglátogatták a dévai várat, a Magna Curiá-t, ahol Bethlen Gábor fejedelem székelt, és a Hunyad megyei prefektúra dísztermét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 1031. sz./

Okt. 9-11. között Kolozsváron "Műemlékvédelem, településfejlesztés és környezetvédelem az önkormányzatok szintjén" címmel Romániából, Magyarországról és Jugoszláviából egybegyűlt szakemberek, polgármesterek tartottak konferenciát, továbbá tényfeltáró szakmai kirándulást /Torda, Mészkő, Torockó, Tordaszentlászló, Kőrösfő és Magyarvista/ és vitafórumot, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében. - A romániai magyar polgármesterek, tanácsosok és szakemberek számára megfogalmazott "Kolozsvári felhívás" kiemeli a településfejlesztés kérdéseit megvizsgáló és alakító lakossági fórumok szükségességét a rendszerváltás következményeként. - A találkozón részt vettek Kiss János Botond környezetvédelmi államtitkár, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa és Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is, míg a megnyitót Székely István önkormányzati alelnök és Balogh Ferenc KLMT-elnök, az RMDSZ ÜE főelőadója tartották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 14., 1032. sz./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ hatodik alkalommal szervezi meg az Országos Szakmai Napokat, idén Félixfürdőn, okt. 17-19-e között. Az ülés fő témája: környezetbarát technológiák. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tiltakozott amiatt, hogy az RMDSZ-kongresszuson Káli Király István, majd Dézsi Zoltán üléslevezető megakadályozták Katona Ádámot, az EMK elnökét abban, hogy válaszoljon az őt ért sérelmekre, illetve hogy előterjessze javaslatait a kettős állampolgárságról. Az EMK azt szerette volna, ha "a kongresszus azzal a kéréssel fordul a Magyar Köztársaság kormányához, hogy vállaljon védőhatalmi státust a romániai magyar nemzeti közösség fölött". /Hargita Népe (Csíkszereda) teljes terjedelmében közölte, ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11-12./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elindította a Partiumi Füzetek sorozatot. Első számát a honismereti konferencia /III. Partiumi Honismereti Konferencia/ első napján, szept. 26-án mutatták be Biharon. A tizenkét oldalas kiadvány Bihar nagyközséget mutatja be /Bihar, Partiumi Füzetek 1./. A három szerző - Borbély János, Csernák Béla és Mahajduda János - rövid történelmi visszapillantás keretében ismerteti a községet, majd bemutatja a református és katolikus templomot. Remélhetőleg a Dukrét Géza által szerkesztett Partiumi Füzetek sorozat folytatódik. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11-12./

Pécsett megkezdődött a hatodik alkalommal megrendezett Határon Túli Magyarok Fesztiválja. A határon túli magyar közösségek megmaradásának alapját is az autonómiák szigetei jelentik, mondotta a megnyitón Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az autonómia megadása annak függvénye, hogy a többségi nemzet politikai elitje felismeri-e: a kisebbség nem jelent veszélyt számára, nem próbálja felmorzsolni, mint például a Meciar-kormány teszi immár két éve. Ellenpéldaként említette Tabajdi Csaba Romániát, ahol Trianon óta először néhány kiválogatott "díszmagyar" helyett a kétmilliós romániai magyar nemzeti közösséget képviselő RMDSZ-szel kötöttek koalíciós szerződést. Jugoszlávia vezetői sem értették meg, hogy a vajdasági magyarok jogainak szavatolása felhőtlenné teszi a magyar-jugoszláv kapcsolatokat. Horvátországban erre már van politikai akarat, de hiányoznak még a konkrét lépések, például a háború sújtotta Kelet-Szlavónia újjáépítését célzó kormánytámogatás arányosabb elosztása, a magyarlakta települések figyelembe vételével. Kárpátalján a korábbi évek biztató jelei után megmerevedni látszik az ukrán kormány kisebbségpolitikája. - A fesztivál keretében okt. 10-én a külföldi magyar szerezetek és a baranyai polgármesterek részvételével lezajlott találkozón a fiatalokat foglalkoztató kérdéseket vitatták meg. A magyarországi és a határon túli üzletemberek okt. 17-én találkoznak. Okt. 22-én lesz a Kolozs megyei magyar civil szervezeteknek és az EMKE képviselőinek tapasztalatcseréje. A fesztivál okt. 25-én gálaműsorral zárul. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 13.

Strasbourgban rendezték meg az Európa Tanács 40 tagországának állam- és kormányfői találkozóját. Magyar-román találkozó is volt volt Strasbourgban. Emil Constantinescu elnök kérésére kerül erre sor, aki jelezte: miközben az európai színtéren nagyra tartják a magyar-román viszony modellértékű alakulását, vannak zavaró körülmények is. Szóvá tette, hogy egyes magyarországi politikusok Erdélyben esetenként olyan kijelentéseket tesznek, amelyek az ottani nacionalista erők számára "hivatkozási alapot" teremtenek. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy Budapest ettől elhatárolódik, mert az ilyen megnyilvánulások az egész Kárpát-medence stabilitására hatnak kedvezőtlenül. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Okt. 12-én Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök Kolozsváron megbeszélést folytatott Magyar Bálint magyar művelődés- és közoktatásügyi miniszterrel és Bretter Zoltán országgyűlési képviselővel. A találkozón a romániai magyar oktatás helyzetéről folyt eszmecsere, de ugyanakkor áttekintették az RMDSZ és az SZDSZ kapcsolatait is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 1031. sz./

Okt. 12-én Segesvári Miklós, Hunyad megyei alprefektus fogadta Déván Wagner András szombathelyi és Remus Maris vajdahunyadi polgármestert. A találkozón megbeszélés folyt a két város testvérviszonyi kapcsolatainak fejlesztéséről, Hunyad és Vas megye kapcsolatáról, valamint a turizmus fejlesztéséről. A találkozón részt vett Borbély Márton, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke és a megyei Kereskedelmi Kamara vezetősége. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 1031. sz./

Okt. 2-án és 3-án bővített ülést tartott Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöksége és Operatív Tanácsa. E fórumokon az oktatás, művelődés, foglalkoztatottság és mezőgazdaság terén felmerülő legsürgősebb megyei teendőkről esett szó. Az oktatással kapcsolatban a módosított tanügyi törvény alkalmazásáról és a tanügyi reformról, valamint a beiskolázás és a munkaerőpiac összehangolásáról folyt tanácskozás, a részvevők elemezték a művelődés decentralizálási folyamatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 1031. sz./

Birtalan József, az RMDSZ gazdasági alelnöke hétfőn, okt. 13-án Budapesten találkozott Szent-Iványi Istvánnal, az SZDSZ országgyűlési frakciójának vezetőjével. A megbeszélésen, amelyen részt vett Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is, a két politikai szervezet közötti kapcsolatok fejlesztéséről, az RMDSZ-nek nyújtandó és az SZDSZ által felajánlott - különösen gazdasági téren hasznos - szakmai segítségről, a kétoldalú együttműködés más kérdéseiről folytattak eszmecserét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 1033. sz./

Okt. 9-12-e között Gyergyószentmiklóson vendégeskedett a Bácstopolyán levő Kodály Zoltán Művelődési Egyesület népi tánccsoportja. Gyergyószentmiklós testvérvárosa Bácstopolya. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A Mocsáry Lajos Alapítványt a magyarországi Népjóléti Minisztérium hozta létre Lakner Zoltán első kuratóriumi elnök kezdeményezésére, 1992-ben. Célja a határon túli magyarok egészségügyi, szociális támogatása. A kuratórium 1996-ban létrehozta a Mocsáry Lajos-díjat, melyet az Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről vagy Délvidékről kiválasztott egy-egy személy kapja, áldozatos munkájáért. A tavalyi kitüntetettek voltak: Gergely István csíksomlyói plébános, Vaszócsik Lászlóné /Munkács/, valamint Utasi Jenő plébános /Tóthfalu/. Okos Márton, az alapítvány irodavezetője elmondta, hogy az alapítvány jelentős pénzösszeggel hozzájárult Kalotaszentkirályon egy modern vágóhíd felépítéséhez, amely nyeresége egy részét szociális célokra fogja fordítani. A kuratórium tájékozódó látogatást tett az építkezésnél, majd okt. 11-én a helyszínen, Kalotaszentkirályon átadta az idei díjakat. A kitüntetettek a következők: Fikó Csaba /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének megalapítója, a délvidéki díjazott Kopácsi Kettős János református tiszteletes, aki életét a menekültek megsegítésének szenteli, a kárpátaljai régióból pedig Bilics Éva nyugdíjas tanárnő, aki Rahón segíti a rászorulókat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./