"Nem várható radikális fordulat az RMDSZ okt. 4-5-én sorra kerülő kongresszusán, nyilatkozott a Népszabadságnak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A nemzetiségi kérdés rendezése nehézkesen halad. A szélsőséges nacionalista támadásai érzékeltetik, hogy a kisebbségi kérdés rendezésében elért eredmények igen törékenyek, visszafordíthatók, figyelmeztetett Markó Béla. /Népszabadság, szept. 15./ "

"Az RMDSZ helyi szervezete szept. 13-án, Torja falu búcsúnapján emléktábla állítással emlékezett meg Torja első írásos említésének 690. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisén húsz kézdiorbaiszéki katolikus pap vett részt, majd Coroi Artúr, Torjáról elszármazott, Budapesten élő történelemtanár, helytörténész, volt községi polgármester beszédében összefoglalta a falu történetét. Tamás Sándor parlamenti képviselő mondta a záróbeszédet. Az emléktáblára a következő szöveget vésték: "Torja 690 éves. 1307-1997. RMDSZ torjai szervezete". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívására Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szept. 14-én Szatmárnémetiben részt vett a tanévnyitó istentiszteleten majd a polgári fórumon. Pártja mindent megtesz azért, hogy a szomszédos országokban élő magyarság ne csak megtartsa, de gyarapítsa is iskoláit és templomait, ezen át megőrizze nyelvét és azonosságtudatát, hangsúlyozta. Nagy gondnak nevezte, hogy a hivatalos magyar politika kimutathatóan 7-8 milliós magyarságban gondolkozik és tervez, ahelyett, hogy az összmagyarság érdekinek megfelelően gyarapodó nemzetben gondolkozna, s gazdaságpolitikájával támogatná a nemzet gyarapodását. Megemlítette, hogy a millecenetárium évében a kormány 200 iskolát szüntetett meg. Az MDF kezdeményezni fogja újabb magyar-magyar csúcs összehívását, erre elengedhetetlenül szükség van mind a NATO-csatlakozásra, mind Magyarország európai integrációjára való tekintettel, a térség stabilitása és biztonsága érdekében, fejtette ki Lezsák Sándor. Akárcsak az előző napok polgári fórumain, itt is felvetődött a Meciar-féle lakosságcsere-javaslat. Tőkés László hiányolta Horn Gyula miniszterelnök megfelelő tájékoztatását, Lezsák Sándor szintén hiányolta ezt és kifejtette, hogy vagy olyan ötletet vetett fel Győrben a szlovák kormányfő, amelynek van előzménye, vagy improvizált, ami még veszélyesebb, mert kiszámíthatatlan. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, aki egyenesen Szlovákiából érkezett a fórumra, elmondta, hogy a szlovákiai magyar pártok szerint Meciar nem kísérleti léggömböt eresztett fel, hanem veszélyes tervet körvonalazott, amelyet komolyan kell venni és minden fórumon tiltakozni kell ellene. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"

"Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke képviselőházi elnök szept. 15-i sajtótájékoztatóján a kormánykoalíció és pártja neheztelését fejezte ki az RMDSZ címére azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet Frunda György szenátor még júliusban az Európa Tanácshoz intézett, támogatást kérve a román kormánykoalíció számára, amelynek kisebbségvédelmi vonzatú sürgősségi kormányrendeletei kivívták a román nacionalisták ellenkezését. Diaconescu szerint a levél a kormánykoalíció bepanaszolásaként értékelhető, továbbá etikátlannak tartja, hogy azokat a jogszabályokat, amelyeket a parlamentben most sokan túlzónak minősítenek, a romániai magyarság képviselői csupán részeredménynek tekintik. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nyilatkozatban tette közzé véleményét a neves román újságíró, Andrei Cornea ellen benyújtott bírósági feljelentésről. A MÚRE, "Sajtóetika kisebbségi sorban" című szimpóziumán született nyilatkozatában megállapítja: "Az esetet elemezve, a szimpózium részvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy Andrei Cornea nem sértette meg a Nemzetközi Újságíró Szövetség etikai kódexét, amikor érvényesítette a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jogát, amit az Emberi Jogok Chartájának XIX. cikkelye biztosít. Andrei Cornea újságíró esetleges büntetőjogi elmarasztalása a Charta XIX. cikkelyének és a szabad vélemény-nyilvánítás Románia Alkotmánya által is biztosított jogának megsértését jelentené. Úgy véljük, erkölcsi kötelességünk kifejezni szolidaritásunkat Andrei Corneaval, a kiváló közíróval és politikai elemzővel, aki Egyesületünk 1996-os PRO AMICITIA díjának kitüntetettje" /Népújság (Marosvásárhely), szept. 18., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 16., 1116. sz./"

"A sürgősségi kormányrendelet érvényben van, hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban. A szakoktatásra, a történelem és a földrajz oktatására gondol. Pruteanu szenátor nem képviseli a koalíció véleményét. /Zsehránszky István: A módosítások érvényben vannak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

"A képviselőház szept. 16-i ülésén magyarellenes kirohanások hangzottak el. Florin Buga /Nagy-Románia Párt/ azzal vádolta Frunda Györgyöt, hogy "lopva fordult" az Európa Tanácshoz, hogy "új jogokat kolduljon" a magyar kisebbség számára, Csapó József szenátor székelyföldi autonómiatervezete pedig "merénylet Románia területi integritása ellen". Lazar Ladariu /RNEP/ kilátásba helyezte: "ha Erdélyben veszélyes irányba haladnak a dolgok, megtaláljuk a megoldást arra, hogy ellensúlyozzuk az RMDSZ szélsőséges provokációit". /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Szept. 16-án "csúcstalálkozó" volt a szocialisták székházában. Pár nappal korábban Ion Iliescu, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke fenntartását hangoztatta az ilyen szövetséggel kapcsolatban, ennek ellenére pártját Adrian Nastase képviselte, a Szocialista Munkapártot Ilie Verdet, a Nagy-Románia Párt delegációját pedig Corneliu Vadim Tudor. A megbeszélésen pártszövetség létrehozásáról volt szó. - Olyan szövetség körvonalazódik, amely egyenesen a romániai magyarság megsemmisítését hirdeti meg. A jogállamnak nevezett Romániában meddig képesek elbagatellizálni a magyarellenes uszításokat. Az Antena 1 lett a módszeres magyarellenes kampány telephelye. Uszító kijelentésekben nincs hiány: a magyarokat, az RMDSZ-t egy-két nap alatt el kell intézni /C. V. Tudor/, lakhelyükről el kell űzni /Funar/. "

"Az RMDSZ-ben Tőkés László után Katona Ádám /sz. Dicsőszentmárton, 1935/ váltja ki a legtöbb vitát. A Székelyudvarhelyen élő politikus az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjának alapító elnöke. Katona Ádám a vele készített interjúban kifejtette, hogy az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megkerülésével lépett be a kormányba. Többszöri érdeklődésére Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elismerte, hogy írásos dokumentum nem született a belépéskor, csak szóbeli egyezség volt. A kormánykoalíciót alkotó román pártok viszont írásban fogalmazták meg feltételeiket. Ciorba miniszterelnök budapesti látogatásakor hivatkozott egy brosúrára, amely - szerinte - az RMDSZ kormányba lépésének alapja. Katona utánajárt ennek, a füzet olyan, mint az RMDSZ most érvényes programja, amelyet 1995-ben az RMDSZ kolozsvári kongresszusán fogadtak el. A brosúrából viszont hiányzik a közösségi, illetve a kollektív jogok követelése, nem szerepelnek benne az autonómiakövetelések sem. Katona Ádám többször megkérdezte Markó Béla elnököt, ki készítette a brosúrát, de kérdésére nem kapott választ. - A Ciorba-kormány száznapos programjában meg sem említették a magyar nemzeti közösséget, annak ellenére, hogy az RMDSZ kormánytényezővé vált. - Most is folyik a románosítás, katonaság, rendőrség, csendőrség betelepítése folyik, a tisztek hozzák családjaikat is. Egyetlen nagyobb városban nincs magyar rendőrparancsnok. Miközben Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön új kaszárnyákat építenek, Nagyszebenben bezárnak kaszárnyát. /Görgényi Péter: A székelyföldi autonómia nem vágyálom. = Magyar Nemzet, szept. 16./"

"Szept. 13-án, Hármasfaluból jövet, Marosvásárhelyen, a Vártemplomban, Fülöp G. Dénes tiszteletes igehirdetése és Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei elnöke üdvözlése után Bálványos-Budapest-Pápa címmel polgári fórumot tartott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke részvételével. Tőkés László elmondta, hogy Bálványos a román-magyar közeledést, Pápa a magyar-magyar párbeszédet jelképezi, az utóbbit a magyar kormány nem támogatta. A püspök a magyar-román alapszerződést vizsgálva kifejtette, hogy Bukarest és Budapest kapcsolatában az RMDSZ sem mellőzhető. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egységét fontosnak tartja, ennek ellenére fel kell vetni a problémákat. Bírálta a tovább folyó "elrománosítási politikát", a laktanyák létesítését Székelyföldön, magyar iskolákban román nyelvű osztályok indítását. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja elmondta, hogy a magyar kormányfő elhallgatta Meciar miniszterelnöknek a lakosságcserére vonatkozó "ajánlatát", azt maga Meciar mondta el egy sajtótájékoztatón. Magyarországnak emiatt megfelelő nemzetközi fórumhoz kellene fordulnia, azonban a hivatalos magyar vezetés nem tervez semmiféle politikai lépést. A fórumot követő sajtótájékoztatón Tőkés László az egyházi ingatlanok visszaadásának rendezetlen ügyét hozta szóba. Sérelmezte azt, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter ebben az ügyben nem kereste meg a történelmi egyházakat. Nagy vonalakban egyetért Király Károlynak a Romániai Magyar Szó szept. 10-i számában megjelent írásával, amely élesen bírálta mind a román kormánypolitikát, az RMDSZ vezetését, mind a magyar kormányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ "

"Bácsalmáson szept. 13-án felavatták a szülőföldjükről elűzött népek emlékművét. Az avatás ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A szülőföldjükről elűzött németekkel, délvidéki, erdélyi, felvidéki magyarokkal és más nemzeti vagy vallási csoportokkal történt embertelenségek nem veszhetnek a feledés homályába, mondta az emlékmű avatáskor dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Államalapító Szent István királyunk nemzetének tagjaként arról győződött meg, milyen pusztító az egyneműségre való törekvés, fejtette ki Kötő József, az RMDSZ alelnöke. Kolár Péter, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség elnöke arra hívott fel, hogy szembe kell fordulni az etnikai tisztogatás szándékával. A szlovákiai magyarság nem akar hallani az úgynevezett önkéntes lakosságcseréről. Az emlékmű felállításának kezdeményezője Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. /Új Magyarország, Magyar Hírlap, Népszabadság, szept. 15./ Kötő József beszédében emlékeztetett arra, hogy Erdély lakói nemcsak a kitelepítés tragédiájának sebeit hordozza, hanem a betelepítés veszélyeit is, a népességi összetétel megváltoztatását "Ma is kísérthet az ?ein Volk, ein Reich? rémálma, a benesi dekrétumok nosztalgiája?" - tette fel a kérdést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 15-én Marosvásárhelyen találkozott a romániai magyar sajtóorgánumok vezetőivel. Markó Béla reagált Király Károly írására /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, arra emlékezetve, hogy hét éve éppen Király Károly szorgalmazta az RMDSZ kormányba lépését. Markó Béla károsnak nevezte, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök platformszellemű elkötelezettséggel bocsátkozik politikai csatározásokba. Az RMDSZ-nek jó viszonyt kell fenntartania a mindenkori magyar kormánnyal, s ennek jellege nem hasonlítható az egyes pártokhoz fűződő viszonyhoz. Markó Béla elégedetlen a kormánykoalíció működésével, nyugtalanítóan széteső a kormányzati munka. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ Az RMDSZ platformjai mára sokat veszítettek fontosságukból. Helytelen, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Orbán Viktorral és Lezsák Sándorral erdélyi körútra indult, mert tisztségénél fogva egyenlő távolságot kellene tartania valamennyi párttal szemben. A találkozón újra felmerült, hogy az RMDSZ nem alakított ki gyors tájékoztatási kapcsolatot a magyar sajtóval. Ezért elkerülhetetlen a szóvivői iroda létrehozása. /Szabó Piroska. Magyar közélet a sajtó tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke elutasította azt a tervet, amelyet Funar bejelentett, hogy pártja, a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt pártszövetséget hoz létre. A pártszövetség győzelme esetén, jelentette be Vadim Tudor, ő lesz az államelnök, Funar a miniszterelnök és Paunescu a belügyminiszter. Ennek ellenére Tudor a Jurnalul National hasábjain komolynak nevezte a tervet és figyelmeztette Tabarát, ne akadályozza pártjaik összefogását. - A Cotidianul idézte Emil Constantinescu államelnököt, aki Kolozsváron kijelentette, hogy a "nacionalista baloldal" offenzívája majd magától kifullad. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"

"Szept. 17-én a szenátus tanügyi bizottságában feszült légkörben folytatták a tanügyi törvényt módosító 36/1997. sz. sürgősségi kormányrendelet vitáját. Markó Béla és Lőrinczi Gyula szakbizottsági tagok mellett tevékenyen részt vett a munkálatokban Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök is. Jóváhagyták a vallás kötelező tantárgyként történő tanítását az elemi, gimnáziumi, líceumi és szakiskolai tagozatokon egyaránt előíró, továbbá a laikus jellegű felekezeti oktatási struktúrák létesítésére, működtetésére vonatkozó rendelkezéseket. Titkos szavazattal törölték viszont a törvénynek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek oktatására vonatkozó XII. fejezetét bevezető 118. szakasz módosítását, amely az anyanyelvi oktatás jogát minden oktatási szinten és formán túlmenően minden iskolatípusra, tehát a szakiskolákra és az egyetemekre is kiterjesztette volna. Ugyanígy leszavazta a szakbizottság azt a rendelkezést is (120. szakasz, 1. bekezdés), amely lehetővé tette volna hogy a nemzetiségi nyelveken oktató iskolákban a román nyelv és irodalom tanítása ne csak az elemi fokozaton, hanem a gimnáziumi osztályokban is speciálisan szerkesztett tankönyvek alapján történjék. Jóváhagyták viszont e szakasz 2. bekezdésének olyan értelmű módosítását, hogy ezekben az iskolákban a románok történetét és Románia földrajzát anyanyelven oktassák. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 19., 1117. sz./"

"Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke arról tájékoztatott, hogy megérkezett Tokay György kisebbségvédelmi miniszter aláírásával az átirat arról, hogy el kell helyezni a többnyelvű helységnévtáblákat. Maros megyében 219 településen haladja meg a magyar lakosság arány a 20 százalékot. Az átiratban szerepelnek a magyar helységnevek is, ezek a történelmi nevek, nem a román elnevezések tükörfordításai. A táblákat az útügyieknek kell elhelyezni, de ők jelezték, hogy a táblákra kijelölt keretük kimerült, ezért a táblákat a helyi költségvetésből kell kifizetni. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"

"Az elmúlt időszakban az RMDSZ Maros megyei szervezete vezetőségének tudta nélkül a megyében szervezett politikai fórumokon elhangzottak a megyei szervezetet érintő valótlan állítások, ezért a jövőben igénylik a szervezők részéről az előzetes információt és konzultálást, olvasható a megyei szervezet elnökségének közleményében. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"

"Az RMDSZ-kongresszustól az elmúlt időszak alapos elemzését várja, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A kormányzási tapasztalatokból kiderül, hogy sokkal konkrétabb cselekvési terv szükséges. Szükséges az alapszabályzat módosítása, mert az operatív politikai döntések jelenleg nehézkesek. Markó Béla az operatív tanácsot tartja alkalmasnak arra, hogy rendkívüli esetekben döntsenek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Komán János hozzászólt Király Károly helyzetelemzéséhez /Romániai Magyar Szó, szept. 10./ és a két érintett, Tokay György és Verestóy Attila válaszához. A magyarellenes kampány folyamatosan jelen van, ez "egyelőre romániai axióma". A magyarellenes uszítás hallgatólagos elfogadása tapasztalható. Az államelnök vagy Petre Roman szenátor nem lép fel a szélsőséges megnyilvánulások ellen. A magyar helységnévtáblák elhelyezése még ott is problematikus, ahol a lakosságnak több mint 50 %-a magyar, a kormány pedig nem intézkedik. A románosítási törekvések folytatódnak. "Szomorú, hogy az a túlzó politikai jószándék, melyet Magyarország tanúsít Románia iránt, viszonzatlanul marad." Örülni kellene, hogy létezik az RMDSZ-nek egy figyelmeztető radikális irányzata. A közömbösség és az elszigetelődés már valóság. Komán szerint a két említett válaszcikk szerzői "inkább képesek együttműködni a koalíciós partnerekkel, mint a radikálisokkal". Ez szomorú jelenség. /Komán János: Ez a helyzet a kételyeket ébreszti. =Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

"Tokay György kisebbségügyi miniszter átiratot küldött Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektushoz, ebben felsorolta azt a 85 helységet, ahol a megyében kötelező magyarul is kiírni a helységnevet. /A Szabadság közreadta a települések magyar és román nevét, továbbá a magyar lakosság arányát az egyes településekben. A hagyományos magyar elnevezéseket is mellékelte. A 69-es törvény hiányossága viszont, hogy nem bünteti az előírás végre nem hajtását és nem szab határidőt, hogy mikor kell a helyneveket magyarul is kiírni, tájékoztatott Buchwald Péter alprefektus. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"A Csíki RMDSZ területi választmánya is megválasztotta az RMDSZ közelgő kongresszusának csíki küldötteit. Csíki Albin, a választmány elnöke elmondta, hogy sikerült javítani kapcsolatukat az RMDSZ országos vezető testületeivel, azonban hiányolta az együttműködést a kinevezett RMDSZ tisztségviselők és a területi szervezetek vezetőségei között. Szólt az aggasztó pénzhiányról is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

"Szeptember közepén tisztújító gyűlést tartott az RMDSZ Szilágy megyei szervezete. A küldöttgyűlés közel kétszáz elektor és meghívott részvételével jóváhagyta a módosított alapszabályzat-tervezetet is. A küldöttek 13 tartózkodással elfogadták Kozma Sándor elnöki beszámolóját, majd Seres Dénes nyerte el kétharmados szavazattöbbséggel a megyei szervezet elnöki tisztségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 17., 1115. sz./"

"Szégyentelen szövegek hangzanak el a sajtóban, a rádióban: Funar, Paunescu, Vadim Tudor "kitoloncolnának legszívesebben bennünket ezeréves lakóhelyünkről. S a kormány, amelyiknek az RMDSZ is tagja, hallgat, nem határolja el magát határozottan az ilyen szövegektől, megnyilvánulásoktól." /Márkó Imre: Szégyentelen szövegek... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./"

"Klézse 4331 lakosából az 1992-es népszámláláskor 11 vallotta magát magyarnak és 149 csángónak. A riporternek ugyan ottjártakor mindenki magyarul felelt. Klézsén 34 családfő írta alá azt a beadványt, amelyben azt kérték, hogy gyermekeik az iskolában magyarul is tanuljanak. A faluban Duma András munkás a lakásán tanít gyermekeket magyarul írni-olvasni. A klézseiek márciusban személyesen vitték a kérvényt Bukarestbe, a kisebbségügyi államtitkárságra. Azóta nem érkezett válasz. /Balázs János. Kérni Klézsén is szabad. "Vasárnapi iskola" a moldvai csángóknál. = Új Magyarország, szept. 17./"

"A Bihar Megyei Tanfelügyelőség ideiglenes jelleggel Jankó Szép Sándor fizikatanárt és Tóth Mária magyartanárt nevezi ki az Ady Endre Középiskola /Nagyvárad/ élére. István Tibor eddigi igazgató ugyanis nyugdíjba vonult. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./"

"A román diaszpóra 60 képviselője nyílt levelet írt a román államfőhöz, a miniszterelnökhöz és a két házelnökhöz, kifejtve, hogy a szekus-dossziék hozzáférhetőségével végre megkezdődhetne a román társadalom erkölcsi megtisztulása. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Matekovits Mária, az aradi művelődési élet mindenese, az EMKE megyei szervezetének elnöke számolt be az aradi közművelődés helyzetéről. Az 1989-es változásokat követően az elsők között alakult meg Aradon a Kölcsey Egyesület, amely az ottani szórványmagyarság kulturális igényeit felvállalja. Huszonhét éve működik Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör. Nagyzerinden az Olosz Lajos Irodalmi Kör tevékenysége figyelemre méltó. /Új Magyarország, szept. 17./"

"Maroknyi lelkes fiatal munkájának eredménye, hogy Baróton napvilágot látott és elérte tizedik számát az új helyi lap, az Erdővidék. Főszerkesztője Benedek H. János. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Szept. 14-én, vasárnap Emil Constantinescu államelnök Kolozsváron járt. Kijelentette, hogy a nemzetközi egyezményekkel bizonyos kötelezettségek járnak együtt, amelyeket tiszteletben kell tartani. Két lehetőség közül lehet választani: vagy biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven történő oktatást, vagy pedig búcsút veszünk az európai beilleszkedéstől. A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek meg kell őriznie multikulturális jellegét, és nem kellene szétválnia magyar, illetve román egyetemre. Szerinte a multikulturális felépítés példát mutat Európának. Az elnök nem volt hajlandó kommentálni az egyházi javak visszaadására vonatkozó kérdéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ Az államfő a tanévnyitó alkalmából látogatott Erdély több városába és részt vett egy ukrán kisebbségi középiskola felavatásán. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./ "

"Funar meghívására és polgármesteri hivatala, továbbá az Avram Iancu Társaság szervezésében szept. 12-én Kolozsváron, az Avram Iancu téren Avram Iancu halálnak 125. évfordulóját ünneplő rendezvényt tartottak, amely valójában magyarellenes népgyűlés volt. A népgyűlést az ortodox katedrálisban ortodox istentisztelet előzte meg, majd megkoszorúzták Avram Iancu szobrát. A koszorúzás után a népgyűlésen a szónokok többsége dühödt magyarellenes és kormányellenes beszédet mondott. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnökének beszéde vehemens magyarellenes támadás volt, hasonló hangnemben beszélt Kolozs megye tanácselnöke és a hadsereg képviselője. Adrian Paunescu veresit olvasta fel, majd kikelt az RMDSZ ellen. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői tüntetően otthagyták a rendezvényt. /Magyarellenes népgyűlés az Avram Iancu téren. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Az Avram Iancu ünnepség része volt a szimpózium, amelyet ugyanezen a napon, szept. 12-én rendeztek Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban. A szimpózium után este a város főterén nagygyűlést tartottak, magyarellenes beszédet mondott C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke és Adrian Paunescu, a Szocialista Párt alelnöke. Funar az RMDSZ betiltását, az RMDSZ-vezetők elleni bűnvádi eljárás elindítását, a románellenes tevékenységet kifejtő magyarok elbocsátását, illetve nyugdíjuk megvonását, a magyar-román alapszerződés felfüggesztését, a kolozsvári főkonzulátus bezárását, az RMDSZ-es polgármesterek menesztését követelte. A népgyűlésen Tudor nyilvánosan széttépte az RMDSZ egyik szenátora által kidolgozott autonómia-tervezetet. Tudor bejelentette, hogy a megjelent pártokból megalakult a Haza Újjászületésének Nagy Szövetsége, és a román nemzetben hívő pártok és szervezetek csatlakozását várják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívására Romániába látogatott és Tőkés Lászlóval együtt több találkozón, istentiszteleten, polgári fórumon vett részt Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, illetve Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. Szept. 12-én Székelyudvarhelyen Németh Zsolt bemutatta Tőkés László püspöknek az elmúlt hét évben írt beszédeit, dokumentumait tartalmazó Temesvár szellemében című könyvét, továbbá a Részünk és jogunk című, a magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok felsorolását nyújtó könyvet, majd részt vettek a városban tartott polgári fórumon. Tőkés László elmondta: "Románellenes embernek festett le az ellenséges propaganda, de aki ezt a könyvet elolvassa, annak úgy gondolom nincs további magyarázatokra szüksége. Szeretem a románokat, viszont az eddigi román politikát nem szeretem." /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 16./ Székelyudvarhelyen a polgári fórumon többen elmondták, hogy a kisebbségi sorsban élő magyar közösségeket félelem tölti el, hogy az anyaország - belépve az Európai Unióba és a NATO-ba - megfeledkezik róluk és az utódállamok nemzetsorvasztó politikájának áldozataivá válnak. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőségi tagja megkérdezte Orbán Viktort, mi a véleménye az RMDSZ kormánybeli szerepléséről és a kettős állampolgárság kérdéséhez. Orbán Viktor nem kívánta értékelni az RMDSZ kormányban való részvételét, azt hangsúlyozta: mindegy, hogy az RMDSZ benne van a kormányban vagy nincs, csak a törvények biztosítsák a megmaradás feltételeit. A kettős állampolgárság ügyével először az RMDSZ vezetőségének kell előállnia, de az nagyon sok jogi probléma felmerülésével járhat. További kérdések kapcsán Orbán Viktor kifejtette: a magyar kormány nem köthet olyan nemzetközi szerződést, amely károsan befolyásolná a kisebbségben élő magyarság sorsát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"