"A szenátus szept. 15-i ülésén Corneliu Vadim Tudor szenátor "terrorizáló programnak" minősítette Csapó József szenátor évek óta ismeretes autonómia-tervezetét. Tudor szerint "a magyarok ollóval játszanak Románia térképén". Felszólította a parlamenti bizottságok vezetői, illetve egyes ismert személyiségeket. "akik annyit szenvedtek a román térség védelméért", foglaljanak állást az RMDSZ-szel szemben és hiúsítsák meg "esztelen terveit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./ Ugyanezen az ülésen Eckstein-Kovács Péter szenátor politikai nyilatkozatban bírálta Funar kolozsvári polgármestert, legújabb magyarellenes uszításai miatt. Megengedhetetlen, mondotta Eckstein-Kovács Péter, hogy Avram Iancu halálának 125. évfordulóját, a kolozsvári polgármesteri hivatal hathatós támogatásával, fékeveszett magyarellenességre használják fel. Funar állításai, melyekben a 400 000 erdélyi betelepített magyar kiutasítását, a nyugdíjak etnikai alapon történő tömeges megvonását, az alkalmazottak ugyanilyen kritérium alapján történő tömeges elbocsátását kéri, kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűncselekményét, ami büntetőtörvénykönyvi felelősségre vonást kellene, hogy maga után vonjon. Eckstein-Kovács Péter arra kérte az egyházakat és a hadsereget, hogy ne vegyenek részt az ilyen ünnepségeken. A szenátor konkrét feljelentést nem tett, mivel a közösség elleni izgatást az ügyészségnek hivatalból kell üldöznie. Ezért az ügyészséget kérte, hogy indítson bűnvádi eljárást Funar polgármester ellen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"A koalíciós pártok szokásos heti tanácskozásán, szept. 16-án tisztázták Frunda Györgynek az Európa Tanácshoz intézett levelének pontatlan fordítása és szándékos félreértelmezése körül kialakult helyzetet. Frunda György elmondta, hogy nagy a távolság a rendeletek elfogadása és alkalmazása között, például nem határozták meg a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének határidejét, és elmulasztását nem szankcionálják. Frunda György azon megállapításával kapcsolatban, hogy Románia csak részben teljesítette az Európa Tanács előírásait, elmondta, hogy az Európa Tanács ajánlása öt elvárást írt elő Románia számára: a büntető törvénykönyv, a földtörvény és az államosított ingatlanok törvényének módosítását, a börtönök és elhagyott gyermekek helyzetének javítását, valamint a kisebbségi kérdés megoldását. A koalíció végül elfogadta Frunda György álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"A Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki a Bukarestben élő Demény Lajos történészt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját. A kitüntetést, amelyben a tudós az erdélyi magyar történetírás terén több évtizede végzett kiemelkedő kutatásaiért részesült, szept. 16-án Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet adta át. Demény Lajos októberben ünnepli 71. születésnapját, számos könyv szerzője, ezek közül több a székelység történetét dolgozta föl. 1990-ben oktatásügyi miniszterhelyettes, majd 1992-ig az RMDSZ szenátora volt. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./"

"Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szept. 17-ére összehívta a megyei szervezet politikai tanácsadó testületét azzal a céllal, hogy állást foglaljanak a Funar polgármester szervezte Avram Iancu-ünnepségen elhangzott provokatív szónoklatokkal kapcsolatban. Funar a rendezvényt a szélsőséges pártok kampányülésévé változtatta az ünnepséget, hogy ilyen módon magyarellenes propagandát folytasson. Az RMDSZ tanácskozásán ezért úgy döntöttek, hogy az ünnepségen készült hangfelvételeket átadják az RMDSZ vezetőségének, az SZKT Székelyudvarhelyen megrendezendő ülésén pedig felhívják a figyelmet erre az egész magyarságot érintő jelenségre. - A polgármester menesztéséről a kormány dönthet, állapította meg Boros János. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE Brassóban született újjá, majd megalakultak a megyei szervezetei is. Kolozs megyében öt éve, 1992. szept. 17-én hívták életre az EMKÉ-t, emlékezet vissza az újraindulásra Minier Csaba, a Kolozs megyei EMKE elnöke. Az öt évi munkájukat csak körvonalazni lehet. Egyedül Kolozsváron két műkedvelő színjátszó csoportot hoztak létre: a Horváth Béla Stúdió Színpadot és a Nosztalgia Színpadot. Öt éve működik Minier Csaba vezetésével a magyar nyelvű idegenvezetői tanfolyam. Minier Csaba Kiss Margit alelnökkel megalakította a Tulogdi János Honismereti Kört, melynek keretben több mint 200 fiatal sajátította el Erdély történelmét, földrajzát. Öt éve a Pro Juventute Egyesülettel közösen szervezik a márc. 15-i és okt. 6-i emlékműsorokat. Jelenleg 29 EMKE-csoport működik a megyében, ezek között van a tordaszentlászlói EMKE, a gyalui Kalotaszegi Üzenet, a Bárdos Miklós Művelődési Kör, a dési EMKE, a tordai Jósika Miklós Kör, a magyarpalatkai Réthei Pr. Marian Hagyományőrző Csoport, Mészkőn a Balázs Ferenc Közművelődési Kör. 1996-ban az EMKÉ-hez csatlakozott a Vakvarjúcska bábcsoport. Az EMKE foglalkozik a külföldi kapcsolatokkal is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Emil Constantinescu államelnök interjút adott a legnagyobb példányszámú bukaresti napilapnak, az Adevarulnak, amelyben "Constantinescu államelnök elismeri a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások erősödését". Ilyen megnyilvánulások mind a román többség, mind a magyar kisebbség egyes szegmenseiből kiindulnak - jelentette ki. Az okok között említette az RMDSZ-en belüli belső küzdelmet, továbbá azt, hogy egyes pártok ősszel tartják kongresszusukat. Szerinte mind az RMDSZ, mind a Román Nemzeti Egységpárt keretében konfliktusok vannak a különböző csoportok között. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./"

"Funar a magyar lakosság áttelepítését javasolta, "érdemben erre sem érkezett válasz Csak érintőlegesen": Ciorbea miniszterelnök beszédében elítélte a soviniszta megnyilvánulásokat. Ez azonban szinte egyenértékű az elhallgatással, mert "ilyen súlyos esetben a magát demokratikusnak nevező kormánynak tényleges lépést kellene tennie." Amikor a zászlólopás történt, Göncz Árpád elnök úgy nyilatkozott, hogy ettől a román-magyar megbékélés folyamata töretlenül halad előre, "mintegy sejtetve, hogy odaát jelentéktelennek találják az ügyet" - állapította meg Szabó Piroska, a Szabadság főszerkesztője. A kolozsvári Avram Iancu-ünnepségen magyarellenes beszédek hangzottak el. Úgy tűnik, hogy az érintett magyar és román fél minimalizálni próbálja az ügyet. Elképzelhető, hogy a magyar fél egyeztette álláspontját a román féllel. - Nem kerülheti el a figyelmet az a hangulatváltás, amely a kormánykoalícióban a madridi értekezlet után bekövetkezett. Mindez azt mutatja, hogy a kormány a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben nem mer, vagy nem akar lépni. Feltehető a kérdés, miért nem intézkedik az ügyészség, a Kisebbségi Hivatal, amelynek ez hatáskörébe tartozik? /Szabó Piroska: Agyonhallgatni sem arany. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Orbán Viktor és Németh Zsolt magyarországi politikusok erdélyi körútjával kapcsolatban nagy vihart kavart a román nacionalista sajtó. Ezek a lapok azt hajtogatták, hogy a magyarok Erdély elszakításán fáradoznak. Valójában Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Székelyudvarhelyen a találkozókon a jelenlevők józan és mértéktartó beszédeket hallottak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Gheorghe Funar polgármester az Avram Iancu ünnepségek ürügyén ultranacionalista "csúcstalálkozót" szervezett, s azon az egybegyűltek üdvrivalgása közepette egy kétmilliós közösség kiűzését követelte. Ami szept. 12-én és 13-án Kolozsváron, majd szept. 14-én Cebén, Avram Incu szülőhelyén történt, amit a televízió is bemutatott, az hadüzenet a demokráciának, állapította meg Gyarmath János. C. V.Tudor, egy parlamenti párt /Nagy-Románia Párt/ elnöke kijelentette, hogy megkezdi a lakosság "felfegyverzését", mert a jelenlegi hatalom képtelen megérteni a "hungarizmusban" és "horthyzmusban" rejlő veszélyt. Emil Constantinescu államelnök csak annyit tett, hogy elismerte, fokozódnak az ultranacionalista megnyilvánulások, de akárcsak elődje, Ion Iliescu, ő is úgy látja, hogy a szélsőséges erők mindkét oldalon működnek, a kisebbség és a többség soraiban is. Ezzel az elnök lehetetlenné tette az eredményes fellépést. /Gyarmath János: Hol a tűréshatár? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"

"Szept. 20-án emlékművet állítanak fel Sepsibükszádon a falu szülötte, a Szoboszlay-ügyben halálra ítélt és kivégzett Ábrahám Árpád /1915-1958/ torjai plébános emlékére. A Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetsége és a helyiek kezdeményezésére állítják fel az emlékművet. Elhatározták azt is, hogy Sepsibükszád iskolája Ábrahám Árpád nevét veszi fel. A Szoboszlay Aladár vezetésével kezdett szervezkedés egész Erdély területét átszőtte. A szabólegényből hadbíróvá előléptetett hírhedt Macskási Pál sok halálos ítéletet szabott ki. A több mint ötven vádlott közül tizet kivégeztek. Előzőleg 1993-ban Torján már kopjafát állítottak Ábrahám Árpád emlékére. /Puskás Attila: Emlékműavatás Bükszádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./"

"Riedl Rudolf Szatmár megyei prefektus közlése szerint Szatmár megyében - a módosított helyhatósági törvény értelmében - 116 helységben kell kitenni kétnyelvű névtáblát. Ebből 107 helységben magyar, 7-ben német, kettőben pedig cigány nyelven is ki kell írni a település nevét. Sajtóértesülések szerint Riedl Rudolf kiküldte az értesítést az érintett települések polgármesteri hivatalaiba. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 1116. sz./ "

Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő a Román Parlament IPU-delegációja tagjaként szeptember 7-16. között részt vett Kairóban az Interparlamentáris Unió 98. konferenciáján.

"Sergiu Nicolaescu szenátor a National lapnak nyilatkozott /megjelent a lap szept. 17-i számában/: "Ha Románia nem tesz valamit most, mielőtt Magyarország a NATO tagjává válik, késő lesz. Mert ha Magyarország zsákjai felkerülnek a NATO szekerére, tízszer arrogánsabbá és offenzívebbé válik, ami azt jelentené, hogy a legrövidebb időn belül autonóm övezetté nyilvánítanák Erdélyt, s valamivel később pedig, természetes módon az anyaországhoz csatolnák." A megoldás szerinte Erdély militarizálása. Erdélyt be kell hálózni katonai egységekkel, laktanyákkal, vagyis a hadsereg súlypontját Erdélybe kell helyezni. "Nem ártana nagyvállalatokat nyitni, amelyekben más vidékekről betelepített munkásokat alkalmaznánk a kisebbségi lakosság ?higítása? érdekében. Amíg sikerül szétszórni az erdélyi magyarokat, nem tudjuk asszimilálni, leghatékonyabban vegyes házasságokkal, román férfiak, magyar nők, nem mondhatjuk, hogy megszabadultunk az ősi föld elvesztésének rögeszméjétől." /Mózes Edit: Erdély militarizálását javasolja Sergiu Nicolaescu szenátor! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Sergiu Nicolaescu fenti kijelentéséről elmondta: "aggasztó, hogy egyre több a hasonló nyilatkozat, amelyek végül is azt célozzák, hogy Románia és Magyarország viszonyát alapvetően megrontsák. Másrészt az is egyértelmű, hogy uszító, kisebbségellenes gyűlöletre izgató nyilatkozatok. Nicolaescu kijelentéseiben ugyanis olyan kitételek vannak, amelyek az erőszakos asszimilációra, a kisebbségek fokozatos felszámolására szólítanak fel. És ami még aggasztóbb, a szóban forgó kijelentések ellen az ügyészségnek régen föl kellett volna lépnie, de nem foglalt állást." /Brassói Lapok, szept. 19./"

"Miklós László, a lap munkatársa elmarasztalta Király Károly helyzetelemzését /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, a kritizáló hangot. Nem elég, hogy a román sovénnacionalisták össztüzet nyitnak az RMDSZ-re, a "mi műkritikusaink is" támadnak. Az RMDSZ-kongresszusnak le kell számolni ezekkel a szélsőségesekkel, olvasható az újságíró értékelésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Gagyi Mihály hevesen elutasította Király Károly írását /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, egyben hitet tett a mérsékeltek mellett. Gagyi visszamenőlegesen sem talált semmi pozitívumot Király Károly életművében, sőt megkérdőjelezte a kommunista rendszerben tanúsított helytállását /amikor 1972-ben lemondott első titkári posztjáról/, azt állítva, hogy amennyiben Király Károly funkcióban marad, többet tehetett volna. /!/ /Gagyi Mihály: A radikálisok és mérsékeltek dilemmái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./"

"Ismét tematikus számmal jelentkezett a komoly anyagi gondokkal küszködő Művelődés folyóirat. A július-augusztusi száma egy tájegységet, a Szilágyságot mutatta be. Szabó Zsolt főszerkesztő jelezte: "Több mint ezer lapnyi nyersanyagot gyűjtöttek össze, s próbálnak közkinccsé tenni a jövőben." A kis szilágysági sajtótörténet szerzője Fejér László. A vidék nevezetesebb magyar helységeit Ardótól Zoványig címmel olvasható összeállítása. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"

"Szatmárnémetiben még épül a Hildegárd templom mögött a Szent Alajos Katolikus Kollégium, de az első lakók - 93 diák, többségük a helyi Hám János Katolikus Gimnázium tanulói - már bekötöztek tanévnyitáskor. Még be kell fejezni a közösségi termeket, társalgót és a könyvtárat. /Lakók a Szent Alajos Katolikus Kollégiumban. =Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Romániában centrálisan felépített adminisztrációt alakítottak ki, nincs szó önkormányzatról. Az új kormány 1997. máj. 26-án a 22-es számú sürgősségi kormányrendelettel módosította a helyi közigazgatásról szóló 69/1991-es törvényt. Azonban ez még nem hozza meg az áttörést, mert nem születtek meg a kapcsolódó jogszabályok /az állami és helyi tulajdon meghatározása, a helyi költségvetést, a közalkalmazottak és köztisztviselők jogállásáról, a helyi népszavazásról szóló törvények/. Ezekre nagy szükség van, hogy az önkormányzat működni tudjon, írta Tamás Sándor RMDSZ-képviselő. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./ "

"Bíró Béla példákat hozott fel arra, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az autonómia. A skótok is az autonómia mellett döntöttek. 1999-ben megválasztják a skót parlamentet. A párizsi Le Monde a skót szándékokat szerencsésnek nevezte, hiszen a nacionalisták lefegyverzése csak az autonómia megadásával lehetséges. "Vajon milyen érzésekkel olvashatják az ilyen jellegű cikkeket a közismerten frankofil Adrian Nastase és társai? - tette felé a kérdést a cikkíró. /Bíró Béla: Autonómia? Igen! = Brassói Lapok (Brassó), szept. 19./ "

"Szept. 19-én megnyitotta kapuit a kárpátaljai magyar felsőoktatás újabb intézménye, az Ungvári Gazdasági Akadémia /UGA/, ahol negyven magyar diplomás szakember kezdte meg kétéves tanulmányait anyanyelvén. Az UGA létrehozása a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége szervezőmunkájának köszönhető, az anyagi hátteret a Határon Túli Magyarok Hivatala keretében működő Új Kézfogás Alapítvány biztosítja. - Az Új Kézfogás Alapítvány eddig mintegy 100 millió forintnyi térítésmentes, illetve kedvezményes kölcsönnel támogatta a kárpátaljai magyar vállalkozásokat. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./"

"Szept. 20-án és 21-én Székelyudvarhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Emil Constantinescu államelnöknek és a koalíció felelős politikusainak határozottan fel kell lépniük az ellen a szélsőséges nacionalizmus ellen, amely Madrid óta eltelt időszakban a romániai közéletben és sajtóban az ellenzéknek köszönhetően felerősödött, fejtette ki beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki politikusok részéről fasisztoid megnyilvánulások is elhangzanak, nemcsak Funar polgármester szájából, azzal céllal, hogy megrontsák Magyarország és Románia viszonyát. Ezeket a törekvéseket egyes koalíciós politikusok is támogatják, például Dejeu belügyminiszter bizonyos állásfoglalásai vagy Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke, aki fellép saját pártja határozatai ellen. A kormányzatot az RMDSZ-szel kötött koalíciója miatt támadják. A koalíció működését a habozás, sok esetben az RMDSZ-szel kötött megállapodások ellenzése jellemzi. El kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek módosítása hónapok óta húzódik. - Markó Béla szorgalmazta a szekuritátés dossziék megnyitását. Az SZKT-n elvetették az Operatív Tanács politikai döntési hatalommal történő felruházását, így két SZKT-ülés között a szükséges döntéseket továbbra is a szövetségi elnöknek kell meghoznia. Vitát váltott ki a tiszteletbeli elnök hatáskörének kérdése is. "Olyankor vált vitatottá ez a tisztség korábban is, amikor egyeseknek nem szolgált tetszésére a tiszteletbeli elnök politikai tevékenysége" - válaszolta Tőkés László püspök a Népszabadság kérdésére. Hozzátette: "folytatódik a követett periferizálásom." Szept. 21-én az SZKT az RMDSZ alapszabály-tervezetet vitatta meg. Az SZKT kifutott az időből, így az RMDSZ kongresszusa elé kerülő két dokumentumot, az alapszabály módosítását csak részben, a programtervezetet viszont nem tudta megvitatni. Ezért Markó Béla javaslatára bizottságot hoznak létre a kongresszus elé kerülő dokumentumok szövegének véglegesítésére. - Az SZKT elvetette Márton Árpád javaslatát, hogy ne legyenek belső választások. Elfogadták viszont azt a módosítást, hogy a szövetség társult szervezetei kizárhatók, a platformok pedig megszüntethetők. Az SZKT-n Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője "Kongresszus előtti politikai erkölcsi válság az RMDSZ-ben" címen osztogatta sokszorosított röpiratát, illetve az SZTK kolozsvári ülésen elhangzott felszólalását és más dokumentumokat. Katona Ádám élesen ostorozta a "román és magyar nyelvű hírközlést", amelyet szerinte az RMDSZ-en belüli hatalom birtokosai bevontak a hatalom megőrzésért, illetve a jogos kritika elhallgattatásáért vívott harcukba. Székelyföld militarizálásának alátámasztására Katona Ádám statisztikai kimutatást közölt: Székelyudvarhely és környékén a rendőrök száma az 1989 előtti 129-ről 1995-ig 290-re emelkedett, az utóbbiak közül csak 44 tud magyarul. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./"

"Szept. 19-én és 20-án Farkaslakán és Székelyudvarhelyen emlékeztek a száz éve született Tamási Áronra. Farkaslakán, az iskola udvarán felavatták az író mellszobrát, Sánta Csaba alkotását. Farkaslakán szept. 19-én Sütő András, Kányádi Sándor, Dávid Gyula /Kolozsvár/ és Czine Mihály /Budapest/ emlékeztek az íróra. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./ Sütő András beszédében békességre intett: "A fejünk fölött az ezer esztendős magyar égboltozat, európai életünk sátora." Hatalmi marakodás zajlik és jönnek a megbélyegzések: "Megalkuvó magyar!", "Kommunista-neptunista magyar!" Végleges helyre kell billenteni a világot. "Tűzveszélyes időkben a meggondolatlanul cselekvők és a cselekvésképtelen meggondoltak félreállítása, avagy tiszteletteljes leültetése babérjaikra: politikai és morális feladat." - Sütő Tamási Áron hatalmas életművét méltatva megállapította, hogy az író publicisztikai hagyatékának közkinccsé tételében nem lehetünk elégedettek. Sütő másra is figyelmeztetett: "A mulasztás kiterjed az erdélyi-romániai magyarság hét évtizedes önvédelmi harcának egész történetére is." Sütő kiáll a mérsékeltek mellett, mondván: a parlamenti képviselőink iszapbirkózást folytatnak jogainkért, a radikálisok közben fumigálják őket. /A beszédet közölte: Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./ Szept. 20-án - többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet Farkaslakán. /szövege: Népújság (Marosvásárhely), szept. 26., Múzsa mell./"

"Sütő András interjút adott a Magyar Hírlapnak. A hetvenes években Sikaszón telket vásárolt, ide, Székelyföldre vonult vissza írni, emlékezett az író a múltra. Sokan fölkeresték őt és elpanaszolták a velük történteket. Sütő András naplót vezetett ezekről a beszélgetésekről. 1980-tól nem közölhetett Romániában, darabjait is betiltották. Magyarországon viszont megjelenhettek írásai. A diktatúra bukása semmi egyebet nem hozott "nekünk, romániai magyaroknak, mint azt a lehetőséget, hogy elkezdjünk küzdeni jogainkért". "Mi több, egy-két esztendő után a maradék jogainkat is kezdte már elvenni a 90 után létrejött kormány és parlament." - Románia messze van a jogállamiságtól. - Arra a kérdésre, hogy szükség van-e két határon túli magyarokkal foglalkozó intézményre, a Magyarok Világszövetségére és a Határon Túli Magyarok Hivatalára, az író igennel válaszolt, mondván, mindkettőnek sajátos feladata van. "A Határon Túli Magyarok Hivatala szereptévesztésbe sodródik, amikor az elnöke révén beleszól a romániai magyarság önálló egyetemet követelő küzdelmébe. Elképesztő, hogy éppen a hivatal adja föl az önálló magyar egyetemhez való jogunkat, holott az lenne a dolga, hogy a leghatározottabban támogasson minket." Sütő András az MVSZ-nél is szereptévesztést lát, azért mondott le a tiszteltbeli elnökségről. Az MVSZ-nek pártok fölött álló tömörülésnek kell lennie, nem ellenzéki pártszerepre törekednie. Az MVSZ-nek a mindenkori határon túli választott nemzetiségi képviseleteket kell támogatnia. - Sütő András az újabb magyar-magyar csúcsot időszerűnek tartja. /Stépán Balázs-Pap János: Négyszemközt Sütő Andrással. "nekem sincsen könnyű álmom". = Magyar Hírlap, szept. 20./ Sütő András Törzsök Erika Ellenségkép nélkül című írására célzott /Magyar Hírlap, 1997. jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 3./"

"Dr. Csapó József szenátor elégedetlen azzal az eredménnyel, amit az RMDSZ a múlt évi választások óta elért, fejtette ki a vele készült interjúban. Nehezményezi, hogy a kikényszerített kompromisszumok úgy tüntetik föl az erdélyi magyarság helyzetét, mintha megoldódtak volna a magyar közösség problémái. A legfontosabbnak az autonómiakérdés tisztázását tartja, továbbá önelemzést javasolna az RMDSZ-nek: mit hozott a kormányban való részvétel. A román parlamenti többség kikényszeríti a kompromisszumot, amelyek a minimumra vonatkoznak. A kormányprogramban nem szerepel az autonómia elemzése. - A szenátor azt várja a közeledő RMDSZ-kongresszustól, hogy döntsön a személyi elvű autonómia kérdésében. /Botos László: Zsákutcában az autonómiánk! Interjú dr. Csapó József szenátorral. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./"

"A Magyarok Világszövetsége megtorpant, belső ügyeivel van elfoglalva, belviszályok színterévé válik, állapította meg Dobos László, az MVSZ kárpát-medencei régiójának elnöke a vele készített interjúban. Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós elnökhelyettes között zajlott vita az utóbbi hatásköréről. - A viták miatt az elmúlt hónapokban az MVSZ a határon kívüli történések tétlen szemlélője volt. - Egy világszervezet működése elképzelhetetlen belső hierarchia és fegyelem nélkül, hangsúlyozta Dobos László. Fontosnak tartja, hogy a sérelmek politikája helyett az önkormányzatiság és az aktív nemzetpolitika irányába kell lépni. - Az MVSZ-nek nemzetközi tényezővé kell válnia, hogy megjeleníthesse a világmagyarság érdekeit. Ki kell bővíteni az MVSZ tevékenységét az önkormányzatok és egyházak irányába. - Elengedhetetlen egy kárpát-medencei hírlánc gyorsított kiépítése, amelynek a Duna Tv lenne a központja. - Az MVSZ költségvetési támogatását nem csökkenteni kell, ellenkezőleg. A szlovák parlament például a Matica Slovenska idei működésére 600 millió forint értékű koronát hagyott jóvá, az MVSZ 162 millió kapott. /Botlik József: Quo vadis, világszövetség? = Magyar Nemzet, szept. 20./"

"Nagyszalontán szept. 19-21-e között háromnapos rendezvénnyel emlékeztek a város nagy szülöttjére, a száz éve született Sinka Istvánra. Irodalmi-képzőművészeti kiállítások, tudományos ülésszak, szavalatok követték egymást. Medvigy Endre budapesti Sinka-kutató, a Szent László Akadémia tanára tartott előadást a költőről szept. 20-án. Faragó József kolozsvári folklórkutató, akinek éppen a centenáriumra jelent meg Sinka István balladák című válogatása. Szept. 21-én felavatták Sinka István bronzszobrát, Talamasz Lajos magyarországi szobrászművész alkotását. A szobrot Nagyszalonta testvérvárosa, Túrkeve, a Túrkevéért Alapítvány rendelte meg és Nagyszalontának ajándékozta. A szoboravatáson megjelent többek között Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Bitay Károly kolozsvári főkonzul és a költő özvegye. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

"Szept. 21-én jótékonysági gyülekezeti napot és falutalálkozót tartottak Gyantán, hogy segítsék az elnéptelenedő falut. A templomban megemlékeztek az 1944. szept. 24-i vérengzés 41 magyar áldozatáról.Gyantára 1944-ben román szabadcsapatok törtek be és meggyilkolták a falu 41 lakosát. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./"

"Hat Kovászna és Hargita megyei kulturális szervezet képviselői szerették volna Bukarestben ismertetni a helyi románság panaszait és javaslatait Emil Constantinescu elnök előtt, de az elnök szept. 17-én nem fogadta a küldöttséget, ismertette a történteket az Andrei Saguna Liga elnöke, Ion Solomon jogász. A küldöttség tagjai között volt Gheorghe Tatu, Kovászna megye prefektusa is. Az elnök helyett az elnöki tanácsos fogadta a küldöttséget, akik memorandumot nyújtottak át. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./ A küldöttség memoranduma szerint a helyi románság érdekeinek védelmében központi tanácsadó intézményt kell létrehozni, amely ellenőrizné a Székelyföldön kisebbségben élő románság jogainak tiszteletben tartását. Anyagi támogatást kérnek kulturális intézményeik, újságaik, valamint az ortodox püspökség részére. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./"

"Csíkszeredában a Segítő Mária Katolikus Gimnáziumban 189 diák kezdte meg az új tanévet. A vidékieket az iskola részben elkészült új kollégiumában szállásolták el. Gyimesfelsőlokon a Szent Erzsébet Katolikus Gimnáziumban idén több mint százan folytatják tanulmányaikat abban a házban, amelyet a debreceni katolikus értelmiségiek alapítványa és a helybeliek segítségével építettek. /Katolikus gimnáziumok hírei. =Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ "

"Horn Gyula miniszterelnök felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés szept. 22-i ülése, aki kifejtette: a kormány mindent megtett a szomszéd országokkal való jó viszony megteremtéséért, az elmúlt években romlott a szlovákiai magyarság jogainak érvényesítési lehetősége, ami komoly feszültséget keltett Magyarország és Szlovákia viszonyában. Kijelentette, hogy a magyar kormány védi a határon túli magyarság érdekeit. A magyar kisebbség jogainak helytelen képviselete azonban komoly zavarokat okozhat. Egyes ellenzéki politikusok kijelentéseikkel veszélyeztetik a kormány törekvéseit, állapította meg. A szlovák kormány kisebbségi politikája nem felel meg az európai normáknak és azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek sem, amelyeket maga Szlovákia vállalt. A kormányfő felszólalása után a pártok frakcióvezető reagáltak az elhangzottakra. Torgyán József, az FKGP elnöke bejelentette: mivel Horn Gyula súlyos bűncselekményeket követett el a nemzet érdekei ellen", vizsgálóbizottság felállítást fogja kezdeményezni. Szerinte a jelenlegi kabinet a Kádár-Grósz kormányzat dicstelen külpolitikáját folytatja, majd - szokása szerint - felszólította a miniszterelnököt, mondjon le. Pokorni Zoltán /Fidesz/ szerint a kormány a "minden áron alapszerződést" politikájával felrúgta az a rendszerváltás utáni gyakorlatot, hogy Budapest emelt fővel kiállt a határon túli magyarok érdekiért. Demeter Ervin /MDF/ újabb magyar-magyar csúcstalálkozó összehívását javasolta. Megjegyezte: nem véletlen. hogy Vladimír Meciar szlovák kormányfő nem Antall József előtt vetette fel a lakosságcsere gondolatát, mivel Meciar is tudta, mit jelent lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének lenni. Szekeres Imre /MSZP/ és Szent-Iványi István /SZDSZ/ kiállt a kormány külpolitikája mellett. Szabó Iván /MDNP/ most is a konstruktív ellenzék szerepét vállalta: kötelességük támogatni azt a politikát, amely visszautasította a lakosságcserét. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./"