Okt. 30-án Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti képviselője a következő felhívást intézte a romániai magyar nőszövetségekhez és nőegyletekhez: Felkérem a romániai magyar nők összes szervezetét, hogy minél előbb nyílt levélben tiltakozzon az Adrian Nastase által vezetett, 20 ellenzéki politikusból és számos újságíróból álló csoport okt. 24-én és 25-én Kovászna és Hargita megyében eszközölt, az emberi jogokat és ezen belül a gyermekek jogait sértő kiszállása ellen. Nem tűrhetjük, hogy egy politikusokból és újságírókból álló csoport kénye-kedve szerint etnikai zavargások szítására használja fel gyermekeinket. Semmivel sem igazolható az az eljárás, amely során 8-10 éves kisiskolásokat videokamerák "tűzében" durva provokatív hangon, megfélemlítő fellépéssel kérdőre vonnak olyan oktatási kérdésekről, amelyekre még a náluk idősebbek sem felelhettek volna kielégítően. - Nem tűrhetjük, hogy gyerekeinket politikai kampány céljaira használják fel! Nem tűrhetjük azt sem, hogy az iskolát politikai célokra használják fel, hiszen gyermekeink azért járnak oda, hogy tanuljanak és nem azért, hogy súlyos lelki megrázkódtatást szenvedve segítsenek egyes felelőtlen ellenzéki pártoknak politikai tőkét gyűjteni. - Felkérem a pedagógusokat, hogy minden esetben, személyektől és ezek minőségétől függetlenül tartsák tiszteletben a törvényes előírásokat és leghatározottabban tiltsák meg minden politikai célzatú tevékenység lebonyolítását az iskolákban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 1144. sz./

A már korábban megtartott megyei küldöttközgyűlést és elnökválasztást követően okt. 30-án megalakult a Szilágy megyei RMDSZ Megyei Képviselői Tanácsa. Az MKT elnökévé dr. Széman Pétert választották, alelnökök: dr. Barra Zoltán és Pap Imre, titkár: Szabó Zoltán. Megválasztották az új megyei ügyvezető elnökséget is. A fiatalítás jegyében megejtett tisztújítás eredményeként a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a temesvári születésű Forró Enikő lett, aki a Babes-Bolyai Egyetemen a politikai-közigazgatási tudományokat tanulmányozta. Az ügyvezető elnökség tagjai: Deák László gazdasági, Bóné Vilmos tanügyi, Fekete Károly önkormányzati, Gáspár Attila művelődési és Dénes Irén ifjúsági alelnök, továbbá Kerekes Edit, Acsádi Elek, Domokos Ferenc, Keresztes Béla, Nagy István és Mátyus Éva körzeti megbízottak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1146. sz./

A napokban Tamási Áronra emlékeztek Szászrégenben, a helyi Kemény János Társaság szervezésében. Nagy Pál irodalomtörténész tartott előadást az íróról, Tamási Áron 1956-os helytállásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Szegedi egyetemi tanárok négy napos továbbképzőt tartottak a magyar könyvtárosoknak Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtárban. A téma az informatika könyvtári alkalmazása volt, a résztvevők megismerkedhettek az Internet használatával is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Király István geológust 1989 decemberében Gelu Voican-Voiculescu miniszterelnök-helyettes hívta Bukarestbe. Király először a miniszterelnök-helyettes tanácsadója volt, 1990 júniusától 1991 augusztusáig államtitkár-helyettesként, később a miniszter tanácsadójaként dolgozott, majd nyugdíjba vonult. Nyugdíjasként egy angol geológiai kutatócég romániai képviselője volt. 1995-ben letartóztatták Király Istvánt. A perével nem siettek. Első fokon 1996 novemberében hirdettek ítéletet. A vád: gazdasági kémkedés. Hét évre ítélték. A vádlott felmentésért fellebbezett. Nemrég volt az újabb tárgyalás, a Legfelsőbb Bíróság 16 év börtönre súlyosbította az ítéletet. Király István geológust azért ítélték el, mert magyar, és mert egy ilyen példára valakiknek szükségük volt, állította Gelu Voican-Voiculescu, az Ultima Ora című lapnak nyilatkozva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Megjelent az Erdélyi Pályázati Figyelő 7. száma, amely az irodalmi, gazdasági, történelmi, földrajzi és egyéb pályázati felhívásokat tartalmazza. Ez a szám közölte a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatását elnyert, 1997-ben megjelenő határon túli magyar könyvek listáját és a támogatás összegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Megjelent az Erdélyi műemlékek füzetsorozat 28. kötete Nagyenyed - Bethlen Gábor Kollégium címen. Krizbai Jenő igazgató ismerteti a kollégium történetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./

A bukaresti Horn-nyilatkozat politikai hiba volt, szögezte le Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, a Bolyai Társaság elnöke. "Magyar miniszterelnök az erdélyi magyarság érdeke ellen nem nyilatkozhat, különösen nem akkor, ha - mint jelen esetben is - arra még csak magyarázatot sem nyújt a magyar államérdek. Felvetődik a funkcióban lévő magyar politikusok /miniszterek, tanácsosok/ felelőssége: ha a miniszterelnököt rosszul tájékoztatták annak ellenére, hogy megfelelő információk birtokában voltak, az arra vall, hogy a rendszer rosszul működik." Horváth Andor szerint szükséges a magyar egyetemi közösség képviselőinek közvetlen párbeszéde illetékes román vezetőkkel. Dr. Kozma Dezső, a bölcsészkar dékán-helyettese is határozottan kiállt amellett, hogy Kolozsváron van az önálló magyar egyetem helye. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Az erdélyi magyar értelmiség egyöntetűen kiáll régi követelése mellett, hogy Kolozsváron legyen a magyar egyetem. Azonban akadt egy erdélyi újságíró, aki Horn Gyula védelmére kel: nem szabad elutasítani azt az esélyt, hogy máshol legyen egyetem. Bíró Béla szép gesztusnak tartja a lemondást arról, hogy Kolozsváron legyen az egyetem: "a kolozsvári magyar-román szembenállás fontos összetevője a Bolyai Egyetem ügye, érdemes lenne eltöprengeni rajta, hogy vajon nem lenne-e tényleg okosabb az önálló magyar egyetemet mégsem Kolozsváron létrehozni?" Bíró Béla szerint: "Ha ma a Bolyairól lemondunk, egykor talán a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozata is visszanyerheti egykori súlyát és szerepét." /Bíró Béla: A fehér múlt fekete árnya. = Brassói Lapok, okt. 31. - nov. 6./ Bíró Béla néhány hónapja még írt: "Bolyai Egyetemre Kolozsváron nincsen pénz, csendőrkaszárnyára az ország egyik legcsendesebb városkájában, Sepsiszentgyörgyön van." /Bíró Béla: Egyetem helyett kaszárnya. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./

A Collegium Transsylvanicum Alapítványt mutatta be Cs. Gyimesi Éva elnök: diák-önszerveződés, az elitképzést, a szakmai, tudományos kutatást szolgálja. Hat szakkollégium működik a keretein belül: az Értelmi Rehabilitációs Intézet /gyógypedagógia/, a Láthatatlan Kollégium /irodalomtudomány/, a Max Weber Kollégium /szociológia/, a Diotima Kör /filozófia/, a Kultúrkutatási Kollégium, valamint a Fizikusok Kollégiuma. Páll Zita irodavezető elmondta, hogy sok diák itt írta szakdolgozatát. Cs. Gyimesi Éve elmondta, hogy Ottlik Géza a kollégiumra hagyta 3000 kötetes könyvtárát, azt egy kibérelt lakásban helyezték el. - Brassai László, az Értelmi Rehabilitációs Intézet bekapcsolódott egy Soros-programba, amelynek célja a cigánygyermekek értelmi fejlesztése, mesélte Brassai László, a szakkollégium vezetője. A Láthatatlan Kollégium Torockón szervezett alakuló ülést az első éves magyar szakos hallgatók részére. Balázs Imre József programmenedzser beszámolt arról, hogy nyáron részt vettek a József Attila kör Tatán szervezett táborozásán. A Max Weber Kollégium vezetője, Veres Valér arról adott tájékoztatást, hogy vendégtanárok szervezését a szociológiai tanszékkel együtt bonyolítják le. Bekapcsolódnak egy olyan átfogó felmérésbe, amely a Kárpát-medencében élő identitását kutatja. Web nevű folyóiratuk újabb számának anyaga összeállt. /Sipos Géza: Látni való kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Az erdélyi történelmi egyházak képviselői elégedetlenek a román kultusztörvény késlekedése miatt, valamint amiatt, hogy igényeik mindeddig nem teljesültek olyan fontos területeken mint az egyházi javak visszaszolgáltatása és az egyházi oktatás. A magyar egyházi vezetők szerint a törvény előkészítésében tapasztalható késedelem oka elsősorban a görögkeletiek és a görög katolikusok közötti vita. Az erdélyi történelmi egyházak nehezményezik, hogy az ortodox egyházhoz képest elenyésző anyagi támogatásban részesülnek. Tőkés László megítélése szerint az a benyomás alakult ki, hogy a választásokat követően egyházügyi téren a legkisebb a változás. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön a tanácsülésen Albert Álmos polgármester felolvasta Ion Gavra egységpárti képviselő okt. 29-én kelt, a képviselőház állandó bizottságának címzett levelét, melyben a Hargita és Kovászna megyében élő románok elnyomásáról írt. Többek között azt állította, hogy a két megye román lakói ugyanazokat az atrocitásokat élik át, mint Észak-Erdély román lakói a horthysta uralom alatt. Az RMDSZ újraállítja a magyar közigazgatást, az RMDSZ etnikai tisztogatást folytat, nincsenek román iskolák, nincsenek román templomaik. Albert Álmos Ion Bumbu egységpárti tanácsos véleményét kérdezte Gavra állításairól. Bumbu szerint ezek az állítások nem légből kapottak. Kónya Ádám közbevetette, hogy például Sepsiszentgyörgyön is van ortodox templom. Papp Attila a megyei prefektúra hivatalos adataiból idézett: a katonai, rendőri, hírszerzői szolgálatok vezetői kizárólag románok, 30 közintézményből 15 élén románok állnak, a megye 12 bírójából 9 román, annak ellenére, hogy a román lakosság aránya Kovászna megyében 23,4 %. /Szekeres Attila: Újhorhorthyzmus Székelyföldön? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

A Sulyok István Református Főiskolán okt. 31-én megegyeztek a sztrájkoló diákok és a tanárok, így véget ért a sztrájk. Kovács Béla rektor elhamarkodottnak ítélte meg a sztrájkot. Megtorló intézkedésektől nem kell tartaniuk a hallgatóknak, mondta. Tőkés László püspök levélben közölte a sztrájkolókkal, hogy rosszul időzítették tiltakozásukat. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1-2./

Remény van arra, hogy megnyílnak a bukaresti levéltárak magyar történészek előtt, akik az 1956-os forradalom romániai vonatkozásait kutatják - jelentette ki Hegedűs B.András, aki az 1956-os Intézet /Budapest/ egyik vezetőjeként okt. 31-én fejezte be tárgyalását Bukarestben. Fogadta Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu államelnök főtanácsadója is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./

A Magyar Ifjak Világfórumának Erdélyi Társasága /MIVET/ néhány nappal ezelőtt tartotta alakuló ülését Kolozsváron. Kis Gábor, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ elnöke, a Bihar megyei MIDESZ irodavezetője ott volt, de nem ért egyet az új szervezettel. Kifogásolta, hogy a MIVET tagjainak be kell lépnie a Magyarok Világszövetségbe. Az alakuló ülésen a MISZSZ és az Udvarhelyi Fiatal Fórum képviselői kivonultak az ülésről, akárcsak Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági főosztályának képviselője. Kis Gábor szerint a megalakulással csak tömegbázist szeretnének szerezni, hogy alapítványi támogatást elnyerhessenek. Egy hét múlva lesz a MISZSZ soros kongresszusa Árkoson. Ezen Kis Gábor javasolni fogja, hogy a MISZSZ határolódjon el a MIVET-től. Szerinte nem a MIVET-tel van baj, hanem a vezetőivel. Józan gondolkodású emberekre van szükség, jelentette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

Okt. 31-én mutatták be Budapesten, a Magyar Országos Levéltárban a nyolcvankettedik évében járó Jakó Zsigmond professzor Társadalom, egyház, művelődés című, Erdély történetét idéző tanulmánykötetét. Amikor 1941-ben Budapestről Kolozsvárra költözött - emlékezett vissza életútjára - nem gondolta, hogy szakmai terveit a magyar történetírásról akaratán kívül jobbára távol, néhány szakmai barát segítségére támaszkodva kényszerül majd megvalósítani. Jakó Zsigmond elmondta: immár az erdélyi magyar tudományosság maradványai is veszélyben vannak, megmentésükre csak akkor van mód, ha integrálódhatnak a magyar tudomány egészébe. A tudós jelezte, hogy hamarosan megjelenik életművének része, az Árpád-kori erdélyi okmánytár. /Népszabadság, nov. 1./ A könyv alcíme: Tanulmányok Erdély történelméhez /Budapest,, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1997./, METEM könyvek 18. - 479. p.

A Bethlen Gábor Kollégium előtt tiszteleg a most megjelent könyv: 1622-1997. Emlékkönyv - 375 éves Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed, 1997/ . A könyvet az iskola tanárai /Simon János, Józsa Miklós, Varga Gyula, Pásztori Kupa István/ szerkesztették, a dévai Grapo Tipex nyomdában látott napvilágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Megnyílt a Reménység Központ Szatmárnémetiben, a helyi Caritas 31. szociális intézménye. Shupek Tibor atya, a Caritas igazgatója mutatta be az intézményt, amely az idős embereknek nyújt segítséget, kezdve az egészségügyi tanácsadástól a házi betegápolásig. A jól felszerelt klubban az idős emberek olvashatnak, sakkozhatnak, tévét nézhetnek. Az építkezés költségeihez hozzájárult a PHARE Sezam-programja is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Okt. 27-én Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Irodalmi Körben bemutatták a kör régi tagja, Kercsó Attila Békagondok című gyermekverskötetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Okt. 31-én a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szervezésében került sor arra a fórumra, amelyen a székelyudvarhelyi felsőoktatás jövőjéről, lehetőségeiről folytattak eszmecserét a részvevők. Megegyeztek abban, hogy - a valós igények és lehetőségek feltérképezése alapján - be kell indítani egy pedagógiai főiskola megszervezésének folyamatát. A tanácskozás a főiskola kiépítését megtervező, továbbfejlesztő dokumentumaként fogadta el a dr. Vofkori László tanár által előterjesztett tanulmányt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1143. sz./

A Magyar Közélet /kiadja az RMDSZ és az EMKE/ hozta Hámos Lászlónak, a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetőjének az RMDSZ kongresszusán elhangzott beszédét. Elmondta, hogy ideutazása előtt egy New Yorkban történt találkozón megállapították Románia külügyminiszterével az újszerű, szerencsés érdekazonosságot, amelyet a jelenlegi román kormány többsége felismer a magyarsággal. Az amerikai tárgyalópartnereket az győzi meg a román kormány tényleges reformszándékáról, ha látják, hogy az ígéretek mögött a cselekvést, hogy az oktatásügyi kormányrendeletet törvény követi, hogy a kétnyelvű táblákról szóló kormányrendeletet végrehajtják, hogy a kormány teljesíti az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását. Washingtonban aggodalmat ébresztenek az újabb lépések, például az, hogy éppen a parasztpárti szenátor akadályozza meg, hogy a bizottság a tanügyi törvénytervezet eredeti változatát tárgyalhassa. - A HHRF többek között három erdélyi fiatalember számára tette lehetővé a nemzetközi jogvédelmi eszközök elsajátítását New Yorkban és Washingtonban. A HHRF két éve segíti az információk hozzáférését az Interneten. A magyar kisebbségi érdekvédelmi szervezetek részére ingyenesen biztosítják a tájékoztatást a honlapon. Az RMDSZ honlapját Schwartz Róbert munkatársuk kezeli Kolozsváron, Hámos javasolta, hogy ezen tegyék közzé például a napi RMDSZ Tájékoztatót és Sajtófigyelőt, de angol nyelven is. - A HHRF jelenleg Közép-Európai Gazdasági és Kereskedelmi Tanács létrehozásán dolgozik. Ennek legfontosabb feladata lenne a külföldi befektetések szorgalmazása magyar kisebbségi vagy vegyes vállalatokba. /Magyar Közélet (Kolozsvár), okt. /

II. János Pál pápa a kárpátaljai római katolikus hívek apostoli adminisztrátorává nevezte ki Majnek Antal ferences szerzetest, a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság püspökét. A 46 esztendős, budapesti születésű Majnek Antalt a ferences rendtartomány küldte 1989-ben missziós munkára Kárpátaljára. Kárpátalján a lakosság négy százaléka, hatvanezer lélek római katolikus. Nyolcvan százalékuk magyar. A Szentszék 1992-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot Ukrajnával. A Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot 1993-ban hozta létre. Ennek püspöke Majnek Antal. Ukrajnában ötmillió görög katolikus él, akiket Miroszlav Ivan Lubacsivszki lembergi bíboros kormányoz, akik 1991-ben tért haza hazájába római száműzetéséből. /MTI/

Horn Gyula miniszterelnök romániai látogatása nyomán egymás után születtek az állásfoglalások a magyar egyetemről. A Népújság (Marosvásárhely) körkérdésére adott válaszokból idézett a lap. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár leszögezte: sohasem állította, hogy nincs szükség önálló magyar felsőoktatási intézményre. Számára elfogadhatatlan, hogy legyen magyar egyetem, de nem Kolozsváron. Victor Ciorbea kormányfő "túl gyakran változtatja a véleményét". Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora körül tömörülő szűk csoportnál a "magyar tagozat bármely változata nagy ellenállásba ütközik." Megakadályozzák a szenátusnak a magyar oktatás kiteljesítésére vonatkozó határozatainak végrehajtását. Cs. Gyimesi Éva újra javasolni fogja az önálló magyar fakultásokat, de először mindezt a rektorral és szűk körével ismerteti, mert nem híve annak, hogy "a nagy magyar nyilvánosság" hamarabb tudja meg, hogyan gondolkodik. - Spielmann Mihály történész szintén Kolozsvárra gondol, de hozzátette, hogy Marosvásárhely is jó hely. Nem áll ki egyetlen város mellett sem. - Tonk Sándor egyetemi előadótanár határozott: a magyar egyetemnek Kolozsváron van a helye. - Ungvári Zrínyi Imre egyetemi adjunktus szerint az RMDSZ-nek tiltakoznia kell Horn Gyulánál, a sajtónál, de nem kell elkeseredni. A román erők azt akarják, hogy a magyar egyetem ne Kolozsváron legyen. Ennek ellenére ebben a városban kell létrehozni az egyetemet, a székelyföldi városokban pedig kihelyezett főiskolákra van szükség. /Lokodi Imre: Egyetem-dilemma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva 1997. jan. 31-én, a Szabadelvű Kör ülésén kifejtette, hogy szerinte Kolozsváron az önálló magyar egyetem mit jelentene: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán az egyik küldött feltette a kérdést, van-e programja az RMDSZ-nek a moldvai csángók aggasztó helyzetének megoldására. Tokay György kisebbségügyi miniszter válaszolt: nem kell külön csángó-program, mert a moldvai csángómagyarok is a romániai magyarság részei, az ő problémáikat az erdélyi magyarokéval együtt kell orvosolni. Tokay válaszát nagy hibának ítéli meg Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének /MCSMSZ/ ügyvezető elnöke. A moldvai csángóknak külön történelmi, földrajzi és gondolkodásbeli jellegzetességei vannak, ezt figyelembe kell venni. A moldvai csángómagyarok joggal érezhetik, hogy az RMDSZ mostohagyermekei. A MCSMSZ az RMDSZ V. kongresszusára előterjesztett egy rövid dokumentumot. Eszerint a MCSMSZ nem tekinti érvényesnek a legutóbbi népszámlálás eredményét Bákó, Neamt és Iasi megyékben, mert a népszámlálásnál számos törvénytelenség történt. A iasi-i római katolikus püspök az 1800-as években megkérdezésük nélkül szüntette meg a magyar nyelvű szentmiséket, most ugyanúgy - késrés nélkül - állítsa azt vissza. Az MCSMSZ követeli, hogy a történelem tankönyvekben szerepeljen a moldvai csángómagyarok történelme. A mindennapi zaklatások miatt speciális jogintézmény felállítása szükséges Bákóban. - Az MCSMSZ-nek székházra van szüksége, de hiányoznak a megfelelő anyagiak, ezért támogatásra szólítanak fel mindenkit. Az MCSMSZ örömmel fogad minden kapcsolatteremtő intézkedést. /Botos László: Az RMDSZ mostohagyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

A nyelvápoló mozgalom jelentős eseménye volt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének közgyűlése /okt. 17-19-e között/. A szövetség újonnan választott elnöke, dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára a nyelvvédő stratégiákról beszélt. Kifejtette, hogy a történelmi események törést okoznak a nyelv testén, például Trianon óta egymillió főre tehető az asszimilációs veszteség, s ehhez adódik a nyugati magyarság generációs megfogyatkozása. Az angol nyelv terjedése fontos intellektuális területekről szorítják ki az anyanyelvet. - A magyar nyelv mai megítélésénél figyelembe kell venni, hogy trianonizálódott maga a nyelv és a nemzettudat - szögezte le dr. Péntek János. A nyelvművelőknek és a nyelvújítóknak mindig az volt és az lesz a feladata, hogy beavatkozzanak a nyelv életébe, csak az a kérdés, hogy milyen mértékben. Ami a nyelv rendszerétől és érzésvilágától idegen, azt a nyelvek ösztönösen ki kell rostálnia, ugyanakkor véle foglalkozni nemcsak szellemi igény, hanem a nyelvművelők szakmai kötelessége, hangsúlyozta az AESZ elnöke. /Fekete Réka. Anyanyelvi mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

Az új román kormányra vonatkozó eddigi legkeményebb bírálatát fogalmazta meg Francois Ettori, a Világbank romániai képviselője. A román kormánynak gyorsítania kell a szerkezetátalakítást és a magánosítást, szögezte le. Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor a makrostabilizáció eredményei fél év alatt elenyésznek. Bár a statisztikai adatok szerint a román gazdaság 45 százalékát stabilizálták, csak néhány nagyvállalat került magánkézbe, jegyezte meg. Véleménye szerint bizonytalan, hogy miként valósul meg a 16 veszteséges nagyvállalat bezárására vonatkozó kormányhatározat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./

1996-ban Kolozsváron létrejött a Corvineum Alapítvány, amelynek célja egyrészt a Kolozsváron született Mátyás király emlékének feltámasztása, másrészt támogatja a romániai magyar színház- és operettművészetet, a fiatal nemzedék zene-, tánc- és énekkultúrájának fejlesztését. Az alapítvány kuratóriumának tagja Tompa Gábor elmondta, hogy 1989 után a művészeti intézmények és alkotók helyzete válságossá vált, ezért is szükséges a támogatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./

A Hargita és Kovászna megyében élő románság felfegyverzését szorgalmazza Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője arra az esetre, "ha a két megyében nem változik a helyzet". Tudor így reagált sajtóértekezletén az ellenzéki politikusok székelyföldi látogatására. Ők ugyanis "elképzelhetetlen helyzetben találták a helyi román kisebbséget": a románokat elmagyarosítják, stb. Azért kell az ottani románokat felfegyverezni, hogy megvédjék magukat a térségben létrehozott magyar "félkatonai alakulatoktól". Az Evenimentul Zilei a magyar cserkészeket nevezte félkatonai alakulatoknak. A képviselőházban az RMDSZ képviselői már megcáfolták ezt az állítást. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Az Erdélyi Gyülekezet által fenntartott Reménység szigetén a Karitatív és Kulturális Központ vezetője, Zalatnay István református lelkész felvázolta a gyülekezet történetét. Amikor az erdélyi menekültek tömegesen érkeztek, akkor Németh Géza lelkész kezdeményezésére Rákosszentmihályon találkoztak a menekültek 1988-89-ben. Megszületett a diakóniai vagy karitatív központ gondolata, amely 1992-ben jött létre, amikor a honvédség átadott egy használaton kívüli épületet a gyülekezetnek, ez lett a Reménység Szigete. Az Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból, illetve Kárpátaljáról orvosi kezelésre Magyarországra érkező betegeket itt szállásolják el. A betegek gyógykezeléséről a Segítő Jobb Alapítvány gondoskodik. Nyáron művelődési, egyházi programokat szereznek: vannak konferenciák, szakmai tanfolyamok, de volt itt székely népfőiskola is. Az Erdélyi Gyülekezet 1995-ben csatlakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez. Zalatnay Istvánt két éve választották meg a gyülekezet élére, aki elmondta: az alapítványi támogatás egyre bizonytalanabb, mert az oktatás és a szociális ellátás számos területéről kivonult az állam. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./