Hatodik alkalommal rendezték meg Szegeden a határon túli magyarok szervezeteinek és pártjainak tanácskozását okt. 24-e és 26-a között. A pártok megismerkedhettek a többiek gondjaival, ezáltal közelebb jutottak a megoldáshoz a kollektív lés kisebbségi jogok érvényesítéséhez vezető úton. Balla Lajos a Vajdasági Magyarok Szövetségének képviseletében arról referálhatott, hogy a megosztottság miatt a választásokon a vajdasági magyarok elveszítették köztársasági képviselőik felét. /Délmagyarország (Szeged), okt. 27./

Az 1992-ben megalakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ okt. 17-19-e között tartotta Sepsiszentgyörgyön tisztújító közgyűlését, melyre Erdély minden megyéjéből érkeztek küldöttek. Az AESZ szervezésében négy anyanyelvi vetélkedő működik, a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /KAV/, az Aranka György Nyelvművelő Verseny, az Implom József Helyesírási Verseny és az Országos Tamási Áron-verseny. Ördög Gyárfás Lajos főtitkári beszámolójában kiemelte, hogy az AESZ csak akkor működhet eredményesen, ha intézménnyé válik. Zsigmond Győző leköszönő elnök az elmúlt két évet értékelte. A közgyűlésen megválasztották az új vezetőséget. Dr. Péntek Jánost elnökké, Ördög Gyárfás Lajost ügyvezető elnökké választották, alelnökök lettek: Zsigmond Emese, Zsigmond Győző, Török Katalin, Tapodi Zsuzsa és Mészely József. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./

Az emlékérmek átadásakor Göncz Árpád köztársasági elnök interjút adott. A romániai magyarság számarányához képest meglepően magas az 1956 utáni megtorlás aránya, hiszen itt nem is volt felkelés. "Ekkora megtorlás egyszerűen döbbenetes." - Göncz Árpád elmondta, hogy nemrég volt Snagovban a Nagy Imre-emlékmű avatásán. "És akkor voltam azon a feledhetetlen, életem csúcspontját jelentő marosvásárhelyi látogatáson, amelyet amíg élek, nem fogok elfelejteni." "Vásárhelyt négy órát vártak ránk, megkéstünk." Marosvásárhelyen "tépték a kezemet, és csókolták, és zokogtak négy óra várakozás és másfél órás eső után..." - Göncz Árpád ezután nyelvészeti kérdésről is tett megállapítást: "Mindenesetre a Kárpát-medence magyar töredékeinek a fejlődése 1920 óta nyelvileg is eltér egymástól. És ez a legnehezebb: megmondani valakinek, aki azt kérdezi tőlem, hogy mikor csatolják vissza Erdélyt, hogy erre ne számíts, édes..." - /Benkő Levente: Európa jövője: jelképes határok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

A szenátus okt. 27-én 66-55 arányban elvetette három ellenzéki párt /Társadalmi Demokrácia Pártja, Nagy-Románia Párt, Román Nemzeti Egységpárt/ követelését, hogy tűzzék napirendre a sürgősségi kormányrendeletről szóló jelentés vitáját. Előzőleg a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ megállapodott, hogy amíg a két párt vegyes bizottsága nem állapodik meg, nem kezdik meg a szenátusi vitát. A parasztpárti Pruteanu szintén az ellenzéki indítvány mellett kardoskodott, többször is fölszólalva a vitában. Ezúttal azonban érvénysült a koalíciós fegyelem, amelyet a többség betartott. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete/ Boros János elnök aláírásával/ állásfoglalást adott ki az egyetem kérdésében. "Az erdélyi magyar közösség alulírott képviselői követeljük – az RMDSZ programjának, a legutóbbi kongresszusi határozatainak, valamint az 500.000 aláírással hitelesített tanügyi törvénytervezetének szellemében –, hogy az RMDSZ Országos vezetősége kezdje meg azonnal a tárgyalásokat az illetékes román hatóságokkal a kolozsvári székhelyű, önálló, magyar tannyelvű egyetemi oktatás beindításáról" - olvasható az állásfoglalásban. A kolozsvári multikulturális egyetem nem képes a magyar felsőfokú egyetemi, főiskolai oktatás gondjait és feladatait maradéktalanul megoldani. Az állásfoglalást eddig 193-an írták alá, köztük Tempfli József püspök, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektorai és tanárai, az RMDSZ egyes országos és Kolozs megyei tisztségviselői, SZKT- és SZET-tagok, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke és vezetősége, jelenlegi és nyugalmazott egyetemi tanárok, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EMKE, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökei, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete ügyvezető elnöke, írók, képzőművészek, színészek, újságírók, folyóirat- és tévéfőszerkesztők. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Okt. 28-án az RMDSZ három képviselője szólalt fel napirend előtt a képviselőházban a sajtó és egyes ellenzéki politikusok szándékosan zavart és feszültséget keltő nacionalista megnyilvánulásaival kapcsolatban. Politikai nyilatkozatában Márton Árpád Kovászna megyei képviselő részletes adatokkal cáfolta azon véleményeket, miszerint a románokat elnyomják a két magyar többségű megyében. Sepsiszentgyörgyön a román nemzetiségűek minden intézmény vezetőségében nagyobb arányban vannak képviselve, mint lakossági arányuk (23%). A katonai és belügyminisztériumi egységek, az SRI /titkosrendőrség/, a Pénzügyőrség és a Számvevőszék vezetői kivétel nélkül románok, a bírók 75%-a, a minisztériumok decentralizált intézményei vezetőinek 50%-a, az állami vállalatok vezetőinek 34,6%-a, az orvosok 28%-a román nemzetiségű. Ugyanakkor a román pedagógusok száma 553-ról 848-ra nőtt az elmúlt hét évben és 14 iskolában létesítettek román tagozatot. - Antal István megcáfolta az Adevarul és az Evenimentul Zilei egy-egy rosszindulatú és szenzációhajhász cikkét a székelyföldi helyzetről. Mivel az egyik cikk a Kolping Családok Egyesületét is alaptalanul vádolja Antal István röviden ismertette ezen 150 éves szervezet nemzetközi megbecsülést kiváltó munkáját. - Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő a "22" című hetilap alapján idézett egy régóta Sepsiszentgyörgyön elő román filozófiatanárnőt, aki felháborodásának adott hangot amiatt, hogy egyes nacionalista politikusok és újságírók szándékosan megtévesztik a közvéleményt. "Így éreznek az európai gondolkodású Kovászna megyei románok és jó lenne, hogy ha ezt a hozzáállást tenné magáévá minden román, nemcsak a Hargita és Kovászna megyeiek" - fejezte be felszólalását Tamás Sándor képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./ Az Evenimentul Zilei okt. 14-i számában megjelent cikkről van szó, erről: okt. 22-i jegyzet.

Az RMDSZ képviselőházi frakciója okt. 28-án a következő közleményt adta ki: Az RMDSZ képviselőházi frakciója az önálló Bolyai Tudományegyetem megszüntetését jogsértő intézkedésnek tartja és szükségesnek tartja ezen jogsérelem orvoslását. A testület tudatában van annak, hogy a jelenlegi, államilag támogatott, magyar tannyelvű felsőfokú oktatás kibővítése elengedhetetlenül szükséges önazonosságunk megőrzése és fejlesztése érdekében. A frakció képviselete soha nem javasolta a más városban való egyetem létrehozásának alternatíváját az önálló, államilag támogatott, Kolozsvár-központú Bolyai Tudományegyetem újraalakításával szemben. Ez utóbbi megvalósítása, a Babes-Bolyai Egyetem kibővítése és más, önálló magyar tannyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozása nem egymást kizáró alternatívák, hanem egymást kiegészítő lehetőségek. A kérdés kapcsán egymást vádoló, az alternatívákat kizáró jellegű vitát károsnak tartjuk, amely csak megnehezíti a romániai magyar közösség számára megfelelő tanügyi rendszer kialakítását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./

Adrian Nastase vezetésével ellenzéki képviselők népes küldöttsége járt Kovászna és Hargita megyében, román újságírók is elkísérték őket, akik a helyi románság "erőszakos asszimilációjáról" tudósítottak, és azt állították, hogy a magyar diákok többsége nem tud románul. A Szabadságnak erről fejtették ki véleményüket a következők. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő elmondta a lapnak: értesüléseink szerint terepszemléjük során a képviselők el sem jutottak Hargita megyébe. Szerinte, mint kiderült, Kovászna megyében is csak néhány helységben tett látogatásukból vonták le a sommás következtetéseiket a különben semmiféle felhatalmazással nem rendelkező képviselők. Tokay György elmondta, hogy az elmúlt hatalom képviselői jelenleg az ellenzékben is a nemzeti uszítást politikai fegyvernek használják. "Mint láthattuk, most már oda jutottak, hogy hat-nyolc éves gyerekeket is képesek »felhasználni« céljuk elérésére" Tokay hozzáfűzte, hogy a gyűlöletszítás problémája nem oldható meg adminisztratív úton. Amennyiben ez kimeríti a nemzetiségek elleni uszítás fogalmát, akkor az igazságszolgáltatási szerveknek kötelessége fellépni ellene. Elvárja, hogy a szövetségesek fellépjenek ebben az ügyben. Takács Csaba ügyvezető elnök visszautasította a két megye román lakosságának "elnyomásáról" szóló híreket. Annak ellenére, hogy a román lakosság kisebbségben van, a jelentős funkciók felét románok töltik be. Kovászna megye 12 törvényszéki bírájából csak három magyar. 1990-ben Kovászna megyében 21 román óvónő volt, most 127 van! A román tanítónők száma 180-ról 250-re emelkedett, a tanároké 352-ről 488-ra. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Tamás Sándor, Kovászna megye RMDSZ-képviselője elmondta, hogy tudomása szerint ennek a küldöttségnek nem volt felhatalmazása arra, hogy vizsgálatot végezzen. Nem is a pontos tájékozódás volt a céljuk, hanem a politikai hírverés, az uszítás. A parlamenti delegációt Bercu Ioan volt és Nitu Stefan jelenlegi ortodox pópa, valamint az exprefektus, Adrian Casunean Vlad kísérte. Tamás Sándor úgy látja, hogy ez a látogatás csak egy szem egy nagyobb szabású diverzió folyamatában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

A történelmi magyar egyházak vezetői meghívták a sajtó képviselőit az RMDSZ bukaresti székházában okt. 29-én tartandó sajtóértekezletre, melynek témája az egyházak és az állam viszonyának alakulása az elmúlt évben és ezen belül: az egyházügyi törvény kidolgozásának jelenlegi állapota, az államosított vagy elkobzott egyházi javak helyzete és az egyházi oktatás kérdése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 1142. sz./

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ célul tűzte ki a családok egyészségügyi, szociális gondjainak felmérését és lehetőség szerinti orvoslását. Ennek érdekében szakmai találkozókat rendeztek. Hagyományossá váló orvostalálkozóival a VET és Pest megye önkormányzata az együttműködés szép példáját mutatta fel, így a legutóbbival, az okt. 8-12-e között Tusnádfürdőn tartott tanácskozással, összegezte az eredményeket Patrubány Miklós, a VET elnöke, az MVSZ elnökhelyettese. Tusnádfürdőn a már hagyományos népbetegségekről volt szó, az alkoholizmusról, a meddőségről, az öngyilkosságról és a gyermekek magányáról. Magyarországi orvosok mellett a kárpátaljai dr. Oroszi Pál, a felvidéki dr. Bajnok István és a délvidéki dr. Burány Béla részvételével az egész Kárpát-medencére való kitekintésű szakmai fórum volt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

Asztalos Lajos visszautasította a román sajtóban rendszeresen megjelenő véleményt, amely egyaránt szélsőségesnek nevezte Funart és Katona Ádámot, illetve Tőkés Lászlót. Octavian Paler például a Romania Liberában azt kérdezte: "Csak Funar szélsőséges nacionalista, Tőkés pap nem?" Ez nem csupán a sajtó vélekedése. Emil Constantinescu elnök az Adevarul kérdésére válaszolva a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokért a román többség és a magyar kisebbség egyes csoportjait tartotta felelősnek. Asztalos Lajos hangsúlyozta, hogy magyar részről nem követelték románok kitelepítését Erdélyből, nem adtak ki több százezer magyar elrománosításáról térképeket és nem terjesztették ezt, mint a román hatóság teszi, nem követelték a román nyelv korlátozását, stb. Különbséget kell tenni a többség és kisebbség nacionalizmusa között, mert miközben a többségi nacionalizmus elnyomó, támadó, a kisebbség létére tör, a kisebbségi - amelyet a többségi nacionalizmus vált ki - védekező nacionalizmus. /Asztalos Lajos: Ki a szélsőséges? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22., átvette: Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Egylet és a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága közös rendezésében okt. 24-25-én Kolozsváron tartották a Magyar Ifjak Világfóruma Erdélyi Társaságának /MIVET/ alakuló ülését, amelyen 15 erdélyi magyar ifjúsági szervezet vett részt. Elfogadták a MIVET alapszabályzatát és megválasztották vezetőségét. A MIVET a világban szétszórt magyarság lelki, szellemi, kulturális és gazdasági közeledése, továbbá a magyarsággal együttélő népekhez fűződő kapcsolatok erősítése céljából alakult meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ A frissen megválasztott elnök, Makkai Zsolt elmondta, hogy szervezetük megalakulásának előzménye az, hogy 1996-ban Budapesten megalakult a Magyar Ifjak Világfóruma, mint a Magyarok Világszövetsége ifjúsági szárnya. Feladatai között van a határon kívül élő fiatalok nyelvi, kulturális és nemzeti öntudatának erősítését és megmentését. A MIVET elsősorban cserekapcsolatok kialakításában és a másik régiók magyarjaival közös programok szervezésében merül ki tevékenységük. /Antal Orsolya: Mi is az a MIVET? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 24-én kelt állásfoglalásában kifejtette: "a hírügynökségi tudósításból és sajtótájékoztatásokból egyértelműen az olvasható ki, hogy Magyarország és Románia kormányfői az RMDSZ vezetőségének előzetes beleegyezésével tervezik egy Kolozsváron kívüli önálló magyar egyetem létrehozását, lemondva nem csupán a jogsértő és törvényellenes módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáról, de magáról az erdélyi magyar egyetem hagyományos központjáról is egyben". A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla és Takács Csaba közleménye nem cáfolja, hanem csupán megkerüli a romániai magyar egyetemmel kapcsolatos híreket. Szerinte az RMDSZ-vezetők kijelentik ugyan, hogy a legalkalmasabb helyszín Kolozsvár, mindamellett viszont megelégszenek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belüli magyar tagozat kialakításával, és több régióban is szükséges magyar felsőoktatási intézmények létrehozásával. Tőkés László hangsúlyozta: "határozottan visszautasítom azt az RMDSZ egyes körei által is támogatott szándékot, mely a helyreállítandó önálló magyar tudományegyetemet, nyilvánvaló jogfeladás, a romániai magyar nemzeti közösség törvényes követeléséről való lemondás árán Kolozsváron kívül kívánja létrehozni". Az önálló magyar tannyelvű kolozsvári egyetem létrehozása nem képezheti vita vagy alku tárgyát, szögezte le, hozzátéve, hogy a Partiumi Magyar Egyetem kifejlesztése egyáltalán nem érinti a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállításának ügyét. "Határozottan visszautasítom Tabajdi Csaba államtitkár azon próbálkozását, hogy a partiumi egyetemre vonatkozó elképzelésünket a kolozsvári magyar tudományegyetem ügyével szembeállítsa" – olvasható az állásfoglalásban. A tiszteletbeli elnök végül kifejti, hogy az önálló magyar egyetem kérdésében senki sem dönthet önkényesen, majd úgy véli, mindaddig, amíg ez nem szolgál az önfeladás és a megalkuvás eufémikus fedőnevéül, illetve a kolozsvári magyar egyetem kijátszására, elkötelezett hívei vagyunk a multikulturalitásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27., Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Csapody Miklós MDF-képviselő az Országgyűlés okt. 27-i ülésén felszólította a kormányt, hogy hozza helyre a kárt, amit a magyar miniszterelnök felkészületlensége és meggondolatlansága okozott az erdélyi magyarságnak. Horn Gyula felelőtlenül rögtönzött, amikor azt állította, hogy az RMDSZ vezetői szerint az adott helyzetben lehetetlen a magyar tagozat létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ezért egy új egyetemet más városban kell létesíteni. A kormány nevében válaszoló Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: Horn Gyula Bukarestben javasolta Victor Ciorbea miniszterelnöknek, hogy a román kormány vizsgálja meg egy önálló magyar egyetem létrehozásának lehetőségét. Kovács László szerint Romániában nem hangzott el, hogy az egyetem csak Kolozsvárott, vagy csak azon kívül létesülhet. Németh Zsolt fideszes képviselő szintén feltette a kérdés: miért nem akar Horn Gyula Kolozsváron magyar egyetemet? A kormányfő Németh Zsolt szerint tévesen állította azt, hogy a romániai magyar politikusok más városban akarnak magyar egyetemet létesíteni. Kovács László válaszolt, mondván, a magyar kormány nem helyezkedik szembe az RMDSZ igényeivel. Hozzátette: Horn Gyula nem a kolozsvári magyar kar helyett, hanem attól függetlenül javasolta egy másik egyetem létrehozását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése állásfoglalásában határozottan síkra szállt a Kolozsváron létrehozandó magyar egyetem mellett. Emlékeztettek arra, hogy az RMDSZ kongresszusa is egyhangúlag megszavazta: az önálló tudományegyetemet Kolozsváron kell felállítani. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy az RMDSZ vezetőivel konzultálva kérte azt, hogy más városban létesüljön magyar egyetem. A tömörülés állásfoglalásban felszólította Markó Bélát és Takács Csabát, nyilatkozzanak erről a kijelentéstől. - Ettől függetlenül a tömörülés kiáll amellett, hogy Kolozsvár nem a "legalkalmasabb" az egyetem szempontjából, hanem az egyetem kizárólagos helyszíne. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Okt. 29-én Bukarestben fél éves szünet után ismét összeültek a Vallásügyi Államtitkárságon a romániai egyházak vezetői, hogy szakértőik bevonásával véglegesítsék a kilencvenes évek elejétől kész, de újabb módosításokkal kiegészült kultusztörvény-tervezetet. Ez a tervezet - politikai akarat híján - még nem jutott a parlament elé. A tanácskozás után az RMDSZ székházában a történelmi magyar egyházak sajtóértekezletet tartottak. Az új, demokratikus kormányzatnak a történelmi magyar egyházakhoz való viszonya nem sokban különbözik Iliescu idejétől, minden maradt a régiben, így lehet összefoglalni Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az értékelését. Az államtitkárság a kommunista idők "szellemét" konzerválja. Tőkés László szólt a diszkriminációról is: amíg az ortodox és görög katolikus egyházat milliárdokkal dotálják, addig például a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legnagyobb összegű állami céltámogatása 10 millió lej volt. Tőkés László sajnálatát fejezte ki, hogy akitől a legtöbbet vártak, a Kisebbségügyi Hivatal, Tokay György miniszter még egyszer sem kereste meg őket. Az egyházak vezetői nov. 11-én ülnek össze újra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 31./

Újra lemázolták Nagyszalontán a kétnyelvű táblákat. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

Okt. 29-én kezdte meg magyarországi tárgyalásait a romániai Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium Borbély László államtitkár vezette küldöttsége, mely a magyar Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztérium meghívására utazott Budapestre. A megbeszélések napirendjén szerepel a két minisztérium közötti megállapodás szövegének az előkészítése, a különböző területfejlesztési kooperációs tervek megvitatása, a két ország törvénykezése közötti különbség megbeszélése, valamint tapasztalatcsere a területrendezés terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 29., 1143. sz./

Bartolomeu Anania, Kolozsvár, Révkolostor és Felek ortodox érseke kikérte magának, hogy az RMDSZ beavatkozzék a hadsereg és a klérus dolgaiba. Előzőleg ugyanis Szabó Károly szenátor kijelentette: az egyháznak semmi keresnivalója nincs katonai eseményeken. Legújabban ugyanis katonai ünnepségek elképzelhetetlenek ortodox papok csoportos jelenléte nélkül. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

1987-ben 269, 1993-ben 1435, 1995-ben 1551 Erdélyből áttelepült magyar orvos dolgozott Magyarországon. Őket Magyarországon sokszor románnak nevezik, kényszerkihelyezésük idején Moldvában meg magyarnak mondták ezeket az orvosokat. Emiatt a megbélyegzés miatt szomorúak. - A Csíkszeredában megtartott első erdélyi orvosnapokra többen eljöttek közülük. Közülük néhányan biztosan hazajönnének. /Székedi Ferenc: Orvosnapok, orvosévek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Michal Kovác szlovák köztársasági elnök okt. 29-én kétnapos hivatalos látogatásra Romániába utazott. Hangsúlyozta, hogy országa jó kapcsolatot akar kiépíteni Romániával. Emil Constantinescu államelnök fogadta Michal Kovácot, aki okt. 30-án vidékre látogat, Nagylakon romániai szlovákokkal találkozik. /Új Szó (Pozsony), okt. 30./

Okt. 29-én sztrájkba léptek a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola diákjai az oktatás színvonalát befolyásoló súlyos gondok /könyvtár és olvasóterem hiánya, kevés tanterem és a tanárok folyamatos változásai/ miatt. A tiltakozók kérték, hogy Kovács Béla rektor töltsön több időt az intézményben, s bejelentették: addig nem mennek órákra, amíg követeléseiket nem teljesítik. A sztrájk első napján a rektori tanács öt tagja közül csak Szűcs István rektor-helyettes volt Nagyváradon, aki megértését fejezte ki a diákok problémái iránt. Szerinte ezek főoka az egykori református püspöki palota tisztázatlan vagyonjogi helyzete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./

Adrian Severin külügyminiszter okt. 28-án Bécsben Heinz Fischer parlamenti elnökkel folytatott megbeszélésén sürgette, hogy Romániával is kezdődjenek meg az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Severin okt. 29-én Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszterrel és Werner Fasslabend védelmi miniszterrel folytatott megbeszélést. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

A Korunk Baráti Társasága szervezésében tartják Bukarestben a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában okt. 30-án12. órai kezdettel Markó Béla Timp Canibal című román verseskötetének bemutatójára. A könyvet Mircea Dinescu költő ismerteti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 29., 1143. sz./

Megbüntetik azokat a tanárokat, akik nem tartják be a tantervet és Magyarország történelmét tanítják Romániáé helyett, magyarországi tankönyvekből tanítanak, nyilatkozta Virgil Petrescu oktatási miniszter a Medifax hírügynökségnek. Románia történelmét és földrajzát magyarul is lehet tanítani, de csak románból fordított tankönyvekből. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Okt. 30-án Bukarestben tartották a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában résztvevő szervezetek képviselőinek rendkívüli összejövetelét, melynek célja a nov. 12-i plenáris ülés előkészítése, napirendjének megállapítása volt. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a plenáris ülésen megvitatásra kerül a sürgősségi kormányrendelettel módosított oktatási illetve közigazgatási törvény alkalmazása, az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása, a kisebbségi törvény kidolgozásának módozatai, valamint a 83/1995-ös törvény módosítási javaslatai. A tervek szerint a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának plenáris ülése el fog fogadni egy nyilatkozatot is a hazai xenofób megnyilvánulások ellen. A RMDSZ részéről Kötő József ügyvezető elnök-helyettes, Márton Árpád képviselő és Czédly József Bukarest alprefektusa vett részt a megbeszéléseken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 1144. sz./

Emil Constantinescu elnök és Michal Kovác szlovák köztársasági elnök okt. 30-án Bukarestben tárgyalt, állást foglaltak a két ország euroatlanti törekvéseink szorosabb összehangolása mellett. Mindkét fél kevésnek tartotta a kétoldalú kereskedelmi forgalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

A törvényhozás módosította a földtörvényt. A Constantinescu elnök kézjegyével ellátott törvény csak 1998. márciusától lép életbe. Az elfogadott törvénymódosítás szerint a visszaigényelhető termőföldterület felső határa 50 hektár, az erdőé 30 hektár. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Adrian Nastase, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke a parlamentnek tett jelentésében /székelyföldi útja tapasztalatának alapján/ javasolta, rendeljék el Hargita és Kovászna megyék monitorizálását: olyan különleges bizottság felállítását sürgette, amely kivizsgálja az említett térségben az emberi jogokat és az alkotmány tiszteltben tartását. Kötelezni kell az anyanyelven tanulókat, hogy képességpróbát tegyenek román nyelvből. Külön pénzalap létrehozását követelte román tanítóknak a magyarlakta településekre való helyezésére. Pártja ragaszkodik ahhoz, hogy vegyes iskolák élére román igazgató vagy aligazgató kerüljön. Ugyancsak javadalmazási pótlékot kell adni az ortodox papoknak. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Cseke Gábor feltette a kérdést /kiemelten szedve/: kell-e nekünk egyáltalán egyetem? Senki sem vitatja, hogy kell magyar egyetem és annak optimális helye Kolozsváron van. De Cseke hozzáteszi: egy dolog az elképzelés, és más a mindennapok lehetőségeiből felismerni azokat, melyek a gondolat alá játszhatnának. Nem az a döntő kérdés, kik a nagymagyarok, hanem azt, kik az okos-magyarok. Cseke megérti, hogy sokan aláírják, az egyetemnek Kolozsváron van a helye, de - szerinte - "ezzel csak ámítjuk magunkat". /Cseke Gábor: Kié az egyetem, kié a gondolata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./