A Dávid Ferenc Egyletet 1885-ben dr. Boros György alapította, 1948-ig működött, 1990-ben újraindították, fejtette ki dr. Bodor András, a Dávid Ferenc Egylet elnöke. Dr. Bodor András az unitárius teológia tanára, az egyetemes ókori történelem kutatója, az 1948-ban államosított kolozsvári Unitárius Kollégium utolsó igazgatója. Időközben bővült a Dávid Ferenc Egylet tevékenységi köre: vallásos, tudományos, történelmi kérdéseket dolgoznak fel, az előadásokat legtöbbször közölte az unitáriusok folyóirata, a Keresztény Magvető (Kolozsvár). /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Az unitárius egyház újból kiadta Balázs Ferencnek, a korán elhunyt mészkői unitárius lelkésznek 1936-ban megjelent kis könyvét, amely elbeszéli a Jézushoz fűződő bibliai történeteket Közérthető evangélium címmel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Idén is megrendezik a Nemes Tihamér Középiskolai Számítástechnikai Versenyt, közölte az Erdélyi Magyar Műszaki Társaságnál /EMT/. Az EMT az 1996/97-es tanévben is kiadja a Firka folyóiratot, amelyben fizikai, kémiai és informatikai cikkeket közölnek. /EMT Tájékoztató (Kolozsvár), 8-9. sz., augusztus-szeptember/

"Romániában 1945-ben egyes csoportok a hegyekbe menekülve kezdték meg a kommunista hatalom elleni fegyveres ellenállást. Róluk alig esik szó, össze kellene gyűjteni a tevékenységükről szóló adatokat. 1946 és 1949 között a Fekete zekések nevű csoport a Kelemen-havasokban tevékenykedett. Cenusa Ovidiu százados volt a parancsnokuk. Magyarok is harcoltak közöttük, mint a Grigorescu-csoportból Csengeri Jenő, akit a Maros menti Ratosnyán lőttek agyon, Tivadar László ügyvéd, akit a máramarosi hegyekben végeztek ki, Bereczky Árpád, akit 1950-ben fogtak el és 15 évi kényszermunkára ítéltek. 1947-ben, a király lemondatása után újabb menekülők csatlakoztak a fegyveres ellenállókhoz. A helyi lakosság egy része is bekapcsolódott a rendszerellenes csoportokba, egyrészt a partizánok ellátása, másrészt közvetlenül a fegyveresek soraiba. A Velgyásza lábánál levő Havasrekettye bírója, Susman a fiával vezetett egy ellenálló csoportot. Éveken át működtek, amikor azután felfedezték rejtekhelyüket, Susmanék öngyilkosok lettek. Susmanékon kívül az Erdélyi Szigethegységben két csoport működött. Kisbánya környékén tevékenykedett a Diamandi repülőszázados által vezetett, amelyiket 1949. szept. 12-13-án számoltak fel, és az Öreghavas-Bisztra-Nagykupsa környékén a Dabija őrnagy által vezetett csapat. Utóbbiak közül legtöbben a szekusokkal vívott tűzharcban vesztették életüket. Holttestüket benzinnel lelocsolták és elégették, hogy nyomuk se maradjon. A bánsági hegyekben Blidaru csapata harcolt éveken át, az ötvenes évek elejéig. Blidaruval 1953-ban, a szamosújvári börtönben ismerkedett meg az ellenállókról tudósító Asztalos Lajos. Az egyik legnagyobb szervezet a Mihály király partizánjai, titkos hadsereg nevű volt, melynek kolozsvári egyetemisták, Fehér és Brassó megyeiek is tagjai voltak. Középiskolás diákok hozták létre Kolozsváron az IKESZ-t /Illegális Kommunistaellenes Szervezet/. Harmincöt tagja volt, köztük Asztalos Lajos. Magyar és román nyelvű röpcéduláikat kétezer példányban terjesztették a városban. Letartóztatták, másfél és nyolc év közötti fegyházra ítélték őket. 1957-58-ban a Fogarasi havasokban még folyt az ellenállás, ezt jelezte az akkor folyó partizánvadászat. Ezekről az eseményekről össze kellene gyűjteni az anyagot, amíg még nem késő. /Aszatalos Lajos (Kolozsvár): Partizánakciók Romániában. Elhallgatott ellenállás. = Kapu, 9. sz., szept./ Hollai Hehs Ottó /München/ hozzászólt Asztalos írásához. szintén sürgetve mindennek összegyűjtését. "Magyarországon, de Romániában sem foglalkoznak az ÁVH, vagy a Securitate viselt dolgaival. A titkos aktákhoz nem lehet hozzájutni, a periratok megsemmisítve vagy elzárva, a gonosztevők, a szörnyűségek eltussolva, a bűnösök pedig jól fizetett állásokban, vagy magánvállalkozások révén ?élvezhetik? az új rendszert, a ?demokráciát?. /Kapu, 9. sz., szept. /"

Beszterce-Naszód megye magyarságához szólt a folyóiratban Kocsis Ernő, el kell menni szavazni, ahhoz, hogy a megye magyarságának legyen képviselője, ehhez 12 ezer szavazat szükséges. /Besztercei Híradó (Beszterce), szept., VI. évf. 9. sz./

A kolozsvári Református Teológiai Intézetben aug. 12-én köszöntötték dr. Tőkés István nyugalmazott professzort 80. születésnapján. Tőkés István /sz. 1916. aug. 8-án a Háromszék megyei Málnás községben/ a középiskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a kolozsvári Református Teológiai Fakultásra ment, majd németországi tanulmányútra küldték professzorai. 1940-ben kinevezték Kolozsvárra, püspöki titkári állásba. Különböző egyházi tisztségeket töltött be, emellett tanulmányokat, tucatnyi könyvet írt, 1973-tól 1983-ig, nyugdíjazásáig teológiai tanár, professzor volt. Munkáival lerakta egy teljes magyar nyelvű újszövetségi magyarázat alapköveit. /Harangszó (Nagyvárad), szept. - VII. évf., 18. sz./

Az Erdélyi Gyülekezet, a Magyarországon 1990 óta létező, erdélyi menekültekből álló gyülekezet 1995. szept. 23-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez csatlakozott. Ez a jogi lépés szentesítette azt, hogy ennek a gyülekezetnek sajátos hivatása az erdélyi - és tágabb értelemben a határon túli - magyar egyházak szolgálata Magyarországon. A Reménység Szigete, ahol az Erdélyi Gyülekezet működik, 7 hektáros területével és több ezer négyzetméteres beépített területével a gyülekezet első lelkészének, Németh Gézának hatalmas lelki-szellemi öröksége. Elkészült a Reménység Szigetének hosszú távú fejlesztési programja, ebben szerepel templom, gyülekezeti ház, karitatív központ, kollégium és továbbképző központ, tudományos és művészeti központ. 1996. jún. 1-jén elhelyezte Fábián Ernő és felesége a kovásznai református gyülekezet által adományozott kopjafát Németh Géza emlékére. Ugyanakkor hagyományteremtő célzattal Németh Géza emlékkonferenciát tartottak Hitvallás egykor és most címmel. Júliusban tartották a Tanuljunk egymásról egymástól diákprogramot, ezen magyar, román, szlovák és szerb fiatalok vettek részt. Július végén Ung vidéki református gyülekezetekből érkeztek fiatalok. Már 1995-ben is rendeztek konferenciát határon túli magyar pedagógusok számára, erre idén is sor került. Konferenciát szerveztek kolozsvári magyar történészhallgatók számára is. - Az Erdélyi Gyülekezet betegszállást is működtet Magyarországra gyógykezelésre érkező határon túliak számára. Itt azok szállhatnak meg, akiknek a Segítő Jobb Alapítvány szervezi meg az orvosi kezelését. - Egész évben működik a Reménység Szigete vendégszállása is. /Zalatny István lelkipásztor, Németh Zsolt főgondnok: Az Erdélyi Gyülekezet életéből. = Harangszó (Nagyvárad), szept. - VII. évf., 18. sz.- A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja/

Székelyudvarhelyen a vármegyeház elődje az 1733-ban épült széki székház volt, ez volt Székelyföldön a széki hatóság első állandó székhelye. Ezt a múlt században le kellett bontani, annyira megrepedezett. Az új városházát 1897-ben avatták fel, olvasható a Polgármesteri Hivatal egy hónapja indított folyóiratában. /Város Házi Hírlap (Székelyudvarhely, I. év. 2. sz., felelős kiadó Szász Jenő polgármester, szerkeszti Komoróczy György)

Okt. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában Frunda György államelnök-jelölt a nemzeti kisebbségi szervezetek vezetőivel találkozott. Részt vettek a romániai bolgárok, görögök, lengyelek, lipovánok, oroszok, szlovákok, csehek, muzulmán törökök és tatárok, albánok, valamint zsidók érdekvédelmi szervezeteinek képviselői. Az RMDSZ autonómiakoncepciója nem irányul a többség ellen, hanem életképes, európai megoldást kínál a helyi autonómia megvalósulására. Célja a másság iránti intolerancia szellemi falának lebontása. A kisebbségek képviselői kérték, hogy Frunda György látogasson el a Dobrudzsában, Bánátban és Moldvában élő kisebbségekhez, és fejtse ki nézeteit a román tömegek előtt is. Ugyanaznap este Frunda György a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban találkozott a bukaresti választókkal. Magyar és román nyelven ismertette programját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 878. sz./

Sütő András, az RMDSZ Maros megyei tiszteletbeli elnöke lemondott tisztségétől, így tiltakozott Borbély Lászlónak a megyei képviselőjelölt-listán a nem befutó /ötödik/ helyen való szerepeltetéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A Kurír kérdésére Tőkés László közölte, sajnálja, hogy Sütő András lemondott az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöki posztjáról, mert nagyobb szükség lenne rá most, mint bármikor. /Kurír, okt. 1./

Az Udvarhely széki előválasztásokon Asztalos Ferenc 22 950, Antal István 20 659, Ferenczi Ferenc 14 547, Szilágyi Edit 9 120, Katona Ádám 8 051, Bunta Levente 3 120 szavazatot kapott a képviselői mandátum, Verestóy Attila 24 930, Hosszú Attila 15 872 szavazatot a szenátori megyei listára bekerülésért. Az előválasztások eredményeképpen Udvarhely-szék jelöltjei a parlamenti választásokon: Asztalos Ferenc, Antal István és Verestóy Attila lesznek, akik jelenleg is parlamenti tisztséget töltenek be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Csíkszéken meglepetésnek számít Ráduly Róbert /a magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács elnöke/ első helye olyan helyi vezetőkkel szemben, mint Borbély Ernő RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos volt megyei tanácselnök, Papp Kincses Emese RMDSZ-vezető. Nagy Benedek eddigi képviselő az 5. helyre szorult. A csíki eredmény a szenátorjelöltek esetében: Hajdú Gábor 21 807, Mátéffy Győző 15 903 szavazat, képviselőjelölteknél: Ráduly Róbert 15 259, Borbély Ernő 12 203, Sántha Pál Vilmos 3 639, Papp Kincses Emese 2 979, Nagy Benedek 2 911 szavazat. Gyergyószéken képviselőjelöltek: Nagy István 13 619, dr. Garda Dezső 13 333, Petres Sándor 12 030, Eigel Tibor 8 618 szavazat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Okt. 1-jétől a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Kurír és a Pesti Riport napilapok kaphatók lesznek Erdélyben, Nagyváradon, Kolozsváron, Nagyszalontán, Aradon és Szatmárnémetiben az aznapi, Marosvásárhelyen és a többi székelyföldi városban az előző napi számok. A Kurír bulvárlap Édes Erdély, itt vagyunk címmel közölte a hírt. /Magyar Nemzet, Népszabadság, Kurír, okt. 1./

Tom Lantos és Martin Hoke képviselők határozattervezetet terjesztettek az amerikai kongresszus elé a magyar-román alapszerződés ügyében, szorgalmazva, hogy Bill Clinton elnök minden lehetséges eszközzel támogassa az egyezmény végrehajtását. A javaslat - a magyar sajtóban megjelentekkel ellentétben - nem tartalmazza azt, hogy kérné az elnököt, Magyarország és Románia minél hamarabb együtt legyen a NATO tagja. /Lantos lobbyzik. = Népszava, okt. 1./

A Krassó-Szörény megyei RMDSZ titkára, Makay Botond másodikként szerepelt az RMDSZ megyei jelölt-listáján. Személye ellen a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből óvás érkezett, ezért jelölését újratárgyalták, s titkos szavazással megerősítették a helyét a listán. /Óvás után Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Makay Botond református tiszteletes, a Délvidék /Resicabánya/ szórványlap főszerkesztője.

A Kisebbségi Adattár VI. köteteként megjelent Kuszálik Péter értékes bibliográfiája: Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940-1989 /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1996/ A kötet tizenöt közgyűjteményben levő, a korszakban megjelent 690 időszaki kiadvány pontos leírását adja. A könyv szakbeosztásos mutatót, kiadási hely szerinti címmutatót, román, német és szerb nyelvű társ-, illetve testvérlapok adatait, valamint szerkesztők és kiadók névmutatóját is tartalmazza. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1990 óta Kolozsváron egyetlen olyan eset volt, hogy magánszemély a közösségre hagyta vagyonát, ingatlanát: Györkös Mányi Albertről van szó, a festőről, aki évekkel ezelőtt tragikus körülmények között hunyt el. A festő tragikus halálának egyrészt az értetlenség volt az oka, hogy hosszú évtizedekig e különös, a naivitást és népies formakultúrát ötvöző festményeket nem értékelték kellőképpen. E festmények egy része megtekinthető a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Az emlékház kuratóriuma dönt az itt rendezendő kiállításokról, kulturális eseményekről, könyvbemutatókról, költői estekről. Balogh Éva, az emlékház gondnoka elmondta, hogy sok kiállítás volt már és több előadóest. Ősszel koncertsorozatot is rendeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ sajtófotó szakosztályának találkozóját. A háromnapos rendezvény-sorozaton Karácsony Zsigmond, a szakosztály elnöke tartott beszámolót. Tisztújító gyűlés volt, újraválasztották elnöknek Karácsony Zsigmondot /marosvásárhelyi Népújság munkatársa/, alelnök Nagy P. Zoltán lett /Hargita Népe/, a titkár Dreguss Gyöngyvér /Brassói Lapok/, területi megbízott Sükösd Tóth Krisztina /nagyváradi Bihari Napló/. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

Hetvenhárom éves korában Majnafrankfurtban meghalt Dános Miklós, a volt Munkásélet főszerkesztője, az egykori Előre, az Új Élet, majd az A Hét munkatársa. Dános Miklós emellett több riportkönyv és kisregény szerzője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Dános Miklós /sz. Marosvásárhely, 1923. jan. 16./ 1974 óta élt Németországban.

"Idén is botrányos volt a tanévnyitó a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Tavaly Matei Basarab, a jogi kar dékánja félbeszakította Magyari András rektor-helyettes magyar nyelvű beszédét. Ugyanez történt most is, azzal a különbséggel, hogy most Czirják Árpád kanonok, érseki helynök beszédébe vágott bele. Andrei Marga rektor beszélt az egyetemi reformról, a román, magyar és német nyelvű szakok kibővítéséről, a római katolikus kar beindulásáról. Bustya Dezső református főgondnok beszéde végén magyar nyelven mondott imát. Czirják Árpád beszédét latinul kezdte, magyar nyelvű imádsággal folytatta, románul szólt majd héber nyelven olvasott fel egy bibliai részletet, végül magyarul üdvözölte a tanárokat és diákokat. Ekkor Matei Basarab beleszólt: "Tavaly azt mondtam, hogy illetlenség. Nem igaz, ez már megalázó. Ez a helyes szó, a román emberségesség és megértés nem más, mint - sajnálom, hogy ezt meg kell mondanom - gyávaság. Megengedik, hogy más nyelven beszéljen?" - fordult a hallhatósághoz. A válasz hangos igen volt. Czirják Árpád Basarabhoz fordult: "Az ország hivatalos nyelvén is beszéltem, és azt hiszem, nem vétkeztem azzal, hogy magyar nyelven is szóltam." /Kiss Olivér: Botrányos tanévnyitó a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

A romániai magyarságnak tudomásul kell vennie, hogy csupán részlegesen számíthat a magyar kormányra, amely megkérdezése nélkül írt alá az alapszerződést - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 1-jén Budapesten, amikor részt vett az MDF elnökségi ülésén. A sajtótájékoztatón kifejtette, hogy míg az 1990 utáni négy év, az előző kormány időszaka a határon túli magyarok számára a reménységet, az elindulást jelentette, most szembesülniük kell azzal, hogy a jelenlegi kormány csak látszólag folytatta elődei politikáját, illúziókba ringatva őket. A sajtótájékoztatón Lezsák Sándor, az MDF elnöke kijelentette, hogy az MDF alapszerződéseket vizsgáló irodát nyitott, ahol kivizsgálják a Romániából érkezett jogsérelmeket, s az RMDSZ hasonló irodájával egyeztetik munkájukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Okt. 1-jén a Hargita megyei tanfelügyelőség a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző szervezésében neveléstörténeti tudományos konferenciát tartott Csíkszeredában, a magyar iskola fennállásának ezer éve alkalmából. Burus Botond, a Pedagógusok Háza igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Kolumbán Gábor Hargita megye tanácselnöke beszédében kifejtette, hogy az ezeréves iskola ma új kihívás előtt áll. Szükség van a székelyföldi egyetemre. Dr. Mészáros István, az MTA tagja Az erdélyi fejedelmek iskolapolitikája címmel tartott előadást, kifejtve, hogy az évszázadok folyamán Erdély a kultúra, a szellemi élet, az iskolatörténet hatalmas kincseit adta az összmagyarságnak. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető a magyar oktatás 1990 és 1995 közötti szakaszát vizsgálta. Aggodalomra ad okot, hogy évről évre csökken az anyanyelvi oktatásban részesülő magyar tanulók létszáma. Míg 1990-ben ugrásszerűen, 50 ezerrel nőtt a magyar iskolába járók lélekszáma, elérve a 230 ezres létszámot, addig azóta ez a szám csökken, mára már csak 202 ezer a számuk. 1948-ban 206 ezer gyermek járt magyar iskolába, ez a mai létszám tehát figyelmeztető. A többi előadók a különböző felekezetek iskoláinak, oktatásának történetét ismertették. A tudományos konferencia idején a megnyílt a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium diákjainak kiállítása, valamint egy iskolai évkönyvekből, monográfiákból álló kiállítás. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

Okt. 2-án Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje a Román Írószövetség székházában találkozott a román értelmiségiekkel. A találkozó moderátora Szász János bukaresti magyar író volt, a vendéget Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke köszöntötte. A baráti hangú eszmecserén jelen volt többek között Alexandru Paleologu szenátor, volt párizsi nagykövet, irodalomtörténész, Lucian Pintilie filmrendező, Gabriel Andreescu szociológus, a Román Helsinki Bizottság társelnöke és Victor Neuman, akinek most jelent meg könyve a romániai zsidókról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 879. sz./

"Horn Gyula miniszterelnök gyakran ismételt, meggyőzőnek hitt tévedései közé tartozik az a tetszetős figyelmeztetés - írta Tőkés László -, hogy s szomszédos nemzeteknek túl kell tenniük magukat "történelmi sérelmeiken" és a múlt helyett a jövő felé kell fordulniuk. Tisztázni kell, hogy a romániai magyarság esetében nem "történelmi", hanem folyamatosan elkövetett jelenkori jogsérelmek okoznak gondot. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 2./"

Márton Áron 1907 és 1914 között a csíksomlyói, illetve az időközben felépült csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumba járt. Az iskola, a jelenlegi Márton Áron Gimnázium egész hetes rendezvénysorozatot szentelt a nagy püspök emlékének. Bálint Lajos nyugalmazott érdek celebrálta a szentmisét, volt diákvetélkedő, iskolamúzeum avatása, majd tudományos ülésszakon idézték fel a főpásztor emlékét. Jakab Gábor, a Keresztény Szó (Kolozsvár) főszerkesztője Márton Áron emberi és püspöki nagyságát domborította ki, dr. Balázs Lajos helyi tanár, néprajzkutató oral historyn alapuló tanulmányt terjesztett elő a püspök fiatalkori éveiről, Miklós József tanár Márton Áron iskolával, oktatással kapcsolatos nézeteiről szólt, Egyed Albert szociológus, a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetője nemcsupán az erdélyi, hanem a huszadik századi magyar szellemi-közösségi élet egyik legfontosabb ihletőjének nevezte a püspököt. A jelenlevők megkoszorúzták az iskola folyosóján levő Márton Áron-emléktáblát. Lászlófy Pál, a Márton Áron Gimnázium igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Szakács Lajos esperes, a városban levő Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója kiválóan megszervezte az emlékezést. Ebből az alkalomból Emberkatedrális címmel helyi kiadványt is megjelentettek, mely a pedagógusok könyvészeti munkájának eredménye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Kosáry Domokos történész, akadémikus nyitotta meg Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai című kiállítást és konferenciát okt. 5-én, melyet a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete rendezett Budapesten. A tárlat november végéig tekinthető meg az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. A tudományos konferenciát a Magyarok Világszövetsége székházában rendezték meg, melyen budapesti, kolozsvári és temesvári tudósok, történészek és egyetemi oktatók tartottak előadásokat. Bakos István, az MVSZ főtitkára a tudásközpontú nemzetfejlődés mellett érvelt. Rámutatott arra, hogy az Erdélyben élő magyar kisebbség más európai nemzetiségekkel ellentétben mindig is a műveltség, az értelem és a tudás fegyverével harcolt fennmaradásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7., Új Magyarország, okt. 2./

"A Népszabadság munkatársa, E. Fehér Pál okt. 1-jétől a lap állandó pozsonyi tudósítója lett. /Népszabadság, okt. 2./ E. Fehér Pál a kommunista rendszerben Aczél György embere volt, a Népszabadságban mindig a párt politikáját képviselte. 1968-ban a megszálló csapatokkal érkezett Pozsonyba, "internacionalista kötelességét teljesítve", ahogy nyilatkozott még 1969-ben, a Nagyvilág folyóiratban. "

Szept. 22-től 29-ig tartott Zilahon a református gimnázium 350. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat, amelyet a Zilahi Református Wesselényi Kollégium Baráti Társasága szervezte. Szept. 26-a az újraindult zilahi Református Wesselényi Kollégium napja volt, szept. 27-én pedig a Zilahi Elméleti Líceum napja. Az emlékezésen magyar és román nyelvű emléktáblát helyeztek el az udvaron levő régebbi kollégiumi épület falán. Az egykori gimnázium volt diákjai eljöttek Zilahra Magyarországról, Amerikából, Németországból, Svédországból, és Izraelből. Az évfordulóra Adorján Ilona képzőművész Wesselényi Miklós portréját ábrázoló emlékplakettet készített, ezenkívül a megjelentek megvásárolhatták Lakóné Hegyi Éva A zilahi református egyház Váradi Bibliája és a benne levő feljegyzések című tanulmányát. A Szilágyság (Zilah) különszáma Kovács Miklós két, az iskola történetével foglalkozó munkáját közölte. /Fejér László: Jubileumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

A napokban jelent meg Székedi Ferenc újságírónak /aki három éven át a csíki RMDSZ elnöke is volt/ Hétköznapok, délibábok /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996/ című munkája, amely Szövegek 1990-1996 alcímmel a szerző beszédeiből és újságcikkeiből ad válogatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Antal István, az RMDSZ Hargita megyei képviselője okt. 1-jén interpellált a parlamentben. Visszautasította Salcudeanu kormánypárti képviselő, volt miniszter felszólalását, akik szégyentelenül valótlant mondott a Hargita és Kovászna megyében folyó, a magyarok által alkalmazott etnikai tisztogatásról. Ugyancsak félretájékoztatta a parlamentet Salcudeanu a svájci Basel Hilf Alapítvány székelyudvarhelyi beruházásáról. A beruházás a székelyudvarhelyi fogyatékos gyermekek kisegítő iskolájának épült, időközben egy vállalat, az Aris Industries Rt bérbe vette a területe és bérbe vett területet egy bukaresti apácarendnek adományozta. Ez érvénytelen szerződés, ezen folyik a vita. A helyi tanács ragaszkodik az eredeti tervhez, a helyi fogyatékosok megsegítéséhez, közben nagy nyomást fejtenek ki annak érdekében, hogy bukaresti apácák érkezzenek ide és román árvaházat nyissanak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./