A budapesti Gerendás Lajos Orbán Balázs nyomdokain indult el, hasonló céllal. Mozaikszerűen, falutörténetekben szeretné ismertetni Székelyföld történeteit és összegyűjteni a falumonográfiákat. Ahol nincs, megpróbál összehozni hasonlót. Legnagyobb problémája a városokkal van. Még Székelyudvarhelynek sincs meg a teljes leírása. Segítséget nem kapott, pedig 175 helyre írt levelet, erdélyieknek, magyarországiaknak, szervezeteknek, de hiába. Több terve is van, egy 100 kérdésből álló kérdőív alapján készülő Székelyföldi adattárra, fotóalbumra is gondol. Összeállna egy riportkötet székelyföldi papokkal, művészekkel, írókkal folytatott beszélgetéseiből. Anyagi támogatásra lenne szüksége, szakemberekkel való folyamatos konzultálásra, szakkönyvtár használatára, havonta 15 tekercs filmre, audio-kazettákra, buszjegyre a Székelyföldre... A Duna Tv-ben 1995. szept. 6-án elmondta terveit, azóta sem kereste meg senki. Egyedül Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója, azzal, hogy biztosítja a könyv kiadását. Úgy érzi, hét év kell az adatgyűjtésre. /Inczefi Tibor: Az ezredvég Orbán Balázsa. Beszélgetés Gerendás Lajossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Ugyancsak róla: 1995. évi 1815, 2235. sz. jegyzet. Megjelent cikkei: 1996. évi 235,237,448,608 és 1015. sz. jegyzet.

Melescanu külügyminiszter a kormány szept. 18-i ülése elé terjesztett jelentésében javasolta, hogy a szept. 16-án Temesváron aláírt magyar-román alapszerződést a kabinet mihamarabb terjessze a parlament elé ratifikálásra. A román kormány szept. 18-i ülésen elfogadta az alapszerződés ratifikálásra vonatkozó törvénytervezetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

A Jurnalul National bukaresti lap szept. 19-i számában Teodor Melescanu külügyminiszter védte az alapszerződést, szerinte az inkább a román félnek hasznos, mert javítja a Romániáról alkotott képet. - Júl. 19-én a Bukarestbe látogatott Dobrzansi lengyel védelmi miniszter román kollégájával, Tincával tartott sajtóértekezletet, amelyen Tinca kijelentette: Románia jogosult arra, hogy a NATO-ba felvehető országok első sorában szerepeljen. /Népszabadság, szept. 20./

"A budapesti és a bukaresti amerikai nagykövet /Donald Blinken és Alfred Moses/ közös cikkben méltatta a magyar-román alapszerződést az International Herald Tribune szept. 19-i számában. A két nagykövet ezeréves magyar-román rivalizálásról /!/ ír, továbbá így látják a történelmi múltat: "Magyarország és Románia rivalizálása több mint ezeréves múltra tekint vissza. A folyamat a Közép-Ázsiából érkezett magyarok betelepülésével kezdődött, ami végül is magyar dominanciát eredményezett a Kárpát-medencében, beleértve /a ma Romániához tartozó/ Erdélyt is, amely Magyarország része volt 1919-ig, amikor is a trianoni egyezmény megszüntette a térséget 300 éven át uraló osztrák-magyar fennhatóságot. Trianon sajátos módon nem vetett véget a rivalizálásnak...". Az alapszerződés összebékíti "a kisebbségben és többségben élők jogait". A NATO és az Európai Unió világossá tette, hogy azok az államok, amelyeknek határproblémáik vannak, ne folyamodjanak tagságért. /Népszabadság, Magyar Hírlap, szept. 20./"

1989 után a szervezeti keretek eltérően alakultak Kovászna és Hargita megyében. Kovászna megyében a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közvetlenül minisztériumi alárendeltségű maradt kézdivásárhelyi és csernátoni részlegeivel egyetemben. 1985-ben az addig önálló városi múzeumokat /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós/ összevonták egy nagy Hargita megyei múzeumba. 1990-ben közösen úgy döntöttek, hogy megindítjuk a szétválás folyamatát. 1994-ben a megyei tanács határozatával megszüntették a komplexumot és a múzeumokat átvették a városok. Azóta hivatalosan is önálló a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. /B. Kovács András. Újdonság a régiségtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

A nyárádmenti Jobbágytelkéről kiváló tánccsoportja fellépései nyomán hallani. A Székelyhodoshoz tartozó ezerlelkes színtiszta magyar faluban, Jobbágytelkén soha nem alakult kollektív gazdaság, a földeket nem kellett visszaadni, itt még működik az egészséges faluközösség, az eltávozottak gyakrabban térnek haza. Az idei búcsún második világháborús emlékművet és millecentenáriumi keresztet is avattak. /Székedi Ferenc: Kis falu nagy ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Pápai Judit ismerteti A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos-és gyógyszerészképzés 50 éve. Adatok, emlékezések /Teleki László Alapítvány, Budapest, Magyarságkutatás könyvtára sorozat XIII. kötete/ című munkát, melyet Barabás Béla, Péter Mihály és Péter H. Mária szerkesztett. Az előzményekről dr. Puskás György számol be a kötetben, aki maga is tevékeny részt vállalt az egyetem megmaradásában, s aki az egyetem prorektora 1956-1967 között, 1967-1976 között pedig rektora. Az egyetem utolsó magyar rektora László János volt, aki 1976-tól 1984-ig állt az egyetem élén. Rangos volt az egyetem kiadványa, az 1955-ben indult Orvosi Szemle, amely negyedévenként jelent meg, 1976-ban megszűnt az önálló magyar folyóirat, ettől kezdve Revista Medicala címen évente kétszer jelent meg román és magyar nyelven. 1990 óta a címlapon megjelenik a magyar elnevezés is. 1990 után nem javult a magyar oktatás helyzete, 1994-ben az egyetem 241 oktatójából mindössze 71 magyar, a hallgatóknak pedig csak 23 %-a magyar. /Pápai Judit: Lét vagy nemlét határán. = A Hét (Bukarest), szept. 20./

Kerekes Károly képviselő, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlés tagja, a munkálatokban részt vevő román parlamenti küldöttség elnöke összefoglalta a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet múltját és jelentőségét. A szervezetnek geopolitikai és geostratégiai jelentősége van. Törökország és Görögország részvétele tölti ki a volt Szovjetunió déli részén kialakult geostratégiai űrt, ellensúlyozva az esetleges orosz, illetve iráni befolyást. A szervezet születése az 1992. jún. 25-i Isztambuli Nyilatkozathoz köthető, amelyet 11 ország /Törökország, Oroszország, Románia, Ukrajna. Bulgária, Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, Moldova, Görögország és Albánia/ államfője írt alá. A kezdeményező Törökország volt. 1993 februárjában megalakult a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlése. Ennek a tevékenységnek az összehangolását végző főtitkárságnak Isztambulban van a székhelye. Az Isztambuli Nyilatkozatot aláíró országok közül Görögország és Bulgária távolmaradt a parlamenti együttműködéstől, végül Görögország - orosz nyomásra - 1995 júniusában mégis tagjává vált ennek a szervezetnek. Törökország az első három évben nem kis erőfeszítéseket tett, a Parlamenti Közgyűlés kiadásait egymaga fedezte 1995 végéig. Románia támogatta Törökország erőfeszítéseit. /A Hét (Bukarest), szept. 20./

Az A Hét Lapszemle rovatában az Új Misszió /Kecskemét/ augusztusi száma alapján bemutatta Kovács Lajost, a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztőjét. Kovács Lajos Kézdivásárhelyen született 1969. jún. 24-én. A Gyulafehérvári Szemináriumban tanult, majd jezsuita lett, Innsbruckban végezte el az egyetemet, az egy év pasztorációs gyakorlatát a Vatikáni Rádió magyar adásnál végzi, ahol bemondó és hírszerkesztő, közben kommunikációt tanul Rómában, a Gergely Egyetemen. /A Hét (Bukarest), szept. 20./

Sebestyén Csaba, Zetelaka polgármestere mutatta meg az újságírónak, hogy már újságjuk is van: szept. 7-én jelent meg a Borsika, fejléce szerint: Zetelaki közéleti lap első száma. A borsika törpenövésű borókafenyő, de átvitt értelemben az ünnepet és az igazmondást jelenti. A lap havonta ezer példányban fog megjelenni. /Borbély László: Zetelaki képeslapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

Szept. 16-án a képviselőházi ülésen a képviselők hallani sem akartak arról, hogy a Büntetőtörvénykönyvből kivegyék a zászlók, himnuszok nyilvános használatának tiltását, Ion Predescu igazságügyminiszter kijelentette: beton ez a rendelkezés...Akkor megérkezett Adrian Nastase házelnök, pártvezér az alapszerződés aláírásáról, és kiadta az utasítást: igenis, most ki kell venni ezt a tiltó paragrafust. Másnap, 17-én azután Predescu miniszter maga kezdeményezte a cikkely eltávolítását, számolt be a történtekről Kónya Hamar Sándor képviselő. Megváltoztatták tehát a rendelkezést, a jövőben nem büntetendő a himnusz, megszavazták viszont az a betoldást, hogy az ország, illetve a nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. /Zsehránszky István: Loccsanó parlament. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22./

"Önálló képviselői indítványt terjesztett be Szűrös Mátyás /MSZP/ és az öt ellenzéki párt egy-egy képviselője: Rockenbauer Zoltán /Fidesz/, Győriványi Sándor /FKGP/, Csóti György /MDF/, Isépy Tamás /KDNP/, Jeszenszky Géza /MDNP/. A szomszédsági kapcsolatokban és a magyarság összetartozásában bekövetkezett újabb fejlemények szükségessé teszik az anyaország és a határon túli magyarság közötti minél tejesebb nemzeti és politikai összhang kialakítását - áll az indítványban. A javaslat 12 pontba foglalja össze a magyar külpolitikának a célok elérése érdekében követendő "viselkedési normáit", köztük a magyar Országgyűlés a tárgykörben elfoglalt álláspontját. /Népszabadság, szept. 21./"

Szept. 21-én Sepsiszentgyörgyön tartotta idei második közgyűlését a Jádzó Társaság, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Szövetsége. Elhatározták, hogy nov. 30-án és dec. 1-jén fogják megünnepelni a Jádzó fennállásának 5. évfordulóját. Az előző években nagy volt a tolongás a rendezői tanfolyamon való részvételéért, most viszont a 20 helyre mindössze öten jelentkeztek. Ennek egyik oka az, hogy nem működik az információs rendszer. A Concordia Napokra, vagyis a romániai magyar színjátszó csoportok jövő évi fesztiválja márc. 22-28-án lesz Sepsiszentgyörgy. /Forrai Tibor: Jádzó Közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

"Tóth Gy. László a nemzetellenes politikai okairól írt. Az utóbbi időben több baloldali és liberális publicista visszautasította azt, hogy az MSZP és az SZDSZ lényegében közömbös a nemzeti értékek és érdekek iránt. Vitatták, hogy az ellenzéki pártok a nemzet egészét érintő ügyekben érzékenyebbek. Annak eldöntésére, hogy melyik politikai irányzat érzékenyebb a nemzeti kérdések iránt, célszerű áttekinteni a milleneumi ünnepségsorozat eseményeit és a magyar-román alapszerződés vitáit. A millecentenáriumi ünnepségen, a Hősök terén 1996. aug. 19-én nem volt jelen a köztársasági elnök, Göncz Árpád, a miniszterelnök, Horn Gyula, a parlament elnöke, Gál Zoltán, de a rendező, Demszky Gábor polgármester sem. Pető Iván, a kisebbik kormánypárt elnöke sem tartotta fontosnak, hogy ellátogasson a Hősök terére. A megnyitó beszédet egy jelentéktelen szocialista politikusra bízták, aki legalább annyit beszélt a különböző népek békés együttéléséről, mint a honfoglalás jelentőségéről. Lényegében egy közepesre sikeredett könnyűzenei koncerttel emlékeztünk az 1100 évvel ezelőtt történtekre. Somló Tamás szükségesnek tartotta közölni, hogy "én 5756 éves vagyok". Miért nem lehet kölcsönösen tekintettel lenni egymás érzékenységére? Ünneprontásként hatott Göncz Árpád néhány megnyilatkozása is, aki egyre inkább a kormánykoalíció propagandistájává válik. - A magyar-román alapszerződésről azt mondta Horn Gyula, hogy az alapszerződéseket "mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az Európai Unióba." A júliusi magyar-magyar csúcstalálkozón a kormány még megígérte, hogy támogatni fogja a határon túli magyar szervezetek autonómiatörekvéseit. - A tárgyalást az érintett romániai magyarság tájékoztatása nélkül folytatták. Tudatos nemzetpolitika helyett garanciák nélküli szerződések aláírására törekedtek. Egyre többen látják, hogy az alapszerződés a kétmilliós romániai magyarság tudatos cserbenhagyása. Sokan osztják Tőkés László félelmeit, hogy az alapszerződések jelenlegi formájukban semmit sem oldanak meg. - Társadalom és jövőkép hiányában nincs a koalíciónak kidolgozott nemzetstratégiája sem. /Tóth Gy. László: Ártó szándék, avagy közömbösség és érzéketlenség? A nemzetellenes politika okairól. = Magyar Nemzet, szept. 21./"

"Tamás Gáspár Miklós kifejtette, hogy a "magyar-román alapszerződés vitája mindkét érintett országban provinciális volt és ostoba. Mind a magyar, mind a román etnicisták /mert ezek már rég nem nacionalisták/ azt várták a szerződéstől, hogy ne kompromisszum legyen, hanem győzelem..." Megismételte azt az érvet: az alapszerződés aláírásától kezdve senki sem mondhatja Romániában, hogy a magyar kisebbségnek tett engedmények az egységes román állam fölbomlásához vezetnek. Felsorolta, hogy mi a feladata a román és a magyar kormánynak. Kijelentette, hogy a "minden tisztességes lépést álszentül meggyászoló harangkongatók: magánemberek." Megállapította: "Az erdélyi magyarság sorsa a romániai demokrácia sorsának függvénye", majd kirohant az etnicisták ellen... /Tamás Gáspár Miklós: Őszintén Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21., ugyanazon a napon közölte: Népszabadság, szept. 21., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22. - egyik lap sem jelezte az átvételt./ Az alapszerződésről nagyon sok cikk, elemzés, vélemény jelent meg, ezt az egyet vette át a magyarországi megjelenéssel egyidőben a Szabadság, majd a Romániai Magyar Szó."

Az 1994 utáni Magyarország, az MSZP-SZDSZ kormányozta ország is a korábbi korszak államnacionalista logikáját élesztette föl - állapította meg Kiss Gy. Csaba írásában. Csak nyerhetünk azzal - üzeni finoman az alapszerződések szelleme -, ha mi elsősorban a köztársaság tíz és félmillió /lassan fogyatkozó/ polgárának jólétével törődünk. - Miért lehet idehaza oly keveset hallani a macedóniai albánok, a bulgáriai törökök politikai törekvéseiről? Akármit is mondanak honi hírmagyarázóink, európai tendenciaként lehet rögzíteni a föderalizmus, a regionalizmus, a helyi önkormányzatok és területi autonómiák kibontakozását. /Kiss Gy. Csaba: Még nem született meg Közép-Európa. Térségünk válaszút előtt áll. = Magyar Nemzet, szept. 21./

"Magyar-magyar meg nem támadási egyezményt kell kötni, javasolta Kádár Béla a Szárszó'96 konferencia Budapesten rendezett tanácskozása /szept. 20-23./ második napján. A tanácskozást a Szárszói Baráti Kör, a Püski Kiadó és a Magyar Szellemi Védegylet kezdeményezte. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a zsúfolásig megtelt teremben a nemzeti minimum kidolgozását sürgette. Rámutatott: a legfontosabb a nemzeti belső bizalom, a türelem és az összefogás. Válságban tartanak bennünket, mondta, ezt a válságot nem kezelni kell, ahogy a Horn-kormány teszi, hanem meg kell szüntetni. "Az ellenzék összefog, ha itt lesz az ideje, mert nem engedheti, hogy olyan nemzeti kisebbség telepedjen rá a nemzet egészére, mely a jövőnket kockáztatja" - mondta Giczy György, a KDNP elnöke. Duray Miklós, az Együttélés elnöke megállapította, hogy a mai magyarországi politika a határon túli magyarság közéletét is gyengíti. Bíró Zoltán a rendszerváltás sajátos kudarcáért a neoliberalizmus világszellemét és Nyugatnak fölajánlkozó politikusokat tette felelőssé. Tabajdi Csaba politikai államtitkár levélben értesített a konferencia résztvevőit, hogy nem kíván fölszólalni. /Új Magyarország, Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, szept. 23./ Az egyik erdélyi résztvevő, Gagyi-Balla István beszámolt arról, hogy a Szárszó'96 találkozón mintegy tizenöt előadás hangzott el. Az előadók többnyire erős kritikával illették a jelenlegi magyar vezetést, amilyen képtelen a társadalmat nyomasztó kérdések megoldására. A megjelent erdélyi részvevői /Gazda József, Fülöp G. Dénes, Bodó Barna, Borbély Imre/ a romániai magyarság gondjait elemezték. /Gagyi-Barna István: Szárszó'96. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./"

Baróton a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében szept. 21-én és 22-én Márton Áron emlékezete címmel előadások hangzanak el. Csiszér Albert főesperes, majd Bálint Lajos nyugalmazott érsek tart előadást, elszavalták többek között Bajor Andor Szentjeinket nem mi választjuk című versét. A Kájoni Consort régizene együttes egyházi műsora után a templomtoronynál millecentenáriumi emléktáblát avatnak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

Ikerfalu a Feketeügy mellett /Berde Mózsa Alapítvány, Arad,1996/ címmel jelent meg egy kiadvány falumonográfia vagy falutörténet Szentivánlaborfalváról. A kiadványt Kóródi Hajnalka tanár-tanfelügyelő állította össze, a település múltját Cserey Zoltán történész vázolta fel, fontosak a helyi szerzők közleményei is, Szalad Árpád, a helybéli Berde Mózsa Általános Iskola igazgatója és Kelemen Alpár, akit írásai helytörténésszé avatnak. /Kisgyörgy Zoltán: Törik a jég = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

MDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 20-án Kolozsváron tartott soros ülésén nagyra értékelte, hogy az RMDSZ több mint 140 ezer aláírást gyűjtött Frunda György államelnök-jelöltként történő bejegyzéséhez. Ugyanakkor az országos kampánystáb tagjai tájékoztatást adtak a jelöltállítások helyzetéről. a kapcsolattartásról a területi szervezetekkel. Az Ügyvezető Elnökség döntött arról, hogy szakértői csoportot hoz létre az alapszerződés előírásainak, valamint a szerződéssel jogi érvényre emelkedett nemzetközi dokumentumok elemzésére, az ezekből eredő jogok meghatározására és a gyakorlásukat biztosító törvények, rendeletek szövegjavaslatának megfogalmazására. Kötő József ismertette a közösségi javak felleltározásának helyzetét. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta - az RMDSZ oktatási stratégiájának megfelelően - egy partiumi és egy székelyföldi alapítványi egyetemi hálózat létrehozásának koncepcióját, amelyet véleményezésre eljuttatnak az SZKT szakbizottságához. Megbeszélést tartanak a Bolyai Társasággal, az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel a Babes-Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelvű oktatás fejlesztéséhez, valamint az önálló Bolyai Tudományegyetem visszaállításához szükséges szakmai-személyzeti feltételek biztosításának módozatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23./

"A kolozsvári Szabadság Az alapszerződés szövege hétről hétre romlott? címen beszámolt arról, hogy "meghökkentő eltérések" tapasztalhatók a román-magyar alapszerződés aug. 13-i, Somogyi Ferenc államtitkár bukaresti látogatásakor véglegesnek nevezett szövege, illetve az aug. 21-22-i "utolsó simítások" során módosított és Temesváron aláírt változat között. A szöveg "sok tekintetben leromlott, félrevezetőbb, lényegesen szűkebb értelmezésre szolgáltat alkalmat". A korábbi változat szerint például a felek arra kötelezték volna magukat: megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a kisebbséghez tartozó személyek anyanyelvükön tanulhassanak minden szinten, igényeiknek megfelelően. A végleges szöveg szerint ez szükségleteiknek megfelelően történik majd. Az első szöveg az anyanyelv szabad használatáról szól a "magán és közéletben", a végleges "a magánéletben és a nyilvánosság előtt" teszi ezt lehetővé. A kétnyelvű táblák használatát a korábbi a helynevekre, a végleges a helyi elnevezésekre vonatkoztatja. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21., Magyar Nemzet, szept. 23./ - A Szabadság visszatért a szept. 21-i számában ismertetett eltérésekre, emlékeztetve, hogy a végleges változat eltéréseire már Frunda György felhívta a figyelmet az RMDSZ SZKT szept. 6-i marosvásárhelyi ülésén.-Kovács László külügyminiszter erre a cikkre reagált: az eltérések csupán nyelvi, stiláris jellegűek. tartalmi változás nem történt. Nem felel meg a valóságnak, hogy az alapszerződés szövege a nyelvi pontosítás következtében leromlott, egyes megfogalmazásai szűkítő jellegűek lettek - mondta Kovács László, cáfolva a Szabadság értesüléseit. Szerinte a magukat meg nem nevező szakértők alaptalan aggodalmat kelthetnek a romániai magyarság körében. Szerinte az alapszerződés végrehajtása a felek politikai akaratán múlik és nem az "egyes megfogalmazások árnyalatán." = Magyar Nemzet, szept. 23./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szintén kijelentette, hogy tartalmi változások történtek a "stilizálás" során. Szerinte a magyar kormány nem a szakértelem hiánya miatt, hanem szándékosan kötötte meg a kifogásolható tartalmú szerződést. /Eltérések az alapszerződésben. = Magyar Hírlap, szept. 23./"

A magyar kormány szept. 22-i ülésén úgy döntött, hogy sürgős eljárást kérve a parlament elé terjeszti a szept. 16-án aláírt magyar-román alapszerződést. /Az alapszerződés sürgős tárgyalását kéri a kabinet. = Népszava, szept. 23./

A román külügyi szóvivő a bukaresti rádiónak nyilatkozott: a román-magyar alapszerződés megkötése növelte Romániai esélyeit arra, hogy azok között az országok között legyen, amelyek az első körben válnak a NATO tagjaivá. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

"Ilie Fonta vallásügyi államtitkár szept. 21.én a bukaresti rádióban nyilatkozott, hosszan taglalta "a romániai magyarok korlátlan vallási jogait, egyházaik nagyszerű feltételeit". Fonta szerint a magyarok egyházfői, Tőkés László püspökkel az élen, állandóan rágalmazzák a román állami és kormányszerveket, hazudoznak, képzelt sérelmeiket panaszolják a nemzetközi fórumokon. Fonta szerint a magyaroknak jobb feltételeik vannak, mint az országban 86,9 %-nyi részaránnyal rendelkező román ortodox egyháznak. Nem érti, hogy a magyarok miért siránkoznak, amikor biztosított a hitoktatás. Fonta nem tett említést az elkobzott egyházi vagyonról. /Botos László: Az ígéret szép szó... = Új Magyarország, szept. 23./"

"A térségi együttműködés javítása érdekében a magyar és román határ menti területek MDF, illetve RMDSZ szervezetei létrehozták a Partiumi Magyar Szervezetek Társaságát, az úgynevezett Partium Házat. Az alapítás tényét rögzítő nyilatkozatot szept. 21-én írták alá az MDF debreceni székházában. A szervezet két központja a jövőben Debrecen és Nagyvárad lesz. Székelyhidi Ágoston, az MDF Hajdú-Bihar megyei elnöke hangsúlyozta, hogy a régiók együttműködésével az ott élők önrendelkezését szeretnék segíteni. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a Partium Ház nyitott szellemét emelte ki. "Amolyan regionális magyar-magyar csúcsot szeretnénk intézményesíteni a szervezettel" - mondta. /Debrecenben megalakult a Partium Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23., Népszava, szept. 23./"

Szept. 14-én Nagyenyeden, a református vártemplomban ünnepelték az immár 60 éve csombordi mezőgazdasági iskolát. Az ünnepséget Veress István nyugalmazott egyetemi tanár nyitotta meg, aki kezdettől 1948-ig aligazgatója, 1949-től igazgatója volt az iskolának. Dr. Csávossy György mondott beszédet, aki 34 éven át tanította borászatra a fiatalokat Csombordon. Fülöp István, aki 31 évig volt az intézmény aligazgatója, bemutatta a Volt egyszer egy iskola című évkönyvet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Szept. 23-án kezdődött meg Székelykeresztúron a múzeum fennállásának 50. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat. Dávid Gyula, az EMKE elnöke ünnepi beszédében a közművelődési egyesületek és a múzeumok együttműködését szorgalmazta. A múzeum alapítója és első igazgatója, a 85 éves dr. Molnár István az első évtizedekre emlékezett, felidézve, hogy az első iskolai múzeumot 1946 szeptemberében nyitották meg, amely Orbán Balázs nevét vette fel. Az ötvenes években annyira megszaporodtak a múzeumi tárgyak, hogy már nem fértek el, ezért a tanács a volt Kaszinó épületét utalta ki a múzeumnak. Sikerült egy Nyikó menti székely házat a múzeum kertében felállítani és berendezni. Csarnokot készítettek a népi ipari szerkezetek bemutatására, 1971-ben, a múzeum fennállásának 25. évfordulóján már itt állították ki ezeket a szerkezeteket. 1977-ben vonult nyugdíjba Molnár István. Utóda Fülöp Lajos múzeumigazgató lett, az ő idejében bővítették és korszerűsítették az épületet. 1982-ben szervezték meg azt a nagyszabású képzőművészeti kiállítást, melynek anyaga közel kétszáz képzőművész adományozta alkotásból jött össze. Gazdagodott a szabadtéri részleg is egy 1853-ban épített kecseti házzal, majd egy 1780-as Nyikó-menti épületegyüttessel. A múzeum 1995 júniusában kivált a központosított intézményrendszerből. A múzeum egyik új alapkiállítása a vidék történelmét vázolja föl az ókortól a X-XI. századig. Dr. Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója megnyitotta a helytörténeti kiállítást. Dr. Székely Zoltán Székelyföld a honfoglalás korában címmel tartott előadást. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26., okt. 1./

Az SZDSZ nem ért egyet azzal, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát összevonják a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal, mivel ez olyan hatást keltene, mintha megváltozna a kormány politikája, jelentette ki Pető Iván, az SZDSZ elnöke. /Magyar Hírlap. szept. 23./

Szept. 18-án szentelték fel Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregotthont. Magyari Vencel, az otthon igazgatója ismertette az épület történetét. Ez Románia első egyházi idősek otthona, egyben a legkorszerűbb ilyen intézmény Romániában, 66 kétágyas szobájában 132 személynek ad otthont. Orvosi rendelő, könyvtár, klub, barkácsműhely, konyha, mosoda is van az otthonban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

Ioan Rus, Kolozs megye prefektusa közleményt bocsátott ki a Funar polgármester, pártelnök által szervezett, szept. 16-i gyászmenetről. Bíróság elé terjesztik az ügyet, mivel osztja a kolozsváriak véleményét, amelyek elítélik ezt a cselekményt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Keresztes Dénes /1945, Csíkszerda - 1996. szept. 20., Budapest/ gyógypedagógus-pszichológus 1990 májusától a marosvásárhelyi Erdélyi Figyelő szerkesztőségében dolgozott, a lapot megjelentető Custos Kiadó vezetője volt. 1993-tól jelentős szerepe volt a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ marosvásárhelyi irodájának létrehozásában, 1994-től pedig az Értesítő /a MÚRE kiadványa/ megjelentetésében. Máig ismeretlen tettesek 1996. ápr. 28-án bestiálisan bántalmazták. Súlyos sérüléseket szenvedett, melyből hosszas kezelés után sem sikerült felépülnie. Szept. 20-án a sérülésekből származó szövődmények következtében Budapesten elhunyt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Előzmény: Súlyos sérüléseinek gyógykezelése céljából vitték Budapestre: 753, 824, 1065. sz. jegyzet.