"Szept. 24-én Varga Attila képviselő a napirend előtti felszólalások során politikai nyilatkozatban reagált a Vallásügyi Államtitkárság aug. 26-i közleményére, amely meghamisítja a valóságot, elkendőzi a kormán diszkrimináló magatartását a magyar történelmi egyházakkal szemben. Az RMDSZ-képviselő emlékeztetett arra, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár megpróbálta megakadályozni a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának megtartását, mostani közleményében pedig azt állította, hogy "minden feltételt biztosítottak a világtalálkozó megszervezéséhez". A közlemény megtévesztő adatokkal félrevezeti a közvéleményt, amikor az állami támogatásról beszél. A Vallásügyi Államtitkárság vitatja a magyar egyházak jogát a kommunista rendszerben elkobzott javainak visszaszerzésére, közleménye szerint az egykor birtokukban levő épületek visszaadása megzavarná a közélet működését, továbbá az állam által az egyházi fizetésekhez és az egyházi épületek restaurálásához való hozzájárulása is egyfajta kártérítésnek tekinthető. Varga Attila képviselő cinizmusnak nevezte ezt az érvelést. 1996-ban a támogatásban részesült 119 egyházi épület közül 112 az ortodox egyházé, a diszkrimináció tehát nyilvánvaló. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25., 26./"

"Borbély Imre Hargita megyei képviselő óvást juttatott el a Hargita megyei jelölő bizottság tagjaihoz azzal kapcsolatban, hogy bár rendezte gyergyószentmiklósi ideiglenes letelepedését, ráadásul a szept. 19-i jelölőgyűlésen 7:3 arányban jelöltségére szavaztak, neve mégsem került rá az előválasztási szavazócédulákra. "Az RMDSZ szabályait és a demokrácia alapelveit semmibe véve, minden indok nélkül megfosztottak a megválaszthatóság alapvető jogától" - írta Borbély Imre. Ezért kéri az előválasztás megismétlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

Szept. 9-13-a között mintegy negyven egykori politikai elítélt látogatta meg azokat a börtönöket és táborokat, ahol éveket töltöttek a nacionálkommunista diktatúra éveiben, szörnyű nélkülözések és a legkegyetlenebb terror mellett. E szomorú emlékeket felidézi látogatás kezdeményezője Tófalvi Zoltán volt. A körutat az Illyés Alapítvány és az RMDSZ támogatta, elkísérte őket a magyar televízió és a román tévé magyar adása. Ma már csak rácsok jelzik az félelmetes Securitate és a marosvásárhelyi börtön poklát. Elmentek a Duna Chilia ága felé, a régi kényszermunkatelepre. A hírhedt Luciu-Giureni táborban Csiha Kálmán püspök emlékezett: itt lőtték le az őrök a szökést megkísérlő Szabó Károlyt, ő megadta magát, de mindkettejükre lőttek. /Puskás Attila: Szenvedésünk stációi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szept. 3-4-én Szovátán tanácskozást szervezett történelemtanárok számára, amelyen megbeszélték a magyar történelem hazai tanításának kérdéseit. Megkezdődött az új tanév, a szövetségnek a minisztériumnak küldött beadványainak, kéréseinek /beleértve a tantervjavaslatot/ teljesítését eloldázták, ezért a részvevők közös nyilatkozatban kérik a minisztert, hogy intézkedjen a romániai magyar történelem és hagyományok oktatásának megkezdéséről. A szövetség felhívta a tanárok figyelmét a Teleki Oktatási Központban /Szováta/ található könyvekre: Benedek Elek: A magyarok története, Varga Domokos: Emlékezzünk eleinkre /A magyarság rövid története, 1996/, Köteles Lajos: Magyar történelem magyar gyermekeknek alapfokon, Békéscsaba, 1996/, Kádár Gyula: A romániai magyarság rövid története /3 füzet, 1991/. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ az Illyés Alapítvány és más támogatók segítségével hozta létre Szovátán a Teleki Oktatási Központot, amely 1995. júl. 17-én kezdte meg működését. Bíró István, a központ igazgatója elmondta, hogy egy év alatt 56 rendezvényt tartottak, a legnagyobbak a Bolyai Nyári Akadémia szervezésben tartott továbbképzések voltak, de sok más jelentős továbbképzésnek is ez a szovátai központ volt a színhelye. Itt tartotta konferenciáját a MÚRE, a Magyar Közgazdászok Társasága, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az RMPSZ évi nagygyűlését. A tetőtér beépítését tervezik, ezzel 52 további férőhelyet biztosítanának, továbbá létrehoznak egy 51 férőhelyes ifjúsági szállót is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 24./

Emil Simon 1960 óta a Kolozsvári Filharmónia vezető karnagya, amellett zeneszerző. Szept. 24-én, 60. születésnapján is fellép a hangversenyen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

"Nagyvárad központjában 1748-ban már állt Szent László szobra. A kőből készült, mintegy három méteres szobor azonban nem nyert el a polgárok tetszését, ezért eltávolították a szobrot és helyébe emelték 1892-ben azt a Szent László szobrot, amely most a székesegyház előtt áll. A "kimunstrált" szobor az egykori Papnevelde udvarán állt, a negyvenes évek végén átszállították a Városi Múzeum udvarába. A hatvanas években híre terjedt, hogy a szobor napjai meg vannak számlálva. Ezért Jurcsik Tibor akkori múzeumigazgató elásatta a szobrot. 1989 után Jakobovits Miklós képzőművész és Sasianu Alexandru muzeológus lettek a szobor felszínre hozásának legfőbb szószólói, megszerezték az ásatási engedélyt. Remélhetően ősszel felszínre hozzák a szobrot és akkor felállíthatják újra. /Pengő Zoltán: Szent László király feltámadása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

Maros megyében az óvodák román tagozatán 12 704, a magyar tagozaton 7541 gyermek, az első osztályban román tagozaton 5297, magyar tagozaton 2828 kisdiák kezdte meg az évet. Az ötödik osztályokban 4600 román és 2400 magyar tanuló jár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

Csíkszeredán szept. 17-én két nagyszerű létesítményt szenteltek fel a városban: Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házat és Zsögödfürdőn a gyermeküdültető tábor központi épületét. Dr. Vecser László, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas első igazgatója 1990-ben gondolt először arra, hogy a megújulást szolgáló szellemi műhelyt kellene létrehozni. A külföldi és hazai összefogással felépült, 2,2 millió márka értékű épületben konferenciaterem, tárgyalóterem, kápolna, 120 személy részére egy és kétágyas szobák vannak. A ház nyitott bármely szervezet számára, itt fog majd működni a Venczel József Szociológiai Intézet is. Az épületet dr. Jakubinyi György érsek szentelte épületet. Szász János, a Caritas jelenlegi igazgatója nem tagadta, sok nehézséget kellett legyőzni, amíg Zsögödfürdőn megépült a gyermeküdülő, itt is segített a nemzetközi összefogás. Az épületben hatvan gyermeket tudnak egyidőben elszállásolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas megszervezését 1990. febr.10-én körlevéllel rendelte el dr. Jakab Antal püspök. Kezdetben a külföldi segélyek elosztását intézték, később a tevékenysége kiterjedt a szociális segélynyújtás más területeire is: öregek gondozása, hátrányos helyzetű családok segítése, elesettek felkarolása, mozgássérültek ápolása, leányanyák támogatása, orvosi-jogi-szociális tanácsadás, szegénykonyha létesítése, öregek otthonainak, árvaházaknak és kórházaknak a támogatása. Eddig 19 létesítményt sikerült felépíteni, köztük a csíkzsögödi gyermeküdültető tábort. A csíksomlyói Tanulmányi Ház szellemi fellegvár akar lenni, a szellemi függetlenségnek és az értelmes gondolkodásnak otthont biztosítva. A már meglevő csoportok, szervezetek, szellemi mozgalmak időszakos összejöveteleiket, konferenciáikat, továbbképzésüket itt rendezhetik meg. Dr. Vencser László, a ház rektora megnyitóbeszédében kifejtette, hogy szellemi műhelyre van szükség, ahol a kor teremtette új helyzetben az emberek megtalálják kérdéseikre a választ. /Dobos László: Szellemi műhely a jövő évezrednek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Szept. 24-én az iskolamúzeum felavatásával folytatódtak a Márton Áron Napok Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban. A Varga László aligazgató által megnyitott tárlat olyan tárgyi emlékeket mutat be, amelyeket a volt tanárok és tanítványok gyűjtöttek össze. Ezek között vannak régi tankönyvek, 1872-ig visszanyúló iskolai évkönyvek, Márton Áronhoz fűződő emlékek, továbbá az iskola jeles diákjainak munkái is láthatók az iskolamúzeumban. Az ünnepi hét kulturális napokkal folytatódik, vendégkórusok, diákszínjátszók lépnek fel Budapestről, Gyuláról, Kolozsvárról. Lesz tudományos nap is, végül szept. 29-én részt vesznek Gyulafehérváron a Márton Áron centenáriumi év záró szentmiséjén. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Az RMDSZ annak az alapszerződés-szövegváltozatnak az ismeretében fogalmazta meg állásfoglalását a dokumentumot illetően, amely a magyar Országgyűlés előtt is ismeretes volt a szövetség képviselőinek jelenlétében megrendezett parlamenti vitán, s amelyhez képest most - a jelek szerint - eltérések vannak a végleges változathoz képest, mondotta a Szabadság kérdésére Markó Béla. Véleménye szerint a magyar tárgyaló félnek nem kellett volna engednie, hogy ezek a kétértelmű értelmezések bekerüljenek. Arra a kérdésre, hogy tekintető-e mindez magyar külügyi szándékos féltetájékoztatásnak, Markó Béla elmondta: nevezhető pontatlan tájékoztatásnak is, a tájékoztatással, konzultációkkal gondok voltak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25., a Népszabadság átvette: szept. 25./

"Szentiványi Gábor külügyi szóvivő kitért arra, hogy ellenzéki politikusok az alapszerződésben észlelt "állítólagos" szövegeltérések miatt azzal vádolta Kovács László külügyminisztert, hogy nem csupán a magyar lakosságot és a parlamentet csapta be, hanem saját kormányát és miniszterelnökét is. A szóvivő ezt cáfolta, mondván, Kovács László aug. 16-án az akkori nem végleges szöveget mutatta meg a pártok frakcióvezetőinek. Szerinte a méltatlankodó képviselők ezt a változatot lobogtatva vádolják csalással a külügyminisztert. A végleges magyar nyelvű szövegváltozatot szept. elsején adta ki a minisztérium az MTI-nek. /Senkit sem csapott be a külügyminiszter. = Népszava, szept. 25./"

Teodor Melescanu külügyminiszter, aki New Yorkban részt vesz az ENSZ közgyűlésének ülésszakán, Ion Iliescu elnök személyes üzenetét viszi Bill Clinton amerikai elnöknek és Jean Chretien kanadai miniszterelnöknek, amely szerint Romániának ott a helye a NATO-ba kerülő államok első csoportjában. Iliescu a napokban hasonló tartalmú üzenetet küld a NATO és az EU országainak vezetőihez. /Magyar Hírlap, szept. 25./

Bill Clinton amerikai elnök levélben gratulált Horn Gyula miniszterelnöknek a magyar-román alapszerződés megkötéséhez. /Magyar Hírlap, szept. 25./

Szept. 21-22-én Torockón találkoztak a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, a Budapest-környéki Népfőiskolai Szövetség, valamint a Magyar Művelődési Szövetség képviselői. Kolozsvárról, Nagyenyedről és Marosvásárhelyről érkeztek küldöttek. Kölcsönösen tájékoztatták egymást tevékenységükről. Javaslat történt videofilmes, illetve falugondnok képző népfőiskola szervezésére. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Kolozsváron, a Báthory Líceum dísztermében a Zenei anyanyelv és néphagyomány című rendezvényen László Bakk Anikó köszöntője után az Óbudai Népzenei Iskola zenekara szerepelt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

"Lelkes ifjú gárda Nagyenyeden újraindította az Enyedi Hírlapot. A hetilap első számában /szept. 19./ beszámoló olvasható a nagyenyedi nemzetközi művésztelepről, a testvérvárosokról. A Romániai Magyar Szó ismertetője szerint az első szám helyesbítésre szorul. A lap elődje nem "az 1800-as években", hanem 1930-ben jelent meg, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

A Romániai Bálint Társaság szept. 21-22-e között Sepsiillyefalván rendezte meg IV. Országos Találkozóját. A társaság tagjai 17 megyében élnek, azonban most csak nyolc megyéből jöttek össze a rendezvényre. A találkozó egyben tisztújító közgyűlés volt, újraválasztották elnöknek dr. Veress Albert orvost és dr. Veress Évát titkárnak. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

"Teodor Melescanu külügyminiszter levélben válaszolt a magyar történelmi egyházak aug. 27-i kolozsvári értekezletén megfogalmazott és a román államfőhöz, miniszterelnökhöz és külügyminiszterhez eljuttatott állásfoglalására. Ebben az egyházfők sérelmezték, hogy az alapszerződés szövegéből törölték az egyházi ingatlanok és más javak visszaszolgáltatására vonatkozó szakaszt. Melescanu levelében biztosította őket arról, hogy a "kommunista rezsim által jogtalanul elkobzott vagyon", beleértve az egyházi vagyon visszaszolgáltatása a kormány egyik fontos célkitűzése. Ennek érdekében a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa kidolgozta az államosított egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét, amelyet a kormány be fog nyújtani a parlamentnek. Első ízben fordul elő, hogy a román kormányzat azonnal reagál a történelmi egyházak beadványára, azonban szept. 18-án a magyar történelmi egyházak újabb állásfoglalást tettek közzé, eszerint szükségtelen külön törvénytervezet készítése, mert 1990-ben 15 romániai felekezet közösen elkészítette és a parlamentnek benyújtotta a tervezetét, másrészt Románia felvételekor az Európa Tanács 1993/176. számú véleményezése 8. szakaszában feltételként szabta meg a felekezeti oktatáshoz való jogot és az egyházi javak visszaadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

Sára Csabát augusztusban megverték. A három vétkes rendőrt más városba helyezték, ügyükben semmilyen döntés nem született, a polgármester sem kapott választ beadványára. Azt hinné az ember, hogy Sára Csaba megverése után egy ideig visszafogják magukat a rendőrök. Nem így történt. Gyergyószentmiklóson a rendőrök megverték Cserkész Zoltánt, a kulcscsontja eltört. Hajnalban ment haza, eléállt két rendőr, hol volt, hova megy. Elmondta, ennek ellenére úgy megverték, hogy elvesztette az eszméletét. Másnap fölkeresték a rendőrök, hogy békül-e. Cserkesz a békülést elutasította. Olariu, a gyergyószentmiklósi rendőrség vezetője nem nyilatkozott, nem mondta meg a rendőrök nevét. Olariu szerint Cserkesz leesett a bicikliről, azért tört el a kulcscsontja. /Gál Éva Emese. /Folytatódó/ rendőri ütlegek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Előzmény: 1603, 1612. sz. jegyzet.

"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szept. 25-i bukaresti sajtóértekezletén követelte, hogy a magyar-román alapszerződés ratifikációs vitáján legyen jelen Bukarestben Göncz Árpád köztársasági elnök is, hogy bocsánatot kérjen a magyar nép nevében az "egyes román területek ideiglenes megszállása során a magyarok által elkövetett atrocitásokért", illetve, hogy visszavonja azt, amit egy Erdélyről szóló könyvben írt a magyar nemzet és Erdély kapcsolatáról. /Funar sajtóértekezlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

A Maros megyei RMDSZ választási listák szept. 21-én történt véglegesítésével kapcsolatban Németh János és Borbély László képviselők nyújtottak be óvást. Az óvásokat a szept. 26-ra Marosvásárhelyre összehívott Operatív Tanács vizsgálja meg és bírálja el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 873. sz./

"Katona Ádámnak szept. 6-án, Budapesten, a Kossuth téren, a Bocskai Szövetség által rendezett ellenzéki nagygyűlésen elmondott beszédének szövegét közölte a hetilap. "Most, amikor a rossz alapszerződés miatt az erdélyi magyarság rendkívül nehéz helyzetbe került - melyhez hasonlót csak a két békeszerződés, békediktátum, Trianon meg Párizs után értünk - , valamennyien összefogunk. Azt szeretnők, hogy ebben a szegény kis Magyarországon is ez történjék." "És azt szeretnők, hogy Németh Lászlónak az az igazsága, melyet 1938-ban fogalmazott meg, miszerint a magyar magyarok nemcsak a Kárpát-medencében, hanem Magyarország határain belül is immár évszázadok óta ?kisebbségben? élnek - örökké időszerűtlen legyen. Mindehhez pedig az kell, hogy túltegyük magunkat a különböző ideológiák okozta ellentéteken, persze két rokon ideológiát kivéve: a fasizmust és a kommunizmust!" "...sem az egyik, sem a másik szélsőség nem való nekünk, keresztény magyaroknak." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25. 30. p./"

"A magyar kormány álláspontjához igazodva a sajtóban rendszeresen szerepelnek az alapszerződést elfogadó cikkek, így Pomogáts Béla arról ír, hogy "az alapszerződés létezik:most már nem lehet elutasítani vagy megkerülni, ellenkezőleg, arra kell törekedni, hogy a benne rejlő lehetőségek és előnyök minél inkább megvalósuljanak." Szerinte helytelen volna, ha az RMDSZ vagy a hazai szervezetek "valamiféle sérelmi politikába hátrálnának." /Pomogáts Béla: Temesvár után, jogérvényesítés előtt. Az alapszerződés lehetséges előnyei. = Magyar Nemzet, szept. 24./ Pomogáts Béla másik cikke: A magyar-román kiegyezés feltételei. = Magyar Hírlap, szept. 26./"

Kormányhatározattal kinevezték Hargita megye új alprefektusát Tankó István /Gyimesközéplok/ személyében, beiktatása szept. 25-én történt. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

A szenátus eredeti napirendjét felborítva szept. 26-án sürgősségi eljárással a magyar-román alapszerződést tárgyalta. Szabó Károly az RMDSZ álláspontját ismertette az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezéséről. A megszorító értelmezésmód azzal fenyeget, hogy azzal az 1201-es lényege sikkad el. Ezenkívül az egyházi és közösségi javak visszajuttatására és a kollektív jogokra vonatkozó szövegek kihagyása indokolja azt, hogy az RMDSZ-szenátorok nem támogatják fenntartás nélkül az alapszerződést. Az alapszerződést ratifikálta a szenátus 87 igen, 13 nem ellenében és 3 tartózkodással. Az öt RMDSZ-szenátor közül dr. Csapó József és Hosszú Zoltán ellene voksoltak, Kozsokár Gábor és Szabó Károly tartózkodott, Gazda István pedig nem szavazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26., 874. sz./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa szept. 26-i ülésén megalapozottnak látta a Maros megyei óvást /Borbély László és Németh János ügyéről volt szó, akiket a jelöltlista nem biztosan befutó helyeire állítottak/, ezért elrendelte a Területi Küldöttek Tanácsának összehívását és a képviselőjelölti lista újratárgyalását. Időközben összeült a Maros megyei testület és nyilatkozatban tiltakozott a presszió ellen, veszedelmes precedensnek nevezte a felső vezetés beavatkozását a megyei szintű döntésbe. Az RMDSZ Operatív Tanácsa még aznap válaszolt: elhibázottnak és károsnak ítélte meg a megyei RMDSZ hangnemét és kérte, vizsgálják felül nyilatkozatukat. A Maros megyei RMDSZ maga hívja össze szept. 28-ra rendkívüli ülését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26./

Az Erdélyi Tankönyvtanács jóvoltából immár második éve taníthatnak reformtankönyvekből a romániai magyar oktatók, ismertette Székely Győző, a Tankönyvtanács ügyintézője a színes tankönyvek, egyetemi jegyzetek sorát. Köztük van Zsemlyei János A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai című egyetemi jegyzete. Ezt a szerzője bemutatta Rómában, a Hungarológiai Kongresszuson is. /Szabó Csaba: Új magyar tankönyvek, munkafüzetek, egyetemi jegyzetek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

"A Magyar Hírlap, a Népszava és a Népszabadság rendszeresen kiáll az alapszerződés mellett. Garzó Ferenc szerint például kétfajta értékrend csap össze. A fejlett nyugati demokráciák, amelyek levetkőzték a nemzetállamiság gyermekbetegségeit és nemzetekfelettiségben gondolkodnak, a másik értékrend hívei egyenesen a "nemzetállamiság örömeinek kiélését" tartják fontosnak. Akik elítélik az alapszerződést, a másik értékrend hívei, értékrendjük "túlhaladott és veszélyes". /Garzó Ferenc: Egy alapszerződés két olvasata. = Népszava, szept. 26./"

"Dr. Kreczinger Istvánnal, a Bocskai Szövetség elnökével beszélgetett Bágyi Bencze Jakab. Nagyon nehéz az európai politikai-erkölcsi értékrend szerint elfogadtatni azt a módot, ahogy, ahogy a magyar kormánykoalíció megkísérelte megmagyarázni a bizonyítványát a közvélemény előtt, fejtette ki Kreczinger. Júl. 5-én, a budapesti magyar-magyar csúcson aláírt egy dokumentumot, amelyet rövid időn belül lábbal tiport, vezető magyar kormánytisztviselők azt állították, hogy egyeztettek az erdélyi magyarság vezetőivel, s közben egyre-másra halljuk ennek cáfolatát, az RMDSZ "tudomásul vette" az alapszerződést, ezzel szemben felelős kormánytisztviselői ferdítés: az RMDSZ "elfogadta" az alapszerződést. - "A kormánykoalíció rendelkezik a tömegek manipulálásának több évtizedes tapasztalatával, illetve annak eszközeivel is, az írott és elektronikus sajtóval." Elegendő megemlíteni, hogy "a Magyar Rádió még pénzért sem volt hajlandó közzétenni a felhívásunkat. Ezzel szemben hemzsegtek a hírműsorok az elmarasztaló megjegyzésektől, nyilatkozatoktól. A Rádió még azt az alapvető etikai követelményt sem teljesítette, hogy meghallgasson bennünket is, hogy lehetőséget adjon az ellenvélemény megfogalmazására." /Magyar Fórum, szept. 26./"