Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

Minden év máj. 1-jén ünneplik, a Beszterce-Naszód megyei Óradnán Szent Józsefet, a családok és a munkások védőszentjét. A bányászcsaládok és helybeliek mellett számos elszármazott és meghívott vett részt a búcsún. Jelen volt dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, valamint Nascan Alexandru polgármester. Az ünnepély az óradnai óvodások és iskolások ünnepi műsorával kezdődött. A szentmisét kísérte, valamint ez után fellépett a besztercei római katolikus egyház felnőtt és ifjúsági énekkara. Óradna hat ezer lakosából 850-re tehető a katolikusok száma. Filiái: Radnaborberek, hívek száma 190, egykor magyar és német katolikusok lakták, ma csak románul beszélnek; Naszód, hívek száma 101. A többi, a Nagy-Szamos felső folyásán levő filiában nincs templom, hívek száma összesen 110 személy. Ezek, Romoly, Hordó, Szolyva, Magyarnemegye, Kisilva, Szentgyörgyfürdő, Dombhár, Újradna, Máriavölgy. A második világháború után tudatosan sorvasztották a nemzetiségek öntudatát és anyanyelvi oktatását. Felszámolták 1965-ben a magyar nyelvű oktatást. Ennek köszönhetően elkezdődött a megállíthatatlan beolvadási folyamat, ma alig százan beszélik a magyar nyelvet, de vallásukat megtartották. Ezért a szentmisét ma két nyelven tartják. /Kresz Béla: Templombúcsú Órádnán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Két héttel 90. születésnapja előtt elhunyt Dr. Todea Alexandru bíboros /Telek (Fehér megye), 1912. jún.5. – Szászrégen, 2002. máj. 22./ Rómában szentelték pappá, ugyanott szerzett doktorátust. Titokban szentelte püspökké Schubert József bukaresti római katolikus püspök 1950-ben. 1952-ben a kommunista hatóságok életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Megjárta a politikai börtönök poklát, ahonnan 1965-ben, közkegyelemben részesülve szabadult. 1986-ban titokban megválasztották a romániai Görög Katolikus Egyház metropolitájának. Ünnepélyes metropolita-érseki székfoglalására csak a rendszerváltás után, 1990. október 7-én kerülhetett sor Balázsfalván. II. János Pál pápa nevezte ki bíborossá Rómában, 1991. december 8-án. 1994-től egészségi okok miatt nyugállományban volt. Máj. 28-án helyezik örök nyugalomra a balázsfalvi katedrális kriptájába. /Fodor György: Elhunyt Todea Alexandru bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Jubileumi városnapokat tartottak a máj. 24-26-a között Érmihályfalván. A tizedik, jubileumi Nyíló Akác Napok már máj. 23-án gondosodott rendezvényekről, volt haszon- és díszállat-seregszemle Móka-parti és telekommunikációs kiállítás. Máj. 24-én a politikai fórumon Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke és alelnöke beszélt a NATO-csatakozás előnyeiről. Ökumenikus istentisztelet után tartották meg a városnapok ünnepélyes megnyitóját a Széchenyi téren. A mazsorettek és néptánccsoportok felvonulása után Boros József RMDSZ-elnök, Torda Imre polgármester és Alexandru Retegan alprefektus üdvözölte az érdeklődőket. Kovács Kati koncertje után hajnalig mulathattak a vendégek az Erdei Zsibongón. Nem maradt el a labdarúgótorna, a lovas parádé, a néptáncgála és divatbemutató sem. /Balogh Levente: Hajnalig mulattak az Erdei Zsibongón. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

Bartis Ferenc gyergyószárhegyi származású és Budapesten élő költő, szerkesztő és volt politikai elítélt (1957—1964) a Romániai Magyar Szó június 3-i számában közölt "Nyilatkozatában" cáfolta az Alexandru Maier Orvos voltam Szamosújváron című visszaemlékező kötetében róla írt elmarasztaló minősítéseket. Bartis írásában Nagy Benedekre mint tanúra hivatkozott. Nagy Benedek leszögezte: nem lehet tanú, mert őt akkorra már kivitték a Duna-deltába dolgozni. Maiert könyvét Nagy Benedek sok érdekes és hitelesnek tűnő részlete mellett nem egy állítását szubjektívnek tartja. Nagy Benedek a börtönévek alatt nem találkozott Bartis Ferenccel. Bartis Ferenc 1987-ben Magyarországon megjelent Rácsok között Romániában című kötetét Nagy Benedek nem nevezném objektív történelmi dokumentumnak. /Nagy Benedek: A pontosítás és helyesbítés jogán). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

"A református egyház egyet sem ismer el abból a 14 tanári kinevezésből, amelyeket a zilahi református kollégium szabad állásaira hirdetett versenyvizsgákon nyertek a jelöltek. Tolnay István, az egyházkerület illetékes tanácsosa szerint, amíg a kollégium körüli helyzet nem rendeződik, egyetlen tanári kinevezést sem hagy jóvá az egyházkerület. A minisztérium és az egyházak megállapodása szerint a kinevezésekhez az egyház előzetes beleegyezése szükséges, ezt azonban Zilahon elmulasztották kikérni. A Wesselényi Kollégium egyházi intézmény, s az Oktatásügyi Minisztérium és az egyházak megállapodása szerint senki nem nevezhető ki véglegesen a kollégium katedrájára az illetékes egyházkerület jóváhagyása nélkül. Ezt Alexandru Pocol, a Szilágy megyei tanfelügyelőség személyzeti felügyelője is megerősítette. Tolnay István elmondta, mindeddig csupán egyetlen személy fordult hozzájuk jóváhagyásért. Tolnay szerint Seres Magdolna igazgatónő leváltását, és az iskola egyházi jellegének visszaállítását szeretnék elérni. A kollégium azonban nem marad tanárok nélkül, a véglegesen kinevezett (tituláris) tanárok helyettesítő jelleggel fognak tanítani a kollégiumban. A zilahi Református Kollégium ügye immár évek óta szembeállítja a református egyházat és az RMDSZ Szilágy megyei vezetését. Tőkés László püspök többször is lemondásra szólította fel a gimnázium igazgatóját, Seres Magdolnát, mert úgy véli, az igazgatónő az intézmény visszaállamosításán munkálkodik. Seres Magdolna viszont - aki Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök és szenátor felesége - arra hivatkozik, hogy a versenyvizsgával megszerzett tisztségéből az egyház nem mozdíthatja el. /Deák Zoltán, Lukács János: Bajos kinevezések a zilahi kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ / Seres Dénes szenátor felháborodottan reagált a református álláspontra. Seres szerint a református egyház illetékese, Tolnay István "képzetlen", sohasem tett semmit a kollégium érdekében. Seres kifejtette: "A kollégium állami intézet, melyet az állam finanszíroz és ugyancsak az állam fizeti a tanárokat is. Az ebbe a helyzetbe került tanároknak joguk van megfellebbezni az egyházkerület igazgatótanácsának határozatát." /Pengő Zoltán: Seres: Tolnay István képzetlen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"

"Mindannyiunk gyalázatos arculcsapása, ha a hír igaz: az erdélyi magyarság támogatása ürügyén Alexandru Mandura váradi üzletember, Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja és vadásztársa, akinél a magyar kormányfő kolozsvári látogatása után megszállt, több mint 2 milliárd forinthoz jut, hogy Nagyváradon hatalmas bevásárlóközpontot építhessen, írta Sylvester Lajos. Jellemző Magyarország újabb kori leggazdagabb miniszterelnökének gátlástalanságára, hogy nem tudja érzékelni ennek a támogatásnak az erkölcstelenségét. A pláza közvetlenül a magyar határ mentén lesz, ahonnét a magyarországi nagy bevásárlóközpontok órányi vagy néhány percnyi járásra megtalálhatók, de az országok és régiók közötti árdifferenciák egy üzletház ügyeskedése révén vagyonszerzésre jól kihasználhatóak. Meg kellene kérdezni viszont, hogy a bihari vállalkozóknak, üzletembereknek mi a véleményük erről a magyar baráti segítségről. Az ügynök-bankár kormányfő az egy brancsbéliek számára nyit teret határon innen és túl. /Sylvester Lajos: Határhelyzetek. Erdélyi kindertojás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./"

"Augusztus utolsó és szeptember első napján a kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság megrendezi A román nemzet kialakulása és a mai magyar és román közgondolkodás elnevezésű konferenciát. A házigazda szerepét Bejczi László, a kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság elnöke tölti be. Előadást tart többek között magyar részről dr. Bona Gábor, román részről dr. Alexandru Porteanu történész. Arad megyét Dimitrie Stoi és Berecz Gábor képviseli, előadásuk címe: A középkori nemzetek kialakulásának néhány aspektusa a Kárpát-medencében. /Magyar-román történésztalálkozó Kaposvárott. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 27./"

"Gheorghe Funar polgármester szept. 4-i rendkívüli sajtóértekezletén újból a magyar veszélyről, a több évszázados román iskolák magyar kézbe kerüléséről beszélt az újságíróknak. A tájékoztatóra az elöljáró meghívta a Gheorghe Sincai (volt Ady-Sincai, volt református fiúgimnázium), illetve a tanfelügyelőség képviselőit, akik kijelentették, hogy nem engednek a reformátusok nyomásának. Az egyház ugyanis osztálytermeket kíván berendezni a Református Kollégium diákjai számára annak Farkas utcai régi épületében, miután visszaigényelt egykori jogos tulajdonát mindezidáig nem sikerült gyakorlatban is visszakapnia. A líceum képviselői vészharangokat kongattak: az iskolából el akarják távolítani a román diákokat. Alexandru Bugariu iskolaigazgató szerint az ingatlant visszaszogáltató, 1999-ben született 83-as számú sürgősségi kormányrendelet hamis iratokra alapozva juttatja vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek az ingatlant. Az iskola képviselője és Gheorghe Funar polgármester nem hajlandó elismerni az Erdélyi Református Egyházkerületet mint tulajdonost, ezért továbbra sem írják alá az átadási-átvételi jegyzőkönyvet. A sajtóértekezleten a tanfelügyelőség is képviseltette magát. Érdekük az, hogy az ingatlan a jelenlegi tulajdonos birtokában maradjon, jelezték. Funar polgármester újból kijelentette: ameddig ő a polgármester Kolozsváron, addig a román intézmények nem szenvednek az úgynevezett történelmi magyar egyházak miatt. Az üggyel kapcsolatban Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: a volt fiúgimnáziumnak két épületteste van, egy régi és egy új. Az egyház egyelőre csupán a régi épületet kérte vissza, amelynek felújítása nagyon sok pénzbe kerül. Ennek ellenére nem hajlandók aláírni az átadási-átvételi szerződést, ezért bírósághoz fordultak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megígérte, hogy közbenjár az ügyben. /Kiss Olivér: Próbálkozás a Református Kollégium bitorlására. A polgármester támogatásával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Valer Dorneanu képviselőházi elnök vezetésével román parlamenti küldöttség tesz hivatalos látogatást Magyarországon szeptember 10. és 12. között. A delegációt fogadja Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter kormányfő és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A román küldöttség megbeszélést folytat Bársony András államtitkárral, és részt vesz az Országgyűlés, Németh Zsolt vezette külügyi bizottságának ülésén. A delegációban részt vesz Alexandru Lapusan, Kolozs megyei szociáldemokrata párti képviselő is, aki találkozni fog Kovács Tibor magyar kollégájával és a magyarországi román közösség képviselőivel. A küldöttségben az RMDSZ részéről Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök vesz részt. /Román küldöttség Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Ion Iliescu államfő nov. 14-én elnöki üzenetben idézte fel a brassói munkások 1987. nov. 15-i lázadásának emlékét. A Zsil-völgyi bányászok 1977. évi sztrájkja mellett a brassói munkások tizenöt évvel ezelőtti lázadása előkészítette az 1989. decemberét, a Ceausescu-féle totalitarizmus és a román kommunizmus megdöntését- mutatott rá az elnöki üzenet. 1987-ben a sok tízezer tiltakozó elözönlötte a város főterét és megrohamozta a megyei pártszékházat, ahonnét kidobálták és elégették a diktátor képeit, szétverték az önkényuralmat jelképező épület berendezéseit. "Ugyanolyan szegények, kisemmizettek és félrevezetettek vagyunk, mint akkor voltunk. Az elmúlt 15 évben csak arra voltunk jók, hogy csúfot űzzenek belőlünk azok, akik akkor meghurcoltak, kínoztak és elítéltek bennünket, mert ők időközben még a parlamentbe is beültek" - idézte Florin Postolachinak, az 1987. november 15. Egyesület elnökének szavait a legjelentősebb politikai napilap, az Adevarul nov. 14-i száma. A román lapok megírták: a brassói lázadás megtorlásában annak idején számos mai román közméltóság, politikus és rendőrtiszt is részt vett. A sajtójelentések szerint Ristea Priboi, Adrian Nastase kormányfő egykori tanácsosa, a külföldi hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság volt elnöke, a jelenlegi kormánypárt (PSD) egyik képviselőházi tagja, valamint Alexandru Ionas, mai rendőrtábornok, nemrég még a szervezett bűnözés elleni harcra bukaresti székhellyel létrehozott délkelet-európai SECI-központ egyik volt vezetője annak idején személyesen is részt vett a brassói tüntetők meghurcolásában és bántalmazásában. /A brassói lázadás évfordulója. Ion Iliescu üzenete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./"

"Romániába érkezett az Országgyűlés román-magyar baráti társasága, a csoport elnöke Kovács Tibor. A küldöttség dec. 4-én megbeszélést tartott Alexandru Lapusanuval, a képviselőház titkárával és az RMDSZ parlamenti csoportjával. Dec. 5-én a magyar csoportot fogadja a képviselőház elnöke, majd a baráti társaság a képviselőház három szakbizottságával: a külügyi, az integrációs és az emberjogi bizottság tagjaival tárgyal Románia NATO-integrációjáról, illetve a román-magyar kétoldalú kapcsolatokról. A küldöttséget fogadja a szenátus elnöke, ezután pedig Cristian Niculescuval, a külügyminisztérium államtitkárával találkoznak. /Találkozik a román-magyar parlamenti baráti társaság. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./"

"Bolyai János születésének 200. évfordulóján Marosvásárhelyen, dec. 14-én a Bolyai téren felavatták a nagy matematikus alkotásából ihletett köztéri szobrot, a Pszeudoszférát. A szobor állítását kezdeményező Csegzi Sándor ezúttal csak a házigazda szerepét vállalta, az egybegyűltek köszöntésére dr. Dorin Florea polgármestert kérte fel. A polgármester többek között kifejtette: a köztéri alkotás szimbóluma kell legyen a városnak. Virág György, a megyei tanács elnöke román, majd magyar nyelvű felszólalásában hangsúlyozta: Bolyai gondolataival meghaladta korát, őt igazán csak az utókor fedezte fel és értékelte. A szobor alkotója Horváth Sándor matematikus. A szobor egy mágikus Bolyai- háromszöget - a középiskola, a Teleki Téka és most már a Pszeudoszféra - zár be. Alexandru Mironov az UNESCO romániai szervezetének titkára kijelentette ki, hogy a világ első matematikai műemléke előtt áll, s felkérte a polgármesteri hivatalt nyújtson be egy kérést azért, hogy a Bolyai teret nyilvánítsák a világörökség részévé. /(vajda): Áll a Pszeudoszféra! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

"Maros, Arad és Kolozs megyében is visszaigényelték az RMDSZ székházát a volt tulajdonosok. A törvény szerint csak akkor maradhatna ezekben a székházakban az RMDSZ, ha a bíróságon bebizonyítja, hogy párt, nem érdekvédelmi szövetség. A Maros megyei RMDSZ székházát dr. Hankó Tibor orvos testvérének gyerekei /akik Marosvásárhelyen élnek/ visszaigényelték az államosított családi házat. A Hankó család először Kincses Elődöt kérte fel ügyének intézésére, ám Kincses visszautasította a család képviseletét. "Annak idején RMDSZ-elnökként én szereztem az épületet a szövetségnek - nyilatkozta az ügyvéd -, ha elvállaltam volna a Hankó család képviseletét, azt akár bosszúként is értelmezhették volna egyes RMDSZ-vezetők." A család ügyét végül Magos Méta marosvásárhelyi ügyvédnő vállalta, aki elmondta: Hankóék már megnyerték a pert, és papíron visszakapták az épületet. Az ügyvédnő úgy tudja, az RMDSZ meg akarja vásárolni a házat Hankóéktól. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke rámutatott: "Rengeteg pénzt fektettünk az ingatlan feljavításába, tulajdonképpen a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyar lakosság pénze áll ebben az épületben". Hankó Gábor örökös elmondta, tavaly november óta próbál egyezséget kötni az RMDSZ-szel, de mindmáig hiába. Találkozott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnökkel, aki megígérte, hogy jogtanácsost küld a családhoz. Ez nem történt meg. Hankó megkereste Borbély László képviselőt, de ez sem hozott változást. A Hankó család azt szeretné, hogy az RMDSZ bérelje a házat. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyét hónapok óta tárgyalják különböző bíróságokon. Az ingatlant Lucia Spiroiu leszármazottja visszaigényelte. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök tájékoztatott: az aradi bíróságon elveszítették a pert, az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem vonatkozik rá a törvény azon kitétele, miszerint azok az ingatlanok, amelyekben székel, nem szolgáltathatók vissza természetben. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött; az indoklásban az áll, hogy az RMDSZ pártként működik, tehát rá is vonatkoztatható a fenti törvény. Most ügyük a bukaresti Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Az ingatlan másik részét a Németországba kivándorolt Adelmann család visszaigényelte. Kolozsváron a Fürdő (Pavlov) utcai RMDSZ-székházat az egykori tulajdonos, Alexandru Lupas lánya visszaigényli. Azon múlik, hogy pártnak minősül-e az RMDSZ, vagy sem. /Antal Erika, Salamon Márton László: RMDSZ-es tudathasadás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./"

"Febr. 24. -márc. 1. között a romániai katolikus püspöki konferencia tagjai Rómába mennek, ad limina látogatásra: a katolikus püspökök öt évente meglátogatják a pápát, ugyanakkor a kongregációknál megbeszélik az elmúlt öt évben adódott kérdéseket. A romániai katolikus püspökök konferenciája, mely három rítust foglal magába (latin, görög és örmény), 1991-ben alakult meg és azon év márciusában a püspöki kar tagjai első ízben voltak ad limina látogatáson Rómába, először 1937 óta. E látogatáson választották meg a megyéspüspökök Alexandru Todea metropolitát, a későbbi bíborost a konferencia elnökének. A konferencia jelenlegi elnöke Ioan Robu bukaresti metropolita-érsek. A második ad limina látogatásra 1996 decemberében került sor, a jelenlegi a harmadik lesz. Az öt éves ciklus szerint 2001-ben került volna sor a következő látogatásra, de a jubileumi esztendő zsúfoltságának és II. János Pál pápa betegségének következményeként két évvel kitolódott. /Romániai katolikus püspökök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ "

"Románia, Magyarország, Szerbia és Montenegró belügyminisztériumainak képviselői közös határőr-felügyelőséget kívánnak létrehozni Románia nyugati térségében - jelentette ki Alexandru Farcas belügyi államtitkár febr. 24-é, Aradon. A négy ország belügyminisztériumi szakértői Aradon találkoztak egy, a határőrség problémáival és a nemzeti határrendészeti politikáról szóló szeminárium keretében. /Négy ország közös határőr-felügyelőséget hoz létre. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./ "

"Márc. 1-jén véget ért a romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása. A nagyváradi püspöki palota restitúcióját is megemlítette Tempfli József nagyváradi megyés püspök a II. János Pál pápával történt négyszemközti beszélgetésen. A rendszerváltás után harmadik alkalommal zarándokoltak Rómába a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia (CER) tagjai, hogy eleget tegyenek az előírt, ötévenként sorra kerülő látogatásnak. II. János Pál pápa külön fogadta a megyés püspököket tízperces négyszemközti beszélgetésre, egy alkalommal együtt miséztek vele magánkápolnájában, és egyszer együtt ebédeltek. Tempfli József emlékeztette II. János Pált abbeli ígéretére, hogy következő romániai útja során az erdélyi egyházmegyék híveit is felkeresi. A pápa ígéretet tett arra, hogy - amint egészsége és ideje megengedi - eleget tesz a meghívásnak. A püspök a pápa közbenjárását kérte Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatása ügyében is; a nagyenyedi börtönben kivégzett katolikus elöljáró boldoggá avatása folyamatban van. Tempfli József beszámolt az egyházi ingatlanok, földek és erdők visszaszolgáltatása körüli nehézségekről, kiemelte, hogy a nagyváradi püspöki palotát még mindig nem vehette birtokba az egyház. A romániai delegációnak tizenkét püspök volt a tagja, közülük hét latin rítusú (Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök, Tempfli József nagyváradi, Martin Roos temesvári, Petru Gherghel iasi-i püspök és Aurel Perca iasi-i segédpüspök, valamint Ioan Robu bukaresti érsek), és 5 görög rítusú (Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi, Alexandru Mesian lugosi, Ioan Sisestean máramarosi és Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári püspök). Jelen volt továbbá Ardai Attila, a szatmári egyházmegye kormányzója és Anton Cosa chisinaui püspök, aki a romániai püspökökkel együtt szeretett volna részt venni az ad limina látogatáson. A Hittani Kongregáció vizsgálatot javasolt Szőkefalva, a szőkefalvi Mária-jelenések ügyében Szőkefalván évekkel ezelőtt a helybeli Marian Rózsikának megjelent a Szűzanya. A jelenések alkalmával, noha a katolikus egyház nem nyilvánította hitelesnek azokat, több százezer ember keresi fel a Maros megyei települést. Javasolták Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, vizsgáltassa ki az állítólagos Mária-jelenéseket. /Lukács János: A restitúció sürgetését kérték a pápától. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

"1964. augusztusában szabadulhattak a szamosújvári börtön politikai foglyai, köztük volt Puskás Attila. A szabaduló rabok a szocializmus fáját akarták kivágni (ahogy Fábián Márton, a Szekuritáté kihallgatótisztje mondta). Puskás Attila a 411-es, 1964. július 24-én kibocsátott közkegyelmi rendelet alapján szabadul. Ezt megelőzte három kegyelmi rendelet. Az első 1962. szeptember 27-én kelt 772-es (néhány társuk ennek alapján szabadult, akárcsak a bánáti szerbek), majd a 176-os 1964. áprilisában és a 310-es 1964. június 16-án, melyek alapján végre teljesen kiürültek a politikai foglyokat sanyargató börtönök. Puskás Attilát 1959. máj. 12-én tartóztatták le a csíkdánfalvi hétosztályos iskolában. Innen kísérték lakásába, s amint a házkutatási jegyzőkönyvből kitűnik - megírta Suciu Mihai hadnagy, a marosvásárhelyi 0421-es Szekuritáté-egység bűnügyi vizsgálótisztje -, találtak egy versesfüzetet is. Valójában nem találták meg versesfüzetét és naplóját, mert azt előzőleg elrejtette /és mai is megvan/. Puskás Attila fiatal csíkszeredai tanárként színdarabokat rendezett, megemlékezett március 15-ről stb. 1956-ban megírta az Október 23. című versét. Eltelt három év. 1958-ban Puskás Attilát büntetésből Csíkdánfalvára ,,száműztek", amikor Sántha Imre utolsó éves diák eljött Sepsiszentgyörgyre, hogy színész legyen, hátrahagyva magyarkodó verseit. Ezeket a verseket megtalálták a szekusok, s ezzel megindult a lavina. Sorra tartóztatták le a diákokat, tanárokat. Így került össze a tizenegy emberből álló vádlottcsoport: hat tanár, öt diák. Puskás Attila lett a fő vádlott. Húsz évet kapott a Büntetőtörvénykönyv 209-es paragrafusának 1. pontja alapján, megtoldva 10 évvel a 325-ös cikkely 3-as bekezdése c pontja alapján. Az első ,,államellenes felforgató tevékenységet", a második ,,tiltott írások terjesztését" rótta fel . Puskás Csaba, megtudva, hogy testvérét letartóztatták, Csíkszeredára sietett, egyenesen a Szekuritátéra ment, hogy számon kérje: miért tartóztatták le a bátyját? A válasz helyett ígéretet kapott: nem fognak róla sem elfelejtkezni! Őt 18 évre ítélték. Szamosújvár börtönében volt 1960. január 23.-1964. augusztus 3-a között. Ezekről az évekről többeknek is beszélt, az ismertebb interjúk: Balogh László: A fővádlott - megjelent a Romániai Magyar Szóban 1993 őszén -, majd és Te hol voltál, Szent György? című kötetében (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001), továbbá Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című, 1998-ban a sepsiszentgyörgyi Kaláka-sorozatban, a H-Press Kiadónál megjelent könyvében. Legalaposabban néhai Gagyi-Balla István interjúja fogja át úgyszólván egész életútját, amelyet az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete rendelt meg, s amely az Oral History Életutak annotált jegyzékében a 97. oldalon szerepel. A katalógust 1996-ban adták ki. Kisebb részletek, versek más magyarországi és romániai lapokban láttak napvilágot. Tótfalvi Zoltán magyarországi támogatással megszervezte az Utak a Duna-deltába emlékező túrát 1996-ban, s az erről készült filmet 1997. februárjában a 28. Magyar Filmszemle alkalmával Sorsod sötétlő árnyak közt címmel mutatták be. Tófalvi Zoltán évek óta elkötelezte magát az erdélyi 1956 eseményeinek és következményeinek felkutatására. Puskás Attila börtönéletének arra a részére tért ki, amelyet akkor tudott meg, miután Bukarestben elolvasta a 19 kötetnyi, 2200 lapon átkígyózó rémséget,Szamosújváron előbb tizenkét órát, majd tízet, 1964-ben nyolcat dolgoztak a bútorgyárban. A leghitványabb börtönőr Gábor Tibor magyar cigány volt, akinek szadizmusával csak a börtönparancsnok, Goiciu és a gyár igazgatója, Mihalcea vetekedett. Az állandó zaklatás, váratlan kutatások, szigorú büntetések a legcsekélyebb ,,fegyelmezetlenségért" az 1964-es évben ritkábbá váltak. Miután a román politika a nemzetiszocializmus irányába fordult, nagy felháborodást váltott ki egyrészt a Historia Mundi néven elhíresült világtörténelmi kiadvány, de az Erdélyre vonatkozó magyarországi történelmi könyvek is. Beindultak tehát a román nép kétezer éves történelmét ismertető tanfolyamok, s ezzel párhuzamosan a vasárnapi nyilvános ,,meaculpázások". Ezeken egyesek elmondták az egybegyűjtötteknek ,,vétkeiket", majd ,,leleplezték" a még mindig megátalkodottan reakciósokat. Puskást is felkérte az EMISZ elnöke, néhai Orbán László, aki viszont egy Ady László nevű volt belügyi tiszt (kegyvesztett és elítélt lett) utasítását hajtotta végre. Puskás nem vállalta. A börtönbeli besúgás példájára néhány mondat a szeku irattárából kimásoltatott anyagból: ,,Ez év januárjában számot vetettem a múltammal, azzal, amit elkövettem. Puskás Attilával az élen minden "híve" elítélt engem, és megtagadtak. Addig sem volt velem jóban (mármint P. A.), de azután egyáltalán nem. (...) Nemegyszer álltam szóba vele helytelen álláspontja miatt. Mindig visszavert nacionalizmusával, azt a benyomást keltve bennem, hogy megátalkodott, sőt, bigott, fanatikus vagy éppenséggel agybeteg..." Más: ,,A következőket nyilatkozom, mivel a kulturális-nevelő tevékenységem során a szamosújvári börtönben megállapítottam, hogy létezik egy nacionalista magyar csoport, s ezúton jelentem azt, hogy kik ennek a csoportnak a tagjai: Puskás Attila, 57-es cella (továbbiakban felsorol még tíz nevet más cellákból). /Ezeket a neveket a szekusdossziékat vizsgáló bizottság, a CNSAS kihúzta./ (...) Ismert Puskás Attila esete a börtönadminisztráció előtt, amikor az adminisztráció egyes intézkedéseit (azt, hogy csak románul beszélhetünk a cellában - P. A. megj.) megsemmisítette azáltal, hogy úgy állította be, mint ami a magyar rabok ellen irányul. Más alkalommal, 1962. október 23-án P. A. néhány magyar ifjat gyűjtött maga köré, és 1956. október 23. jelentőségéről beszélt nekik..." (jelenti Ady Ladislau valamikor 1964-ben, dátum nélkül - P. A. megj.) És még egy: ,,...Megengedte magának, hogy ő, mint a magyar elit egyik képviselője, úgy minősítsen minket, vagyis alulírottat (A. F. - nem adom meg a teljes nevét, mert megyénkben él, az elszámolást lelkiismeretére bízom) és másokat, akik megértettük azt, hogy hibáztunk, és állást foglaltunk ezekkel szemben, hogy elárultuk a magyar ügyet, a magyar nép ügyét. (...) Azt mondtam neki, hogy valóban ellensége vagyok, s mindazoknak, akik a nép érdekeinek ellenségei, azokkal vagyok, akik új életet alkottak, akik a szocializmust építik..." (Sohasem mondta, hogy ellenségem - P. A. megj.) - A szekus tisztek azt mondták Puskás édesanyjának, hogy rossz magaviselete miatt csak akkor szabadulhat, ha meggyőzi fiát a javulásról, ami azt jelentette, hogy szolgálja a szekut. Édesanyja azonban egyetlen ilyen szót sem szólt neki.Az ismert író és publicista, Stelian Tanase Gheorghiu-Dej uralmának éveit kutatva megállapította, hogy 1957 decemberében 8578 tiszt, 3375 altiszt, 5816 civil és 11 193 ,,segédszemélyzet" alkotta a szeku állományát. De a hozzáférhetetlen A szekuritáté fehér könyve (Cartea alba a securitatii, megjelent az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kiadásában 1994-ben) már a ,,hiteles" számokat közölte: 9884 tiszt, 3488 tovább szolgáló altiszt, 5284 civil. Ezeken kívül a Szekuritáté operatív egységei 5633 tiszttel, 4108 tovább szolgáló altiszttel, 1416 civillel, valamint 42 028 sorköteles katonával duzzadtak fel 1958-ban. 1955-57 vége között 6214 politikai rab volt. Ez egy év alatt, 1958-ban 10 125-re, majd 1960. januárra 17 613-ra ugrott a létszámuk. További adat: letartóztatva 1958-ban 47 643 politikai ,,bűnöző", ez a csúcs, mivel 1959-ben ,,csak" 37 893 személy kerül vizsgálótiszt elé. Újabb esés: 1960-ban mindössze 21 176 embert tartóztatott le a szeku. 1958 júliusától már halálos ítéletet is hozhatnak. Pacepa tábornok valamennyi könyvében igyekezett ,,hazafi" lenni, az ötvenes-hatvanas évek embertelenségeit a szovjet KGB abszolút befolyásának tulajdonította. S ezt bőven illusztrálja a hírhedt besszarábiai orosz, akit Gheorghe Pintilienek keresztelnek át (alias Pintilie Bodnarenko ukrán NKVD-ügynök). A Szovjetunió által ,,felszabadított" valamennyi közép-kelet-európai ország állambiztonságát minden szinten szovjet ügynökök ellenőrizték és irányították. Így tehát Romániában a Szekuritáté megalakulásának évében (1948. augusztus 30., az alapító törvényrendelet száma: 211.) a koncepciós perek főrendezője (szabotázs és kémkedés vádakkal) Alexandru Nicolski, a kihallgatótisztek főnöke. A DGSP (Directia Generala a Securitatii Poporului) Nemzetbiztonsági Főigazgatóság főnöke pedig Gheorghe Pintilie (Pantyusának hívják bizalmasan). Virgil Magureanu 1998-ban úgy tudta, hogy még 1989 lázas napjaiban nyomban eltűnt 100 000 szekusdosszié, de még mindig van 1 267 384 (!), amiből 81 295 a volt politikai elítélteké, 35 305 a ,,felszabadulás" előtt elítélteké (legionáriusok, kommunisták, nemzetiségiek), és 603 333 dosszié azé a 425 000 informátoré, akik a szekunak dolgoztak. Más források - pl. Pacepa is - ennek a számnak legkevesebb kétszeresére teszik az informátorok (és együttműködők) számát. Persze, a büntető törvénykönyv vonatkozó fejezete tulajdonképpen 1936-tól az 1949-es éven át egészen a jelenlegi 1968-asig, amelyet 1975-ben, majd 1990-ben s ezt követően is módosítottak, egyaránt tartalmazza más és más cikkelyben, más és más megfogalmazásban az állam biztonsága elleni bűncselekményeket - most már enyhébb büntetésekkel. Puskás elhatározta, hogy megismeri a vele kapcsolatos szekusdossziékat, ezért a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Nemzeti Tanácshoz fordult. Végül jelezte a hivatal, hogy tizenkilenc dossziéban 2200 oldal vár áttekintésre. Elutazott Bukarestbe, átnézte az 1964 decemberétől 1989 decemberéig született besúgó jelentést, ezek róla szóltak. Megdöbbentő volt a sok jelentés.Mindegyik fedőnevén szerepelt, de egyiküket felismerte, Németh Ernő doktort, aki most Magyarországon él. Volt, aki azzal az ürüggyel jött, hogy szakkönyvet kér. Puskás őt a konyhában fogadta, holott neki a dolgozószobát kellett volna szemügyre vennie. Le is tolta érte a kapcsolattartó tiszt. A jelentések szerint Magyarországon 22 millió forintot örökölt, amit az Erdélyt felszabadító csapatokra akar költeni. Puskás az iratokból megtudta, hogy sok tisztet állítottak rá. Az egyik vaskos dosszié levelezésének kivonatát tartalmazza. /Puskás Attila: Kisemberek a vörös pók hálójában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4., folyt.: márc. 5./"

"Érdemes lenne elemezni, hogy a hazug, manipulált magyarországi tévéhíradók mellett sok újság erdélyi tudósítójának milyen szerepe van abban, hogy torz kép alakul ki az anyaországiakban a romániai történésekről. A posztkommunista-liberális kormány felhasználja saját politikai céljaira a holdudvarához kötődő sajtóorgánumok Kárpát-medencei munkatársainak bértollnoki tevékenységét. Tőkés László nem kegyeltje az MSZP-SZDSZ-kormányzatnak, hiszen a püspök nyíltan szimpatizált az előző polgári kormányzattal. A legszorgalmatosabb püspökfaló a Népszabadság, a legaktívabb revolverező pedig a hírhedt Tibori Szabó Zoltán, aki a kolozsvári Szabadságnál van "munkakönyves" állásban. Tibori tollából az RMDSZ bukaresti utasításra leváltott tiszteletbeli elnökéről még egy jó szó nem jelent meg Magyarországon. Gyakran szerepelteti egyazon cikkben Tőkést Ceausescu egykori talpnyalójával, a szélsőséges, egzaltált román politikai bohóccal, Vadim Tudorral. Az érmindszenti Ady-centrum megvalósítására ígért támogatásnak a szocialista érdekkörök részére való átjátszása miatt tiltakozó Tőkés ismét megkapta a magáét Tibori Szabótól, aki a Népszabadság febr. 25-ei számában arról írt, hogy Tőkést a sárga irigység késztette tiltakozásra, amiért egyházkerülete elesett egy 320 millió forintos támogatástól. Pedig hát az tiszta véletlen - sugallja Tibori -, hogy a pénzt az a Mecénás Alapítvány kapta meg, amelyet Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja, Alexandru Mudura alapított üzlettársaival, lekötelezettjeivel egyetemben. De hogy véletlenül se gondoljon a magyarországi olvasó holmi MSZP-kötődésekre, Tibori cikkében Kiss Sándor "nagyhírű váradi üzletember" (a Körös-parti városban inkább hírhedtként emlegetik), az alapítvány elnöke így magyarázza a szocialistáktól való távolságtartást: a plázaépítő Mudura kilépett az alapítványból, még mielőtt a 320 milliós támogatást odaítélték volna. Tibori a majd féloldalas cikkben minden jót és szépet a Mecénás Alapítvány "nyakába varr", holott annak a tényleges tevékenysége nem ismert, és jobbára csak szándékszinten mozog. A református egyház elképzeléséről mindössze ennyit tart fontosnak megjegyezni: "Időközben az is kiderült, hogy a Tőkés-féle terv szakmailag megalapozatlan volt" - noha ezt a szakértői véleményt még soha senki névvel-aláírással nem vállalta. Egyébként Tibori Szabó egyszer meg a Reform Tömörülést próbálta lejáratni egy fiktív dokumentummal, amiért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének becsületbírósága először elmarasztalta, majd politikai ráhatásra fölmentette. A magyar bíróság már nem volt ilyen tekintélytisztelő, amikor helyreigazításra kötelezte - immár jogerősen - a Népszabadságot, mert Tibori azt állította: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai zavarták meg tavaly Aradon az október 6-ai megemlékezést. /Szakács Árpád, Budapest: Miről írnak a pesti lapok erdélyi tudósítói? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./"

"Adrian Marian rendőr-főfelügyelő, a kolozsvári rendőrség sajtószóvivője közölte, hogy Kolozs megyében jelenleg összesen 18 magyar anyanyelvű alkalmazottja van a rendőrségnek: 2 tiszt, 14 altiszt és 2 civil alkalmazott. Ettől a héttől, azaz március 10-től kezdődően lehet jelentkezni a tiszti iskolákba. Liceális oktatásra Ploiestiben és Buzauban a katonai iskolában folyik a képzés.A posztliceális oktatásban négy intézmény van, az egyetemi képzésre a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia az egyetlen lehetőség, amely három szakon - jog, tűzoltó, arhivisztika - kínál továbbtanulási lehetőséget. /Balázs Bence: Nyitva az út a magyar rendőröknek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"Profil címmel jelent meg a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) negyedéves kiadványának első száma. Amint azt vezércikkében Alexandru-Radu Timofte, a SRI igazgatója megfogalmazza, a lap kapcsolódási pont kíván lenne a hírszerző szolgálat és a lakosság között, bemutatva a SRI főbb tevékenységeit, a szolgálat munkáját. /(t): Lapot indított a SRI. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./"

"Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor válaszolt Dumitru Badea Nagy-Románia Párti (NRP) szenátornak, aki azt kérte a szenátus plénumában, hogy Sógort büntessék meg, vagy 30 napra tiltsák el a felsőház munkálataitól, mivel tevékenységével állítólag megsértette az alkotmányt. Sógor elmondta: "a miniszterelnök színre lépése után várható volt, hogy valaki felelősségre von, miért veszek részt szabadon ebben az országban olyan rendezvényeken, amelyek nem mindenkinek nyerik el a tetszését. Véleményem szerint az RMDSZ valamennyi romániai magyar érdekeit képviseli, és a jövőben minden olyan közgyűlésen részt veszek, amelyen nemzetiségünk jelenét és jövőjét taglalják" jelentett ki Sógor Csaba. Badea arra hivatkozott, hogy Sógor Csaba aktívan részt vett a Székelyudvarhelyen megtartott Fórum megszervezésében, ahol eldöntötték az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalapítását. Az NRP szenátora úgy véli, hogy a határozatot az alkotmány előírásainak "semmibe vételeként" hozták meg, amely így "veszélyes tevékenységet jelképez a román nemzetállam egységére és fennállására nézve", mivel a "romániai magyarok kulturális és területi autonómiáját tűzte ki célul". Az NRP szenátora ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Sógor Csaba "visszaesőnek tekinthető az alkotmány előírásaival szemben kimutatott megvető viselkedése miatt", mondván, hogy az RMDSZ szenátora arra kérte a csíkszeredai magyarokat, ne vegyenek részt a nemzeti ünnep alkalmából 2001. december 1-jén rendezett ünnepségeken. Alexandru Athanasiu, a szenátus alelnöke úgy nyilatkozott, hogy Badea javaslatát a jogi bizottsághoz továbbították, döntés csupán azután születik. /30 napra tiltsák ki a szenátusból! Sógor válasza az NRP-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"

"Pert veszített a román állam jún. 3-án az emberi jogok európai törvényszékén. Ennek következtében egy hét évvel ezelőtt letartóztatott temesvári férfit a nagyváradi börtönben elszenvedett kínzás miatt 40 ezer eurós kárpótlás illet meg. Ez az első ilyen jellegű per 1989 óta. A temesvári Alexandru Panteát egy férfi ellen elkövetett agresszió miatt vették őrizetbe, s a nemzetközi bíróságon feljelentette a román államot a börtönbeli bánásmód miatt. Legfőbb panaszai között szerepelt az orvosi ellátás hiánya, a börtönőrök közönyössége és az, hogy lehetetlen volt a törvénynek megfelelő módon védekeznie. Az európai bíróság szerint több rendben megszegték az emberi jogokat: az őrizetest nem a megfelelőképpen kezelték, nem volt hatékony kivizsgálás, nem volt feltétlenül szükséges az őrizetbe vétele, és bent tartották azután is, hogy az előzetes letartóztatási parancs már nem volt érvényes. Alexandru Pantea ügyvédet 1994 áprilisában letartóztatták. 1995 áprilisában szabadult ki, miután letartóztatását törvénytelennek ítélték meg. A panaszos állította, hogy a nagyváradi börtönőrök felbujtására cellatársai megverték, és összekötözött kezekkel két napon át az ágy alá kényszerítették. Sérüléseinek eredményeként egy vagonban szállították a zsilávai börtönkórházba, de a néhány napos út közben nem kapott orvosi ellátást, vizet és élelmet, ráadásul még le sem tudott ülni, olyan sok rabot szállított a vonat. Pantea azt nyilatkozta, hogy Zsiláván egy AIDS-es beteggel kellett megosztania fekhelyét, pszichológiai kínzásnak vetették alá. Az orvosi jelentések bizonyítják, hogy a panaszos sokrendbéli és mély sérülést szenvedett, amíg a börtönben volt. /Negyvenezer eurós kárpótlás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

"Ritka manapság az olyan kolozsvári iskolaközpont, ahol a hírt, miszerint ősztől magyar tannyelvű osztállyal gyarapodnak, őszinte örömmel fogadják. Az Alexandru Borza Iskolaközpont, ahol a 2003-2004-es tanév a magyar nyelvű szakiskolai oktatás alapjai letételének éve is, egyike ezen keveseknek. Néhány éves szünet után mezőgépész szak indul magyar nyelven, jelezte Craciun Zorela igazgató. A hároméves képzés alatt a diákoknak lehetőségük nyílik a sofőrvizsgát is letenni. /Szabó Csaba: Mezőgépész szak magyarul Mezőgépész szak magyarul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"

"A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottsága máj. 16-án döntött a kormányátalakításról. Az Adrian Nastase pártelnök által vezetett ülésen úgy döntöttek, hogy az eddigi 22 minisztérium helyett 14 marad. Ennek értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányában részt vesz Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter, Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Ilie Sirbu mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter, Miron Mitrea szállításügyi, építkezésügyi és turisztikai miniszter, Dan Nica távközlési miniszter, Hildegard Puwak európai integrációs miniszter, Razvan Teodorescu kulturális és vallásügyi miniszter, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter, Elena Dumitru, munkaügyi és családügyi miniszter, Alexandru Atanasiu oktatási, ifjúsági és kutatásügyi miniszter, Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter, Mircea Goana a külügyminiszter, Mircea Beuran egészségügyi miniszter, Serban Mihailescu, kormányfőtitkár. További hat tárcanélküli miniszterről is döntés született Gabriel Oprea, Eugen Dijmarescu, Vasile Puscas, Marian Sirbu, Ionel Blanculescu és Acsinte Gaspar személyében. /Döntöttek az új kormány összetételéről. Az oktatásügy és az egészségügy új kézbe került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"

"A bukaresti Adevarul napilap elkészítette a gazdasági érdekeltséggel is rendelkező honatyák toplistáját, a politikusok által leadott vagyonnyilatkozatok tartalma alapján. Az első az üzleti életben Verestóy Attila, aki 12 gazdasági társaságnál részvényes, azt beszélik - állítja a lap - fűrészáruval és ételjegyekkel foglalkozik. Verestóyt a szociáldemokrata párti Doru Ioan Taracila követi a toplistán. Hasonló helyezést ért el a liberális Dan Constantinescu, aki szintén 10 vállalkozásnál érdekelt. A bukaresti napilap szerint a szenátoroknak több mint fele végez még egyéb, fizetett tevékenységet, a törvény értelmében pedig ezeket a mellékkereseteket is be kellett vallani. Az erről szóló nyilatkozatok alapján az élvonalban Adrian Paunescu áll, aki 6 mellékállást foglal el - természetesen az ezzel járó keresettel együtt: tévéműsor-szerkesztő, egyetemi tanár, egy konstancai hetilap munkatársa, tagja továbbá a Szerzői Jogok Egyesületének, az Írószövetségnek és az Irodalmi Alapnak. A kormánypárti Sergiu Nicolaescu forgatókönyvírás, színészkedés, filmrendezés révén jut mellékeresethez, Aristide Roibu, Antonie Iorgovan és Alexandru Athanasiu jogászok mellékkeresetét pedig pedagógiai tevékenységük biztosítja, az utóbbi három egyetemen is előad. Ami az egyesületi és alapítványi tagságokat illeti, az élen a kormánypártot képviselő Adrian Paunescu és Avram Craciun áll, mindegyikük 5 ilyen jellegű szervezet tagja. /Toplistán a gazdaságilag érdekelt honatyák. Verestóy Attila a lista élén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"Testvérmegyei megállapodást írt alá júl. 2-án Nagybányán Gazda László, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának elnöke és Alexandru Cosma, a Máramaros megyei tanács elnöke. Két hónappal ezelőtt a két megyeszékhely, Nagybánya és Nyíregyháza kötött testvérvárosi kapcsolatot. A megállapodás egyik legfontosabb pontja az, hogy a magyarországi megye vezetői segítséget ajánlottak egy gyorsforgalmi út építéséhez Szatmárnémeti és Nagybánya között. A tervezett út Máramaros megyét is bekapcsolná az ötös számú európai közlekedési folyosóba, az M3-as autópálya folytatásaként, amelynek Nyíregyházáig húzódó szakasza várhatóan 2006-ra készül el. A megállapodásban emellett gazdasági, kulturális kapcsolatok létesítése szerepel, valamint olyan közös projektek készítése, amelyek finanszírozására együtt pályáznának az Európai Uniónál. /Máramarosi gyorsforgalmi út épül magyar segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Nagyváradon láncfűrésszel kezdték el az Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló építésének előkészületeit. Az építkezésre 320 millió forintos magyar állami támogatást nyert Mecénás Alapítvány vezetői azt remélik, a létesítményt már a jövő év májusában átadhatják, és abban tarthatják a hagyományos Varadinum ünnepségsorozat egyes rendezvényeit. Lakatos Péter kurátor elmondta, a támogatás első részlete májusban futott be az alapítvány bankszámlájára. Az építkezés fővállalkozója a nagyváradi Santeam Kft. A létesítmény alapkövének ünnepélyes letételére már májusban sor került, ám a szükséges engedélyek hiányában a munkálatokat ez idáig nem lehetett elkezdeni. A beruházást finanszírozó Határon Túli Magyarok Hivatalával kötött szerződés értelmében az alapítványnak a munkálatok megkezdésétől származott egy éven belül kell elkészülnie a kivitelezéssel. Az épületben háromcsillagos szálló, étterem, előadóterem, klub és egy kisebbfajta Ady-kiállítás kap helyet. A létesítménynek saját parkolója és strandja lesz. A létesítmény megépítésére a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök tette le az első pályázatot még az Orbán-kormány idején. Az egyházkerület azonban Adyfalván építette volna meg a központot. A pályázat sikeréről és a 320 millió forintos támogatás elnyeréséről Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter három nappal a kormányátadás előtt levélben értesítette a püspököt. A Mecénás Alapítványt Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester és Mudura Alexandru, a Lotus Market pláza vezérigazgatója hozták létre nagyváradi magyar egyetemi hallgatók anyagi támogatása céljából. /Pengő Zoltán, Gazda Árpád: Az első "kapavágás" - láncfűrésszel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./Mudura Sándorról van szó, Medgyessy Péter miniszterelnök régi ismerőséről."

"A Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei szervezete ellenzi azt, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozzák a két önálló magyar kart. A DP által kiadott dokumentum szerint a létező magyar szekciók egyesítése, s a magyar karok ezáltal történő létrehozása "megengedhetetlen etnikai alapú elkülönülést" jelentene. A DP azt követően ismertette álláspontját e kérdésben, hogy Alexandru Athanasiu oktatási miniszter felkérte a BBTE szenátusát, hogy következő ülésén vitassa meg a magyar tanárok által megfogalmazott, a két önálló kar létrehozását célzó kérést. Korábban Ecaterina Andronescu is intézett hasonló kérést a szenátushoz, annak teljesítését azonban az egyetem vezetői megtagadták. Az önálló magyar karok létrehozása fontos célkitűzése az RMDSZ-nek, s ezt a kormánypárttal kötött különböző protokollumok is tartalmazzák. A BBTE-n jelenleg 40 929 diák tanul, s ezek közül 9511 magyar. Magyar nyelvű oktatás körülbelül 50 szakon folyik ma a kolozsvári egyetemen. /Ellenzik a magyar egyetemi karokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"A minisztérium legutóbbi, Alexandru Athanasiu tanügyminiszter kézjegyével ellátott átiratában felkérte a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, bocsássa ismét az egyetem szenátusa elé a román, magyar és német tanárokból álló vegyes bizottság júniusi határozatát. A minisztérium az új karok működéséhez szükséges költségtöbbletet is hajlandó biztosítani, ennek ellenére a BBTE hivatalos álláspontja az, hogy a magyar oktatók kérése csak kormányrendelet vagy a parlament által elfogadott törvény útján jöhet létre. Hasonló helyzet tapasztalható a kolozsvári zeneakadémián, valamint az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Catalin Baba, az egyetem szóvivője elmondta, hogy a minisztériumi átirat semmit sem változtat a helyzeten, mivel a határozatban leszögezett feltételek alapján a minisztériumnak nemcsak felelősséget kell vállalnia magyar karok létrehozásáért, hanem kezdeményeznie is kell azt. A szóvivő szerint alaptalan a miniszter azon kérése, miszerint a felsőoktatási intézmény vezető testülete vizsgálja meg és szavazzon ismét a vegyes bizottság határozatáról, mivel ezt június 10-én már megtette. A BBTE szenátusa a határozatot csak elfogadta, de nem szavazta meg - nyilatkozta Néda Árpád rektor-helyettes. Néda úgy vélte, amennyiben az egyetem vezető testülete ismét megtárgyalja a határozatot, nagy valószínűséggel meg is szavazza azt. Néda Árpád nem értett egyet román kollégái azon érvelésével, miszerint ha létrejönnének a magyar karok, az egyetem multikulturális jellege csorbulna. Az anyanyelvű felsőoktatás kérdése fontos célkitűzése az RMDSZ-nek. A BBTE-n a magyar karok létrehozása, illetve a kolozsvári konzervatórium és az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen tervezett magyar oktatási nyelvű csoportok megalakítása szerepel a kormány és az RMDSZ által kötött együttműködési megállapodásban. A Ziarul Clujeanului című kolozsvári lap aug. 20-i számában megszólalt a két tanintézmény rektora. Liviu Marghitas, az utóbbi egyetem vezetője elmondta: nem tud arról, hogy az általa vezetett intézmény tárgya lenne egy ilyen politikai dokumentumnak. - Nem érkezett kérés a magyar oktatás megvalósítására vonatkozóan. Különben is a mezőgazdaságot, az oktatás nyelvétől függetlenül, mindenhol ugyanúgy szervezik. Diákjaink végzik feladataikat, nem törődnek ezzel - mondta. Alexandru Farcas, a konzervatórium rektora hasonlóan elutasító hangnemben nyilatkozott, megkérdőjelezte a magyar oktatás szükségességét. /Borbély Tamás: Csak jogszabály segíthet a magyar karokon. Mások is elutasítják a magyar nyelvű oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"