"A Magyar Szocialista Párt a kedvezménytörvény haladéktalan felülvizsgálatát kezdeményezi, álláspontja szerint a magyar-román megállapodás ellentétes a nemzeti érdekekkel, és a hatályban lévő jogszabályokkal. A szocialistákkal összhangban a magyar szakszervezetek is aggodalmukat fejezték ki a magyar munkaerőpiacnak a veszélyeztetettségéről a román anyanyelvű állampolgárok előtt. A magyar kormány illetékesei alaptalannak tartják a szocialisták riogatását. Markó Béla RMDSZ-elnök sem lát veszélyt a megállapodásban foglaltakban. - Az MSZP és szatellit-szervezetei politikai haszonszerzés céljából ismét az emberek riogatásának, fenyegetésének eszközével élnek - mondta Őry Csaba, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. Sajnálatosnak tartja a szocialisták nyilatkozatát, amelyből kiderült, hogy a párt bírálja a megállapodást, míg a múlt héten, a hatpárti egyeztetésen a szocialista párt képviselői az egyetértési nyilatkozat aláírására ösztönözték a kormányfőt. - A részletekről, a munkavállalás szabályairól, feltételeiről a két ország foglalkoztatási szakembereinek kell kidolgozniuk a kétoldalú foglalkoztatási egyezmény módosítását - mondta a politikai államtitkár. Markó Béla kitért arra is, hogy a határon túli magyar szervezetek kizárólag információkat nyújtanak majd az RMDSZ-tagságról, az egyházhoz, esetleg civil szervezetekhez való tartozásról. Az Evenimentul Zilei Román-magyar győzelem című vezércikkében így értékelte a két miniszterelnök kézjegyével a múlt szombaton ellátott dokumentumot: "Az egyetértési nyilatkozat aláírásával Orbán Viktor kormánya fontos ütőkártyát nyert. Bebizonyította, hogy egy rendkívül kényes kérdésben: egy szomszédos országgal kialakult nézeteltérésben ha nem is feltétlenül a hagyományos magyar büszkeség jegyében, de az Európai Unió szellemében tudott viselkedni. Annak az EU-nak a szellemében, melyhez Magyarország néhány évvel közelebb van, mint Románia. S mi is nyertünk. Mindenekelőtt bizalmat és tárgyalási tapasztalatot. Sőt, mi több: megoldottunk egy, a románok számára nagyon érzékeny kérdést. A két kormányfő által Budapesten szombaton aláírt dokumentum megfosztja a hibbant nacionalizmust egyik fontos témájától. De mindezeken túl, az egyetértési nyilatkozat bizonyítéka annak, hogy Románia és Magyarország két olyan ország, amelyek nem történelmi, hanem modern európai elvek szellemében élik meg szomszédságukat." A román nacionalizmus szócsöveiként számon tartott Jurnalul National és a Curentul elsősorban a magyarországi ellenzéki pártok és ellenzéki lapok által az egyetértési nyilatkozattal szembeni állásfoglalását idézték. Romániában az észszerűség és a felelősségtudat győzelmeként üdvözölte a Nemzeti Liberális Párt a kedvezménytörvény alkalmazásáról aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozatot. A Demokrata Párt alelnöke, Emil Boc viszont úgy nyilatkozott: a megállapodás csupán "pótcselekvés", mert az aktus által nem tűnt el a kedvezménytörvény etnikai tartalma. "A legjobb megoldás az lenne - mondta Emil Boc -, ha lemondanának erről a törvényről, hiszen az európai országok egységes, nem pedig elkülönülési struktúrák felé haladnak". /Szocialista offenzíva a megállapodás ellen. A magyar szakszervezetek is felsorakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Elsősorban politikailag rendkívül fontos, hogy megegyezés született a román és magyar kormány között a kedvezménytörvény ügyében - jelentette ki dec. 27-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI- nek adott nyilatkozatában. Most komoly esély van a két ország közti kapcsolatok szorosabbá tételére, és kedvező feltételeket teremtett a megegyezés ahhoz, hogy amennyiben ki tudunk alakítani megfelelő megállapodást, akkor folytathassuk az együttműködést a román kormánypárttal - mondta. /Markó Béla szerint javul a román-magyar kapcsolatok légköre. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Különbözőképpen vélekednek a hazai ellenzéki pártok politikusai az Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfő által a kedvezménytörvényről megkötött egyezségről, valamennyien aggodalmukat fejezték ki azonban a státustörvény alkalmazását illetően. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője az értelem és felelősségérzet diadalának nevezte a hétvégén aláírt memorandumot, amely a liberális politikus szerint az ellenzéknek a kormányra gyakorolt befolyását bizonyítja. Hasznosnak és jónak nevezte a magyar-román egyetértési nyilatkozat december 22-i megszületését Corneliu Ciontu is. A Nagy-Románia Párt első alelnöke szerint ezután az a kérdés, miként alkalmazzák a gyakorlatban a státustörvényt. Emil Boc, a Demokrata Párt parlamenti képviselője már úgy vélekedett, a memorandum létrejötte nem oldja meg a státustörvény problematikáját, mivel a jogszabályból nem iktatták ki "etnikai tartalmát". "A jogszabály jelenlegi előírásai továbbra sem akadályozzák meg Erdély burkolt elmagyarosítását. A legjobb megoldás lenne lemondani a törvény alkalmazásáról" - állapította meg a demokrata alelnök. /Rostás Szabolcs: Ellenzéki aggály státusügyben. Erdély burkolt elmagyarosításától tartanak a demokraták. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"

"Idei utolsó távkonferenciáját tartotta dec. 27-én a prefektusokkal Adrian Nastase miniszterelnök. Idén a kormány olyan sikereket mondhat magáénak, mint amilyen a Nemzetközi Pénzügyi Alap által Romániának ítélt készenléti hitel, a vízumkényszer eltörlése a schengeni zónában, az ország előrelépése a különböző nemzetközi monitorizáló ügynökségek rangsorolásában stb. 2001-ben Romániában az infláció nem fogja meghaladni a 30%-ot, a gazdasági növekedés eléri a 4,9%-ot, a minimálbér mértéke 7,1%-kal emelkedik. A magyar-román memorandumot elfogadta a dec. 27-i kormányülés. Nastase kiemelte, hogy a memorandumba foglaltak bármilyen kormányváltás után is érvényben maradnak. Így be kell majd tartani a magyarországi munkavállalásban az etnikai alapú megkülönböztetés mellőzését a román állampolgárok között. Az Orbán Viktor kormányával megkötött egyezmény gyakorlati alkalmazását a kormányok közti vegyes bizottság ügyeli fel. Kijelentette: az ötéves magyar-román alapszerződés legfontosabb hozadéka a két ország közötti együttműködés elmélyülése volt, és ezt a jövőben folytatni kívánják, elsősorban a határátkelőhelyek bővítése, a vasútforgalom korszerűsítése, a kis- és középvállalatokat érintő beruházási tervek révén - mondotta a román miniszterelnök. /Ö. I. B.: Adrian Nastase: stabil kormányzás, lezárt státustörvény-vita. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./"

"Nemrégiben Adrian Nastase kormányfő újból nemet mondott a regionalizmussal kapcsolatos országos vita puszta felvetésére is. Ioan Rus belügyminiszter hülyeségnek, Adrian Nastase miniszterelnök pedig "eltévelyedettek"-nek nevezte a Memorandum szerzőit. Tófalvi Zoltán az előzményekre emlékezetett. Az 1956-os magyar nemzeti szabadságharc ürügyén futószalagon gyártott koncepciós perekben is akkor hozták a legsúlyosabb, gyakran kivégzéssel járó ítéleteket, amikor az autonómia, Erdély hovatartozásának kérdése felvetődött. 1958-ban ennek a kérdésnek a puszta felvetéséért tizennégy személyt ítéltek halálra, és tizenkettőt ki is végeztek. Közülük az egyik, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvéd román anyanyelvű volt. Az 1956-os szabadságharc leverése után Erdélyben rendezett öt, úgynevezett "hazaáruló-per" már önmagában is jelzi a retorzió méreteit. Ezek a perek: a "Szoboszlay-per", az "érmihályfalvi csoport", az "ENSZ-Memorandum", a "Fodor Pál baráti köre" és Teodor Margineanu lázadási kísérlete. Az első négy az "erdélyi kérdés" megoldását tűzte zászlajára. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatására - Temesváron még korábban - különböző elképzelések születtek az erdélyi kérdés megoldására: Erdély tartozzon Romániához, Erdélyt csatolják Magyarországhoz, lakosságcsere révén mindkét fél számára méltányosan és igazságosan oldják meg az erdélyi kérdést. Szoboszlay Aladár magyarpécskai-temessági plébános - igaz, szóbeszédek szintjén és gyermekien naivan - felvetette a föderalizmus, a konföderáció gondolatát is. Így kezdődött az ötvenes évek végének legsúlyosabb politikai pere, melyben jelképesen 56 személyt ítéltek el, közülük tizenegyet halálra. A halálraítéltek közül tízet kivégeztek. Szoboszlay Aladár megkérte a görög katolikus egyház egyik képviselőjét, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvédet, hogy többpártrendszer programját jogi szempontból öntse komoly formába. Meg is tette. Románul és magyarul is elkészült a program. A lényeg, az elgondolás az volt, hogy az erdélyi román-magyar kérdést meg kell oldani, egy közös párt alapján: a Keresztény Szolidaritás Pártja révén. Közel 200 személyt tartóztattak le, legtöbbjüket ártatlanul. Több papot is elítéltek: Ferencz Béla (Ervin), Müller Jenő, Mezei Mózes Levente, Ábrahám Árpád, Ráduly István, Rádulyu Géza, Kosza József, Kovács Béla, Kovács Balázs római katolikus papokat, valamint Dan Aurel görögkeleti papot. Az ügyész mind az 56 vádlottra a halálbüntetés kiszabását kérte. Végül, 1958 májusában tizenegy vádlottat halálra ítéltek, tízet közülük kivégeztek: Szoboszlay Aladárt, báró Huszár Józsefet, Ábrahám Árpád római katolikus lelkészt, Orbán Károly marosvásárhelyi földbirtokost, dr. Kónya István-Bélát, dr. Fintinaru Alexandru ügyvédet, Tamás Dezsőt, Tamás Imrét, Orbán Istvánt, Lukács Istvánt. /Tófalvi Zoltán: A Memorandum-vita előzményei. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./"

Napokon belül 15–20 ezer illegális román munkavállalót utasítanak ki Izraelből, ráadásul további 60 ezer legális román munkavállalónak kell majd lemondania munkaszerződésének a meghosszabbításáról. Az izraeli hatóságok január elsejétől felfüggesztették munkavállalási engedélyek kiadását. Adrian Nastase miniszterelnök máris üzenetet küldött izraeli kollégájának, Ariel Saronnak: a román kormány kész együttműködni az izraeli kormánnyal a kirívó helyzetek rendezése érdekében és mindent megtesz a román munkások védelmének biztosításáért. /Kitoloncolják az illegális munkavállalókat Izraelből. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Adrian Nastase kormányfő jan. 7-én kijelentette, sohasem tárgyalt az RMDSZ-szel annak kormányba való belépéséről, és úgy véli, hogy a szervezet sem lenne érdekelt ebben. Rámutatott: egy adott pillanatban az RMDSZ egyik képviselője "ironikus formában" arra célozgatott, hogy az RMDSZ igényt tartana egy miniszterelnök helyettesi tisztségre és több miniszteri tárcára, de ezen túlmenően a kérdésről konkrétan nem esett szó. Mint ismeretes, december 19-én Verestóy Attila szenátor azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet vállalna, ha az a magyarság sajátos problémáinak megoldásához vezetne. /Nastase cáfolja az RMDSZ esetleges kormánybalépést. Egyelőre nem lesz kormányátalakítás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Gheorghe Funar polgármester Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett levelet, amelyben sürgősségi rendeletet szorgalmazott. Abbéli aggodalmában, hogy "ne kerülhessen sor a népszámlálási adatok újabb meghamisítására", Kolozsvár nagy-romániás polgármestere az 1940-45 között "elmagyarosított" családnevek románra való visszafordítását szeretné a sürgősségi kormányrendelettel elérni. Funar szerint 62 esztendővel a Bécsi Döntés után elérkezett annak az ideje, hogy az erőszakkal Magyarországhoz csatolt területek román lakossága visszanyerje eredeti családneveit. /Funar jelentkezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Jan. 11-i telekonferenciáján Adrian Nastase kormányfő elsősorban a 2002-es évre vonatkozó prioritásokat ismertette. A kormány ez évi legfontosabb feladatai a Nato-csatlakozásra való összpontosítás, a reform további végrehajtása, a korrupció felszámolása, a földek és erdők visszaszolgáltatása, és az állami hivatalokban az ügyfélfogadás jelentős javítása. Adrian Nastase beszámolt arról, hogy 2001-ben a rendőrség több mint 8200 korrupcióval vádolt személyt azonosított. Nastase kijelentette a kedvezménytörvényről, hogy a prefektúrák nem segíthetik azoknak az irodáknak a létrehozását, amelyek igazolványok kiosztását célozzák. A kül- és belügyminisztérium, valamint a közigazgatási minisztérium munkatársainak megkülönböztetett figyelemmel kell kísérniük a szóban forgó információs irodák működését. Kijelentette: nem szabad megengednünk, hogy a magyar munkáltatók etnikai alapon válasszák ki alkalmazottaikat. /Korondi Kinga: Telekonferencia. A tél még sok gondot okozhat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

Jan. 11-én ismét összeült Kolozsváron a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazásáért felelős Országos Felügyelő Testület. A találkozóról Szabó Árpád unitárius püspök elmondta: miután a jelenlévők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatóját a státustörvénnyel kapcsolatos kérdésekről, nevesítették azokat a civil szervezeteket, amelyeknek joguk van tagságot igazoló bizonylatot kiadni. Ezek között szerepel az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE), a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ), a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ), az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), valamint a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségéhez (MISZSZ), a Magyar Ifjúsági Tanácshoz (MIT), az Országos Magyar Diákszövetséghez (OMDSZ) és az Itthon Fiatalon Mozgalomhoz tartozó ifjúsági szervezetek. A testület eldöntötte, hogy a magyar nyelv kellő ismerete olyan okirat alapján igazolható, amelyet részben vagy egészében magyar nyelvű tanintézet állított ki. Adrian Nastase kormányfő jan. 11-i azon felszólítására, hogy a prefektusok ne tegyék lehetővé a magyar igazolványok kibocsátását, valamint az információs irodák működtetését, Markó Béla szövetségi elnök a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ a magyar–román megállapodás értelmében cselekszik, és ennek megfelelően január 21-én be fogják indítani a munkát. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a megállapodás szerint az információs irodák tevékenysége nem ajánló jellegű, hanem információ szolgáltatáson alapszik. "Ezért a román miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatától függetlenül elkezdjük ezt a munkát. Nastase felszólítása inkább politikai replika kíván lenni arra, hogy Magyarországon folyik a vita a megállapodásról, a munkavállalással kapcsolatban pedig egyre élesebb kijelentések hangzanak el" — mondotta Markó Béla. – Jan. 11-én Kolozsváron összeült a törvény végrehajtásáért felelős Kolozs Megyei Felügyelő Testület is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tájékoztatott: véglegesítették a Kolozs Megyei Felügyelő Testület működési és hatásköri szabályzatát, valamint a megyei információs irodahálózat azon munkatársainak névsorát, akik kiképzésben fognak részesülni, hogy a munkafolyamat minél zökkenőmentesen történjen. /P. A. M.: Okirattal igazolható a nyelvismeret. Politikai jelzés Nastase kijelentése a státusirodákról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

A bukaresti példára hivatkozva, pénteki nyílt levelében Gheorghe Funar polgármester a kolozsvári városi tanács feloszlatását kérte Adrian Nastase kormányfőtől. "Gratulálok Önnek, hogy végre úgy döntött, alkalmazza a 215-ös számú törvényt, és feloszlatta a bukaresti városi tanácsot. Emlékeztetem Önt, hogy az első ilyen jellegű törvényszegés Kolozsváron jelentkezett, még 2001 májusában. Akkoriban Önnek, a helyhatósági törvény 58-as cikkelye 1-es bekezdése értelmében, kötelessége lett volna kormányhatározattal feloszlatnia a kolozsvári városi tanácsot, mivel az önkormányzati képviselők több mint felének hivatalból lejárt a mandátuma. Ugyanekkor arra kértem Önt, oszlassa fel a kolozsvári városi tanácsot, mivel a testület több mint három olyan határozatot hozott, amelyet a közigazgatási bíróság végleges és visszavonhatatlan határozatban érvénytelenített" - áll a polgármester levelében. /A tanács feloszlatását kéri Funar. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

A magyar külügyminisztérium egyértelműen leszögezte, hogy a magyar kormány következetesen be fogja tartani a miniszterelnöki szinten aláírt egyetértési nyilatkozatban vállaltakat. Ezt Horváth Gábor külügyi szóvivő mondta el, Adrian Nastasénak azzal a nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. — Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter megnyilatkozásai egyértelműen és világosan mérvadóak — mutatott rá. Martonyi János külügyminiszter külön kiemelte, hogy a dokumentum kedvezően hat a magyar–román kapcsolatokra. Adrian Nastase ugyanis jan. 11-én kifejtette: egyes magyar politikusok nyilatkozatai a románok magyarországi munkavállalási lehetőségeiről azt bizonyíthatják, hogy magyar részről rosszhiszeműen írták alá az egyetértési nyilatkozatot. A kormányfő állítását a magyar sajtó által idézett magyarországi politikus állításaival támasztotta alá, aki úgy vélekedett: "könnyebb lesz egy tevének átjutnia a tű fokán, mint hogy egy román Magyarországra jöjjön dolgozni". /Nincs szó rosszhiszeműségről. A magyar külügy válasza Nastasénak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

A bukaresti státus-kormánybizottság bejelentésére reagálva a magyar Külügyminisztérium egyértelműen leszögezte, a magyar kormány következetesen betartja a miniszterelnöki szinten aláírt egyetértési nyilatkozatban vállaltakat. Horváth Gábor külügyi hangsúlyozta, Martonyi János jan. 11-én, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén leszögezte, hogy Magyarországnak érdeke az egyetértési nyilatkozatban foglaltak maradéktalan betartása, és a romániai magyarság érdekeit is ez szolgálja.A magyar fél reakciója azt követően érkezett, hogy a román kormányfő felszólította a prefektusokat: ne engedélyezzenek semmiféle olyan kezdeményezést, hogy a magyar igazolványt kérelmezőket nyilvántartásba vevő, netán az igazolványokat kiadó irodákat állítsanak fel Románia területén. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke nem nevezte meglepőnek a román miniszterelnök azon kijelentését, miszerint a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. Álláspontja szerint Adrian Nastase, illetve a szakértők nem tettek mást, mint figyelték a magyar sajtót, és látták a román–magyar megállapodásra vonatkozó kormányzati nyilatkozatokat. Az MSZP elnöke szerint csak idő kérdése volt, "mikor jön rá a román vezetés, hogy valaki hamis kártyákkal játszott" Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője közölte, az Országos Tanács állásfoglalást fogadott el, amely szerint a kedvezménytörvény elfogadásával és a magyar–román egyetértési nyilatkozat kiadásával a Fidesz-kormány súlyos károkat okoz Magyarországnak, a szomszédsági kapcsolatoknak, az ország nemzetközi megítélésének. Az ügyvivő a kedvezménytörvényt a magyar politikai élet botránykövének nevezte. Fodor Gábor kijelentette, a kialakult helyzetért a fő felelősség a Fidesz-kormányt és személy szerint Orbán Viktor miniszterelnököt terheli, de osztoznia kell a felelősségben a törvényt megszavazó szocialista képviselőcsoportnak is. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a kedvezménytörvényt alapvető pontokon módosítani kell. A szabad demokrata politikus elmondta, törölni kell a foglalkoztatási és társadalombiztosítási kedvezményt, az ajánlószervezeteket, a családi oktatási támogatást és a hozzátartozói igazolványt. /Nyugodt válasz. Budapest betartja a memorandumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarországon a szocialisták és a szabaddemokraták korbácsolták fel az indulatokat, Romániában meg Adrian Nastase tudatta a prefektusokkal, hogy státus-kormánybizottságot alakítanak. Nastase utasította prefektusait, ne engedélyezzék olyan irodák létrehozását, melyek nyilvántartásba veszik a magyar igazolványért folyamodókat. Adrian Casunean-Vlad, a kormánypárt Kovászna megyei vezetője jan. 12-én a helyi rádióban már azzal fenyegetőzött, majd megmutatja ő, nem létesítenek itt sem ajánló-, sem közvetítő irodákat. Nastase szerint "a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a román—magyar egyetértési nyilatkozatot". Budapestről dec. 22-én győzelmi mámorban úszva érkezett haza. Hívei több ízben is kijelentették, sikerült akaratát rákényszerítenie Orbán Viktorra. Lehet, egyszerűen csak szószegésre készül a román fél. Rutindolog ez náluk, nyolcvan éve gyakorolják. /Simó Erzsébet: Szószegés vagy legénykedés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Adrian Nastase kormányfő legutóbb azt a nyilatkozatot tette, hogy, ha Magyarországon rosszhiszeműen próbálják alkalmazni a nemrég aláírt román–magyar megállapodást, akkor kilátásba helyezik a területi információs irodák működésének betiltását. Az RMDSZ vezetői határozottan cáfolták, hogy erre vonatkozóan a prefektúrák írásos utasítást kaptak volna, hangsúlyozva, hogy a miniszterelnök kijelentései feltételes módban hangzottak el. Adrian Nastase kijelentésére reagálva Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a szövetség azonnal felvette a kapcsolatot a miniszterelnök közvetlen munkatársaival és magyarázatot kért a kijelentéssel kapcsolatban. Takács tájékoztatása szerint a nyilatkozat nyomán a szövetség vezetőinek több esetben is azt jelezték, hogy egyes prefektusok Nastase feltételes módban elhangzott kijelentését kész ténynek vették. - Meg szeretném nyugtatni a közvéleményt, hogy a román–magyar megállapodás érvényes, az információs irodák tevékenységét nem tilthatják be— mondotta Takács Csaba. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint Nastase kijelentése sem jogilag, sem politikailag nem elfogadható, hiszen a területi irodák tevékenysége a román–magyar megállapodásban rögzítettek szerint zajlik. /Papp Annamária: Nem tilthatják be az információs irodákat. Január 21-től várják az érdeklődőket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Megszületett Adrian Nastase és Orbán Viktor miniszterelnök megegyezése a kedvezménytörvény alkalmazása tekintetében. A magyarországi ellenzéki pártok azt jósolták, hogy Magyarországot húszmillió román munkavállaló lepi majd el. A cikkíró, Fodor Sándor szerint a kormánypárti politikusok ahelyett, hogy józan érvekkel cáfolták volna a képtelen állítást, siettek odakacsintani a választóknak: nem kell ám félni a román áradattól, sejtetve, hogy Magyarország úgysem teljesíti majd következetesen a megegyezésben ráháruló kötelezettségeket. /!/ Fodor szerint érthető, ha ezek után Adrian Nastase miniszterelnök kormánybizottságot hozott létre, amelyik figyelemmel kíséri majd az egyezség magyar fél általi tiszteletben tartását. /Fodor Sándor: Kevesebb szóval! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./Megdöbbentő ez a cikk, szó sem volt arról, hogy Magyarország nem teljesíti kötelezettségét!

Adrian Nastase miniszterelnök jan. 16-i nyilatkozatában rosszallását fejezte ki Moldova Köztársaság ama lépésével szemben, hogy kötelezővé tette az orosz nyelv oktatását az elemi iskolákban. Nekünk mindig szólnunk kell, ha valahol veszélybe kerül a románok identitása, hangsúlyozta. Nastase szerint a második államnyelv bevezetése s annak csupán nyelvként való oktatása már önmagában is merénylet a román nyelv ellen. Adrian Nastase nem tudja elképzelni, hogy egy olyan országban, ahol a lakosság egyharmada egy másik nyelvet beszél, az a másik nyelv is lehet hivatalos nyelv, maga az állam pedig – kétnyelvű. Adrian Nastase úgy gondolkodik, mintha Moldova Köztársaság a román nemzetállam kicsinyített másolata volna, mely csak az "egy állam, egy nemzet, egy nyelv" logikájából következő Nagy Egyesülésre várna. /Bakk Miklós: Pruton innen, jogon túl. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Jan. 17-én a Ion Iliescu államfő úgy nyilatkozott: Romániának jó esélyei vannak arra, hogy az év végi prágai NATO-csúcson meghívják a csatlakozásra. Iliescu úgy vélekedett: ennek érdekében elengedhetetlenül szükséges valamennyi állami intézmény közös fellépése mind bel-, mind pedig külföldön, külön hangsúlyozva a parlamenti pártok közti ilyen irányú együttműködés jelentőségét is. Az államfő szerint a kormánynak prioritással kell kezelnie a hadsereg reformjának, a többi NATO-országgal való katonai együttműködésnek, a román társadalom negatív jelenségei, mindenekelőtt a korrupció megfékezésének a kérdését. Iliescu februárban Washingtonba készül, ahol szintén Románia NATO-csatlakozásának támogatását igyekszik megnyerni, és mindenekelőtt erről lesz szó Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, illetve Costas Simiti görög miniszterelnök tervezett bukaresti látogatásán is. Iliescu bizakodik abban, hogy mind az Egyesült Államok, mind pedig a másik két NATO-tag, Lengyelország és Görögország Románia felvétele mellett szavaz. Kijelentette: nemsokára román-bolgár-görög, illetve román-bolgár-török hármas találkozóra is sor kerül. Adrian Nastase kormányfő szerint Románia NATO-csatlakozásának folyamata tele lesz előre nem látható akadályokkal. /Román NATO-csatlakozási remények Nastase: Rögös út áll előttünk. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Dan Brudascu /Nagy-Románia Párt/ képviselő szerint Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között a kedvezménytörvényről kötött megállapodás porhintés, hiszen a magyar hatóságoknak esze ágában sem áll betartani az aláírt dokumentumot. Brudascu szerint az utóbb időben több romániai roma képviselőt Budapestre hívtak annak érdekében, hogy meggyőzzék őket: a márciusra tervezett népszámlálás során vallják magukat magyarnak. — A roma képviselőknek több milliárd forintot ígértek azért, hogy a romániai cigányok magyarnak vallják magukat. Dan Brudascu arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, a Nagy-Románia Párt monitorizálni fogja az RMDSZ tevékenységét. Heti rendszerességgel tájékoztató dokumentumot szerkesztenek, amelyet a különböző európai fórumoknak is elküldenek. /K. O.: Brudascu: Romákat fizetett le Budapest. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Vasile Soporan, Kolozs megye prefektusa szerint a kedvezménytörvény alapján létrehozandó irodák ügyében mérvadónak az Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar kormányfő által kötött megállapodásnak kell lennie. — A megállapodásban nem szerepel az, hogy az RMDSZ székházaiban tájékoztató irodák működjenek. A dokumentációt a magyar főkonzulátuson kell majd leadni. Tárgyaltam az RMDSZ egyik magas rangú tisztségviselőjével, aki arról biztosított, az érdeklődők az RMDSZ székházakban csupán útbaigazítást kapnak. Az említett tisztségviselő azt ígérte, Kolozs megyében nem hoznak létre információs irodát. Mint ismeretes, a múlt heti videokonferencián Adrian Nastase kormányfő arra kérte a prefektusokat, ne tegyék lehetővé az irodák létrehozását. /Soporan: Csupán útbaigazításról volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A névtelen Armageddon II. jelentés szerint Romániában a Szociáldemokrata Párt kormányzása egyre inkább idézi a pártállami időket. A hatóságok a nemzetbiztonságot veszélyeztető hamis információk terjesztésének vádjával indítottak hajtóvadászatot a jelentés vélt szerzője és terjesztője ellen, és meg sem vizsgálták: igazak-e a jelentésbe gyűjtött állítások. Igaz-e az, hogy Adrian Nastasénak négy luxusvillájan van, jelenleg Predeálon szállodát, Bukarestben pedig hatemeletes irodaházat épít? Igazak-e a vagyonszerzés hátsó szálairól, a hírhedtté vált üzleti körökkel való összefonódásokról szóló állítások? Nastase a válaszként kiadott közleményében kitért a válaszadás elől. A Helsinki Emberjogi Bizottság és a Sajtófigyelő Ügynökség fellépett a szólásszabadság védelmében. Utóbbi elnöke, Mircea Toma maga is szétküldte az Armageddon jelentést, hogy tettéért feljelenthesse magát. Ezek után a hatóságok aligha kerülhetik el, hogy a jelentés állításait is megvizsgálják. /Gazda Árpád: Nastase armageddona. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Hamis információk terjesztésére való felbujtás gyanújával büntetőjogi eljárás indult Mugur Ciuvica, Emil Constantinescu exelnök volt kabinetfőnöke ellen. Azzal gyanúsították, hogy ő a szerzője az Armageddon II. jelentés néven ismertté vált dokumentumnak, amely korrupcióval vádolja Adrian Nastase miniszterelnököt. Mugur Ciuvica a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában cáfolta, hogy köze lenne Armageddon-jelentéshez. – A volt igazságügyi miniszter, Traian Basescu demokrata elnök szerint az akció lefolyása arra utal, hogy Adrian Nastase "magának alárendelte az állami intézményeket, és politikai bandája által elkövetett korrupciós cselekmények fedezésére használja azokat".A Belügyminisztérium sajtóközleménye szerint a rendőrség a szerzői jogok megsértése miatt végzett vizsgálatok során bukkant rá Iane számítógépének memóriájában a jelentés nyomaira, illetve a címzettek listájára. Zaharia Toma belügyi államtitkár viszont azt nyilatkozta, hogy a rendőrség a szaktárca 0962-es számú különleges egységének (a Belügyminisztérium belső titkosszolgálata) informátora révén jutott el az ominózus emailek feladójához. /Bekísérték a kabinetfőnököt. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Bartha Zoltánt, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ igazgatója elmondta, hogy a Diákabrak, az erdélyi magyar diákok folyóirata továbbra is megjelenik, mellette negyedik évébe lép a Géniusz című ifjúsági ismeretterjesztő szemle. Kiadják többek között T.S. Eliot verseit két nyelven: angolul és magyarul. A verseket az Amerikában élő Adrian Krudy orvosprofesszor fordította. Náluk jelenik meg a 101 mese is. /Csomafáy Ferenc: Tinivári újdonságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Tovább gyűrűzik az Armaggedon II néven ismertté vált botrány. Az interneten Adrian Nastase kormányfőt vádoló dokumentum jelent meg. Az ügy kapcsán Emil Constantinescu volt államfő Ioan Rus belügyminiszter és Tanase Joita főügyész azonnali lemondását és Toma Zaharia belügyminisztériumi államtitkár, illetve Alexandru Tuculeanu menesztését kérte. Úgy véli, az ügyészség és a rendőrség jogtalan akcióit politikai parancsra hajtották végre. Constantinescu szerint az Armaggedon II elnevezésű jelentésben foglaltak körül kialakult botrány azt bizonyítja, hogy az állítások valós tényekre alapulnak. Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: a főügyész rendelkezésére bocsátja vagyon- és adóbevallási nyilatkozatát. Adrian Nastase szinte biztos abban, egy olyan csoport, amely mögött — úgy tűnik — Emil Constantinescu áll, nagyon kemény támadást intézett az állam különböző intézményei ellen egy olyan pillanatban, amikor az országnak szüksége van a külföld hitelére. A kormányfő cáfolta a jelentésben foglaltakat. /Tovább gyűrűzik az Armaggedon botrány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A szokásos pénteki videokonferencián Adrian Nastase kormányfő ismételten arra kérte a magyarlakta megyék prefektusait: hozzanak létre úgynevezett "megyei monitorizáló bizottságokat", amelyek ellenőrzik a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar egyezmény előírásainak betartását és jelentik a felettes szerveknek a felmerülő különleges problémákat. A miniszterelnök arról tájékoztatta a prefektusokat, hogy jan. 23-án a kormány illetékesei "felméréseket" végeztek a Fehér, Arad, Bihar, Kolozs és Kovászna megyében működő irodákról és kiderült: a magyar igazolvány kiadásával kapcsolatosan néhány mozzanat Románia területén történik. Példaként a Kolozs és Kovászna megyében működő információs irodákat hozta fel. Nastase szerint egyes magyar vezetők sajátos módon értelmezik a memorandumban foglaltakat. Bejelentette: folytatódik az információs irodák működésének monitorizálása. A kormány álláspontja szerint ha ezekben az irodákban nyomtatványokat töltenek ki, iratokat, kéréseket továbbítanak, az az egyezmény megszegését jelenti. /Monitorizálják az infoirodákat. Nastase: rendellenességek merülhetnek fel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

A Moldovai Köztársaság belügyeibe történt beavatkozással vádolta meg Adrian Nastase miniszterelnököt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Tarlev nyilatkozatban fejezte ki mélységes aggodalmát azon kijelentések miatt, amelyekkel Adrian Nastase a hét elején a Moldovai Köztársaságban történt eseményeket kommentálta. A román miniszterelnök sajtóértekezleten fejtette ki, hogy a moldovai hatóságok eltértek az európai elvárásoktól, amikor döntést hoztak arról, hogy egy hónapra felfüggesztik az ellenzéki Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) tevékenységét. A Romániával nagyon szoros kapcsolatokat tartó PPCD az év eleje óta tüntetéseket szervez Chisinauban az orosz nyelv kötelező iskolai oktatásának bevezetése ellen. Nastase úgy vélte: a PPCD betiltása a jelek szerint a totalitárius magatartást tanúsító moldovai kormány stratégiai célja volt. Válasznyilatkozatában a moldovai kormányfő aggodalommal szólt arról, hogy "a román kormány képtelen volt tudomásul venni: a Moldovai Köztársaságban az egyéb nemzetiségűek mellett 3 millió ember él, aki őszintén moldovainak tartja magát". A legnagyobb moldovai parlamenti frakció vezetője azzal vádolta meg Romániát, hogy Bukarestnek szerepe lenne a chisinaui ellenzéki tüntetések megszervezésében. A román külügyminisztérium visszautasította a vádat. A moldovai kormányfő nyilatkozata ezt követően látott napvilágot. /Folytatódik a nyilatkozatháború. A moldovai kormányfő vádja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

Jan. 29-én ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács, Románia NATO csatlakozása volt a legfontosabb téma. Adrian Nastase miniszterelnök, aki egyben a Legfelső Védelmi Tanács alelnöke is, előterjesztette a kormánynak a NATO-csatlakozást elősegítő akciótervét. A védelmi miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, a tájékoztatási miniszter valamint a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatói nyilvánosságra hozták azokat a sajátos intézkedéseket, amelyeket a NATO csatlakozás érdekében eszközöltek. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Adrian Nastase miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke jan. 29-én Bukarestben aláírta a két szervezet közötti, újabb egy évre szóló együttműködési megállapodást. A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón mindkét szervezet vezetője azt emelte ki, hogy a kormánypárt és az RMDSZ tavaly kezdett együttműködése olyan hasznos eredményekkel és tapasztalatokkal járt, amelyek alapot biztosítottak a folytatáshoz. - Az RMDSZ jó partner volt, és jó partner lesz. Együttműködésünk hozzájárult a parlamenti és ezen keresztül a belpolitikai stabilitáshoz, aminek komoly része volt Románia tavaly elért gazdasági, kül- és belpolitikai eredményeiben - hangsúlyozta Adrian Nastase. - Nem egyszerű adok-kapok alkut kötöttünk - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a mostani megállapodás új vonásaként emelte ki, hogy sokkal pontosabban és konkrétabban határozták meg az együttműködés módozatait. Sikerült áttörést elérni olyan lényeges kérdésekben, mint például az egyházi és a közösségi ingatlanok ügye, mivel a megállapodás előírja, hogy az idén törvény születik erről a kérdésről - mondta. A megállapodása részletesen megfogalmazza a két szervezet közötti együttműködés alapelveit, céljait és formáit. Mindkét szervezet a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat előírásának korrekt végrehajtását szorgalmazza. Országos szinten ellenőrző bizottság alakul, amelyben helyet kapnak az RMDSZ képviselői is. A kormánypárt és az RMDSZ annak érdekében cselekszik, hogy az év végére fő vonalaiban befejeződjön az erdők és a termőföldek visszaadásáról szóló törvény végrehajtása. A román kormány április 30-ig törvényt terjeszt elő a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatásáról. A megállapodás szerint a törvényt a román parlament szeptember 30-ig elfogadja. Június 30-ig törvény születik azoknak a személyeknek a kárpótlásáról, akik az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény alapján jogosultak lennének, de természetben nem kaphatják vissza ingatlanaikat. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvű karokat és tanszékeket hoznak létre az oktatási törvény előírásainak megfelelően. Megvizsgálják annak lehetőségét, hogy magyar nyelvű oktatás induljon a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerész egyetemen, hogy magyar nyelvű oktatási csoportot hozzanak létre a kolozsvári Zeneakadémián és agrártudományi egyetemen, valamint a marosvásárhelyi műszaki egyetemen. Biztosítani fogják a magyar nyelv tanulásának lehetőségét az állami iskolai rendszerben. (Ez a megegyezés a szórványban élő magyarság és a csángómagyarok problémájának megoldását szolgálja.) Az együttműködési dokumentum kitér arra, hogy román és magyar nyelvű televíziós stúdiót létesítenek Marosvásárhelyen. Megteremtik a magyar nyelvű rádió- és televíziós programok összekapcsolásának műszaki feltételeit. A dokumentum szerint intézkedéseket hoznak az egyházak jelentősebb támogatására. Létrehozzák a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó intézetet. A parlament június 30-ig megfelelő formában ratifikálni fogja a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. A román nyelv védelméről szóló törvényt olyan formában fogadja el a parlament, hogy azzal együtt biztosítsák a romániai nemzeti kisebbségek nyelvének védelmét is. Biztosítják a nemzeti kisebbségi kiadók, kiadványok, kulturális események kiegyensúlyozott finanszírozását. Ugyancsak biztosítani fogják, hogy a nemzeti kisebbségek arányos képviselethez jussanak országos, területi és helyi szinten az intézményekben, beleértve a döntéshozó funkciókat is. 30 napon belül megyei és helyi szinten is együttműködési megállapodást kötnek, ahol ezt szükségesnek tartják. A két szervezet felkéri a helyi hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként a romániai magyar kultúra szempontjából értéket hordozó emlékműveket. Brassóban együttműködnek abban, hogy megfelelő elhelyezést kapjon az Áprily Lajos Gimnázium, a Bolyai Farkas Gimnázium ismét magyar nyelvű középiskola legyen. Megoldják az aradi Szabadság-emlékmű ügyét. A megállapodások betartásának ellenőrzésére közös értékelő bizottságot hoznak létre. Hasonló bizottságok jönnek létre területi szinten is. Az SZDP kötelezettséget vállal arra, hogy a román bel- és külpolitika minden nagy fontosságú kérdésében előzetes konzultációkat folytat az RMDSZ-szel. A két szervezet csúcsvezetése háromhavonként értékeli a megállapodás végrehajtását. /Aláírták a kétpárti egyezményt Markó: nem egyszerű adok-kapok alkuról van szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A protokollum öt fejezete több konkrét célt és több határidőt tartalmaz, s az együttműködést megyei szintekre is kiterjeszti. A dokumentum első fejezete a PSD és az RMDSZ közötti politikai kapcsolatokra vonatkozik. Tíz pontja közül hat lényegében az együttműködés módozatait és általános céljait fogalmazza meg. További négy fontos politikai részcélokra vonatkozik. Ezek szerint a felek támogatják "a határokon túl élő románok érdekeit, különösen a magyarországi román kisebbségét". Ugyanakkor leszögezik, hogy tekintettel lesznek a magyar többségű megyékben élő "román kisebbség" problémáira is. A kisebbségvédelem terén az egyezmény egyrészt a jelenlegi keretek bővítését, másrészt a kisebbségek szórványközösségeire való fokozottabb odafigyelést helyezi kilátásba. A második fejezet a PSD és az RMDSZ parlamenti frakciói közötti együttműködést szabályozza. A megállapodás szerint a két frakció a parlamenti határozathozatal minden szintjén (bizottságok, állandó bizottság) együttműködik, sőt, még az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében is keresik az együttmunkálkodás módozatait. A legtöbb konkrét részcélt és határidőt a harmadik fejezet tartalmazza, mely a kormányprogram közös támogatásához szükséges lépéseket fogalmazza meg. A restitúciós törvényekre vonatkozóan a felek megállapodtak abban, hogy a kormány az év végéig befejezi a föld- és erdőtulajdonra vonatkozó tulajdonosi bizonylatok kiállítását. Április 30-ig kell benyújtania a kormánynak a parlamentben az egyházi és kisebbségi közületi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó törvény tervezetét, amelyet a törvényhozó testületnek ez év szeptember 30-ig kell elfogadnia. Június 30-ig – kell elfogadnia a parlamentnek azt a kárpótlási törvényt, amely a 10/2001-es ingatlantörvény alapján vissza nem szolgáltatható vagyontárgyak után juttat az egykori tulajdonosoknak méltányos kártérítést. A felek növelni kívánják a helyi önkormányzatoknak visszajuttatott adóbevétel hányadát. A lakosság-nyilvántartást áthelyezik a helyi önkormányzatok hatáskörébe június 30-ig, az útlevél-kibocsátó szerveket pedig a prefektúrhoz /október 30-ig). A megegyezés szerint a kormánynak figyelemmel kell követnie a 215-ös helyhatósági törvény kétnyelvű feliratokra vonatkozó előírásainak alkalmazását. A csángók magyar nyelvű oktatása inkább csak utalásszerűen van jelen az egyezményben. Az oktatási célokra vonatkozó alfejezet egyik pontja szerint biztosítani kell a magyar nyelv oktatását az oktatási törvény 121. cikkelyének (az anyanyelv fakultatív oktatása), valamint az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően, ott, ahol erre valós igény van. A dokumentum a felekezeti gimnáziumok helyzetét az eddigi beiskolázási számoknak megfelelően rendezi.

Nagyon előrehaladott állapotban vannak a munkaerő szabad áramlásáról folytatott tárgyalások Magyarországgal - közölte Cristian Diaconescu külügyi államtitkár. Az államtitkár, aki Adrian Nastase miniszterelnök személyes megbízottjaként vezette a román–magyar egyetértési nyilatkozat aláírását eredményező tárgyalásokat, elmondta, hogy a nyilatkozat után a magyar fél megküldte Bukarestnek a kedvezménytörvény végrehajtási utasításait. Az irodák tevékenységét illetően leszögezte: ezek kizárólag a magyarigazolványok kérelmezéséhez szükséges nyomtatványokat oszthatják ki, valamint felvilágosítással szolgálhatnak arról, hogy mi szükséges a feltételek teljesítéséhez azon esetekben, amikor nincsenek egyértelmű bizonyító dokumentumok. Diaconescu szerint a megállapodási nyilatkozat azt is rögzíti, hogy a magyar nyelv ismerete kötelező feltétel a magyarigazolványhoz. A román fél kérésének megfelelően nincs lehetőség arra, hogy a tájékoztatási irodák hálózatát a magyar fél finanszírozza, illetve azoknak logisztikai támogatást nyújtson. /Magyar–román egyezmény készül a munkaerő szabad áramlásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök Romániába látogatott, jan. 30-án a román–ukrán kapcsolatokról tárgyalt Ion Iliescu államfővel a Cotroceni-palotában. A két ország közötti kereskedelmi forgalom alig 360 millió dollár. Leszögezték, hogy a nemzeti kisebbségi kérdéseket a két fél európai modell szerint kívánja rendezni. Adrian Nastase kormányfő a ukrán kollégájával való találkozó után kijelentette: a két ország között, 1997-ben megkötött alapszerződés lehetővé teszi a Romániában és az Ukrajnában élő ukrán, illetve román kisebbségek problémáinak megfelelő módon történő rendezését. Szerinte a két ország között semmiféle területkövetelés nem áll fenn. Anatolij Kinah miniszterelnök a megbeszélés után úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában nincsenek interetnikus konfliktusok, jóllehet az országban több mint száz nemzetiség él. /Romániába látogatott az ukrán miniszterelnök. A kisebbségi jogok kölcsönös tiszteletbentartását ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

A prefektusokkal tartott jan. 31-i videokonferencián Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely tiltja, hogy a városi tanácsosok vezette cégek üzleti kapcsolatban álljanak a helyhatósággal. Az önkormányzatokkal fenntartott üzleti kapcsolatok tilosak a fent említett személyek férje, felesége és másodfokú rokonai, valamint a helyhatóságok és a hatáskörükbe tartozó, illetve az általuk létrehozott cégek vagy közüzemek alkalmazottai esetében is. - Adrian Nastase úgy vélte, az RMDSZ-szel kötött együttműködési egyezmény javítja Románia külföldi megítélését, az országban pedig politikai stabilitást teremt. A dokumentum nem jelenti azt, hogy a kormánypárt tárgyalást folytatott a kormányzati alapelvekről. A miniszterelnök szerint a felek megállapodtak a reform folytatásában, a szociális stabilitás biztosításában, a szociális intézkedések meghozatalában, a tulajdonjog kérdésének rendezésében. A kedvezménytörvény alkalmazására létrehozott információs irodák működését monitorizáló bizottságról szólva, a kormányfő elmondta: az RMDSZ képviselői is részt vesznek ezekben, mivel "egyes megyékben működő irodák túllépték hatáskörüket". /Nincs szó újabb kormányzati szerepvállalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt új együttműködési megállapodás leginkább egy mini kormányprogramnak tűnik, nem csak a politikai együttműködés tervének - írta jan. 31-i kommentárjában az Adevarul című napilap. A megállapodással az RMDSZ a kormányon lévő szociáldemokraták szövetségese lett. Adrian Nastase kisebbségi kormányából az egyezménynek köszönhetően a törvényhozás mindkét házában kényelmes többséggel rendelkező kabinet lett. A kommentár szerint a megállapodással az RMDSZ "jelentős revansot vett azért a vereségért, amelyet Orbán Viktor csapatával együtt szenvedett el a magyar igazolványok ügyében". A budapesti imperialista kísérletek ellen tett határozott bukaresti lépések óriási mértékben visszakozásra késztették a magyar kormányt és romániai üzenetközvetítőit. A magyar igazolvány a jelenlegi formájában egyszerű fecni a jó magyarság igazolására— hangsúlyozta a kommentár. /Mini kormányprogramnak tűnik a megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./