"A Kovászna Megyei Tanács elnöke, Demeter János, valamint az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, Albert Álmos nyílt levelet intézett a megye néhány román politikusához és a román civil társadalom több vezető egyéniségéhez. A nyílt levélben arra kérték honfitársaikat, a sajtóban nyilvánítsák ki álláspontjukat a Hargita és Kovászna megyében uralkodó helyzetről szóló titkosszolgálati beszámolóval kapcsolatban. Az RMDSZ választ vár többek között Adrian Casuneanu szociáldemokrata párti képviselőtől, Horia Grama prefektustól, Gheorghe Tatutól, Kovászna megye volt prefektusától, Laurentiu Stamatescutól, a Kovászna megyei titkosszolgálat vezetőjétől, megyei és helyi tanácsosoktól, lelkészektől, a közintézmények helyi vezetőitől, valamint a helyi román sajtó vezető munkatársaitól. /Székelyföldi románok véleményét kéri az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Adrian Nastase miniszterelnök szerint az RMDSZ feleslegesen siet a magyar kedvezménytörvényben szereplő ajánló testületek létrehozásával, mivel ezeknek nem lesz mit csinálniuk. A megyei prefektusokkal tartott nov. 27-i videokonferencián Nastase úgy fogalmazott: nem érti, hogy mivel foglalkozik az RMDSZ, a magyarigazolványok kiadásával, avagy annak ellenőrzésével, hogy Romániában ki jogosult ilyen igazolványra. Nastase emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnökkel tartott legutóbbi megbeszélésén semmiben nem egyeztek meg a magyarigazolványok kiadását illetően. /Nastase. Nem kellenek ajánlószervezetek - véli a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Felelősségteljesen kell értékelni Antonescu marsall történelmi szerepét, figyelembe véve Románia integrációs érdekeit - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő. A prefektusokkal tartott nov. 27-i videokonferenciáján a miniszterelnök bemutatott egy 1941. november 13-án keltezett jegyzőkönyvet. Eszerint Antonescu marsall megkérdezte Gheorghe Alexianutól, Dnyeszteren túli kormányzótól, hogy teljesítette-e a parancsot, amely arról szólt, hogy minden, az október 22-i odesszai merénylet során megölt román életéért cserébe 200 zsidót végezzenek ki. Alexianu válasza: "Kivégeztük és felakasztottuk őket Odessza utcáin." - Antonescu az utolsó percig kitartott Hitler mellett, és hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak. Felelős politikusként ezért azt tartom célszerűnek, hogy Románia inkább a jövő felé forduljon múltja helyett - hangoztatta Nastase, aki a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalával igazolni kívánta amerikai útja alkalmával tett ígéretét, miszerint Romániában nem engedélyezik Antonescu marsallnak emléket állító szobrok felállítását. /Antonescu kitartott Hitler mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"A francia nemzetgyűlés elnökénél tett nov. 30-i látogatása során Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette: miután történelmének alakulását az utóbbi évtizedekben a nagyhatalmak határozták meg, Romániát nem szabad az EU-ba való integrálódás akadályozásával büntetni. Nastase nagyra értékelte Franciaország szellemi támogatását, amelytől konkrét eredményeket remél. Raymond Forni, a francia nemzetgyűlés elnöke kifejezte reményét, hogy Románia minél hamarabb bekerül az EU-ba, és a kijelentette: a demokrácia megerősítése érdekében parlamenti úton készek támogatni a román hatóságokat. /Franciaországban Adrian Nastase. Ne büntessék Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./"

"Németh Zsolt külügyi államtitkár dec. 2-án részt vett Bukarestben a Horia Rusu Alapítvány által rendezett kerekasztal-konferencián. A magyar és a román külügyminiszter tervezett megbeszélése remélhetőleg meghatározza majd a továbblépés módját a kedvezménytörvényről folytatott konzultációkban - jelentette ki Németh Zsolt, aki emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel kapcsolatban levélváltás történt a két miniszterelnök között, a múlt hét végén pedig a magyar fél átadta a magyarigazolványok kiadásáról készített kormányrendelet tervezetét. Magyar részről már korábban javasolták, hogy a magyar-román kisebbségi szakbizottságban próbáljanak meg közös értelmezést adni a Velencei Bizottság állásfoglalásának. Magyar részről elfogadták Adrian Nastase azon javaslatát, hogy a magyarigazolvány kiadásához az RMDSZ tagsági igazolványa szolgáljon alapként, azzal, hogy az RMDSZ-tagság nem kizárólagos, hanem egy lehetséges az ismert feltételek közül - mondta. Az igazolványok kézbesítésére két lehetőség van: azokat a jogosultak vagy a konzulátusokon, vagy Magyarország területén vehetik át. Németh Zsolt kitért arra, hogy Románia épp a napokban szigorította meg állampolgárai számára az országból történő kiutazás feltételeit. Ez rendkívül megnehezíti a törvény potenciális jogalanyainak a Magyarországra utazását is. Remélhetően a csíkszeredai konzulátus ügye elmozdulhat a holtpontról, illetőleg már korábban jelezték, hogy konzuli irodákat szeretnének a Bánságban és a Partiumban létrehozni - mondta az államtitkár. /Magyar-román kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"

"Közeledtek az álláspontok, de továbbra is politikai szinten folytatódnak a magyar-román konzultációk a kedvezménytörvény kérdéséről. Ezt hangsúlyozta nov. 3-án Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter, miután megbeszélést tartott az EBESZ miniszteri tanácsa bukaresti ülésének keretében. A találkozón Geoana átadta Adrian Nastase írásos válaszát arra a levélre, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő küldött a román miniszterelnök korábban ugyancsak írásban kifejtett konkrét észrevételeire. A két külügyminiszter dec. 7-én Brüsszelben folytatja a tárgyalásokat. A bukaresti találkozó után mindkét politikus mérsékelt optimizmusának adott hangot. /Közeledtek az álláspontok státusügyben. Martonyi János Mircea Geoanaval tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"Az RMDSZ és a kormánypárt január első felében dönt arról, hogy köt-e vagy sem újabb együttműködési megállapodást - jelentette ki a dec. 5-i találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A megbeszélésen, melyen az SZDP-t Adrian Nastase pártelnök vezette küldöttség képviselte, elsősorban elvi kérdéseket vitattak meg. Döntöttek arról, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre, mely részletesen megvizsgálja, miként valósultak meg a nem egészen egy éve kötött együttműködési megállapodás előírása politikai szinten, a parlamenti együttműködésben, a kormány és a helyi közigazgatás szintjén. A szakértői bizottság helyzetértékelését követően - a tervek szerint két hét múlva - az RMDSZ és az SZDP első számú vezetői ismét találkoznak, konkrét kérdéseket megvitatni. Sok szó esett azokról - a kormánypárt néhány politikusa által hangoztatott "vészjelzésekről", melyek szerint Románia többségében magyarok lakta vidékein meggyengült volna a román állam hatalma. E felvetést Adrian Nastase miniszterelnök ismételten hamis problémának tartotta. A megvitatott elvi kérdések között a magyar kedvezménytörvény ügye, a román külpolitika, a Romániával szembeni EU-s vízumkényszer feloldásának lehetősége is szerepelt. A kormányfő így vélekedett az együttműködésről: "Az RMDSZ nagyon korrekt partner volt. Természetesen sok területen eltér az álláspontunk, de a legfontosabb az, hogy az egymásnak tett ígéreteket betartottuk. Behatárolt területekre vonatkozó együttműködést kötöttünk, de abban biztosak lehettünk, hogy e területeken tiszta a helyzet. A kormány számára ez nagyon pozitív és érdekes tapasztalat volt". Markó jó döntésnek nevezte, hogy az RMDSZ az együttműködést választotta. Mint mondta, az RMDSZ nem hibázott a megállapodás aláírásával. A kedvezménytörvény alkalmazásának kérdését nem lehet feltételként kötni az újabb együttműködési megállapodáshoz. /RMDSZ-SZDP együttműködés. Január első felében döntenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ A Verestóy Attila, Frunda György és Seres Dénes szenátorok, valamint Borbély László képviselőből álló szakértői bizottság helyzetértékelését követően az RMDSZ és az SZDP első számú vezetői ismét találkoznak. /Újabb RMDSZ-SZDP egyezmény? Nastase elhatárolódott a Stan-jelentéstől. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"Daniela Buruiana, a Nagy-Románia Párt képviselője, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság alelnöke szerint megcáfolhatatlan dokumentumokkal rendelkeznek a jelentésben foglaltak bizonyítására. A helyi titkosszolgálati alkalmazottak vallomásaiból egyértelműen az derül ki, hogy az RMDSZ közvetlenül is részese a Székelyföld destabilizálására törekvő akcióknak. Elmondása szerint Ioan Stan, a parlamenti bizottság elnöke enyhén fogalmazott jelentésében, nem nevezve nevén az RMDSZ-t, a valóságban azonban másképp állnak a dolgok. A képviselő asszony felszólította Radu Timoftét, a hírszerző szolgálat vezetőjét, hogy tájékoztassa az állami intézményeket a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Amennyiben a kormány részéről nem kap megfelelő választ aggodalmaira, az NRP az Európa Tanácshoz, az FBI romániai kirendeltségéhez, vagy akár az EBESZ-hez fordul. Adrian Nastase miniszterelnök elhatárolódott a szenátortól, hangoztatva, hogy Stan nagyon rossz szolgálatot tett a kormánynak kijelentéseivel. /Buruiana tovább húzza a vészharangot Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben, az Euro-atlanti Partnerségi Tanács külügyminiszteri értekezlete alkalmával dec. 7-én találkozott román kollégájával, Mircea Geoanával s átadta neki Orbán Viktor miniszterelnök levelét, amely választ tartalmaz a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos legutóbbi, Adrian Nastase kormányfő levelében megfogalmazott felvetésekre. A két külügyminiszter megállapodott, hogy dec. 10-én telefonkapcsolatba lépnek, és akkor döntik el, milyen formában folytatódjanak az egyeztetések a kedvezménytörvény végrehajtásának kérdéseiről. /Martonyi-Geoana találkozó volt tegnap Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ "

"Közös ünnepi ülésen emlékezett meg dec. 7-én a parlament két háza arról, hogy tíz évvel ezelőtt lépett életbe Románia jelenlegi alkotmánya. Az ülésen részt vett Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase kormányfő és a kormány több tagja is. Az államfő megállapította, hogy az alkotmány elfogadása óta nem következtek be azok a pozitív hatások, amelyeket életbe lépésétől az országban vártak. Iliescu az elszegényedés, a társadalmi polarizáció és a korrupció ellen foglalt állást. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és az RMDSZ az alkotmány módosítását sürgette. A Nagy-Románia Párt képviselője viszont az alaptörvény módosításának gondolatát határozottan elutasította. Az RMDSZ nevében felszólaló Székely Ervin képviselő leszögezte: az RMDSZ szerint a "nemzetállam" idejétmúlt fogalommá vált, s nem felel meg az európai integrációs követelményeknek. Kifejtette: a nemzeti kisebbségek védelme olyan alkotmányos előírások bevezetését teszi szükségessé, amelyek a kulturális és oktatási autonómiát, az anyanyelvhasználathoz való jogot, illetve az identitás megőrzését, fejlesztését és kinyilvánítását szavatolják. Székely rámutatott: az RMDSZ szerint az alkotmányt főképp a parlament két házának hatásköre, a parlament által történő elnökválasztás, a vizsgálóbíró intézményének bevezetése, a prefektusok hatáskörének szűkítése és a régióalkotási jog szavatolása tekintetében kellene módosítani. - Az alkotmányt 1991. nov. 21-én fogadta el a parlament, s 1991. dec. 8-án népszavazás emelte jogerőre. Az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egy része akkor az alkotmány ellen szavazott. /Az alkotmány ünnepén a parlament az alaptörvény módosításáról tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ "

"A kilencvenes évek közepén, Horn Gyula akkori miniszterelnök több ízben is azzal fenyegetőzött, hogy a szomszédos országok, s elsősorban Románia állampolgárai számára be kell vezetni a vízumkényszert, mert az onnan érkező vendégmunkások feketemunkája tönkreteszi a magyar gazdaságot, más alkalommal meg azért, mert ezekből az országokból jönnek azok, akik a súlyos bűnök - mint például a gyilkosságok - kilencven százalékát elkövetik, emlékeztetett Asztalos Lajos. Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos bizottságokra nem lesz szükség. Azután jött a hír: december elsejétől a volt szocialista országokba, köztük a Magyarországra igyekvőknek legkevesebb 250, a nyugatabbra utazóknak pedig ugyanennyi időre 500 euróval vagy az ezzel azonos értékű valutával kell rendelkezniök. Jelentősen csökkent a kiutazók száma. Három nap múltán viszont, bármily hihetetlen, úgy hallszik, hogy az utasoknak igenis van pénzük. A december elsejétől bevezetett szigorítások az illetékesek szerint csakis a vízummentesség elérését célozzák. Fölmerül a gyanú, hogy a szigorítás a státustörvény ellen is van. /Asztalos Lajos: Búcsú Európától? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ "

"A régiók Romániájának létrehozását javasolják magyar és román értelmiségiek abban a memorandumban, amelyet a román törvényhozáshoz, a jelentősebb romániai pártokhoz, valamint az Európai Parlamenthez is eljuttattak. A dokumentumot dec. 11-én bocsátották a sajtó rendelkezésére a kezdeményezők, a Provincia nevű kiadvány szerkesztői. A dec. 11-i sajtóértekezleten jelen levő Molnár Gusztáv filozófus, a Provincia szerkesztője hangsúlyozta: nemhogy megterhelést nem jelentene a regionális tanácsok, vagy tartományi parlamentek működtetése, hanem inkább megtakarítást: 24 megyei tanács helyett például 8 regionális tanács működne. - Adrian Nastase kormányfő szerint, aki egy nyári szabadegyetemi beszéde alkalmával már "leirredentázta" a Provinciát, most eltévelyedetteknek minősítette a lap szerzőit. A miniszterelnök kijelentette: a pártoknak és a civil szférának nem lenne szabad a "memorandisták" csapdájába esnie, és nyilvános vitát folytatni a regionalizmus kérdéséről. - Íme bebizonyosodott, hogy a különböző föderalizmust támogató irányzatok felbukkanásával kapcsolatos aggodalmaim, amelyeknek nyáron hangot adtam, megalapozottak voltak - hangoztatta Nastase, aki szerint nem véletlen ennek a memorandumnak az időzítése, és összefüggésbe lehet hozni az Orbán-kormány státustörvényével. /Sz. K.: Régiók Romániájának létrehozását javasolják. Nastase igazolva látja aggodalmait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"

"A kilencvenes évek elején a román parlamentben egy perces néma felállással adóztak Antonescu marsall emlékének. Akkor Adrian Nastase külügyminiszter, Ion Iliescu pedig, akárcsak most, Románia elnöke volt. Tíz év múltán Adrian Nastase, a jelenlegi kormányfő a prefektusokkal tartott egyik távkonferencián nemcsak elítélte a marsallszobor kultuszt, hanem - eléggé szokatlan módon egy román miniszterelnök részéről - részleteket olvasott fel két korabeli dokumentumból. A talán legfélelmetesebb részletben Antonescu felszólította a Dnyeszteren túli terület kormányzóját, Gh. Alexianut, hogy az 1941 októberi ogyesszai merényletet megtorlandó "lövessen le 200 zsidót minden egyes halottért és 100 zsidót minden egyes sebesültért". Alexianu pedig visszaigazolja, hogy a parancs végrehajtatott, és hogy nagyon sok zsidót "meglőttek és felakaszottak Ogyessza utcáin". Andrei Cornea feltette a kérdést, mi ez a pálfordulás? Miként is térhettek át a Vezér majdnem hivatalos kultuszáról a bárminemű kultusz szigorú elítélésére? A magyarázatot közérthetően elmondta Nastase kormányfő: a NATO- és EU-integráció összeférhetetlen az Antonescu-kultusz bármely formájával. Ez a kultusz - összegezte a miniszterelnök - komolyan zavarja az Egyesült Államokat, melynek Antonescu hadat üzent, s elégedetlenséggel tölt el bizonyos zsidó köröket, melyekről úgy hisszük, komoly befolyással bírnak az amerikai fővárosban. Antonescu adott parancsot 150 000 zsidó és több tízezer cigány legyilkolására, személyes hozzájárulásként a holokauszthoz. Cornea szerint a román társadalomnak továbbra is erkölcsi problémája a képmutatásban való tetszelgés, a valóság iránti érdektelenség. /Andrei Cornea: Megjöttek az "amerikai zsidók" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12. - Megjelent a 22. c. bukaresti lap december 4-10-i 49-es számában. A cikket most magyar fordításban adták közre./"

"A román miniszterelnök azért szüntette be a levelezést a magyar kormányfővel, mert zavarta, hogy Orbán Viktor a sajtó nyilvánossága előtt fejti ki véleményét a román kormányról - írta dec 12-i számában a Ziarul Politic című napilap. Romániát leginkább az zavarja, hogy Orbán Viktor mindenféle negatív véleményt fogalmaz meg a nemzetközi sajtóban a román kormányról - írta a lap, példaként idézve azt az interjút, amelyet a magyar miniszterelnök az elmúlt napokban adott a Le Figaro című francia újságnak. - A magyar miniszterelnök a vízumok ügyében támadja Romániát - hangsúlyozta a Curentul. Az ellenzéki lap úgy vélte, hogy miközben Magyarország a kedvezménytörvény végrehajtására készül, "Adrian Nastase Orbán Viktor füstbombáinak felhőjében tévelyeg". Miközben Bukarestben elemeznek és mérlegelnek, a kedvezménytörvény esetében a visszaszámlálás megkezdődött, a magyar miniszterelnök pedig ellentámadásba lendült - írta a lap. /Nastasénak elege van a levelezgetésből. Elkezdődött a visszaszámlálás státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A Románia regionális felosztásáról szóló Memorandum szerzői dec. 12-én válaszoltak Adrian Nastase miniszterelnöknek. A levélben a Memorandum szerzői kifogásolták a miniszterelnök dec. 11-én közzétett nyilatkozatát, amelyben politikai embargóra szólította fel a politikai pártokat és a civil szervezetek képviselőit megakadályozandó a regionalizmus témájának megvitatását. A Memorandum aláírói a kormányfőhöz intézett levélben leszögezték, Románia jövője szempontjából fontos a "felelős nyilvános vita". A memorandum aláírói ugyanakkor reményüket fejezik ki, hogy a kormányfő - aki nemzetközi jogász - képes felmérni: a szerzők bármilyen természetű megfélemlítése ellentétben áll az alkotmány által is biztosított alapvető emberjogi elvekkel. A kormánypárt képviselői ezt elutasították, mondván, a vita csak eltérítené a közvéleményt az ország számára valóban fontos kérdésekről. A memorandum szerzőit "tévelygőknek", "identitás nélküli személyeknek" nevezték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő részt vesznek az Európai Unió (EU) tagállamainak belgiumi Laekenben összehívott dec. 15-i csúcsértekezletén, amelynek témája az Unió bővítése lesz. Dec. 13-i számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung leszögezte: az Európai Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy Bulgáriának és Romániának nincs esélye bekerülni a EU-bővítés első körébe. Hubert Védrine korábbi fölvetése, miszerint mind a 12 tagjelöltet egyszerre kellene fölvenni az EU-ba, olyan várakozást keltett Szófiában és Bukarestben, hogy legalább nagyobb összegű Uniós segítségre számíthatnak. /Kevés az esély az Európai Uniós integrációra. Iliescu és Nastase a laekeni csúcson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Románia és Magyarország külügyminiszterei dec. 13-án telefonon folytattak megbeszélést, megegyeztek abban, hogy Németh Zsolt magyar és Cristian Dobrescu román államtitkár megpróbálnak kompromisszumot találni a státustörvény alkalmazását illetően. A Mediafax diplomáciai forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök között valószínűleg rövid találkozóra kerül sor a laekeni csúcsértekezleten. /Újabb Nastase-Orbán találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Orbán Viktor miniszterelnök dec. 7-én Adrian Nastase román kormányfőnek írt levelében két konkrét javaslatot tett a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román tárgyalások folytatására - nyilatkozta Horváth Gábor külügyi szóvivő dec. 13-án azzal kapcsolatban, hogy a román miniszterelnök dec. 12-i kijelentése szerint a román kormány a magyar féltől vár konkrét jelzéseket arra vonatkozóan, milyen formában folytatódjanak a tárgyalások a magyar kedvezménytörvényről. A magyar miniszterelnök levelét Martonyi János külügyminiszter adta át román partnerének, Mircea Geoanának dec. 7-én Brüsszelben. A magyar kormányfő levelében foglalt javaslatok a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román kétoldalú tárgyalások folytatására vagy a kisebbségi szakbizottság haladéktalan összehívását, vagy a két kormányfő személyes megbízottjának késedelem nélküli találkozóját kezdeményezték. A konkrét magyar javaslatok tükrében tehát a magyar fél várja a román partner konkrét válaszát, méghozzá nem a sajtó útján, hanem hivatalos formában - mondta Horváth Gábor. A magyar javaslatok már közel egy hete a román fél térfelén vannak, de válasz eddig semmilyen formában nem érkezett. /Budapest két dolgot is javasolt Bukarestnek- válasz sehol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"Adrian Nastase kormányfő figyelmeztette mindazokat, akik Románia regiókra való felosztásával kapcsolatban további megbeszéléseket kívánnak tartani, hogy ellenük a törvény szigorával lépnek fel. Dec. 14-i videokonferenciáján Adrian Nastase kijelentette, hogy utoljára beszél erről a témáról, amely szerinte összefüggésben áll a magyarok státustörvényével. /Nastase elutasítja a regionalizmust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Románia legfőbb ügyésze dec.17-én bűnügyi vizsgálatot rendelt el az RMDSZ ellen amiatt, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi értekezletén elénekelték a magyar himnuszt. Tanase Joita legfőbb ügyész szerint a bűnügyi kivizsgálást Románia felségjeleinek megsértése miatt rendelték el, a román büntetőtörvénykönyv megfelelő paragrafusa alapján. A Btk. 6 hónaptól 3 évig terjedő büntetést helyez kilátásba az ország jelképeinek megsértéséért és meggyalázásáért. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a legfőbb ügyészi bejelentésre válaszolva kijelentette: annak, aki a bűnügyi vizsgálatot elrendelte, újra el kellene végeznie jogi tanulmányait. A politikus elutasította azt az állítást, hogy az SZKT küldöttei a magyar himnusz eléneklésével megsértették volna a román államot. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: véleménye szerint semmi sem lesz a bűnvádi eljárásból, mivel a magyar himnusz eléneklése nem jelenti a román nemzeti szimbólumoknak a megsértését. - Magyarország támogatja az RMDSZ azon döntését, hogy a hétvégi marosvásárhelyi SZKT-t a Himnusz eléneklésével zárja - jelentette ki dec. 17-én Bukarestben Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár nem kívánta kommentálni Tanase Joita főügyész nyilatkozatát, miszerint bűnügyi kivizsgálást kezdeményeznek a himnuszéneklők ellen. Adrian Nastase kormányfő értékelte a főügyész döntését. Kijelentette: amennyiben valóban törvénysértés történt, a büntetés nem marad el, ennek megállapítása viszont csakis az igazságszolgáltatás dolga. /Bűnügyi vizsgálat az RMDSZ ellen a Himnusz eléneklése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Az ügyészség elsiette az ügyet. Meg kellene vizsgálnunk, hogy Magyarország Himnusza szimbólum-e vagy sem a romániai magyar közösség számára. Ha igen, akkor nem beszélhetünk az ügy büntetőjogi vetületéről. A vitát előbb kulturális, politikai szinten kell megejteni - nyilatkozta Valeriu Stoica. /(k.o.): A Legfelsőbb Bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

"A temesvári forradalom nélkül nem építhetnénk ki Európában a szabadság és az emberi méltóság színhelyeit - jelentette ki dec. 17-én Temesváron Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa, aki Adrian Nastase kormányfővel együtt részt vett a hős városban tizenkét évvel ezelőtt lezajlott eseményekre emlékező rendezvényeken. Az EU-biztos rámutatott: az 1989. december 17-én Temesváron elindult forradalom jele volt Európa újraegyesítésének és az európai demokrácia megszilárdításának is. Hangoztatta: szándékosan választotta december 17-ét temesvári látogatása napjául, mert ezzel is ki akarta emelni, hogy Európa megérti és méltányolja az itt elindult romániai forradalom jelentőségét. Verheugen sürgette a romániai gazdasági és közigazgatási reform folytatását. A Temesváron dec. 15-e óta tartó évfordulós rendezvények sorában zajlott le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt a helybeli református templom konferenciatermében megrendezett emlékszeminárium is. A Tőkés László református püspök szervezésében és vezetésével lezajlott Szembenézés a múlttal című nemzetközi szemináriumon számos romániai és magyarországi történész, politológus, egyházi személyiség és teológus vett részt. A rendezvény dec. 16-án ökumenikus istentisztelettel és zászlóavatással ért véget. /Temesvári évforduló. Verheugen is részt vett a megemlékezésen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Günther Verheugen, az EU kelet-európai főbiztosa temesvári látogatásán kijelentette, Románia jórészt teljesítette a csatlakozás feltételeit. Stefan Iosif Dragulescu professzor., a temesvári Victor Babes Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora kifejtette: Günther Verheugen politikája jelentős mértékben hozzájárult azoknak a szélsőséges nézeteknek az eloszlatásához, amelyek ismételten Románia-ellenes nemzetközi összeesküvésre hivatkoztak. Günther Verheugen megjelölte a romániai hiányosságokat, elhibázott politikai döntéseket, a szerkezeti reform elmaradását. Verheugen hangsúlyozta, a felzárkózási folyamat visszafordíthatatlan. /Gurzó K. Enikő: Románia nem senki országa. Nastaséval találkozott Temesváron Günther Verheugen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ "

"Dec. 18-án benyújtották a 190 képviselő és szenátor által aláírt ellenzéki bizalmatlansági indítványt, amely képtelennek mondta a Nastase-kabinetet az ország kormányzására és a nemzeti érdekek védelmére. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt képviselői és szenátorai által aláírt, Hideg és éhségnek címzett bizalmatlansági indítvány szerint veszélybe került az állampolgárok egészsége, javai, megnőtt a munkanélküliek száma, az elhatalmasodó korrupció miatt az ország integrációs esélyei csökkentek az előző évekhez képest. Ezután a szenátus és a képviselőház dec. 18-i együttes ülésén Adrian Nastase miniszterelnök másfél órás előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a kormány nagyrészt beváltotta a kormányzás első évére vonatkozó ígéreteit. A miniszterelnök szerint a kabinet 2001 végére elérte azt, hogy reális esélyei vannak Romániának arra, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és az EU-hoz. Nastase tételesen is összehasonlította az 1996-2000 közötti időszak, illetve a hatalomváltást követő egy év megvalósításait arra a következtetésre jutva, hogy az ország mind szociális, mind gazdasági szempontból felívelő pályán van. A szenátus és a képviselőház állandó bizottságai azt javasolják: a bizalmatlansági indítvány megvitatására dec. 21-én, az 1989-es decemberi forradalom tizenkét éves évfordulója alkalmából tartott együttes ülésen kerüljön sor. /Felelősséget vállalt a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"A kisebbségek napjának megünneplése alkalmas arra, hogy újból kimondhassuk: továbbra is számítunk a határon túli magyar közösségekre, ők is számíthatnak ránk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök dec. 18-án, a Kisebbségekért Díjak átadása alkalmából rendezett budapesti ünnepségen. Emlékeztetett arra: a XX. században magyarnak születni annyit jelentett, hogy elfogyásra, vereségre és szétforgácsolásra van ítélve az ember és a közösség, de 1990 után friss lendületet kapott a nemzeti önmegbecsülés. Megemlítette: a magyarországi gazdasági helyzet lehetővé tette az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának támogatását, valamint a határon túli televíziós műhelyek technikai felszerelésének javítását. A határon túli magyaroknak szánták a kedvezménytörvényt is. Magyarország számít a jövőben is a határon túli magyarokra, mert azok új szellemi és gazdasági erőt jelenthetnek az anyaország számára is - mondotta. Erdélyből Kisebbségekért Díjat kapott Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és a Bukaresti Televízió Magyar Adásának Szerkesztősége. - A kisebbségek napjáról Bukarestben is megemlékezett az egykori Kisebbségvédelmi Hivatalt magába olvasztó tájékoztatási minisztérium. A bukaresti szimpóziumon jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is, aki beszédében kijelentette: a kormány jövőre újabb lépéseket kíván foganatosítani a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén, és tervezi a Kisebbségek Nyelvi Chartájának ratifikálását is. Megfogalmazása szerint a kormány toleráns, kiegyensúlyozott magatartást tanúsít a hazai kisebbségek irányába. Nastase elmondta: amint az az Európai Bizottság novemberi országjelentéséből is kiderül, Bukarest teljesíti a kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó politikai feltételeket, és visszautasította az RMDSZ azon vádját, miszerint Romániában még mindig korlátozzák a kisebbségek jogait. /December 18 - Kisebbségek Napja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

" Az Európai Parlament elnöke, Nicole Fontain dec. 19-én Romániába látogatott, Ion Iliescu államfővel, Adrian Nastase miniszterelnökkel és Mircea Geoana külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat. Fontain kijelentette, Románia jelentős előrelépéseket tett az európai integráció felé. A Ion Iliescu államfővel folytatott megbeszélés után Fontain azt nyilatkozta, azért jött Romániába, hogy megerősítse az Európai Parlament támogatását irányunkba. Az elnök úgy véli, Románia már tagja az Európa Unió nagy családjának. /Nicole Fontain, az Európai parlament elnökének látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"A képviselőház védelmi bizottsága dec. 19-én a NATO-tagállamok katonai attaséinak jelenlétében bemutatta a 2001. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Razvan Ionescu bizottsági elnök szerint a NATO-csatlakozáshoz szükséges új katonai eszközök beszerzésére 2002-ben még nem, csak 2003-tól kerülhet sor. Adrian Nastase miniszterelnök ezzel ellentétesen dec. 10-én, a brüsszeli NATO-központban tett látogatásakor azt közölte, hogy a csatlakozás érdekében a hadügyi tárca 2002-re egy milliárd dollár feletti költségvetést kapott, s ez a legmagasabb az elmúlt 12 évben. Jövőre körülbelül 4000 katonával és 8000 civil alkalmazottal csökken a hadsereg létszáma. /Egymilliárd dollár védelemre. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"

"Budapesten dec. 21-én folytatódnak a megbeszélések a magyar és a román kormányfő személyes megbízottai között a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint a két miniszterelnök által aláírandó egyetértési megállapodás szövegének tervezetéről - jelentette be dec. 20-án a magyar külügyi szóvivő. Horváth Gábor elmondta, e témákról Németh Zsolt magyar és Constantin Diaconescu román külügyi államtitkár tárgyal. Az egyetértési megállapodást a két miniszterelnök, Orbán Viktor és Adrian Nastase írja majd alá dec. 22-én Budapesten. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár úgy vélte, hogy körvonalazódik a kompromisszum a konzulátusok és az ajánlószervezetek jogkörével, az igazolványok adattartalmával és az igazolvány kiadásának feltételeivel kapcsolatban. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt meglepte az a vehemencia, amellyel a szlovák külügyi bizottság fellép a státustörvény ellen. Hozzátette: abban is megállapodtak, hogy a szlovák fél jelzi az esetleges kifogásait. "Ám ők ezt nem tették meg, továbbra is várom jelzéseiket, mi készen állunk arra, hogy hasonlóan a román féllel folytatott tárgyalásainkhoz, velük is konkrét és tárgyilagos párbeszédet folytassunk" - hangsúlyozta Németh Zsolt. /M. Á. Zs.: Ma tárgyalás, holnap aláírás? Román-magyar kompromisszum a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Révbe jutott a státustörvény. A két miniszterelnök személyes megbízottja sikerrel zárta tárgyalásait a státustörvényről, Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfő dec, 22-én Budapesten aláírhatják a magyar-román egyetértési megállapodást. Maratoni hosszúságú egyeztetésen Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárnak dec. 21-én Budapesten sikerült megegyezni annak a dokumentumnak a szövegéről, amely arra hivatott, hogy lezárja a státustörvény körül kialakult román-magyar vitát. A megállapodás három részből áll. Az első az euroatlanti integrációs folyamatban rögzíti egymás támogatását, a második a státustörvény részleteivel foglalkozik, a harmadik pedig a kétoldalú kapcsolatok egészére vonatkozik. A státustörvényre vonatkozó szövegrész fő feltételrendszerét a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások jelentik. "Ez a rész tisztázza a külképviseletek, konzulátusok szerepét a magyarigazolványokkal kapcsolatban, rögzíti az ajánlószervezetek kompetenciáit az igazolvány adattartalmára vonatkozóan" - fejtette ki Németh. Elmondta, a román fél jelezte: fontos számára az egyenlő bánásmód a román állampolgárok részére a szociális-gazdasági jellegű kérdések területén. Ezért a román anyanyelvűekre is kiterjesztették a három hónapos munkavállalás jogát. Az államtitkár utalt arra, hogy a Velencei Bizottság ajánlása is különbséget tett a kedvezménytörvény kulturális-oktatási, illetve szociális-gazdasági területei között. A dokumentum harmadik részéről Németh Zsolt annyit mondott, hogy intenzívebbé kell tenni a magyar-román alapszerződést ellenőrző vegyes bizottsági rendszer működését, hiszen az megfelelő keretet nyújt a vitás kérdések rendezésére. Bukarestben Adrian Nastase román miniszterelnök jelezte, csak akkor utazik Budapestre, ha a kedvezménytörvény kapcsán készülő román-magyar egyetértési nyilatkozat figyelembe veszi a törvénnyel szemben megfogalmazott három legfontosabb román észrevételt. Azt szeretné, ha a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos magyarországi törődés az európai szinten elfogadott normák keretében maradna. "Az nem zavar bennünket, ha a kulturális jogokkal törődnek, és ezen a téren kívánnak segítséget nyújtani a romániai magyarságnak. Ezt teszi Románia is a határain kívül élő román nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, ez felel meg az általános mérceként elfogadott európai egyezményeknek" - mondta. A román miniszterelnök leszögezte: Romániát elsősorban a kedvezménytörvényben megfogalmazott gazdasági és szociális jogok zavarják. Geoana külügyminiszter a budapesti tárgyalások kimenetelének ismerete előtt bejelentette: arra az esetre, ha a közös szöveg véglegesítésére vonatkozó megbeszéléseken nem tudnak "elfogadható megfogalmazásokra jutni", a román félnek előkészített más változatot is. a is". /M. Á. Zs.: Révbe jutott a státustörvény. Maratoni magyar-román egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"

"A romániai magyar történelmi egyházak közös fellépéssel kívánják felhívni az európai fórumok figyelmét arra, hogy a román állam több mint tíz éve halogatja jogaik érvényesítését - közölte Tőkés László református püspök. Rámutatott: az erdélyi magyar történelmi egyházak az 1989 óta eltelt több mint egy évtized során számtalan közös beadványban, memorandumban, nyilatkozatban és testületi állásfoglalásban folyamodtak az illetékes fórumokhoz ingatlanaik visszaszolgáltatását kérve. Minderre válaszul csak csip-csup rendelkezésekkel és halogatásokkal fizettek ki bennünket - mondta. Elhatározták, hogy panaszaikkal és kéréseikkel felkeresik Ion Iliescu államfőt és Adrian Nastase miniszterelnököt. Megkeresésükre nem kaptak választ. Ezzel egyidejűleg közös levelet írtak az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz és a brüsszeli NATO-központhoz is, ismertetve egyházaik ingatlanjogi helyzetét. Decemberben olyan visszajelzést kaptak az Európai Parlament és az Európa Tanács illetékeseitől, hogy januárban magas szinten készek fogadni egyházaink főpapjait. /Strasbourgba készülnek az egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Bukarestben győzelemként értékelik a magyar-román nyilatkozatot. A dokumentum aláírását követően a román kormány nyilatkozatot adott ki. Eszerint a felek megállapodtak abban, hogy a státustörvény alkalmazási folyamatában Romániát mentesítik a területen kívüliséget feltételező eljárásoktól, és a gazdasági és szociális kedvezmények terén megszűnik a román állampolgárok etnikai alapú megkülönböztetése. Közölték: a magyarigazolványok igénylése és kiosztása kizárólag magyar területen, illetve a magyar külképviseletek útján történik. A három hónapos magyarországi munkavállalási és az ezzel összefüggő egészségügyi biztosítás pedig minden egyes román állampolgárt megillet. Adrian Nastase kormányfő szerint a magyar félnek fél éven belül módosítania kell a státustörvényt és annak alkalmazási utasításait. A módosítási procedúrát a magyar kormánynak kell kezdeményeznie. Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nyilatkozat Románia minden egyes kifogására megnyugtató választ ad, megszünteti a státustörvény területen kívüli hatályát, a román állampolgárok diszkriminációját. Román elemzők szerint az egyetértési nyilatkozat teljes mértékben a román szempontok érvényesítését szentesítette. A hírügynökségek pedig kiemelték: Magyarország a jövőben Bukarest jóváhagyása nélkül semmilyen támogatásban nem részesítheti a romániai magyar politikai szervezeteket, a magyarigazolványokat nem lehet majd Romániába behozni és román területen őrizni, s a romániai magyarok román nemzetiségű hozzátartozói a magyar államtól nem kaphatnak kedvezményekre jogosító igazolványokat. Nastase semlegesítette Orbán "bombáját" cím alatt a Curentul írta, hogy "mindkét fél engedményeket tett", de magyar félnek többet kellett engednie. Miután a lap kiemelte, hogy a Budapesten megszületett egyetértési nyilatkozat "túlnyomó részt a magyar engedményeket öleli fel", hozzátette: "nem kevésbé igaz, hogy a román fél is engedett a magáéból". A román engedmények egyik példájaként említette az újság azt, hogy "a magyarigazolványt Magyarország romániai konzulátusai útján is kézbesíteni lehet", bár a nyilatkozat "azt ajánlja, hogy az igazolványok kibocsátásának első sorban Magyarországon kell megtörténnie". A Curierul National úgy látta, hogy "Románia győzött a státustörvény ügyében", az Adevarul pedig A magyarigazolvány tartalmatlanná vált cím alatt számolt be az eseményről. Az Adevarul egyebek között ezt írta: "Bár Magyarországnak erősebb a lobbija és osztályelső az EU-csatlakozásukról tárgyaló országok között, mégis Romániának sikerült érvényesítenie álláspontját". A lap értékelése szerint "a kétoldalú alapszerződésnek olyan formában történt aláírása mellett, amely kizárta az Európa Tanács 1201-es ajánlásában a kisebbségek kollektív jogai és az etnikai elvű területi autonómia elfogadását, az egyetértési nyilatkozat aláírása az utóbbi 12 év egyedüli román diplomáciai sikere Magyarországgal szemben". Az Adevarul, a legnagyobb példányszámúnak mondott román politikai napilap ezt írta: "Sajnos, továbbra is egyensúlyhiány áll fenn a kétoldalú politikai viszonyban. Az a tény, hogy Magyarország öt éve (sic!) tagja a NATO-nak, Romániát pedig sok fenntartással kezelik a védelmi szövetség jövő évi, prágai csúcsértekezletét megelőzően, nem olyan természetű körülmény, amely kedvezne a román-magyar politikai kapcsolatok felívelésének". A Curierul National viszont Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét idézve azt írta, hogy bár az EU is a szomszédokkal való megegyezésre biztatta Magyarországot, mégis "feltételezhető, hogy inkább a NATO" szorgalmazta a megállapodást, hiszen a védelmi szövetség "nem kívánja, hogy feszültség legyen Magyarország és szomszédai között, s ez érvényes lehet a NATO-csatlakozásra jelölt Romániát illetően is". /Bukarest: a román diplomácia győzelme A Curentul szerint Nastase hatástalanította Orbán "bombáját". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje üdvözölte a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar megállapodás tényét, ugyanakkor aggályokat fogalmazott meg. Véleménye szerint kaotikus állapotok alakulhatnak ki a feketemunka ellenőrizhetősége terén, ha életbe lép a kedvezménytörvény. Az ellenzéki politikus kérdésesnek nevezte, hogy a Magyarországon alkalmi és idénymunkából élő félmillió ember talál-e majd munkát a kedvezményes munkavállalásról szóló szabályok életbe lépése után. Medgyessy Péter szerint minden tisztességes politikusnak arra kell törekednie, hogy a magyar bérek közeledjenek az európai uniós fizetésekhez, ám ebben a helyzetben óriási bérverseny lesz, amely negatívan érintheti a magyar fizetések színvonalát. Budapesti látogatása alkalmával Adrian Nastase személyesen is találkozott Medgyessy Péterrel. A szocialista politikus értékesnek és hasznosnak nevezte a megbeszélést. Nastase újságírók előtt kijelentette, hogy nagyra értékeli az MSZP támogatását a NATO-csatlakozás vonatkozásában. Külön köszönetet mondott azért, hogy az MSZP nem írta alá azt a kezdeményezést, hogy Románia és Bulgária nélkül történjen az Európai Unió bővítése az első körben. Ezért is értékeljük, hogy a megállapodásban szerepel: Magyarország támogatja Románia EU-csatlakozását - szögezte le a román miniszterelnök. Szent-Iványi István (SZDSZ) emlékeztetett rá: pártjának mindig is az volt a véleménye, hogy a kedvezménytörvény rossz törvény. A munkavállalást illetően a kormány most a lehető legrosszabb megoldást választotta. Az Orbán-Nastase megállapodás hátrányos helyzetbe hozza majd a magyarországi munkavállalókat. A Független Kisgazdapárt üdvözli, hogy a státustörvényt illetően sikerült megegyezésre jutnia a magyar, illetve a román miniszterelnöknek, de rendkívül veszélyesnek tartja a magyar munkaerőpiacra nézve, hogy román állampolgárok is vállalhatnak majd munkát munkavállalási engedély nélkül. Győri Béla, a MIÉP szóvivője szerint pártja sokkal tapintatosabban és ügyesebben kezelte volna a román munkavállalók kérdését. /Munkaerőpiacukat féltik a magyar pártok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Az elmúlt hónapok vitái miatt az utolsó percig lehetetlennek tűnt a közös nevező kialakítása. Adrian Nastase még néhány nappal ezelőtt is kijelentette, hogy a román kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a státustörvény alkalmazását megakadályozza, Budapest pedig azt tette világossá, hogy a jogszabály Bukarest ellenére is életbe lép 2002. január elsejétől. Azonban Adrian Nastase számára óriási presztízsveszteség lett volna, ha kifogásai ellenére léptetik életbe a jogszabályt. A "Felek" végül komolyabb presztízsveszteség nélkül kerültek ki a vitából. Azzal, hogy a magyar szezonális munkaerőpiac megnyílik valamennyi román állampolgár számára, illetve a vegyes házasságokban a román hozzátartozókra nem vonatkoznak a törvény nyújtotta kedvezmények, a jelek szerint megnyugtatta a jogszabályt kezdettől fogva diszkriminatívnak kikiáltó Bukarestet. Olyannyira, hogy lemondott a magyar igazolvány megvétózásával kapcsolatos terveiről is. Amint az várható volt, a hazai média a román diplomácia bravúros sikerének könyvelte el az eseményt, Budapest térdre kényszerítéséről harsogva. A magyar sajtó hosszan idézi az olcsó román munkaerőnek a beáramlásával riogató politikusokat. Ezek közül a leghangosabb a Magyar Szocialista Párt, a Fidesz legesélyesebb vetélytársa az alig néhány hónap múlva Magyarországon sorra kerülő választásokon. A szocialisták szerint az Orbán-kormány többmillió román munkavállalót akar rászabadítani a magyar munkaerőpiacra, az óriási bérverseny pedig negatívan érintheti a magyar fizetések színvonalát. A nyilatkozók arról nem szólnak, hogy a szoros baráti kapcsolatokat ápoló magyar és román szocialisták egymás közt hogyan intézték el a román munkavállalók "elszabadításával" kapcsolatos ügyet. /Székely Kriszta: Megállapodtunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"