"A szenátusban okt. 8-án napirendre került a román nyelv védelméről szóló, Pruteanu-féle törvénykezdeményezés. Pontosabban annak az egyetlen függőben maradt kitétele, mely a törvény hatálya alóli kivételezések, vagyis a nem román nyelvű szövegek szimultán lefordítása alól kivételezett esetek felsorolását tartalmazza. A törvénytervezetet a magyar nyelv nyilvános használatának drasztikus visszaszorítására igyekeztek felhasználni a nagy-romániás szenátorok mellett egyes kormánypárti honatyák is. Adrian Paunescu szenátor még a vallásos szertartások közvetítésének a szimultán fordítását is követelte. Frunda György, Puskás Bálint és Szabó Károly szenátorok vitába szálltak velük. A szavazásra okt. 10-én kerül sor. /Nyelvtörvény a magyar nyelv nyilvános használatának visszaszorítása érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./"

"Méltán örvendezhetünk az önálló magyar tannyelvű Sapientia Egyetem tanévnyitójának, szögezte le Fodor Sándor. Azonban győzelem akkor lesz, amikor majd a hallgatók első generációjának sikerül diplomát szereznie az egyetemen. Fodor emlékeztetett Adrian Nastase miniszterelnök okt. 5-i bejelentése (a csíkszeredai évnyitó napján), miszerint az ország egyetemi ifjúságának a jogos panaszait orvosolni kívánja a kormány a magánegyetemek jövedelmének 10 százalékából, amely a hallgatóság száma szerint akár 40 százalékig is nőhet. Nastasenak éppen a magyar magánegyetem megnyitóján jutott eszébe ez a rendelet. Megtörténhet ugyanis, hogy ez nehéz anyagi helyzetbe hozza a magyar egyetemet is. "A miniszterelnöki bejelentés után arra is kell gondolnunk: előfordulhat, hogy a Partium-Sapientia egyetemet csak az egész romániai magyarság aktív összefogásával menthetjük meg, akár tetemes anyagi áldozatok árán is." - írta Fodor Sándor. /Fodor Sándor: Vigyázat: a "java" még hátra van! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"A magyar státustörvény által érintett országoknak meg kell vitatniuk a közös fellépés szükségességét - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök, miután tárgyalásokat folytatott Dragisa Pesic jugoszláv kormányfővel, aki okt. 9-én kezdett háromnapos hivatalos látogatást Romániában. A találkozó napirendjén a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megvitatása szerepelt a fő helyen, de szó volt a nemzeti kisebbségek, a státustörvény kérdéséről is. - Adrian Nastase kijelentette: a Romániában élő szerbek rendelkeznek az Európai Unió által garantált összes joggal. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan hasonló helyzetbe kerülnek a Jugoszláviában élő román nemzetiségűek is. - Románia eddig is folytatott konzultációkat a magyar státustörvény által érintett országokkal - jelentette ki Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője, akit a Nastase-Pesic találkozón a státustörvénnyel kapcsolatban elhangzottakról kérdezett az MTI. Micula elmondta: természetesnek tartja, hogy konzultáljanak a többi érintett országgal is a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. /Szlovákia után Jugoszláviát is hergelik a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Vasile Dancu köztájékoztatási miniszterrel készített interjút a Romániai Magyar Szó. Tiltakozó nyilatkozatok hangzottak el annak kapcsán, hogy a hazai magyar sajtót "monitorizálják", azaz megfigyelés alá helyezik. A sajtófigyelés célja, fejtette ki a miniszter, a kormány, a minisztériumok, illetve politikusok tájékoztatása, hogy tudomást szerezzenek mind a pozitív, de inkább a negatív jelzésekről. A sajtófigyelés mára már tulajdonképpen valóságos iparággá fejlődött. "A sajtófigyelésnek, amelyet minden kormány elvégez, célja tehát az is, hogy megtudja, a közvélemény elé tártak megfelelnek-e a valóságnak, a bírálatok jóhiszeműek-e vagy sem." "Adrian Nastase kormányfő első megállapítása az volt, hogy a magyarok közösségével szemben sokkal nyíltabbakká kell válnunk a kommunikáció tekintetében, és azonnal felhívta a miniszterek figyelmét arra, szenteljenek jóval nagyobb figyelmet Hargita és Kovászna megyéknek, és nem csak az ott élő románok gondjainak." Dancu szerint le kell építeni a bizalmatlanság falait, "amelyet igen gyakran hol Magyarországról táplálnak, méghozzá néha hivatalos úton is, hol különböző nem kormányzati szervek részéről, hol pedig román részről, főleg a politikai versenyfutás körülményei közepette." A miniszter szerint nem volt rossz az 1989 előtti gyakorlat, hogy a román kormány üzeneteit, döntéseit, határozatait lefordították és magyarul is közzétették. A miniszter úgy véli: Kovászna, Hargita és részben Maros megyében kommunikációs tekintetben a magyarság el van, el lett szigetelve. "Léteznek tehát nyelvi szigetek, amelyeket különböző módszerekkel meg akartak őrizni. Például a tanügyi autonómiával, amely bizonyos etnikai bezárkózáshoz vezet."/Gyarmath János: Le kell építenünk a bizalmatlanság falait. Exkluzív interjú Vasile Dancu köztájékoztatási miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./"

"Tragikomikusnak nevezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hogy az oktatási minisztérium a román sajtó magyarellenes cikkei alapján magyar tankönyvek után kutató bizottságokat küldött a döntő többségében magyarok lakta Kovászna és Hargita megyébe. Markó emlékeztetett arra, hogy a román sajtó magyarellenességéhez Adrian Nastase kormányfő szolgáltatott érvet, amikor az engedély nélkül használt tankönyvek felkutatására utasította a prefektusokat. A román sajtóban olyan vádak láttak napvilágot, hogy egyes magyar nyelvű iskolákban magyarországi tankönyvekből tanítanak. Markó hangsúlyozta: ez már csak azért sem igaz, mert más a román tanterv, így magyarországi tankönyvekből egyszerűen nem lehet azt tanítani. Az RMDSZ elnöke szerint nem a magyarországi tankönyveket kellene kutatni magyar iskolákban és könyvtárakban, hanem pénzt adni Romániában nyomtatott magyar nyelvű tankönyvekre és ellátni a magyar nyelvű iskolákat tankönyvekkel. /Tragikomikus a "tankönyvháború". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"Románia súlyos imázsdeficitben szenved külföldön" - állapította meg Adrian Nastase kormányfő. "Szuggesztív erejű, összetett üzeneteket hordozó hírnevet kell kiépíteni és továbbadni" - vonta le a következtetést, és menten sürgősségi kormányrendeletet bocsátott ki az országimázs javítása érdekében. A rendelet szerint létre kell hozni egy úgynevezett "Románia-alapot", amelynek anyagi hátterét adományokból, a költségvetésből elkülönített 7 milliárd lejből, illetve a hazai exportőrök valutabevételének 1 százalékos megadóztatásából kell az illetékeseknek biztosítaniuk. Lesznek Románia-nyomtatványok, Románia-videokazetták, Románia-kompaktlemezek, és megvásárolt hirdetésoldalak a nagy tekintélyű nyugati napilapokban, amelyeknek "reális képet kell terjeszteniük országunkról". /Szilágyi Aladár: Pótolni kell az "elbűvölőt". = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18./"

"Jelenleg a szenátusi vizsgálóbizottság, rendőrség, Maros megyei kormányhivatal, a titkosszolgálat /RHSZ/, az ügyészség stb. elemzi a szovátai fürdővállalat privatizálásának, részvényei 82,7 %-a eladásának ügyét. Adrian Paunescu irányításával ugyanis szenátusi össztűz zúdult a privatizálási ügynökségre és egyéb hatóságokra ezzel kapcsolatban. A honatyák azok fejét követelik, akik - állítólag - olyan magyarországi cégnek adták el a fürdőt, mely a magyar titkosszolgálat fedőcége. A román újságírók tendenciózus kérdései arra vonatkoztak, hogy tűrhette az RHSZ azt, hogy a magyar állam vásárolja fel Szovátát? /(Máthé Éva): Most majd minden kiderül Szovátáról? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18. - csak interneten!/"

"Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 18-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel. Megállapodtak abban, hogy a két politikai alakulat csúcsvezetősége a jövő hét elején találkozik, hogy részletesen áttekintsék az időszerű politikai kérdéseket, beleértve az együttműködési megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos teendőket. Előzőleg Markó az RMDSZ sajtóértekezletén a Kovászna megyei tankönyvbotrány kapcsán kifejtette, hogy a kormány, illetve a helyi kormánypárti szervezet magatartása elfogadhatatlan. Rámutatott, hogy még a rendszerváltás előtti években sem zajlott ilyen nyilvánosan az "idegen eredetű" tankönyvek ellenőrzése, és az úgynevezett kivizsgáló bizottságok módszere is az egykori szekuritáté gyakorlatára emlékeztet, éppen ezért az RMDSZ magyarázatot vár a kormánytól és az illetékes szervektől. Markó Béla közölte, hogy rendkívül aggasztó a kormánypárt buzgósága, amely ugyanakkor megalázó a magyar tanárokkal és tanítókkal szemben, és a kialakult helyzetet abszurdnak minősítette. /Markó-Nastase találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./"

"Okt. 19-én Szófiában találkoztak a NATO-tagságra pályázó országok nagykövetei. A vilniusi csoport kilenc ország - Albánia, Bulgária, Lettország, Észtország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia - részvételével alakult meg, később Horvátország is csatlakozott a csoporthoz. Adrian Nastase miniszterelnök az okt. 19-i telekonferencián kijelentette: Romániának az elmúlt időszakban tett előrelépéseknek, illetve a terrorizmussal kapcsolatban képviselt álláspontjának köszönhetően megnőtt a NATO-csatlakozási esélye. /NATO-tagjelölt országok nagyköveteinek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"

"Adrian Nastase kormányfő bejelentette: egyes polgármesteri hivatalok lakásokat és munkahelyeket próbálnak biztosítani a romák számára, de nem természetesek azok a kezdeményezések, amelyek elkülönített, csupán a romák számára fenntartott lakóterületekről, őrzött és bekerített munkahelyekről szólnak. /Nastase: Nem természetes a romák elkülönítése. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"

"Nyilvánosságra hozták az ET Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságának, az úgynevezett Velencei Bizottságnak a státustörvényről szóló jelentését. Okt. 19-én Adrian Nastase román miniszterelnök azt nyilatkozta: a bizottság jelentése visszaigazolta a státustörvénnyel szembeni román aggodalmakat a jogszabálynak a területen kívüli jellegére vonatkozóan. A román fél értelmezése szerint a jelentésből kiderül: egy ország nem bízhat meg hivatalos ügyek intézésével más államok területén tevékenykedő nem-kormányzati szervezetet valakiknek az etnikai hovatartozását bizonyító igazolvány kiállítására vonatkozóan. A kibocsátott igazolvány pedig nem tüntetheti fel valakiknek az etnikai hovatartozását, hanem csak a törvény hatálya alá tartozását. Nastase olvasatában a jelentés kimondja: az anyaország csupán az oktatás és a kultúra területén biztosíthat kedvezményeket, és ezeknek arányosaknak kell lenniük a megoldandó probléma súlyával. A törvény alkalmazását tekintve nem tehet kivételt az országok között, minden határon túli magyarra érvényes kell hogy legyen. Az anyaország egyoldalúan nem biztosíthat kedvezményeket, ehhez annak az országnak a beleegyezése is szükséges, amelynek az érintett személyek állampolgárai. - A Szabadság közölte a bizottság jelentését. A bizottság megalapozottnak tartja, hogy egyes államok egyoldalúan előnyökhöz igyekeznek juttatni a határaikon túl élő nemzettársaikat. E cél eléréséhez a bizottság a következő módosításokat javasolja a kialakult gyakorlathoz képest: 1. Egy állam akkor hozhat egyoldalú intézkedést külföldi állampolgárok tekintetében, ha a jogszabály hatása az illető állam határán belülre esik. Ha ez a hatás külföldön érezhető, akkor a hiányzó nemzetközi szabályozások esetén a jogszabály meghozatala előtt el kell érni az érintett államok beleegyezését. 2. Nem ruházható fel majdnem hivatalos szereppel egyetlen más állam nem-kormányszervezete sem, minden igazolást az illető államban található konzuli hatóságokon keresztül lehet kiadni azok közösen elfogadott hatásköre alapján. A nem-kormányszervezetek nyilatkozatban leszögezhetik, hogy milyen ismérvek alapján végezhetik a konzulátusok az igazolási eljárást. 3. Határon túli kisebbségi nemzetrészeket érintő egyoldalú intézkedések nem érinthetik a már kétoldalú megállapodásokban szabályozott területeket az érintett állam beleegyezése nélkül. A kétoldalú egyezmények eltérő értelmezése esetén csak akkor tehető egyoldalú lépés, ha minden jóhiszemű egyeztetés kudarcot vallott. 4. Az anyaországnak jogában áll hivatalos irat kibocsátásával feljogosítani bárkit, hogy a kedvezmények haszonélvezőivé váljon, de ez az irat nem tartalmazhat semmiféle vonatkozást az illető nemzeti hovatartozására, és együtt kell járnia a lakhely szerinti állam kibocsátotta érvényes személyazonossági igazolvánnyal. 5. A kisebbségben élő nemzetrészek tagjainak kiváltságos kedvezmények biztosíthatók oktatási és művelődési téren, de csak amennyiben elősegítik a jogos kulturális kapcsolatot anyaország és határon túli kisebbség között. 6. Más téren kiváltságos kedvezményeket csak abban az esetben lehet biztosítani, ha egyszerűbbé teszik a minden külföldi által elérhető kedvezményekhez való hozzáférést. /Nyilvánossá tette jelentését a Velencei Bizottság. Adrian Nastase szerint visszaigazolták a román aggodalmakat. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"

"A státustörvény kérdését csak nyugalommal és párbeszéddel lehet megoldani - jelentette ki Adrian Severin volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke. A Jurnalul National hétfői számában megjelent interjújában elismerte, hogy minden államnak joga van ahhoz, hogy területén bizonyos általa meghatározott személyeknek vagy személyek csoportjának kedvezményeket nyújtson. Severin szerint a magyar kormánynak olyan rugalmasságot kell tanúsítania. - Hangsúlyozta, hogy Románia nem fogadhat el bizonyos, etnikai alapon megállapított gazdasági és szociális jogokat. Szerinte a gazdasági és szociális jogokat ki kellene terjeszteni a törvény által érintett országok valamennyi állampolgárára - kezdeményezte. Példaként említette a magyarországi munkavállalás lehetőségét, amit minden román állampolgárnak, nem csak egy meghatározott nemzetiségnek kellene élveznie. /Severin: Tanúsítson rugalmasságot a magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"A kormány hajlandó tárgyalni a tanügyiek követeléseiről - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök, miután kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a felsőoktatásban és egyes középiskolákban dolgozó tanárok. /Pedagógussztrájk: Nastase megérti a tanárokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Az okt. 23-i találkozón Adrian Nastase miniszterelnök azt javasolta, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon magyar igazolványként a romániai magyarok számára Magyarország területén. A találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "nagyon érdekes felvetés, és úgy néz ki, hogy a miniszterelnök komolyan gondolja". Markó hangsúlyozta: természetesen a magyar kormánynak kell döntenie arról, hogy figyelembe veszi-e ezt a javaslatot. Véleménye szerint Nastase felvetése járható útnak látszik. /Nastase: RMDSZ-tagság a magyar igazolványhoz. A szövetség szerint "érdekes" és "megfontolandó" a felvetés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - Nagyon megdöbbentett a javaslat annál is inkább, mert az Operatív Tanács legutóbbi ülésén az egyik jelenlevő már felvetette ezt a gondolatot - kommentálta a Szabadság kérdésére Tőkés László tiszteletbeli elnök az okt. 23-i találkozón elhangzottakat. - Ez az összefüggés azért is feltűnő, mert az RMDSZ nem tiltakozott a felvetés ellen. Közismert: az RMDSZ-tagság nem jelent föltétlenül etnikai hovatartozást, a státustörvény pedig magyar nemzethez való tartozáshoz kapcsolja az igazolvány kiadását. Ilyenformán az RMDSZ hajlamos a szabad identitásválasztás helyett a "szabad pártválasztás" alternatívájával kacérkodni - mondotta. - Megerősödött az a gyanúm, hogy az RMDSZ valóban kizárólagosságra törekszik a státustörvény ügyében, hiszen már csak az egyházakért, és a civil szervezetekért vissza kellett volna azonnal utasítani a javaslatot - jelentette ki a tiszteletbeli elnök hozzátéve: a kommunista pártra volt jellemző az, hogy a párttagságtól tett függővé bizonyos előnyöket. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szabad identitásválasztás helyett "szabad pártválasztás"? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Rendkívül hevesen bírálta Adrian Nastase javaslatát Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Stoica úgy fogalmazott, hogy Adrian Nastase megsemmisítette mindazt, amit Románia az elmúlt fél évben tett a magyar státustörvény ellen. Válaszában Markó Béla úgy nyilatkozott: Valeriu Stoica nacionalista megnyilvánulásaival politikai tőkét akar kovácsolni. - Nem szeretnénk vitába bonyolódni a liberális párttal, amellyel négy évig partnerek voltunk. Abban a periódusban, amikor a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ partnere volt a kormányban, a liberálisok mindig európai magatartást tanúsítottak a kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatban, mostani megnyilvánulásuk - véli Markó - afféle "konjunktúra-méltatlankodás". /Stoica: Nastase egy csapásra megsemmisítette a státustörvény elleni hadjárat eredményeit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - A miniszterelnök javaslata nem tette semmissé Románia eddigi lépéseit. A felvetés a kialakult helyzet áthidalására szolgált, s logikusan következik a Velencei Bizottság ajánlásaiból - hangsúlyozta szerdán Victor Micula román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy az elkövetkező időszakban további román-magyar konzultációk lesznek a státustörvény kérdéséről. Mint mondta, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás november 16-ra tervezett bukaresti csúcstalálkozója újabb lehetőséget adhat arra, hogy olyan megállapodásra jussanak, amely megfelel mindkét fél érdekeinek. /Újabb egyeztetés november 16-án? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Az RMDSZ vezetőivel tartott találkozón a román kormányfő megismételte azt a korábbi javaslatát is, hogy a két ország közötti munkavállalási egyezményből iktassák ki a mennyiségi korlátozásokat. Az idénymunkások és a gyakornokok cseréjére vonatkozó jelenlegi megállapodás évente 8 ezer fő számára teszi lehetővé a másik országban történő munkavállalást. Markó Béla szerint Adrian Nastase felvetése tárgyalási alap lehet, s úgy vélte, hogy ebben a kérdésben a két ország megegyezésre tud jutni. Markó elmondta, hogy a tárgyaláson a kormánypárt képviselői átadták az új önkormányzati törvény késlekedő végrehajtási utasításainak előzetes tervezetét. A végleges szöveget az SZDP szerdára ígérte. A földtörvény ügyében megegyeztek, hogy a lehető leggyorsabban végrehajtják a jogszabályt. A találkozón megerősítették azt a megállapodást, hogy a román oktatási minisztérium és az RMDSZ szakértőiből álló közös bizottság méri fel a romániai magyar iskolák tankönyv- ellátottságának helyzetét. A kolozsvári Babes-Bolyai egyetem tervezett magyar karainak és tanszékeinek ügyében szintén a következő napokban terveznek szakértői egyeztetéseket. A Sapientia erdélyi magyar magánegyetemet illetően a kormánypárt vezetői megerősítették, hogy a lehető legrövidebb időn belül napvilágot lát az egyetem ideiglenes működési engedélyét megadó kormányhatározat. A találkozó előtt Markó Béla úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ és az SZDP viszonya olyan pontra jutott, amikor a végleges szakítás, illetve az együttműködés helyreállítása között kell dönteni. A találkozó után azt a véleményét fogalmazta meg, hogy "jó irányba mozdultak el a dolgok". /Szakértői egyeztetések a BBTE magyar tanszékeiről. A helyi közigazgatási törvény sürgős életbe léptetését ígérték. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"A magyarországi tankönyvek kérdése az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélés nyomán lezárult - jelentette ki Vasile Molan, a román oktatási minisztérium államtitkára a Curentul okt. 24-i számában, s közölte: a Kovászna megyébe küldött minisztériumi bizottságok azt állapították meg, hogy nagy számban vannak ugyan magyarországi tankönyvek, de ezeket az iskolák könyvtáraiban helyezték el. Magyarországi tankönyvet egyetlen tanári asztalon sem találtak az osztálytermekben , és a tanulók iskolatáskáiban sem kutakodtak. A vizsgálat megállapította: nagyon kevés a magyar nyelvű hivatalos tankönyv. A probléma okát Molan abban látta, hogy a kiadók a kis példányszám miatt nem szívesen foglalkoznak a Romániában élő nemzetiségek anyanyelvén íródott tankönyvekkel. - A Curentul lap mélységesen elítélte kommentárjában a román államtitkár szavait és a román kormány magatartását. "Amikor a minisztérium elhatározta, hogy érvényt szerez a törvénynek, kiderült: a kormányon lévő SZDP politikai érdekei azt kívánják, hogy engedjen a tárgyalásokon az RMDSZ-nek, mert szüksége van a parlamentben a szövetség 7 százaléknyi szavazatára. Ezzel a Hargita és Kovászna megyében élő románok reményei - melyeket éppen Adrian Nastase miniszterelnök élesztett újjá - ismét meghaltak". /Jelentés a tankönyvvizsgálatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./"

"Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint mindenféleképpen megfontolásra érdemesek azok a javaslatok, amelyeket Adrian Nastase tett a státustörvénnyel kapcsolatban. Úgy vélte: nincs túl sok új elem a kormányfő javaslatában. A magyar fél is gondolt arra, hogy az RMDSZ tagsági könyv fontos mérlegelési szempont legyen a magyar igazolvány kiadásakor. Azt az elgondolást, hogy a magyar igazolvány és az RMDSZ tagsági könyv azonos legyen, nagyon nehéz lenne elfogadtatni, például azokkal az erdélyi magyarokkal, akik, egyre többen egyébként, nem kívánnak az RMDSZ tagjaivá válni - mondta. Ami pedig a munkavállalással kapcsolatos felvetést illeti, az Németh szerint a magyar miniszterelnöki kezdeményezésre történő válaszkísérlet. Orbán Viktor azt kezdeményezte, hogy szívesen megemelné Magyarország a román-magyar munkavállalási megállapodás keretén belül a nyolcezres kvótát, tizenhétezresre. Németh Zsolt kimondottan üdvösnek nevezte azt, hogy a konzulátusokat az ajánló szervezet és a magyar hatóság közé iktatssák. - Innentől bízom abban, hogy a román fél lehetővé fogja tenni, hogy Csíkszeredán létrehozzuk a főkonzulátust, illetőleg azt a konzulátusi hálózatot, amely a magyar régiókra terjedne ki - mondta. - Okt. 25-i sajtónyilatkozatában Adrian Nastase ismét azt hangsúlyozta: Amennyiben a kétoldalú szerződésben eltörlik a kontingens nagyságára vonatkozó kitételt, Budapest pedig nem tesz különbséget a román állampolgárságú munkavállalók közt a státustörvénynek román részről történő elfogadása elől elhárul a legnagyobb akadály. (Ez azt jelenti, hogy bármely román állampolgár korlátozás nélkül munkát vállalhat Magyarországon.) /Nincs sok új elem Nastase javaslatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Ion Iliescu is részt vett az okt. 23-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett bukaresti fogadáson. A román elnök rövid beszédben méltatta az 1956-os forradalom történelmi jelentőségét, majd kitért arra, hogy a két ország a köztük időnként felmerülő viták ellenére közös úton halad az egységesülő Európába. Ion Iliescu az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vitákat a párbeszéddel és a kölcsönös megértést keresve lehet megoldani. Példaként említette, hogy az 1996-ban aláírt alapszerződést is az időnkénti éles viták, a meg nem értés korszaka előzte meg. Ion Iliescu megvalósíthatónak és ésszerűnek nevezte Adrian Nastase miniszterelnök azon javaslatát, hogy az RMDSZ tagsági igazolványának birtokában élhessenek a romániai magyarok Magyarország területén a státustörvénybe foglalt kezdeményekkel. - Az itt élő magyarok Románia lojális állampolgárai, ezzel egy időben természetesen érzelmi kötödés fűzi őket ahhoz az országhoz, amellyel egy a nyelvük, közös a kultúrájuk - hangsúlyozta a román államfő. /Iliescu: Természetes a romániai magyarok érzelmi kötődése az anyaországhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Az elmúlt két évben Bulgária és Románia komoly fejlődést tudott felmutatni az EU csatlakozás útján - jelentette ki Chris Patten, az Európai Bizottság külügyi biztosa az okt. 25-én Bukarestben elkezdődött Dél-kelet európai régiók konferenciáján. Patten azt is elmondta, hogy az EU 4,65 milliárd eurót utal ki Románia számára, amelyet az elkövetkező hat évben főleg a stabilitási és társulási folyamatra szánnak. /Románia 4,65 milliárd euro támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény bukaresti regionális konferenciája új szakaszt nyit a térségbeli országok finanszírozásának stratégiájában. Adrian Nastase miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a szervezet egyik fő feladata az: vonzzon partnereket a nemzetközi közösségből a délkelet-európai térség által kínált lehetőségek kiaknázásához. Hangsúlyozta, hogy a DKSE továbbra is az európai integráció egyik eszköze. Mircea Geoana külügyminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a stabilitási egyezményt nem lehet az Európai Unió alternatívájaként tekinteni. /Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény. Bukaresti regionális konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"A státustörvény nem európai jogszabály, s az alapjául szolgáló emberjogi filozófiából ki kell iktatni a gazdasági és szociális dimenziót, mert az meghaladja az Európa Tanács által elfogadott megközelítéseket és megoldásokat- jelentette ki okt. 26-án Adrian Nastase kormányfő. Korábbi javaslatával kapcsolatban, miszerint az RMDSZ tagkönyvével rendelkező személyek élvezhessék a határon túli magyarok számára biztosított kedvezményeket, kifejtette: e formula alapján a státustörvény kedvezményeire jogosult személyek megállapítása nem Budapesten történne, hanem az RMDSZ jelölné ki őket. Nem értenek egyet azzal, hogy budapesti szakemberek érkezzenek Romániába "magyardetektorokkal felszerelve" kiválogatni a magyar nemzetiséghez tartozókat. Nastase leszögezte: nem engedik meg olyan személyek jelenlétét Románia területén, akik a magyar etnikumhoz tartozó állampolgárok "fogát és okmányait vizsgálgatják". Hozzátette: ez a tilalom vonatkozik "a követségekre és konzulátusokra" is. /Nem kellenek "magyardetektorok" - hangoztatja a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"A státustörvény kapcsán tett javaslataival Adrian Nastase megmutatta, hogy igazi politikusi erényekkel rendelkezik - állapította meg okt. 26-i kommentárjában a Curentul. Eddig a román félnek védekeznie kellett, most Nastase revansot vett és immár a román fél diktálja a szabályokat - vélte a napilap. Adrian Nastase pontosan tudja, hogy valamilyen formában a státustörvény alkalmazásra kerül, Románia csak azt érte el Velencében, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson az alkalmazásról - hangsúlyozta a Jurnalul National. /Nastase "félsikere": A státustörvény marad, de alkalmazásának feltételeit Bukarest diktálja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"Emil Boc kolozsvári képviselő, a Demokrata Párt alelnöke elítélte Adrian Nastase miniszterelnök azon szándékát, hogy egyenlőségjelet tegyen az RMDSZ tagsági könyvecske és a magyar igazolvány között, ez Boc szerint ellenkezne a román nemzeti érdekekkel. A DP alelnöke elfogadhatatlannak minősítette a jelenlegi kormány által az RMDSZ-nek tett kedvezményeket és megjegyezte: ezek erőszakos elmagyarosodási folyamathoz fognak vezetni. Németh János vezetésével a magyar Alkotmánybíróság négytagú küldöttsége folytatott megbeszéléseket okt. 26-án Romániában. Találkoztak a román alkotmánybíróság, a legfelsőbb bíróság, valamint a törvényelőkészítő tanács vezetőivel, tagjaival. Romániai útjával a magyar küldöttség a román alkotmánybíróság delegációjának két évvel ezelőtt tett budapesti látogatását viszonozza. /Boc szerint Nastase magyarosít. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget okt. 26-án a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülése Budapesten. Mint ismeretes, sikerült megállapodni abban, hogy az kaphat magyar igazolványt, aki magyarnak vallja magát, aki magyarul beszél, vagy pedig tagja valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarnak tartja nyilván. A találkozóról Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: csupán az RMDSZ-tagság nem lehet döntő a magyar igazolvány megszerzésében. A MÁÉRT megdöbbenéssel fogadta Adrian Nastase kormányfő javaslatát, hogy kizárólag az RMDSZ párttagság legyen a magyar igazolvány kibocsátásának alapvető kritériuma, sőt az helyettesítse a magyar igazolványt. Örvendetes, hogy összhangban váltak el Markó Bélától. Megegyeztek abban, hogy egyeztetni fognak a törvény végrehajtása és az ebben való felelősség- és szerepvállalás tekintetében az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek között. /Megoldódnak az erdélyi gondok. Tőkés László püspök a MÁÉRT-ról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Adrian Nastase kormányfő október 29. és november 8. között tesz hivatalos látogatást Kanadában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Nastasét népes küldöttség kíséri, amelyben többek között helyet kapott Mircea Geoana külügy- és Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, valamint Dan Nica, a távközlési és informatika tárca vezetője. Kanadában Jean Chrétien miniszterelnökkel tárgyal a román kormányfő, majd az Egyesült Államokban előbb Washingtont keresi fel, ahol megbeszéléseket folytat Richard Cheney alelnökkel, Colin Powell külügyminiszterrel, valamint a Bush-kormány más tagjaival. Találkozik James Wolffensohnnal, a Világbank elnökével és Horst Kohlerrel, a Nemzetközi Valutaalap (IFM) ügyvezető igazgatójával is. Romániában arra számítanak, hogy Nastase washingtoni látogatása során az IMF igazgató tanácsa jóváhagyja a Romániának nyújtandó soros készenléti hitelről szóló szándéklevelet. Nagy-Britanniában Adrian Nastase megbeszéléseket folytat vendéglátójával, Tony Blair kormányfővel, valamint az angol parlamenti élet vezető személyiségeivel. Bukaresti bejelentés szerint Londonban, a miniszterelnök jelenlétében írják alá azt a privatizációs megállapodást is, amely véglegesíti, hogy a brit-indiai LNM Holding veszi át az egyik legnagyobb és legtöbb veszteséget termelő román állami vállalatot, a galaci Sidex fémkohászati kombinátot. /Észak-amerikai és nagy-britanniai körúton Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke okt. 29-én nyilatkozott az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy Ioan Rus belügyminiszter arról beszélt: Magyarország az RMDSZ bevonásával gazdasági ellenőrzése alá akarja vonni Erdélyt. Markó emlékeztetett arra, hogy ezt a vádat az elmúlt 11 évben folyamatosan hallani lehetett. Az éppen hatalmon lévő kormánytól függően hol nyíltan, hol a kulisszák mögött ellenezték az Erdélybe jövő magyarországi befektetéseket. Markó úgy vélte, hogy Rus nyilatkozata azt is mutatja: a kormánypárton belül komoly zavar van. Ugyanarról a kérdésről egymásnak ellentmondó nyilatkozatok látnak napvilágot. Példaként említette, hogy Adrian Nastase miniszterelnök egyik nap azt javasolta: az RMDSZ-tagság legyen a magyar igazolvány megadásának alapja, Ioan Rus belügyminiszter másnap az RMDSZ gazdaságpolitikáját nevezte veszélyesnek Románia számára. - A gazdasági mutatók arra figyelmeztetnek, hogy Erdély ma szegény és szegényebb, mint az ország többi része. Az lenne a legrosszabb, ha valóban sikerülne elriasztani a magyarországi befektetőket - szögezte le az RMDSZ elnöke. /Markó Béla a belügyminiszter ostobaságairól. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./"

"Romániában 1945-től kezdték kiselejtezni a "reakciós tartalmú könyveket". 1948-ban továbbra is vadásztak a "sovén, reakciós, rasszista eszmékre", de általában a "polgári irodalomra" is. A cenzúra annyira radikálissá vált, hogy az 1950-1955-ös Instrukciók után gyakorlatilag betiltanak szinte minden eredeti és fordított publikációt, nem csupán a "sovén, kommunistaellenes, marxizmusellenes" kiadványokat, hanem a tömegirodalmat is (például a bűnügyi regényeket), a parairodalmat, a "vallásos irodalmat" stb. 1964-ben némi enyhülés jött, nem kevesebb, mint 5851 kötetet hoznak vissza a forgalomba, a tiltott alapból. Az 1971-es tézisek viszont ismét megkeményítették a cenzúrát, amelyet 1977-ben formálisan "megszüntettek" (a "legnagyobb kedvezmény" USA-tól való igénylése miatt). Tulajdonképpen csak átutalták a cenzúrát a lapok és kiadók szerkesztőségeihez. Ezt az egész cenzúrát két határozat minősített: az egyik 1982-ben a jógáról szóló összes könyv kiselejtezése volt, az 1983-as dekrétum értelmében pedig minden írógépet és másológépet be kellett jelenteni a milícián. Hasonlóképpen radikális intézkedés volt a "betiltott írók", "az országból távozottak", vagyis a politikai menekültek listájának kiegészítése, időnkénti aktualizálása. 1983-ban 36 név szerepelt a listán, 1988-ben 152. E listáknak objektív irodalomtörténeti haszna is van. Ezek alapján meg lehet rajzolni a román irodalom száműzöttjeinek és a diaszpórának szinte pontos térképét. - Részlet Adrian Marino írásából. Fordította Kántor Erzsébet. Korunk, 2001. szeptember) /b.d.: Cenzúra Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./"

"Okt. 30-án több politikai párt és civil szervezet felszólította Adrian Nastase miniszterelnököt azon javaslatának visszavonására, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon a magyar igazolvány kiadásának alapjául. A közös nyilatkozatot a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Szövetség Romániáért, a Parasztpárt, a Jobboldali Erők Szövetsége, a Polgári Szövetség és az Egyetemi Szolidaritás vezetői írták alá. /Nem tetszik. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./ Közös nyilatkozatban bírálta az ellenzék azt a módot, ahogyan Adrian Nastase a státustörvény kérdését kezelte. A tavaly novemberben tartott parlamenti választások óta először fogadott el közös nyilatkozatot a kormányzó Szociáldemokrata Párt parlamenti és parlamenten kívüli demokratikus ellenzéke. Az aláírók szerint Nastase indítványa súlyosan megsérti Románia szuverenitását, és megengedhetetlennek tartják, hogy a nemzeti érdek politikai alku tárgyát képezze. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke bejelentette, pártja állásfoglalást tesz közzé, melyben megfogalmazza azokat a téziseket, amelyekhez Romániának mindenképpen ragaszkodnia kellene a Magyarországgal folytatott egyeztetéseken. Úgy vélte, Adrian Nastase azért tett engedményt a magyaroknak, hogy cserében megszerezze az RMDSZ támogatását a költségvetés elfogadásához. Hasonló hangnemben szólt Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke is. Ezzel szemben mind Victor Ciorbea, a Nemzeti Parasztpárt elnöke, mind Zoe Petre, az Egyetemi Szolidaritás elnöke, mind pedig Serban Radulescu Zoner, a Polgári Szövetség elnöke a Nastase-kabinet más külpolitikai kérdésekben is megmutatkozó következetlenségét bírálta. Victor Ciorbea a Krónikának nyilatkozva elmondta, a Nastase-kormány politikája nyomán Romániának lassan minden szomszédjával meggyűlik a baja. A volt miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a szomszédok helyett Bukarest újabban Moszkvával fűzi szorosabbra a szálakat. - A nyilatkozat szövegéből az derül ki, hogy az aláírók tájékozatlanok, demagógiában szenvednek - jelentette ki Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. Mint kifejtette, Magyarország két lehetőség közül választhat: vagy figyelembe veszi Adrian Nastase javaslatait, vagy nem alkalmazza a törvényt Románia területén. "Mi csak az esetben fogadjuk el az RMDSZ-tagkönyveket a magyar igazolványok helyett, ha elfogadják a többi javaslatunkat is" - jelentette ki a főtitkár. /Gazda Árpád: Ki Nastasét, ki a státustörvényt támadta. Közös nyilatkozatot fogadott el a demokratikus ellenzék a román "státuspolitikáról" = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./"

"Történelemtankönyvek Romániában címmel szervezett kétnapos szemináriumot Segesváron a Project on Ethnic Relations marosvásárhelyi irodája. A tanácskozás többek között a kisebbségi történelemoktatás, a tankönyvek megírása, a történészek és tankönyvírók közötti egyeztetések, a cenzúra témákat érintette. A találkozón részt vett többek közt Livia B. Plaks, a PER ügyvezető igazgatója, Dan Pavel politológus, a PER igazgatója, Andrzej Mirga lengyelországi egyetemi előadótanár, Adrian Cioroianu, Marius Lazar, Cornel Groza egyetemi tanárok, valamint történelem szakos pedagógusok, tanfelügyelők, tankönyvkiadók vezetői. A közösen megfogalmazott nyilatkozatban leszögezték, a történelemoktatás alapvető kritériuma a nemzeti identitás megőrzése a román többség és a nemzeti kisebbségek esetében, valamint az európai integráció elősegítése. Felhívják a figyelmet arra, hogy Románia és az itt élő kisebbségek történelmét valósághű módon kell tükrözni, a közös hazával szembeni lojalitás szellemében. Az ország történelmének ismerete minden román állampolgár állampolgári kötelesség, függetlenül az etnikumi hovatartozástól. Ugyanakkor a történelem szakos tanárok és a román nemzetiségű tanulók a nemzeti kisebbségek történelmének és hagyományainak megismerésével a társadalmi együttélést szolgálják, ezért a résztvevők ajánlják, hogy román nyelven is tegyék elérhetővé az Oktatásügyi Minisztérium által is jóváhagyott, a kisebbségek történelmét bemutató tankönyveket. A szemináriumon elhangzott, Románia történelmének oktatása egyáltalán nem illeszkedik a nemzetközi történelemoktatásba. Példaként Lengyelország és Ukrajna esetét hozták fel, ahol a történészek képesek voltak a közeledésre, és együtt vitatták meg a történelem oly módon való oktatását, hogy az egyik népet se sértse. Ezzel szemben Romániában ilyen egyeztetés nem volt, a magyar és román történészek bizottsága már régen nem tanácskozott. /Antal Erika: Sértések nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./"

"Adrian Nastase miniszterelnök egyesült államokbeli körútja alkalmával okt. 30-án Washingtonban, a Johns Hopkins egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézetében tartott előadást. A kormányfő beszédében hangsúlyozta: a szeptember 11-i tragikus események nyomán egy új, mindennél erősebb atlanti szövetség van születőben, hiszen a Vilniusi Tízekként emlegetett, a NATO-hoz csatlakozni kívánó országok - köztük Románia is - konkrét katonai és titkosszolgálati segítséget ajánlottak fel a NATO-nak a terrorizmus elleni küzdelemben. A kormányfő kifejezte azon reményét, hogy ezeket az országokat a NATO jövő évi prágai csúcsértekezletén meghívják a szövetségbe. A kormányfő ugyanakkor katonai együttműködési megállapodást írt alá Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében. Ez felhatalmazza az amerikai erőket a román hadsereggel való közös gyakorlatozás. A találkozó után Adrian Nastase kormányfő kijelentette: a NATO csak nyerne Románia csatlakozásával. Mint fogalmazott, a megállapodásnak fontos szerepe van Románia és az Amerikai Egyesült Államok közti partnerségi kapcsolat alakulásában, valamint a NATO-csatlakozás folyamatában. A kormányfő ugyanakkor felkérte Colin Powellt, hogy kísérje figyelemmel, Románia milyen mértékben teljesíti a NATO-csatlakozáshoz szükséges feltételeket. A kormányfő okt. 31-én washingtoni pénzügyi körök vezető illetékeseivel folytatott megbeszélést. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa valószínűleg pozitívan dönt majd egy újabb, 18 hónapra szóló, 400 millió dollár értékű készenléti hitelmegállapodás megkötéséről. /Washingtonban Adrian Nastase kormányfő. Katonai együttműködési megállapodást írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Adrian Nastase miniszterelnök 11 napos hivatalos látogatásra utazott Kanadába, az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába és Észak- Írországba. Első megbeszélései október 29-én Kanadában voltak, ahol kanadai kollégájával, Jean Chretiennel a román-kanadai kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokról tárgyalt. Október 28. és november 2. között Washingtonban és New Yorkban folytat megbeszéléseket. Colin Powell külügyminiszterrel, Horst Koehlerrel, a Nemzetközi Valutaalap (FMI) vezérigazgatójával, Spencer Abrahammal, az energiáért felelős államtitkárral, illetve a NATO-ért USA Bizottság társelnökeivel, Bruce Jacksonnal és Ron Asmusszal tárgyalt. /Lobbiút a NATO- tagságért. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./"