Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. október 28.
"Mind a NATO, mind az Egyesült Államok követelte Romániától, hogy szabaduljon a kommunista titkosszolgálatok ma is aktív embereitől. Ion Iliescu és Adrian Nastase is megpróbálta minimalizálni a helyzetet, de partnereik ezt nem fogadták el, s így az államelnök az elmúlt hetekben futószalagon írta alá a volt tisztek nyugállományba helyezésére vonatkozó rendeleteket, adta hírül az Evenimentul zilei. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./"
2003. november 1.
"A prefektúrának kötelessége feljelenteni a Székely Nemzeti Tanács létrehozóit - jelentette ki okt. 31-én Adrian Casunean-Vlad Kovászna megyei PSD-elnök. A PSD megyei elnöke szerint a nemzeti tanácsot nem kell törvényen kívül helyezni, mivel eleve törvénytelen, és úgy értékelte, hogy "1990 óta ez az alkotmányos rend ellen elkövetett legsúlyosabb merénylet". Casunean elmondta, érthetetlen, hogyan "utazgathatott" Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök Erdélyben anélkül, hogy Ion Iliescuval vagy Adrian Nastaséval találkozott volna. Kifogásolta, hogy Mádl - túllépve hatáskörét - a "magyar radikálisokkal" is tárgyalt az autonómiáról. Elismerte ugyan, hogy a magyar államelnök nem foglalt állást a kérdésben, de elfogadhatatlannak tartotta, hogy a magyar közösség képviselőivel folytatott megbeszéléseken nemcsak kulturális témákról esett szó./Farkas Réka: "Mádl túllépte hatáskörét". = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./"
2003. november 8.
"Nov. 7-én Bukarestben ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén mindenekelőtt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálat szerkezeti átalakítása, a két intézmény demilitarizálásának kérdése szerepelt. A téma megvitatását a jelenlevők egy későbbi időpontra halasztották. Az ülésen Ion Iliescu államfőn kívül részt vett Adrian Nastase kormányfő, több miniszter, Ilie Botos főügyész, valamint a hírszerző szolgálatok vezetői. A főügyész bemutatta az államügyészség működési reformtervezetét, illetve álláspontjukat a rendőrség bűnügyi osztályára vonatkozóan. A tanács jóváhagyta a 2004-ben besorozásra váró kiskatonák, illetve a csökkentett időtartamú katonai szolgálatra köteles felsőoktatási intézmények végzőseinek számát. A védelmi miniszter ismertette a román légvédelem újjászervezésének koncepcióját a NATO-légvédelem keretében, továbbá tájékoztatta a tanácsot azokról a lépésekről, amelyeket a NATO-tagországok katonai hírszerző szolgálataival való összeférhetőség és közreműködés megteremtésének érdekében foganatosítottak. A Legfelső Védelmi Tanács tagjai elemezték a nemzetbiztonsági szervekre vonatkozó költségvetési javaslatokat. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Későbbre halasztották a hírszerző szolgálatok átszervezését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"
2003. november 10.
"Adrian Casunean leszögezte, hogy Romániában nem léteznek székelyek, olvasható a Ziua című lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. "
2003. november 11.
"Növekszik a Chisinau-Bukarest ellentét. Vlagyimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke beszédében helyet kapott a moldovai nyelv féltése, amely visszatérő elem az oroszbarát politikus beszédeiben. Voronyin kezdeményezésére nyilvánították az oroszt második hivatalos nyelvvé Moldovában, illetve tették kötelezővé a Moldovai Köztársaság történelmének a román történelemtől független oktatását. A chisinaui hatóságok beszüntették a bukaresti közszolgálati televízió adásainak sugárzását és felmondták azt a kétoldalú egyezményt, amely lehetővé tette, hogy évente kétezer moldovai fiatal tanulhasson ösztöndíjjal romániai egyetemeken. A Tarlev-kormány megtagadta a kétoldalú határegyezmény aláírását. 2001-ben az akkor egy éve sem kormányzó kommunisták igazságügyi minisztere expanziós politikával vádolta meg Romániát az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. Válaszként Adrian Nastase román miniszterelnök lemondta tervezett moldovai látogatását, Ion Iliescu államfő pedig az igazságügyi miniszter leváltását és bocsánatkérést követelt a Tarlev-kabinettől. Ez a mai napig nem történt meg./Szőcs Levente: Alapszerződés "moldovaiul". = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./"
2003. november 11.
"Nov. 8-án, Suceavában, a múzeumban több mint húsz személy gyűlt össze az RMDSZ helyi szervezetének alakuló ülésén. Közel két hónapos előkészítési munka után a suceavai kezdeményező csoport tagjai sikerrel könyvelhették el, hogy a megye magyar közössége igényt tart az önszerveződésre. A szövetséget a szórvány és szociális kérdésekért felelős főosztály vezetője, Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnök képviselte. A suceavai RMDSZ szervezet jogi hátteret biztosítana a helyi közösségnek, illetve lehetővé tenné a hatékony és folyamatos kapcsolattartást a romániai magyarság országos szintű képviseletével. Az RMDSZ-szervezet alapító nyilatkozatát harminckilenc személy írta alá. Ezt követte az ideiglenes vezető testület kijelölése, amelynek tagjai a suceavai, falticeni-i, Vatra Dornei-i, Gura Homorului-i és Campulung Moldovenesc-i kezdeményező csoportok képviselői. A jelenlévők dr. Hapenciuc Adriana Klárát, a suceavai kezdeményező csoport vezetőjét bízták meg a további lépések lebonyolításával, valamint az RMDSZ- szel való kapcsolatok kiépítésével. /RMDSZ-szervezet Suceaván. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"
2003. november 12.
"A háromszáz leggazdagabb romániai személy vagyona összesen 12 milliárd dollár, azonban egyetlen vagyon sem éri egy az egymilliárd dollárt, derül ki a Capital című hetilap összeállításából. A leggazdagabb román állampolgár az idén is a vasgárdista, szélsőséges Iosif Constantin Dragan, akinek vagyonát 800-850 millió dollárra becsülik. Dragan a ButanGas társaság alapítója. A rangsor második helyén Victor és Ioan Micula, az European Drinks csoport tulajdonosai állnak mintegy 650 millió dollárral. Szintén a második helyen áll Ion Tiriac volt teniszjátékos 650-700 millió dolláros vagyonnal. A toplistán következik a Paunescu család 640-650 millió dollárral, Sorin Ovidiu Vintu 460 millió dollárral, Ioan Nicolae, az INteragro főrészvényese 330-350 millió dollárral, Dinu Patriciu, a Rompetrol többségi tulajdonosa 300 millió dollárral, a Voiculescu család, a Grivco csoport és az Intact sajtótröszt tulajdonosa 250-260 millió dollárral. A leggazdagabb sportolók a Capital szerint Gheorghe Hagi 35-40 millió dollárral, Mircea Lucescu 28-30 millió dollárral, Gheorghe Popescu 25 millió dolláros vagyonnal, Adrian Ilie 13-15 millió dollárral, Anghel Iordanescu 13-15 millió dollárral, Dan Petrescu 10-12 millió dollárral, Ilie Dumitrescu 9-10 millió dollárral. Viorel Moldovan 9-10 millió dolláros, Adrian Mutu 6-7 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, Cristian Chivunak 5 millió dollárja van. /Dúsgazdagok toplistája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./ A leggazdagabb romániai magyarok toplistája 1. Teszári Zoltán /Nagyvárad/- RCS&RDS csoport - Romania Cable Systems kábeltelevíziós társaság - 80 millió dollár.2. Prosszer Zoltán és Gabriella /Marosvásárhely/ - Paneuro csoport - 55-60 millió dollár.3. Verestóy Attila - 25 millió. 4. Mudura Sándor - Lotus Market Nagyvárad - 25 millió. 5. Bába György - Cosmo üzletlánc - 22-24 millió. 6. Szarvadi Loránd - Domo üzletlánc - 21-23 millió. 7. Hegedűs Ferenc - Domo üzletlánc - 15-17 millió. 8. Kurkó János György - idegenforgalmi és ingatlanbefektetések -13-15 millió. 9. Fodor Zsolt és Szilvia - EuroGSM - 12-14 millió. 10. Hristea Erika - SecpralPro - 8 millió. /Incze Ferenc: Vagyonosok toplistája. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"
2003. november 13.
"Törvényszéki ítélet született Aradon a Szabadság-szobor visszaállítási munkálatának leállításának jogosságáról. A határozat érvényteleníti az építési engedélyt és a Tűzoltó tér parkosításához szükséges városrendezési bizonylatot is. Az elsőfokú ítélet ellen egyedül az alperes aradi polgármesteri hivatal nyújthat be fellebbezést. /Gujdár Gabriella: Zárva marad a szabadság szobra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./ "Az aradi Szabadság-szobor kérdése továbbra is kulcskérdés a kormányzó párt és köztünk levő együttműködés szempontjából" - szögezte le Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ leszögezte: ragaszkodik az Adrian Nastase miniszterelnök és magyar kollégája, Medgyessy Péter közötti megállapodáshoz, miszerint dec. 31-éig a kérdésben megoldás születik. Markó nem tartja valószínűnek, hogy év végéig visszaállítják a szobrot Aradon, de szerinte lehetséges, hogy nagyon pontos, határidőhöz szabott, feltételeket rögzítő megoldás születik. /B. E. L.: Markó: politikai ügy a szoborcsoport sorsa. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./ "
2003. november 14.
"Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete közleményében kérte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kapcsán indult vizsgálat megszüntetését, ugyanis álláspontja szerint Horia Grama prefektus és Adrian Vlad Casunean, a megyei SZDP elnöke az SZNT ellen tett lépéseikkel és nyilatkozataikkal alkotmányos jogokat sértettek. A közlemény szerint az SZNT ellen indult vizsgálat "teljes mértékben a Szekuritáté 1989 előtti eljárásaihoz hasonló", és hangsúlyozza: a térség regionális fejlesztését minden lakosa kívánja, ennek megakadályozása elítélendő mind a magyar, mind a román lakosság részéről. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke elmondta: a közleményt eljuttatják a kormánynak, a parlamentnek és a miniszterelnöknek, akiktől a szükséges lépések megtételét várják. A Kovászna megyei prefektúra november elején román nyelvre fordította az SZNT-vel kapcsolatos dokumentumokat és a Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróság rendelkezésére bocsátotta azokat, hogy az igazságszolgáltatás döntsön a székely tanácsok törvényességéről. /Kérik az SZNT ellen indított vizsgálat megszüntetését. Az RMDSZ szerint a feljelentők alkotmányos jogokat sértettek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"
2003. november 14.
"Nyilvános vitára bocsátják a Csapó I. József-féle autonómia-statútumot - határozta el nov. 13-i sepsiszentgyörgyi munkaülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állandó bizottsága. Az esetleges módosító javaslatokat dec. 10-éig várják, majd dec. 12-éig véglegesítik a tervezetet. A dokumentumot legkésőbb jan. 6-áig el kell fogadnia az SZNT-nek, ezt követően terjesztik - a képviselők és a szenátorok segítségével - a parlament elé. Lefordították román, angol és német nyelvre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által alapokmányként kezelt autonómia-statútum-tervezet szövegét. Itthon a román sajtóval igyekeznek megismertetni a statútum tartalmát, jövő héten pedig sajtótájékoztatót tartanak Budapesten és Bécsben is. Ügyészségi eljárás egyelőre senki ellen nem indult. Tulit Attila SZNT-alelnök reagált az alsó-háromszéki RMDSZ Operatív Tanácsának nov. 12-i állásfoglalására. Az Operatív Tanács úgy értékelte, hogy Horia Grama, Kovászna megye prefektusa és Adrian Casunean-Vlad PSD-képviselő cselekedeteivel és nyilatkozataival alkotmányos jogokat sértett, és a 89 előtti szekuritátés eljáráshoz hasonlították az SZNT ellen indított kivizsgálást. Az RMDSZ közleményét egyfajta állásfoglalásnak tekintjük, bár nem teljesen egyértelmű - fogalmazott Tulit. Szomorú, hogy a székelyföldi autonómiáról most sem ejtenek egyetlen szót sem, megpróbálják összemosni a székelyföldi regionális fejlesztési tervekkel." /Farkas Réka: Külföldre készül a Székely Tanács. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./"
2003. november 14.
"Balázs Sándor Mikó Imréről írt monográfiáját (Mikó Imre. Élet- és pályakép, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003.) a televízióban Raoul Sorban és az Adrian Paunescu a "Batalia pentru Romania" (Harc [csata?] Romániáért) című műsorukban magyar fasisztát rehabilitáló munkának nevezték. Megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba, Paunescu szenátor pedig bejelentette, hogy e könyv miatt interpellál a szenátusban. Megdöbbentő, hogy Paunescu, az egykori udvari bárd kimondta: "íme, egy nacionalista, irredenta, zsidógyűlölő, náci, fasiszta", anélkül, hogy akár egy szót is megérthetett volna a könyvből. A könyv belső lapján ez olvasható: "Megjelent a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával." Emiatt a tévéműsorban megvádolták Magyarországot horthysta-fasiszta elemek újjáélesztésével. Sorban ahelyett, hogy arról beszélt volna, üldözte-e őt valaki is 1940-1944 között Kolozsváron, kitették-e állásából, mert román, ahelyett, hogy elárulta volna, mennyi fizetést biztosított neki pengőben az horthysta rendszer, a szenátorhoz hasonlóan antiszemitának, nácinak, zsidóüldözőnek minősítette Mikó Imrét. Azt, a Mikó Imrét, aki mentette a zsidókat. Ligeti Ernő, Janovics Jenő, Hegedűs Nándor, Kiss Mór, Ausch Jenő, Stainer Pál és családja, Szeghő Júlia és fia, Dobó Ferenc és családja, Székely Géza (budapesti ügyvéd), Gyalui (Rozenberg) Béla - nem is teljes listája azoknak a zsidóknak, akik Mikó Imrének, az "antiszemitának" is köszönhetik életüket. A kolozsvári zsidók deportálásának krónikása, Lőwy Dániel elismeréssel írt Mikó Imréről. Mikó úgy mentette meg Gyalui (Rozenberg) Béla osztálytársát a deportálástól, hogy hamis okmányokat szerzett be neki, amelyek "igazolták", miszerint Gyalui 1919-ben a Székely Hadosztályban harcolt, holott akkor mindössze hatéves volt. Az ügynek folytatása volt. Miután Gyalui (Rozenberg) megszabadult a haláltábortól, Kanadába távozott. Amikor Mikót eltávolították a tanügyből, az ő közbenjárására alkalmazták egy kis könyvesboltban elárusítónak. Ebben a magyargyűlölettől csöpögő adásban elhangzott még valami. Sorban azt állította, hogy nem a náci Mikót kell követésre méltó magyarnak kinevezni, hanem másokat, így mondjuk Bethlen Bélát. Bethlen Béla a Horthy-rendszert szolgálta Észak-Erdélyben, előbb 1940 őszétől 1944 márciusáig Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegye főispánjaként, majd a legnehezebb időkben 1944. szeptember 2-ától a keleti hadműveleti területek kormánybiztosaként. Bethlen Béla valóban megmentett sok tordai zsidót. De ha ilyen érdemei voltak, akkor miért kellett a román bíróságoknak börtönbe juttatniuk őt? /Balázs Sándor: Mikó Imre, a fasiszta? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./"
2003. november 15.
"Egyre feszültebb a viszony Háromszéken az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között - jelentette ki Adrian Casunean Vlad képviselő, a PSD megyei elnöke. A képviselő rossz néven vette az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének állásfoglalását, melyben őt és Horia Grama prefektust azzal vádolják, hogy cselekedeteikkel és nyilatkozataikkal alkotmányos jogokat sértettek, és a Szekuritáté eljárásaihoz hasonlították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ellen indított kivizsgálást. Casunean szerint a magyaroknak nincsenek külön alkotmányos jogaik, csupán állampolgári alkotmányos jogok léteznek, hiszen mindannyian egyenlőek. Casunean kifejtette, székelyföldi régió nem létezik, ez nem a székelység területe, hanem román föld, Románia területén. Az SZNT autonómiatörekvései kapcsán továbbá hozzátette: "Egyetlen céljuk van, feszültséget kelteni, és megnehezíteni Románia európai uniós csatlakozását. Azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy gondok vannak a térségben, pedig már többször bebizonyítottuk, hogy sehol Európában nem olyan kedvező a kisebbségek helyzete, mint Romániában." /Farkas Réka: Feszült a viszony. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./"
2003. november 15.
"A részben közös gazdasági, kulturális jellemzők is alapot jelentenek a két város szorosabb együttműködésére, a testvérkapcsolat kialakítására - hangzott el a Temesvár-Szeged közös tanácsülésen, Temesváron. A szegedieket meghívták a jövőre esedékes temesvári nemzetközi metszetkiállításra, melyet helyi, újvidéki és szegedi képzőművészek alkotásaiból rendeznek. Botka László, Szeged polgármestere felhívta a figyelmet az európai uniós pénzekből "futtatott" tükörpályázatokra, szorgalmazta a vásárokon, szakmai kiállításokon való kölcsönös részvételt. Adrian Orza temesvári alpolgármester a kórházi adminisztrációval és a szociális védelemmel kapcsolatos tapasztalatcseréket, javaslatokat tartotta szükségesnek. A magyarországi küldöttség este a Kós Károly Közösségi Központban "magyar-magyar" találkozón vett részt. /Pataky Lehel Zsolt: Temesvár-Szeged közös tanácsülés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./"
2003. november 17.
"Adrian Nastase kormányfő és bolgár kollégája, Simeon Saxa Coburg-Gotha a hét végén találkozott Szófiában. A román és a bolgár kormány támogatja egy közös csatlakozási szerződés aláírását, nyilatkozta nov. 16-án Despina Neagoe kormányszóvivő. /Közös román-bolgár uniós csatlakozási szerződés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"
2003. november 17.
"A Stuttgarter Zeitung okt. 24-i számában átfogó cikket közölt Erdélyről, főként Kolozsvárról. Adrian Zielcke újságíró rávilágít Gheorghe Funar polgármester és Vasile Soporan prefektus között húzódó ellentétről, pozitív képet festett a Babes-Bolyai Tudományegyetemről és annak rektoráról Andrei Margaról, aki azt állította egyebek között, hogy Vasile Soporan spicli volt. A szerző hosszasan írt a városban uralkodó nacionalista hangulatról. Funar a német lapnak is elmondta véleményét a magyarokról. Funar azt állította, hogy Kolozsváron nem élnek magyarok, csak magyar származású románok, másrészt emlegette a magyarok barbár génjeit. - A magyarok nem vedlették le barbár génjeiket, szokásaikat, jóllehet már több mint ezer éve Európában élnek - mondta Funar. /Borbély Tamás: Andrei Marga: Soporan besúgó volt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"
2003. november 18.
"Még jól meg sem alakult a Székely Nemzeti Tanács, már támadták őket a román nemzetféltők. Az élen Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével, aki szerint az említett tanács minden tagját bilincsbe kell verni. Egymást túllicitálva kérik, követelik az SZNT-vel való leszámolást, annak megszüntetését. Az RMDSZ vezetői különböző rész- és önérdekek miatt erről nem akarnak beszélni, tárgyalni erről. Romániában a nacionalista hang még mindig uralkodó, "államalkotó" gondolat. Románia nem demokrácia. A tévében a kormánypárti Adrian Paunescu, . Ceausescu udvari költője nacionalista tirádákkal, mítoszokkal szédíti az egyszerű emberek millióit. Több régi volt főelvtárs ma felsőházi tag, s a legvadabb nacionalisták közül valók. Azután a priuszos Pruteanu, a szovjet őrnagyból román honatyává avanzsált Ilie Ilascu, a folytonosan háttérügyek után kutató Sergiu Nicolaescu - így áll pillanatnyilag a román politikum.Az ország érdeke az, hogy a szélsőséges nacionalizmustól és nacionalista politikusaitól megszabadult korszerű, demokratikus Románia kopogtasson az Európai Unió kapuján. /Román Győző: Bilincszörgetés Bukarestben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./"
2003. november 19.
"A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a lakosság 43 százalékának a támogatását élvezi, a liberális-demokrata szövetségre pedig a megkérdezettek 30 százaléka szavazna, amennyiben a következő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat - derült ki a CURS által készített felmérésből. A pártok népszerűségi listáján a harmadik helyen a Nagy-Románia Párt (PRM) áll 16 százalékkal, majd az RMDSZ 5, a Humanista Párt (PUR) 3, illetve a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) és a Népi Akció (AP) egy-egy százalékkal. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 40 százaléka nem döntött még arról, hogy kire szavaz, vagy egyáltalán elmegy-e szavazni. Ami az elnökválasztásokat illeti, a toplista a következőképpen alakul: Adrian Nastasét a szavazók 30 százaléka választaná államfőnek, őt Theodor Stolojan követi 20, Ion Iliescu 18, Corneliu Vadim Tudor 17, Traian Basescu 9, Mircea Geoana 3 és Emil Constantinescu 1 százalékkal. A bizonytalanok számaránya ebben az esetben 55 százalék. /A pártok népszerűségi listáján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./"
2003. november 20.
"Az Orbaiszéki Székely Tanács (OSZT) sajtótájékoztatót tartott Adrian Casunean-Vlad kormánypárti képviselő, az SZDP megyei elnöke nyilatkozata kapcsán. A politikus múlt heti sajtótájékoztatóján az állította, hogy "Székelyföld nem létezik". Ferencz Botond, az OSZT elnöke elmondta: az ilyen kijelentések tulajdonképpen azért hangzanak el, hogy bosszantsák a székelységet. Gazda József, az OSZT tiszteletbeli elnöke kifejtette: "Európa a régiók Európája. Casunean úr kijelentése tagadja a régiók létét. Egységes "nemzetállamról" beszél, és valótlanságokat állít. Eszerint Románia egységes, és nincsen Moldva, nincsen Munténia, nincsen Olténia, Erdély, és nincsen Székelyföld sem." "Az autonómia tagadásával árt Románia nemzeti érdekeinek - folytatta Gazda József. - Azzal, hogy tagadja a romániai magyarság jogát saját szülőföldjéhez, hazájához, tagadja a hazát, a haza fogalmát is, és azt, hogy Románia minden fiának hazája." - Az ilyen megnyilatkozások ellen alkotta meg az Európa Tanács Parlamenti Bizottsága 2003/1334-es határozatát - mondta Gazda József. - Ennek egyik cikkelye szerint a nemzetiségek alapvető jogai és szabadsága azokban az országokban, amelyek tiszteletben tartják azokat, jórészt úgy tekinthető, mint egy államon belüli megoldás, mely lehetővé teszi a kisebbség számára, hogy gyakorolja jogait, és megőrizze kulturális önazonosságát. /(faragó): Casunean árt Románia nemzeti érdekeinek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./"
2003. november 21.
"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete tagjai tevékenységének a kivizsgálását kérte Románia főbírájától Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Funar azt kérte a törvényszékektől, hogy állítsanak ki letartóztatási parancsot a fent említettek nevére, csendháborítással és a román állam egységének a megbontásával vádolva őket. A polgármester nyílt levelet intézett Adrian Nastase kormányfőhöz is, melyben felhívta figyelmét az EMNT nov. 19-én Kolozsváron tartott találkozójára, ahol a testület autonómia-tervezetét ismertették. Funar szerint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) célja, hogy 2004. márc. 15-én kikiáltsa Székelyföld területi autonómiáját és egy kis Magyarországot hozzon létre. Szerinte ezt a célt szolgálja az RMDSZ-nek a választási törvény módosítására tett javaslata is, hiszen ha egyfordulós lesz a helyhatósági választás, bizonyos városokban nagyobb az esély arra, hogy magyar polgármesterek győzzenek. /P. M.: Egységféltő polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"
2003. november 22
"Nastase miniszterelnök kétnapos látogatásra Temes megyébe érkezett. A varsói Közép-európai Kezdeményezés regionális politikai csúcstalálkozóról Adrian Nastase kormányfő útja egyenesen Temesvárra vezetett, ahol először az európai uniós mintára létrehozott Romániai Fiatal Farmerek Egyesületének alakuló ülésére volt hivatalos. A kormányfő és kísérete ezután az SZDP megyei szervezeténél az elnökség tagjaival folytatott zártkörű tárgyalást. A Nyugati Jelen kérdésére a miniszterelnök kijelentette: bár közeledik az év végi határidő, hivatalos egyeztetés nem történt még, csupán az "RMDSZ vezetőinek egyikével-másikával" tanácskozott az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításáról. "Bízom abban, hogy sikerül civilizált módon, mindkét félnek megfelelő, senkinek az önérzetét nem sértő megoldást találni december 15-ig" - hangzott az udvarias válasz. /Pataky Lehel Zsolt: Udvarias ígéret a szoborügy rendezésére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/"
2003. november 26.
"A mai globalizálódó világban az irredentizmus fokozatosan talaját veszti, s az aradi szabadság- emlékmű bizonyosan állni fog - fejtette ki a Ziua hasábjain nov. 25-én megjelent cikkében Adrian Severin volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének tiszteletbeli elnöke. Severin szerint ma már nehezen lehet megindokolni, miért is kell megakadályozni egy olyan emlékmű felállítását, amely egyesek számára a szabadságvágyat fejezi ki. /Severin szerint a Szabadság-szobor állni fog. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./"
2003. november 27.
"Titokban, az RMDSZ megkérdezése nélkül nevezett ki kisebbségügyi államtitkárt a román kormány. Cristian Jura a Diszkriminációellenes Tanács éléről került nov. 19-én az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetői székébe. Borbély László RMDSZ-alelnök elmondta, a szövetség sérelmezi az eljárást. A hivatalt a júniusi kormányátalakítás során vonták közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe, munkájának irányítását a kormányfőtitkárságra bízták. Furcsa módon sem a miniszterelnöknek alárendelt hivatalok listáján, sem a kormányfőtitkárság felépítésében nem jelenik meg a kormány honlapján ez a hivatal. Az államtitkári tisztség a hivatal megalakulása óta állt betöltetlenül. A kisebbségekkel kapcsolatos döntéseket helyettes államtitkárként Markó Attila és Ovidiu Gant hozta meg. A 2001-es pártközi együttműködési megállapodás írta elő, hogy az Etnikumközi Hivatal struktúrájáról és jogköreiről a Szociáldemokrata Pártnak konzultálnia kell az RMDSZ-szel. Mindkét fél elfogadhatónak tarthatta az államtitkár nélküli állapotot, hiszen a 2002-es és 2003-as együttműködési megállapodásban már nem is tértek ki e kérdésre. Cristian Jura kinevezését a kormány nem hozta nyilvánosságra. "Felélesztjük a Kisebbségi Tanács és az ezen belül alakított bizottságok működését, átláthatóbb módon finanszírozzuk majd a kisebbségi programokat, és a kisebbségi szervezetekkel szorosabb partnerséget alakítunk ki" - részletezte elképzeléseit az új államtitkár. A Diszkriminációellenes Tanács élére Jura távozása után a miniszterelnök Adrian Camarasant, az intézmény korábbi tanácsosát nevezte ki. /Gazda Árpád: Suttyomban változik a kisebbségpolitika. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ A kormánypárt nem konzultált az RMDSZ-szel a kisebbségi államtitkár személyéről. A kormánypárt és az RMDSZ viszonya romlik. Markó Béla nem beszélhetett egy EU-integrációs konferencián. A kisebbségi államtitkárság ügyét az RMDSZ sérelmezi, de ez már nem sokat ér. Felmerült az is, hogy mindez színjáték, hogy aztán a választási évet mindkét politikai formáció megtisztult állapotban kezdhesse, írta Csinta Samu. /Csinta Samu: Hideg szelek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./"
2003. november 28.
"Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase miniszterelnök és Teoctist ortodox pátriárka jelenlétében tartották meg nov. 27-én a parlament ünnepi ülését. A pártok felszólalói beszédeikben dec. 1-jének különböző aspektusaira fektették a hangsúlyt, míg a kormánypárt a történelmi esemény jelentőségét emelte ki. Ion Iliescu államfő aki a szeparatista törekvések ellen foglalt állást. Szerinte ezeknek "fő célja etnikai szempontból tiszta enklávék létrehozása", amit fölöslegesnek és veszélyesnek tart. Az államelnök szerint a módosított alkotmány a nemzeti kisebbségek számára az összes jogot biztosítja. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke beszédében Moldova Köztársaság és Románia egyesítése mellett érvelt. A liberális-demokrata szövetség tagjai különbözőképpen viszonyultak az ünnephez. Markó Béla RMDSZ-elnök dec. 1-je ellentmondásaira hívta fel a figyelmet, kijelentve: a magyarok sok ideig nem tudták, ünnepeljék-e ezt a napot, mivel nekik teljesen mást jelent, mint a román lakosságnak. Hozzátette: az RMDSZ mai álláspontja szerint kötelességünk mindenben azt keresni, ami összeköt, és nem, ami elválaszt, ezért a magyarok is ünneplik dec.1-jét. /P. M.: Parlamenti megemlékezés december 1-jéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"
2003. november 28.
"Ion Iliescu nov. 27-én az RMDSZ képviselőivel konzultált a választási törvények módosításáról, a jövő évben esedékes helyhatósági, illetve parlamenti és elnökválasztások időpontjáról. Az RMDSZ egyetért azzal, hogy az önkormányzati választásokra jövő év június 6-án kerüljön sor, és azt javasolja, hogy ezek egyfordulósak legyenek. A parlamenti választások esetén az RMDSZ-nek nem érdeke a listás módszer megváltoztatása. A szövetség nem emel kifogást a kormánypárt által javasolt dec. 12 (elnökválasztások első fordulója, és parlamenti választások), illetve dec. 19. ellen, de azt szeretné, hogy néhány héttel korábban, november végén kerüljön sor a választásokra, természetesen, amennyiben az Alkotmánybíróság jóváhagyja. Az RMDSZ nem támogatja viszont azt a javaslatot, hogy a parlamenti választások az elnökválasztások második fordulójával essenek egy időpontra. A tanácskozáson ismertették az államfővel az RMDSZ álláspontját a román politikai életben egyre nagyobb vihart kavaró kérdésekről. A választások időpontjával kapcsolatban nem vetődött fel reális alternatívaként az az Adrian Nastasétól származó javaslat, miszerint a júniusi helyhatósági választásokkal egyidőben előrehozott parlamenti választásokat rendezzenek. A tanácskozáson Markó Béla kérte Ion Iliescut, lépjen közbe annak érdekében, hogy a nacionalista retorika ne mérgezze meg a választási kampányt. Újságíróknak nyilatkozva a szövetségi elnök kifejtette: a nov. 25-i fórumot is azért hagyta el, mert elnézték, hogy C.V. Tudor fél órás kampánybeszédet tartson. A tanácskozáson nem esett szó arról, hogy a kormánypárt az RMDSZ-szel való konzultálás nélkül állított kisebbségügy államtitkárt. /Sz. K.: Választások: Iliescu-RMDSZ konzultáció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"
2003. december 2.
"Katonai parádéval, szoboravatással, előadásokkal és tűzijátékkal ünnepelték dec. 1-jén Gyulafehérváron Románia nemzeti ünnepét, Erdély Romániával történt uniójának 85. évfordulóját. Az ünnepségen jelen volt Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő is. A román közszolgálati televízió élő adásban közvetítette a rendezvényeket. A műsor során Florin Constantiniu történész akadémikus kifejtette: 1918-ban Románia ígéretet tett az ország akkori lakossága mintegy 30 százalékát kitevő nemzetiségek jogainak tiszteletben tartására. A gyulafehérvári ígéreteket azonban a román állam sem a két világháború között, sem pedig a kommunista korszakban nem teljesítette. A román történész szerint az idén elfogadott román alkotmány első alkalommal szentesíti maradéktalanul a romániai nemzetiségek saját oktatáshoz, anyanyelvű közigazgatáshoz és igazságszolgáltatáshoz való jogát. Gyulafehérváron mondott beszédében Iliescu elnök is leszögezte: a romániai alkotmány a legszélesebb jogokat biztosítja az országban élő nemzetiségeknek. /Román nemzeti ünnep Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"
2003. december 2.
"A román nemzeti ünnep jegyében zajlott Adrian Nastase nov. 30-i, vasárnapi kolozsvári látogatása, amelyen a kabinet több tagja is részt vett. A miniszterelnök először a IV. Erdélyi Hadtesthez, délután pedig az Elitképző Központba látogatott, majd ünnepi tudományos ülésszakon vett részt. Nastase Kolozsváron nyugdíjasokkal is találkozott. Sajtóértekezletén mások mellett a magyar nemzeti tanácsok megalakulásáról, a választásokról és Vasile Soporan prefektus állítólagos Szekuritáté-iratcsomójáról beszélt. Ioan Rus belügyminiszter a magyar nemzeti tanácsok megalakulásával kapcsolatban kijelentette: az etnikai alapú autonómiával foglalkozókat elmegyógyintézetbe kellene beutalni. A miniszterelnöki vizit során az újságírók nem vehettek részt a háborús veteránokkal és a nyugállományba helyezett tisztekkel tartott találkozón. A sajtóértekezleten a Szabadság arra volt kíváncsi, hogyan vélekedik Adrian Nastase az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttjelölő kistérségi fórumairól. A kormányfő elmondta: Romániában csupán az alkotmánynak megfelelő struktúrákat lehet létrehozni. Az alaptörvénynek ellentmondó intézmény nem működhet. Arról, hogy mi a véleménye a bukaresti pápai nunciusnak, a Vatikán képviselőjének a moldvai csángók anyanyelvhasználatára vonatkozó pozitív kijelentéseiről. Nastase kitért a kérdés megválaszolása elől: - A Vatikánról van szó vagy a katolikus egyházról? Vagy esetleg a katolikus egyház közoktatási minisztériumáról beszélünk? - kérdezett vissza a kormányfő. A sajtó képviselői a Soporan-ügy felől is érdeklődtek. A kormányfő szerint számtalan kérdőjel merül fel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) tevékenységével kapcsolatban. Furcsának találta, hogy a kolozsvári polgármester-jelölt Vasile Soporan prefektus iratcsomója épp most, a választások közeledtével látnak napvilágot. Úgy vélekedik: megtörténhet, hogy a testület politikai szerepet tölt be. Nastase szerint 20 megye sokkal jobban megfelelne Románia igényeinek, de az ország jelenlegi területi-közigazgatási felosztásának bármiféle módosítása csakis a 2004-es választások után kerülhet napirendre. /Kiss Olivér: Ellenőriznék a nemzeti tanácsok működését. Nastase: a katolikus egyház ugyanaz, mint a Vatikán? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"
2003. december 2.
"A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szerint az elmúlt egy év alatt nem történt semmilyen előrelépés a magyar-román viszonyban, nem történt javulás az erdélyi magyar kisebbség sorsában - jelentette ki de. 1-jén Almássy Kornél, a budapesti Kempinski Hotel előtt tartott sajtótájékoztatóján. - Elmondhatjuk, hogy feleslegesen alkudott meg a magyar miniszterelnök egy évvel ezelőtt itt, a Kempinski Hotelben - fogalmazott az MDF elnökségének tagja. A politikus emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, 2002. dec. 1-jén "Medgyessy Péter és Adrian Nastase közösen ünnepelte Budapesten a román nemzeti ünnepet, amely Erdély elcsatolásának ünnepe Romániában, nekünk pedig ez egy nagyon fájdalmas gyásznap". /Elégedetlen az MDF a magyar-román viszonnyal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"
2003. december 9.
"A napokban egy felhívás járta végig a román parlament két házát, amelyben Adrian Severin, jelenlegi kormánypárti képviselő arra kérte a honatyákat, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéséhez, és véglegesen döntsék el: az aradi Szabadság-szobrot ne az egykori Attila téren állítsák fel, ha egyáltalán erre sor kerül, mert ez csak a magyar irredenták találkozóhelyéül szolgálna. Severin eddig magyarbarátságáról volt ismert, a Tusványosokon is nem egy alkalommal maximális toleranciáját villogtatta. A románok nem akarnak emlékezni arra, hogy ezer éven át Erdélyben és a Bánságban a történelmi események főszereplői nem ők, hanem a magyarok és a szászok meg svábok voltak. Aradot például 1880-ban 44 320 fő lakta, ebből 21 148 volt magyar, tehát az összlakosság 47,7 százaléka, 10 770 fő volt német, és csak az összlakosság 21,3 százaléka román (9440 fő). 1910-ben a magyarság a városban az összlakosság 63,4, míg a románság 19,1 százalékát tette ki. Mára már Arad lakosainak döntő többsége román, a magyarság létszáma évről évre fogy. És az újonnan betelepedtek nem akarnak emlékezni arra az időkre, amikor Erdély és a Bánság városaiban a magyarság volt többségben. Mert amint Severin az említett felhívásában említi is: élénken él bennük 1940, amikor is Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, és érdekes módon a különböző etnikumok nagyvárosokbeli aránya is hirtelen megváltozott. Kolozsváron például a magyarság létszáma az 1930-beli 53,3 százalékról 1941-ben 87,1 százalékra nőtt, míg a románságé 35,6 százalékról 10 százalékra csökkent, Nagyváradon pedig ugyanebben az évben a magyarok részaránya a 67,8 százalékról 92,1 százalékra emelkedett, míg a románságé 24,5 százalékról 5,2 százalékra csökkent. Kolozsváron például ma már állítólag a 20 százalékot sem éri el a magyarok száma. És ugyanilyen változás ment végbe a többi nagyvárosban is. Még a többségben magyarok lakta székelyföldi megyékben is folyamatosan növekszik a románság részaránya. A kérdés csak az: Severin "mikor őszinte, amikor Tusnádfürdőn mosolyog ránk, vagy amikor Bukarestben ágál ellenünk?" - kérdezte cikkében Román Győző. /Román Győző: Te is fiam, Severin?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./"
2003. december 9.
"Napvilágot látott a Transsylvania, Az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi kiadványának új száma. Többek között Jánky Béla, Vas István, Egyed Emese, Kovács András Ferenc versei olvashatók benne, továbbá Mindennapi szabadságharcunk (Egyed Ákos); Nyílt levél Markó Bélának, az RMDSZ elnökének (Fodor Sándor); Adrian Paunescu szerint gyilkosok voltak az aradi vártanúk (Cseke Péter Tamás); Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. /Lapról-lapra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"
2003. december 10.
"Még mindig működésképtelen a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS), mert a három kormánypárti tagja - bár felveszi fizetését - nem jelenik meg az üléseken. A távolmaradók mindaddig nem hajlandók részt venni a munkálatokban, amíg a parlament nem vitatja meg a testületben kialakult helyzetet. Továbbra is két táborra oszlik a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS), amelynek tagjai kölcsönösen perelik és csalással vádolják egymást. Az egyik csoportosulás - Gheorghe Onisoru elnök, Mircea Dinescu, Horia Roman Patapievici, Andrei Plesu és Csendes László - dec. 9-én sajtótájékoztatót tartott, amelyen elpanaszolták, hogy a másik fél tagjai - a kormánypárt által javasoltak - már egy éve nem járnak a testület üléseire, ennek ellenére felveszik a havi húszmillió lejes fizetésüket. "Október végén eldöntöttük, hogy a CNSAS szabályzata alapján zároljuk a bérüket. Ezt követően perbe fogtak minket, és a Bukaresti Ítélőtábla igazat adott nekik" - újságolta Patapievici, aki erkölcstelennek és precedens nélkülinek nevezte a bírósági döntést. Andrei Plesu kifejtette, hogy a három CNSAS-tag távolmaradása miatt nem tudnak érdemben döntéseket hozni. Tájékoztatták már Adrian Nastase kormányfőt és Dan Matei Agathont, a PSD főtitkárát a kialakult helyzetről. Egy alkalommal Nastase kijelentette, nincs is szükség a CNSAS-ra. A CNSAS működésképtelensége már csak azért is gondokat okozhat, mert e testület hivatott kivizsgálni a jövő évben, hogy a parlamenti és az elnökjelöltek álltak-e valamilyen kapcsolatban a Szekuritátéval; az egykori besúgók ugyanis a törvény értelmében nem indulhatnak a választásokon. /Patthelyzetbe került az országos átvilágító bizottság. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./"