Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. június 7.
"Románia számára nem elsőrendű fontosságú a Verespatakon tervezett nyíltszíni aranykitermelés - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő jún. 6-án. - Hol az akadémiára, hol a patriárchátusra, hol a parlament elé küldözgetjük ezt a tervet ahelyett, hogy egyértelműen kimondanánk, mit gondolunk róla. Világosan ki kellene mondanunk, hogy ez a terv nem elsődleges számunkra, mert túlságosan nagyok a kockázatai a térségre és a környezetre nézve - mondta Adrian Nastase. /Nastase: Kockázatos a verespataki projekt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./ "
2003. június 11.
"Nemzeti érdekünk az uniós csatlakozás, ebben egyetértenek a kormánypártok és az ellenzéki pártok, mint ahogy abban is egyetértés van, hogy a Kárpát-medence magyarságának a határok megváltoztatása nélküli egyesítése európai keretek között kell megtörténjen - nyilatkozta Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki a pünkösdi búcsú alkalmával látogatott Csíkszeredába. Medgyessy Péter és Adrian Nastase kormányfő jún. 6-i megbeszélésén többek között a kedvezménytörvény módosításáról is szó esett. A két kormányfő megegyezett abban, hogy a törvény parlamenti módosítását követően, tárgyalásokat kezdenek a végrehajtással kapcsolatos kormányközi megállapodás előkészítéséről. A két kormányfő két autópálya mellett kötelezte el magát, ebből az egyik az Erdélyt átszelő. Medgyessy Péter kijelentette: érvényben van a kedvezménytörvény és érvényben van az Orbán-Nastase-egyezmény végrehajtására vonatkozó megállapodás is. /Szüszer-Nagy Róbert: Nemzetegyesítés európai keretek között. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./"
2003. június 14.
"A román kormány határozottan leszögezi, hogy Románia határain belül 1940 és 1945 között nem volt holokauszt - hangsúlyozta a román kormány legutóbbi ülése után kiadott közlemény. A kormány jún. 12-i ülésén jóváhagyta azt az együttműködési megállapodást, amelyet a Román Országos Levéltár kötött az Egyesült Államokban működő Holokauszt Emlékmúzeummal. A román kormány "támogatja azokat a kutatásokat, amelyek az Európában történt holokauszt jelenségét igyekeznek feltárni - egyebek között a román archívumokban lévő dokumentumok alapján is -, ugyanakkor nagy nyomatékkal hangsúlyozza azt a tényt, hogy Románia határain belül 1940-1945 között nem volt holokauszt". Romániában mind a mai napig sokan tagadják, hogy a románokat felelősség terhelné a holokauszt miatt. A romániai zsidósággal szemben elkövetett bűnök miatti felelősség elutasítását jól mutatja az is, hogy a közelmúltban Marosvásárhelyen avatták fel az első romániai Holokauszt-emlékművet, amelynek talapzatára az a felirat került, hogy a marosvásárhelyi zsidó közösséget "a fasiszta magyar kormány" deportálta Auschwitzba. Az első Holokauszt-emlékmű színhelyének kiválasztása, az emlékműn lévő felirat is azt igyekszik sugalmazni, hogy zsidóüldözések a 2. bécsi döntést követően 1940-ben Magyarországhoz került Észak-Erdélyben történtek. Történelmi tény, hogy Magyarország német megszállását követően 1944 májusában és júniusában a magyar hatóságok 151 180 zsidót deportáltak Észak-Erdélyből. A németeknek átadott zsidókat Auschwitzba hurcolták, közülük alig 16 ezer ember élte túl a haláltábor borzalmait. A zsidók deportálása és tömeges kiirtása Romániában azonban már 1941-ben megkezdődött, szinte egy évvel azt megelőzően, hogy hivatalos programmá lett a náci Németországban a hírhedt végső megoldás: az európai zsidóság kiirtásának terve. 1941 és 1942 folyamán a bukaresti, jászvásári (Iasi), dorohoi pogromokban, a Dnyeszteren túli területeken felállított kivégzőtáborokban - ahová a Besszarábiából és Bukovinából elhurcolt zsidók kerültek - a jelenlegi kutatási adatok szerint 265-275 ezer zsidót öltek meg. Ezekért a tömeggyilkosságokért Románia akkori tényleges vezetőjét, Ion Antonescu marsallt terhelte a fő felelősség, akit háborús bűnök elkövetése miatt 1946-ban halálra ítéltek és kivégeztek. Az első romániai Holokauszt-emlékmű helyszínéül kiválasztott Marosvásárhelyen ma is a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevét viseli az egyik belvárosi utca. /Romániában nem volt holokauszt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Egy év és három hónap telt el azóta, hogy a Nastase-kabinet sürgősségi kormányrendeletbe foglalta: a holokauszt tagadása öt évig terjedő börtönnel büntethető. Most pedig a kormány leszögezte, hogy Románia határain belül 1940 és 1945 között nem volt holokauszt. Ezen kormányközlemény után Nastasééknak kevesebb hitelük marad a nemzetközi közösséggel szemben. A fél évszázadon át tartó történelmi misztifikálás után a román vezetés végre elismerte: Romániában a negyvenes években több százezer áldozatot követelő zsidóüldözés folyt. Úgy tűnt, az amerikaiaknak sikerült tudatosítaniuk az Egyesült Államokba látogató román politikusokban: Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg Ion Antonescu marsallnak állítanak szobrokat, amíg nem gátolják meg a román fasiszta diktátor kultuszát, az egyre hangosabbá és hivatalosabbá váló holokauszttagadást. Nagy garral elkezdődött az Antonescu-szobrok leszerelése, ám ahol már kisebb ellenállásba ütközött a dolog, ott ezt sem erőltették. A marsallról elnevezett utcák nevét szinte sehol nem változtatták meg, a nemzetféltő szónokok pedig háborítatlanul uszíthattak tovább a parlamenti pulpitusról, akár a kormánypárt színeiben is. Adrian Nastase miniszterelnök nem volt őszinte, amikor - egy évvel ezelőtt - így fogalmazott: "A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni... Románia csakis akkor léphet a demokrácia útjára, és tagolódhat be az európai és euroatlanti struktúrákba, ha előbb őszintén szembenéz történelmével, és nem csupán a hősi cselekedeteket ismeri el és hangoztatja." /Salamon Márton László: Holokauszt, másként. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./ 1944 májusában és júniusában a magyar hatóságok 151 180 zsidót deportáltak Észak-Erdélyből. A németeknek átadott zsidókat Auschwitzba hurcolták, közülük alig 16 ezer ember élte túl a haláltábor borzalmait. A zsidók deportálása és tömeges kiirtása Romániában azonban már 1941-ben megkezdődött, majdnem egy évvel azt megelőzően, hogy a hírhedt végső megoldás a náci Németországban hivatalos programmá lett. 1941 és 1942 folyamán a bukaresti, iasi-i, dorohoi-i pogromokban, a Dnyeszteren túli területeken felállított kivégzőtáborokban - ahová a Besszarábiából és Bukovinából elhurcolt zsidók kerültek - a jelenlegi kutatási adatok szerint 265-275 ezer zsidót öltek meg. /Börtönnel büntethetők? = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./"
2003. június 17.
"A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottsága máj. 16-án döntött a kormányátalakításról. Az Adrian Nastase pártelnök által vezetett ülésen úgy döntöttek, hogy az eddigi 22 minisztérium helyett 14 marad. Ennek értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányában részt vesz Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter, Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Ilie Sirbu mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter, Miron Mitrea szállításügyi, építkezésügyi és turisztikai miniszter, Dan Nica távközlési miniszter, Hildegard Puwak európai integrációs miniszter, Razvan Teodorescu kulturális és vallásügyi miniszter, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter, Elena Dumitru, munkaügyi és családügyi miniszter, Alexandru Atanasiu oktatási, ifjúsági és kutatásügyi miniszter, Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter, Mircea Goana a külügyminiszter, Mircea Beuran egészségügyi miniszter, Serban Mihailescu, kormányfőtitkár. További hat tárcanélküli miniszterről is döntés született Gabriel Oprea, Eugen Dijmarescu, Vasile Puscas, Marian Sirbu, Ionel Blanculescu és Acsinte Gaspar személyében. /Döntöttek az új kormány összetételéről. Az oktatásügy és az egészségügy új kézbe került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"
2003. június 17.
"A kormányátszervezés nyomán bekövetkező változások "jótékonyak" lesznek, a kabinet tevékenysége hatékonyabbá válhat - nyilatkozta Markó Béla azt követően, hogy jún. 16-án találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. Az RMDSZ elnöke elmondta, a kormányfő tájékoztatta a kormány átszervezéséről, a személycserékről és a szaktárcák összevonásáról. Markó hangsúlyozta, a találkozón nem merült fel az RMDSZ kormányzatba való belépésének kérdése, a szövetség és a Szociáldemokrata Párt folytatni kívánja az eddigi együttműködést. /Nastase-Markó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./"
2003. június 18.
"A Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottságának döntése értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányátalakítást hajtott végre. Ennek következtében, más minisztériumok mellett, megszűnt a Vasile Dancu által vezetett Tájékoztatási Minisztérium is, amelynek keretében működött a kisebbségekkel foglalkozó hivatal is. Markó Attilát, a Kisebbségi Hivatal helyettes államtitkára elmondta, a Kisebbségi Hivatal minden valószínűség szerint a kormányfőtitkárság kebelébe kerül vissza. Az intézmény eddig sem volt minisztérium, mert nem rendelkezett önálló gazdálkodási jogkörrel. /Köllő Katalin: A kormányfőtitkárság hatáskörében a kisebbségi hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"
2003. június 23.
"Az EU szaloniki csúcsértekezletén jelen levő román hivatalosságok jún. 21-én üdvözölték az Európai Tanács Romániára vonatkozó következtetéseit, és úgy vélték, Bukarest mindent megkapott, amit jelen pillanatban kívánhatott. "Románia nagyon jó jegyet kapott az európai integrációs vizsgán" - fogalmazott Adrian Nastase kormányfő. Nastase kifejtette, a csúcsértekezlet zárónyilatkozata leszögezte, hogy az unió bővítése visszafordíthatatlan és folytonos; a Romániával és Bulgáriával folyó tárgyalások ugyanazon elvek alapján történnek, mint a többi tíz tagjelölt ország esetében, a Romániával és Bulgáriával folyó tárgyalások lezárásának határideje 2004 vége, az EU 2007-2013 időszakra vonatkozó költségvetése pedig számol a két ország 2007. január elsejei csatlakozásával. Nastase elmondta, Románia "rendkívül ambíciózus" célkitűzéseiről megbeszélést folytatott Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. /(Mediafax): Románia mindent megkapott, amit kívánhatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./"
2003. június 25.
"A bukaresti Adevarul napilap elkészítette a gazdasági érdekeltséggel is rendelkező honatyák toplistáját, a politikusok által leadott vagyonnyilatkozatok tartalma alapján. Az első az üzleti életben Verestóy Attila, aki 12 gazdasági társaságnál részvényes, azt beszélik - állítja a lap - fűrészáruval és ételjegyekkel foglalkozik. Verestóyt a szociáldemokrata párti Doru Ioan Taracila követi a toplistán. Hasonló helyezést ért el a liberális Dan Constantinescu, aki szintén 10 vállalkozásnál érdekelt. A bukaresti napilap szerint a szenátoroknak több mint fele végez még egyéb, fizetett tevékenységet, a törvény értelmében pedig ezeket a mellékkereseteket is be kellett vallani. Az erről szóló nyilatkozatok alapján az élvonalban Adrian Paunescu áll, aki 6 mellékállást foglal el - természetesen az ezzel járó keresettel együtt: tévéműsor-szerkesztő, egyetemi tanár, egy konstancai hetilap munkatársa, tagja továbbá a Szerzői Jogok Egyesületének, az Írószövetségnek és az Irodalmi Alapnak. A kormánypárti Sergiu Nicolaescu forgatókönyvírás, színészkedés, filmrendezés révén jut mellékeresethez, Aristide Roibu, Antonie Iorgovan és Alexandru Athanasiu jogászok mellékkeresetét pedig pedagógiai tevékenységük biztosítja, az utóbbi három egyetemen is előad. Ami az egyesületi és alapítványi tagságokat illeti, az élen a kormánypártot képviselő Adrian Paunescu és Avram Craciun áll, mindegyikük 5 ilyen jellegű szervezet tagja. /Toplistán a gazdaságilag érdekelt honatyák. Verestóy Attila a lista élén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"
2003. július 1.
"Több mint tízezer dollárt adományoztak az igazságtalanul meghurcolt és jogtalanul elítélt, majd börtönbe zárt Reiner Antal és Héjja Dezső megsegítésére az amerikai magyarok. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF - Hungarian Human Rights Foundation) által március elején indított adománygyűjtő akció célja, hogy anyagilag felkarolja Reiner Antalt és Héjja Dezsőt, akiket az 1989-es kézdivásárhelyi események kapcsán a román ügyészség igazságtalanul Aurel Agache milicista "meglincselésével" vádol. Az amerikai magyarok szolidaritási akciója lehetővé teszi majd, hogy kilenc évig 1,5 millió lejes havi járulékhoz jusson Reiner Antal és Héjja Dezső, amit életkörülményeik javítására és orvosi kezelésük fedezésére fordíthatnak. Reiner Antal és Héjja Dezső egyetlen bűne az 1989-es forradalmi eseményekkor az volt, hogy magyaroknak születtek. "Mert a forradalmárok Bukarestben románok, Kézdivásárhelyen pedig magyarok voltak. A románok között forradalmár-kitüntetést és nyugdíjat osztogattak, a magyarokat pedig meghurcolták és börtönbe vetették!" - áll a 4500 címre kiküldött HHRF-levélben. Az 1989-es romániai események kapcsán összesen 13 magyar nemzetiségű személy ellen született igazságtalan ítélet. A székelyföldi Oroszhegyen négy vádlottat 66 év szabadságvesztésre ítéltek, Zetelakán három vádlottat 58 évre, Kézdivásárhelyen pedig hat vádlottat 21 évre. A három per 145 év összesített börtönbüntetéséből 34 évet és 7 hónapot le is töltöttek, a 13 vádlott közül 3 meghalt, kettő pedig öngyilkosságot követett el. A kirakatperekben elítélt, és igazságtalanul bebörtönzött erdélyi magyarok szabadonbocsátása és teljes rehabilitálása érdekében a HHRF tizenhárom éve nemzetközi erőket mozgósít. Szóvá tette ügyüket kongresszusi tanúvallomásban Washingtonban, Strasbourgban az Európa Tanácsnál, a Románia NATO csatlakozásáról szóló tanácskozáson, romániai tárgyalásra készülő magas rangú amerikai tisztviselőkkel és Adrian Nastase román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélésen. (Sajtóközlemény, HHRF) /Kilenc évig folyósít havi járulékot Reiner és Héjja számára a HHRF az amerikai magyarok adományaiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"
2003. július 3.
"Adrian Nastase miniszterelnök Budapestre utazott, találkozott Medgyessy Péter miniszterelnökkel. Adrian Nastase szerint a román és a magyar hatóságok olyan kétoldalú megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely a Magyarország határain kívül élő magyaroknak nyújtott kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit rögzíti nyilatkozott Nastase Budapesten azután, hogy találkozott a magyar kormányfővel. /Kedvezménytörvény és memorandum. Medgyessy-Nastase találkozó Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Medgyessy Péter magyar miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő jún. 1-jei budapesti megbeszélésén egyetértett abban, hogy olyan kétoldalú megállapodásra van szükség, amely megteremti a kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit Romániában - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő Medgyessy Péter miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő négyszemközt folytatott megbeszélése után. "Medgyessy Péter hangsúlyosan vetette fel a csíkszeredai konzulátus megnyitásának igényét és lehetőségét, amelyről további egyeztetések várhatók" - mutatott rá a szóvivő. "A közeljövőben létrejön a magyar-román külügyminiszteri találkozó, ahol várhatóan ezek a témák ismét felmerülnek" - tette hozzá a szóvivő. A román kormányfő a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című háromnapos tanácskozás júl. 1-jei zárónapjára érkezett Budapestre, ahol fel is szólalt. /Kell a kétoldalú megállapodás. Medgyessy Péter és Adrian Nastase megbeszélése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"
2003. július 3.
"A román kormányfő szerint a román és a magyar hatóságok olyan kétoldalú megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely a Magyarország határain kívül élő magyaroknak nyújtott kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit rögzíti. A Rompres-tudósítás rámutatott, hogy Adrian Nastase a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során egész sor közös tervről is eszmecserét folytatott, s közülük megemlítette a Bukarest-Budapest autópályát. A román kormányfő azt mondta, hogy a keddi nap folyamán, amíg ő Budapesten tartózkodik, Bukarestben memorandumot írnak alá az autópálya egy szakaszának finanszírozásáról. /Feltételek a kedvezménytörvény alkalmazásához. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"
2003. július 9.
"Ráduly Levente Markó Béla szövetségi elnökkel keveredett nyilvános vitába. Amióta életbe lépett a közigazgatási törvény, mely lehetővé teszi az anyanyelv használatát, Ráduly az egyetlen, aki következetesen elmond néhány magyar mondatot Marosvásárhelyen, a románul zajló közgyűléseken, amelyeket a jelen levő Kolcsár Magdolna tolmácsnő le is fordít az állam nyelvére. A reakció román oldalról - a merev elutasítás. Volt már emiatt kirohanás, ajtócsapkodás, miegyéb. Legutoljára a román tanácsos kifejtette: amit Ráduly tesz: pimaszság, tiszteletlenség, a jelenlevők semmibe vétele, és szerinte a törvény nem arra vonatkozik, hogy a tanácsosok megszólalhassanak magyarul is. Aki egyetemi diplomát szerzett, történetesen éppen az orvosit végezte el, annak kötelessége volt megtanulni románul, tehát a doktor úr csakis rosszindulatból akar mindenáron magyarul felszólalni. A román tanácsosnak eszébe sem jut az, hogy az utóbb évtizedekben talán éppen ők voltak a tapintatlanok, amiért eszük ágában sem volt megtanulni a többség nyelvét, mely egy ideje sajnos kisebbség lett a városban. A tanácsos úr számára csak egyfajta önérzet létezik: az övé és nemzettársaié. A kisebbségnek csak ne legyen önérzete, és ha már volt olyan pimasz, hogy kiharcolta a nyelvhasználati jogot, akkor legyen már olyan tapintatos, és legalább ne éljen e jogával. A többi magyar tanácsos az incidens során mélyen hallgatott. Mivel más kezdeményezés nem született az anyanyelv használatára a marosvásárhelyi tanácsban, ezt az egyet üdvözölnünk kell, írta Máthé Éva. Eugen Gh. Nicolaescu Maros megyei liberális képviselő odáig jutott el a magyarellenességben, hogy kijelentette: Adrian Paunescutól és "jó román" társaitól várja el: a szenátusban akadályozzák meg, hogy az alkotmány szavatolja majd az anyanyelvhasználatot az igazságszolgáltatásban. Merthogy nagy lenne ám a veszély: magyar enklávé jönne létre Romániában. Hogy ezt miként kell elképzelni, nem magyarázta meg. /Máthé Éva: Ne mondd! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"
2003. július 14
"Kívánatos lenne minél hamarabb lezárni a valóban működőképes kedvezménytörvényről szóló megbeszéléseket a határon túli magyarság érdekében - mondta júl. 13-án Londonban Medgyessy Péter magyar miniszterelnök, aki előzőleg négyszemközt tárgyalt Adrian Nastase román kormányfővel. A két politikus a Haladó kormányzás címmel összehívott, a nemzetközi baloldal előtt álló feladatok kijelölésére hivatott négynapos nagy-britanniai rendezvénysorozaton vesz részt. Medgyessy Péter a megbeszélés után magyar újságíróknak megerősítette: a kedvezménytörvény ügyében a napokban külügyminiszteri szinten folytatódnak a kétoldalú megbeszélések. A két miniszterelnök tárgyalt a csíkszeredai konzulátus kérdéséről is. Medgyessy Péter megerősítette, hogy Magyarország meg akarja nyitni a képviseletet. Adrian Nastase kijelentette, hogy a kérdést komolyan vizsgálják. /Medgyessy és Nastase négyszemközt tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14/"
2003. július 16.
"Amerikai üzletember-küldöttség látogatott Romániába Samuel Bodman amerikai kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével. Bodman júl. 15-én megbeszélést tartott Adrian Nastase miniszterelnök, aki felkérte vendégét, hogy terjesszen listát a kormány elé az amerikai befektetők Romániában tapasztalt problémáiról. Az amerikai politikus számos javaslatot tett a román kormányfőnek az amerikai befektetők által Romániában tapasztalt nehézségek kiküszöbölésére vonatkozóan. A román-amerikai kereskedelmi kapcsolatok tavaly elérték az 1,1 milliárd dollárt, 33,7 százalékos növekedést mutatva 2001-hez képest. Ez év első öt hónapjában a kereskedelmi árucsere 523,8 millió dollárt ért el, amelyből 273,5 millió dollár az exportot, 250,3 millió dollár pedig az importot képviseli. 2003. máj. 31-én a cégbíróságon 3.735 amerikai tőkéjű társaságot jegyeztek, 689 millió dolláros befektetéssel, így az Egyesült Államok a negyedik helyet foglalja el a külföldi beruházók romániai listáján Hollandia, Németország és Franciaország után. /Nastase listát kért az amerikai befektetők gondjairól. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./"
2003. július 21.
"Államfőként harmadszor utazott júl. 20-án Pekingbe Ion Iliescu. Látogatásának célja a román-kínai gazdasági kapcsolatok megélénkítése. Jelenleg 5000 kínai tulajdonú cég működik Romániában, 41 millió dollár alaptőkével, de a két ország kétoldalú forgalma messze elmarad az 1979-es rekordszinttől, amikor meghaladta az 1079 millió dollárt. Elutazása előtt Iliescu Cosma bányászvezér kegyelemben részesítését helyezte kilátásba. Szerinte túl szigorú büntetéssel sújtották, mivel nem lehet egyedül őt tenni felelőssé a történtekért. - Iliescu kitüntette Adrian Paunescut. - A Pro Európa Liga Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora mentelmi jogának felfüggesztését kérte. /Iliescu Pekingbe utazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./ Ion Iliescu elnök 1991-ben és 1994-ben is tett látogatást a kínai fővárosban. Iliescu 1971-ben szintén Pekingben járt, a Nicolae Ceausescu által vezetett román küldöttséget tagjaként.Ceausescu hazatérve számos területen megkísérelték közvetlenül is átültetni a román gyakorlatba a "kínai tapasztalatokat", egyfajta román "kulturális forradalomként". A bennfentesek szerint Iliescu tiltakozott, ami részleges kegyvesztését eredményezte: először vidékre helyezték át, megyei párttitkárnak, majd egy könyvkiadóhoz küldték. Mint "belső száműzöttet", sokan őt kezdték a román politika reménységének tekinteni - ez alighanem hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1989 decemberében a népharag elsodorta a Ceausescu-diktatúrát, ő tűnt annak a személynek, aki a diktatúrából képes átvezetni az országot egy posztkommunista reformkorszakba. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu kivégzését. A kínai vezetők már 1989. dec. 27-én üzenetben biztosították az új román vezetőket arról, hogy tiszteletben tartják a román nép választását. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, kivéve Romániát. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, és nem érdektelen, hogy mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. A miniszterelnöki és egyéb magas szintű kölcsönös viziteket összeszámlálni is nehéz lenne. 2000-ben a román-kínai kereskedelem volumene 298 millió dollárra emelkedett. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ "
2003. július 22.
"Iliescu elnök kitüntette Adrian Paunescut Románia csillaga lovagkereszti fokozatával, kijelentve, hogy a költő-politikust tiszteli és csodálja. Iliescu boldognak látszott, hogy - bevallása szerint - három és fél évtizede megszakítás nélkül együttműködhetett ezzel "a vulkanikus szellemmel". Paunescu nemzeti szocialista húrokat pengetve szolgálta ki a diktatúrát. Olyannyira, hogy 89 decembere után még a szakállát is levágatta, hogy fel ne ismerje és meg ne lincselje a dühöngő tömeg, s hónapokig bujkált. Most pedig többszázan ünnepelték-éltették a frissen felkent lovagot, köztük Razvan Theodorescu művelődési miniszter és Mircea Geoana külügyminiszter. Ion Iliescu azt is kilátásba helyezte: ha a "szén hajnalcsillaga", Miron Cozma megfelelő érvekkel alátámasztott kegyelmi kérelmet nyújt be, esetleg szabadlábra helyezi a bányászvezért. Mindenki tudja, hogy ki hívta a bányászokat Bukarestbe rendet teremteni, s ki dicsérte meg őket és vezérüket azért, hogy miközben feldúlták a pártszékházakat, szétzúzták az egyetemet, a tévét. /Németh Júlia: Lovagi torna a Cotroceni-ben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ Tudvalevő, hogy Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe.A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, az Erdélyi Református Püspökség és a Romániai Unitárius Egyház Jakubinyi György érsek, valamint Pap Géza és Szabó Árpád püspökök kézjegyével ellátott nyilatkozata értelmében a Gold Corporation Társaság júliusban közölte az erdélyi történelmi egyházakkal abbeli szándékát, hogy felvásárolná a tulajdonukat képező verespataki templomokat, egyházi épületeket és temetőket. Az említett egyházi vezetők júl. 21-én tartott megbeszélésükön leszögezték, hogy a verespataki tervezett beruházás a természeti és az épített környezetre egyaránt katasztrofális következményekkel járna, és a helybeli lakosságot sem hagyná érintetlenül. A verespataki terv már eddig is mérhetetlen és pótolhatatlan kárt okozott az említett egyházaknak: a kártalanítással egybekötött kitelepítés hangoztatásával olyan légkört teremtett, amely bomlasztólag hatott az ottani közösségre. Az egyházfők közölték, hogy mindennemű anyagi kártérítés dacára is csak a legvégső esetben hajlandók lemondani templomaikról, egyházi épületeikről és temetőikről: akkor, amikor az illetékes hivatalos szervek már minden engedélyt megadtak a kitermelés megkezdésére. /Az egyház nem alkuszik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"
2003. július 22.
"A parlament tavaszi ülésszakának befejeztével Szatmárnémetiben elsőként Pécsi Ferenc képviselő osztotta meg a helyi sajtóval gondolatait az alkotmánymódosításról, egy nappal később pedig Varga Attila és Erdei D. István tartott sajtótájékoztatót, amelynek ugyancsak ez volt a legfontosabb témája. Havi háromszáz helyett csak mintegy ötven határozatot ír alá az egyházi vagyon visszaszolgáltatása körüli papírmunka elvégzésével megbízott bizottság, figyelmeztetett Pécsi képviselő. Pécsi Octav Cozmanca volt közigazgatási minisztert interpellálta meg az egyházi ingatlanok ügyében. Jelenleg 7568 visszaigénylési kérvény van az illetékesek asztalán, amiből 2570 ingatlant a romániai magyar egyházak tulajdonába kellene visszajuttatni. Az Adrian Marasoiu vezette bizottság válaszlevelében azt írta, hogy júniusban háromszáz visszaszolgáltatási döntést fognak meghozni, közölte Pécsi, azonban a képviselő szerint az elmúlt hónapban csak ötven ilyen papír látott napvilágot. Pécsi szerint a 2002-ben megindított alkotmánymódosító kezdeményezés főleg az RMDSZ parlamenti csoportja miatt halódik. Az Európa Tanácsban az RMDSZ-t képviselő Frunda György nem hívta fel idejében az itthoniak figyelmét az ott történő pozitív változásokra. Pécsi hangsúlyozta: ki lehetett volna használni azt, hogy Andreas Gross, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének képviselője és egyben alelnöke kidolgozott egy olyan jelentést, amelyben a regionális autonómia elveinek kodifikációját kéri. Az ET parlamenti közgyűlése ezt a kezdeményezést el is fogadta. A Polgári Szárny azt szeretné, ha az RMDSZ s azon belül az SZKT illetékesei elemeznék a kialakult helyzetet, s ennek nyomán a kormánypárttal való további együttműködés középpontjába helyeznék a kulturális és regionális autonómia megvalósítását. Pécsi tájékoztatóját követő napon Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnökkel közösen Varga Attila és Erdei D. István állt a sajtó elé. Elmondták, hogy 275 törvényt fogadtak el összesen az alsóházban, ezekbe 1400 módosítás került bele. Ilyés főleg a Pécsi által elmondottakra reagált, nevetségesnek találva az RMDSZ-szel szembeni kritikákat. Ilyés szerint nem jött még el az ideje annak, hogy helyt adjanak az RMDSZ által is pártolt autonómia-törekvéseknek. Varga Attila képviselő később írásban cáfolta, hogy ő olyan kijelentést tett volna, hogy "nincs még itt az ideje az autonómiatörekvéseknek", amit különben a szatmári román és magyar sajtó egyaránt ilyen formában közölt. /Princz Csaba: Eltérő álláspontok az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./"
2003. július 24.
"Ceausescu elsőszámú udvari költője, Adrian Paunescu alighanem a legjellegzetesebb figurája a jelenlegi román közéletnek. Minden bukaresti tévéstúdió gyakori meghívottja, maga is állandó műsorvezető. Paunescu az egyik tévéadásban feltette meghívottjainak - Berindei történészprofesszornak, Raoul Sorbannak, Hajdu Győzőnek - a kérdést, hogy mit akarnak a magyarok erőteljes Horthy-kultuszukkal. Természetesen Erdélyt akarják - hangzott a szolgálatkész válasz a Paunescu-barát Hajdu Győző szájából. Ion Iliescu elnök a Románia Csillaga érdemrenddel, annak lovagi fokozatával tüntette ki Adrian Paunescut, rendkívüli érdemeiért. A Cotroceni Palotában a kb. 300 ünneplő személy közt jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter és Mircea Geoana külügyminiszter is. /Kántor Lajos: A nemzetmentő bárd (avagy ki kivel szövetkezik). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"
2003. július 26.
"Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével folytatódott júl. 25-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében zajló előadássorozat. Az exminiszterelnökön kívül Shöpflin György politológus, egyetemi tanár, Emil Constantinescu volt román államfő és Adrian Severin képviselő, az EBESZ Parlamenti Közgyűlés tagja tartott előadást az európai integráció és nemzeti érdekek témakörben. Schöpflin György londoni egyetemi tanár szerint az európai integráció elsősorban a sokféleség veszélyét igyekszik megakadályozni. Az iraki háború során megrendült az az elképzelés, miszerint Európa megoszthatatlan, hiszen az Amerikai Egyesült Államok új stratégiai elgondolást vezetett be, miszerint Európa igenis megosztható. Schöpflin úgy összegezett: létre kell jönnie egy új Európának, amelynek időnként az Egyesült Államokkal szemben kell fellépnie. A nagy tapssal fogadott Orbán Viktor arról beszélt, mi az, amit a magyarság s elvár az európai integrációtól, illetve mit kellene tenni azért, hogy az integrációban rejlő esélyeket megragadhassák. Elsőként a modernizációs folyamat sikerére tért ki, melynek kapcsán kifejtette: amikor benyújtották a csatlakozási igényt, úgy gondolták, hogy Magyarország olyan fejlesztési forrásokra tesz szert az uniós költségvetésből, amelyek hozzásegítik az országot a fejlett államokhoz való felzárkózáshoz. Ez a támogatás azonban az eredeti elvárásokhoz képest kisebb mértékben érkezik, ennek tekintélyes része pályázható fejlesztési forrás. Amennyiben Magyarország nem politizál ügyesen, az is megtörténhet, hogy több pénzt fog befizetni a közös költségvetésbe, mint amennyit pályázati úton megnyer. Jelenleg Magyarország gazdasága alkalmatlan arra, hogy az európai integrációban rejlő lehetőségeket kihasználja, ugyanis szerinte az EU nem alkalmas a gazdasági válságok kezelésére. Mint mondotta, ma Magyarországon válsághoz közeli állapot figyelhető meg, elsősorban gazdasági növekedésre, fejlesztésre és beruházásra lenne szükség, ezzel szemben azonban megszorításokra készülnek. A határokon átívelő nemzetegyesü1ésről szólva, Orbán Viktor elmondta, amikor a csatlakozási igényt benyújtották, azt gondolták, hogy Európában megszűnik az abszolút területiség elve, és szabad emberek és közösségek uniója lesz, államnemzetek helyett pedig inkább kultúrnemzeteket képzeltek el. Sokan azonban manapság már másképpen gondolják: azok, akik területeket szereztek, nem akarják tudomásul venni, hogy a területekkel "emberek" is jöttek, akiknek van nemzettudatuk, és amelyhez joguk van. Emil Constantinescu beszédében a román-magyar kapcsolatok rendszerváltás utáni alakulását vette számba, jelezve, hogy az 1990 márciusi események ezen a téren szomorú kezdetet jelentettek, azonban a későbbi történések nem igazolták be a román-magyar konfliktus kitervelőinek az elképzeléseit. A volt államelnök sikeresnek nevezte az államelnöksége idején bekövetkezett román-magyar együttműködést, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. Románia EU-integrációjáról szólva, elmondotta: a felzárkózásnak négy nagy akadálya van. Románia gazdasági, szociális, politikai és tömegtájékoztatási rendszere jelenleg nem kompatibilis az unióéval. Adrian Severin beszédében az európai értékek fontosságát hangsúlyozta. /Papp Annamária: Az integráció magyar-román közös érdek. Nemzeti felzárkózásról a tusványosi táborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"
2003. július 29.
"Az eddiginél sokkal aktívabb politikát hirdetett meg Adrian Nastase miniszterelnök a határon túli románok érdekében. A miniszterelnök a Realitatea nevű kereskedelmi televízió Harc Romániáért című műsorában kifejtette: Romániának immár nem szívességeket kell kérnie az Európai Unióval szomszédos államokban élő románok érdekében, hanem joggal várhatja el, hogy esetükben bizonyos európai normákat érvényesítsenek, mint ahogy azt korábban Romániától követelték. Adrian Nastase szerint nincs rendben az, hogy a román vezetés megszokta: "elsősorban arról adunk számot, hogy miként viselkedünk mi a nemzeti kisebbségekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalmazottnál szűkebb normák érvényesülnek". A miniszterelnök szerint ebből a szempontból ígéretesnek bizonyult Románia számára a magyar kedvezménytörvény kérdésében folytatott vita. - Azt hiszem, ebben a majd két évig tartó vitában európai álláspontra helyezkedve úgy győztünk, hogy közben nem sértettünk meg senkit, és sikerült bizonyos elvárásokat rögzítenünk - fogalmazott. Különösen fontosnak nevezte, hogy a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról Bukarestben született román-magyar megállapodásba bekerült a kölcsönösség elve. Ez azt jelenti, hogy ha ugyanazokat a feltételeket állapítjuk meg a határon túli, mondjuk Magyarországon élő románok számára, akkor ugyanolyan elbánásban részesülnek majd a magyar állam részéről, mint amilyen elbánást a román állam biztosít a nemzeti kisebbségeknek - jelentette ki. Adrian Nastase bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy az alkotmány módosításának szenátusi vitájában felvessenek-e egy olyan módosítást, amelynek értelmében a Romániában élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányos elvét összekapcsolnák a kölcsönösség elemével. /Nastase aktívabb politikát akar. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"
2003. július 29.
"Valóban hasznos lenne, ha a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikában Románia és Magyarország kölcsönösen alkalmazná a jó tapasztalatokat - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek. Az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Adrian Nastase kormányfő bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a román alkotmány módosításának szenátusi vitájában felvessenek-e egy olyan módosítást, amelynek értelmében a Romániában élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányos elvét összekapcsolnák a kölcsönösség elvével. Markó Béla leszögezte: nehezen képzelhető el, hogy az alkotmányban szerepeljen a kölcsönösség elve, mivel ez ahhoz a jogi helyzethez vezethetne, hogy az alaptörvény elvárásokat fogalmaz meg más államokkal szemben. Markó hozzátette: Nagyon örülnék, ha Romániában is léteznének valamilyen formában a nemzeti kisebbségek önkormányzatai, az a lehetőség, hogy a nemzeti kisebbségek helyi és országos szinten saját önkormányzatokat választhatnak. Tudjuk, hogy a magyarországi gyakorlatnak vannak hiányosságai, de ezzel együtt érdemes lenne ezt az önkormányzati formát Romániában is megvalósítani - jelentette ki. /Nehezen képzelhető el a kormányfő javaslata. Markó Béla a kormányfő javaslatáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"
2003. július 30.
"A Polgári Szövetség felkérte Ion Iliescu államelnököt, hogy vonja vissza a kitüntetést, melyet nemrég adott Adrian Paunescunak, mert Ceausescu diktatúrájának legodaadóbb költője és kiszolgálója méltatlan e magas érdemrendhez, a szövetség ugyanakkor tiltakozik Miron Cozma közkegyelemben való részesítése ellen is, adta hírül a Romania libera. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./"
2003. augusztus 4.
"Bukarest annak jogi lehetőségét vizsgálja, hogy miként tud fokozottabb anyagi-kulturális támogatást nyújtani a határon túli románság számára. Aug. 3-án a Határon Túli Románok Hivatala (DRP) és a Külügyminisztérium közös nyilatkozatában arra hívta fel a szomszédos országok kisebbségi intézményeit, hogy a kölcsönösség elve alapján a határon túli román közösségeknek biztosítsák ugyanazon jogokat, körülményeket, amelyeket Románia az európai normáknak megfelelően megteremt saját kisebbségei számára. „A Határon Túli Románok Hivatala, a Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium szakemberei jelenleg azt vizsgálják, miként lehet a jelenlegi vonatkozó törvényekbe kiegészítő passzusokat beiktatni a határon túli románság anyaországi támogatásról” – jelentette ki Titus Corlatean államtitkár, a DRP vezetője. Adrian Nastase miniszterelnök szerint nincs rendben az, hogy a román vezetés megszokta: „Elsősorban arról adunk számot, miként viselkedünk mi a nemzeti kisebbségekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalmazottnál szűkebb normák érvényesülnek.” A miniszterelnök szerint ebből a szempontból ígéretesnek bizonyult Románia számára a magyar kedvezménytörvény kérdésében folytatott vita. /Incze Ferenc: Román felelősség. Bukaresti "státustörvény" készül? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"
2003. augusztus 4.
"Egyetértek egy magyar autonóm régió létrehozásával Erdélyben - jelentette ki Adrian Niculescu román történész, a bukaresti Politikatudományi Főiskola professzora az Illyefalván, a helyi Keresztény Ifjúsági Központ és a marosvásárhelyi Pro Európa Liga által rendezett II. Transsylvania Nyári Szabadegyetemen. Sepsiillyefalván a hét végén az erdélyi helyzetről és a területi autonómiáról rendeztek vitát magyar és román értelmiségiek részvételével. Niculescu professzor a regionalizmusok kapcsán fejtette ki véleményét az erdélyi magyar autonómiáról. Kijelentette: Dél-Tirol Ausztria és Olaszország határán terül el, mégsem "szakadt ki". Az esetleg létrejövő erdélyi magyar autonóm terület ezt még kevésbé teheti majd meg, hiszen az az ország közepén helyezkedne el - mondta. Adrian Cioroianu történész viszont úgy vélekedett, hogy az erdélyi románok az autonómiát nem fogadják el. Molnár Gusztáv politológus az egykori történelmi tartományokra épülő alkotmányos régiók létrehozását javasolta Romániában. "
2003. augusztus 5.
"Iliescu elnök magyarázkodik. Azt bizonygatja, hogy miként kell értelmezni a holokausztról általa mondottakat. Immár hosszú évek óta nemzeti buzgalommal teli politikusok szeretnék kitörölni a világ emlékezetéből a romániai zsidóüldözést, hogy az egyik nemzeti példakép, Ion Antonescu marsall háborús bűnösségét is kétségbe vonhassák. Néhány esztendővel ezelőtt elkezdték a diktátor szobrainak felállítását, valamint utcák sorát nevezték el róla, még Bukarestben is van, mind a mai napig. Pedig Ó-Romániában volt zsidóüldözés, még Hitlernél is hamarabb indították el a halálvonatokat, szervezték a pogromokat. Ezt, mint oly sok más, a román történelemre, népre, államra nézve nem hízelgő dolgot, elfelednék-feledtetnék a román nacionalisták. A kormánypárt egyik alaptagja, Adrian Paunescu szenátor, kétes múlttal a háta mögött megint feltornászta magát a hangadók egyikévé. A bukaresti tévéállomások a lábainál hevernek. Adásaiból szinte csöpög a mássággal szembeni intolerancia, de ugyanúgy a tömény hazugság, hamisítás is. A tévében egyik "vitatársa" az egyébként magyar iskolákat járt és románul tökéletesen nem is beszélő Roaul Sorban, aki egy kis nyugdíj-kiegészítésért megereszti a fantáziáját. A túlzottan nacionalista és fasiszta eszmék alkotmányellenes terjesztése ellen semmit nem tesznek az illetékesek. Az agresszív nacionalizmus még mindig hatalmas, szavazathozó és rendszerkonzerváló erő ebben az országban. Olyan szervezetekhez sem nyúlnak Romániában, mint a törvény által el nem ismert, de mégis nyilvánosan működő fasiszta Vasgárda. A legionárius mozgalom által kiadott havi folyóirat - amelynek reklámplakátjaival tele van Bukarest - terjesztője maga a Rodipet, vagyis a lapterjesztő állami mamutcég. /Román Győző: Hasbeszélők. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./"
2003. augusztus 8.
"Ion Iliescu államfőnek a holokausztra vonatkozó kijelentése nem hiba, hanem számítás eredménye, "amely a választási kampány megerősítésére irányul" - jelentette ki Andrei Oisteanu kutató. A Független Újságírók Központja vitát szervezett, a Holokauszt probléma a román sajtó tükrében címmel. Az eseményen részt vett Andrei Oisteanu, a jelenség kutatója és Adrian Cioroianu történész. Cioroianu alátámasztotta Oisteanu gondolatát: "Nem hiszem, hogy Iliescu antiszemita lenne, sőt megfelelő érzékenységgel közeledik a problémához. Ő olyan generáció tagja, amely nem tud beszélni erről az eseményről. Nem ismeri a megfelelő nyelvezetet. Beszédéhez választási érdekek is fűződnek." Oisteanu néhány, Romániában megjelent könyvet mutatott be, amelyek a holokauszt kérdését tárgyalják. Ezek közül az egyik Ion Antonescu marsall miniszteri tanácsának tárgyalásait, míg egy másik a zsidóellenes törvényeket tartalmazza. Adrian Cioroianu a román hatóságok számára lehetséges kifejezésmódot javasolt: "Románia olyan események helyszíne volt, amelyek az európai holokauszt történelmének szerves részei. Meg kell értenünk: a holokauszt nemcsak gázkamrákat jelent, hanem éhenhalást, fagyhalált és kivégzést is." A vitán résztvevők véleménye szerint a holokauszt probléma megoldásának egyik módja az lenne, ha azt alaposabban tárgyalnák az iskolai tankönyvek. A jelen generáció olyan tankönyvekből tanult, amelyek tagadták, hogy az ország részt vett volna a holokausztban. A Romániai Zsidók Történelmét Kutató Egyesület képviselője, Lia Benjamin által szerkesztett XI-es tankönyv részletesen tárgyalja a zsidók sorsát az európai történelem szintjén, de a Románia történelmével foglalkozó XII-es tankönyv nem említi a problémát. /Szakmai vita a holokausztról. Iliescu nem ismeri a vonatkozó kifejezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"
2003. augusztus 9.
"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tagjait át kell adni az igazságszolgáltatásnak - jelentette ki Adrian Casunean Vlad képviselő, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kovászna megyei szervezetének elnöke. Szerinte az EMNT területi autonómia létrehozására irányuló kezdeményezése alkotmányellenes. Hozzátette: ha az újonnan alakult szervezet az RMDSZ támogatására lel az EMNT által kezdeményezett helyi tanácsok létrehozásában, akkor a szövetséget alkotmányellenes szervezetnek lehet nyilvánítani az alaptörvény értelmében. - Mindenki számára legyen világos, hogy Hargita és Kovászna megyében ilyen tanácsokat nem lehet létrehozni - mondta. /A területi autonómia ellen tiltakozik Casunean Vlad. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./"
2003. augusztus 9.
"Eckstein-Kovács Péter szenátor, az alkotmány módosítására létrehozott szenátusi bizottság tagja vele készült interjúban kitért arra, hogy az RMDSZ frakciójának volt egy tízpontos módosító csomagja. Mindezek nem nyerték el a képviselőház támogatását, mégis úgy látták, hogy azt fenn kell tartaniuk a közvélemény és a parlament előtt. A kormánypárt, az SZDP olyan "erőemberei", mint Adrian Paunescu például, azt szerették volna elérni, hogy a felekezeti oktatásról szóló rész ne úgy kerüljön be, ahogy azt az RMDSZ már kieszközölte. Továbbá szerették volna korlátozni az igazságszolgáltatásban az anyanyelv használatának"most jobb pozícióban vagyunk, mint azt az eddigi alkotmányos előírások rögzítették." Például az, hogy a rendőrök nem tarthatnak házkutatást bírói engedély nélkül, mindenek előtt az RMDSZ ellenállásán múlott. /Gyarmath János: Mindenképpen jobb pozícióba kerültünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"
2003. augusztus 11.
"Románia a magyar kedvezménytörvény mintájára saját státustörvényt alkot a határon túli románok kulturális önazonosságának támogatására - jelentette be aug. 9-én Adrian Nastase kormányfő Mangálián, a határon túli román közösségek képviselőivel megtartott találkozón. A kormányfő bejelentette: a határon túli román kisebbségek jogainak kérdésében Romániának ki kell lépnie a védekezési álláspontról, s neki kell látnia "egy európai szellemű offenzív politika kiépítéséhez". "A magyarországi modell a hatékony, mi értelme volna tehát feltalálni mindenféle más modellt? Az más kérdés, hogy az tetszik-e nekünk vagy sem" - jelentette ki Nastase. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a közte és magyar kollégája között lezajlott telefonbeszélgetés nyomán a határon túli románokkal foglalkozó bukaresti kormányzati hivatal vezetője tájékozódó megbeszélést folytatott a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. A mangáliai találkozó részvevői a határon túli románok rendszeres évi találkozója alapító tagjának nyilvánították a román kormányfőt. /Adrian Nastase: Tetszik, nem tetszik, a magyar modell a követendő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"
2003. augusztus 12.
"Adrian Vlad Casunean Kovászna megyei SZDP-képviselő kijelentette, az RMDSZ-vezetői arra ösztönzik a magyar fiatalokat, hogy csak magyar nyelven tanuljanak, hogy elkerüljék a versengést a szövetség vezetéséért. A kormánypárti képviselő szerint az RMDSZ azért ösztönzi magyar nyelvű tanulmányok elvégzésére a fiatalokat, mivel vezetői tudják, hogy azok, akik nem ismerik a román nyelvet, nem képviselhetik a magyarságot Bukarestben. - Markó Béla, Verestóy Attila, Frunda György nagyon jól beszélnek románul, így ők megtartják pozíciójukat - tette hozzá a képviselő. Casunean hangsúlyozta: igaztalanok egyes RMDSZ-vezetők kijelentései, miszerint a magyar fiatalokat igazságtalanul nem veszik fel a tiszti iskolákba. Az SZDP-képviselő tagadta az asszimiláció veszélyét. - Hogyan állíthatják a magyar közösség vezetői, hogy fennáll az asszimiláció veszélye, amikor a magyar kisebbség Európa egyetlen nemzeti közössége, amely nem veszítette el anyanyelvét. A romániai magyarok nyugodtan használhatják anyanyelvüket, egymás között magyarul értekeznek, ugyanakkor többségük nem ismeri jól az állam hivatalos nyelvét - jelentette ki Casunean. /Az RMDSZ-vezetőket támadja a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"