Románia egész területén sürgősségi kormányrendelettel kijelölt szabadnappal, zászlófelvonással, tudományos ülésszakokkal, konferenciákkal ünnepelték Románia NATO-csatlakozását. Az állami intézményekben munkaszüneti napot tartottak, de a magánvállalatok túlnyomó többségében dolgoztak az alkalmazottak. A parlament épületénél felvonták Románia és a NATO zászlóját, a ceremónián részt vett Ion Iliescu elnök, Adrian Nastase kormányfő, a képviselőház elnöke, az állami intézmények és a diplomáciai testület képviselői, egykori és jelenlegi miniszterek, Emil Constantinescu volt államfő és az egyházak képviselői is. Iliescu elnök hangsúlyozta a román hadsereg, a rendőrség és a csendőrség szerepét, a polgárok és a politikai pártok, a civil társadalom támogatását. /(k. o.): Országszerte ünnepelték a NATO-csatlakozást. Tudományos ülésszak és konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Érdemdíjban részesült Hajdú Győző is, az Igaz Szó volt főszerkesztője, a szélsőségesen nacionalista Eugen Barbu, Corneliu Vadim Tudor és Adrian Paunescu kebelbarátja, aki 1989 előtt kivívta az erdélyi magyarok ellenszenvét. Az Érdemdíjat Kiosztó Országos Bizottságot a Román Akadémia elnöke, a képviselőház és a szenátus művelődési és munkaügyi bizottságának elnökei, a Művelődési és Kultusz-, az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium, illetve az Országos Sportügynökség képviselői, valamint az öt alkotási szövetség képviselői alkotják. A díjazott írók között található Balogh József, Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdú Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Szász János, Sütő András és Szilágyi István. Érdemdíjat kaptak továbbá Boér Ferenc és Csíky András színművészek, valamint Baranyai Ferenc és Gergely István képzőművészek. Fodor Sándort megdöbbentette az, hogy díjat kapott Hajdú Győző, Adrian Paunescu szenátor kebelbarátja is. Hajdút nem a romániai magyar írók javasolták a díjra, hanem olyan szerv, amelynél elévülhetetlen érdemeket szerzett. /Papp Annamária: Érdemdíj az érdemtelen Hajdú Győzőnek. Elismerésben részesültek a romániai magyar alkotók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A kormány egy ügyvédi irodát alkalmazott, hogy a következő időszakban beperelje azokat a pártokat vagy politikusokat, akik a választások meghamisításával kapcsolatos vádakat fogalmaznak meg – jelentette ki Adrian Nastase kormányfő. /A kormány felkészül a választási vádak ellen is. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

Sógor Csaba szenátor politikai nyilatkozatában Adrian Paunescu kormánypárti szenátor nyilatkozatára reagált. Paunescu egy korábbi felszólalásában, magyarellenes kirohanásában etnikai színezetet adott a csíkszeredai közállapotoknak, hangsúlyozva, hogy román-ellenes tevékenység folyik a megyeszékhelyen, akárcsak Hargita megyében. Csíkszeredában a bántalmazott polgárok nem merik jelezni az illetékes hatóságoknak a történteket, mert sokakban él még a letűnt korok félelme, „főként, ha a régi rendszer kiszolgálói még mindig köztünk vannak, lehet, hogy a rendőrségen, az ügyészségen vagy éppen a szenátusban”. /Sógor Csaba politikai nyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Adrian Nastase miniszterelnök nem vesz részt az aradi Szabadság-szobor helyreállítása alkalmából tartott ápr. 25-i ünnepségen, mert azzal egyidőben Magyarországon a gyulai román kisebbség képviselőivel találkozik. Medgyessy Péter kormányfő viszont jelen lesz az aradi megemlékezésen. A két politikus találkozójára "útközben" kerülne sor. /Medgyessy–Nastase találkozó vasárnap? A kormányfő nem lesz jelen az aradi ünnepségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ Elmarad Nastase tervezett magyarországi útja is, így nem folytat majd megbeszélést Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel. Nastase a hét végén hivatalos úton Berlinben és Brüsszelben lesz, nyilatkozta Despina Neagoe román kormányszóvivő. Medgyessy Péter miniszterelnök részt vesz és beszédet mond az aradi szoboravatáson. Medgyessy fontosnak tartotta, hogy személyesen kezdeményezze Dávid Ibolya MDF-elnök részvételét a Szabadság-szobor leleplezésén, mivel „ő az a politikus, aki a legtöbbet tette azért, hogy a szobor újra álljon”. /Rostás Szabolcs: Nastase nem utazik Aradra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

A Ziua c. napilap főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu, akit magyarpártisággal vádoltak, most azt írta, hogy a Szabadság szobor felállításánál nagyobb arculcsapás aligha érheti a román népet, mai hivatalosságai asszisztálnak az 1848-as „népirtás" 13 véreskezű gyilkosának rehabilitálásánál. Mérhetetlen pofátlanságnak titulálta az RMDSZ-nek tett gesztust az ún. megbékélési szoborparkkal. A főszerkesztő arra buzdította a honpolgárokat, Arad és Temesvár népét, hogy élő láncot álljanak a szobor körül, az aradi szörnyűség megakadályozására. A lapszám belsejében egészen mást olvashat az ember: Dan Berindei akadémikus, dr. Adrian Niculescu professzor, dr. Dinu Giurescu egyetemi tanár és Dinu Zamfirescu – szinte egybehangzóan leszögezték: a szobor visszaállítása teljesen normális dolog. /Cseke Gábor: Szobrok és gyilkosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A Ziua bukaresti lap szó szerint újraközli Adrian Nastase kormányfő – akkor ellenzéki vezér – 1999. okt. 5-én a Dimineatában megjelent cikkét, melyben a Szabadság-szoborról akkor ilyen címen írt: A magyar irredentizmus álma: A Magyar Szabadság emlékművének újrafelállítása Aradon. A cikk szerint a magyar revizionizmus és irredentizmus szeretné visszaállítani a szoborcsoportot. Nastase ebben az írásában leszögezte: a magyarok, ha fel akarják állítani a szobrot, ám tegyék, de saját területükön és saját költségen. A Ziua megkérdezte: mikor volt őszinte Nastase, akkor, amikor az aradi szoborcsoport ellen hadakozott, vagy most, amikor európai zakót öltött? A román lap emlékeztetett: Nastase 1999. júl. 13-án Kolozsváron hangoztatta, hogy biztos értesülései vannak: az erdélyi magyarok, az RMDSZ a koszovói zavargások mintájára ősszel nagyszabású feszültségeket készülnek gerjeszteni az országban, hogy Erdély önállóságát, majd a Nagy-Magyarország visszaállítását elérjék. /Cseke Gábor: A szeg, amely kibújt a zsákból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Hargita megyében tovább tart a román lakosság elűzése, miközben a magyar értelmiségiek azon fáradoznak, hogy Csíkszereda román közigazgatását és vele együtt a karhatalom és az igazságszolgáltatás szerveit hamis vádakkal lehetetlenné tegyék. Ez volt Andrian Paunescu szenátor politikai nyilatkozatának lényege a szenátus ápr. 26-i ülésén. Csíkszeredában maffia-tevékenység vádjával őrizetbe vették Csibi István vállalkozót. Az bukaresti Adevarul beszámolókat közölt Csibi István és több alkalmazottjának tettlegességeiről, idézett tanúvallomásokat, amelyek azt állítják, hogy a rendőrség, az ügyészség több tisztségviselője tetemes anyagi ellenszolgáltatások fejében összejátszott a bűnszövetkezettel. Adrian Paunescu szerint „a magyar radikálisok offenzívája székelyföldi etnikai tisztogatást szándékozik véghezvinni". „Vajon az RMDSZ vezetősége, kollégáink az RMDSZ parlamenti csoportjából miért nem foglalnak állást a radikálisok ellen?" – kérdezte Paunescu. Ezután szót kért dr. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor. Reméli, hogy a román állam illetékes hatóságai végigviszik, amit elkezdtek, és az ország törvényeinek szellemében járnak el Hargita megyében, jelentette ki. Csodálja, hogy a feltételezett magyar bűnöző ilyen jó ügyvédet talált, mint Paunescu. /Béres Katalin: A csíkszeredai bűnszövetkezet szóvivőre talált a Szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Az IMAS közvélemény-kutató cég legfrissebb felmérése szerint a kormánypárt /PSD/ a szavazatok 48,2 százalékát kapná, ha most kellene urnákhoz járulniuk a polgároknak. A második a liberális-demokrata szövetség (PNL–PD) 25,3 százalékkal, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) követ 13, az RMDSZ 4,7, a Román Humanista Párt (PUR) 4,3 és az Új Nemzedék Pártja (PNG) 1,9 százalékkal. A parlamenti küszöb ötszázalékos. Az elnökválasztások tekintetében szintén a kormánypárti jelölt a legesélyesebb: a PSD vezetője, Adrian Nastase 51,2, a liberális Theodor Stolojan 23, a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor 14,9, a független Lia Roberts 4,8, míg Emil Constantinescu volt államfő 2,4 százalékot kapna. /Nem csökken a PSD népszerűsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

A Népi Cselekvés (NCS) Kolozs megyei szervezete szerint megengedhetetlen, hogy Adrian Nastase miniszterelnök nem vett részt ápr. 25-én az aradi Szabadság-szobor újrafelavatásának ünnepségén. – Távollétével Nastase bebizonyította, hogy a kormánypártnak csak konjunkturális érdekei fűződnek a román–magyar megbékéléshez – vélekedett Smaranda Enache, az Emil Constantinescu exállamfő által vezetett párt kolozsvári polgármesterjelöltje. Hozzátette: a romániai magyar választóknak ez komoly figyelmeztetés kellene hogy legyen, hiszen a kormánypárt állandóan maga felé csalogatja a választókat azért, hogy támogassák őket a választásokon. /B. T.: Megengedhetetlen Nastase hiányzása Aradról. Smaranda Enache együttműködne az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

A Kovászna és Hargita megyei románok jogait védő ligát alapít Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselő, a kormányzó Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei elnöke. A jövő évben visszavonul a politikából és akkor teljes idejét a ligának szenteli. Mindent rögzítenek, és a Hargita és Kovászna megyei románokat ért sérelmeket nemzetközi fórumok elé terjesztik. /Szekeres Attila: Har-Kov-jelentésgyár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Romániába látogatott Wolfgang Schüssel osztrák kancellár. – Románia legfőbb jelenlegi problémáit a Ceausescu-korszakbeli helyzet és a megfelelő infrastruktúra hiánya okozta, jelentette ki máj. 3-án a kancellár. Schüssel rámutatott, az európai integráció folyamatában Romániának rendeznie kell az igazságszolgáltatás és a belügyek, a környezetvédelem, a regionális politikák és a mezőgazdaság területén meglévő problémákat. Wolfgang Schüssel találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. /Schüssel: Románia legfőbb problémáit a Ceausescu-korszak okozta. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Adrian Nastase miniszterelnök máj. 12-én és 13-án Brüsszelben tárgyal Románia EU-csatlakozásának kérdéseiről. A miniszterelnök találkozik Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, valamint Günther Verheugen bővítési biztossal. /Nastase a csatlakozásról tárgyal Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Száz romániai író-költő, ezen belül tíz magyar alkotó sorában a Ceausescu-rendszert kiszolgáló Hajdu Győző is állami elismerésben részesült. Szabó Gyula szerint az elismerést nem azok kapják, akiknek munkássága feddhetetlen. Az érdemdíj havi 8,4 millió lejes juttatást jelent, amelyet az állami költségvetésből fizetnek. A jogosultságot az Országos Bizottság dönti el. A testület tagjai többek közt a szenátus és az alsóház művelődési, egyházügyi és tömegtájékoztatási bizottságának elnökei, köztük Adrian Paunescu szenátor. A testületnek egyetlen magyar tagja sincs. Az írók mezőnyében 100 érdemdíjas között 10 magyar szerepel. Balogh József bukaresti szerkesztő mellett Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdu Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Sütő András, Szász János és Szilágyi István a kitüntetett. A képzőművészek sorában Baranyai Ferenc és Gergely István kapott érdemdíjat, a 135 színművész között pedig Boér Ferenc, Csíky András, Lohinszky Loránd, Senkálszky Endre és Tarr László, a 126 zeneszerző-zenész között Bács Lajos, Hary Béla, Ruha István és Valkay Ferenc a magyar kitüntetett. A sportolók 45 fős mezőnyében érdemdíjban részesült Szász Éva Sára, Szemányi Margit, Balló Ferenc, Stefanescuné Ugron Jozefina, Stanisel Stark Anna, Bíró Anna Ilona, az edzők sorában Barcany Pál, Paneth Farkas és Fűrész Géza. Érdemdíjas a Román Akadémia tagjává választott Lászlóffy Aladár és Jakó Zsigmond is. A Kolozsváron élő Szabó Gyula úgy tudja, a román írószövetség őt is javasolta érdemdíjra, de a jogosultságot elbíráló országos bizottságban Adrian Paunescu Hajdu Győzőt támogatta, így maradt ő ki a lajstromból. Hajdu Győző feltétlen kiszolgálója volt a bukott kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak és rendszerének. Szabó Gyula szerint az ő mellőzése annak köszönhető, hogy Képek a kutyaszorítóból című, az utóbbi években megjelent négykötetes memoárjában sokak számára meglehetősen kényelmetlen tényeket tárt fel. Hajdu Győző úgy véli: megérdemelte az elismerést, mert az ő főszerkesztésében megjelenő Együtt-Impreuna magyar–román nyelvű kulturális lap „rendkívül fontos küldetést betöltve a magyar kultúrát népszerűsíti Bukarestben”. /Benkő Levente: Ellenvéleményeket szült az érdemdíj. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Románia és Grúzia terrorizmus elleni közös fellépéséről és igazságügyi együttműködéséről szóló egyezményeket írt alá máj. 14-én Iliescu román és Mihail Szaakasvili grúz államfő, aki háromnapos hivatalos látogatást tesz Romániában, ahol hazája euroatlanti törekvéseit is hangoztatja. Szaakasvili találkozott a román törvényhozás két házának elnökeivel és Adrian Nastase kormányfővel. /Román–grúz egyezmények a terrorizmus elleni közös fellépésről és igazságügyi együttműködésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 15./

Adrian Nastase miniszterelnök keményen bírálta az ellenzéket, nevezetesen a választási szövetséget kötött liberálisokat és demokratákat. Példának hozta fel Emil Boc kolozsvári polgármester-jelöltet, aki egyszer a Bibliára esküdve hangoztatta, hogy nem szövetkezik a magyarokkal, másnap pedig azt sem tudta, hogyan, milyen ígéretekkel ellensúlyozza kijelentését a magyar választók előtt. Nastase szerint az SZDP az a párt, amelynek a legkorrektebb a kapcsolata az RMDSZ-szel. A miniszterelnök kifejtette: komoly partnernek tartja az RMDSZ-t, és ennek vezetőjét, Markó Béla szövetségi elnököt, ellentétben a szélsőséges Tőkés Lászlóval, aki nem érti az idők szavát. /Nastase példaértékűnek tartja az SZDP–RMDSZ kapcsolatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

A múltat le kell zárni, a román-magyar kapcsolatokban előre kell tekinteni, Magyarország ennek szellemében kész megosztani integrációs tapasztalatait szomszédjával – egyebek között erről beszélt Medgyessy Péter miniszterelnök a román rádióban jún. 2-án elhangzott interjújában. – Magyarország támogatja, kifejezetten szorgalmazza, hogy Románia mielőbb bekerülhessen az Európai Unióba – mondta Medgyessy. A román csatlakozásig tartó átmeneti időszakban is lehet ugyanakkor számos területen segíteni a két ország közeledését. Ezt szolgálja például az autópályák építése, a határátkelők megnyitása, a nagyfeszültségű villamosvezetékek kiépítése, a térségközi együttműködés legkülönbözőbb formáinak a kialakítása. A miniszterelnök emlékeztetett arra: román kollégájával, Adrian Nastaséval együtt sokat lobbizott az észak-erdélyi autópálya ügyéért. Medgyessy Gerhard Schröder német kancellárnál és Jacques Chirac francia elnöknél is közbenjárt, a pályázati kiírásokkal kapcsolatban ugyanis voltak bizonyos kifogások. – A magyar-román kapcsolatok terén előre, a jövőbe kell tekinteni – mondta, hangsúlyozva: "ha a múltba nézünk, mindig találunk valamit, ami fáj, hol az egyiknek, hol a másiknak". A jövővel kell tehát foglalkozni, a múltat pedig tisztességesen rendezni kell. Medgyessy szerint ez meg is történt azzal, hogy a román kormány lehetővé tette az aradi Szabadság-emlékmű felállítását. Medgyessy büszkén nyilatkozott arról, amit az elmúlt két évben a román-magyar kapcsolatokban elért. /Medgyessy szerint előre kell tekinteni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Párbeszédet javasolt Adrian Nastase miniszterelnök a Duna-deltában épülő Bisztroje csatorna ügyében Viktor Janukovics ukrán kormányfőhöz intézett levelében. Az ukrán csatornaépítés kedvezőtlenül befolyásolhatja az Európában egyedülálló Duna-delta ökológiai rendszerét. Sajnálattal állapította meg, hogy az ukrán fél mindeddig nem válaszolt az ezzel kapcsolatos román lépésekre. Az ukránok számára azonban azért lenne fontos ez a csatorna, mert jelenleg kizárólag román felségvizeken, a Duna-delta Sulina ágán hajózhatnak ki a Fekete-tengerre, s mindezért az elmúlt öt évben 600 millió dollárt kellett fizetniük. /Nastase párbeszédet sürget az ukránokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Júl. 5-én Adrian Nastase kormányfő jelenlétében nyitják meg Létavértes és Székelyhíd közötti határátkelőt – jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök jún. 5-én Létavértesen, a létesítmény átadásán. Az eseményen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója is. A két település között eddig csak kishatárforgalom volt, ez azonban Magyarország uniós csatlakozásával megszűnt. A határ román oldalán egyelőre csak egy földút vezet az átkelőtől 12 kilométerre lévő Székelyhídig. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 6., 2740 sz./

Marosvásárhelyen a magát Magyar Ellenállás Ifjúsági Mozgalomnak nevező szervezet „Együtt, szabadon átverünk” felkiáltással támadta az RMDSZ-t, Markó Béla képét Medgyessy Péter és Adrian Nastase közé helyezve. Marosvásárhelyen több körzetben is érvényesítő pecsét nélküli szavazócédulákat osztottak ki. A 17-es iskolában a liberális képviselő mintegy ezer ilyen cédulát fedezett fel. Vidéken szintén folyt a manipuláció. A Pro Europa Liga megfigyelője Szabédon és Mezőménesen észlelte, hogy bizonyos jelöltek kocsmában itatják a falubelieket. Ratosnyán egy bélyegző tűnt el, míg Nyárádkarácsonyban a szavazócédulák közlekedtek egyik fülkéből a másikba. Nagyernyében Győrfi József független jelölt az előző napon talált egy lepecsételt szavazólapot, melyen a bélyegző RMDSZ-es ellenjelöltje nevén volt. /Szucher Ervin: Vásárhelyen szoros az állás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Erdélyi látogatása során Szent-Iványi István és Csőzik László, az SZDSZ két politikusa, egyértelműen Orbán Viktort hibáztatta a romániai magyarság jelenlegi megosztottságáért. Azonban volt egy korábbi megosztottság is. Meglehet, hogy azt éppenséggel az SZDSZ okozta, kéz a kézben hűséges szövetségesével, a Magyar Szocialista Párttal. Előző kormányzásuk idején a magyar–román alapszerződésből kigyomlálták az Európa Tanács által ajánlott 1201-es határozatban előírt kisebbségi közösségi jogokat, ugyanígy az elorzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Vagy azzal, hogy 1997 januárjában – amikor az erdélyi magyarság képviselői is beléptek a frissen megalakult kormányba, s amikor a Bolyai Egyetem újralétesítése minden addiginál valósabbnak látszott –, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori helyettes vezetője azt írta a Magyar Hírlapban, majd a kolozsvári Szabadságban, hogy "önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan", "...nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak?", "A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek...", ami aztán fölöttébb sikeresen kisiklatta a Bolyai kérdését. Vagy azzal járultak hozzá az egység helyreállításához, hogy amikor 1998 tavaszán fölmerült a kettős állampolgárság kérdése, hallani sem akartak róla. Amikor 2001 végén Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta az e törvénnyel kapcsolatos egyezményt, azzal rémisztették a jámbor adófizetőt, 23 millió román özönli el Magyarországot! Nagy egységen élt a romániai magyarság, írta Asztalos Lajos ironikusan, amikor Orbán Viktor kifundálta a státustörvényt, amely anyagi támogatást nyújtott a magyar nyelven tanuló gyermekek számára. Ugyanez az Orbán, a magyarigazolványra, rábiggyesztette a koronás címert. Továbbá alávaló módon, évi kétmilliárd forintot ajánlott föl a magánegyetemre. Nyilván egységóvó szándékkal a mostani magyar kormány csökkenti azt a bizonyos két milliárdot. /Asztalos Lajos: Volt egyszer… Egy nagy egység… = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Lemondott belügyminiszteri tisztségéről Ioan Rus. A Kolozsvár polgármesteri tisztségére pályázó politikus azért döntött úgy, hogy felfüggeszti kormányzati tisztségeit, mert teljes figyelmét a kolozsvári polgármester-választás második fordulójának kívánja szentelni. Adrian Nastase kormányfő hétfőn nyilatkozik belügyminisztere lemondásáról. / Lemondott Ioan Rus belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Románia-ellenes uszítás a bukaresti Ady Endre magyar líceumban címmel írta feljelentését Hajdú Győző eszményképének, Adrian Paunescunak Flacara című hetilapjában. Megírta, hogy egyes vezetők elmarasztalták az iskola néptáncegyüttesét, amiért december 1-jén a Hajdú Győző vezette Impreuna – Együtt Kulturális és Baráti Társaság ünnepségén színpadra lépett. A fenyegetés miatt a líceum együttese nem vállalta, hogy a következő ünnepségükön is szerepeljen. Hajdú Győző szerint: „Amennyiben ezek a vezetők az RMDSZ tagjai, úgy magától értetődő, hogy Románia-ellenes uszítás miatt azonnal ki kell zárni őket az RMDSZ-ből és közéleti tisztségeikből." Barabás István újságíró párhuzamot vont: az RMDSZ vezetőségének Nagyváradról minduntalan püspöki átokban van része azért, mert nemzetáruló, utódkommunista módon lepaktált a román hatalommal. Hajdú Győző Bukarestből buzgón segédkezik a püspök diszkreditáló törekvéseinek, de ő épp ellenkezőleg, azért mert az RMDSZ vezetősége úgymond Románia ellen uszítja a magyar közvéleményt. Barabás megjegyezte: itt nem a vád a fontos, hanem a cél, ennek követésében „Hajdú Győző és Tőkés László épp ennyire egy test, egy lélek.” Hajdú Győző cikke mellett Raul Sorban A magyar kérdés című nagy ívű cikksorozatának besúgói listáján található Demeter Béla, Mikó Imre, Balogh Edgár, Kós Károly, akik egyidejűleg horthysták és kommunisták. /Barabás István: Hajdú Győző hadat üzen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Kereszténydemokrata néppárttá akarják átfesteni a korábban szélsőségesen nacionalista, egyre mérséklődni látszó Nagy-Románia Pártot (PRM) – írta a román sajtó. A Ziua szerint a PRM-t be akarják csempészni az európai néppártiak közé, különös tekintettel arra, hogy a strasbourgi parlamentben ennek a politikai áramlatnak van a legerősebb frakciója. Adrian Severin kormánypárti ideológus szerint "a román társadalom ortodox közegében egy kereszténydemokrata néppárt nem jöhet létre sem spontánul, sem a történelmi pártok metamorfózisa, sem pedig a demokratikus baloldalról történő elvándorlás révén". /Kereszténydemokrata néppárttá festik át a Nagy–Románia Pártot? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./

A Tordaszentlászló melletti Rákos-mezőn kezdődött jún. 15-én hivatalosan az észak-erdélyi autópálya építése. Az ünnepi avatón Adrian Nastase miniszterelnök és számos más neves politikus, közöttük Markó Béla is részt vett. A Brassót Borssal összekötő, 2,5 millió euró értékű autópálya Európában a legnagyobb ilyen jellegű építkezésnek számít. Az EU-t zavarta, hogy a beruházás akadályozhatja az uniós támogatással, szintén Bukarest és Budapest között tervezett, a 4. európai közlekedési folyosón haladó dél-erdélyi autópálya építését. Miron Mitrea közlekedési miniszter elmondta, hogy a román kormány tagjai nemrég jártak Brüsszelben, és az unió politikusainak a romániai forgalom adatai alapján bebizonyították, hogy mindkét autópályára szükség van, hiszen mind a két nyomvonal elég forgalmas ahhoz, hogy indokolttá tegye a két út megépítését. /Megkezdődött az észak-erdélyi autópálya építése. Mesteri kampányfogás az SZDP részéről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Raoul Sorban közeledik a századik életévéhez, de tolla termékeny. Invazie de stafii (Kísértetek inváziója) cím alatt megjelent önéletírás első kötete 600 oldalas. Barabás István újságíró emlékezett: A Hét bukaresti szerkesztőségében 1983 novembere végén különszámot készítettek elő Kós Károly születésének 100. évfordulójára. Már összeállt az anyag, amikor telefon jött a pártvezetőség propaganda titkárságától: Kós Károlynak mostantól kezdve még a nevét sem szabad leírni! A romániai sajtóban 1989. dec. 22-ig érvényben volt az embargó. Raoul Sorban ugyanis beadványt intézett a Központi Bizottsághoz: Kós Károly a Horthy-megszállás alatt ellenségesen viszonyult románokhoz és zsidókhoz. A feljelentés még nem került elő, de valóságalapját igazolta Raoul Sorbannak a Cronica Romana hasábjain 2003. márc. 4–5-én megjelent visszaemlékezése. Ebben ismételten kirohant Kós Károly ellen. Sorban könyvéhez a bálványozott eszmetárs, Adrian Paunescu szenátor írt lelkendező előszót. A feljelentésekben megőszült aggastyán a Romániai Magyar Lexikont vette inkvizíciós vizsgálat alá. Most Balogh Edgáron, Demeter Bélán, Mikó Imrén és az Utunk szerkesztőségén verte el a port. Mikó Imrét náci ideológusként mutatta be. Tudor Bugnariu kolozsvári tanszékvezető professzor özvegye megtudta: a férjéről rendszeresen besúgói jelentéseket küldözgető, Dragomir fedőnevű ügynök Raoul Sorban volt. Sorban azért gyűlölte Bugnariu professzort, mert a professzor elmondta: Sorban kedvenc meséjének, miszerint 1944-ben kolozsvári zsidók százait mentette meg, semmilyen valóságalapja nincs. /Barabás István: Kísértetparádé. Raoul Sorban beszélget a halottakkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

„Folytatódik a Hargita–Kovászna megyei románok drámája; bármely pillanatban etnikai konfliktus robbanhat ki; Ráduly Róbert románellenes nyilatkozataitól már csak egy lépés van az etnikai tisztogatásig" – írta a Flacara lui Adrian Paunescu című bukaresti hetilap 23-as és 24-es száma. A Flacara két, egymást követő számában Claudiu Sere, a csíkszeredai ex-Jurnalul de Transilvania exfőszerkesztője, volt belügyes tiszt írásában a Hargita Népe napilap románellenes veszélyforrásként szerepel. Sere azzal vádolta a lapot, hogy a megyéből Fidesz-sugallatra el akarja űzni a románokat. Az éber szerző szerint a román titkosszolgálatoknak drasztikusan intézkedniük kellene ezen agitátorok ellen.. „Nagyon veszélyes, amit a Hargita Népe és a Krónika művel, mert etnikai konfliktust robbanthat ki.” Hargita és Kovászna megyében a magyar radikálisok az autonómia ürügyén államot akarnak teremteni az államban, ahol a románoknak nincs mit keresniük. E törekvésben Claudiu Sere szerint élen jár Ráduly Róbert, Szondy Zoltán, Albert Álmos, Kurkó János, Salamon Attila, miközben azokat a becsületes embereket, akik védelmezik az itteni románság érdekeit, bezárják, vizsgálatot indítanak ellenük. Ezek közé tartozik Csibi István, aki rendszeresen támogatta a székelyföldi román közösséget, ezért van most őrizetben. A Flacara 24-es számában Sere fájlalta, hogy Ráduly Csíkszereda polgármestere lett, hiszen „úgy egy évvel ezelőtt" robbanásveszélyes nyilatkozatot tett: ha a Székelyföld nem vívhatja ki az autonómiát, nem lesz baj, ha itt is az történik majd, ami Koszovóban történt. Szondy Zoltán pedig „egy alkalommal" azt nyilatkozta, hogy az ortodox egyháznak és a titkosszolgálatnak /SRI-nek/ nincs mit keresnie Csíkszeredában. Claudiu Sere tehát légből kapott „nyilatkozatok" alapján állítja, hogy Ráduly Róbert, Szondy Zoltán, valamint a Hargita Népe államellenes tevékenységet folytat. /Barabás István: Dilettáns riadó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

A liberális-demokrata, az NLP–DP alkotta D. A. Szövetség jelöltjét, Marius Nicoarat választották a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségébe, a két alelnöki posztot az RMDSZ jelöltjei, Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán szerezték meg. Kolozsváron a városi önkormányzat megválasztotta a két alpolgármestert a liberális Adrian Popa és az RMDSZ-es Boros János személyében. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "elárulta a nagy megbékélés célkitűzését" azáltal, hogy a D. A.-val szövetkezett. Az RMDSZ képviselői viszont cáfolják, hogy árulás történt volna, ugyanis a szövetség a közvetítő szerepét felvállalva mind az SZDP-nek, mind pedig a D. A.-nak ajánlatot tett, de kezdeményezésüket mindkét fél elutasította. Ezután azzal szövetkezett, aki többet ajánlott. Kolozs megye 37 tagú tanácsában a választások eredményeként négy párt képviselteti magát: az SZDP 11, a D. A. liberális-demokrata szövetség szintén 11, az RMDSZ 8, az NRP pedig 7 tanácsosi helyet szerzett. A Kolozs megyei tanács elnöke Marius Nicoara /D. A. szövetség/ lett, a két megyei alelnöke Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán /mindketten az RMDSZ színeiben/. Kerekes Sándor a régi/új alelnök. Kolozsváron a városi tanács alakuló ülésén a nagy-romániás tanácsosok hevesen tiltakoztak, amikor Boros János anyanyelvén tette le a tanácsosi esküt, pontosabban azt mondta, hogy jur-esküszöm. Eugen Pop, a szélsőségesen nacionalista politikai alakulat tanácsosa fennhangon kérte a prefektust, intézkedjék, ugyanis törvénytelen és románellenes akcióra került sor. Valentin Cuibus, a kormány helyi képviselője azonnal eleget tett a nagy-romániások kérésének: felszólította a többi RMDSZ-es tanácsost, hogy ne keltsenek feszültséget. A többi magyar nemzetiségű önkormányzati képviselő csak román nyelven tette le az esküt. Kolozsvár két alpolgármestere: Boros János és Adrian Popa. A tanács az RMDSZ-es alpolgármester helyébe a szövetség választási listáján soron következő Irsay Miklóst szavazta meg tanácsosnak. Lemondott a városi tanácsosi mandátumról Gheorghe Funar, aki megyei tanácsos lett. /U. I., K. O.: Váratlan RMDSZ-paktum a D.A. Szövetséggel. Két alelnöki és egy alpolgármesteri tisztség jutott az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

A Kárpát-medencei magyarság olyan politikai modellt teremtett meg, amely egész Európa számára fontos üzenetet hordoz – hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a jún. 26-án zárult kétnapos romániai nemzetiségpolitikai tanácskozáson. Szinaján az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) romániai szervezete rendezte meg azt a nemzetközi konferenciát, amelyen a közép- és kelet-európai kormányok és a térség országaiban élő magyar közösségek közötti együttműködést szolgáló erőfeszítésekről, kudarcokról és eredményekről cseréltek véleményt. A tanácskozáson romániai, magyarországi szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, montenegrói politikusok, magyar kisebbségi szervezetek képviselői a többség és kisebbség lehetséges politikai együttműködésének másfél évtizedes tapasztalatairól értekeztek. Markó Béla elmondta: a romániai magyar kisebbség egységes, szervezett keretek között folyó politizálásának köszönhetően, a térségbeli országok magyar közösségeinek cselekvő társadalmi-közéleti szerepvállalása eredményeképpen a Kárpát-medence országaiban olyan politikai modell jött létre, amely a többségi nemzettel folytatott hatékony párbeszédre épül. Szerinte fokozatos szemléletváltás tapasztalható többség és kisebbség viszonyában. A többségi politikusok felismerik, hogy a magyar közösségek szervezetei, szövetségei nem úgy működnek, mint a politikai pártok. Markó kifejtette: a romániai magyarság kiharcolta magának azt, hogy részt vegyen a közös döntéshozatalban és végrehajtásban az önkormányzatok szintjén is. Következő lépésként az RMDSZ elnöke az önálló döntéshozatal, illetve az önrendelkezés megteremtése. Ma már az autonómia-gondolatok, az autonómia különböző formái nem váltanak ki akkora ellenkezést, mint korábban. /Borbély Tamás: Hatékony párbeszédre épülő politikai modell. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ Az autonómia kapcsán Adrian Severin elmondta: az autonómia megteremtése valós és jogos igény, de nem csak a kisebbségek számára fontos, hanem az egész ország számára szükséges. Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese megerősítette, hogy az etnikumközi viszonyokat csak párbeszéd útján lehet rendezni. Bunyik Zoltán vajdasági oktatási miniszter szintén a párbeszéd, a többségi nemzettel való együttműködés szükségességére mutatott rá hangsúlyozva: az autonómia csak akkor válik megvalósíthatóvá, hogyha partnereket sikerül találnunk. Bunyik megjegyezte, sajnos a szerb társadalom radikalizálódott az utóbbi időben, megnőtt a kisebbségek elleni ellenszenv, véleménye szerint ezt a kérdést részben egy új szerb alkotmány oldaná meg. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke elmondta, Ukrajnában, az utóbbi időben visszalépések történtek a kisebbségi jogvédelem terén. A Romániában jelen pillanatban létező 8 fejlesztési régió ügyében a szemináriumon résztvevők egyetértettek abban, hogy ezek nem felelnek meg, át kell gondolni egy újrafelosztás lehetőségét. Tokay György RMDSZ-képviselő utalást tett azokra a határon túli, anyaországi politikai erőkre, amelyek az erdélyi magyarság megosztásán fáradoznak, és hamis ígéretekkel igyekeznek a maguk pártjára állítani az embereket. /(Márton Adél-Evelin): Erőfeszítések, kudarcok és eredmények a magyar közösségekkel való együttműködésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

A Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió címmel diákszemináriumot szervez júl. 4–10-e között Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya. A szemináriumon részt vesz Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök is. A szervezők szerint 100 diák Magyarországról, míg 200 Romániából érkezik. Jelen lesz még Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kéri László, a Magyar Tudományos Akadémia politológusa, Vastagh Pál, az Országgyűlés alkotmány és igazságügyi bizottságának elnöke. /Nastase és Medgyessy Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./