"A Deutsche Welle rádió értesülései szerint az átvilágító bizottság hamarosan átveheti a volt Szekuritáté teljes irattárát. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) eddig azért nem adta át a volt Szekuritáté irattárát az átvilágító bizottságnak, mert az intézmény nem rendelkezett a dossziék tárolására alkalmas székhellyel. A bizottság elfogadott egy másik határozatot is, amelynek érelmében elkezdik az egykori szekus tisztek meghallgatását. Azokról a volt tisztekről van szó, akiknek személyazonossági adatait korábban kiadta a SRI. A kormánypárt és a Nagy-Románia Párt által kijelölt átvilágítók határozottan ellenezték a névjegyzék nyilvánosságra hozását. Álláspontjukat a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság vezetése és a hírszerzés igazgatója is támogatta. /Átadja a SRI a dossziékat? = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"

"Aug. 2-án az aradi magyar sajtó napjáról emlékeznek. Immáron több esztendeje Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye magyarságában megfogyatkozott vidék, ahova a Nyugati Jelen nap mint nap, nem csekély anyagi áldozatok árán eljut. Eljut mindenhová, ahol igénylik, oda is, ahol évtizedek óta nem volt saját magyar nyelvű napilap, hogy segítsen a szórványmagyarság megmaradásában. Harmadik éve adják át ez alkalommal a Nyugati Jelen és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által szervezett Simándi Böszörményi Zoltán országos riportverseny díjazottjainak az okleveleket, emlékérmeket és a vele járó pénzjutalmakat. /Jámbor Gyula: Az aradi magyar sajtó napja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./"

"Schöpflin György Londonban élő politológusprofesszor a vele készült interjúban leszögezte, hogy az autonómia akkor jó megoldás egy kisebbség számára, ha a kisebbség megelégedik vele. Az államok egyszerre akarják a stabilitást és a legitimitást. Stabilitást azonban sokféleképpen lehet elérni. Rövid távú cél lehet a hangoskodó kisebbség elhallgattatása. De a legitimáció csak akkor jön létre, ha a kisebbséget is egyenlő félként bevonják a politikába, a hatalom gyakorlásába. A román államot a saját felelősségére kell ráébreszteni. Schöpflin előadásában valószínűsítette, hogy 15 éven belül néhány autonóm státussal rendelkező tartomány - amilyen a dániai Feröer-szigetek vagy a brit Skócia - önálló államot alapít. A professzor úgy látja, hogy az erdélyi románság másképpen fogalmazza meg a saját identitását, mint a regáti románság. A magyar kérdés ennek valamennyire a függvénye lesz. /Gazda Árpád: Lebegő határok. Interjú Schöpflin György politológussal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"

"Bukarest annak jogi lehetőségét vizsgálja, hogy miként tud fokozottabb anyagi-kulturális támogatást nyújtani a határon túli románság számára. Aug. 3-án a Határon Túli Románok Hivatala (DRP) és a Külügyminisztérium közös nyilatkozatában arra hívta fel a szomszédos országok kisebbségi intézményeit, hogy a kölcsönösség elve alapján a határon túli román közösségeknek biztosítsák ugyanazon jogokat, körülményeket, amelyeket Románia az európai normáknak megfelelően megteremt saját kisebbségei számára. „A Határon Túli Románok Hivatala, a Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium szakemberei jelenleg azt vizsgálják, miként lehet a jelenlegi vonatkozó törvényekbe kiegészítő passzusokat beiktatni a határon túli románság anyaországi támogatásról” – jelentette ki Titus Corlatean államtitkár, a DRP vezetője. Adrian Nastase miniszterelnök szerint nincs rendben az, hogy a román vezetés megszokta: „Elsősorban arról adunk számot, miként viselkedünk mi a nemzeti kisebbségekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalmazottnál szűkebb normák érvényesülnek.” A miniszterelnök szerint ebből a szempontból ígéretesnek bizonyult Románia számára a magyar kedvezménytörvény kérdésében folytatott vita. /Incze Ferenc: Román felelősség. Bukaresti "státustörvény" készül? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"

"A francia hatóságok aggódva figyelik a román gyermekmigrációt. Philippe Etiénne, bukaresti francia nagykövet a napokban aggodalmát fejezte ki a francia nagyvárosok utcáin egyedül élő, Romániából bevándorolt kiskorúak egyre növekvő száma miatt. Philippe Etiénne szerint Párizsban több száz Romániából származó kiskorú él egyedül. A valódi gondot az jelenti, hogy a kiskorúakat nem lehet kiutasítani. Emellett felnőtté válásuk időpontjáig vállalni kell a kiskorúak eltartását. Ezért a francia hatóságok megpróbálnak nyomást gyakorolni a román kormányra a kivándorlási folyamat visszafordítása vagy legalább fékezése érdekében. A kérdésről Bukarestben tárgyalt Christian Jacob, a párizsi kabinet családügyi minisztere, aki egyébként először használta a „gyermekbevándorlás” fogalmát. Tavaly nyáron Franciaország mellett Spanyolország és Hollandia is kérte az akkor alig pár hónapja felfüggesztett vízumkényszer újrabevezetését Romániával szemben. A francia hatóságok korábban évekig hiába próbálkoztak a Romániából származó illegális bevándorlók számának csökkentésével. Nagy európai lapok csaknem hetente közöltek nagyobb beszámolókat a Párizsban tevékenykedő, elsősorban roma nemzetiségű romániai koldusokról, a nagyvárosok melletti sátortáborokról vagy a párizsi parkolóórákat fosztogató gyermekmaffiákról. Mindez gyökeret vert a francia köztudatban. Jól szemlélteti ezt a neves francia enciklopédia – a több tízezres példányszámban, illetve több nyelven megjelenő Le Petit Robert – tavaly év végi kiadása, amelyben a Romániának szentelt két oldalt egy cigánytáborról készült fotókkal illusztrálták, a román nyelvről pedig azt írták, hogy az a dákoromán nyelv egyik dialektusa. A vízumkényszerrel való fenyegetés megtette a hatását, és elindulhattak az első menekültszállítmányok a bukaresti Otopeni repülőtér felé. A gyermekekkel szemben azonban nem érvényesíthetők a kitoloncolásra vonatkozó törvények. Gabriela Coman, az Országos Gyermekjogvédelmi Ügynökség vezetője szerint a kormány egyetlen dolgot tehet: felkutatja a kivándorolt kiskorúak családját, és megpróbálja meggyőzni a szülőket, hogy vegyék rá gyerekeiket a hazatérésre. /Szőcs Levente: Új módi a gyermekmigráció. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"

"Aug. 2-án Mája faluban ünnepelték a 135 éve épült református templom felújítását. Fekete János nyugalmazott esperes tíz és fél éven át gondozta a gyülekezetet. Máját fél évszázada még félezer lélek lakta, ma alig vannak százhetvenen. A falunapon a templom előtt kopjafát lepleztek le, Sikó P. József munkáját. Bemutatták a most megjelentetett falukönyvet /szerzői:- Albert Zoltán, ifjú Kovács Ferenc, Kovács Erika és Albert Edit/. /Bölöni Domokos: Mája mennyei mannája. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./"

"Az irodalmárok elvitatkoznak azon: létezik-e erdélyi magyar irodalom, vagy csak magyar irodalom, netalán csak irodalom, minden nemű és rangú jelző nélkül? Az erdélyi magyar oktatásnak vannak külön céljai, létezik sajátságos rendeltetése, vagy általában a magyar oktatás nevel magyar embert, és még általánosabban: az oktatás európai gondolkodású embert? Csomafáy Ferenc válaszol erre a maga módján: a művészet erejével állítja, létezik önálló erdélyi magyar szellemiség. Aug. 1-jén nyílt meg Csíkszeredában Az én erdélyi arcképcsarnokom című portréfotó-kiállítása. Egyházfők, írók, költők, építészek, filozófusok, természettudósok világról és művészetről, múltról, jelenről és jövőről vallott nézeteik, stílusuk, felfogásuk különbözősége ellenére itt találkoztak a legnehezebb időkben is, abban az egyetemes erdélyi gondolatban, hogy értéket kell teremteni, hogy a népszolgálat nem üres szólam. /Székedi Ferenc: "Más körülmények vésték homlokunkra a ráncokat..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./"

"Iliescu elnök magyarázkodik. Azt bizonygatja, hogy miként kell értelmezni a holokausztról általa mondottakat. Immár hosszú évek óta nemzeti buzgalommal teli politikusok szeretnék kitörölni a világ emlékezetéből a romániai zsidóüldözést, hogy az egyik nemzeti példakép, Ion Antonescu marsall háborús bűnösségét is kétségbe vonhassák. Néhány esztendővel ezelőtt elkezdték a diktátor szobrainak felállítását, valamint utcák sorát nevezték el róla, még Bukarestben is van, mind a mai napig. Pedig Ó-Romániában volt zsidóüldözés, még Hitlernél is hamarabb indították el a halálvonatokat, szervezték a pogromokat. Ezt, mint oly sok más, a román történelemre, népre, államra nézve nem hízelgő dolgot, elfelednék-feledtetnék a román nacionalisták. A kormánypárt egyik alaptagja, Adrian Paunescu szenátor, kétes múlttal a háta mögött megint feltornászta magát a hangadók egyikévé. A bukaresti tévéállomások a lábainál hevernek. Adásaiból szinte csöpög a mássággal szembeni intolerancia, de ugyanúgy a tömény hazugság, hamisítás is. A tévében egyik "vitatársa" az egyébként magyar iskolákat járt és románul tökéletesen nem is beszélő Roaul Sorban, aki egy kis nyugdíj-kiegészítésért megereszti a fantáziáját. A túlzottan nacionalista és fasiszta eszmék alkotmányellenes terjesztése ellen semmit nem tesznek az illetékesek. Az agresszív nacionalizmus még mindig hatalmas, szavazathozó és rendszerkonzerváló erő ebben az országban. Olyan szervezetekhez sem nyúlnak Romániában, mint a törvény által el nem ismert, de mégis nyilvánosan működő fasiszta Vasgárda. A legionárius mozgalom által kiadott havi folyóirat - amelynek reklámplakátjaival tele van Bukarest - terjesztője maga a Rodipet, vagyis a lapterjesztő állami mamutcég. /Román Győző: Hasbeszélők. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./"

"Felháborodást keltett a háromszéki közvéleményben az a tény, hogy a Sepsiszentgyörgy határában, a szépmezői Zoocomp Rt. kezelésében lévő terület csaknem felét állami köztulajdonba rendelték. A korábbi koalíciós kormány idején, RMDSZ-tisztségviselők segédletével végrehajtott manőver gyakorlatilag félezer hektárt újólag államosított, 178 örökhagyó és több egyház nem kaphatta vissza a kommunista diktatúra által elbitorolt termőföldjét. A napokban szivárgott ki, hogy a mezőgazdasági miniszter visszavonta a rendeletet, így megnyílhat az út a termőföld visszaszolgáltatása előtt. Ez a rész Kovászna megye legjobb talajminőséggel rendelkező, kompakt mezőgazdasági területe. A 2000/1-es földtörvény megjelenése előtt néhány nappal egy, a Hivatalos Közlönyben soha nem publikált, de alkalmazott államtitkári rendelet értelmében félezer hektár az állam köztulajdonába került. Ezt Pete István RMDSZ-es államtitkár írta alá. Az ügy Szekeres Attilának, a Háromszék újságírójának tényfeltáró riportja nyomán nyert teljes nyilvánosságot. Ilie Sirbu mezőgazdasági miniszter aláírta az említett rendeletet semmisé nyilvánító jegyzéket, de ezt egyelőre hivatalosan még nem erősítették meg. - Az Utánuk az özönvíz, avagy hogyan játsztak át magyar emberek a román államnak félezer hektár székely földet című, a sepsiszentgyörgyi Háromszékben megjelent riport szerint: "A szövetségi elnök határozata értelmében tavaly decemberben Ezüstfenyő-díjat alapított az RMDSZ, melyet 38 személynek ítéltek oda, akik "kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében". December 21-én Marosvásárhelyen ünnepi külsőségek között Pete István jelenlegi Bihar megyei szenátor is átvehette Markó Bélától a díjat. Tehát pártkitüntetést kapott az az ember, aki egy tollvonással megfosztott jussától mintegy félezer sepsiszentgyörgyit. Esetünkben valóban "kiemelkedő munkát" végzett, ám nem a "szülőföld visszaszerzésében" segédkezett - mint ahogy a szövetségi elnök hangoztatta -, hanem a szülőföld elidegenítésénél." /Csáky D. Tibor: Háromszék. Félezer hektár sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./"

"Egyéves működése óta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak a képviselőházat is el kellett marasztalnia hátrányos megkülönböztetést tartalmazó szöveg kifüggesztése miatt - nyilatkozta Cristian Jura, az intézmény elnöke. Idén összesen 29 bírságot vetettek ki, a legtöbbet a romákat ért hátrányos megkülönböztetés miatt. A megbírságoltak között több olyan mulatóhelyiség tulajdonosa található, aki romák belépését tiltó táblát helyezett el a bejáratnál. Húszmillió lejes büntetést kapott Mircea Cosma, a Prahova megyei önkormányzat elnöke is, aki az egyik sajtótájékoztatóján cigányellenes beszédet tartott. Figyelmeztetésben részesült egy Szilágy megyei általános iskola, amelyben a roma diákok külön épületben, igen rossz körülmények között tanultak. Figyelmeztetni kellett magát a képviselőházat, valamint hét országos napilapot is, mert diszkrimináló tartalmú szöveget függesztett ki, illetve közölt. Cristian Jura közölte: a testület az Európai Uniótól is kap pénzt: az intézmény ugyanis koordinátora az EU közel százmillió euró értékű, 2001-2006 között zajló romániai diszkriminációellenes programjának. A romániai törvénykezés 14 fajta diszkriminációt büntet, jóval többet, mint az EU-tagállamok, ahol ez a szám 5 körül mozog. Mint mondta, az emberi méltósághoz való jogot szegik meg a leggyakrabban az országban. Tavaly az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz 132 panasz érkezett, idén eddig 243 esetet vizsgált meg a testület, amelyből 210-et sikerült megoldania. Mindeddig egyetlen civil szervezet sem képviselt a törvényszéken olyan személyt, aki hátrányos megkülönböztetés miatt kártérítésért folyamodott volna az igazságszolgáltatáshoz./Cseke Péter Tamás: Bírság a megkülönböztetésért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./"

"Gyergyószentmiklóson Bákai Magdolna, a Városi Könyvtár új igazgatónője vázolta elképzeléseit. 1994-ben versenyvizsgázott a könyvtárosi állásra. Erdélyben még nem alakult ki kellőképpen a könyvtárosképzés; képeznek ugyan könyvtárosokat, de ezek közül kevesen maradnak meg a szakmában, s helyüket sok esetben reál szakot végzettek töltik be. Szeretné, ha a könyvtár a város kulturális és információs központjává válna. Első, újonnan bevezetett szolgáltatásuk, hogy az ágyhoz kötött betegek vagy mozgássérültek számára, akik nem tudnak eljönni a könyvtárba, házhoz szállítják a telefonon megrendelt könyveket. Ezenkívül olyan folyóiratokat ajánlanak fel ingyenesen a könyvtárlátogatóknak, amelyeket ők is adományban kaptak. Ezek számítástechnikai folyóiratok az 1990-es évekből. Folytatják a gyermekek számára szervezett rendezvényeket, író-olvasó találkozókat és könyvklubokat szerveznek a jövőben gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. /Gál Éva Emese: "A könyvtár a tanulást segíti elő". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ Júniusban elhunyt Csergő Kálmán, aki több évtizeden keresztül volt a Városi Könyvtár igazgatója. A megüresedett igazgatói állásra meghirdetett versenyvizsgát Bákai Magdolna gyermekkönyvtáros nyerte meg. A könyvtárnak a Ceglédi Városi Könyvtár a közelmúltban 200 új kötetet ajándékozott, javarészt ifjúsági regényt és mesekönyveket. /Változások a városi könyvtárnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ "

"A román és amerikai kormány /Michael Guest amerikai nagykövet és Ioan Rus belügyminiszter/ aug. 5-én kiegészítő protokollumot írt alá a kábítószerek ellenőrzésére és a törvények alkalmazására vonatkozóan. Ennek értelmében az Egyesült Államok többek között 975 000 dollárt nyújt a román kormánynak, kiegészítő támogatásként, a fenti célok eléréséhez. Az említett alapot három program támogatására lehet majd igénybe venni. Az elsőben a román kormányt támogatják a bűnügyi bíráskodás rendszerének megreformálására és a tisztviselői, hivatalnoki korrupció leküzdésére irányuló törekvéseiben. A második program az Országos Rendőrparancsnokság támogatására vonatkozik, a kibernetikai bűnözés elleni harc struktúrájának tökéletesítése érdekében. Végül, harmadik pontként szintén az Országos Rendőrparancsnokság támogatását tűzi ki a protokollum, ez esetben azonban a kábítószer-ellenes akciók kapacitásának fejlesztésében történő segítést, a drogok elleni harc eredményesebbé tételét és a kábítószer-kereskedelem felszámolását célozza meg. /Újabb amerikai-román együttműködés. Kiegészítő protokollum a két ország között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"

"A Romániában tartózkodó James L. Jones tábornok, az Európai Szövetséges Erők (SACEUR) főparancsnoka aug. 5-én úgy fogalmazott, hogy a NATO türelmetlenül várja Románia részvételét a katonai szövetség tevékenységében. Jones elmondta: a Mihail Popescu vezérkari főnökkel folytatott megbeszélések fő témája a román haderő keretében történt átalakulások kérdése volt. "Ezek az átalakulások tükrözik a NATO keretében jelenleg történő változásokat is", fogalmazott a tábornok. Hozzáfűzte, bizonyos változások nehezek, de Románia "megértette, hogy a XXI. század katonai követelményei különböznek a múlt századétól". Mihail Popescu tábornok közölte, a találkozón ismertette a SACEUR parancsnokával a román haderő NATO-csatlakozásra történő felkészülésének helyzetét, valamint a haderőreform stádiumát. /Várják a részvételt a NATO tevékenységében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"

"Markó Béla szerint ma is érvényes a magyar állampolgárság iránti erdélyi igény.Nem sértené a román gyakorlatot, ha Magyarország állampolgárságot adna az erdélyi magyaroknak. Románia tudniillik elfogadta a bánsági horvátok horvát állampolgárságát, és román állampolgárságot ajánlott fel a besszarábiai románoknak. A kettős állampolgárságot kérő, 2000 szeptemberében gyűjtött aláírásokat az RMDSZ azóta sem összesítette, hogy továbbíthassa a magyar kormánynak. Markó Béla hangsúlyozta, az RMDSZ álláspontja nem most alakult ki, hanem évekkel ezelőtt, amikor az RMDSZ aláírás-gyűjtési akciót is indított a Magyarok Világszövetsége által javasolt külhoni állampolgárság ügyében. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az akkori magyar kormány vezetői egyértelműen azt válaszolták: nem időszerű a kettős állampolgárság felvetése. "Ha az új magyar kormány ki tud alakítani egy megfelelő megoldást az EU-val és a szomszédos országokkal, mi azt jó néven vennénk - jelentette ki az elnök. - Szívesen részt veszünk a tárgyalásokon is, amennyiben szükséges. Hangsúlyozom azonban, hogy ez a magyar kormányon múlik." Kovács László azon kijelentésére, miszerint az EU-ban nem adnak kollektív alapon kettős állampolgárságot, Markó Béla elmondta: a magyar kormány ismeri legjobban azokat a feltételeket, amelyeket Magyarország kialakított az EU-val a tárgyalások folyamán. Hangsúlyozta, az állampolgárságot így is egyéneknek adják. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónika 2002. szeptember 27-i számában nyilvánosan is bocsánatot kért amiatt, hogy a Szövetségi Operatív Tanács által 2000 szeptemberében kezdeményezett aláírásgyűjtés végül is elhalt. Közleményében azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad az aláírásgyűjtést a határon túli magyarok jogállásáról éppen akkor szövegezett törvénnyel szembehelyezni. Mintegy ötvenezer aláírás gyűlt össze. Patrubány Miklós MVSZ-elnök viszont arról számolt be akkor, hogy a Világszövetség Erdélyi Társasága kolozsvári irodájában valamivel több mint százezer aláírást őriznek. Azt is elmondta, az RMDSZ szervezetektől összegyűjtött információkból úgy tudják, összesen 214 ezer aláírás gyűlt össze. Amint konkrét esetekkel is igazoltuk, az eltérés abból fakad, hogy egyes RMDSZ-szervezeteknél ott porosodtak az aláírásokat tartalmazó ívek. A jelenlegi román törvények nem tiltják a kettős állampolgárságot, de korlátozzák a kettős állampolgárok jogait. A képviselők által elfogadott szöveg csak a román állampolgárság és a romániai állandó lakhely követelményét hagyta meg, a román állampolgárság kizárólagosságáról már nem rendelkezik. Az 1992-es és 2002-es népszámlálási adatok szerint tíz év alatt 4085-ről 6786-ra nőtt a magukat horvátnak vallók lélekszáma. A gyarapodáshoz minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy Horvátország 1993-ban valamennyi határon túli horvátnak megadta a horvát állampolgársághoz való jogot. A horvát okmány helyzeti előnybe hozta a Resicabánya környéki horvát közösséget, ugyanis már a kezdetektől vízummentes beutazást biztosított az Európai Unió államaiba. Románia csak 2001 decemberében került le a vízumköteles országok listájáról. Refik Sabanovic, a bukaresti horvát nagykövetség első titkára a Krónikának korábban elmondta, a horvát állampolgárság megítélésekor a hatóságok csak a vér szerinti horvát származást veszik figyelembe. A konzulátus arra kér bizonyítékot, hogy az igénylő, vagy valamelyik felmenője valamikor horvátnak vallotta magát. A törvény nem szab határt a rokonsági fokra. Férfiak számára a katonakönyv a legjobb bizonyíték; 1989 előtt tudniillik ebbe a vállalt nemzetiséget is bevezették 2000 januárjában a román hatóságok azt is jóváhagyták, hogy a bánsági horvátok saját falujukban vehessenek részt a horvátországi parlamenti választásokon. Két horvát faluban állítottak fel szavazófülkéket. Az 1991/21-es román állampolgársági törvény 11. cikkelye kimondja, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak, viselkedésükkel a román állam és nép iránti elkötelezettségről tesznek tanúbizonyságot, betöltötték a 18. évüket, és büntetlen előéletűek. A törvény 39. cikkelye szerint mindazok, akik megszerezték az állampolgárságot, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a született román állampolgárok. Noha a törvényben nem szerepel utalás az egykori román állampolgárok leszármazottaira, az elmúlt kormányzati ciklus idején a jogszabályt rájuk is vonatkoztatták. 2000. március 15-étől Moldovai Köztársaság állampolgárait a bukaresti ügyintézéstől is megkímélték. A Belügyminisztérium rendeletére a moldovai határ közeli kilenc megye rendőrkapitányságán folyamodhattak a román okmányokért. Szilágyi Zsolt képviselő egy fórumon egymillióra becsülte a román állampolgárságot szerzett moldovaiak számát. Az ezzel kapcsolatos román titkolózás azzal is összefügg, hogy ez év júniusáig Moldovában az alkotmány tiltotta a kettős állampolgárságot. Iliescu és Voronin múlt heti találkozóján a két államfő egyetértett abban, hogy nem lenne szerencsés, ha elüzletiesedne a román okmány iránti moldovai igény./Gazda Árpád: Kettős állampolgárság - román gyakorlat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./"

"Több javaslatot is benyújtott az RMDSZ szenátusi frakciója az alkotmánymódosító bizottsághoz, amely aug. 4-én megkezdte ülését, hogy előkészítse az alaptörvény augusztus végi felsőházi vitáját - tájékoztatta a Krónikát Eckstein-Kovács Péter szenátor. Az indítványok között szerepelt a Romániát nemzetállamnak kimondó 1-es cikkely törlése és a 148-as cikkely második bekezdésébe foglalt tiltás feloldása, miszerint a nemzetállamra vonatkozó cikkelyen nem lehet módosítani. Szintén az RMDSZ javaslatai közé tartozott a 6-os cikkely módosítása, amellyel a szövetség azt szorgalmazta, hogy a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségeknek ismerje el a román alkotmány. A bizottság elvetette az RMDSZ szenátusi frakciójának javaslatait.Ennek ellenére Eckstein optimistán nyilatkozott az alkotmánymódosító testület munkálatairól. "Meg kell mondanom, hogy benne maradt az alaptörvényben mindaz, amit mindeddig eredményként könyvelhetett el az RMDSZ - jelentette ki a szenátor. - Történt ez annak ellenére, hogy több módosítójavaslat is született, amelyek törölték volna az anyanyelvhasználat jogát az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Mi több, Dan Ioan Popescu gazdasági miniszter a felekezeti oktatást is korlátozta volna. Végül sértetlen maradt az alkotmány szövegének az a változata, amelyet a képviselőház már elfogadott, és amely szavatolja ezeket a jogokat."Eckstein-Kovács Péter egyéni indítványt is megfogalmazott. Eszerint az alkotmány 1-es cikkelyét alcikkellyel kell kiegészíteni, amely kimondja, hogy az ország nemzetállamként történő meghatározása nem jelenthet jogalapot a diszkriminációra és a jogfosztásra. Az indítványt a testület elvetette. /Cseke Péter Tamás: Marad az anyanyelv-használati jog. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./"

"Zajkány falu határában, a történelmi Erdélyt Bánságtól elválasztó Vaskapunál volt egyszer egy emlékmű. A Hunyad megyei magyarság állította a millennium évében (1896), Hunyadi János török fölötti ottani győzelme tiszteletére. Tizenegy éve eltűnt a buzogány az emlékmű tetejéről, az idén tavasszal, húsvét táján a többi résznek is nyoma veszett. Pedig az emlékmű ápolása, karbantartása, esetleges felújítása szerepelt a 2002-es SZDP-RMDSZ protokollumban. Augusztus első napjaiban már a helyet is alig lehet felismerni, a bozót mindent benőtt. Kovács Jenő Vas megyei (Magyarország) honatya több, károkat szenvedett erdélyi emlékmű visszaállítását szorgalmazta. Elképzelései szerint Zajkányban az eredeti hasonmását állítják fel. Erre az anyaországiak anyagi fedezetet, akár munkaerőt is biztosítanának. /Chirmiciu András: Magyarországi segítség a zajkányi emlékműnek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"

"Idén aug. 4-17 között szervezi meg a "Szárhegy" Hargita megyei alkotóközpont a hagyományos képzőművészeti tábort, melynek meghívottai többnyire fiatal hazai és külföldi képzőművészek, mondta el Siklódi Zsolt, az alkotótábor művészeti irányítója. Az idei tábor Küszöb címmel egy érdekes tematikát, a jelen hagyományait jelöli meg irányadónak képzőművészeti megfogalmazásra. Ezután következik a Magyar Művelődési Intézet szervezte, a Magyarországon díjazott amatőr képzőművészek tábora, majd szeptemberben az ún. csereművésztábor, amelyen az alkotóközponttal kapcsolatban álló Budapest Galéria, Miskolt Galéria, Hajdúböszörményi Tábor, Szolnoki Alkotóközpont által küldött képzőművészek, s cserében az ezek szervezésében megrendezett táborokban Hargita megyei képzőművészek vesznek részt. /Képzőművészeti tábor Gyergyószárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Mezőfény peremén, a Fekete szőlő nevű határrészen 1740-ben kápolna épült. Ebben Havas Boldogasszony napján eddig is minden évben misét és kis ünnepséget rendeztek. Miután a közelmúltban az épület külsejét és tetőszerkezetét felújították, aug. 3-án, vasárnap hatalmas tömeg részvételével tartott ünnepi szentmisét Merli Rudolf németországi plébános, Mezőfény díszpolgára, aki a felújított épület újraszentelését is elvégezte. /(boros): Mezőfény: Felújították és újraszentelték a 263 éves kápolnát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./"

"Borszék város önkormányzata a hagyományőrzés jegyében és annak emlékére, hogy 50 évvel ezelőtt emelték városi rangra, nagyméretű díszkaput állított az üdülőtelep bejáratához. Talán a Székelyföld egyik legnagyobb székelykapuja: szélessége 8,60 m, magassága pedig 4,50 m. Az egész kaput gazdag faragás ékesíti, a kontyfán a kapuállítás szimbolikus dátuma, 2003. aug. 20. A nagy kötött székely kapu szemöldökgerendája három nyelven köszönti a vendégeket, mindkét oldala hasonló motívumokkal és feliratozással van ellátva. A kiskapuk feletti kaputükrök, valamint a kapunyílók üresek, illetve nyitottak a világ felé. Az avatóünnepség aug. 9-én, a Borszéki Napok alkalmával lesz. /Farkas Aladár, Borszék: Kapuállítás Borszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./"

"Július végén 74 éves korában távozott az élők sorából Jakab Lajos, a Kolozsvári Állami Magyar Opera nyugalmazott, örökös tagja. A Házsongárdi sírkertbe temették. Jakab Lajos több mint 100 szerepet tudott kívülről, rendkívüli emlékezőtehetsége volt, ismerte a többi művészek szerepeit, bármikor beugrott mások helyett is. A Nyugdíjas matiné és a Dalkedvelők kiváló Lalája az 1999-ben elhunyt Sebesi Imrétől vette át a nyugdíjasoknak tartott előadásokat. Az elhunyt volt, aki mesteri zongora számokkal, és kísérettel opera, operett, sláger dalok, magyar nóták és hallgatók zenéit adta elő az esteken. /Levey Ferenc: Jakab Lajos (1929-2003). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"

"Tavaly négy hónap alatt 18 ezer, többségükben moldovai állampolgár román állampolgársági kérvényét vették át a román hatóságok - jelentette ki a Krónikának Nicola Tibacu, az Állampolgársági Hivatal igazgatója. A két hónappal ezelőtt rendeleti úton módosított hazai állampolgársági törvény immár a román nyelvtudást is megköveteli az állampolgárságért folyamodóktól. A hivatal előtt július elsejétől kígyóznak ismét a sorok. Korábban, 2002. nov. 25. és 2003. júl. elseje között szünetelt az ügyfélfogadás. A hét hónapos szünet a kormánynak arra is elegendő volt, hogy rendeletileg módosítsa az állampolgársági törvényt. A május 29-i kormányülésen elfogadott 43-as sürgősségi kormányrendelet éppen a határon túliak állampolgársági igényének próbálta megfeleltetni a törvényt. Azt már az 1991/21-es állampolgársági törvény 11. cikkelye is kimondta, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak. Noha a moldovai alkotmány a múlt hónapig tiltotta a kettős állampolgárságot, a besszarábiaiak tízezrei ostromolták a romániai hivatalokat. A könnyebb ügyintézés végett 2000 márciusától a határ menti megyék rendőrkapitányságain is be lehetett adni a kérvényeket. Amint Nicola Tibacu, az állampolgársági hivatal igazgatója elmondta, ez az engedmény 2001 végéig volt érvényben. Ekkor helyezte át sürgősségi kormányrendelettel a Nastase-kabinet a Belügyminisztériumtól az Igazságügyi Minisztérium alárendeltségébe a hivatalt. A kormányrendelet most beiktatott cikkelye szerint: "Azok a volt román állampolgárok, és a másodfokig terjedő leszármazottjaik, akik 1989. december 22. előtt nekik nem felróható okokból veszítették el a román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába." A fenti kategóriákba tartozó személyeket a törvény mentesíti az állampolgárság visszaszerzésének a költségeitől. A módosított törvény értelmében más szabályozás érvényes a már Romániában élő egykori román állampolgárokra. Ők csak négy év itt-tartózkodás után kérvényezhetik az állampolgárságot. A törvény korábban nem volt tekintettel a nemzeti hovatartozásra, a kulturális kötődésre. Elvileg azok a moldovai vagy bukovinai ukránok vagy oroszok is megszerezhették a román állampolgárságot, akik a két világháború között - míg szülőföldjük Romániához tartozott - román állampolgárok voltak. A kormányrendelettel módosított változat immár a román nyelv ismeretét is feltételként fogalmazza meg. A nyelvtudásról a kérvényt átvevő hivatalnoknak kell meggyőződnie. Az új rendelkezés értelmében már nem kell Romániába utazniuk az igénylőknek. Irataikat a chisinaui nagykövetség konzuli osztályán is beadhatják. Ha kérésükre pozitív választ kapnak, hat hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a román hivatalban letegyék az állampolgári esküt, mely így hangzik: "Esküszöm, hogy hazámnak és a román népnek elkötelezettje leszek, védem a nemzeti jogokat és érdekeket, tiszteletben tartom az alkotmányt és Románia törvényeit." Az eskületétel után kapják meg a kérvényezők a fényképes "állampolgársági igazolványt". A kérvényezők ezzel az igazolvánnyal a törvény értelmében bármelyik román állampolgárral azonos jogokat élveznek. Egészségügyi ellátásában, esetleg nyugdíjban csak azok részesülhetnek, akik áttelepednek Romániába. A román útlevél adta utazási lehetőségek viszont elsősorban azok számára nyílnak meg, akik megőrzik a külföldi állandó lakhelyüket. Az igazgató asszony elmondása szerint ők azonnal folyamodhatnak román útlevélért, és ezzel az okmánnyal úgy utazhatnak Európa országaiban, mint bármelyik román állampolgár. Az állandó lakhelyüket Romániába áthelyező újdonsült román állampolgároknak azonban bizonyos korlátozásokkal kell szembenézniük. Ők négy éven át csak a hazautazásra használhatják a román útlevelet. A törvény néhány kivételt is felsorol. Ha szolgálati ügyben vagy a tanulmányok folytatása miatt kell utazniuk, esetleg gyógykezelés vagy egy súlyosan megbetegedett rokon meglátogatása az úti cél, ehhez a Belügyminisztérium különengedélyét kérhetik. Nicola Tibacu asszony nem kívánta elárulni, hogy 1990 óta hány moldovai állampolgár szerezte meg a román állampolgárságot. /Gazda Árpád: Tudniuk kell románul az okmányért folyamodóknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"

"Ünnepélyes keretek között aug. 6-án megnyitották a teherforgalom előtt a Pete- Csengersima román -magyar határátkelőt. A csengersimai határ korszerűsítése 1998-ban kezdődött el, a teherforgalmi terminálokat és vámépületeket most fejezték be. A megnyitón dr. Veres János, a magyar pénzügyminisztériumi politikai államtitkár igyekezett tisztázni a szatmárnémeti teherforgalom miatt felmerült aggályokat. Ideiglenesen megnyitották a forgalmat a korszerűsítés alatt álló nyírábrányi magyar-román határállomáson is, melynek munkálatai október végére fejeződnek be. Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke megerősítette, véleménye szerint már most megoldható a teherautók áthaladása Szatmárnémetin. Szabó elmondta, két éven belül megépítik a vasúti felüljárót, 3-4 év múlva pedig az M3-ra felvezető Nyíregyháza-Csengersima-Szatmárnémeti-Nagybánya gyorsforgalmi út is elkészülhet, ez pedig teljes egészében kikerüli a szatmári megyeközpontot. Ilyés Gyula alpolgármester ellenben továbbra is borúlátó.Az előzetes számítások szerint a körülbelül egy év múlva naponta 250-300 kamion kel majd át a Csengesrima-Pete határátkelőhelynél. /Erdei Róbert: Az első teherautó már áthaladt a vámon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"

"A Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinata júl. 31-én, Pápán tartott évi rendes ülésén, valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének Választmánya aug. 1-jei ülésén megütközéssel értesült arról, hogy a szervezet 2002. augusztusában tartott, nagyváradi nagygyűlésén megejtett tisztújítás alkalmával, az ott alkalmazott választási taktikázások következtében a Magyarországon kívüli magyar reformátusok képviselői a Reformátusok Világszövetsége Európai Területi Tanácsának vezetőségéből teljességgel kiszorultak. Az igazságosság és a méltányosság szellemében kérik az Európai Területi Tanácsot, hogy az egyházakat sújtó vallási és etnikai diszkriminációt ne súlyosbítsák a kifogás tárgyává tett világszövetségi bánásmóddal. Indítványozzák a nagyváradi választáson történtek felülvizsgálatát, másfelől pedig szorgalmazzák kisebbségi egyházaink sajátos problémáinak a 2004-es, Accra-i Nagygyűlés napirendjére való felvételét, olvasható a nyilatkozatban. /Felülvizsgálatot kérnek a Magyar Református Egyházak és a Világszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"

"Nagyváradon aug. 5-én volt a felújított Ady Endre Múzeum megnyitója. Szervátiusz Tibor hatalmas Ady portréja fogadja a betérőt, a tárlókban Ady relikviák. Tóth János múzeumvezető előadása után Tempfli József római katolikus megyéspüspök beszélt. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az örvendetes tényt nyugtázta, hogy immár magyar vonatkozású intézmények felújítását is támogatja az állam, hiszen Bihar megye lakosságának egyharmada magyar ajkú. Az Ady-kultusz ápolása 1919-ben, mindjárt a költő halála után megkezdődött Nagyváradon. Megalakult az első Ady Társaság. Nagyvárad vezetése 1942-ben vásárolta meg egyik legjelentősebb, Rozsnyai Károly-féle Ady-gyűjteményt, ezen alapul a kiállítás anyaga. Bognár Cecil szekszárdi Ady-gyűjtő néhány újabb relikviát adományozott a nagyváradi múzeumnak. /(Balla Tünde): Az Ady-kultusz fennmaradt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

"Cegőtelke, Nagysármás, Mezőméhes, Báld, Berkenyes, Csány, Szentmáté képviselőit látta vendégül aug. 2-án Magyarfráta lakossága a mezőségi emberek második alkalommal megszervezett zarándoktalálkozója alkalmával. A Kolozs megyei ötezer lelkes nagyközség, a legrégebbi erdélyi települések közé tartozik. Magyarfráta magyar lakossága ma már nem éri el a százat, ennek ellenére vendégszeretetből a vasárnapi találkozón jelesre vizsgáztak. A rendezvény a református templomban kezdődött, a cegőtelki és sármási fúvószenekar is fellépett. A templomból hosszú menet indult a Szent László-forrás felé. A kútnál a frátai gyerekek, mezőménesi és báldi lányok szerepeltek. A Magyarfrátához tartozó Berkenyesről érkezett Bogáti Sámuel elmondta, hogy 40 tagot számláló gyülekezetük a dűlőfélben levő régi helyett új templomot épít. Frátán idén még működik a magyar tagozat, az összevont I-IV. osztályba kilenc gyerek jár, egy év múlva azonban minden valószínűség szerint megszűnik a magyar oktatás. /Bodolai Gyöngyi: Mezőségi zarándoktalálkozó Magyarfrátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./"

"A Litera Könyvkiadó történelmi, művelődéstörténeti, nyelvészeti, népismereti szempontból is jelentős munkát adott ki: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett, szerzője: Jánosfalvi Sándor István unitárius pap. Ez a könyv az 1800-as évek első felének hangulatát idézi fel. Veres Péter muzeológus elmondta, hogy 1996-ban létesített egy családi vállalkozást, amelyben többféle munka zajlott: tervezés, rajzolás, könyvkiadás, névkártya- és reklámkészítés stb. Az ő egyszemélyes vállalkozása a Litera Könyvkiadó. Első terméke egy alkalmi verseket és énekeket tartalmazó füzet volt, olyan versek, amelyeket minden magyar embernek illik ismernie. A következő volt: Szent István király intelmei. Elindította a Pro memoria sorozatot. Ebben szerepelt Aponyi Albert trianoni beszédével együtt a státustörvény eredeti szövege. Hiánypótlónak számít Biró József Magyar művészet és erdélyi művészet című művének kiadása is, fontosnak tartotta a Wass Albert ártatlanságát bizonyító dokumentumok megjelentetését, valamint néhány jó mesét a gyermekek kezébe adni. A sorozatban eddig helyet kapott még Székelyudvarhely leírása (Szigethi Gyula Mihály) és a Székelyhoni utazás a két Homoród mellett. /Komoróczy György: Litera. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./"

"Ion Iliescu államfőnek a holokausztra vonatkozó kijelentése nem hiba, hanem számítás eredménye, "amely a választási kampány megerősítésére irányul" - jelentette ki Andrei Oisteanu kutató. A Független Újságírók Központja vitát szervezett, a Holokauszt probléma a román sajtó tükrében címmel. Az eseményen részt vett Andrei Oisteanu, a jelenség kutatója és Adrian Cioroianu történész. Cioroianu alátámasztotta Oisteanu gondolatát: "Nem hiszem, hogy Iliescu antiszemita lenne, sőt megfelelő érzékenységgel közeledik a problémához. Ő olyan generáció tagja, amely nem tud beszélni erről az eseményről. Nem ismeri a megfelelő nyelvezetet. Beszédéhez választási érdekek is fűződnek." Oisteanu néhány, Romániában megjelent könyvet mutatott be, amelyek a holokauszt kérdését tárgyalják. Ezek közül az egyik Ion Antonescu marsall miniszteri tanácsának tárgyalásait, míg egy másik a zsidóellenes törvényeket tartalmazza. Adrian Cioroianu a román hatóságok számára lehetséges kifejezésmódot javasolt: "Románia olyan események helyszíne volt, amelyek az európai holokauszt történelmének szerves részei. Meg kell értenünk: a holokauszt nemcsak gázkamrákat jelent, hanem éhenhalást, fagyhalált és kivégzést is." A vitán résztvevők véleménye szerint a holokauszt probléma megoldásának egyik módja az lenne, ha azt alaposabban tárgyalnák az iskolai tankönyvek. A jelen generáció olyan tankönyvekből tanult, amelyek tagadták, hogy az ország részt vett volna a holokausztban. A Romániai Zsidók Történelmét Kutató Egyesület képviselője, Lia Benjamin által szerkesztett XI-es tankönyv részletesen tárgyalja a zsidók sorsát az európai történelem szintjén, de a Románia történelmével foglalkozó XII-es tankönyv nem említi a problémát. /Szakmai vita a holokausztról. Iliescu nem ismeri a vonatkozó kifejezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"Az RMDSZ politikusok támogatják a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői által sürgetett székelyföldi autonómiát is - derült ki a szövetség vezető politikusainak válaszaiból, akik csak abban az esetben értenek egyet a székelyföldi kezdeményezéssel, ha az összhangban áll a jogi normákkal. - Az RMDSZ most is az autonómia kiépítésén dolgozik - jelentette ki Markó Béla szenátor. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónika kérdésére úgy értékelte, hogy az autonómia ügyében eddig elkészített tervezetek "kissé messze állnak a jogi kodifikáció helyességétől". "Tisztelem az amatőrök lelkesedését, de egy ilyen tervezetnek összhangban kell lennie mind a romániai, mind az európai jogrenddel és normákkal, tehát mégiscsak jogi szakemberekre kellene bízni a dokumentum kidolgozását." Verestóy úgy fogalmazott: "A működő autonómiastruktúrák kiépítése pontosan az, amit most az RMDSZ végez, ezért csak ezt tekintem járható útnak." Frunda György szenátor nem bocsátkozott jóslatokba. "Amikor majd elkészül, és ismerni fogom a tervezetet, akkor tudom csak eldönteni, hogy azt támogatom-e vagy sem" - mondotta Frunda. Albert Álmos /Sepsiszentgyörgy polgármestere/ az RMDSZ alternatív szervezetének nevezte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületét és helyesli azt a szándékot, hogy a Székely Nemzeti Tanács októberi 26-i megalakulását tervezik a kezdeményezők. Albert szerint a magyarság mindenekelőtt a földek, erdők, egyáltalán a javak visszaszolgáltatását, valamint az anyanyelv használatának a lehetőségét, tehát ugyanazoknak a célkitűzéseknek az érvényre jutását várja, amelyekért az RMDSZ harcol. "Az embereknek tudniuk kell, hogy az RMDSZ vezetői mellettük állnak, mert a naponta megfogalmazott bírálatok dacára a szövetség nélkül nem érhetik el a jogorvoslatot" - idézte Albert Álmost a Mediafax. /Benkő Levente: A cél azonos, az utat kell megkeresni. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"Az Egészségügyi Minisztérium aug. 6-i rendelete szerint a hónap első napjától (!) a külföldről csomagban érkező gyógyszereket kizárólag recept felmutatására adhatják ki a vám-postahivatalokban. A receptet a háziorvosnak kell kiállítania, hat hónapig érvényes. Szigorúan tilos az immunológiai gyógyszerek, a vér- és plazmakészítmények átadása a címzetteknek. Az intézkedés szükségességét a miniszter a kábítószerek behozatalának megfékezésével, a lakosság gyógyszeres kezelésének ellenőrzésével magyarázta. Beteg-szempontból a rendelet legérzékenyebb buktatója, hogy a háziorvos kizárólag azokat a gyógyszereket írhatja fel külföldi behozatalra, amelyek szerepelnek az országos hatóság listáján. Magyarán, egy Romániában forgalmazott gyógyszer, mondjuk svéd megfelelőjét, ha kint más néven fut (ami mindennapos gyakorlat), tilos behozni. Kérdés, mi történik azokkal a gyógyszercsomagokkal, amelyek az országos listán nem szereplő termékeket tartalmaznak, de már megérkeztek a postahivatalra. /Irházi János: Külföldi gyógyszercsomagok kiadása. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./"

"A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) új politikai alakulatként az RMDSZ alternatívája kíván lenni, jelentette ki Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke. Miután az SZNT Kezdeményező Testülete bejelentette, hogy októberben megalakul a Székely Nemzeti Tanács, Albert Álmos úgy fogalmazott, "nagyon jó az alapgondolat, amely köré ez a tisztán politikai alakulat szerveződik, és azt hiszem, minden rendben lesz, ha megtalálják az eszközöket is gondolataik gyakorlatba ültetéséhez". A 2004-es helyhatósági választások kapcsán Albert Álmos úgy véli, hogy az SZNT az RMDSZ-el párhuzamosan állít majd jelölteket. Albert Álmos kifejtette, a magyarság az elkobozott földek, erdők és egyéb javak visszaszolgáltatását, az anyanyelvhasználat lehetőségét várja, az RMDSZ pedig ezekért harcol. "Az embereknek tudniuk kell, hogy az RMDSZ-t naponta érő bírálatok ellenére a szövetség nélkül lehetetlen megoldani ezeket a problémákat, és tudniuk kell, hogy az RMDSZ vezetői mellettük állnak", fogalmazott Albert. /A Székely Nemzeti Tanács az RMDSZ alternatívája kíván lenni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"