Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. június folyamán
"A rettegés idején, Ceausescu Romániájában 1986-ban bombaként robbant, hogy Magyarországon megjelent a háromkötetes Erdély története. A mű, amely a történelem előtti idők településeinek bemutatásától a trianoni békeszerződés megkötéséig tudományos alapossággal tárta fel Erdély korszakait, óriási fejtörést okozott a román diplomáciának éppúgy, mint a politikai rendőrségnek. Túlzás nélkül mondható, az életét kockáztatta az, aki a történelmi igazság terjesztése végett megkísérelte átcsempészni a határon a Köpeczi Béla akadémikus-történész főszerkesztésében megjelent munkát. A román politikai diplomácia hatalmas erőfeszítésekkel elérte, hogy a világ valamennyi nagy enciklopédiájában Erdély mint ősi román föld szerepel. A közelmúltban, a nyugati szórványmagyarság anyagi áldozatvállalásával és némi anyaországi szellemi hozzájárulással megjelent e tekintélyes történelmi munka angol nyelvű változata. Kevéssel az Erdély története I. kötetének megjelenését követően Keith Hitchins, az Illinois-i Egyetem (USA) történész-professzora máris kedvező recenziót írt a műről. Kifejtette, hogy bizonyítottnak találja Makkai Lászlónak az archeológiai leletekre és a földrajzi nevek etimológiájára támaszkodó érveit. Nem helytálló az a román hivatalos álláspont, miszerint e Erdély területén a római birodalom bukása után visszamaradt úgynevezett "romanizált lakosság" vert tanyát. Makkait helyeselve a történész-professzor a románok megjelenését e térségben a XIV. századra teszi, amikor a tatárjárás, majd a törökök elleni harcok a magyarokat és a székelyeket nagyon megritkították. Akkoriban kezdődött meg a románok fokozatos betelepülése a még lakatlan, vagy azzá vált területekre. A tudományos munka angol nyelvű kiadását a torontói egyetem keretében működő Magyarságkutató Intézet kezdeményezte. Az előfordítás munkálatait a Debreceni Egyetem angol tanszékének munkatársai végezték Szafkó Péter professzor irányításával. A fordítás véglegesítését a torontói egyetem politikatudományi tanszékén végezték Kovrig Bencének, a tanszék nyugalmazott vezetőjének közreműködésével. A mű lektorálását ugyancsak Kovrig Bence látta el. E hatalmas, 2635 oldalas munka fordítása valamivel több, mint egy évtizedet vett igénybe. A kiadáshoz szükséges anyagiakat a Kanadai Magyarságért Alapítvány, a Calgary-i Széchenyi Társaság és a torontói Rákóczi Alapítvány állták. Az ezer példányban megjelent munkát az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány (USA) irányításával, Király Béla professzor felügyeletével a New York-i Columbia Egyetem könyvműhelyében nyomtatták ki. 2003 áprilisában a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetemen egy konferencia keretében a Magyarországra akkreditált külföldi nagyköveteknek mutatták be a munka angol nyelvű változatát, s a résztvevőket a mű egy-egy példányával (ára 300 kanadai dollár) is megajándékozták. A terjesztés és népszerűsítés további folyamata a magyar politikai diplomácia egyik legfontosabb feladata. Paizs Tibor hozzátette: hetekkel ezelőtt az egyik tv-csatornán egy francia diplomata mint szláv népcsoportról beszélt a magyarokról. /Paizs Tibor: Megjelent az Erdély története című mű angol fordítása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. "
2003. július 1.
"Feljelentést tett az ügyészségen Antal István parlamenti képviselő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere ellen. A képviselő azért tett feljelentést, mert a polgármester visszaadta jogos tulajdonosának azt a kommunista állam által elkobzott házat, melyet időközben Antal potom pénzért megvásárolt a bitorlótól. A politikus szerint neki már sikerült korábban kiegyeznie a Svédországban élő Nyisztor családdal, az ingatlan egykori tulajdonosával. A polgármester szerint a képviselő az RMDSZ által megfogalmazott program ellen cselekszik, hiszen az tételesen kimondja: az elkobzott javak megilletik azok volt jogos tulajdonosait, a szövetség ezen elv maradéktalan érvényesítéséért küzd. Ez az eset is mutatja: csak papíron. A Nyisztor család visszakövetelte és megkapta az általuk épített családi házat, ami teljesen természetes - nyilatkozta Szász a Príma Rádiónak. /Antal feljelentette Szászt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 1./"
2003. július 1.
"Több mint tízezer dollárt adományoztak az igazságtalanul meghurcolt és jogtalanul elítélt, majd börtönbe zárt Reiner Antal és Héjja Dezső megsegítésére az amerikai magyarok. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF - Hungarian Human Rights Foundation) által március elején indított adománygyűjtő akció célja, hogy anyagilag felkarolja Reiner Antalt és Héjja Dezsőt, akiket az 1989-es kézdivásárhelyi események kapcsán a román ügyészség igazságtalanul Aurel Agache milicista "meglincselésével" vádol. Az amerikai magyarok szolidaritási akciója lehetővé teszi majd, hogy kilenc évig 1,5 millió lejes havi járulékhoz jusson Reiner Antal és Héjja Dezső, amit életkörülményeik javítására és orvosi kezelésük fedezésére fordíthatnak. Reiner Antal és Héjja Dezső egyetlen bűne az 1989-es forradalmi eseményekkor az volt, hogy magyaroknak születtek. "Mert a forradalmárok Bukarestben románok, Kézdivásárhelyen pedig magyarok voltak. A románok között forradalmár-kitüntetést és nyugdíjat osztogattak, a magyarokat pedig meghurcolták és börtönbe vetették!" - áll a 4500 címre kiküldött HHRF-levélben. Az 1989-es romániai események kapcsán összesen 13 magyar nemzetiségű személy ellen született igazságtalan ítélet. A székelyföldi Oroszhegyen négy vádlottat 66 év szabadságvesztésre ítéltek, Zetelakán három vádlottat 58 évre, Kézdivásárhelyen pedig hat vádlottat 21 évre. A három per 145 év összesített börtönbüntetéséből 34 évet és 7 hónapot le is töltöttek, a 13 vádlott közül 3 meghalt, kettő pedig öngyilkosságot követett el. A kirakatperekben elítélt, és igazságtalanul bebörtönzött erdélyi magyarok szabadonbocsátása és teljes rehabilitálása érdekében a HHRF tizenhárom éve nemzetközi erőket mozgósít. Szóvá tette ügyüket kongresszusi tanúvallomásban Washingtonban, Strasbourgban az Európa Tanácsnál, a Románia NATO csatlakozásáról szóló tanácskozáson, romániai tárgyalásra készülő magas rangú amerikai tisztviselőkkel és Adrian Nastase román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélésen. (Sajtóközlemény, HHRF) /Kilenc évig folyósít havi járulékot Reiner és Héjja számára a HHRF az amerikai magyarok adományaiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"
2003. július 2.
"Jún. 30-án a képviselőház plénuma megszavazta a módosított alkotmányt. Az RMDSZ is számos módosító javaslatot terjesztett be, egyes indítványokat a plénum elfogadott, másokat elutasított. Varga Attila képviselő fenntartotta az RMDSZ azon módosító javaslatát, amely eltörli az alkotmány felülvizsgálatának korlátozásait (148. cikkely). Ezen cikkely előírásai szerint az alkotmány nem módosítható azokban az esetekben, amikor a módosítás tárgya az ország oszthatatlansága, nemzeti jellege és függetlensége, államformája, területi egysége, a bíróság függetlensége, illetve a politikai pluralizmus és az állam hivatalos nyelve. A plénum visszautasította a javaslatot. A törvényhozás és a végrehajtó hatalom közötti viszonyt tárgyaló cikkely esetében, pontosabban a kormányrendeletek és sürgősségi kormányrendeletekről rendelkező szakasz vitájánál kért szót Márton Árpád képviselő, aki fenntartotta azt a módosító javaslatot, amely szerint amennyiben az először megkeresett ház 45, illetve 60 napon belül nem dönt a benyújtott törvénykezdeményezésekkel, törvénytervezetekkel kapcsolatban, az illető jogszabályokat elfogadottnak tekintik (szemben a korábbi 30, illetve 45 napos határidővel). A módosító javaslatot a plénum megszavazta. A továbbiakban Varga Attila képviselő fenntartotta azt az RMDSZ módosító javaslatot, amelynek értelmében a törvényhozási ciklus végén egy felhatalmazási törvény kibocsátásával a parlament megbízhatja a kormányt kormányrendeletek kibocsátásával a parlamenti szünet időtartama alatt, de ezeket kötelezően be kell nyújtani a parlamenthez a felhatalmazási határidő előtt. Kivételt képeznek azok a kormányrendeletek, amelyek a felhatalmazási határidőn belül már kifejtették hatásukat. A plénum visszautasította a módosító javaslatot.Márton Árpád képviselő a sürgősségi kormányrendeletek intézményének szabályozásával kapcsolatban elmondta, hogy különleges, halasztást nem tűrő helyzetekben, amennyiben az első ház 45 napon belül nem dönt a sürgősségi kormányrendelet fölött, elfogadottnak tekintik, és a másik ház elé terjesztik, amely szintén sürgősségi eljárásban dönt. Az RMDSZ által egyeztetett módosító javaslatot a plénum elfogadta. Toró T. Tibor kifejtette, hogy az eddigi kormányok visszaéltek a sürgősségi kormányrendeletek lehetőségével, ezért szükséges a kormány ilyenszerű felhatalmazásának korlátozása. Az általa benyújtott módosító javaslat szerint a kormány csak háborús helyzetben, katasztrófa vagy természeti csapás esetében vagy más, jól meghatározott sürgősségi helyzetben, ostromállapotban fogadhat el sürgősségi kormányrendeleteket, amelyek a parlamenthez való benyújtás után lesznek hatályosak. A plénum elutasította a javaslatot. A 119. cikkely első bekezdésének vitája során, amely a helyi közigazgatást meghatározó elveket rögzíti, az RMDSZ részéről Varga Attila képviselő tartotta fenn az RMDSZ módosító javaslatát, miszerint a decentralizáció, a helyi autonómia, valamint a helyi közszolgálatok dekoncentrációja mellett az alkotmány tételesen is tartalmazza a szubszidiaritás elvét. Felszólalásában Varga Attila elmondta, hogy a szubszidiaritás elve új fogalom, amelyet nemcsak az Európa Tanács, hanem más európai intézmények is ajánlásaikba foglaltak, és széles körben alkalmazzák az Európai Unió országaiban. A képviselő kitért arra is, hogy az RMDSZ által megfogalmazott elv megtalálható az érvényben lévő helyi közigazgatási törvényben, amely kimondja, hogy a döntéseket és a kompetenciákat annak a helyi közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe kell utalni, amely a legközelebb áll az állampolgárhoz, így semmilyen akadálya nem kellene lennie annak, hogy az alkotmány szövegében is rögzítsék. A plénum elutasította az RMDSZ módosító javaslatát. Ez az elv, ha nem is a legtökéletesebb formában de érvényesül a helyi és megyei tanácsok viszonyában is. Ugyanehhez a cikkelyhez kapcsolódik Szilágyi Zsolt képviselő módosító javaslata, amelyet fenntartott, és amelynek értelmében a regionalizmus elengedhetetlen feltétele az uniós csatlakozásnak, így ezt alkotmányosan is szabályozni kell. A plénum visszautasította a módosító javaslatot. Az RMDSZ eredményeket is elért az alkotmány módosítása során, mint például: a szövetség hathatós közbenjárása nyomán, az alkotmánymódosító törvénytervezetet kidolgozó bizottság elfogadta azt a javaslatot, amely biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok jogát arra, hogy az igazságszolgáltatási eljárás keretében anyanyelvükön fejezzék ki magukat. A külföldi állampolgároknak és hontalanoknak, akik nem értik vagy nem beszélik a román nyelvet, jogukban áll megismerni a periratokat, a bíróság előtt felszólalni, záróbeszédeket tartani - tolmács útján. A büntető perekben ezt a jogot ingyenesen kell biztosítani. Az alkotmánymódosító törvénytervezet szövegébe előzetes egyeztetések alapján, az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni azt a javaslatot, amely szerint az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl kiegészül a felekezeti oktatással, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére. A frakcióvezetés dr. Kelemen Atilla és Márton Árpád egyeztetése után a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Demokrata Párt (DP) képviselőivel, a plénumban sikerült elfogadtatni azt az előzőleg elutasított javaslatot is, amely bevezet egy új szakaszt az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan.A 119. cikkely (2) bekezdése értelmében a jelentős számú nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok lakta területi-közigazgatási egységekben, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolattartásban, biztosítják az anyanyelv írásbeli és szóbeli használatát. A törvénytervezet szövege tartalmazza az RMDSZ azon értékelését is, hogy a nép ügyvédje (ombudsman) az alapvető emberi és állampolgári jogok és szabadságjogok védelmében rendkívül fontos feladatot ellátó intézmény. Annak érdekében, hogy e feladatának eleget tudjon tenni, az RMDSZ javasolta az idevágó rendelkezések jelentős bővítését. Hosszabb vita után sikerült elfogadtatni azt, hogy az alkotmánymódosító törvény tervezetének szövegébe olyan rendelkezések kerüljenek be, amelyek egyes területekre szakosodott helyetteseket rendel a nép ügyvédje mellé.A továbbiakban a képviselőház plénuma név szerinti szavazással egyhangúlag, 257 szavazattal jóváhagyta az alkotmánymódosító törvénytervezetet. /Mérlegen az RMDSZ módosító javaslatai. Elfogadott és visszautasított indítványok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./"
2003. július 2.
"A szlovák kormányfő tegnap minden eddiginél határozottabban leszögezte: ha a magyar kedvezménytörvényt Szlovákiában is alkalmazni akarják, a pozsonyi vezetés ezt mindenképpen meggátolja. Bugár Béla, az MKP elnöke felháborítónak tartja a nyilatkozatot. Ha Szlovákia területén a magyar kedvezménytörvénynek ne adj isten valamilyen hatálya mutatkozna, akkor nekünk kötelességünk annak gátat vetni, és ezt meg is tesszük - jelentette ki tegnap Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő. Eljárását Bugár Béla felháborítónak tartja. A kormánypártok koalíciós tanácsának tegnapi ülésén senki sem cáfolta, hogy a szlovák kormány három - külügyi, belügyi és pénzügyi - tárcája az elmúlt hetek, hónapok során titokban a szlovák ellentörvény előkészítésén dolgozott. Bugár, a Magyar Koalíció Pártja elnöke, a parlament alelnöke tiltakozott az ilyen eljárás ellen, és megengedhetetlennek nevezte, hogy egy vagy több koalíciós partner az MKP háta mögött cselekszik. A kedvezménytörvény ellen fellépő Dzurinda egyszersmind azt is mondta: "A dolgok rendezésére és a megnyugvásra még bőséges alkalom kínálkozik. Cselekedni és arról beszélni azonban csak a megfelelő időben kell." Bugár a koalíciós tanács után az MTI-nek nyilatkozott. "Egyelőre nem az ellentörvény adja az okot a felháborodásunkra, hanem a módszer. Az, hogy a hátunk mögött - de a jelek szerint a másik két kormánypárt háta mögött is - törvény vagy valami készül. Ezt a kormányt tehát egyetlenegy ember irányítja, a kormánynak egyetlenegy domináns pártja van ?" - fogalmazott az MKP elnöke. /Dzurinda: nem kell a jogszabály. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./"
2003. július 2.
"A zsögödi festőóriás, Nagy Imre említi írásai egyikében azt a sajátos, hiedelmekkel, babonákkal, mesékkel teli székely faluképet, amelybe beleszületett és amely gyermekkora éveit jellemezte. Erdély, és ezen belül a székelység népi gyökerű értelmisége eszmélése időszakában ismeri fel e sajátos világ művészi értékét. A székely sajátosság ebben a szemléletmódban a közösség szorosabb szervezettségéből, a hagyományok szigorúbb őrzéséből származik. A csángó világ pedig olyan zárványokat képez, amelyben az archaikus nyelv és zene középkori állapotában rögzül. Az erdélyi magyar művészetben a megújulás és a népi tradíció nem ellentétes, hanem egymást erősítő hatásként érvényesül. A szobrászatban ezt a vonalat leginkább a száz éve született Szervátiusz Jenő képviseli. Az erdélyi falu világában kutatta saját kifejezőeszközeit. Sorsképeinek sorozata, amely munkásságának legfontosabb vonulatát képezi, a kisebbségi lét, az erdélyi ember mindennapjaiba, gondolat- és érzelemvilágába nyújtott betekintést. Évszázadok fába faragott fájdalma elevenedik meg a karakteres arcokon, a jellegzetes mozdulatokban, fedezhető fel az alakok testtartásban. Szobrai fába, kőbe vésett jellemrajzok. Szervátiusz Jenő alkotásai, szobrász fia, az 1976 óta Magyarországon élő Szervátiusz Tibor nagylelkű gesztusa révén szülővárosa, Kolozsvár központjában, a Szent Mihály-plébánia udvarán leltek állandó otthonra. A szobrász, Kolozsváron készült munkáival együtt, 1996-ban a római katolikus egyháznak adományozta édesapja művészi hagyatékát, amely dr. Czirják Árpád érseki helynök gondoskodása révén európai rangú múzeummá nőtte ki magát. /Németh Júlia: Erdélyi eposz. Száz éve született Szervátiusz Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Szervátiusz Jenő szobrászművész /Kolozsvár, 1903. júl. 4. - Budapest, 1983. szept. 15./ 1924-ben kifaragta első szobrát: Judit és Holofernesz. 1925-ben Párizsban járt tanulmányúton, 1927-1929 között Kolozsvárott a képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. 1929-ben Bukarestben állított ki, 1930-ban részt vett az erdélyi magyar, román és szász művészek kiállításán. Első egyéni kiállítását 1933-ban Kolozsváron, a másodikat 1937-ben Budapesten rendezte. 1940-1965 között Csíksomlyón és Kolozsváron tanított. Később újabb önálló kiállítást rendezett, több romániai és külföldi kiállításon vett részt. 1977-ben áttelepült Magyarországra. Fa-, kő- és márványszobrokat készített. Művészetére jellemző a konstruktív módszer és a népi expresszív szemlélet, a halk szavú drámai líra és a kemény drámaiság végletei. Műveit 15 ország múzeuma és magángyűjtők őrzik. Tibor fiával együtt készítette 1972/1973-ban kiemelkedő jelentőségű munkáját, Tamási Áron emlékművét egyetlen darab kilenc tonnás trachit kőzetből. "
2003. július 3.
"Adrian Nastase miniszterelnök Budapestre utazott, találkozott Medgyessy Péter miniszterelnökkel. Adrian Nastase szerint a román és a magyar hatóságok olyan kétoldalú megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely a Magyarország határain kívül élő magyaroknak nyújtott kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit rögzíti nyilatkozott Nastase Budapesten azután, hogy találkozott a magyar kormányfővel. /Kedvezménytörvény és memorandum. Medgyessy-Nastase találkozó Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Medgyessy Péter magyar miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő jún. 1-jei budapesti megbeszélésén egyetértett abban, hogy olyan kétoldalú megállapodásra van szükség, amely megteremti a kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit Romániában - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő Medgyessy Péter miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő négyszemközt folytatott megbeszélése után. "Medgyessy Péter hangsúlyosan vetette fel a csíkszeredai konzulátus megnyitásának igényét és lehetőségét, amelyről további egyeztetések várhatók" - mutatott rá a szóvivő. "A közeljövőben létrejön a magyar-román külügyminiszteri találkozó, ahol várhatóan ezek a témák ismét felmerülnek" - tette hozzá a szóvivő. A román kormányfő a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című háromnapos tanácskozás júl. 1-jei zárónapjára érkezett Budapestre, ahol fel is szólalt. /Kell a kétoldalú megállapodás. Medgyessy Péter és Adrian Nastase megbeszélése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"
2003. július 3.
"A román kormányfő szerint a román és a magyar hatóságok olyan kétoldalú megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely a Magyarország határain kívül élő magyaroknak nyújtott kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit rögzíti. A Rompres-tudósítás rámutatott, hogy Adrian Nastase a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során egész sor közös tervről is eszmecserét folytatott, s közülük megemlítette a Bukarest-Budapest autópályát. A román kormányfő azt mondta, hogy a keddi nap folyamán, amíg ő Budapesten tartózkodik, Bukarestben memorandumot írnak alá az autópálya egy szakaszának finanszírozásáról. /Feltételek a kedvezménytörvény alkalmazásához. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"
2003. július 4.
"Egyetértés mutatkozik Bukarest és Budapest között abban, hogy a státustörvény romániai alkalmazásáról a két félnek új megállapodást kell kötnie. A román kormány az elmúlt hónapban két nyilatkozatot adott ki a státustörvény módosításáról. Az elsőt jún. 3-án, s ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a magyar kormány a módosított törvény tervezetéből a területen kívüliség és a megkülönböztetés elemeinek többségét kiszűrte, Magyarországnak továbbra is a jogszabály eurokonformmá tételére kell törekednie. A dokumentum szerint Románia azt szeretné, ha a jelenlegi magyarigazolványokat a magyar fél "egyszerűbb és korszerűbb" dokumentummal helyettesítené. A második, jún. 24-i, román kormánynyilatkozat egy nappal a státustörvény országgyűlési módosítása után látott napvilágot. Ebben Bukarest közölte: tudomásul vette, hogy a jogszabályt a magyar törvényhozás módosította, de Magyarországnak további határozott lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a törvényt az európai normákhoz igazítsa. Az új státus-megállapodásban a román fél "a magyarigazolványok ügyét" kívánja rendezni, s garanciákat kíván kapni arra nézve, hogy a státustörvényt Magyarország területén kívül nem alkalmazzák. Bukarest egyben arra törekszik, hogy az oktatási támogatásokat a magyar tannyelvű intézmények kapják, mégpedig a vegyes bizottság által kidolgozott és elfogadott módon, s hogy a támogatásokról Románia pontos tájékoztatást kapjon. Az RMDSZ ezzel szemben úgy véli, módosított formájában a státustörvény megfelel az európai normáknak, s azt Romániában minden további nélkül alkalmazni lehet. /Bukarest feltételekhez köti a státustörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"
2003. július 4.
"Ion Iliescu államfő természetes fejleménynek tekintené, ha az ország NATO- és uniós csatlakozása után Románia újraegyesülne Moldovával - olvasható az elnök Nyezaviszimaja Gazeta című lapnak adott interjújában. "Románia csatlakozása után ez a gondolat még hangsúlyosabban jelenik meg, és az orosz lakosság körében is elterjed. Országunk vonzóbbá válik a magasabb életszínvonalnak köszönhetően" - fogalmazott a moszkvai látogatáson lévő Iliescu. A Moldovai Köztársaság területének nagy része Romániához tartozott, mielőtt az 1939-ben megkötött Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Szovjetunióhoz csatolták volna. Az ország lakosságának kétharmada román anyanyelvű. Ion Iliescu moszkvai látogatása során kétoldalú barátsági szerződést ír alá orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.A dokumentum kidolgozása több mint tíz évet vett igénybe. A román államfő emellett arra buzdította az orosz üzletembereket, hogy fektessenek be Romániában, mivel ily módon hozzáférhetnek majd az európai piachoz is az ország 2007-re előirányzott EU-csatlakozása után. A román elnököt útjára népes, üzletemberekből álló delegáció is elkísérte. A 250 fős küldöttség azzal a céllal érkezett Moszkvába, hogy felélessze a két ország között 1990 óta elhanyagolt gazdasági kapcsolatait. A kétoldalú kereskedelem szintje 2002-ben mindössze 1,3 milliárd dollár volt az 1989-ben jegyzett 5 milliárddal szemben. /Iliescu: természetes egyesülés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"
2003. július 4.
"Idén harmadik alkalommal hirdet felvételit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Sándor rektor elmondta, az elmúlt napokban megrótták a sajtóban, mert azt merte nyilatkozni, hogy a jelenlegi professzori kinevezési rendszer alapján nagyon kicsi a remény arra, hogy az elkövetkező időkben magyar professzorokat nevezzenek ki. A feltételek olyanok, hogy sok magyar oktatót eleve kizárnak a versenyből. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem feladata az erdélyi tudományos élet szervezése. Sok a gond, kezdve azzal, hogy az EMT egy különleges struktúrájú intézmény, amely a Partiumtól egész Csíkszeredáig 25 szakot működtet, 1600 diákkal, 300 tanárral működnek. Mindenütt növekvőben van a továbbtanulás iránti igény. Az egyetem akkor magyar, ha szellemiségében az, ha olyan közösséget tud kialakítani, amelyben öntudatos magyar értelmiségit lehet nevelni. Ezért vezették be és tették kötelezővé minden szakon a diákoknak egy magyarságtudomány kurzusra való feliratkozást, hogy minden héten legyen egy előadás a magyarság történetéről, néprajzáról, irodalomtörténetéről. Ugyanakkor elkezdődött a lélekrombolás, lélektiprás a sajtóban. A Sapientia, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem feladata megszólítani az erdélyi magyar társadalmat, hogy valahogy ellensúlyozzák ezt a folyamatot. Az újságíró megjegyezte, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen volt egy sajtótájékoztató, ahol Tonk Sándor rektor kijelentéseit cáfolták. A rektor megjegyezte: szavait félreértették. Feltette a kérdését: Mondhatjuk azt, hogy minden rendben van a BBTE-n? A sajtóban megjelent cikkekben azon volt a hangsúly, hogyan meri Tonk Sándor azt kritizálni, ami rendben van. Pedig nincs rendben. Több szakon van magyar nyelvű oktatás, ebből csak négyből lehet magyarul letenni a magiszteri vizsgát. /Csomafáy Ferenc: Öntudatos magyar értelmiségi. Beszélgetés Tonk Sándor rektorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./"
2003. július 5.
"Ion Iliescu elnök júl. 3-án érkezett hivatalos moszkvai látogatásra. Júl. 4-én találkozott vendéglátójával, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Iliescu az orosz fővárosban - egykori egyetemi tanulmányainak színhelyén - aláírta a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelynek megszövegezése hét éven keresztül húzódott, történelmi viták miatt. A román fél ragaszkodott ahhoz, hogy a dokumentumba kerüljön bele a Molotov-Ribbentrop paktum elítélése, amelynek következtében Besszarábia - a mai Moldova - 1940-ben a Szovjetunióhoz került. Ezenkívül Bukarest el akarta érni a román királyi család által 1916-17-ben az Osztrák-Magyar Monarchiától és Németországtól elszenvedett vereséggel összefüggésben Szentpétervárra menekített aranykincs visszaadását, amire a bolsevik fordulat után az új vezetés tette rá a kezét. A megállapodás értelmében ez a kérdés kikerült az alapszerződésből, de a két ország egyeztetni fog a megoldásról. A román-orosz politikai kapcsolatokban a legfőbb vitás kérdés ma is Moldova: Moszkva és Bukarest az elmúlt évtizedben rendszeresen vádolta egymást a posztszovjet állam belügyeibe való beavatkozással azzal kapcsolatban, hogy az ottani orosz ajkú és a román lakosság között súlyos feszültségek alakultak ki, amelyek az 1990-es évek elején fegyveres konfliktusba torkolltak. Az orosz-román üzleti fórumon részt vevő Iliescu a két ország gazdasági kapcsolatainak dinamizálását sürgette, hangsúlyozva, hogy az oroszországi román kivitel mindössze az albániai export szintjét éri el: az energiahordozókból álló közel 1 milliárd 300 millió dollár értékű román importot mindössze 40 millió dolláros export ellensúlyozta tavaly. (Az oroszországi magyar export ennek több mint tízszerese.) Iliescu megfogalmazása szerint nem kár a hidegháborúban létrejött KGST-ért, de hiba volt teljes mértékben lebontani a volt szocialista országok gazdasági integrációját. /Ion Iliescu államfő Moszkvában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Júl. 4-én barátsági és együttműködési szerződést írt alá Moszkvában Vlagyimir Putyin és Ion Iliescu elnök. A megállapodás megszövegezéséhez tíz év kellett, döntően a két ország történelmi múltba visszanyúló viszályai miatt. Az alapszerződés legvitatottabb kérdése a Molotov-Ribbentrop paktum elítélése volt, amelyből nem volt hajlandó engedni a román fél. A vitát végül kompromisszummal oldották meg: az alapszerződés a paktum mellett elítéli Románia II. világháborús szerepét is a hitleri Németország mellett. A román királyi család aranykincsének kérdése nem szerepel az alapszerződésben, de a két fél tárgyalni fog a megoldásról. /Aláírták a román-orosz alapszerződést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./"
2003. július 5.
"Újabb feszültséget támasztott Ion Iliescu államfő a román-moldovai kapcsolatokban a két ország lehetséges egyesüléséről tett nyilatkozatával - állapította meg júl. 4-i számában a Curentul román napilap. Ion Iliescu szerint a moldovai állam kialakulása után derül majd ki, hogy mit akarnak a moldovaiak. Ha egyesülni akarnak Romániával, akkor példaként szolgálhat Németország újraegyesítése. Ha nem akarják az egyesülést, akkor a közös nemzeti önazonosság, a közös nyelv, a közös érdekek és célok alapján a két állam között privilegizált kapcsolatok alakulnak ki. A román államfői hivatal külön nyilatkozatban közölte, hogy a Nyezaviszimaja Gazeta meghamisította Ion Iliescu szavait. Az elnöki hivatal által ismertetett változat szerint Ion Iliescu úgy fogalmazott, hogy a közös történelem, a közös nyelv és kultúra fényében természetesnek tűnik az egyesülés gondolata, de Románia megérti azt a történelmi valóságot, hogy a Moldovai Köztársaság önálló államként létezik. Az Evenimentul Zilei című lap szerint a román államfő első alkalommal beszélt arról, hogy belátható időn belül megtörténhet Románia és Besszarábia egyesülése. Az utóbbi időben az orosz sajtóban komoly vita folyt arról a lehetőségről, hogy a Moldovai Köztársaságot föderatív állammá alakítják át, majd a Dnyeszteren túli terület Ukrajnához, a történelmi Besszarábia pedig Romániához kerül. A román államfő végre kimondta azt, amit minden román gondol: természetes dolog Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése - írta júl. 4-i számában a Cronica Romana című napilap, amely ebből az alkalomból az egykori Nagy-Románia térképét közölte első oldalán. /Románia és Moldova egyesül? Vitatott elnöki elszólás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"
2003. július 5.
"Részletes írás jelent meg a Capital folyóiratban arról, hogyan folynak el a közpénzek. A folyóirat adatokat közöl a politikusok munkaprogramjáról, keresetéről, a keresetkiegészítő lehetőségekről, külföldi utazgatásaik gyakoriságáról és áráról, a parlament "anyagbeszerzési" szokásairól. Ebben az évben nagyjából a költségvetés egyharmadát utalták ki a szenátorok és képviselők, valamint a kisegítő személyzet fizetésének és napidíjának fedezésére, személyzet pedig van bőven: 344 képviselő, emellett a képviselőháznak még 1300 alkalmazottja van, 141 szenátor mellett pedig a szenátus 916 alkalmazottat foglalkoztat. A parlament egy évben közel kétezer milliárd lejt használ el, ez nagyjából 60 millió dollárnak felel meg. A képviselőháznak idén 1345 milliárd lejt utalnak ki, ami képviselőnként 3,9 milliárd lejt jelent. A politikusok keresete 124, a kisegítő személyzet keresete 226 milliárd lej. 132 milliárdot tesz ki az elszállásolási költség, ugyanannyit a parlament épületének fenntartása, amelybe 154 milliárdot ruháznak be. Telefonköltségre 30 milliárdot, üzemanyagra 14,4 milliárdot szánnak, belföldi napidíjra 43, külföldire 5 milliárdot számoltak, és 29 milliárdba kerül a külföldi utazás. A szenátusnak 600 milliárd lejt utalnak ki ebben az évben, ez 4,25 milliárdot jelent szenátoronként, akiknek a fizetése 53, a kisegítő személyzetüknek pedig 80 milliárd lej, a területi irodák alkalmazottainak bére pedig 39 milliárd. Belföldi napidíjra 11,5, külföldi utazásra 20 milliárd lejt szánnak, 50 milliárdba kerül a szállásdíj, 7 milliárdba a protokollköltségek. Telefon-beszélgetésre 16, számítógép-felszerelésre 42, üzemanyagra pedig 42 milliárdot szánnak. Egy egyszerű parlamenti tag bruttó keresete 29,5 millió lej, ez a pénzösszeg a betöltött tisztség szerint növekszik közel 40 millió lejig, amelyhez még hozzászámítják a hűségpénzt, az üléseken való részvételi hányadot, továbbá a területi munkát, amelyet az általuk képviselt körzetben kellene hogy végezzenek. /Pénznyelő intézet az éhes parlament. A költségvetés egyharmadát emészti fel a politikai gépezet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"
2003. július 5.
"Tavaly volt az áttörés, amikor Pusztinán és Klézsén intézményesített keretben is megindult a magyar nyelvoktatás, az elmúlt napokban ismét fordulóponthoz érkezett a moldvai csángómagyar iskolásgyerekek ügye. A bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által az utóbbi időben folytatott tájékoztató-meggyőző munka eredményeként más csángóföldi falvakban is több tucatnyi szülő fogalmazott meg hivatalos, közjegyző által hitelesített kérést, amelyben kifejezi óhaját: gyermeke tanulhassa a magyar nyelvet az iskolában. Júl. 3-án megbeszélés zajlott le a bákói megyeházán. A Bákóba érkezett RMDSZ-küldöttség tagjait, Markó Béla szövetségi elnököt, Szép Gyula művelődésügyi alelnököt, Márton Árpád képviselőt, valamint Szepessy Lászlót, a marosvásárhelyi Elnöki Hivatal vezetőjét a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének székhelyén Bartha András elnök és Bilibók Jenő alelnök tájékoztatták a kezdeményezés részleteiről, átfogó helyzetképet nyújtva egyúttal a csángómagyarok mindennapjairól is. Szó esett többek között a csángóföldi iskolákban és iskolán kívül magyar nyelvet oktatók javadalmazásáról, az Erdélyben vagy épp Bukarestben tanuló csángómagyar gyermekek bentlakásköltségeinek fedezéséről, a státustörvényből eredő, gyermekes családoknak szánt támogatás folyósításáról, valamint a csángómagyarok megélhetési lehetőségeiről (a férfiak közül sokan dolgoznak vendégmunkásként Magyarországon, illetve Olasz- és Spanyolországban, valamint Izraelben). Elhangzott, hogy egyes csángóföldi papok igyekeznek - lebeszélés vagy akár megfélemlítés révén - eltéríteni a magyaroktatásról a szülőket. Markó Béla szerint jó lenne, ha létrehoznák klézsei székhellyel az RMDSZ Bákó megyei szervezetét. A prefektúrai megbeszélésen az RMDSZ-küldöttség tagjai, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke és alelnöke mellett jelen volt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke, Radu Catalin Mardare prefektus, illetve a Bákó megyei főtanfelügyelő, Gheorghi Iorga. A bő félórás találkozó sikeres volt, a vártnál könnyebben elvi megállapodás született további egy-egy, magyar nyelvet tanuló csoport ősszel történő indításáról Frumószán, Magyarfaluban, Külső-Rekecsinben, Lészpeden, Somoskán, valamint Pusztinán. Markó Béla elmondta, megegyezetek abban, hogy a más településen megfogalmazott kéréseket is jóváhagyják, így újabb csoportok alakulhatnak. Remélhető, hogy szeptemberre az eddigi 31 mellett még közel 140 csángó gyermek ismerkedhet majd szülőhelyén a magyar nyelvvel és kultúrával. Bilibók Jenő úgy látta, hogy meglepő könnyedséggel született meg a beleegyezés, eddig apró kifogásokat hoztak föl, amelyek miatt szerintük nem indulhatnak újabb csoportok. Bilibók Magyarországra indul, támogatást kér az Erdélyben tanuló csángómagyar gyermekek bentlakás-költségeinek térítéséhez. /(Szonda Szabolcs): Kedvező fejlemény a csángóföldi magyaroktatás ügyében: ősszel további csoportok indulhatnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"
2003. július 5.
"Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulóját ünnepelték júl. 4-én Kolozsváron, a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetség székházában. Balogh Gizella, a nőszövetség elnöke felvázolta Szervátiusz Jenő életútját. Dr. Czirják Árpád érseki helynök elmondta, a szobroknak üzenetük van, befolyásolják a történelem menetét, hiszen események, forradalmak, megmozdulások fűződnek egy-egy szoborhoz. Az ünnepi beszédek sorát Csoóri Sándor magyarországi költő folytatta, aki a magyarországi emlékkiállításon elhangzott beszédét mondta el, és reményét fejezte ki, hogy szavai érvényesek mindkét "hazában", majd az elhunyt művész menye, Szervátiusz Klára üdvözlő szavai következtek. Az ünnepi műsor a Szervátiusz múzeumban folytatódott. /S. B.: 100 éves lenne Szervátiusz Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"
2003. július 5.
"Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei képviselője júl. 4-i sajtótájékoztatóján elítélte a júl. 3-án Székelyudvarhelyen alakult Magyar Polgári Szövetség azon szándékát, hogy ellenjelölteket állítson az RMDSZ-szel szemben a székelyföldi helyhatósági választásokon. - Bűnös dolog szervezett módon ellenjelölteket állítani a helyhatósági választásokon, mert a választások jelentik a romániai magyarság közképviseletének alapját - mondta. A képviselőház által elfogadott alkotmánymódosító törvény szövegét Eckstein-Kovács Péter kompromisszumosnak nevezte. Románia nemzetállam jellegét leszögező első cikkely kapcsán a szenátor közölte, hogy javasolni fogja a román szenátus jogi bizottságának, egészítse ki a román alkotmány nemzetállamra vonatkozó cikkelyét azzal a mondattal, hogy a nemzetállam fogalma ne jelenthessen diszkriminációs jogalapot a román állampolgárok nemzetiség szerinti megkülönböztetésére. /Borbély Tamás: Bűnös dolog ellenjelölteket indítani. Eckstein-Kovács Péter sajtótájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"
2003. július 5.
"Izgatottan várják az István, a király című rockopera erdélyi ősbemutatója stábjának tagjai a júl. 5-i előadást - főleg a résztvevők száma ad okot találgatásokra. Júl. 4-én a főszereplők és a stáb vezetősége sajtótájékoztatót tartott Csíkszeredában. Szörényi Levente zeneszerző kifejtette, nem először jár a produkció helyszínén, a két Somlyó-hegy közötti Nyeregben, hiszen korábban egész Erdélyt átfogó turnét képzeltek el az előadással. "Én is második alkalommal járok ezen a dombon, hiszen volt még a városban előadásom, és akkor nem hagyhattam ki, hogy megnézzem ezt a nevezetességet" - mondta Varga Miklós. Kovács Kriszta ebben a produkcióban - saját kérésére - nem István feleségét, Gizellát, hanem az első magyar király édesanyját, Saroltot játssza. Mint kifejtette, nagy kihívást, rengeteg izgalmat jelentett a Népstadionban hetvenezer ember előtt fellépni, ám a jelenlegi koncert valószínű, még több meglepetést tartogat.A kis népek önrendelkezésért folytatott erőfeszítései mindig tragikus szembenállásokhoz vezettek. Ez a darab az ősbemutató után két évtizeddel is aktuális, hiszen arról szól, hogyan lehet a magyarság számára az európai közösségbe vezető utat úgy megtalálni, hogy közben nemzeti érdekeink ne sérüljenek. Amíg ezek a konfliktusok áthatják a társadalmat, a rockopera érdekes marad - fejtette ki a szerzőpáros másik tagja, Bródy János, aki az előadáson a már elválaszthatatlanul hozzá nőtt krónikás, regős szerepében színpadra is lép. Az István, a király csíksomlyói bemutatója hozzávetőlegesen 30 millió forintot, vagyis több mint 4,2 milliárd lejt emészt fel, ezt az összeget számtalan támogató révén sikerült előteremteni. Rosta Mária producer szerint a riasztóan magasnak tűnő szám ellenére ez Magyarországon közepes költségvetésű produkciónak számít, és a legtöbb pénzt a szállításra, szállásra fordítják. Ennek ellenére a felvonultatott technika látványos lesz, a tökéletes, tiszta hangzást 70 ezer wattos hangszórók biztosítják, a látványhoz több száz fényszóró és pirotechnikai eszköz járul hozzá. Rosta fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a produkció háta mögött a forintmilliókon túl a kormány nyújtotta jelentős erkölcsi támogatás áll. Kifejtette ugyanakkor, hogy az előadást a romániai politikusok is jól fogadták. /Rédai Attila: Harmincmillió forintos rockopera. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"
2003. július 5.
"Az 1966-ban Bukarestben, 74 éves korában elhunyt Pakocs Károly írót, költőt Szatmár megyéhez köti születési helye (Nagykároly), valamint a szatmári római katolikus egyházmegyében kifejtett három és fél évtizedes papi tevékenysége. Többször volt börtönben, egyelőre tisztázatlan, hogy halála előtt miként és miért bántalmazta külföldön (?) a román politikai rendőrség. Lehet, hogy előkerülhet (az 1956-os magyar forradalom hatására írt) Dávid és Góliát című költeménye (valószínűleg ezért is került börtönbe), kéziratban megvan a Küzdelem a lelki vakság ellen című, 160 oldalas emlékirata is. Életpályája, személyisége nemcsak az irodalom szakemberei, hanem a lélektan búvárai számára is számos feladvány lehet. Pakocs Károly 1950-ben szabadult a börtönből. 1951 decemberében főiskolai tanár lett Gyulafehérváron, az állami hatóságok által szervezett teológián. Pakocs Károly 1953-1955 között Gyulafehérváron írt, Küzdelem a lelki vakság ellen című prózai emlékiratáról nyomtatásban először Tempfli Imre tette említést A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai című könyvében (2000), később, a Sárból és napsugárból - Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892- 1966 című, 1160 oldalas munkája (2002) bevezetőjében. Tempfli Imre azt ígérte, hogy könyvéből) jobban megismerhető Pakocs Károly. Könyve terjedelmes mellékletanyagában azonban nem közli az emlékiratot, csupán folyamatosan hivatkozott annak oldalszámaira. Pakocs Károly emlékirata egészében olvasmányos. Pakocs ellenfelei azt mondták, hogy "Pakocs helynök megalkuvó, a hierarchia létráján törtető, és a kommunista érdekek lelketlen kiszolgálója lett". Pakocs kiszabadulásakor meg volt győződve arról, hogy a gondviselés rendet teremteni küldte haza. Pakocs kéziratában hangoztatta a maga roppant felelősségét, s elmondta, milyen szívesen osztaná ezt meg más feljebbvalóval, ilyen azonban nincsen, sem püspök, sem érsek, az Apostoli Szentszékkel pedig nem tudott érintkezni. Pakocs hangoztatta, hogy az állammal meg kell egyezni, ő már a börtönben látta - írja -, hogy az államhatalom nem akar nemzeti egyházat. Valójában 1948. július 19-én Takáts Lajos nemzetiségügyi államtitkár ( alminiszter ) Szatmárnémetiben mondott beszédében jelentette ki: "A kormány el van határozva, hogy a katolikus püspökökkel szemben feladja a békés megegyezés álláspontját. Lehetőséget adunk, hogy a római katolikus egyház nemzeti egyházzá alakuljon és ne legyen kénytelen külföldi irányításra hallgatni. Megadjuk a módot a híveknek is, a papoknak is, hogy szakítsanak az elzárkózás eddigi politikájával." (Szabad Élet, IV. évf. 162.sz.) Kevésbé hihető, hogy erről Pakocs Károly nem hallott volna. Szövegeiben bizony gyakori a szó és a tett ellentéte. A papok féltek tőle, elhallgatnak előtte dolgokat, hiszen - emlékiratában megírta - a rendőrség tőle érdeklődött többször is a "zug-teológiáról", a minisztériumi megbízott őt kérte, hogy "izgató beszédei" miatt figyelmeztesse Dr. Czumbel Lajost, "megfelelő helyen" őt kérték - írja -, hogy P. Godó Mihály áthelyezését kérje. Ő közölte a szatmáriakkal: "biztos forrásból tudja: a minisztérium nem engedi a titkos ordináriusok működését", illetőleg, hogy a "kormány kimeríti a sorukat" (azaz letartóztatják őket). A minisztérium és a rendőrség emberei mindegyre őt keresték, vele tárgyalnak. Pakocs Károlyt a megmerevedett, régi korokra jellemző abszolút tekintélyelvűség jellemezte. Jellemzéseiben nem kímélte munkatársait, kortársait, esetenként ellenfeleit. Megírta: az egyházmegye nagy baja az, hogy Dr. Scheffler János püspök nem talált vezetésre alkalmas utódokat, ugyanis Dr. Czumbel Lajos ordinárius, akinek a kormányzást átadta, az egyházjogban szokatlanul járatlan (noha két doktorátusa is van!), a kormányzásra alkalmatlan. Az őt követő Szvoboda Ferenc "hihetetlenül tehetetlen", "impotens öregember", ráadásul "jellemes paphoz méltatlanul, kétszínűen jár el", mert nem mondja meg neki, hogy ő az ordinárius. Dr. Dobos János szatmári lelkész, majd máramarosszigeti plébános (a harmadik ordináriusjelölt) "jólelkű, de egészen férfiatlanul gyenge ember". Elítélően írt dr. Révész Gáborról vagy Rényi Ferencről, aki "valóságos őrültje a szatmári lázadásnak", "a legfelső fokon befolyásolható természete miatt és beteges aggályossága miatt a leghasználhatóbb eszközévé hipnotizálta [P. Godó] ez a hatalmi tébolyban szenvedő jezsuita". P. Godó Mihály jezsuita atyát tekintette legfőbb ellenfelének. Róla írta, hogy "ideges tettvágy, nagyfokú hevesség, meggondolatlanság jellemzi. Kalandocskákban éli ki ábrándjait. A szatmári anarchia megteremtéséhez démoni eszélyességgel választotta ki munkatársait. Fölényes, magát nagyra tartó, sokszor pökhendi és hihetetlenül elbizakodott szerzetes. Ideggyönge ember. Népszerűséget hajhászó. Modortalan." "Mit tolakodik élők és holtak fölött ítélkező bíróul?" - kérdezte. "Kiközösítési dührohama van." Jellemzésére szinonimák sorát használja: "Megbomlott lélek, felajzott agyú és beteg idegzetű, elmeelferdülésben szenved; jogi elmebajban szenved; elmebillent ember.". "Elmebetegséggel, lelki kórral áll(unk) szemben" - írja. "Szamosújvári kalandor, szamosújvári düh jellemzi, a szamosújvári terror (képviselője), sátáni vonás (jellemzi); a vadászebek dühével keres okokat magatartása igazolására." Pakocs Károly véleménye szerint egyébként az erdélyi jezsuiták mind ideges, zavart lelkű emberek, ideggyengeség jellemzi őket. Elmarasztalja a női szerzeteseket is, elsősorban a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjébe tartozókat, akik P. Godó "női roham-osztagai", "egyházi barisnyák" "a farizeusok női utódai", akik "barisnya-támadást", "barisnya-rohamot" hajtanak végre, "barisnya-őszentsége" házról-házra jár és lázít, s terrorjuk apostolkodja a közvéleménybe a tévtanokat. "Mulieres in ecclesia taciant" - írja (azaz: Nők ne szóljanak bele az egyház ügyeibe!). Jól leteremtette ellenfeleit, közben arról panaszkodott, hogy azok "szeretetlenül" viselkednek a békepapokkal szemben, ahelyett, hogy "térdenállva kérnék őket, hogy lássák be hibáikat" Mindszenty József hercegprímással kapcsolatban mesének, propaganda-híresztelésnek tartotta azt, hogy a bíboros akaratát a börtönben injekciókkal megbénították, s a tárgyalásán való teljes lelki letörését, ott elhangzott vallomását így befolyásolták. A Pakocs-emlékirat állításai csak fenntartással, más forrásokkal szembesítve fogadható el, ezt mutatja, hogy Tempfli Imre idézte Márton Áron véleményét, aki szerint a Rómával kapcsolatos ügyekben Pakocs Károly a legkevésbé megbízható forrás. Jellemző, hogy Pakocs a vatikáni államtitkársághoz írt levelében javasolta, hogy a politikailag exponált Márton Áron püspök helyett ki kellene/lehetne nevezni egy másik, a kormány bizalmatlanságát eloszlató püspököt. Pakocs Károly jellemvonása volt a hatalom vágya. Emberi gyengeségeit az ördögi rendszer szakemberei valószínűleg tudatosan keresték, személyisége (esetleg kóros alapon kifejlődött) jellemvonását, ambícióit aztán fel- és kihasználták. Valójában ő vált lelkileg vakká, s élete végén emiatt vált a rendszer áldozatává. Tempfli Imre Sárból és napsugárból című terjedelmes könyvében sok a töltelékanyag, ez megnehezíti az olvasó eligazodását. Problémát jelent, hogy az ábrázolni kívánt kor világában járatlan a szerző. /Bura László: Pakocs Károly írói hagyatéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"
2003. július 5.
"Folytatódik a politikai háború a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban: az Albert Álmos polgármester által tett ,,feljelentés" ellen foglalt állást a tegnapi tanácsülésen a Magyar Polgári Frakció (MPF) kilenc tagja. Nyilatkozatukban többek között ez áll: ,,Tiltakozunk Albert Álmos polgármester eljárása ellen: magyar városvezetőként a magyar tanácstagot, Tulit Attila frakcióvezetőt jelentette fel a prefektusnál. A feljelentés egyébként - amely semmiképpen sem hivatali kötelesség - a törvényesség rosszhiszemű értelmezése, illetve csupán a törvényre hivatkozó ürügy." ,,Úgy értékeljük, hogy a támadás nem egy személyt, hanem azt a frakciót is érte, amely nyíltan felvállalja a székelyföldi autonómia létrehozását. A polgármester, aki egyben az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke is, elvtelen támadásával kárt okozott a város magyarságának. Eljárását politikai leszámolási kísérletnek minősítjük. A Magyar Polgári Frakció kiáll Tulit Attila mellett, s őt támogatásáról biztosítja." A tanácsülésen Albert Álmos polgármester elmondta, a ,,feljelentésről" a sajtóból értesült, ő csupán a város jegyzőjének juttatta el annak a két szerződésnek a másolatát, amelyek az önkormányzat és a Tulit Attila képviselő édesapja által vezetett Consic cég között fennállnak, arra kérve a jegyzőt, ellenőrizze, hogy ebben az esetben összeférhetetlenségről van-e szó. Kulcsár Tünde jegyző a maga során a prefektúra tudomására hozta az esetet, ,,feljelentés" tehát nem történt. Albert Álmos szerint ,,az ügy annál inkább érdekes, mert a Consic most kérte az egyik szerződés felbontását". A polgármester azt is szóvá tette, hogy bár személy szerint nem ért egyet az összeférhetetlenségi törvényben foglaltakkal, neki felelőssége a jogszabályok alkalmazása. /(vop): Nem történt feljelentés (Polgármester kontra képviselő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./"
2003. július 7.
"A lapok szerint mintegy háromszázezren voltak kíváncsiak júl. 5-én az István, a király rockopera erdélyi ősbemutatójára, Csíksomlyón. Ameddig a szem ellátott, hatalmas embertömeg töltötte be a két Somlyó hegy közötti nyerget. Az Ezer Székely Leány elnevezésű rendezvénysorozat utolsó mozzanataként a rockopera az ország minden részéből odavonzotta a magyarokat. Könnyű volt megállapítani, hogy az elszáguldó gépkocsik és buszok közül melyik tart a rendezvényre: a kolozsvári busz hátsó ablakába kitűzött, szentkoronás magyar zászló láttán heves dudálással, integetéssel fejezték ki tetszésüket a Maros, Hargita, Kovászna, Bihar megyei és magyarországi rendszámú járművek utasai. Az eredeti szereposztásból hárman voltak jelen: Vikidál Gyula Koppány szerepében, Istvánt Varga Miklós alakította, az öreg regöst pedig Bródy János. A tömeg együtt énekelte a jól ismert dalokat, bizonyos részeknél kigyúltak a gyertyák, és természetesen rengeteg magyar zászlót is lengetett a szél a domboldalon. István királlyá koronázását tűzijáték kísérte, majd színészek és közönség együtt énekelték a Himnuszt, de ezzel még nem szakadt vége az ünneplésnek. Hatalmas tapsot kaptak a színészek, a szintén jelen lévő szerzők, Szörényi Levente és Bródy János, a rendező-koreográfus Novák Ferenc, valamint a Honvéd táncszínház, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből összeállított tánccsoport. A legfelemelőbb pillanat a legvégére maradt: Vikidál Gyula és Varga Miklós együtt kezdték énekelni a Székely Himnuszt, ehhez csatlakozott a közönség is. Az előadás végeztével az emberek elfogódottan, s lökdösődés nélkül, egymást segítve ereszkedtek alá a sötét és meredek domboldalról. Nem mindennapi esemény részese lehetett Csíksomlyón félmillió magyar. /Sándor Boglárka Ágnes: "Felkelt a Napunk, István a mi urunk". Húsz év után ősbemutató Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"
2003. július 7.
"Lovasfelvonulással kezdődött júl. 5-én az Ezer Székely Leány Napja. Csíkszeredán a Vár térről indultak a résztvevő hagyományőrző csoportok, a lovas, szekeres menethez csatlakozott a Mádl Dalma hintója. A Magyar Köztársaság elnökének felesége vállalta az idei rendezvény védnökségét. A csíksomlyói Hármashalom oltárszínpadon szentmisét celebrált Tamás József segédpüspök, majd a hagyományőrző együttesek mutatták be műsorukat. Szentmise után ünnepi beszédet mondott Mádl Dalma fővédnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere. A szünetekben íjászbemutatót, lovasbemutatót, lóversenyt szerveztek. A nap eseményeit az István, a király rockopera bemutatója zárta. Az eseményen mintegy 350 ezer néző vett részt. A műsort a Honvéd, a Háromszék és a Hargita nemzeti együttesek előadása, majd az ezer székely leány tánca zárta. /Sarány István: Ezer Székely Leány Napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./"
2003. július 7.
"Elégedettséggel nyugtázta Ion Iliescu államfő a múlt hét végi háromnapos oroszországi látogatását, amely eredményeként Vlagyimir Putyin orosz államfővel aláírták a két ország közötti - már tíz éve húzódó - politikai alapszerződést. A román-orosz alapszerződés megkötése, valamint a politikai és üzleti szférában tapasztalható kapcsolatok felelevenítése történelmi pillanatot képez a két állam viszonyát tekintve - nyilatkozta moszkvai útjáról hazatérve Ion Iliescu államfő júl. 5-én. Az államfő ismételten hangsúlyozta, hogy a két ország múltból hozott problémáit (főként az Oroszországba menekített román kincsek kérdését) nem elfelejtett tényként, hanem reálisan kell kezeli. "A román üzletembereknek is rá kell ébredniük az orosz gazdaság kínálta lehetőségekre. Elégedettséggel tölt el, hogy a múlt hétvégi moszkvai orosz-román üzletember-találkozóra - ahol 300 orosz cég reprezentánsaival fogalmazhattak meg új üzleti elképzeléseket - mintegy 200 romániai vállalat képviselője jött el," - vélekedett Iliescu. A államfő orosz Gazprom mamutcég vezetőivel is találkozott; Románia földgázgondjainak megoldása végett sürgette egy román-orosz vegyes vállalat létesítését. /Sikeres moszkvai látogatás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./"
2003. július 7.
"Együtt Európában a kirekesztés ellen! mottóval második alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivált Sepsiszentgyörgyön július 5. és 13. között - jelezte Hanti Vilmos az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón Budapesten. A fesztivált szervező Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke beszámolt arról is, hogy a fesztiválon 90-100 magyarországi, illetve romániai 12-16 év közötti gyermek vesz részt. Hanti Vilmos kifejtette: a fesztivál célja, hogy a magyarországi és a határon túli magyar és más nemzetiségű gyermekeket kulturális programokon, beszélgetéseken keresztül ismertesse meg a közös gondolkodás, a kirekesztés elleni fellépés fontosságával. A programok között szerepel júl. 9-én egy konferencia, amelyen megnyitó beszédet mond Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. /II. Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./"
2003. július 8.
"A most módosított kedvezménytörvényen nem szükséges tovább változtatni, a végrehajtási utasítások elfogadását megelőző konzultációkkal lehet elérni, hogy nemzetközi téren végre nyugvópontra jusson a sokat hányatott törvény ügye - jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Romániai Magyar Szó júl. 7-i számában megjelent interjújában. A magyar javaslat szerint a vegyes bizottságok a törvényben szereplő kedvezmények igénybevételének módjáról tanácskoznának. Ez magával hozhatja a kérdésről folyó belpolitikai (párt)viták elcsitulását, de legalább hangnemük enyhülését is - mondta. A HTMH elnöke szerint a végrehajtási utasítások elkészítését megelőző konzultációkra azért is szükség van az érintett országokkal, mert a jogszabály néhány helyen alternatív megoldásokat tartalmaz, amelyeket éppen azzal a szándékkal iktattak a törvénybe, hogy az érintett ország számára elfogadható, konkrét megoldást lehessen kiválasztani. Bálint-Pataki József hangsúlyozta: a módosított törvény ahhoz nyújt támogatást a határon túli magyarságnak, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, megőrizhessék magyarságukat, nyelvüket, kultúrájukat. Ez egyetlen szomszédos ország legitim érdekeit sem sérti, és nem is sértheti. A módosítás során kikerültek a korábbi törvény szövegéből mindazok az utalások és rendelkezések, amelyek sérthették a szomszédok érzékenységét, félreértésekre vagy félremagyarázásokra adhattak okot, illetve nem voltak összhangban az európai intézmények, mindenekelőtt az EU normáival - jelentette ki. /Kedvezménytörvény. A HTMH elnöke nyilatkozott a Romániai Magyar Szónak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./"
2003. július 8.
"A kiadott több százezer igazolványt semmiképpen sem kívánjuk visszavonni. Azok érvényességének lejártával viszont érdemes megváltoztatni a küllemét" - nyilatkozta a Népszabadságnak Kovács László külügyminiszter. Az ügy előzménye, hogy két héttel korábban Erik Jürgens jelentéstevő az Európa Tanácsban azt kifogásolta, hogy a magyarigazolványon szerepel a Szent Korona, és Magyarország néhány szomszédja ezt a motívumot Nagy-Magyarországra történő utalásnak tekinti. Kovács nyilatkozatát a jobboldali pártok határozottan elítélték, egyes határon túli magyar szervezetek vezetői érthetetlen és elfogadhatatlan elképzelésnek tartották a felvetést. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szellemesen úgy fogalmazott: a jövőben kiadandó igazolványok legyenek szivárványszínűek, rajtuk rózsaszín háromszöggel - ebben az esetben a szomszédos országok talán nem emelnek kifogást. Ezek után a magyar külügy szóvivője közölte: a korona levétele a magyarigazolványról egyáltalán nincs napirenden. A szóvivő szerint főnöke határozottan azt mondta: nincs lehetőség arra, hogy a kiadott mintegy 700 ezer igazolványban bármilyen változás történjék. Kovács László nyilatkozatának tényleges tartalmát viszont nem cáfolta, vagyis, hogy érvényességüknek lejárta után a jövőben kívánják megváltoztatni a magyarigazolványok küllemét. /(szakács): Kovács koronája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./"
2003. július 8.
"Sajtóértekezletet tartott a hét végén az RMDSZ szatmári képviselőcsoportja és megyei elnöke, Ilyés Gyula. Ilyés Gyula beszámolt a szervezet tevékenységéről, az új SZKT megalakulásáról és a most felálló új megyei választmányról. Az elmúlt hónapokban 275 törvényt fogadtak el a honatyák. A legtöbb megfelel az EU elvárásainak, s ebben nagy szerepe van az RMDSZ parlamenti csoportjának. Az ipari bizottság, melynek ő is tagja, nem kevesebb, mint 1332 módosítási javaslatot nyújtott be, ezek közül több százat az RMDSZ képviselője. A román sajtót érdekelte, mi a véleményük Pécsi Ferenc egy nappal korábban tartott sajtóértekezletéről, amelyen a képviselő több dolgot felrótt az RMDSZ-nek, például azt, hogy az alkotmány módosításával kapcsolatos tárgyalásokon nem vette követelései közé Andreas Gross-nak az EU-ban előterjesztett autonómiával kapcsolatos ajánlását. Varga Attila szerint az utolsó pillanatban ez már nem volt lehetséges, másrészt a Gross-javaslat sem teljesen egyértelmű. Ilyés Gyula megyei elnök a közelgő választásokkal hozta kapcsolatba Pécsi Ferenc mind harciasabb RMDSZ-ellenességét. Attól sem riadt vissza, hogy hazug vádakkal megrágalmazza és feljelentse a megyei szervezet vezetését. /Sike Lajos: Sajtóértekezlet Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"
2003. július 8.
"Hibás tesztlapokkal és rossz fordításokkal nehezítették idén az érettségi vizsgát.A tárca kivizsgálást ígért. Az oktatási szakszervezet szerint a soha nem tapasztalt fejetlenséggel és kétértelműségek sorozatával jellemezhető érettségi vizsgáért az oktatási minisztériumot terheli a felelősség. Ebben az évben vezették be a tesztrendszert a román, illetve magyar nyelv és irodalmat, valamint az egyetemes irodalmat kivéve, rengeteg bonyodalmat okozott mind a tesztlapok helyessége, mind a magyar fordítás, mind pedig a különböző vizsgákon elbukók további szereplése. Idén első ízben nem jeggyel, hanem sikeres/sikertelen minősítéssel osztályozták a szóbelit. A tárcavezető előzetes bejelentése dacára nem mindenütt engedélyezték, hogy az első elrontott teszt után az érintettek folytathassák az érettségit. A tiltakozások nyomán Bukarestben és Bihar megyében a minisztérium 189 diáknak engedélyezte az elrontott vizsga megismétlését, de Brassó és Vrancea megyében - miután a kérésüket elutasították - diákok százai tüntettek. Máramarosszigeten a Leövey Klára Gimnázium első végzős nemzedékének fele vizsgázott sikeresen, miután a 20 magyar diákból 9-en elbuktak. A sikeres 11 diák öröme sem volt felhőtlen, ugyanis közülük csak kettőnek sikerült hetesnél magasabb átlaggal zárni. A háromszéki végzősök idén gyengébben szerepeltek, mint tavaly. Botos Erika, a megyei vizsgabizottság titkára elmondta: 1651 tanuló iratkozott be, 1623 jelentkezett vizsgára, 1289-en vizsgáztak sikeresen. A tavalyi 82 százalékkal és az egy évvel azelőtti 88 százalékkal szemben most 79,43 százalékos a sikerességi arány. Csíkszeredában egyes tételek helytelen magyar fordítása okozott nagy gondot. A tesztlapon szereplő érthetetlen fordítások, illetve megfogalmazások közé tartoztak: "egy 30 cégből álló ipari ág, amelyekből egyiknek sem van több mint 4 piac százaléka", "behatásolyák", "munka kérés a képesek részéről", a profitrátából "profit láb" lett stb. A pedagógus szerint lehetetlen volt minden elírást helyesbíteni, "egész osztályok" buktak el közgazdaságtanból. Kálmán-Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a csapnivaló fordításért Bukarest a felelős. Kolozs megyében a maturandusok 67,7 százaléka vizsgázott sikeresen. Tavaly 8 százalékkal magasabb volt ez az arány. /A diákokkal együtt a rendszer is bukott az érettségin. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./"
2003. július 8.
"Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester szerint az RMDSZ városi tanácsosaiszabotálással és zsarolással akarják megnyerni a jövő évi választásokat. Kijelentette, szorgalmazni fogja a közigazgatási törvény megváltoztatását. Ülésdíj helyett munkakönyvvel való alkalmazást javasol a polgármester. Florea szerint az RMDSZ akadályozza az ipari park kialakítását, a szeméttelep kérdésének megoldását, a somostetői terelőút építését, a központ korszerűsítését és a vár turisztikai forgalomba való iktatását. Szerinte át kellene építeni a főteret, emellett panziókat, vendéglőket kell a várba telepíteni. "Nyilvánvaló, hogy a polgármester célja teljesen kiölni mindazt, ami a magyar kultúrához fűződik. Különben miért akarna állítólagos dák leletekkel díszített római sétányt a Borsos Tamás által épített középkori várba? Ami pedig a többi tervét illeti, nem igaz, hogy abban, ami jó és megalapozott, mi ne támogatnánk. Csak azt szeretnénk tudni, mit milyen pénzalapokból szándékszik megoldani, mert az eltelt három év alatt egyetlen újabb pénzforrásra sem tett szert" - nyilatkozta Benedek István. /Szucher Ervin: Tanácsosokból köztisztviselők? Florea törvénymódosítást javasol. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./"
2003. július 8.
"Jún. 26-án újabb fotótárlat nyílt a nagybányai Teleki Magyar Házban a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a kolozsvári Művelődés című folyóirat szerkesztőségének szervezésében, a felvételek az első erdélyi magyar műemlékvédelmi egyesület alapítójának, Balogh Ferenc (1941-2002) építészmérnöknek, a téma avatott ismerőjének, szakírójának hagyatékát képezi. Balogh Ferenc a kincses város főterének házait vette lajstromba, de tervezte az erdélyi műemléképületek, valamint sírok számítógépes jegyzékének elkészítését és az interneten való megjelentetését; nagy álma volt ezek helyének műholdas bemérése is. Ám a kivitelezésben korai halála megakadályozta. Egyetemi előadásai mellett számos szakkötete, tanulmánya, monográfiája jelent meg, melyek közül a legjelentősebbek: Betekintés korunk építőművészetébe (Bukarest, 1975), a kolozsvári épületekről a Korunk Évkönyvben megjelent Eklektika, szecesszió és kezdeti modern című tanulmánya, valamint az erdélyi haranglábakról írott monográfiája. Balogh Ferenc egy ideig Kolozsvár alpolgármestere volt, az általa alapított Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság keretében pedig szervezőmunkát vállalt. Támogatta Gaál Györgynek az Apáczai Csere János Baráti Társaság által A házsongárdi temető térképe címen kiadott munkáját (Kolozsvár, 1994). Elkészítette a temető régi sírjainak lajstromát, ám ezt nem voltak hajlandók hivatalosan elfogadni az illetékesek. /(szika): Műemlékvédelmünk úttörője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./"