"Jún. 21-én felszentelték Schönberger Jenő kinevezett szatmári megyés püspököt. Megtelt a szatmárnémeti székesegyház, valamint a park jelentős része. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntőjében a szent életű Hám János és a vértanúhalált halt dr. Scheffler János munkásságának folytatását javasolta az új Schönberger Jenő püspöknek, aki az 1804-ben felállított szatmári egyházmegye tizenötödik vezetője. Szatmár és Máramaros megye minden részéről érkeztek a hívek a nem mindennapi eseményre. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Jean-Claude Périsset címzetes érsek, bukaresti pápai nuncius és Tempfli József nagyváradi megyés püspök celebrálta, és sor került az április 30-án kinevezett Schönberger Jenő püspökké szentelésére. Az érsek beszédét követően az új püspök fogadalmat tett az egyház szolgálatára, majd dr. Jakubinyi György és a jelen levő összes püspök kézrátételével szentelte fel Schönberger Jenőt, azt követően pedig krizmával kenték meg, ami Krisztust jelképezi. "Nem uralkodni, hanem szolgálni akarok, a jelszavam pedig: Gratia et Pax, azaz Kegyelem és Béke" - mondta székfoglaló beszédében Schönberger Jenő püspök. /Simon Levente: Szombaton a Székesegyházban. Felszentelték az új szatmári püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./"

"Kijavították a képességvizsga-dolgozatokat. Az országos adatok szerint sikeresnek mondható az idei képességvizsga, hiszen a nyolcadikosok mintegy 70 százaléka sikeresen vizsgázott. Ugyanakkor a diákok jelentős része megóvta a jegyeket. Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő tegnap elmondta: a diákok mintegy 73 százaléka vizsgázott sikeresen a múlt heti kisérettségin, mintegy kilenc százalékkel többen, mint a tavaly. A Kovászna megyei nyolcadikosok 78 százaléka sikeresen vizsgázott román, 94 százalékuk pedig magyar nyelvből. Keresztély Irma elmondta: az eredmények kifüggesztése után mintegy 490 óvást nyújtottak be a diákok és szüleik, főként olyan tanulók, akiknek a kisérettségin 7-esnél illetve 8-asnál nagyobb osztályzatokat értek el. "Maros megyében a nyolcadikosok alig 67,5 százaléka vizsgázott sikeresen, ez pedig siralmas eredmény" - nyilatkozta Farkas Ernő tanfelügyelő, a vizsgabizottság megyei titkára. Farkas Ernő szerint a rossz eredmények oka elsősorban a szakképzett pedagógusok hiánya. Maros megyében az osztályt megkezdő 7455 diákból mindössze 6098 jelent meg a kisérettségin, közülük 4721 vizsgázott sikeresen. A magyar nyelven eredményesen vizsgázók száma ennek alig egynegyede, azaz 1272. Szatmár megyében kevesebb nyolcadikos jutott át sikeresen a képességvizsgán, mint tavaly. Míg 2002-ben a végzősök 82 százalékának sikerült a megmérettetés, az idén az átmenők aránya 76,39 százalék lett. Ezt Kónya László megyei főtanfelügyelő helyettes az idei, viszonylag nehezebb vizsgatételekkel magyarázza. Az eredmények kihirdetése után 368-an kérvényezték dolgozataik újrajavítását, a fellebbezők közel fele a román jegyével volt elégedetlen. Az átmenők jobb általánossal végeztek a tavalyiakénál, a diákok kétharmadának hat és nyolc közötti a médiája, 25 százalékuknak pedig ennél is nagyobb. Magyar nyelv- és irodalomból 1060-an vizsgáztak, a magyar anyanyelvű tanulóknak közel 70 százaléka érte el az ötös fölötti médiát. A tavalyihoz képest háromszor annyian, több mint 1300 nyolcadikos Kolozs megyei diák óvta meg a képességvizsga eredményeit. A legtöbben a matematika-eredményekkel elégedetlenek, ezután a román és a földrajz következik. A magyar vizsgán kapott jegyet 19 diák óvta meg. /Sokan megóvták az eredményeket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./"

"Jún. 21-én több százan vettek részt Szinérváralján, a Sylvester János bibliafordító születésének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen, amelyet a helyi református gyülekezet szervezett. Tőkés László hirdetett igét. Beszédében az ősök tiszteletére és megbecsülésére hívta fel a figyelmet, azokra akik mindent megtettek nemzetünk, anyanyelvünk és kultúránk megőrzéséért és ápolásáért. Sylvester János életútjáról és pályájáról dr. Andrásfalvy Bertalan, volt magyarországi kultuszminiszter beszélt, majd Carabat Gheorghe polgármester szólt a résztvevőkhöz. Rövid beszédében elmondta: büszkeség tölti el, hogy jelen lehet a rendezvényen, és hogy annak a településnek a polgármestere, ahol egy olyan nagy egyéniség született mint Sylvester János. Beszédet mondott dr. Szűrös Mátyás, a rendszerváltás utáni Magyar Köztársaság első köztársasági elnöke. Dr. Antall Józsefné elmondta, nem vendégként érkezett az ünnepségre, hiszen azt abban a templomban rendezték meg, ahol őt és négy lánytestvérét megkeresztelték. A lelkésznő felolvasta Bocskai István végrendeletét. Ebből egy idézet: "... meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemségek alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak..." Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke ismertette a szövetség alapszabályzatát és azt, hogy milyen elvek szerint ítélik oda a Bocskai-díjakat. Minden évben olyan személyeket és intézményeket részesítenek elismerésben, akik igyekeznek megtartani Bocskai hagyatékát, és tesznek valamit a magyarság sorsának a jobbításáért. Nem úgy, mint a magyar parlament, amelyik törölte a Kedvezménytörvényből az egységes magyar nemzet fogalmát. "Meghagyták az ingünket és a kenyerünket - mondotta Kreczinger -, de elvették a hitünket." Ebben az évben Böjthe Csaba dévai Ferenc-rendi szerzetes, az Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigete és dr. Andrásfalvy Bertalan volt magyar kultuszminisztere vehette át a díjat. A rendezvény a templomkertben folytatódott, ahol megkoszorúzták Sylvester János emlékoszlopát. Ez az emlékmű 1926-ban még a főtéren állt. Az akkori hatalom eltávolíttatta onnan, a hívek bevitték a templomkertbe. Ebben az évben új talapzatra helyezték. Amikor megbontották a talapzatot, megtalálták benne az 1926-ban született tanácsi határozatot, valamint az akkori tanácsosok és a református gyülekezet azon tagjainak a nevét, akik az emlékművet megmentették, és adományaikból a templomkertbe elhelyezték. Sylvester Jánosról Szinérváralján ma már teret neveztek el, a jelenlegi tanács kétnyelvű táblát helyezett el a téren elhaladó út mellett, figyelmeztetve arra, hogy ez a hely őrzi a bibliafordító emlékét. /Elek György: Ötszáz éve született Sylvester János. Ünnepi megemlékezés Szinérváralján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./"

"Az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 173 nem ellenében fogadta el a kedvezménytörvény módosítását. A változtatás szerint Magyarország, ha az érintett állam igényli, kétoldalú kormányközi megállapodás alapján nyújt a határon túli magyarságnak oktatási, kulturális támogatást a szülőföldön. Ugyanakkor a parlament döntése értelmében bővül a kedvezmények köre, az oktatási-nevelési támogatást már egy gyermek után igénybe lehet venni. A 2001-ben megalkotott törvényt elsősorban az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlása alapján módosították a képviselők. A szöveget a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi parlamenti pártok meghatározó többségének egyetértésével a Magyar Állandó Értekezlet májusi ülésén véglegesítették. Az ajánlások alapján a törvény preambulumában "az egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazást a "magyar kulturális örökséghez való kötődés" kifejezés váltja fel. Mint ismeretes, az eredeti jogszabály hatályba lépése óta vitát váltott ki, feszültséget okozott Magyarország és érintett szomszédai, valamint az európai szervezetek között, számos elemében túlterjeszkedett a nemzetközi jogban kialakult szokásokon, illetve a nemzetközi szerződések keretein. A törvény a Horvátországban, Romániában, Szerbia-Montenegróban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyekre terjed ki. A kedvezménytörvény a változás után világosan elválasztja egymástól a Magyarországon nyújtott kedvezményeket és támogatásokat a szomszédos államokban biztosított támogatásoktól. A magyarországi kedvezmények körét - ideértve a pedagógus- és oktatói kedvezményeket is - kiterjesztik a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjaira, a szomszédos államokban élő magyar tudósokra. A támogatásokat személyekhez, civil, iskolai és pedagógus szervezetekhez is el lehet juttatni, kétoldalú kormánymegállapodás alapján. Utazási kedvezményt viszont ezentúl csak célhoz kötötten lehet biztosítani, de a kedvezmények köre kiszélesedik a belföldi helyközi közlekedésben a menettérti viszonylatra, ahol a 90 százalékos kedvezményt évente négyszer lehet majd igénybe venni. Az utazási kedvezmények igénybevételénél a törvény a bizalmi elvre épít: a kedvezmény kulturális vagy oktatási célból való igénybevételét vélelmezni kell. A kedvezményhez a magyarigazolvány vagy a magyar hozzátartozói igazolvány felmutatásával automatikusan hozzá lehet jutni. A Velencei Bizottság által megállapított diszkrimináció feloldására a diákkedvezményeket a szomszédos államokban élő, nem magyar nemzetiségűekre is kiterjesztik, akárcsak a pedagógus-, illetve oktatói kedvezményeket, a magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet tárgyban oktatókra. A diák-, a pedagógus-, az oktatói kedvezményeket a magukat magyar nemzetiségűnek vallók továbbra is a magyarigazolvánnyal, a magyar hozzátartozói igazolvánnyal, valamint az e célra rendszeresített diák- vagy pedagógusigazolvánnyal, illetve oktatói kártyával vehetik igénybe. Ezentúl kizárólag a magyar diplomáciai és konzuli képviselethez lehet benyújtani magyarigazolvány iránti kérelmet. Az ajánlószervezetek tevékenységét megszüntetik, mivel az ellentétes a nemzetközi joggal. A munkavállalást illetően a módosított törvény szerint csak nemzetközi szerződés alapján lehet az általános, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó szabályoktól eltérni. A törvény szövege kitér arra, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezményeket és támogatásokat az EU-csatlakozás után azon uniós tagállamok állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszik, akik kötődnek a magyar kultúrához. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség szerint a kedvezménytörvény módosításának parlamenti tárgyalása és elfogadása a demokratikus eljárás karikatúrája. A jogszabály elfogadását követően Németh Zsolt Fidesz-MPSZ az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy az előterjesztés általános vitája hajnalban kezdődött a magyar parlamentben, majd a bizottságokban még aznap leszavazták a módosító indítványokat, és a plenáris ülésen lefolytatták a részletes vitát is. Németh Zsolt hangsúlyozta: a jogszabály módosításával Magyarország egyoldalú engedményt tesz a kedvezménytörvény megcsonkítására, ez pedig diplomáciai szarvashibának tekinthető. Utalt arra, hogy Szlovákia a módosítás ellenére továbbra is ellenzi a kedvezménytörvényt. A képviselő számára "a kedvezménytörvény megcsonkítása és a magyarigazolvány leértékelése" egyértelműen a nemzetpolitika megtorpanását tükrözi. "Ennek hátterében pedig egyértelműen a szocialista múlt kísértése tapintható ki, amikor lemondtak a határon túli magyarokról" - szögezte le az ellenzéki politikus. /Módosították a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"Ráduly Levente visszautasította a Népújság június 19-i számában megjelent, becsületétt sértő kijelentéseket. A Nem másképpen, hanem jobban című cikkben Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke többször hazugnak minősítette Ráduly Leventét. Íme a rágalmazó mondat: "...a sepsiszentgyörgyi fórumon egy marosvásárhelyi RMDSZ, tehát a mi szervezetünk által állított városi tanácsos, Ráduly Levente fölállt és több száz ember előtt hazudott. Azt mondta, hogy az énáltalam valamikor réges- rég írt és egyébként azóta is használatos tankönyvben, melyet 1983-ban, három év használat után betiltottak, Nyírő Józsefről rossz szavakat szóltam." Ráduly cáfolatában leszögezte: Sepsiszentgyörgyön nem beszélt semmilyen 1983-ban betiltott tankönyvről, hanem arról a tankönyvről szólt, amelyből 1993-ban tanították a magyar irodalmat. Ez a tankönyv 1990-ben jelent meg, tehát a fordulat után. Tizenkettedikes diákként bosszantotta az, ezt írta Nyírő Józsefről a tankönyv: "Nyírő József, (szélső)jobboldali eszmékkel rokonszenvezve, emberi és írói hitelét rontotta". Megkérdezte a fórum résztvevőit, hogy szerintük ki az irodalomkönyv szerkesztője? Többen mondták, hogy Markó Béla. Ő ezt helybenhagyta, mert így igaz. Dr. Ráduly Levente sajnálja, hogy a Népújság olvasóit Markó Béla szövetségi elnök félrevezette. Mondanivalóját Markó Béla szavaival zárja: "Azt javasolnám, hogy próbáljunk ilyen egyszerű vezérlőelveket találni, mint az igazmondás követelménye." (Markó Béla, Népújság, 2003. június 19.) /Dr. Ráduly Levente: Az igazmondás követelménye. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./"

"A román kormány véleménye szerint a magyar kedvezménytörvény módosított változata sem mindenben felel meg az európai normáknak, ezért továbbra is figyelembe kell venni az európai szervezetek dokumentumait, hogy kétoldalú román-magyar megállapodást lehessen kötni a jogszabály alkalmazásának feltételeiről - hangsúlyozta a román kormány jún. 23-án közzétett nyilatkozata. A román kormány nyilatkozata emlékeztetett arra, hogy a román és a magyar miniszterelnök idén június 6-án egyetértésre jutott egy kétoldalú román-magyar megállapodás megkötéséről. A román kormány szándéka az, hogy az új megállapodás tartalmazza a 2001. decemberében született román-magyar egyetértési nyilatkozat előírásait, amelyek megőrzik érvényességüket a kedvezménytörvény módosítását követően is. /A módosítás sem felel meg. A román kormány a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"A magyar parlament 195:173 szavazattöbbséggel elfogadta a kedvezménytörvény módosítását. Megállapítható, hogy az ellenvetéseket, a szlovákiai reagálásokat kivéve a jelenlegi magyar kormányzat túlméretezte, és a szomszédok műfelháborodásához maga szállította a muníciót. A magyar kormányzat bizonyos személyei többet koslattak Európán keresztül-kasul azért, hogy a törvény a jó szomszédság számára legyen kedvező, mintsem az elszakított nemzetrészek tagjai részére, szögezte le Sylvester Lajos. A saját népének maradék patriotizmusát nacionalizmussá alacsonyító politikai kurzus a két vesztett világháborúból örökölt ,,bűnös nemzet" magyarságra alkalmazását éltette tovább egy kimondottan nacionalista nemzetállami hóbortoknak hódoló környezetben. A magyarság önképének módszeres eltorzítása országos méreteket öltött, és ennek kitalálói és fenntartói az olyasmiktől sem riadtak vissza, miszerint a kedvezménytörvény Magyarországot veszélyeztető egyik következménye az lesz, hogy 22 millió ,,,román" munkavállaló árasztja el az országot. Valakik felelősek azért is, hogy a határon kívüli magyarsággal szemben negatív érzelmeket sugalltak, a munkahelyi konkurencia érzetét keltették. A ,,22 millió román" magyarországi beözönléséhez hasonló nemzeti egységet romboló kalkulus eredménye Kovács László külügyminiszteri számításának szüleménye is, ami szerint a határokon túli magyarság 98 százaléka támogatja a kedvezménytörvény kormány által előterjesztett és megszavaztatott változatát. Valójában a romániai magyar történelmi egyházak vezetői néhány napja írásban tiltakoztak híveik nevében a kedvezménytörvény javasolt formában történő elfogadása ellen. Az elfogadott törvény magyarságra nézvést legsúlyosabb elvi öncsonkítása ,,az egységes magyar nemzethez tartozás" formula törlése, és ehelyett a ,,magyar kulturális örökséghez való kötődés" beiktatása. /Sylvester Lajos: Nemzet helyett kultúrához kötöttek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./"

"Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége elmarasztalt Ráduly Levente marosvásárhelyi önkormányzati tanácsost az utóbbi napokban tett felelőtlen nyilatkozatai miatt.Ráduly Levente csúsztatott állítással vezette félre az erdélyi magyar közvéleményt. Előbb a polgári körök sepsiszentgyörgyi fórumán, majd a Népújság 2003. június 24-i számában közölt, Az igazmondás követelménye c. cikkében állította, hogy az 1993-as XII-es magyar irodalom tankönyvben megjelent, Nyirő Józseffel kapcsolatos lecke bevezetőjében megfogalmazott mondat, mely szerint Nyirő József (szélső)jobboldali nézetei miatt veszítette el emberi és írói hitelét, Markó Béla véleményét tükrözi. Nem Markó Béla a tankönyv szerkesztője, hanem társszerzője. Markó Béla nem a Romániai magyar irodalom, hanem a Huszadik századi magyar irodalom c. résznek a szerzője, következésképpen Nyirő Józsefről nem is írhatott. Emiatt az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy Ráduly Leventétől megvonja a szövetség támogató bizalmát, /Ráduly Levente valótlant állít. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./"

"A bukaresti Adevarul napilap elkészítette a gazdasági érdekeltséggel is rendelkező honatyák toplistáját, a politikusok által leadott vagyonnyilatkozatok tartalma alapján. Az első az üzleti életben Verestóy Attila, aki 12 gazdasági társaságnál részvényes, azt beszélik - állítja a lap - fűrészáruval és ételjegyekkel foglalkozik. Verestóyt a szociáldemokrata párti Doru Ioan Taracila követi a toplistán. Hasonló helyezést ért el a liberális Dan Constantinescu, aki szintén 10 vállalkozásnál érdekelt. A bukaresti napilap szerint a szenátoroknak több mint fele végez még egyéb, fizetett tevékenységet, a törvény értelmében pedig ezeket a mellékkereseteket is be kellett vallani. Az erről szóló nyilatkozatok alapján az élvonalban Adrian Paunescu áll, aki 6 mellékállást foglal el - természetesen az ezzel járó keresettel együtt: tévéműsor-szerkesztő, egyetemi tanár, egy konstancai hetilap munkatársa, tagja továbbá a Szerzői Jogok Egyesületének, az Írószövetségnek és az Irodalmi Alapnak. A kormánypárti Sergiu Nicolaescu forgatókönyvírás, színészkedés, filmrendezés révén jut mellékeresethez, Aristide Roibu, Antonie Iorgovan és Alexandru Athanasiu jogászok mellékkeresetét pedig pedagógiai tevékenységük biztosítja, az utóbbi három egyetemen is előad. Ami az egyesületi és alapítványi tagságokat illeti, az élen a kormánypártot képviselő Adrian Paunescu és Avram Craciun áll, mindegyikük 5 ilyen jellegű szervezet tagja. /Toplistán a gazdaságilag érdekelt honatyák. Verestóy Attila a lista élén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"Jún. 24-én megkezdődött a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban az Erdélyi Református Egyházkerület évi közgyűlése. Mintegy 150 küldött hallgatta meg Pap Géza püspök éves beszámolóját és Ötvös József generális direktor missziói jelentését, majd a különböző bizottságok jelentései következtek. Tonk Sándor főgondnok kitért arra, hogy az egyházban sok a fegyelmezetlenség. Pap Géza püspök leszögezte, az egyháznak nem kell pártpolitikai csatározásokban részt vennie, de az egyház nem fog megfeledkezni arról sem, szóljon, Isten szavával akár a hatalmat is figyelmeztesse, és hogy részt vegyen a közügyekben, közéletben. Pap Géza emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának határozata értelmében a lelkipásztoroknak sem politikai párt, politikai szervezet vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, sem független jelöltként helyi, megyei vagy országos szervezetben, illetve helyhatósági testületben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként nem szabad feladatot végezniük. Elmondta, hogy egyes gyülekezetek a lelkipásztorok nem tartják be a törvényes rendelkezéseket, a felsőbb vezetés utasításait (példa ez utóbbira többek között a Kolozsvár belvárosában kialakult helyzet). Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán a püspök hangsúlyozta: a visszaszolgáltatást pedig a mindenkori adminisztráció és bürokrácia igyekszik elhúzni, lehetetlenné tenni. Több esetben a visszaigényelt ingatlant a helyi önkormányzat már eladta. Ezért nemzetközi jogorvoslatért fognak folyamodni. Fogy a magyarság, a kisebb gyülekezetekben csökken a magyar osztályok száma, vagy éppen iskolák szűnnek meg. Kollégiumokban kell gondolkodnunk - mondta a püspök -, amelyek nemcsak iskolát jelentenek, hanem bentlakást is. A hat református kollégium mellett (Kolozsvár, Nagyenyed, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely) egyetemi kollégiumra is kell gondolni. Erdélyben már 170-re nőtt a 300 lélek alatti gyülekezetek száma . /Somogyi Botond: Nagyobb áldozatvállalás szükséges. Évi közgyűlését tartja az Erdélyi Református Egyházkerület. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"A múlt hét végén a kalotaszegi Zsobokon megtartott szórványkonferencián többek között részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke, és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője. Pomogáts Béla elégedetlen azzal az összeggel, ami a rendelkezésükre áll - ez az idén 1 milliárd forint. Ezen kívül az IKA a kézbesítője ama 1,2 milliárd forintnak, amit azoknak a határon túli magyar családoknak folyósít a kormány oktatási támogatásként, akik egy vagy több gyereküket magyar iskolába járatják. A tavaly az erre szánt egy milliárd forintból 800 ezret ugyancsak a pályázók kaphattak meg, mert csak minimum két magyar iskolás gyerek esetén folyósították a 20 ezer forintos támogatást, és ezt a magyar igazolvány meglétéhez kötötték, viszont az igazolványok átvétele, beszerzése igen nehézkesen haladt. Mivel az idén a támogatás megszerzéséhez nem kell majd magyar igazolvány, és egy gyerek után is jár a juttatás, Pomogáts szerint kb. 2 milliárd forint kell majd ahhoz, hogy minden jogosult hozzájuthasson a 20-20 ezer forinthoz. Az elnök azt is elmondta: "A kormányváltás előtt elszabadult a pályázás. Az Orbán- kormány utolsó időszakában olyan pályázatokat hagyott jóvá, amelyekről világosan tudtuk, hiszen én akkor is kuratóriumi tag voltam, hogy az összeg magánzsebekben fog kikötni. Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." Az idei 1 milliárd forintos keretnek a 66-68 %-a fölött a határon túli alkuratóriumok rendelkeznek. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) jövőre 2-3 milliárd forintos támogatást kér majd a külhoni magyarok támogatására. Az IKA elnöke az idén is kiemelten fontos feladatnak tekinti az erdélyi templomok építését. Csíkszeredában római katolikus katedrális épül, azzal a távlati céllal, hogy talán püspöki székesegyház lesz Csíkban, e nagy méretű templom befejezése érdekében Pomogáts levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hiszen kb. 100 millió forint kell e célra, és ez elvinné a központi IKA-alapnak majdnem a felét. Pomogáts Béla rendkívül fontosnak tartja azt, hogy például Románia uniós csatlakozásáig az anyaország kedvező helyzetbe hozza, megerősítse az erdélyi intézményeket, hogy azok képesek legyenek részt venni az uniós pályáztatási rendszerben, ahol önerőre is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugat-európai kisebbségi régiók (pl. két belgiumi német falu, a dél-tiroli osztrákok stb.) igen jelentős összegeket kaptak az uniós alapból, és ez úgy volt lehetséges, hogy életképes projektjeik, intézményeik voltak. Arra is utalt, hogy a határon túlra jutó 6-7 milliárdos támogatásnak az IKA csak egy részével rendelkezik, tehát figyelni kell az Apáczai Közalapítványra, az Új Kézfogás Közalapítványra, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára, ezekkel a közeljövőben együttműködik majd az IKA. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője jól dokumentált beszámolót nyújtott át a zsoboki konferencia résztvevőinek, amelyben nyomon követhető az AKA története, a főbb célkitűzések. Az 1999-ben létrejött közhasznú szervezet eddig 3,1 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, a benyújtott 1236-ból 654 pályázatot ítélt életképesnek. Főleg a felsőoktatást, a szakképzést támogatta. Mivel a zsoboki konferencia témája a szórványmagyarság helyzete, jövője volt, Csete Örs erre a pászmára koncentrált. 2001-től az AKA évente 5-5 millió forintot juttatott hat erdélyi szórványközpontnak. Viszont Csete Örs jelezte: 2003-ban már nem tartozik feladataik közé s szórvány támogatása. Ezenkívül eddig hét ingatlanvásárlást, -építést támogattak Segesváron, Szamosújváron, Aradon, Válaszúton, Széken, Gyimesfelsőlokon és Temesváron. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken 86 szórványóvodát támogattak. A Magyarok - Határok Nélkül program keretében a nyugati magyar szórványokhoz juttattak ki magyar tanárokat, nyelvápoló táborokat szerveztek a kint élő gyerekek számára. 2003-ban a következő területeket támogatják: számítástechnikai jellegű pályázatokat, a szakképesítési alapból a középiskolai szakoktatást támogatják; a felsőfokú oktatás terén pedig a gyakorlati képzésre vonatkozó pályázatoknak van esélyük. Az AKA idei kerete 1,2 milliárd forint. /(Máthé Éva): Magyar közalapítványok beszámolója. Kevés a fóka, sok az eszkimó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Zsobok 320 lelkes, színmagyar református falu. Szórványközpontja, a benne 1994 óta működő Bethesda Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló, ahol a 115 gyerekből 54 állandó lakó (árva vagy szegény családból származó, elhagyott gyerek), a többiek az iskolai év idején olyan falvakból érkeznek az iskolába, bentlakásába, ahol nincs magyar tanítás. A kastélyszerű új épület németországi református támogatással készült. Jelenleg az öregek otthonát építik, ahol a 18. életévüket betöltő, a zsoboki otthonban nevelkedett fiatalok dolgozhatnak, lakhatnak majd - ha erre igényt tartanak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - idei tanácskozását Zsobokon, a Bethesda Otthonban szervezte meg. A téma: A rehabilitációs programok esélyei a romániai és a kárpát-medencei szórványokban. Pomogáts Béla szerint a szórvány felkarolását nem lehet tovább halasztani. A 20. század megtépázta a magyar nemzetet, társadalmat. Trianont még mindig nem dolgozta fel a nemzet, s most igen káros az, hogy "a határon túli magyarság ügye, a nemzetpolitika a pártpolitika részévé vált, pártérdekek alá rendelődött". A budapesti Teleki László Intézettől származó adatokat ismertette Pomogáts: a legutóbbi felmérések szerint a világon alig több mint 13 millió magyar él, 77,1 százalékuk Magyarországon, 2,6 millió a Kárpát- medencében, 1,72 millió Nyugaton. A magyarság 13,9 %-a, 885 ezer fő abszolút szórványban él, olyan településeken, ahol magyar oktatás már nincs, legfeljebb az egyház jelent még megtartó erőt. Viszont ha azokat is szórványmagyaroknak nevezzük, akik egy településen belül kisebbségben élnek a Kárpát-medencében, akkor kb. 1,1 millió az itt szórványban élők létszáma. Hozzájuk adódik a nyugati diaszpóra - 1,72 millió egyén. A leggyorsabban a nyugati diaszpóra épül le. Erdélyben is drámai a szórványban az asszimiláció. A szórvány ügye nemzetstratégiai tétel kell hogy legyen, amit a magyar kormánynak, a határon túli politikai és civil szervezeteknek együttesen kell felkarolniuk. A konferencia célja a problémák felleltározása volt. Vetési László az erdélyi református szórványgondozói szolgálat vezetőjeként konkrét példákkal ecsetelte, mennyire elszigetelődtek az egyes kis magyar közösségek, hogy sok helyütt az alkoholista lelkészek sem jelentenek már számukra mentsvárat, bár "az egyház az utolsó hajszálér-hálózat, mely egymáshoz kapcsolja a szórványmagyarokat". (Pusztakamarást említette, ahol az iskola után felszámolódik az egyház is.) Az erdélyi református 550 anyaegyházból 195-ben 300 alatt van a hívek száma. A lelkészek körében a felkészületlenség, az improvizáció terjed. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi szórványmagyarok 48 %-a városokban él, velük senki sem foglalkozik. Lépcsőzetes, gyakorlati tervnek kell készülnie ezzel kapcsolatban. A lehető legsürgősebben 300 pedagógusnak és 300 lelkésznek azonnali, folyamatos támogatást kell nyújtani, különben sok kisközösség egy- két év alatt eltűnik. A Sapientia Egyetem valószínűleg keretet biztosít majd e programnak, amely felkészítést is jelent. Szilágyi N. Sándor nyelvész-professzor az asszimiláció, a szórvány kifejezések pontos meghatározására vállalkozott. Statisztikai felmérések alapján mondotta: Romániában 27 ezer falusi magyar ember él olyan településen, ahol a magyarok részaránya nem éri el a 10 %-ot, és 139 ezer olyan városlakó van, ahol ez az arány 11-20 % között mozog. A két utóbbi népszámlálás között, tíz év alatt hivatalosan 13 százalékos volt a magyarság apadása. Péntek János nyelvész-professzor Zsobok példáját emelte ki. Nem hangzatos mondatokra, hanem egyéni cselekvésekre, nyelvi rehabilitációra van szükség. Szerinte a nyelvvesztés bármikor visszafordítható folyamat, csak meg kell találni a módját, a felelősét - egy-egy közösségen belül. Foggal-körömmel meg kell tartani az iskoláknak legalább az alsó tagozatát, mert az iskola nélkül maradó falu felmorzsolódik. Felhívta a figyelmet a lakótelepi szórványra, ahol a nyelvvesztés igen komoly méreteket ölt. Sok településen a "megfélemlített nyelvhasználat" áll fenn, ezt a kifejezést néhai Szabó T. Attila professzor alkotta meg. (Rád szólnak: ne beszélj magyarul!) Ez frusztrált lelki állapothoz vezet, és igen nagy mértékben járul hozzá a kivándorláshoz. Péntek János a szórványközpontok körének a kibővítése mellett szállt síkra. Több előadó utalt arra, hogy 30-50 ilyen újabb központra lenne szükség. Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum volt igazgatója a bánsági helyzetet elemezte. A magyarok részaránya Temes megyében jelenleg 7,58 %. Minden településen kisebbségben élnek (már ahol jelen vannak). Az utóbbi időben megkezdődött a fakultatív magyar nyelvoktatás ott, ahol erre igény van, ez már több mint 300 gyermeket érint. Még egyelőre 23 óvodában és 17 általános iskolában, és 1-2 középiskolában folyik magyar oktatás is (a Bartók Béla Líceumban csak magyar nyelven tanulnak). Az utóbbi időben beindult Élő kapcsolat nevű program keretében családonként keresik fel a magyar kisközösségeket. Mint mondotta: a Bánságban a vegyes házasságok 90 %-ában a gyerekek nem tudnak már magyarul. Pozitív jelenség, hogy szegedi támogatással táncházmozgalom indult be. Halász Ferenc sérelmezte, hogy az Apáczai Közalapítvány szórványtámogatása megszűnik. Dáné Tibor Kálmán az EMKE országos vezetősége nevében figyelmeztetett arra, hogy elsősorban az egzisztencia-teremtéssel, a szórványban élő vállalkozók támogatásával, megerősítésével kellett volna oda hatni, hogy megmaradjanak a magyar kisközösségek. A jelenleg "futó" programok kapcsán javasolta: ne csak nyelvőrző táborokat szervezzenek az illetékesek, hanem tehetséggondozást is vállaljanak - tematikus, festészeti, zenei, informatikai táborokat létesítsenek a szórványban élő gyermeknek. Pillich László, a kolozsvári Heltai Alapítvány elnöke statisztikai felmérések alapján, térkép segítségével vázolta az erdélyi korridor elméletet, mely szerint Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig egy folyosó mentén helyezkedik el a hazai magyarság, mely gerincének fő csigolyája Kolozs megye, Kolozsvár, ahol 17 %-ra süllyedt a magyarság részaránya. Márpedig ha ez a csigolya kihull, akkor a gerinc kettétörik, két enklávéba szorul be a magyarság. A Kolozs megyei magyar gyermekek 10 %-a nem magyarul kezdi az iskolát, 20 %-uk románul végzi a 8. osztályt, és 50 %-uk románul érettségizik - sorolta a szórványosodás adatait. Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke eredményeiket sorolta, amelyek - mint mondotta - nem látványosak, de például a Zsil völgyében, Óradnán, és másutt is sok helyen támogatni tudták az ingázó tanulókat, ösztöndíjakat biztosítottak szegény sorsú, szórványban élő magyar gyerekeknek. A továbbiakban a vajdasági, burgenlandi, Beszterce- Naszód megyei magyar közösségek gondjairól, a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységéről, az óradnai, segesvári, hunyadi magyar közösségek, szórványközpontok sorsáról hangzottak el kiselőadások. A házigazda, a zsoboki Molnár Irma tiszteletes beszámolt arról, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége minden évben felvállal egy-egy ügyet, és azt kitartással támogatja. Most a megszűnő félben levő balázsfalvi magyar oktatást szeretnék megmenteni az enyészettől. Korábban a csucsai Ady-Boncza kastély szomszédságában levő református templomot festették le, újították fel, ahol 3 (!) református ember él. /Máthé Éva: Szórványgondok - magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "

"Bukarestben alig telik el nap, hogy falakon, aszfalton, hídkorlátokon ne tűnjenek fel festékszóróval, krétával készült feliratok, néha egy-egy horogkereszt, továbbá "Afara cu jidanii!", "Afara cu ungurii" (Ki a zsidókkal, ki a magyarokkal!). Másnap a felirat vagy rajz eltűnik, anélkül, hogy rendőrség, csendőrség, kormány, SRI, RMDSZ, izraelita hitközösség az esetet felfújná. De mi a helyzet a Székelyföldön, ahol nem a magyar és a zsidó az uszítás vizuális agitációjának témája, hanem - Isten bocsássa meg - a román? Ez már szentségtörésnél is súlyosabb merénylet, ezért nem is marad visszhang nélkül. Június 12-én és 13-án a Hargita Népe hasábjain Szondy Zoltán mutatott be egy ilyen esetet, majd ennek fonákját: "A romániai sajtó egy része szenzációként tálalta, valakik ákombákomokat festettek - többek között - a csíkszeredai ortodox templom falára is. A Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség fellépésének köszönhetően az incidensből ügy lett: a tettest a rendőrség azonosította, lakásán házkutatást tartott (?!?), tízmillió lejes büntetést rótt ki rá." A kézre került tettest a Nagy István Művészeti Líceum buzgó tanári kara kizárta az iskolából. Néhány nap múlva csíkszeredai gyermekek sárral kenték be egy magyar vállalkozó üzletének kirakatát, ajtaját, falait. Ez alkalommal nem történt házkutatás, pénzbüntetés, a tetteseket nem csapták ki az iskolából. Szondy cikkét helyesbíteni kell. A bukaresti román sajtó híradásaiban, Ioan Selejan püspök tévényilatkozataiban nem fordult elő az "is" szócska. Nem fogalmaztak úgy, hogy "ismeretlen tettesek firkáltak az otodox templom falára is." Következetesen csak az ortodox székesegyházat emlegették. Ezt az is szócskát tehát el kellett hallgatni. Mert ha a teljes igazságnak megfelelően tálalják a hírt, miszerint ugyanazon éjjel az ortodox templom és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szomszédos épülete esett áldozatul a profanizálásnak, akkor az újságírói etika szerint dr. Ioan Selejan ortodox püspök mellett meg kellett volna szólaltatni dr. Lányi Szabolcs dékánt is, mert egyformán voltak szenvedő kárvallottak. Ha pedig így történt, akkor az ügynek eleve ki van húzva a nemzeti méregfoga: Selejan püspök fájdalomtól el-elcsukló hangon nem siránkozhatja végig a román médiát, hogy Hargita és Kovászna megyében az ortodox üldözésének újabb tanúbizonyságával van dolgunk, ahogy történik már 700 éve. Hogy milyen ortodox mártírium kezdődött 700 évvel ezelőtt, az megtudható a románul és öt világnyelven 1995-ben megjelent könyvből: Romanii din Sfanta Episcopie a Covasnei si Harghitei (A románok Kovászna és Hargita szent Püspökségéből), kiadta a Vacaroiu-kormány tájékoztatási főosztálya. Ugyanezen kormány Vocea Romaniei című hivatalos napilapja (később megszűnt, mert nem volt olvasója) 1995. dec. 7-i száma azzal ajánlotta olvasói figyelmébe a kiadványt, hogy megismerhetik belőle "az itteni ortodoxia felszámolásának 700 éve módszeresen zajló kampányát." Mesélt a könyv a románok kemény ellenállásáról, amellyel útját állták az erőszakos elmagyarosításnak, a vallásuk megsemmisítésére irányuló "szüntelen hadjáratnak", felrobbantott ortodox templomokról, szétdúlt temetőkről. "A könyv célja bemutatni, milyen körülmények között működik az egy évvel előbb, 1994 őszén létesült Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség" - olvasható az ismertetésben. Ennek a 700 éves, szakadatlan pusztítóhadjáratnak újabb fejleménye a csíkszeredai ortodox templom falára 2003 nyáréjszakáján a magyar gyermek kezemunkájával felkent, nem igazán azonosítható, nonfiguratív zagyvaság. Selejan püspök Csíkszeredában még nem érzi az Észak-atlanti Szövetség, az Európai Unió felől lengedező új szellőket, ő még a 700 éves múltban él, mert csak így tetszeleghet a nemzetmentő védangyal szerepében. A román ortodox püspök Oláh-Gál Elvirának adott interjújában (Erdélyi Napló, 2003. máj. 7.) büszkén említette: "2001-ben 700 óvodásgyereknek adtunk kalácsot és kiflit." Ugyanitt elmondta, hogy a magyaroktól lerombolt templomaikat helyreállítatta, vagy újakat épített s megjegyezte: "Ebben az évben 700 millió lejt adtam az épülő templomokra. Azt hiszi, a román államtól van? Nem." Selejan püspök bevallott 700 millió leje mellé a román kormány 1997-ben 802-es határozatával 1,5 milliárd lejt ajándékozott a püspökségnek. Más kormányhatározatok újabb milliárdokat és ingatlanokat utaltak ki kolostorok építésére, és talán marad még az óvodások kalácsára, kiflijére is. Az interjúban árva szó sem esett a bukaresti Adevarul szerkesztősége által 1997. november 19-én beindított országos gyűjtés eredményéről. Márpedig, e jótékonysági keresztény akció kifejezett célja a Hargita-Kovászna megyei ortodox templomok "megmentése" volt. A begyűlt összeg sorsáról a csíkszeredai püspöki könyvelőség azóta sem tett közzé elszámolást. /Barabás István: Firkálni veszélyes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "

"Zilahon a volt Ady Endre Középiskola 1956-ban végzett véndiákjai találkoztak az EMKE-házban egy, a felkérésükre írt könyv bemutatóján. A napokban jelent meg Kaszta István Amíg élünk, emlékezünk /Helvetica Lap- és Könyvkiadó, Nagybánya/, melynek megírására a szerzőt a véndiákok kérték fel egy korábbi találkozón. A könyvbemutatón jelen volt Csoma György újságíró, aki a román és magyar nyelvű könyveket megjelentető, 1995-ben alakult kiadót, valamint az Erdélyi Féniks c. időszaki kiadványt ismertette. Az 1956-ban végzettek emlékkönyve visszatekint Zilah és az ősi iskola múltjára, az alma matert támogató Wesselényi családra, beszámol a két ötvenhatos osztály véndiákjainak életútjáról. A két osztály tanulói 2001-ben kopjafát emeltettek a református temetőben elhunyt tanáraik és a volt osztálytársak emlékére, július 12-én, a 47. évfordulón réztáblát avatnak a kopjafánál. /56-osok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "

"Az autonómia megoldást jelenthet az olyan, háborús konfliktussá növekvő politikai feszültségekre, amelyek az utóbbi években Európában kitört, túlnyomórészt nem államok közötti, hanem kisebbségek és államuk közötti háborúkat jellemezték - állapította meg jún. 24-én Strasbourgban a svájci Andreas Gross az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé terjesztett jelentésében, amelynek vitájában a magyar Gedei József is állást foglalt. A közgyűlés aggodalmát fejezte ki az Európa egyes országaiban többé-kevésbé erőszakos formában felszínre törő feszültségek miatt, amelyek többségükben az egyes államokon belüli megoldatlan kérdések kifejeződései. E feszültségek nagyrészt a szocialista rendszer összeomlása után törtek felszínre, s ugyanakkor az is kiviláglik belőlük, hogy a nemzetállam kulturális egyöntetűséget és a nemzeti önrendelkezést alapul tekintő fogalma módosításra szorul. Az autonómia a kisebbségek számára azt jelentheti, hogy csorbítatlan marad minden joguk, a többségi nemzet számára pedig azt, hogy megmarad az ország területi-szervezeti egysége és önállósága - mutat rá a jelentés, amely szerint az alapvető konfliktus a nemzeti azonosság érzése és az országok területi oszthatatlansága között feszül. A területi egység elve azonban nem jelenti a homogenitás követelményét, s nem áll vele ellentétben sem az autonómia, sem a föderalizmus. A - különböző fokú, kulturális, részleges, teljes - autonómiával a törvényhozó és végrehajtó jogkörök egy része az érintett kisebbséghez kerül, de maga az autonóm terület az állam szerves része marad. A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg a jogrendszer, a választott tisztségviselők, a hatalommegosztás ellenőrizhetőségét illetően. /Az autonómia pozitív hatású a konfliktuskezelésben - véli az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének egyik jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése a jún. 25-i határozattervezetben nyomatékosan kérte a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy a megfelelő formában és a nemzetközi szervezetek által is megfogalmazott bírálatokat figyelembe véve módosítsa a 2001. június 19-én elfogadott kedvezménytörvényt. A közgyűlés egyben felszólított minden érintett kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, vagy folytassa azokat. A közgyűlés emberi jogi és jogi bizottsága által határozati javaslatként beterjesztett jelentés megvitatását a parlamenti közgyűlés jún. 25-én kezdte meg. A határozattervezet jelenlegi formájában tartalmi kérdésekben már nem emel kifogást, míg korábbi változata a területi elv megsértésében és a hátrányos megkülönböztetés több formájában is elmarasztalta a kedvezménytörvényt. A jelenlegi tervezet értelmében az ET közgyűlése elvben kedvezően fogadja az anyaállamoknak más államokban élő kisebbségeik kulturális, nemzeti, nyelvi azonosságának megőrzéséhez nyújtott támogatását. Hangsúlyozza azonban: az anyaállamoknak a segítségnyújtásnál ügyelniük kell arra, hogy azt mind formájában, mind tartalmában elfogadja az az ország is, amelyhez a kisebbségek tartoznak. A közgyűlés a Velencei Bizottság jelentésére támaszkodva megállapítja, hogy az etnikai kisebbségek védelmében az államoknak kétoldalú és nem egyoldalú alapon kell eljárniuk, és minden ilyen jellegű törvénykezésnek négy alapelven - az államok területi szuverenitása, a jószomszédság, a jóhiszeműség és az emberi jogok tiszteletben tartása - kell nyugodnia. A magyar kedvezménytörvényt néhány szomszédos ország bírálta arra hivatkozva, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben a Velencei Bizottság jelentésében foglalt elveket - áll a határozattervezetben. A legfőbb panasz a követett eljárás egyoldalú mivoltára vonatkozott. Az ET közgyűlésének meggyőződése, hogy a szomszédos országok kifogásaira elfogadható megoldást lehetett volna találni, ha előzetesen megbeszélés és olyan kétoldalú egyezmény tárgyát képezték volna, mint a Magyarország és Románia közötti egyetértési memorandum. Az utolsó, 13. pontban "a közgyűlés nyomatékosan kéri Magyarország kormányát és Országgyűlését, hogy találja meg a módját a 2001. június 19-i, a kisebbségek iránti kedvezményes bánásmódról szóló törvény módosításának oly módon, hogy az a szomszédos országokkal történő tárgyalásokon és kétoldalú egyezményeken alapuljon, megfeleljen a Velencei Bizottság javaslatainak és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és maga a közgyűlés által a jelenleg érvényben lévő törvényről kifejezett bírálatoknak". /EU-s határozattervezet a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Véget ért a kedvezménytörvény hányattatása az Európa Tanácsban - értékelte a Parlamenti Közgyűlés határozatát Tabajdi Csaba (MSZP). Németh Zsolt (Fidesz) szerint elfogadhatatlan, hogy a közgyűlés olyan javaslatot is jóváhagyott, amelyben felszólítja Magyarországot, hogy újabb módosításokat hajtson végre a törvényen. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatában sürgette a magyar kormányt és parlamentet a törvény további átalakítására. A határozat kimondja: a kisebbségek sorsáért a felelősséget minden esetben az az ország viseli, amelynek az illető kisebbség tagjai az állampolgárai. A közgyűlés megállapította, hogy ezidáig a nemzet fogalmának nincs közös európai jogi meghatározása. Tabajdi Csaba, a közgyűlés MSZP-s tagja hangsúlyozta: Magyarországot tartalmi ügyekben a határozat nem marasztalta el, viszont bírálta az Orbán-kormány azon eljárását, miszerint a szomszédokkal nem konzultált időben és megfelelő mélységben. "A határozat megismétel néhány olyan elemet, néhány olyan kritikai pontot, amelyek mára okafogyottá váltak. A határozat döntő része aktualitását veszítette, hiszen a kedvezménytörvény országgyűlési módosításával Magyarország teljesítette ezeket az elvárásokat" - tette hozzá a szocialista képviselő. Az MSZP a szavazásnál azért tartózkodott, mert a jelentés - bár alapvetően nem kérdőjelezte meg a kedvezménytörvényt - mégsem volt kellőképpen kiegyensúlyozott. Németh Zsolt: "A Jürgens-jelentéssel kapcsolatban a Fidesz álláspontja egyértelműen elutasító volt: nemmel szavaztunk - nyilatkozta a Krónikának Németh Zsolt Fidesz-képviselő. - Az ET-közgyűlés egy olyan javaslatot is elfogadott, amelyben felszólítja Magyarországot, hogy újabb módosításokat hajtson végre a státustörvényen. Ez a helyzet nem állhatott volna elő, ha Magyarország nem módosítja feleslegesen a törvényt. Németh szerint a törvénymódosítás eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy a magyarságnak minden negatív következményt be kell söpörnie, s a meghátrálásnak semmi hozadéka nincs. "Hiszen azzal, hogy a törvényt az Országgyűlés megcsonkította, és kiürítette a magyar igazolványt, a határon túli magyarok körében komoly csalódást okozott. A szomszédaink ellenvetései nem szűntek meg, sőt felerősödtek. Az úgynevezett európai elvárásokat szintén nem sikerült kielégíteni: újabb és újabb igények fogalmazódnak meg. Mindez azt tükrözi, hogy az a szocialista kampány, amely a nemzetközi elvárásokhoz próbálta igazítani a státustörvényt, hibásnak bizonyult - fejtette ki a Fidesz képviselője. - Az a feladat, hogy felismerjük: a magyar nemzeti érdekek képviselete a regionális stabilitást szolgáló erő." /Salamon Márton László: Újabb módosítást kérnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./"

"Borbély László RMDSZ-képviselő június 24-i, a képviselőházban elhangzott felszólalásában a bíróságok működésében jelentkező elfogultságot tette szóvá: "Ha sürgősen be kívánunk lépni az Európai Unióba, be kell tartsuk adott szavunkat, ami azt jelenti, hogy a törvényeket tiszteletben kell tartani, a történelmi múltat el kell fogadni és az összes felelős tényező cselekedeteinek átláthatónak, kétértelműségtől és tendenciózus, konjunkturális értelmezéstől mentesnek kell lennie" - jelentette ki. Majd így folytatta: "Sok szó esett már a romániai igazságszolgáltatás reformjáról. A bírák elmozdíthatatlanok, a létrehozott rendszer általános keretet biztosít a hatalmi ágak szétválasztásához. S ez jó! Mégis, időnként olyan döntéseknek lehetünk tanúi, amelyek azt bizonyítják, hogy továbbra is élnek idejétmúlt felfogások, önkényes magatartások. Most kifejezetten a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság azon határozatára gondolok, mely a román állam által 1948-ban jogsértően államosított, a római katolikus egyház birtokában levő ingatlan tulajdonjogára vonatkozik. Akkor, az állami szervek "hanyagsága" következtében, az államosítást nem vezették be a telekkönyvbe. 1990. után a katolikus egyház bírósági úton kérte a tulajdonjog elismerését, lévén, hogy a telekkönyvi bejegyzések értelmében ez mindig is megillette. A per 8 éven át húzódott, majd 2003 februárjában a Maros Megyei Törvényszék helyt adott a katolikus egyház igényének, tekintettel a 2002. évi 501. sz., az egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatásáról szóló törvényre. Ezt a jogszerű döntést felülbírálva, a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság a következőket határozta: 1948-ban az állam "mulasztott", amikor a telekkönyvbe nem jegyezte be az államosítás tényét, és ezáltal tulajdonképpen szentesítette az 1948-as államosítást. A helyzet ellentmondással teli és tragikomikus. Elsősorban azért, mert a 2002. évi 501-es törvény végrehajtására létrehozott bizottság épp a napokban kezdte meg az egykor egyházi tulajdonban levő ingatlanok visszaszolgáltatását. Remélem, hogy a szóban forgó ingatlant is hamarosan visszaszolgáltatják a katolikus egyháznak, visszaállítva a tulajdonjogot, mely 8 év alatt nem tudott érvényesülni az igazságszolgáltatás dzsungelében. S ha már a bíróságok döntéseiről beszélünk, szeretnék felhozni még egy ügyet, mely kapcsolatban van a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és jelképek, valamint a béke és emberiség elleni bűncselekmények elkövetésében bűnös személyek kultuszának tiltásáról szóló kormányrendelet alkalmazásával. Ennek az érvényben levő kormányrendeletnek az életbe lépését követően több helyen megváltoztatták az utcák, terek neveit, illetve eltávolították Ion Antonescu tábornagy szobrait, így Marosvásárhelyen is. De a helyi tanács döntését követően egy szervezet beperelte a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt és a marosvásárhelyi bíróság első fokon helyt adott azok panaszának, akik kifogásolták a Ion Antonescu sétány átkeresztelését Vár sétányra. Íme, hogy sikerül a bíróságnak megakadályozni a kormány üdvözlendő kezdeményezését, keresztülhúzni a politikai akaratot." /Lejárt a kétszínű magatartás ideje. Borbély László képviselőházi felszólalása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./"

"Szokásos havi sajtótájékoztatóján a Pro Európa Liga elnöke, Smaranda Enache, valamint az emberjogi iroda vezetője, Haller István több témával várta a sajtó képviselőit. Elsősorban a holokauszttal kapcsolatos kormánynyilatkozatra reagáltak. Megítélésük szerint a 2002-ben megjelent 31-es számú sürgősségi kormányhatározat egyértelműen fogalmaz, és a holokauszt tagadása olyan bűnténynek számít, amiért az említett rendelkezés alapján 5 évig terjedő börtönbüntetés jár. Ehhez kapcsolódóan Smaranda Enache még elmondta, noha több mint egy éve érvényben van a rendelkezés, Marosvásárhelyen, formai okokra hivatkozva, még mindig Antonescu sétánynak hívják a Vár sétányt. Ezért a Pro Európa Liga vizsgálatot szorgalmaz, amely megállapítaná, ki az, aki elmarasztalható ezért a tényállásért. A múlt nem megfelelő kezelésének egy másik példájaként a szekuritátés iratcsomók kérdését említették. A titkosszolgálat vezetője nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a törvény értelmében nem adhatják át az illetékes bizottságnak az iratokat. Mindez a Pro Európa vezetőségének a véleménye szerint nem állja meg a helyét. A megyei tanács 1993. évi 19. sz. határozata értelmében védettnek minősítették Marosvásárhely főterét, így annak megváltoztatása nem megengedhető. A Pro Európa Liga a fenti kérdések orvoslása érdekében elsősorban a Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a kultuszminisztériumhoz fordul, de ha itt nem jár sikerrel, nem lesz rest az Unescóhoz és az Európai Unió Műemlékvédelmi Bizottságához folyamodni. /Korondi Kinga: Szándék sincs a múlttal szembenézni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./"

"A rettegett Securitate feljegyzéseket készített Gáll Ernőről, naplójának most megjelent posztumusz első kötetének budapesti bemutatásakor ebből idézett Pomogáts Béla irodalomtörténész: "Gáll Ernő, született 1917. április 4-én Nagyváradon, Jenő és Helén fia, magyar-zsidó nemzetiségű, román állampolgár, jogot végzett, a Korunk folyóirat főszerkesztője, a Társadalomtudományi és Politikai Akadémia tagja, az RKP (Román Kommunista Párt) tagja, kolozsvári lakos. Beszélgetéseiben, amelyeket Balogh Edgár nyugdíjas publicistával (...), Teleki Béla volt gróffal, Kányádi Sándor költővel, valamint más személyekkel folytatott, azt sugalmazza, hogy szükség volna bizonyos lépésekre az együttélő magyar nemzetiség megmentése érdekében, azzal indokolva, hogy az egy erőszakos románosítási és elnemzetietlenítési folyamatnak volna alávetve. Úgy véli, hogy az együttélő nemzetiségeknek ki kellene használniok bizonyos politikai konjunktúrát, amely különböző időkben adódik annak érdekében, hogy fel lehessen vetni a nemzeti jellegű sérelmeket. Különböző alkalmak során Gáll Ernő rágalmazza pártunk bel- és nemzetközi politikájának bizonyos vonatkozásait, és erre ösztönöz más, hozzá hasonló megnyilvánulású személyeket." Gáll Ernő volt a Korunk folyóirat főszerkesztője 1957 és 1984 között. 1977-től jóformán haláláig vezette naplóját. /Baracs Dénes: A kisebbségi lét, mint mentőöv: Gáll Ernő naplója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"Jún. 22-én ünnepélyes keretek között, belföldi és külföldi, egyházi, valamint világi közéleti személyiségek jelenlétében letették a Beszterce-Naszód megyei Felőrben a jövendőbeli Oktatási és Művelődési Központ alapkövét. - Nagy megtiszteltetés volt számunkra az, hogy az egész régió számára oly fontos pillanatnál Pap Géza erdélyi református püspök, Gudor Lajos esperes és Szabó Vilmos politikai államtitkár egyaránt jelen volt - mondta Gál Mihály helyi református lelkész. - Erre az oktatási központra azért volt szükség, mert Dés és Bethlen környékén már csak egyetlen olyan magyar tagozatos iskola létezik, ahol jövőt lehet elképzelni - és ez Felőr. Itt van egy erős magyar iskola, ahol egyelőre ismeretlen a gyerekhiány fogalma. A tervek szerint ide fognak járni majd a rettegi, bacai, csicsókeresztúri és várkudui magyar diákok is. A terület és az épület az egyházközség tulajdona lesz, a tanárok fizetését viszont az állam fogja biztosítani. Szórványbentlakásként fogunk működni, így távolabbi magyarlakta települések diákjait is fogadni tudják. Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke elmondta: örvend annak, hogy Felőrben szórványkollégium jellegű tanintézmény indul. /Szabó Csaba: Épül a felőri szórványvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Magánzsebekbe vándoroltak azok a támogatások, amelyeket az Orbán-kormány utolsó időszakában fogadtattak el az Illyés Közalapítvány (IKA) előző kuratóriumával - állítja Pomogáts Béla, a jelenlegi kuratórium elnöke, aki a múlt hét végén, az erdélyi Zsobokon rendezett konferencián nyilatkozott. - A magyar igazságügyi szervek vagy nem fogják fel a határon túliak ügyeinek a jelentőségét, vagy a Medgyessy-kormány ellen akarták hangolni a határon túli magyarságot és le akarták rontani az IKA hitelét - jelentette ki Pomogáts, aki korábban is tagja volt az IKA kuratóriumának. Kifejtette: "Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő-hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." A Népszabadság kolozsvári tudósítója, Tibori Szabó Zoltán jelentése szerint az elnök arra a támogatásra utalt, amelyet Mátis Jenő, a Fideszhez közel álló Reform Tömörülés nevű RMDSZ-frakció egyik alelnöke által vezetett kolozsvári Easy Alapítvány útján juttattak a - Romániában bejegyzett, a Krónika című erdélyi napilapot kiadó - Krónika Rt. nevű vállalkozásnak. Az IKA-elnök által említett 80 millióból a Krónika 60 milliót kapott. A támogatás odaítélésekor a Krónika 82 százalékos arányban Veres Lajos budapesti lakos tulajdonát képezte, akiről egyes kisrészvényesek - tudósítónknak nyilatkozva - azt mondták: tudomásuk szerint Orbán Viktor akkori kormányfő egy jogász barátjáról van szó. A Medgyessy-kormány tavaly nyáron döntött Halzl Józsefnek, az IKA akkori kuratóriumi elnökének felmentéséről, és az október 1-jei átadás-átvétellel távoznia kellett Veress László irodavezetőnek is. Az új kuratóriumi elnök, Pomogáts akkor bejelentette, hogy az alapítóval, azaz a magyar kormánnyal egyetértésben kezdeményezi az IKA előző négy évének átvilágítását. - Szomorúnak tartom Pomogáts Béla mostani nyilatkozatát. Az ilyen kijelentések alkalmasak arra, hogy megrendítsék a közbizalmat, és elfordítsák a közvéleményt a határon túli magyarok ügyétől - így reagált Veress László volt irodavezető az elnök szavaira. Hozzátette: nem tudja, mire alapozhatja Pomogáts azt az állítását, hogy a pénzek "magánzsebekbe vándoroltak". Veress szerint "bárki, akinek tudomása van ilyen rendellenességről, tegye meg a megfelelő lépéseket". A volt irodavezető ugyanakkor tisztázottnak látja annak a 60 millió forintnak a sorsát, amely az Easy Alapítványon keresztül a Krónikához került. - Mi az Easy Alapítvánnyal voltunk kapcsolatban. Ők a Krónikával kívántak együttműködni. Ezt világossá tették abban a pályázatban is, amelyben kiadványterjesztő hálózatuk kiterjesztéséhez kértek támogatást. A felhasznált pénzről az alapítvány részletes beszámolót készített. Az elszámolás az IKA irodájában ma is rendelkezésre áll - mondja Veress László. Hadnagy Miklós jelenlegi irodavezető kérdésünkre megerősítette, hogy a dokumentum a kurátorok rendelkezésére áll az irodában. /IKA-pénzek magánzsebekben? Veress László visszautasítja Pomogáts Béla vádjait. = Népszabadság, jún. 26./ "

"Jún. 24-én a Tóth Árpád Irodalmi Kör /Arad/ Juhász Gyulára emlékezett a költő születésének 120. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda előadását Brittich Erzsébet illusztrálta versekkel, ezzel véget ért a 2002-2003-as évad. 2002 szeptemberétől az irodalomkedvelők tíz foglalkozáson vettek részt. Megemlékeztek Wass Albertről, Áprily Lajosról, Ady Endréről, Petőfi Sándorról. /Regéczy Szabina Perle: Véget ért a Tóth Árpád Irodalmi Kör évadja. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./"

"Léteznek olyan össznemzeti ügyek, amelyekben előbb Magyarországon kell egységes véleményt kialakítani, mielőtt azok nemzetközi fórumok elé kerülnek; ez a legfontosabb tanulsága Kelemen András (MDF) szerint annak a határozatnak, amelyet az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése jún. 24-én fogadott el a magyar kedvezménytörvényről. Kelemen András kedvezőtlennek ítélte, hogy a határozatban a kétoldalú megegyezés hangsúlyosabbá vált, mint a velencei bizottság által meghatározott elvek. A képviselő furcsa helyzetnek nevezte azt, hogy a módosított kedvezménytörvény tartalmát a közgyűlés még nem ismerhette meg, ennek ellenére határozatában további módosítások szükségességét mondta ki. Megjegyezte, hogy ezt a közgyűlés több tagja is kifogásolta. Kelemen András szerint a magyar külpolitika kudarca, hogy a kormány ugyan a módosítás előtt tekintetbe vette az európai követelményeket, a szomszédos országok igényeit, "de ez sem volt elegendő". "Eszerint önmagában az önfeladás nem kiengeszteli a másik felet, hanem saját erejének felértékeléséhez vezet" - mondta a politikus. Úgy vélte, ezek után a jövőben nagyon nehéz lesz olyan intézkedéseket hozni a kedvezménytörvény alapján, amely megfelel a határon túli magyarok érdekeinek, és a szomszédos országok sem kifogásolják azokat. /Először Magyarországon kell kialakítani egységes véleményt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Harmadik alkalommal került sor Budakalászon a Kárpát-medencei magyarság civil szervezeteinek háromnapos tanácskozására (jún. 26-28), hogy hírt adjanak egymásról, kicseréljék tapasztalataikat. A szervezők - a Magyar Kollégium, a Magyar Művelődési Intézet, a Pest Megyei Információs Központ és nem utolsó sorban a házigazda budakalászi Faluház munkatársai - hetekkel korábban felkészültek, hogy fogadják a magyar közművelődési civil szervezetek képviselőit a moldvai Szerettől az ausztriai Lajtáig, anyaországi és határon túli résztvevőket. A tanácskozást Halász Péter, az MMI munkatársa nyitotta meg. Romhányi András a Magyar Kollégium elnöke, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője bemutatta a II. Budakalászi Találkozó munkálatait tartalmazó kiadványt, a civil szervezetek adatbázisát is magában foglaló CD-t, melyeket a tanácskozás résztvevői kézhez kaptak. /Kárpát-medencei Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma. Együtt a szekértábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"

"Jún. 27-én ünnepelték meg Kézdivásárhelyen a főteret díszítő Gábor Áron szobor hatvanéves "születésnapját". Az ünnepséget a magyarországi Nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Köre kezdeményezte, amely egyúttal román, magyar és angol nyelvű emléktáblát helyezett el a szobor talapzatán. Az emléktáblán a szobor létrejöttének körülményeit örökítették meg az utókor számára. A jelenlevőket Dimény Attila, a Céhtörténeti Múzeum vezetője köszöntötte, utána Ferencz Attila alpolgármester szólt a jelenlevőkhöz. "Míg más településeket a paprikájáról, a borvizéről, netán Drakuláról ismernek, a mi városunkat Gábor Áron "Lészen ágyú!" híres és sorsdöntő mondatáról ismerik a helybeli és az idelátogató magyarok. Napjainkban az ágyú nem fegyver, hanem a hit és a kitartás jelképévé lényegült át" - hangzott el Ferencz Attila beszédében. Incze László, nyugalmazott múzeumigazgató ismertette a szobor történetét. Az emléktáblát Csíki Iván nyugalmazott százados és Ferencz Attila alpolgármester leplezte le. A szobrot, melyet 1942-ben nagyvarjasi Oláh Sándor szobrászművész készített Nagyváradon a Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola megrendelésére, ezelőtt hatvan évvel leplezték le az iskola udvarán. Az iskola megszűnése után, 1945-ben az alkotást helyéről eltávolították, hosszas hányattatás után a céhes városba szállították. Itt 1971. szeptember 8-án helyezték közszemlére - a berecki ágyúöntő nevét viselő főtéren. /Bartos Lóránt: Emléktábla az ágyúöntőnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./"

"Jún. 22-én évadzáró előadását tartotta a kolozsvári Magyar Opera. Átlagban havi nyolc előadást tartottak, de volt, amikor kevesebbet. Ez a kevés viszont kiváló színvonalat ért el. Volt szimfonikus koncert, opera-, operett- és balett-bemutató, azonban a nézettségi mutatók nem jók, félházzal játszottak. A közönséghiánynak több oka is van: a kolozsvári magyarság természetes fogyása, továbbá a közömbösség és fásultság, a szellemi igénytelenséget, amely a tévé csatornái elé köti az embereket. Simon Gábor igazgató tájékoztatott az évadról. Az évadot Kodály Zoltán: Székelyfonó című operájával kezdték, a Mátyás király-szoborcsoport leleplezésének századik évfordulója alkalmával Fadrusz-emlékműsort mutattak be, megemlékeztek Dohnányi Ernő zeneszerzőről is. A társulat egy része a Budapesti Őszi Fesztiválon szerepelt a Demény-kamaraoperákkal. Erkel Ferenc: Sarolta című vígoperájának kolozsvári bemutatója sikeres volt, februárban olaszországi vendégszereplés következett, volt még Kriza-emlékhangverseny, áprilisban volt az Orbán-kamaraopera bemutatója. Májusban Beethoven: Fidelióját, júniusban pedig Adam: Giselle című balettjét mutatták be. Gondot jelent a férfiénekesek hiánya. Sikeres volt a balettkar tavaszi görögországi vendégszereplése. Az igazgató elégedett a végzősök - Gombár Annamária, Borsos Edith, Vigh Ibolya, Haraszti Zsombor - vizsgaelőadásával, de hiányolta, hogy a Zeneakadémia egyetlen tanára sem jött el, még az előadásra sem. Roppant költséges műfaj az opera, egy új előadás színrevitelének költsége többszáz millió lejre tehető. Errea román állam nem ad pénzt. Évek óta a bemutatók sikeres anyaországi pályázatok révén valósulnak meg. Július elején újabb Erkel-opera - a Brankovics György - CD-felvételére készülnek. Aug. 20-án az énekkar Budapesten fog szerepelni egy nagyszabású koncerten, ahová több magyar nyelvű énekkar hivatalos, az esemény színhelye a Hősök tere lesz. /Hintós Diana: Évadzárás a kolozsvári magyar operában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Nyugdíjba vonulása alkalmából a vasárnapi istentiszteleten búcsúztatják Zsiskú János belényesi református költő-lelkipásztort, aki 1965 óta szolgálja az ottani szórványmagyarságot. Zsiskú János /sz. Tasnádszántó, 1936. jún. 29./ 1958-1965 között Szilágyzovány lelkésze, majd 65-től nyugdíjba vonulásáig Belényesben. Írásai jelentek meg a Romániai Magyar Szóban, az Igaz Szóban, az Utunkban, az Előrében, a Bihari Naplóban, a Harangszóban, a Magyar Naplóban és az Erdélyi Magyarságban. Első verseskötete, a Halálos hűség 1995-ben látott napvilágot, társszerzője az Őrtornyaink a Körös völgyén című helytörténeti munkának, Szórvány breviárium címmel próza kötete jelent meg 2000-ben, majd a Beszélgetőkön önmagammal verseskötete. Számos díjban és kitüntetésben részesült. A legnagyobb elismerés gyülekezetének tisztelete és szeretete. Belényesben 528 híve van a gyülekezetnek, 40 taggal vegyes énekkara és 1996-98 között felépült a Megmaradás Háza, a belényesi szórvány kis magyar otthona. Az egyházközség emléklapot jelentetett meg a jeles alkalomból, így fejezve ki tiszteletét és háláját a lelkipásztornak 38 évi áldozatos munkájáért. /(Balla Tünde): Zsiskú János: 38 évi szolgálat nem ér véget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"

"Jún. 28-án délelőtt ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Meghallgatták a szövetségi választási bizottság jelentését, s igazolták a 144 képviselő mandátumát. Megalakultak a frakciók, szám szerint nyolc. Ezek: Kereszténydemokrata, Székelyföldi frakció, Novum Forum, Partium, Új Erő, Szórvány, Szabadelvű és a Nemzeti Polgári Centrum. Nem sikerült megválasztani az SZKT állandó bizottságát, mert a többes jelölés során az alelnök-jelöltek közül csak Puskás Bálint kapta meg a szükséges szavazatszámot. Az elnökválasztás simán ment, ugyanis egyetlen jelölt volt, Frunda György, aki 103 szavazattal 21 ellenében nyerte el a tisztséget. A másik alelnök és a négy titkár megválasztását a következő SZKT- ülésre halasztották. Frunda György kijelentette: szeretné, ha az SZKT funkcionális parlamentként működne, nem az iszapbirkózás, a sértegetések, a parttalan viták színtere lenne. Markó Béla szövetségi elnök nyitotta meg az SZKT alakuló ülését, kijelentve, hogy a testület tagjai "hiteles képviselői a romániai magyar közösség politikai akaratának. Nem valamiféle új keletű erdélyi magyar kutyabőr által, nem közfelkiáltás által, hanem választás által". Hangsúlyozta, hogy közösen kell dolgozniuk az RMDSZ programjának végrehajtásáért, "ezt helyettünk senki sem fogja megtenni. Tanácsokat kapunk majd ezután is, különböző fórumokról meg- megüzenik majd nekünk, hogy mi a dolgunk, időről időre ki leszünk téve olyan grammatikai leleményeknek, hogy: "fogjuk meg és vigyétek!", de a munkát nekünk kell elvégeznünk". Az SZKT-nak történelmi kihívásokkal kell szembenéznie az elkövetkezendőkben. Döntéseinek következményei ugyanis kihathatnak nemcsak a következő évekre, de az elkövetkezendő évtizedekre is, hiszen a jövő nemzedékek sorsáról is határoznak, valahányszor meghoznak egy-egy politikai döntést. Példának az erdélyi autópálya tervét hozta fel, hozzátéve, hogy sem ebben az ügyben, sem a nyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás, sem az egyetem vagy az önkormányzatiság dolgában nem lehet előrehaladást elérni, ha nem lennének politikailag egységesek, vagy ha a magyarságnak nem lenne parlamenti képviselete. "Nélkülünk rajzolnák át a térképet, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk szerveznék át a közigazgatási egységeket, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk történne minden, ami fontos és mi majd tiltakoznánk. Itt-ott talán még le is fékezhetnénk az áruló szándékokat, még toldozhatnánk- foldozhatnánk is egy kicsit a szakadt térképen, de ez a maximum, amit elérhetnénk". (...) "Mi nem ezt akarjuk! Mi partnerek akarunk lenni, mi bele akarunk szólni azokba a döntésekbe, amelyek minket is érintenek, és dönteni akarunk azokban a kérdésekben, amelyek csakis minket érintenek. Ehhez egységes RMDSZ-re van szükség!" - hangsúlyozta Markó Béla. Ezután Markó kirohant a fórumosok ellen, akik megbontják az egységet. A testület elfogadta Markó Béla javaslatát, és további bizalmat szavazott Takács Csaba ügyvezető elnöknek és az általa összeállított csapatnak. A tanács jóváhagyta a parlamenti frakciók működési szabályzatát, elutasította Ungvári Zrinyi Imre, a szövetségi etikai bizottság elnökének bizalmi szavazásról szóló indítványát, és állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács 1609. számú, a regionális autonómiáról szóló ajánlás-tervezetéről. Az állásfoglalás elfogadását parázs, személyeskedésektől sem mentes vita előzte meg, ugyanis két változatot dolgoztak ki, egyiket az ügyvezető elnökség, másikat az RMDSZ képviselőházi frakciójának polgári szárnya. A testület az ügyvezető elnökség által kidolgozott változatra adta voksát. Szilágyi Zsolt, a Polgári szárny képviselője azzal vádolta Frunda Györgyöt, az ET jogi bizottságának alelnökét, hogy nem tájékoztatta az RMDSZ parlamenti frakcióit Andreas Gross svájci képviselő jelentéséről, amelyben a regionális autonómia elveinek jogi érvényesítését kéri, s amelyben megállapítja: "Az autonómia megoldást jelenthet az olyan, háborús konfliktussá növekvő politikai feszültségekre, amelyek az utóbbi években Európában kitörtek, túlnyomórészt nem államok közötti, hanem kisebbségek és államok közötti háborúkat jellemezték". Frunda György válaszában elmondta, hogy a Gross- jelentést az ET parlamenti közgyűlése elfogadta. A jelentés nem etnikai autonómiáról szól, hanem regionális autonómiáról, mint a konfliktus megoldásának eszközéről, és kimondja, hogy az autonóm hatóságoknak figyelembe kell venni a kisebbségek igényeit, jogait. Frunda szerint az Európa Tanácsban két felfogás ütközött: a francia és a német, azaz a szubszidiaritás elvére alapozó és a centralizált államfelfogás. Gross a szubszidiaritáson alapuló svájci modellre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a parlamentek és a kormányok kötelesek hatáskörük egy részét átruházni alacsonyabb szintekre. Ha nem sikerül közös nevezőre jutni, akkor bírói parlamentet vagy nemzetközi intézetet kell létrehozni. Frunda György szerint Szilágyi Zsolt félrevezeti a magyarságot, amikor etnikai autonómiát emleget, és megvádolja őt, hogy nem tájékoztatta a parlamenti frakciókat. A Szövetségi Egyeztető Tanács megalakította a szakbizottságokat, megválasztották azok elnökeit és titkárait. Megalakult az egyházi szakbizottság, elnök Borzos István; közművelődés és művészet, elnök Jakobovits I. képzőművész; gazdaság és környezetvédelem, Sebestyén Csaba; oktatás- tudomány, Szőcs Judit; sajtó, könyvkiadás, Kántor Lajos; emberjogi szaktestület, Hajdu Gábor. /Mózes Edith: Megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./ A megalakult frakciók (zárójelben a frakció tagjainak száma, illetve vezetője): 1. Kereszténydemokrata Frakció (17, Kelemen Kálmán); 2. Székelyföldi Frakció (13, Ladányi László); 3. Novum Forum Frakció (11, Borbély László); 4. Partiumi Frakció (27, Lakatos Péter); 5. Új Erő Frakció (19, Borboly Csaba); 6. Szórvány Frakció (11, Winkler Gyula); 7. Szabadelvű Kör Frakció (10, vezetőjét később választják meg); 8. Nemzeti Polgári Centrum Frakció (22, Kónya-Hamar Sándor). A frakciókba be nem lépett 14 képviselő függetlenként tevékenykedik majd az SZKT-ban. A felsorolásból látható, a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platform, illetve a Bucur Ildikó vezette baloldali platform az új testületben nincs jelen. Nem alakítottak külön frakciót a Reform Mozgalomnak az SZKT-ban jelen lévő tagjai sem, akik az ülésen javaslataik zömét a Nemzeti Polgári Centrum Frakció támogatásával nyújtották be. A belső ellenzékként számon tartott korábbi platformok képviselői egyébként most a Nemzeti Polgári Centrum Frakcióba tömörültek, amely 22 tagjával - a Partiumi Frakció után - a második legnagyobb SZKT-frakciót alkotja. Az Új Erő Frakciót az SZKT-ban képviselt ifjúsági szervezetek képviselői hozták létre. 19 tagjával ez a testület harmadik legnagyobb frakcióját adja. Az SZKT megválasztotta az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, amelynek öt tagja közül kettőt (Bíró Enikő, Markó Attila) a szövetségi elnök javasolt. A fennmaradó három helyre titkos szavazással Asztalos Csabát, Rozsnyai Sándort és Rütz Erzsébetet választották meg. Toró T. Tibor felhívással fordult a testülethez, hogy az RMDSZ-ben állítsák helyre a sokszínűséget, mert a szervezet homogén párttá vált, ahonnan az ellenvéleményeket kiszorítják, ami az érdekképviseletet gyengíti. Javasolta a szabályzat vitájának elnapolását, újratárgyalását, s a konszenzussal elért kétharmados döntéshozatal bevezetését. Ellenkező esetben úgy vélte, a többség diktatúrája érvényesül a kisebbség felett. Ez utóbbi megfogalmazást Székely Ervin visszautasította. Márton Árpád és Verestóy Attila egyaránt azzal érvelt, hogy a parlamenti frakció működőképességének és hatékonyságának biztosítása megköveteli az ott egyszerű többséggel elfogadott döntések kötelező érvényesítését a parlamentben. Az SZKT Toró T. Tibor javaslatát leszavazta. Ungvári-Zrínyi Imre, az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának (EFB) elnöke három etikai vizsgálatról számolt be a testületnek. Az elsőt Pécsi Ferenc képviselő ellen nyújtották be, aki 2002 februárjában a bukaresti Curentul napilapban azt állította, hogy gazdasági érdekszövetség létezik az RMDSZ és a kormánypárt vezetői között. Az EFB felszólította Pécsit, hogy terjessze be bizonyítékait, vagy pedig vádjait nyilvánosan vonja vissza. Pécsi közölte: élni kíván fellebbezési jogával. Kifogásolta, hogy a két évvel ezelőtt általa benyújtott keresettel az EFB mindmáig nem foglalkozott, miközben az ellene irányuló keresetet kivizsgálta. Az EFB-határozatot az SZKT elfogadta. A második a Nagy Pál kontra Asztalos Csaba ügy volt. Az EFB figyelmeztetésben részesítette Asztalost, aki a hatóságoknál levédte a MIT nevet, miközben tudta, hogy ezt évek óta a Magyar Ifjúsági Tanács nevű szervezet, az RMDSZ egyik partnerszervezete használja, s ezzel erkölcsi kárt okozott a MIT-nek és a szövetségnek. Asztalos kijelentette: fellebbezni fog, hiszen amikor a nevet levédte, a MIT "már rég nem volt" az RMDSZ ernyője alatt. Az EFB-határozatot az SZKT elutasította. A harmadik a Lakatos Péter kontra Tőkés László ügy volt. Markó felhozta a státustörvény történetét. Rámutatott: az RMDSZ nem örült annak, hogy "az egységes nemzet fogalma helyett az egy nemzethez való tartozás elve maradt a szövegben", ám a szövetség azoknak a nevében fogadta el a módosítást, akik igénylik a támogatásokat, és akik számára fontos, hogy a kedvezmények köre bővült. Hozzátette: a következő feladat annak elérése, hogy a jogszabály Romániában alkalmazható legyen, ehhez azonban az RMDSZ-nek politikai befolyásra van szüksége. Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítása a Tejútnál is messzebb van. Kelemen Attila a magyarországi politikai ellentétek Erdélybe hozatala ellen foglalt állást. Markó Béla beszédét és a szövetség jelenlegi politizálását a Nemzeti Polgári Centrum Frakció nevében Szilágyi Zsolt élesen bírálta. Rámutatott: ha ebben a ritmusban halad az egyházi ingatlanrestitúció, a teljes vagyon visszaszerzése akár 30 évig is eltarthat. Ugyanakkor leszögezte, nem igaz, hogy a Kárpát-medencei magyarság 98 százaléka egyetértett a státustörvény módosításával. Furcsállotta azt is, hogy miközben a magyar státustörvényt az EU kifogásolja, a moldovaiak nyugodtan lehetnek kettős - moldovai és román - állampolgárok. /Tibori Szabó Zoltán: Boldogulásunk egységünktől és gazdasági erőnktől függ. Marosvásárhelyen újjáalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Jún. 18-án és jún. 27- én ülésezett az Országos Interminiszteriális Restitúciós Bizottság (ORB). Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa az ülések eseményeiről beszámolva elmondta, hogy a Bizottság elvi döntéseket hozott több egyházi ingatlan visszaszolgáltatását illetően. Az Országos Restitúciós Bizottság (ORB) 30 napon belül az elvi döntések alapján megszerkeszti a visszaszolgáltatásra vonatkozó határozatokat. A Bizottság a két ülés alkalmával összesen 70 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött. Az első, június 18-i ülés döntése alapján 34 egyházi ingatlanból 21-et a magyar egyházaknak, 2 ingatlant pedig a szász evangélikus egyháznak szolgáltatnak vissza. A második, június 27- i ülés döntése értelmében 36 ingatlanból 21-et szintén a magyar egyházaknak,1 ingatlant a szász evangélikus egyháznak, 5 ingatlant pedig a nagylaki szlovák evangélikus egyháznak fognak visszaszolgáltatni. Összességében tehát 50 egyházi ingatlan kerül vissza a kisebbségi keresztény egyházak tulajdonába, ezen kívül a romániai zsidó közösség számára 3 ingatlan visszaszolgáltatásáról döntöttek. /Ülésezett a romániai Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"Krasznabélteken a római katolikus egyház a domináns, Ákoson alig akad ilyen vallású, tehát Ákoson a római katolikus a leányegyház, Krasznabélteken pedig a reformátusság van szórványban. A két felekezet igen jól megegyezik egymással. Az ökuménia szellemének gyakorlása már-már példaértékű, hiszen a más vallású maroknyi gyülekezeteknek templomukban biztosít kölcsönösen helyet az igehirdetési alkalmakra a két egyház. Krasznabélteken 22 református él, ebből nyolcan-tízen járnak el rendszeresen a katolikus templom hittantermében tartott istentiszteletekre. Ugyanúgy a maroknyi, tíz-tizenöt fős ákosi katolikusság a református templomban misézik, havonta egyszer. Ez több mint tíz éve így működik. /(fodor): Példaértékű ökuménia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./"

"Gyergyócsomafalván idén is a búcsúnap előtt, jún. 28-án tartotta rendes évi ülését a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF). A hetedszerre összehívott plenáris ülésnek Gyergyócsomafalva az idők sodrában - múltra támaszkodó jövőkeresés címet adták a szervezők. A fórum központi témáját az ez alkalomra megjelent, Rokaly József Ezüstgyopár-díjas történelemtanár által összeállított falumonográfia szolgáltatta. Borsos Géza CSÉF-elnök a témaválasztással kapcsolatosan elmondta: mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyi magyarság, ezen belül a székelység megmaradásáért folyó küzdelemben egyre nagyobb szerepe van a helyi közösségek önbizalmának, kezdeményezőkészségének. Borsos szerint a közösségi múltra való figyelés, a helyi és elszármazott értelmiség szerepe szintén meghatározó ebben a folyamatban. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, a fórum védnöke által tartott megnyitóbeszéd után Balázs József és Rokaly József tanár, ifj. Köllő Miklós műépítész, Kis Portik Irén néprajzkutató és a Dány testvértelepülésről érkező Kemecziné Kozák Elvira történész előadásait hallgathatták meg a résztvevők. A Köllő Miklós Általános Iskolában zajló fórumot követően a Borsos Miklós Emlékháznál koszorúztak a jelen lévő CSÉF-tagok, önkormányzati képviselők és a testvértelepülések küldöttei, a gyergyói-medencei fiatal értelmiségiekből álló Belcanto kamarakórus pedig hangversenyt tartott. /Gergely Edit: Értelmiségiek a megmaradásért . = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./"