Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erősítő folyamat jelentős állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a művészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához. Markó jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetővé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke közölte: Sződemetert, Kölcsey Ferenc szülőfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében aug. 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre. A kerekasztal-beszélgetés délután Nagyváradon folytatódott. /Váljon a tanulás nemzeti létformává. Kerekasztal a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Nagyváradon dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese jelezte: várják a doktori fokozattal rendelkezők jelentkezését. Markó Béla kitért arra, hogy a magyar kultúra egységes. A nemzet fogalmának országhatároktól független megközelítése, amelyet a kedvezménytörvény is tükröz, megoldás lehet nemzeti jegyeink védelmére. Markó Béla hangsúlyozta: a himnuszt a mi ajkunkról senki le nem veheti, a politikának alázattal kell szolgálnia a magyar kultúra örök értékeit. "Az egység a mi különös csodánk, hiába választottak el határokkal, nyelvünk és kultúránk egységes" – fogalmazott. Ennek az egységnek szép példája, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu közösen ünnepelt. Az est fénypontjaként kiosztották az első Magyar Kultúráért-díjat, amelyet nemrégiben a Bihar megyei RMDSZ alapította, hogy megjutalmazhassák azon bihariakat, akik önzetlenül és sokat tettek a magyar kultúráért. /(Balla Tünde): A magyar kultúra napján. Váljon a tanulás nemzeti létformává. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Orbán Viktor miniszterelnök szerint múlófélben van az az országos szinten letaglózó, sokkoló hatás, amit néhány politikai erőnek a kedvezménytörvény kapcsán kifejtett támadása okozott. A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy a karácsony időszakára eső ünnepi készülődésbe hasított bele az a támadássorozat, amit nem a kormánnyal, hanem az egész országgal, az ország polgáraival szemben indított néhány politikai erő. Kovács László, az MSZP elnöke a miniszterelnök kijelentésére reagálva elmondta: nem támadták, és nem támadják a jogszabályt, hanem az Orbán–Nastase paktumot kifogásolják, amely szerintük a parlament háta mögött megváltoztatta a törvényt. Orbán Viktor megállapította, hogy az ellenzék indokolatlan félelmet keltett, hogy a magyar kormány rossz döntése miatt esetleg elveszíthetik az állásukat, mert a külföldről érkező munkavállalók kiszoríthatják őket. Orbán Viktor ismételten hangsúlyozta, hogy ebből a szempontból semmilyen romlás nem történt a munkaerőpiacon, és senkinek nincs veszélyben a munkahelye. A miniszterelnök kifejtette: Magyarországon senki sem fogja elveszíteni a munkahelyét külföldiek miatt, ugyanis a kormány kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel szabályozhatja a magyar munkaerőpiacot. A kormányfő jelezte: az Országos Munkaügyi Tanács ülésére kötött mandátummal küldték a gazdasági minisztert azzal, hogy a Magyarországon egy időben külföldiek által betöltött álláshelyek száma nem lehet több mint 81 ezer 300. A miniszterelnök elmondta: a Magyar Nemzeti Bank három hét alatt kétszer is csökkentette a jegybanki alapkamatot, ami azt jelenti, hogy az ország mind a munkaerőpiaci, mind pedig a pénzügyi helyzet szempontjából stabil, kiszámítható. A miniszterelnök bízik abban, hogy a jóérzés kerekedik felül, a polgári és nemzeti értékeket fontosnak tartó emberek visszanyerik a nemzeti egység lehetőségébe, megvalósíthatóságába vetett hitüket. Reményei szerint a határon túli magyarok is néhány hét elteltével úgy fogják érezni, hogy ismét egységesen áll mögöttük és mellettük az anyaország. A miniszterelnök szeretné, ha a magyar politikai erők mindegyike visszatérne a nemzeti összefogás politikájához. Szavai szerint vissza lehet térni a nemzeti összefogás politikájához akkor is, ha egy politikai erő egy meggondolatlan akcióval több millió embert sértett meg. /Múlófélben a letaglózó sokkhatás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Ion Iliescu elnök az "egységes román állam megbontásával" vádolta jan. 23-án Iasi-ban, a Kultúra Regionális Fóruma című rendezvényen a decemberben Kolozsvárott közzétett Memorandum aláíróit. "Mi még nem fejeztük be a nemzetállam megszilárdítását, ezért nem fogadhatjuk el feldarabolását egy úgynevezett regionális állam érdekében" – fejtette ki. Molnár Gusztáv , a Memorandum egyik kezdeményezője viszont úgy véli, hogy ezzel a viszonyulásmóddal "a NATO- és EU-bővítés küszöbén Iliescu és Nastase lassan ugyanolyan kilátástalan helyzetbe manőverezi magát, mint amilyenben Ceausescu volt 12 évvel ezelőtt". Iliescu szerint a román és magyar értelmiségiek által közösen megfogalmazott dokumentum célja világos: a román állam egyesülés előtti állapotát kívánja visszaállítani. Olyan kezdeményezés – mondta –, amely "körmönfont eszközeit" abból a korból kölcsönzi, amelyben az államok szétzúzása volt a cél, s nem a békés egymás mellett élés. A regionalizmus mellett nem hozható fel, hogy ez az európai szellemű építkezés, ez – fejtette ki Iliescu – hamis érv, mert "nem építhetünk úgy valamit, hogy szétzúzzuk annak alapjait". A regionális tervekkel és elképzelésekkel szemben az államfő az "alkotó lokalizmust" javasolta. /Az állam egységét félti. Iliescu ismét bírálja a Memorandumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Meg kell állítani a moldvai csángómagyar közösség asszimilációját, és el kell ismerni a közösség nemzeti kisebbségi státusát – fogalmazta meg jelentésében a Romániai Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga. Példátlan határozottsággal foglalt állást a moldvai csángómagyarok asszimilációjával és megfélemlítésével szemben két tekintélyes romániai emberjogi szervezet. A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR CH) és a Pro Europa Liga aktivistái decemberben látogattak el Bákó megyébe, hogy a helyszínen ellenőrizzék a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által sérelmezett jelenségeket. A témával kapcsolatos dokumentumokat és a helyszíni szemle tapasztalatait összefoglaló jelentést jan. 23-án mutatta be Bukarestben Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is jelen volt a sajtótájékoztatón, és megpróbálja ellensúlyozni a jelentés megállapításait. Az emberjogi szervezetek jelentésükben megerősítették, a moldvai csángómagyar népcsoportra asszimilációs nyomás nehezedik. Az asszimilációs politikában a helyi hatóságok, a Belügyminisztérium és a sajtó mellett a római katolikus egyház is részt vesz. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jan. 22-i plenáris ülésén Kurucsai Csaba magyar képviselő kérdést intézett Walter Schwimmerhez, az Európa Tanács (ET) főtitkárához, s arra hívta fel a figyelmét, hogy a romániai hatóságok az utóbbi hetekben rendelkezésekkel igyekeznek megakadályozni a magyar nyelv fakultatív oktatását csángó területen. Kifejtette, hogy a román illetékesek tevékenysége ellentétes az ET-közgyűlés tavaly elfogadott ajánlásival, illetve a miniszteri bizottság vonatkozó határozatával, amelyek Románia alkotmányával és oktatási törvényével összhangban szorgalmazzák az anyanyelvi oktatás támogatását. "Van-e tudomása az ET főtitkárságának ezekről az eseményekről és hogyan ítéli meg a Romániában alkalmazott eljárást, illetve mit kíván tenni annak érdekében, hogy az egyhangúlag elfogadott ajánlások érvényre jussanak" - hangzott a kérdés. Válaszában Schwimmer hangsúlyozta: továbbra is érvényesnek tartja a miniszteri bizottság tavaly novemberi döntését, mely a csángó kisebbség anyanyelvi kultúráját megőrzendő értéknek ismeri el. A főtitkár utalt a tradicionális kulturális értékek védelmét célzó 1989-es UNESCO-határozat érvényére is. Felszólította az ET- tagállamokat, ratifikálják az európai kisebbségi nyelvek chartáját. /(Hilu Anna/MTI): Kérdés csángóügyben az Európa Tanácsnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Jan. 24-én ülésezett az RMDSZ legfelsőbb vezetőit tömörítő Operatív Tanács, napirendjén a Szociáldemokrata Párttal való együttműködési szerződés megkötése szerepelt. Markó Béla az RMDSZ jan. 24-i bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a napokban véglegesítik a protokollum szövegét. A hét végén Slanic Moldován találkozik mindkét politikai alakulat küldöttsége. A kétnapos megbeszélésen mind a kormánypárt, mind az RMDSZ mintegy 20–20 tagú küldöttséggel vesz részt - ez szenátorokból, képviselőkből, önkormányzati tisztviselőkből, valamint több helyi szervezet képviselőjéből áll. A hétvégi találkozón szerepel majd az integrációs kérdések megvitatása, a gazdasági reform felgyorsítása, a tulajdonkérdés tisztázása, a visszaszolgáltatások, valamint az érvényben lévő törvények alkalmazása. A tárgyalások során természetesen külön hangsúlyt fektetünk az egyházi, illetve a tanügyi problémák megoldására - hangsúlyozta Markó. Ugyancsak a kétpárti egyezmény, az Operatív Tanács határozatainak a jóváhagyása lesz az egyik fő témája a febr. 2-ra, Marosvásárhelyre összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának is. /Folytatódnak a tárgyalások az együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Jan. 23-án, szerdán a bukaresti Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga sajtóértekezleten mutatta be Bukarestben a magyar csángók problémájáról, illetve a moldvai csángók helyzetéről szóló jelentését. A román nyelvű dokumentumot, mely szerkesztőségünkbe is eljutott, Gabriel Andreescu és Smaranda Enache vezették föl. Megjelent Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterasszony is. A közszolgálati televízió jan. 23-i esti híradójában Andronescu egyedüli meghívottként mondhatott véleményt az általa fércmunkának minősített munkáról, úgy mintha a csángómagyar szervezet és a magyar oktatást, illetve misézést óhajtó katolikus csángók sokszor visszautasított kérelmeiről, sőt az ellenük alkalmazott atrocitásokról egy árva szót sem hallott volna. Azt próbálta elhitetni a tévénézők millióival, hogy csángók tulajdonképpen nem is léteznek, hiszen 1992-ben csak hétszázvalahányan vallották magukat a népcsoporthoz tartónak. – Jan. 22-én Hegyeli Attila tanár, aki feleségével és két másik tanárnővel magánházaknál az iskola által megtagadott anyanyelvtanítás igényét a csángó szövetség szorgalmazására elvállalta, az alábbi levelet juttatta el Gabriel Andreescunak, a román Helsinki Bizottság társelnökének: "Tegnap két furcsa látogatónk volt, talán nem árt, ha tudomást szerez róla. Én, a menyasszonyom és még két tanárnő két helyiséget béreltünk egy klézseitől, ahol semmiféle gyerekekkel való tevékenység nem folytatunk, hanem egyszerűen ott lakunk. Jan. 21-én 10 órakor, bármiféle kopogtatás és előzetes engedélykérés nélkül két rendőr hatolt be a lányok hálószobájába, az egyik egyenruhában, a másik civilben volt. Anélkül, hogy leigazolták volna magukat, magyarázni kezdték az éppen otthon tartózkodó két tanárnőnek, hogy 24 órán belül el kell hagyniuk a falut. Írásos dokumentumot nem hagytak hátra, indokuk az volt, hogy nincs a községre szóló személyazonosságink vagy ideiglenes letelepedési engedélyünk. Megjegyezném, hogy a látogatás előtt két nappal a rendőrőrsön hosszan elbeszélgettem a klézsei parancsnokkal, aki miután megmutattam neki az ideiglenes letelepedéshez beszerzett valamennyi iratunkat, azt mondta, nem tudja megoldani a dolgot, mert a mi helyzetünk tisztázatlan a faluban. Másnap Kolozsvárra utaztam és úgy döntöttem, hogy ha Klézsén elutasítottak, Bákóban adom be az iratokat. Miután tehát törvényes próbálkozásainkat elutasította, az őrsparancsnok önkényesen behatolt a lakásunkba, sértegette a két tanárnőt, végigvizsgálta mindkét szobánkat, különösen a könyveink érdekelték őket, beletúrkáltak több, az íróasztalomon található személyes iratomba." A két tekintélyes romániai emberi jogi civil szervezet dokumentuma leszögezte: az APADOR 1997-ben egyszer már foglalkozott a magyar csángók oktatási panaszaival Klézse, Pusztina és Lészped térségében, utána nemsokára az oktatási minisztériumból vizsgálócsoport szállt ki és határozat született, hogy a törvényeknek megfelelően, a szülők kérésére fakultatív magyar oktatás is beindul a csángók részére. Ezt a döntést a helyi hatóságok rendre elszabotáltak, sőt, az elmúlt évtől kezdve megfélemlítésekkel, fenyegetésekkel, a rendőri, papi, tanári tekintély latbavetésével mind sűrűbben próbálták elfojtani a lakosság egy részének ébredező csángó öntudatát. Az APADOR és a Pro Europa Liga megbízott csapata 2001. december 20-27-e között szállt ki Bákó környékére, a helyszínen megvizsgálni, mennyiben igazak az anyanyelvű oktatás igényének elfojtására, illetve a szervezet embereinek üldöztetésére vonatkozó panaszok, s adataikat a csángómagyar szervezet vezetőivel, a környéken élő emberekkel, a megye prefektusával és más megfigyelőkkel való beszélgetések során gyűjtötték. Munkájukat segítette az Európa Tanács nevezetes csángó-jelentése után született 2001/1521. sz. ajánlás, amelyet Románia is elfogadott és amely kötelező érvényű a tagállamokra. Ennek lényege: mindent meg kell tenni, hogy e kisebbségi csoport fennmaradjon nyelvében, kultúrájában, hitéletében. Ugyanakkor a mostani jelentés fő konklúziója: a vizsgálódó látogatás időpontjáig a helyi és a központi hatóságok egyetlen intézkedést sem hoztak az Európa Tanács ajánlása mentén, s a jelentés készítőivel kapcsolatba lépő hivatalos személyek úgy tűnik, semmibe vették ezen ajánlások lényegét. A jelentés részletezte, milyen kálvárián mentek keresztül csángó szülők és a szervezet aktivistái azért, hogy az anyanyelvi oktatásnak érvényt szerezzenek. A hatósági atrocitásokról tudomása volt a prefektusnak is. Ugyanakkor szintén a prefektúra rendelte el azt a november eleji rajtaütést e magánházakon, melynek nyomán a megyei egészségügyi szolgálat minden előzetes bejelentés nélkül felfüggesztette az ott folytatott tevékenységet. A prefektus a helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s azt a teljességgel törvényellenes következtetésre jut ebből, hogy a magyar nyelv tanulására vonatkozó igények törvénytelenek, jogtalanok. /(Cseke Gábor): Kemény hangú csángó-jelentés szerint A prefektus mindenről tudott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

"Ezen a helyen, a város egész lakosságának szeme láttára bestiális módon megöltek egy embert. Aki nem volt sem jobb, sem rosszabb azoknál, akik tétlenül végignézték meglincselését. Emlékezetül, hogy ilyesmi soha többet ne ismétlődjön meg." – ez a szöveg lenne olvasható – román és magyar nyelven – azon az emléktáblán, melyet Agache Aurel kíván elhelyezni városunk főterén, egész pontosan ott, hol apját 1989-ben meglincselték. Agache Aurel beadványban arra kérte a polgármestert, hogy engedélyezzék egy emléktábla elhelyezését azon a helyen, hol apját, a post-mortem ezredessé előléptetett tisztet megölték. Agache azt is leírja: nincs ellenére, ha valaki egy másik plakettet kívánna tenni az apjáé mellé, ha az illető úgy véli, hogy az általa leírtak nem felelnek meg a valóságnak. Agache a felmerülő költségeket is állná. Török Sándor polgármester ezzel kapcsolatosan elmondta: Agache kérését a kézdivásárhelyi tanács városrendészeti bizottsága elé terjesztették és annak függvényében, hogy a bizottság döntést hoz ez ügyben, értesítik az Agache családot. /Bartos Lóránt: Döntés előtt a kézdivásárhelyi tanács. Agache-emlékplakett a főtéren? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 25./ Kézdivásárhely többszáz-éves történelmének számtalan eseményére, neves személyiségére szobrok, emléktáblák, utca-nevek, épületek emlékeztetnek. Most egy család tagjai egy olyan embernek akarnak emléktáblát állítani, aki a közelmúlt eseményei közül a legkegyetlenebb emlékeit idézi. Neve hallatán sokunknak még ma is elszorul a torka, mert e névhez a Securitaten töltött éj-szakák, megerőszakolt nők, ártatlanul elhurcolt emberek, halálba hajszolt áldozatok, törvénytelenül elkobzott értéktárgyak, külföldre menekült otthontalanok emléke tapad. Számolni kell azzal, hogy mire emlékszik Kézdivásárhely Agache Aurel post-mortem ezredes kapcsán. Ez az ember, amint mondják – üres kézzel érkezett, s amikor távozott, magával vitte számtalan magyar ember nyugalmát, álmait, vágyait, szabadságát. Kézdivásárhelyt erre emlékeztetné ennek az embernek az emléktáblája. És azokra, akik még ma is börtönben sínylődnek, vagy otthontalanul bujdosnak a nagy-világban. /Ferencz Éva: Egy emléktábla margójára. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 25./

A közelmúltban a történelemtanárok Marosvásárhelyen szervezett továbbképző tanfolyamán értekezett dr. Faragó József egyetemi tanár, néprajzkutató, az MTA tagja is, aki a napokban tölti be 80. életévét. Előadása a magyar balladakincs keleti vonatkozású összetevőivel foglakozott. A folklór túlnyomórészt közös európai vagy közös emberi költészet. Korábban megjelent az Ószékely népballadák című válogatása, s most a folytatását teszi közzé. Több mint 200 csángó ballada az összes eddig gyűjtött, valamint saját gyűjtéséből. Benedek Eleket a hivatalos néprajztudomány meseírónak tekintette. Faragó professzor viszont bebizonyította mesegyűjtő voltát is: összegyűjtötte valamennyi általa gyűjtött mesét, és a közeljövőben ez is napvilágot lát. Egy másik jelentős munkája: egy csángó tréfamester tréfás meséi. Kb. 150 mesét gyűjtött tőle, de a gyűjtőmunkát nem fejezhette be, mivel akkoriban egyszerűn megvonták tőle annak lehetőségét, hogy Moldvába mehessen. Nagyon ritka a csángó mesegyűjtemény, többnyire nyelvészeti célú-jellegű munkák jelentek meg. Népmesék mint irodalmi alkotások, nem. - Dr. Faragó József kilenc tankönyvet szerkesztett és 75 azon köteteinek száma, amelyek nem folklórgyűjtemények, bár zöme az. 700-750 címet tartalmaz munkásságának bibliográfiája. /Járay Fekete Katalin: Kötelességemnek tartom megírni. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

Jan. 25-én nyílik Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a kortárs nagybányai magyar képzőművészek alkotásainak kiállítása. A rendezvényre 17 festő, szobrász és keramikus jelentkezett alkotásaival. Megnyitó beszédet mond Dudás Gyula festőművész, Balogh Béla nyugalmazott levéltáros és Dávid Lajos, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. Ezzel az eseménnyel hivatalosan is beindul a tevékenység az épületben, amelyet a EKE Gutin Osztálya, a gr. Teleki Sándor cserkészcsapat, a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub és a Magányosok Klubja mellett hamarosan a Erdélyi Múzeum-Egyesület orvosi és gyógyszerészeti szakosztályának nagybányai csoportja és a műkedvelő színjátszók is birtokba vehetnek. /– vásárhelyi – : Kiállítás és kisavató. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 25./

Jan. 23-án Kolozsváron a Korunk folyóirat ankétján a versekről volt szó. A Korunk hirdette meg a 20. század tíz legszebb magyar versének rangsorolására vonatkozó pályázatát, amelynek keretében a teljes magyar nyelvterület mintegy 150 irodalmárának (költőknek, kritikusoknak, esztétáknak) tették fel a kérdést: melyik a 20. század tíz legszebb, legjelentékenyebb magyar költeménye. A beérkezett "szavazatok", listák alapján kialakult sorrendet vitatták meg. Jelen volt Balassa Péter budapesti esztéta, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégtanára, Demény Péter költő és Orbán János Dénes költő is. A 104 beérkezett listát összesítve az eredmény: első helyen végzett Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című verse, ezt követte Pilinszky Jánostól az Apokrif, majd József Attilától az Eszmélet. A negyedik helyet Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse szerezte meg, majd ismét József Attila következik az Ódával. Őt követi Kassák Lajostól A ló meghal, a madarak kirepülnek, majd Babitstól az Esti kérdés, Füst Milántól az Öregség, ismét Babitstól a Jónás könyve, a tizedik helyen pedig Dsida Jenő végzett a Psalmus Hungaricussal. A költők összesített listáján legtöbbször József Attila szerepel, őt követi Ady Endre, Babits, Weöres Sándor, Pilinszky. - Balassa Péter számára Kassák versének jelenléte volt a legmeglepőbb, Kántor Lajos nem hitte volna, hogy Babits ennyire benne él a magyar irodalmi köztudatban, Orbán János Dénes szerint a teljes lista némiképp tankönyv-jellegű, Demény Péter a nyertes költeményre csodálkozott rá leginkább. Demény Péter nehezményezte, hogy Ady Endrének egyetlen verse sem került fel a tízes listára. Balassa Péter Kosztolányi versein tűnődött a legtöbbet. A versekből a tervek szerint kötet is készül, amelyet április 11-re, a költészet napjára jelentetnek meg, és a legszebb tíz vers mellett további huszonegy költemény kap helyet. /Sándor Boglárka Ágnes: Szép versek délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Az Országos Széchényi Könyvtár új fakszimile sorozatát mutatta be Monok István főigazgató a Budai Várban. A Gyöngyszemek a nemzeti könyvtár gyűjteményéből című sorozat első darabja az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum alapító okiratát adja közre. Az ünnepi kiadványsorozat második tagja az Ómagyar Mária-siralom hasonmás kiadása. A kultúra napján tartott sajtótájékoztatón bemutatták Kiss Ilona festő- grafikusművész könyvét, amely Janus Pannonius: Pannónia dicsérete című versének grafikai feldolgozását tartalmazza. Bánfy Ilona, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) munkatársa egy tavalyelőtti nemzetközi olvasásfelmérési kutatás eredményeit ismertetve elmondta: a magyar diákok olvasás-szövegértési képessége szignifikánsan gyengébb a nemzetközi átlagnál. A vezető ipari hatalmakat tömörítő OECD felmérése szerint — amelyet 32 országban, 265 ezer diák körében végeztek el — Magyarországon a diákok 48 százaléka nem rendelkezik azokkal az olvasás-szövegértési készségekkel, amelyek képessé tennék őket életük végéig új információk befogadására és feldolgozására. (Az OECD-országokban a diákok 82 százaléka teljesített e szint felett.) /Az Országos Széchényi Könyvtár új sorozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

A kedvezménytörvény megalkotását nem a magyar kormány kezdeményezte, hanem a határon túli legitim magyar szervezetek képviselői a Magyar Állandó Értekezleten — hangzott el pénteken Budapesten a Magyar–Amerikai Koalíció, valamint a Duna Televízió szervezte nemzetközi sajtótájékoztatón. Az eseményen jelen volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki elmondta: a törvénynek nincs diszkriminatív jellege, a magyar közösségekkel szemben alkalmaztak diszkriminációt az elmúlt 80 évben Romániában, Csehszlovákiában és a Szovjetunió egyes tagországaiban. Megemlítette: Magyarországon "keresztyénellenes kurzus" kezdődött és az "utódkommunisták nyílt levelekben oktatják ki az egyházakat". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga közös jelentését ismertette a lap. Az anyanyelvi oktatás igényét erőszakosan elfojtó, megfélemlítő visszaélésekről a megye prefektusa is tudott, aki az egész helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s arra a teljességgel törvénytelen következtetésre jutott, hogy a magyar nyelv tanulására vonatkozó igények jogtalanok. A jelentés további fejezetei szerint a mintegy 240 ezres moldvai római katolikus lakosságnak csak egy töredéke vallja magát magyar csángónak, használja a csángó dialektust, ami az ötvenes évekbeli viszonyokhoz képest visszaesést jelent, mert rendszeres asszimiláció folyt a csángók körében. A csángók úgynevezett román eredete hivatalos doktrínává lett, s elutasítják a mindegyre zsugorodó magyar identitású csoport önazonossági igényeit. Az emberi jogok felől vizsgálva: bármilyen kevesen is legyenek a csángók, alkotmányos és törvényes joguk van anyanyelvük tanulását kérni az oktatási rendszeren belül. A jelentés részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen nyelvnek is tekinthető a csángó az európai kisebbségvédelem doktrínái alapján. A csángók archaikus, középkori magyar nyelvdialektust beszélnek, amelyre rárakódtak a román nyelvi közegből átvett kölcsönszavak és egyéb nyelvi elemek. A Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája alapján a Bákó és Roman környékén beszélt csángó dialektus kimeríti a regionális nyelvek ismérveit és emiatt különleges védelem alá esik. A román alkotmány értelmében a csángóság akár nemzeti kisebbségnek is tekinthető és akként oltalmazható, egészen a parlamenti, illetve a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában való képviseletéig. A népszámlálási adatok között hivatalosan is szerepel magát csángónak valló 2165 főnyi kisebbség (1992), mely számszerűleg is nagyobb a romániai örmény kisebbségnél (2023). A magyar csángók identitási törekvéseit mindenképpen kisebbségvédelmi eszközökkel kell felkarolnia a román államnak. Az APADOR és a Pro Europa mélységesen aggódik amiatt, hogy a népszámláláskor a csángó identitás megvallásával szembeni pressziók sem maradnak el. Különösen veszélyesnek tartják a jelentés készítői a gyermekek megfélemlítését és a tanerők ellenséges fellépését a magyar nyelvet tanulni óhajtókkal szemben. Jogtalannak vélik a csángó szervezetek tevékenységének akadályozását, az önkéntes magyar nyelvkurzusok hatalmi felfüggesztését, illetve a római katolikus egyház magatartását, amelynek autonóm volta dacára is kötelessége híveivel kapcsolatban az emberi jognak megfelelően eljárni. /(Cseke Gábor): Kemény hangú csángó-jelentés szerint. A népszámlalás még megfordíthat mindent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Ötven székelyudvarhelyi művész tüntetett jan. 25-én Székelyudvarhelyen, tiltakozásképpen az ellen, hogy az intézmény nem kapott pénzt a helyi költségvetésből. A Tomcsa Sándor Színtársulat és az Udvarhely Táncegyüttes tagjai a székelyudvarhelyi tanács azon döntése ellen tiltakoztak. Elekes Gyula, az udvarhelyi művelődési ház igazgatója kijelentette, hogy a helyi önkormányzat által kiutalt 1,5 milliárd lej alig márciusig elegendő. Az épületben színház, táncegyüttes és három kórus működik. Az intézménynek 55 alkalmazottja van, bérük kifizetésére hozzávetőlegesen 3,7 milliárd lej szükséges. A megmozdulás alatt Székelyudvarhelyen aláírásgyűjtés folyik a művészek tiltakozásának támogatására. /50 művész tüntetett Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

Jan. 25-én Kolozsváron ünnepelték a Napsugár című gyermeklap 45 éves születésnapját. Az 1957-es megalapítása óta olyan írók, költők, grafikusok művei jelentek meg a lapban, akik az erdélyi magyar irodalmi és képzőművészeti élet jeles képviselői. Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket. Ez a húszezres példányszámú gyermekfolyóirat szeretne elhatárolódni a divatos magazinoktól, és továbbra is szándékában áll fenntartani az évtizedeken át kiharcolt színvonalat. A főszerkesztő asszony beszámolt a Napsugár egyéb tevékenységeiről is, a gyerekek és pedagógusok számára szervezett nyári táborokról, a Kárpát-medence többi magyar nyelvű gyermeklapjaival tartott kapcsolatairól, valamint a különböző kötetek megjelentetéséről. /Köllő Katalin: "Vigyázz reájuk, hatalmas világ ..." 45 éves a Napsugár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Nyugdíjas papok befogadására és gondozására alkalmas létesítménnyel a gyulafehérvári főegyházmegye eddig nem rendelkezett. Székelyudvarhelyen a papi otthon építési munkálatai 2001. máj. 16-án kezdődtek. A létesítmény 2002 nyarának elején megkezdheti működését. Az otthon 23 férőhelyes, ebédlővel, kápolnával és kórházi szintű ellátással fog rendelkezni. A gondozást a mallersdorfi ferences nővérek valamint civil alkalmazottak fogják végezni. /Papi otthon Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 27./

Várhatóan jan. 29-én kerül sor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közti új támogatási megállapodás aláírására - jelentette ki jan. 27-én Markó Béla, a szövetség elnöke. A két párt jan. 26-27-én Slanic Moldován tárgyaló képviselői megállapodtak abban, hogy idén törvényhozási szempontból be kell fejezni az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, s a két politikai alakulatnak "jóval nagyobb mértékben" kell összpontosítania a helyi szintű együttműködésre. Markó szerint az RMDSZ és a SZDP arra a következtetésre jutott, hogy a két pártnak tavaly "nem sikerült túlságosan jól együttműködnie", a kölcsönös tájékoztatás pedig "hiányos volt". Intézményesítik az együttműködést, azt tervezik, hogy hetente sor kerül egy országos szintű találkozóra. Markó közölte: a hétvégi tanácskozáson a kormánytámogatási megállapodás szövegéről nem folyt vita, annak tervezetét a két alakulat küldöttei már a múlt héten kidolgozták. A tervek szerint a megállapodást a héten írják alá, s a dokumentumot azt követően "ratifikálja" az RMDSZ és az SZDP vezető testülete. Markó február 2-ára Marosvásárhelyre hívta össze az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsát. A két delegáció arról is megállapodott, hogy a kormány az RMDSZ konzultálásával törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A találkozón a két párt vezetőin kívül részt vettek a Hargita, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Bihar megyei prefektusok, alprefektusok és területi szervezetek elnökei. /Az RMDSZ és az SZDP az alapelveket tisztázta. A hétvégi tanácskozáson a megyék képviselői is részt vettek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Az aradi Szabadság-szobor kérdését is beiktatták az RMDSZ–PSD megállapodás tervezetébe. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt a szövetség valamennyi javaslatát elfogadta. Viorel Hrebenciuc, a PSD képviselőházi frakciójának elnöke kifejtette, a kormánynak szüksége van az RMDSZ szavazataira, hogy megvalósíthassa programját. A két politikus egybehangzó nyilatkozata szerint a kormánypárt a szövetséggel konzultálva dolgozza ki az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét. Verestóy Attila kifejtette, a PSD politikusai támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését, az egyetemeken belüli önálló döntéshozatal létrejöttét. Az idei megállapodásban szerepel az önálló magyar gimnáziumok visszaállítása: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas, Brassóban az Áprily Lajos nevét viselő gimnáziumokban oktatnak majd csak magyarul, emellett Máramarosszigeten is lesz magyar gimnázium. Verestóy elmondta, az oktatási fejezetben szerepel, hogy igény esetén a csángók anyanyelvükön is tanulhatnak, ebben a kérdésben az Európa Tanács határozata az irányadó. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy az idei protokollumban leszögezték az előírtak végrehajtásának ellenőrzését is, ami garanciát jelent a felek számára. Verestóy rámutatott, törvényhozási szinten is megteremtődik az egyeztetési mechanizmus, hogy ne történjenek "félreszavazások" a kormánypárti képviselők részéről. "Végső soron a PSD működik együtt az RMDSZ-szel a szövetség céljainak megvalósításáért, hiszen mi az ország jelentős kérdéseinek megoldásában támogatjuk a kormánypártot. Olyan célok ezek, melyek számunkra is jelentősek" – mondotta a frakcióvezető. A Mediafax tájékoztatása szerint Markó Béla úgy vélte, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi együttműködésre. /Simon Judit: Holnap aláírják a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kedvezménytörvény olyan beruházás, amely a következő években bizonyosan megtérül Magyarországnak. A miniszterelnök erről jan. 27-én a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának vendégeként beszélt. - Mi nem támogatást nyújtunk a határon túli magyaroknak — mondta Orbán, utalva arra, hogy a magyar nemzetgazdaságnak nagy erőtartaléka az a néhány milliónyi magyar, aki a szomszédos államokban él. A magyar kormányfő megfogalmazása szerint: ha sikerül összekapcsolni a határon túli magyarokat a magyarországi magyarokkal, a határon túli magyarok gazdasági életterét a magyarországi gazdaság életterével, akkor Magyarország gazdasága sokkal nagyobb teljesítményre lesz képes, mint most. Orbán rámutatott arra, hogy egyedül Szlovákiával nem sikerült még megállapodni a kedvezménytörvényről, ezért nyugodt tárgyalásokon kívánja a kormány rendezni a vitát Pozsonnyal. A magyar miniszterelnök jan. 26-án, hivatalos horvátországi látogatásának második napján Eszéken ünnepélyes keretek között átadta a Magyar Köztársaság főkonzulátusának épületét, majd nyolc horvátországi magyar személynek magyar igazolványt nyújtott át. - Minden Kárpát-medencei magyar főkonzulátus átadása ünnep, hiszen azt jelzi, hogy a magyar nemzet határon kívül rekedt és elzsibbadt részében ismét megindulhat a vérkeringés — fogalmazott Orbán Viktor. - Ugyanakkor hétvégi kongresszusán a Magyar Szocialista Párt politikai nyilatkozatban követelte, hogy haladéktalanul függesszék fel a magyar–román egyetértési nyilatkozat végrehajtását. /Orbán Viktor: Össze kell kapcsolni az élettereket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Eredménytelenül tért haza Bukarestből Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és Kelemen Atilla helyi RMDSZ-elnök, akik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kétségbeejtő helyzete kapcsán kilincseltek a minisztériumokban. Bukarestnek azonban nincs szüksége az intézményre, sőt az elmúlt évben kifizetetlenül maradt béreket és számlákat sem hajlandó törleszteni. A színház személyzete egy hónapja semmi pénzt sem kapott. A Művelődésügyi Minisztérium nem csak hogy lemondott a két tagozattal rendelkező tekintélyes kultúrintézmény működtetéséről, de a tulajdonában lévő színház épületének állagmegőrzéséről sem akar gondoskodni. Razvan Theodorescu kultuszminiszter döntése visszamenőleg is érinti az intézményt és alkalmazottait. A városi tanácsban többségben lévő RMDSZ-frakció eldöntötte, kitart támogatási ígérete mellett, ami újabb tízmilliárd lejt jelentene a színháznak. Viszont ez is mindössze látszatmegoldás volna, hisz a minisztérium tulajdonában lévő épület állaga eléggé rossz, és sürgős javításra van szükség. /Szucher Ervin: Sikertelen bukaresti látogatás. Kilátástalan helyzetben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Egyre kevesebb a magyar Pusztakamaráson /az 1400 lakosból csak 198-an vannak/, két éve nincs magyar iskola sem. A napokban átadták a Duna Tv és a Hungária Televízió Közalapítvány közös ajándékát, egy tévékészüléket. Az ünnepségen a falu szülötte, Sütő András is részt vett. Arra való ez az ajándék, hogy a pusztakamarási gyülekezet a templomon kívül is halljon magyar szót — fogalmazott Birtha István kolozsvári esperes. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke úgy látja, az ajándék a pusztakamarásiakban a felfelé nézést erősíti. Sütő András üdvözlőbeszédében kifejtette: "Ez az ajándék fűti azokat, akik fáznak, akik a magyar nyelv melegét várják. A televízió lehetőség a kapcsolattartásra a nagyvilággal, hogy Pusztakamarás bekapcsolásával az összmagyar szellemi forgalomba, Pusztakamarás feltámasztását is szolgáljuk." Elmondta, hogy nagy álma szülőfalujának a Sütő-portán egy közösségi házat építeni. Az író említést tett a 2001-es algyógyi kiáltványról, amellyel sem a magyar értelmiség, sem a média nem foglakozott eleget. A szórvány problémáját boncolgató dokumentumot 62 református lelkész írta alá, ami ritkaságnak számít a szórvány a történetében. - Létezik ugyan magyar osztály a szomszédos Nagysármáson, a nagy távolság miatt azonban a pusztakamarási gyermekek otthon, román iskolát végeznek. A lelkész szombatonként a vallásórák után magyar órákat tart, de ez nem pótolja a magyar iskola megszűnéséből származó veszteséget. A lelkész szerint félő, hogy harminc év múlva Pusztakamaráson nem lesz magyar család. /Máté Erzsébet: Anyaországi támogatás Pusztakamarásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Újabb sikeres magyarországi turnéról tért haza a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A csíkszeredai csapat Szeged város meghívásának tett eleget és a Magyar Kultúra Napja alkalmából lépett fel a szegedi Nemzeti Színházban. Szarvas-rege táncjátékkal léptek föl. /(daczó) Újabb sikeres fellépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Vasile Soporan prefektus bejelentette: a miniszterelnök utasítására Kolozs megyében is megalakult a kedvezménytörvény alkalmazását monitorizáló bizottság. A bizottság tagja Kerekes Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke, illetve Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány. /Kiss Olivér: RMDSZ-jelenlét a monitorizáló bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A Moldovai Köztársaság belügyeibe történt beavatkozással vádolta meg Adrian Nastase miniszterelnököt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Tarlev nyilatkozatban fejezte ki mélységes aggodalmát azon kijelentések miatt, amelyekkel Adrian Nastase a hét elején a Moldovai Köztársaságban történt eseményeket kommentálta. A román miniszterelnök sajtóértekezleten fejtette ki, hogy a moldovai hatóságok eltértek az európai elvárásoktól, amikor döntést hoztak arról, hogy egy hónapra felfüggesztik az ellenzéki Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) tevékenységét. A Romániával nagyon szoros kapcsolatokat tartó PPCD az év eleje óta tüntetéseket szervez Chisinauban az orosz nyelv kötelező iskolai oktatásának bevezetése ellen. Nastase úgy vélte: a PPCD betiltása a jelek szerint a totalitárius magatartást tanúsító moldovai kormány stratégiai célja volt. Válasznyilatkozatában a moldovai kormányfő aggodalommal szólt arról, hogy "a román kormány képtelen volt tudomásul venni: a Moldovai Köztársaságban az egyéb nemzetiségűek mellett 3 millió ember él, aki őszintén moldovainak tartja magát". A legnagyobb moldovai parlamenti frakció vezetője azzal vádolta meg Romániát, hogy Bukarestnek szerepe lenne a chisinaui ellenzéki tüntetések megszervezésében. A román külügyminisztérium visszautasította a vádat. A moldovai kormányfő nyilatkozata ezt követően látott napvilágot. /Folytatódik a nyilatkozatháború. A moldovai kormányfő vádja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

Adrian Nastase miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke jan. 29-én Bukarestben aláírta a két szervezet közötti, újabb egy évre szóló együttműködési megállapodást. A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón mindkét szervezet vezetője azt emelte ki, hogy a kormánypárt és az RMDSZ tavaly kezdett együttműködése olyan hasznos eredményekkel és tapasztalatokkal járt, amelyek alapot biztosítottak a folytatáshoz. - Az RMDSZ jó partner volt, és jó partner lesz. Együttműködésünk hozzájárult a parlamenti és ezen keresztül a belpolitikai stabilitáshoz, aminek komoly része volt Románia tavaly elért gazdasági, kül- és belpolitikai eredményeiben - hangsúlyozta Adrian Nastase. - Nem egyszerű adok-kapok alkut kötöttünk - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a mostani megállapodás új vonásaként emelte ki, hogy sokkal pontosabban és konkrétabban határozták meg az együttműködés módozatait. Sikerült áttörést elérni olyan lényeges kérdésekben, mint például az egyházi és a közösségi ingatlanok ügye, mivel a megállapodás előírja, hogy az idén törvény születik erről a kérdésről - mondta. A megállapodása részletesen megfogalmazza a két szervezet közötti együttműködés alapelveit, céljait és formáit. Mindkét szervezet a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat előírásának korrekt végrehajtását szorgalmazza. Országos szinten ellenőrző bizottság alakul, amelyben helyet kapnak az RMDSZ képviselői is. A kormánypárt és az RMDSZ annak érdekében cselekszik, hogy az év végére fő vonalaiban befejeződjön az erdők és a termőföldek visszaadásáról szóló törvény végrehajtása. A román kormány április 30-ig törvényt terjeszt elő a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatásáról. A megállapodás szerint a törvényt a román parlament szeptember 30-ig elfogadja. Június 30-ig törvény születik azoknak a személyeknek a kárpótlásáról, akik az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény alapján jogosultak lennének, de természetben nem kaphatják vissza ingatlanaikat. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvű karokat és tanszékeket hoznak létre az oktatási törvény előírásainak megfelelően. Megvizsgálják annak lehetőségét, hogy magyar nyelvű oktatás induljon a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerész egyetemen, hogy magyar nyelvű oktatási csoportot hozzanak létre a kolozsvári Zeneakadémián és agrártudományi egyetemen, valamint a marosvásárhelyi műszaki egyetemen. Biztosítani fogják a magyar nyelv tanulásának lehetőségét az állami iskolai rendszerben. (Ez a megegyezés a szórványban élő magyarság és a csángómagyarok problémájának megoldását szolgálja.) Az együttműködési dokumentum kitér arra, hogy román és magyar nyelvű televíziós stúdiót létesítenek Marosvásárhelyen. Megteremtik a magyar nyelvű rádió- és televíziós programok összekapcsolásának műszaki feltételeit. A dokumentum szerint intézkedéseket hoznak az egyházak jelentősebb támogatására. Létrehozzák a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó intézetet. A parlament június 30-ig megfelelő formában ratifikálni fogja a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. A román nyelv védelméről szóló törvényt olyan formában fogadja el a parlament, hogy azzal együtt biztosítsák a romániai nemzeti kisebbségek nyelvének védelmét is. Biztosítják a nemzeti kisebbségi kiadók, kiadványok, kulturális események kiegyensúlyozott finanszírozását. Ugyancsak biztosítani fogják, hogy a nemzeti kisebbségek arányos képviselethez jussanak országos, területi és helyi szinten az intézményekben, beleértve a döntéshozó funkciókat is. 30 napon belül megyei és helyi szinten is együttműködési megállapodást kötnek, ahol ezt szükségesnek tartják. A két szervezet felkéri a helyi hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként a romániai magyar kultúra szempontjából értéket hordozó emlékműveket. Brassóban együttműködnek abban, hogy megfelelő elhelyezést kapjon az Áprily Lajos Gimnázium, a Bolyai Farkas Gimnázium ismét magyar nyelvű középiskola legyen. Megoldják az aradi Szabadság-emlékmű ügyét. A megállapodások betartásának ellenőrzésére közös értékelő bizottságot hoznak létre. Hasonló bizottságok jönnek létre területi szinten is. Az SZDP kötelezettséget vállal arra, hogy a román bel- és külpolitika minden nagy fontosságú kérdésében előzetes konzultációkat folytat az RMDSZ-szel. A két szervezet csúcsvezetése háromhavonként értékeli a megállapodás végrehajtását. /Aláírták a kétpárti egyezményt Markó: nem egyszerű adok-kapok alkuról van szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A protokollum öt fejezete több konkrét célt és több határidőt tartalmaz, s az együttműködést megyei szintekre is kiterjeszti. A dokumentum első fejezete a PSD és az RMDSZ közötti politikai kapcsolatokra vonatkozik. Tíz pontja közül hat lényegében az együttműködés módozatait és általános céljait fogalmazza meg. További négy fontos politikai részcélokra vonatkozik. Ezek szerint a felek támogatják "a határokon túl élő románok érdekeit, különösen a magyarországi román kisebbségét". Ugyanakkor leszögezik, hogy tekintettel lesznek a magyar többségű megyékben élő "román kisebbség" problémáira is. A kisebbségvédelem terén az egyezmény egyrészt a jelenlegi keretek bővítését, másrészt a kisebbségek szórványközösségeire való fokozottabb odafigyelést helyezi kilátásba. A második fejezet a PSD és az RMDSZ parlamenti frakciói közötti együttműködést szabályozza. A megállapodás szerint a két frakció a parlamenti határozathozatal minden szintjén (bizottságok, állandó bizottság) együttműködik, sőt, még az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében is keresik az együttmunkálkodás módozatait. A legtöbb konkrét részcélt és határidőt a harmadik fejezet tartalmazza, mely a kormányprogram közös támogatásához szükséges lépéseket fogalmazza meg. A restitúciós törvényekre vonatkozóan a felek megállapodtak abban, hogy a kormány az év végéig befejezi a föld- és erdőtulajdonra vonatkozó tulajdonosi bizonylatok kiállítását. Április 30-ig kell benyújtania a kormánynak a parlamentben az egyházi és kisebbségi közületi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó törvény tervezetét, amelyet a törvényhozó testületnek ez év szeptember 30-ig kell elfogadnia. Június 30-ig – kell elfogadnia a parlamentnek azt a kárpótlási törvényt, amely a 10/2001-es ingatlantörvény alapján vissza nem szolgáltatható vagyontárgyak után juttat az egykori tulajdonosoknak méltányos kártérítést. A felek növelni kívánják a helyi önkormányzatoknak visszajuttatott adóbevétel hányadát. A lakosság-nyilvántartást áthelyezik a helyi önkormányzatok hatáskörébe június 30-ig, az útlevél-kibocsátó szerveket pedig a prefektúrhoz /október 30-ig). A megegyezés szerint a kormánynak figyelemmel kell követnie a 215-ös helyhatósági törvény kétnyelvű feliratokra vonatkozó előírásainak alkalmazását. A csángók magyar nyelvű oktatása inkább csak utalásszerűen van jelen az egyezményben. Az oktatási célokra vonatkozó alfejezet egyik pontja szerint biztosítani kell a magyar nyelv oktatását az oktatási törvény 121. cikkelyének (az anyanyelv fakultatív oktatása), valamint az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően, ott, ahol erre valós igény van. A dokumentum a felekezeti gimnáziumok helyzetét az eddigi beiskolázási számoknak megfelelően rendezi.

Nyilatkozott a műsorban Tar Pál, Magyarország szentszéki nagykövete is. Elmondta, hogy egyáltalán nincs közvetlen kapcsolata a csángókkal. "Ők román állampolgárok, én pedig Magyarországot képviselem a Szentszéknél. Ugyanakkor a magyar kormány közvetlen közelről követi a helyzetet, különösen, ami a csángók lelkipásztori ellátását illeti." A nagykövet tolmácsolta a magyar kormány legnagyobb megelégedését, hogy az Európa Tanács időt és fáradtságot szentelt a csángó kultúra kutatására, majd utalt rá, hogy az iasi-i püspök, Petru Gherghel levélben fejezte ki tiltakozását az ET-nél a dokumentumot illetően. Ismeretes, hogy a helyi püspök a legmagasabb fórum a liturgikus nyelvet illetően, és még a Vatikán sem tehet mást, minthogy ajánlással fordul az érdekeltek felé. Tar Pál személyes véleménye, hogy most az egyházi hatóságokon a sor a román helyi egyházban, hogy megoldást találjanak a kérdésre. Például az erdélyi magyar püspökök próbáljanak meg együttműködni egymással és az iasi-i püspökkel, hogy testvéri szellemben közösen kidolgozzanak egy megoldást. "Ha jó akarattal közeledünk a kérdéshez, akkor találunk megoldást és ez a feladatunk román testvéreinkkel együtt. Ők is be akarnak lépni Európába és mi is. Jelenleg pedig ez Európa kulturális és politikai összképe, próbáljunk meg tehát alkalmazkodni az európai követelményekhez" mondta hazánk szentszéki nagykövete. A negyedórás műsort Mádl Ferenc interjúja zárta, amelyet az államfő október 9-én, a Szentatyával és Angelo Sodano bíboros, államtitkárral folytatott megbeszéléseit követően adott angol nyelven a Vatikáni Rádiónak. A köztársasági elnök elmondta: "Sodano bíborossal a magyar nemzeti kisebbségek és lelkipásztori ellátásuk témájáról beszéltünk. A csángó kérdést illetően új fejleményt jelent az Európa Tanács dokumentuma, amely elismeri, hogy magyar nyelvről van szó, holott ezt sokan vitatták, még a román egyházakban is. Ami új, az az, hogy a Szentszék hivatalos képviselője az Európa Tanács napirendjére tűzte azt a javaslatot, hogy ennek a nemzeti kisebbségnek a lelkipásztori ellátását oldják meg. Köszönetemet fejeztem ki Sodano bíborosnak, hogy a Szentszék 'kormánya' ilyen határozott volt ebben az ügyben." /A Vatikáni Rádió a csángókérdésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Bizonytalanságban élnek Verespatak lakói, nem lehet tudni, hogy megakadályozható-e a Fehér megyei település lerombolása és a lakosság kitelepítése. A helyi gazdák érdekvédelmi egyesülete a napokban ismételten tiltakozását fejezte ki a helyi tanács azon döntése ellen, hogy mintegy 400 hektárnyi mezőgazdasági területet és erdőt községi tulajdonból önkényesen átadjanak a helyi aranybánya-vállalatnak, amely a falu felszámolásához és a lakosság elköltöztetéséhez vezetne. A református egyház szintén határozott álláspontot fogalmazott meg a verespatakiak helyzetével kapcsolatban, jelezte Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója, aki évek óta foglalkozik a kérdéssel. Néhány évvel ezelőtt kiderült, nagy mennyiségű arany található a földben. Ennek megfelelően megszületett egy lebontási terv, amely szerint az egész települést el kell költöztetni jelenlegi helyéről, mivel a hegyekben folyó bányászathoz rakodótérre van szükség. Az 1992-es népszámlálás szerint Verespatak összlakossága 1556-ra tehető. Ebből 99-en vallották magyarnak magukat. A lakosságból 215-en római katolikusok, 12-en reformátusok és 42-en unitáriusok. Ez összesen 269. Ezek az adatok maguktól beszélnek. A településen többnyire vegyesházasságban élnek az emberek, a családban inkább románul beszélnek, a magyar iskola megszűnt. Az istentiszteletek is kétnyelvűek. /Papp Annamária: Kitelepítés előtt Verespatak? Az arany miatt menni kell. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Megjelent a Csigalépcső /Sepsiszentgyörgy/ "véletlenszerűen adagolt ifjúsági folyóirat" idei első (életében harmadik) száma. Munkatársi gárdája népes, tematikai ölelése tág, érdeklődése közírói s naptárt is tartalmaz a 2002-es esztendőre. /Megjelent a Csigalépcső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök Romániába látogatott, jan. 30-án a román–ukrán kapcsolatokról tárgyalt Ion Iliescu államfővel a Cotroceni-palotában. A két ország közötti kereskedelmi forgalom alig 360 millió dollár. Leszögezték, hogy a nemzeti kisebbségi kérdéseket a két fél európai modell szerint kívánja rendezni. Adrian Nastase kormányfő a ukrán kollégájával való találkozó után kijelentette: a két ország között, 1997-ben megkötött alapszerződés lehetővé teszi a Romániában és az Ukrajnában élő ukrán, illetve román kisebbségek problémáinak megfelelő módon történő rendezését. Szerinte a két ország között semmiféle területkövetelés nem áll fenn. Anatolij Kinah miniszterelnök a megbeszélés után úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában nincsenek interetnikus konfliktusok, jóllehet az országban több mint száz nemzetiség él. /Romániába látogatott az ukrán miniszterelnök. A kisebbségi jogok kölcsönös tiszteletbentartását ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Az RMDSZ és a kormánypárt által aláírt egyezmény szerint új karok és tanszékek létesülnek az év folyamán a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Kása Zoltán rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy létezett egy, a magyar fél által kidolgozott tervezet, amely három új kar létrehozását tűzte ki célul. A tervezett természettudományi, a bölcsész-, valamint a gazdaság- és jogtudomány kar megalakulása azonban politikai akarat híján meghiúsult. A most aláírt protokollum tartalmát a rektorhelyettes nem ismerte a részleteiben, ezért semmilyen konkrét tervről nem tudott beszámolni. Verestóy Attila szenátor elmondta: az egyezmény nem tér ki pontosan az új karok és tanszékek létrehozására. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester tiltakozott a kormánypárt és az RMDSZ által megkötött egyezmény miatt., mondván, ezzel "megszűnt az erdélyi románok nyugalma". /Borbély Tamás: Csak általánosságok az új karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./