"Dec. 18-án benyújtották a 190 képviselő és szenátor által aláírt ellenzéki bizalmatlansági indítványt, amely képtelennek mondta a Nastase-kabinetet az ország kormányzására és a nemzeti érdekek védelmére. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt képviselői és szenátorai által aláírt, Hideg és éhségnek címzett bizalmatlansági indítvány szerint veszélybe került az állampolgárok egészsége, javai, megnőtt a munkanélküliek száma, az elhatalmasodó korrupció miatt az ország integrációs esélyei csökkentek az előző évekhez képest. Ezután a szenátus és a képviselőház dec. 18-i együttes ülésén Adrian Nastase miniszterelnök másfél órás előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a kormány nagyrészt beváltotta a kormányzás első évére vonatkozó ígéreteit. A miniszterelnök szerint a kabinet 2001 végére elérte azt, hogy reális esélyei vannak Romániának arra, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és az EU-hoz. Nastase tételesen is összehasonlította az 1996-2000 közötti időszak, illetve a hatalomváltást követő egy év megvalósításait arra a következtetésre jutva, hogy az ország mind szociális, mind gazdasági szempontból felívelő pályán van. A szenátus és a képviselőház állandó bizottságai azt javasolják: a bizalmatlansági indítvány megvitatására dec. 21-én, az 1989-es decemberi forradalom tizenkét éves évfordulója alkalmából tartott együttes ülésen kerüljön sor. /Felelősséget vállalt a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"Rodica Stanoiu igazságügyminiszter meggyőződését fejezte ki, hogy a legfőbb ügyészség "kiegyensúlyozott és észszerű" következtetésekre jut a himnuszüggyel kapcsolatban. A dec. 17-i román sajtó azt írta, hogy Rodica Stanoiu "elhatárolódott az ügyészségtől", amikor a parlamentben azt mondta, hogy az ő véleménye szerint a magyar himnusz eléneklését az SZKT-ülésen nem lehet a román nemzeti szimbólumok megsértéseként értelmezni. Erre a sajtóhírre célozva a román igazságügy-miniszter dec. 18-i nyilatkozatában már úgy fogalmazott: fel sem merült az, hogy tárcája elhatárolja magát az ügyészségtől. "Az ügyészségnek joga és kötelessége hivatalból eljárnia minden olyan jelzésre, amely törvényszegésre utalhat" - mondta a miniszter asszony. - Románia legfőbb ügyésze nevetségessé tette magát a magyar himnusz eléneklése miatt az RMDSZ elleni bűnügyi vizsgálat elrendelésével - írta az Adevarul. Szomorúnak nevezte, hogy "Nastase örül egy ostobaságnak". A lap ugyanis "világos, de ostoba törvénynek" tartja azt a most végrehajtási utasításokkal felmelegített 1994-es román jogszabályt, amely tiltja az idegen himnuszok éneklését. - Nem a magyaroktól kell félteni Románia jelképeit, hanem "a politikai tőkére éhes demagógoktól", "a román parlamentben helyet foglaló és máról holnapra meggazdagodott szélhámosoktól és csalóktól", akik nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül lépten-nyomon meggyalázzák Románia jelképeit - mutatott rá a román lap. A Ziarul Politic és a Jurnalul National a magyar kedvezménytörvénnyel hozta összefüggésbe azt, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi marosvásárhelyi ülésének a küldöttek elénekelték a magyar himnuszt és ugyanaznap az RMDSZ képviselője nem írta alá azt a kolozsvári nyilatkozatot, amelyet a romániai nemzetiségi szervezetek fogadtak el az ország EU-integrációs törekvéseinek támogatásáról. A lapok szerint a román hatalomnak, hogy "ostobán reagált". - Az RMDSZ Nemzetépítő Platform (NÉP) beigazoltnak látja azt a program célkitűzést, hogy törvényileg kell szabályozni a Romániában élő magyar nemzeti közösség nemzeti szimbólumainak használatát. /Adevarul: Nem az RMDSZ-től kell félteni a román nemzeti jelképeket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"A kisebbségek napjának megünneplése alkalmas arra, hogy újból kimondhassuk: továbbra is számítunk a határon túli magyar közösségekre, ők is számíthatnak ránk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök dec. 18-án, a Kisebbségekért Díjak átadása alkalmából rendezett budapesti ünnepségen. Emlékeztetett arra: a XX. században magyarnak születni annyit jelentett, hogy elfogyásra, vereségre és szétforgácsolásra van ítélve az ember és a közösség, de 1990 után friss lendületet kapott a nemzeti önmegbecsülés. Megemlítette: a magyarországi gazdasági helyzet lehetővé tette az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának támogatását, valamint a határon túli televíziós műhelyek technikai felszerelésének javítását. A határon túli magyaroknak szánták a kedvezménytörvényt is. Magyarország számít a jövőben is a határon túli magyarokra, mert azok új szellemi és gazdasági erőt jelenthetnek az anyaország számára is - mondotta. Erdélyből Kisebbségekért Díjat kapott Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és a Bukaresti Televízió Magyar Adásának Szerkesztősége. - A kisebbségek napjáról Bukarestben is megemlékezett az egykori Kisebbségvédelmi Hivatalt magába olvasztó tájékoztatási minisztérium. A bukaresti szimpóziumon jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is, aki beszédében kijelentette: a kormány jövőre újabb lépéseket kíván foganatosítani a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén, és tervezi a Kisebbségek Nyelvi Chartájának ratifikálását is. Megfogalmazása szerint a kormány toleráns, kiegyensúlyozott magatartást tanúsít a hazai kisebbségek irányába. Nastase elmondta: amint az az Európai Bizottság novemberi országjelentéséből is kiderül, Bukarest teljesíti a kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó politikai feltételeket, és visszautasította az RMDSZ azon vádját, miszerint Romániában még mindig korlátozzák a kisebbségek jogait. /December 18 - Kisebbségek Napja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere közleménye arról tájékoztatott, hogy "valószínűleg az RMDSZ utasítására" Vasile Soporan prefektus arra kérte őt, vonja vissza a nov. 29-én kiadott rendeletet. Mint ismeretes, a polgármester Kolozsvár területén betiltotta a kedvezménytörvény alkalmazására létrejött Országos Felügyelő Tanács működését. Funar szerint kérésével Soporan bebizonyította, hogy a "budapesti kormány irredenta érdekeit képviselő" szervezet, illetve az Országos Felügyelő Tanács törvényesen fejti ki tevékenységét Románia területén. /(k. o.): Soporan: Vissza a polgármesteri rendeletet! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"Ioan Rus belügyminiszter úr iskolapéldájával szolgált annak, miként kell tárgyalni azzal, akivel valójában nem kívánunk megegyezni. Rus ugyanis a közelmúltban Pintér Sándorral, Magyarország belügyminiszterével tárgyalt. Mosolyogtak, kezet szorítottak. Megállapították, hogy a két belügyminisztérium között - Hargita-Kovászna ide-oda - az együttműködés - példás. Valószínűleg hálásan gondoltak a Román Hírszerző Szolgálaton /SRI/ belül működő, magyar irredentizmus elhárítására létesült ügyosztályok működésére is, jegyezte meg Fodor Sándor. Pintér Sándor a Romániából Magyarországra utazókat érintő, kötelező egészségbiztosításról elmondta, hogy az nem törvényes, hiszen a két ország között már 1960-ban létrejött egyezmény szerint Románia és Magyarország polgárait - sürgősség esetén - kölcsönösen ellátják a másik ország területén. Ioan Rus belügyminiszter erre megjegyezte: az intézkedés alkalmazása még kísérleti stádiumban van, természetesen módosítanak rajta. Közben a két ország közötti megállapodást megszegő rendelet Románia részéről - érvényben maradt. Így kell tárgyalni, tette hozzá a cikkíró. /Fodor Sándor: Így kell ezt, urak! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"Dec. 18-án a Legfelsőbb Bíróság ítéletet mondott a Nagy-Románia Párt vezérének ügyében, akit Gavril Dejeu volt belügyminiszter rágalmazással vádolt. Corneliu Vadim Tudor szenátor ugyanis 1998 szeptemberében azt állította, hogy (az akkori) belügyminiszter az előző rezsimben elárulta fivérét, akit ennek következtében letartóztattak és halálra ítéltek. A parlamenti mentelmi jogát nemrég elvesztett szenátor számára az ügyész börtönbüntetést kért, a bírák azonban 10 millió lejes pénzbírságra és 500 millió lej erkölcsi kártérítésre ítélte. /Rágalmazási per a csúcson. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./"

"A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt szerint a kedvezménytörvény üdvözlendő, azonban csak félmegoldást jelent a határon túli magyarok számára. Kiss Kálmán országos elnök szerint a megoldást a kettős állampolgárság jelentené. A párt bővített elnöki tanácsa dec. 16-án össze. Kiss Kálmán szerint az RMDSZ nem képes megőrizni a magyarság egységét, ám a pluralizmus felé sem hajlik. Ezért szükség egy új politikai képviselet. Pártjuk kereteiben bárki önállóan működhetne, teljes autonómiát élvezne. Egyetlen kikötésük, hogy programja liberális beállítottságú legyen. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt minden alkalommal keményen bírálja az RMDSZ-t. Pártjuk jelezte Orbán Viktornak is, a HTMH-nak is: az igazi megoldást a kettős állampolgárság jelentené. - Kiss Kálmán azt szeretné, hogy 2002 márciusáig - amikor összeül az RMSZDP országos tanácsa - ötvenezer belépési nyilatkozattal a kezében jelenhessen meg. /Szucher Ervin: Kettős állampolgárságot javasolna. Kiss Kálmán RMSZDP-elnök félmegoldásnak tartja a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"

"A november végén tartott Kászoni Napok fontos része az a kerekasztal, amelyet dr. Vincze Mária kolozsvári egyetemi tanár és szociológus diákcsoportja tartott Kászonban. Ez év nyarán ez a munkacsoport átfogó szociológiai felmérést végzett a kászoni falvakban, és most, a falunapok alkalmával ismertették a kászoniakkal a kutatás eredményeit. Az elvégzett munka valószínűleg kötetben fog megjelenni. Megállapítható, hogy a gyengeségek listája sokkal hosszabb, mint az erősségeké: a Kászonokban igen gyenge a vállalkozási kedv, nincs üzleti szellem, nincs megfelelő értéke a tudásnak és tanulásnak. Kevés az iskolázott kászoni fiatal. Sok az alkoholizáló. A kászoni társadalom másik jellemzője a szervezetlenség. - A Kászoni-napok egyik fénypontja a Teleház felavatása volt november 24-én. A munka oroszlánrészét a Kászoni Kistérségi Egyesület és annak menedzsere, Becze István végezte. /Sztojka Tamás, Kászon: Kászoni-napok Teleházzal. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./"

"Megjelent Péntek János nyelvész, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár A nyelv ritkuló légköre /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2001/ című, a szerző szociolingvisztikai dolgozatait tartalmazó kötete. Ez a tudományág a nyelv és az azt használó társadalom viszonyát vizsgálja. Az erdélyi magyarság jelenlegi nyelvi állapota összességében nem nevezhető jónak. Péntek professzor szóban forgó könyve ezen az állapoton képes javítani, ha: tanulmányait tüzetesen böngészik a pedagógusok, szociológusok, papok, újságírók, a rádió és a televízió munkatársai, és nem utolsósorban a politikusok. Az államnyelv dominanciája következtében ugyanis elsorvadnak a nyelv fontos belső változatai, használatbeli visszaszorulás tapasztalható, foszlanak, szűkülnek a szórványok. - A kisebbségi szórvány úgy alakul ki, hogy az eredetileg kompakt(abb) közösség szórványosodik el, mintegy megritkul az anyanyelv légköre - állapította meg Péntek János. /Komoróczy György: Anyanyelvünk vérkeringési zavarai. Péntek János új könyvéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./"

"Dec. 21-én együttes ülésen tárgyalja a parlament az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt. - Nem hozott különösebb eredményeket a román gazdaságban a 2001-es esztendő, csupán felvillantotta a siker reményét - vélte Vida Gyula képviselő. Növekedett ugyan az export, de jóval nagyobb arányban növekedett az import, ami a kereskedelmi mérlegnek, illetve a folyó fizetési mérlegnek a deficitjét 2000-hez képest megkétszerezte. Ennek ellenére Vida szerint a kormány pozitív irányba mozdította ki a dolgokat. Kelemen Attila Maros megyei képviselő, frakcióvezető szerint a józan ész arra kötelezi az RMDSZ-t, hogy ne támogassa a bizalmatlansági indítványt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök úgy látja: a kormány nem teljesítette a választási kampányban megfogalmazott ígéreteit, sem gazdasági, szociális téren, sem a korrupció, a bürokrácia elleni harcban. Ma már nyilvánvaló, hogy Romániát 2007-nél hamarabb nem veszik fel az EU-ba, és igencsak kérdéses a NATO-tagság is. Ilyen összefüggésben jogos az ellenzék bizalmatlansági indítványa. Az RMDSZ azonban olyan sajátos kisebbségi politizálásba kezdett. Amennyiben az RMDSZ nem csatlakozik az ellenzékhez, akkor annak meg kell kérni az árát. /Székely Kriszta: Nem időszerűek a "politikai iszapbirkózások" RMDSZ-képviselők a kormányfő év végi mérlegéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"A képviselőház védelmi bizottsága dec. 19-én a NATO-tagállamok katonai attaséinak jelenlétében bemutatta a 2001. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Razvan Ionescu bizottsági elnök szerint a NATO-csatlakozáshoz szükséges új katonai eszközök beszerzésére 2002-ben még nem, csak 2003-tól kerülhet sor. Adrian Nastase miniszterelnök ezzel ellentétesen dec. 10-én, a brüsszeli NATO-központban tett látogatásakor azt közölte, hogy a csatlakozás érdekében a hadügyi tárca 2002-re egy milliárd dollár feletti költségvetést kapott, s ez a legmagasabb az elmúlt 12 évben. Jövőre körülbelül 4000 katonával és 8000 civil alkalmazottal csökken a hadsereg létszáma. /Egymilliárd dollár védelemre. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"

"A Szabadság körkérdéséből kiderül: a Kolozs megyei vegyes lakosságú falvak többségében még nincsenek kitéve a kétnyelvű táblák. Több faluban a táblák feltevésével a jövő év elejére várnak, másokban viszont nem is hallottak a kormányrendeletről. Az is gondot jelent, hogy Román Akadémia által kibocsátott helységnévjegyzékről tíz Kolozs megyei település (Egeres gyártelep, Magyarkapus, Magyarkiskapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerűszentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) lemaradt. Néhány településen még a kormányrendelet megjelenése előtt föltették nemcsak a kétnyelvű településnév-táblát, hanem a magyar nyelvű feliratokat is. Kolozsváron továbbra sem lesznek kétnyelvű feliratok, mivel Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvényt. Kolozs megye az egyetlen, amely még nem küldte el a törvény hatálya alá eső helységnevek jegyzékét. /Kónya Klára, Máté Erzsébet: Kétnyelvű tábla-körkép Kolozs megyében. Sok helyen nem fért be a költségvetésbe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"A budapesti Turán című folyóirat tematikus száma (2001. június-július) kimerítően foglalkozott a csángómagyarok helyzetével. A Turán a magyar eredetkutatással foglalkozó tudományok lapja, felelős kiadója Esztergály Előd, a szerkesztőbizottságban pedig jelen van - többek között - az erdélyi származású Kocsis István drámaíró, valamint Szörényi Levente. A "csángó szám" célja: "a csángómagyarok eredetéhez, történelméhez és jelenéhez adatokat szolgáltatni, cáfolni a Dimitru Martinas Egyesület hazugságait és ezeket az olvasók elé tárni." Az említett, márciusban létrejött bákói egyesület fő célja: az Európai Parlament előtt bebizonyítani, hogy a csángók románok. A folyóiratban csángószakértők értekeznek a csángómagyarok eredetéről, jelenéről, "nyelvi szabadságharcáról" /Beke György használta e kifejezést itt közölt cikke címében/. Piro Krisztina tanulmánya a moldvai csángó nyelvjárásról és az északi csángó archaikus imák szókészletéről szól. Demény Lajos bukaresti történész szerint elképzelhetetlen a moldvai csángómagyarok történetének kutatása Benda Kálmán tanulmányainak és forrásfeltárásának ismerete nélkül, ezért hosszabb írásban mutatta be Benda Kálmán csángókutató munkáját, /Moldvai csángómagyar okmánytár /1467-1706/, melyet a pápai levéltár alapján készített. Halász Péter Az Etelközben élő magyarokról című tanulmányában feltette a kérdést: "Mi legyen a moldvai csángómagyarok jövője?" Halász szerint nagy szerep hárul az Erdélyben tanuló csángó fiatalokra, ugyanis ők jelentik a történelmük során sosemvolt csángó értelmiség csíráját. Halász úgy vélte, hogy e fiatalok Erdélyben maradva sokkal többet tehetnek a Moldvában élőkért is, és "növelni fogják az erdélyi magyarság számát és erejét". Harangozó Imre a moldvai csángómagyarok csíksomlyói búcsújárásának hagyományát mutatta be 1567-től kezdve, Fodor István pedig a Moldvában talált magyar jellegű régészeti leletekről írt. /Mezei Kinga: Turán: Budapesti folyóirat alapos csángó körképe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ "

"A Szovátafürdő privatizálásának kivizsgálására kiküldött román parlamenti bizottság semmilyen kivetni valót nem talált az egyes szenátorok által kifogásolt magánosítási folyamatban, de 2002. március végéig haladékot kért jelentésének véglegesítésére. Az év folyamán több szenátor heves kirohanást intézett a törvényhozás felsőházában Szovátafürdő magánosítása ellen, azt állítva, hogy az előző törvényhozási ciklusban az állami vagyonügynökség "bagóért eladta a fürdőt a magyaroknak, egy magyarországi cégnek". Ezért hozták létre a szovátafürdői magánosítást felülvizsgáló parlamenti bizottságot, amely ismét elnapolta végleges jelentésének beterjesztését. Ez már a második haladék, amit a vizsgálóbizottság kért. Eredetileg okt. 31-ig a végkövetkeztetéseket tartalmazó jelentéssel le kellett volna zárni a vizsgálatot, de a bizottság dec. 17-ig haladékot kért. Szovátafürdőt tavasszal vásárolta meg a Salina Invest, amelyben meghatározó részesedése van a Corvinus Rt.-nek és a Danubius Rt.-nek. /Nem találtak kivetnivalót Szovátafürdő privatizálásában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

"Az RMDSZ nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy részt vegyen a kormányzásban, ha ez a romániai magyar kisebbség sajátos gondjainak megoldását jelentené és ugyanakkor pozitívan hatna az általános reformokra, jelentette ki dec. 20-án Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a Mediafaxnak adott nyilatkozatában azt követően, hogy megbeszélésre került sor az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetői között. A szenátor elmondta: a megfogalmazott javaslat "nem az egyik vagy a másik részről merült fel", hanem "mindkét részről megfogalmazódott gondolat". Az egyeztetésről Verestóy Attila elmondta: a találkozón az RMDSZ részéről Borbély László képviselő, Frunda György szenátor volt még jelen, a kormánypártot Viorel Hrebenciuc képviselő és Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára képviselte. Tájékoztatása szerint az együttműködési megállapodás kiértékelése baráti beszélgetéssel folytatódott, amelynek során felmerült az a kérdés is, hogy többen akadályozni próbálják, mások meg elősegíteni szeretnék az újabb RMDSZ-SZDP-egyezmény megkötését. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ a közeljövőben újabb kormányzati szerepet vállalna-e, Verestóy kifejtette: - Nem időszerű még ezt a kérdést tárgyalás témájává tenni. Jelen pillanatban számunkra a leghatásosabb eszköz a parlamenti együttműködés, amelyet az elkövetkezőkben sokkal több konkrétummal és biztos garanciákkal kell majd megtölteni. - Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta, hogy az RMDSZ olyan javaslatot tett volna az SZDP-nek, miszerint belépne a kormányba. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) múlt heti ülésén világosan körvonalazódott, hogy elvben a jelenlegi együttműködési formát kellene folytatni. Mindezt azonban csakis akkor, ha megfelelő feltételeket lehet kialakítani az együttműködéshez. Az egyeztetésről Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára a hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az RMDSZ olyan javaslattal állt elő, hogy kész kormányzati felelősséget vállalni a SZDP-kabinetben. Gusa értelmezése szerint ennek "az RMDSZ-javaslatnak" az lehet az oka, hogy a szövetség vezetőinek megítélése szerint 2001-ben a Nastase-kabinet elkötelezte magát a reform iránt. - Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke a Szabadságnak elmondta: tudomása szerint az RMDSZ semmilyen vezető testülete nem tárgyalt hivatalosan ilyesmiről, Verestóy szenátornak valamiféle magánakciója lehet ez, a piac "tesztelésére" dobhatta be a hírt, hogy a reakciók függvényében bonyolíthassa saját tárgyalásait. - Azt hiszem, hogy az RMDSZ-ben valóban van egy olyan csoport, amelynek személyes érdeke fűződik ahhoz, hogy az RMDSZ kormányon legyen, hiszen a koalícióban töltött négy évben már kipróbálhatták, így lehet a leghatékonyabban érvényesíteni az egyéni érdekeket. A romániai magyar közösség, akinek javára köttetett ez a szerződés, egyáltalán nem lát semmit az együttműködés hozadékából. Toró kijelentette: mindaddig, amíg az elemzést nem végzik el, nem lehet egyértelmű választ adni a hogyan továbbra. Az elmúlt egy esztendő azonban sajnos arra enged következtetni: a romániai magyarság semmit sem nyer azon, ha az RMDSZ kormányra lép az SZDP-vel. Verestóy szenátor nyilatkozatára reagálva Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke úgy vélekedett: az RMDSZ legalább annyira a hatalom szerelmese, mint a Szociáldemokrata Párt. Basescu szerint a két párt nem szolgálja az ország érdekeit. /P.A.M - Sz. K.: Kormánybalépését fontolgatja az RMDSZ? Markó cáfolja, hogy a szövetség ajánlatot tett volna az SZDP-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

"Budapesten dec. 21-én folytatódnak a megbeszélések a magyar és a román kormányfő személyes megbízottai között a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint a két miniszterelnök által aláírandó egyetértési megállapodás szövegének tervezetéről - jelentette be dec. 20-án a magyar külügyi szóvivő. Horváth Gábor elmondta, e témákról Németh Zsolt magyar és Constantin Diaconescu román külügyi államtitkár tárgyal. Az egyetértési megállapodást a két miniszterelnök, Orbán Viktor és Adrian Nastase írja majd alá dec. 22-én Budapesten. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár úgy vélte, hogy körvonalazódik a kompromisszum a konzulátusok és az ajánlószervezetek jogkörével, az igazolványok adattartalmával és az igazolvány kiadásának feltételeivel kapcsolatban. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt meglepte az a vehemencia, amellyel a szlovák külügyi bizottság fellép a státustörvény ellen. Hozzátette: abban is megállapodtak, hogy a szlovák fél jelzi az esetleges kifogásait. "Ám ők ezt nem tették meg, továbbra is várom jelzéseiket, mi készen állunk arra, hogy hasonlóan a román féllel folytatott tárgyalásainkhoz, velük is konkrét és tárgyilagos párbeszédet folytassunk" - hangsúlyozta Németh Zsolt. /M. Á. Zs.: Ma tárgyalás, holnap aláírás? Román-magyar kompromisszum a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés országos elnöke a vele készült interjúban kifejtette: sok éve hangoztatják, hogy elégedetlenek az RMDSZ-vezetéssel, s mindent megtesznek azért, hogy az általuk helyesnek tartott jövőképet, az ahhoz kapcsolódó politikai programot megvalósítani tudó embereket juttassanak az RMDSZ döntéshozó testületébe. - Politikai eszköz az ellenfelekről kijelenteni, hogy nem rendelkeznek alternatívával, s ezt alkalmazza Markó Béla és az RMDSZ csúcsvezetése. A Reform Tömörülés autonóm közösségben gondolkodik. Az erdélyi magyarság egy autonóm közösség, mely képes saját intézményrendszerét létrehozni, azt működtetni, s képes saját dolgai fölött dönteni. Ezzel szemben a jelenlegi gyakorlat szerint a kijárás, a paktumpolitika részesül előnyben. Ez a két gondolkodásmód áll egymással szemben. - Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a Reform Tömörülés óvatosan viszonyul az egész Sabin Gherman nevével fémjelzett törekvéshez, annak ellenére, hogy magával az elvvel - miszerint regionális pártokra szükség van, egyetértenek. /Gazda Zoltán: A szándék világos: reform az RMDSZ-ben. A Székely Hírmondó exkluzív beszélgetése Toró T. Tibor parlamenti képviselővel, a Reform Tömörülés országos elnökével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 21./"

"Hargita megye önkormányzata dec. 19-én rendkívüli ülésen vitatta meg a megye 2002-es költségvetési tervezetét. Nagy volt a vita, mert kevés az összeg. Elsősorban a két megyei jogú város - Csíkszereda és Székelyudvarhely - kapcsán volt nézeteltérés a képviselők között. A két nagyváros a 2001-es költségvetés során sem részesült a visszaosztott alapból, ezért be is perelték a megyei önkormányzatot, bírósági úton követelve a nekik járó részt. A peres ügyben döntés született: a megyei tanács nem kötelezhető arra, hogy a visszaosztásban részesítse a két várost. A testület határozata szerint 2002-ben a megye költségvetéséből Csíkszereda és Székelyudvarhely nem kap semmit a visszaosztási alapból. A rendkívüli ülésen a Hargita Népe napilap kérdése is terítékre került. A testület a kérdésben konkrét véleményt nem tudott megfogalmazni. Első lépésként a napilap jogi helyzetét kell tisztázni, hogy egyáltalán milyen köze van a megyei önkormányzatnak a Hargita Népéhez. Ezt követően pedig javaslatként hangzott el, hogy pénzügyi átvilágítást kérjenek a lapnál. Több tanácsos annak a véleményének adott hangot, hogy az anyagi gondokkal nem küszködő lapot nem kell privatizálni. /(Daczó Dénes): Gyorsított ütemben elfogadott költségvetés. A Hargita Népe ügyét is tárgyalták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ "

"Révbe jutott a státustörvény. A két miniszterelnök személyes megbízottja sikerrel zárta tárgyalásait a státustörvényről, Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfő dec, 22-én Budapesten aláírhatják a magyar-román egyetértési megállapodást. Maratoni hosszúságú egyeztetésen Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárnak dec. 21-én Budapesten sikerült megegyezni annak a dokumentumnak a szövegéről, amely arra hivatott, hogy lezárja a státustörvény körül kialakult román-magyar vitát. A megállapodás három részből áll. Az első az euroatlanti integrációs folyamatban rögzíti egymás támogatását, a második a státustörvény részleteivel foglalkozik, a harmadik pedig a kétoldalú kapcsolatok egészére vonatkozik. A státustörvényre vonatkozó szövegrész fő feltételrendszerét a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások jelentik. "Ez a rész tisztázza a külképviseletek, konzulátusok szerepét a magyarigazolványokkal kapcsolatban, rögzíti az ajánlószervezetek kompetenciáit az igazolvány adattartalmára vonatkozóan" - fejtette ki Németh. Elmondta, a román fél jelezte: fontos számára az egyenlő bánásmód a román állampolgárok részére a szociális-gazdasági jellegű kérdések területén. Ezért a román anyanyelvűekre is kiterjesztették a három hónapos munkavállalás jogát. Az államtitkár utalt arra, hogy a Velencei Bizottság ajánlása is különbséget tett a kedvezménytörvény kulturális-oktatási, illetve szociális-gazdasági területei között. A dokumentum harmadik részéről Németh Zsolt annyit mondott, hogy intenzívebbé kell tenni a magyar-román alapszerződést ellenőrző vegyes bizottsági rendszer működését, hiszen az megfelelő keretet nyújt a vitás kérdések rendezésére. Bukarestben Adrian Nastase román miniszterelnök jelezte, csak akkor utazik Budapestre, ha a kedvezménytörvény kapcsán készülő román-magyar egyetértési nyilatkozat figyelembe veszi a törvénnyel szemben megfogalmazott három legfontosabb román észrevételt. Azt szeretné, ha a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos magyarországi törődés az európai szinten elfogadott normák keretében maradna. "Az nem zavar bennünket, ha a kulturális jogokkal törődnek, és ezen a téren kívánnak segítséget nyújtani a romániai magyarságnak. Ezt teszi Románia is a határain kívül élő román nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, ez felel meg az általános mérceként elfogadott európai egyezményeknek" - mondta. A román miniszterelnök leszögezte: Romániát elsősorban a kedvezménytörvényben megfogalmazott gazdasági és szociális jogok zavarják. Geoana külügyminiszter a budapesti tárgyalások kimenetelének ismerete előtt bejelentette: arra az esetre, ha a közös szöveg véglegesítésére vonatkozó megbeszéléseken nem tudnak "elfogadható megfogalmazásokra jutni", a román félnek előkészített más változatot is. a is". /M. Á. Zs.: Révbe jutott a státustörvény. Maratoni magyar-román egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"

"A parlamentnek a forradalom 12. évfordulójának szentelt ünnepi ülése a korábbi évfordulókhoz hasonlóan ismét viharosra sikeredett. Az egyik liberális párti temesvári képviselő a "személyi kultuszt" vetette a jelenlegi román kormányzat szemére. S amikor az ilyen kitételek miatt megvonták tőle a szót, a képviselő kijelentette: "Az 1989. utáni Romániában ebben a pillanatban kezdődik a rémálom". Ion Iliescu elnök ünnepi beszédében ismét a leghatározottabban visszautasította azokat "a kísérleteket, amelyek összeesküvésnek, államcsínynek vagy ellopott forradalomnak próbálják beállítani és ily módon meggyalázni" "a népi lázadástól gerjesztett radikális román forradalmat". Tizenkét évvel ezelőtt a romániai forradalom szétzúzta a régi rendszert. A temesváriak lázadását nem egy külföldről távirányított személynek vagy egyének egy csoportjának a sérelmei gerjesztették - jelentette ki. Az eltelt 12 évről szólva Iliescu úgy vélekedett: a mérleg politikai szempontból pozitív, külpolitikai szempontból pedig általánosságban pozitív, a gazdasági mérleg az életszínvonal szempontjából viszont inkább negatív. Az együttes ülésen a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt által benyújtott bizalmatlansági indítványt tárgyalták, amelynek az előterjesztők Hideg és éhinség címet adták. Az ülésen a kormánypárti, a Román Humanista Párt, illetve az RMDSZ-es képviselők és szenátorok ellenszavazata következtében az indítványt elvetették. Az együttes ülésén a szenátorok és képviselők elsöprő többséggel megszavazták Ion Iliescu azon kérését, amelynek értelmében Románia felajánlotta, hogy hegyivadászokat, katonai rendészeket és katonaorvosokat, összesen 300 személyt küld az ENSZ égisze alatt Afganisztánba vezényelt nemzetközi erőkbe. /Hideg és éhinség - 12 évvel a forradalom után. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitájában hozzászólásában emlékeztetett: Nastase miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy ha az RMDSZ szavazatai és a nemzeti érdek között kellene választania, természetesen a nemzeti érdeket választaná. Az RMDSZ szeretne hozzájárulni az egész romániai társadalom jólétéhez. Az RMDSZ egy éve megállapodást írt alá a választásokat megnyerő párttal, akkor nemcsak a romániai magyarok érdekeire gondolt, hanem az ország minden állampolgárának igényeire és törekvéseire. A mostani bizalmatlansági indítvány aláírói szerint Románia érdeke az lenne, hogy bukjon meg a kormány. Számos dologban az RMDSZ is elégedetlen, de ez nem téveszthető össze az indítványt aláíró ultranacionalista párt elégedetlenségével, sem a liberálisokéval vagy a demokratákéval. Szolidaritás és nem összeütközés, részvétel, és nem elszigetelődés - ezek az elvek jellemezték az RMDSZ minden lépését. Az RMDSZ azt szeretné, hogy az interetnikus együttélés problémája kikerüljön a politikai harc kontextusából. A magyarok érdekei azonosak a románok érdekeivel: hogy közeledjünk Európához, és hogy legyen meg az esélyünk egy méltó életre szülőföldünkön. Hogy megőrizhessük nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat, és hogy kölcsönösen elismerjük egymásnak ezt a jogát - hangsúlyozta Markó. Az RMDSZ a bizalmatlansági indítvány ellen fog szavazni. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 24., 2109. sz./"

"Budapesten közgazdaságtudományi egyetem Tárcatükör című rendezvénysorozata dec. 20-i vitájának vendége Martonyi János külügyminiszter és Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP elnöke volt. Martonyi szerint a Fidesz nem fog koalícióra lépni a MIÉP-pel a jövő évi választások után, Kovács László szocialista pártelnök viszont elvárja, hogy ezt Orbán Viktor kormányfő maga is kijelentse. A kedvezménytörvényt illetően Kovács László helytelennek nevezte, hogy a jogszabály tervezetéről nem volt előzetes eszmecsere a magyar és a román miniszterelnök között. "A kedvezménytörvény ügyében kiderült, hogy létezik egyfajta bizalmatlanság a magyarsággal szemben bizonyos körökben. Pedig a magyar közvélemény túlnyomó többsége semmiféle területi revízióban nem gondolkodik, és a törvény épp azt bizonyítja, hogy a magyar történelemből végérvényesen eltűnt a territoriális dimenzió" - fogalmazott Martonyi János. Kovács László arról beszélt, hogy az MSZP kormányra kerülése esetén jobban összhangba hozná az Európára és a Kárpát- medencére vonatkozó politikát, mint a jelenlegi kabinet. Csökkentenék a külpolitika ideológiai tartalmát, és változtatnának a stíluson is. /Egy ex- és egy mai külügyminiszter - ugyanarról. /Martonyi János és Kovács László vitája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök a közelgő ünnepek alkalmából határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott dec. 20-án a Parlamentben. A több mint másfél órás találkozón megjelent Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főtanácsadója is. A megbeszélésen erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi vezetők vettek részt, akik tájékoztatást adtak az egyes területek és az egyes egyházak sajátos helyzetéről, egyházpolitikai és nemzetpolitikai szempontból. Semjén Zsolt a találkozó után elmondta: az egyházi vezetők történelmi tettként értékelték a kedvezménytörvényt és hangsúlyozták, hogy a maguk részéről mindent megtesznek annak végrehajtása érdekében. Köszönetet mondtak azért a komoly anyagi segítségért is, amelyet Magyarországtól kaptak, főként egyháztámogatási forrásokból, mintegy 10 százalékos arányban részesülve e támogatásból. Az erdélyi püspökök főként a romániai ingatlan visszaadás nehézségeiről beszéltek, a kárpátaljaiak pedig beszámoltak arról, hogy a súlyos anyagi nehézségek ellenére nagy a jelentkezés a magyar oktatási intézményekbe. Ugyancsak a hitoktatás erősödéséről adtak tájékoztatást a délvidékiek, a felvidéki egyházi vezetők pedig fontosnak nevezték, hogy az ottani magyarság számára megvalósuljon az anyanyelvi pasztorációs ellátás. A megbeszélésen külön szóba került a csángók ügye. /Mádl Ferenc határon túli püspököket fogadott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ "

"Sütő András a lap karácsonyi számában a státustörvényt köszöntötte: "Határon túli gyermekeinek karácsonyi ajándékul státustörvényt ígért az édes anyaország." "Ne mondjátok, hogy adhatott volna többet, ígérhetett volna Bécsi Döntést is! Bethlen Istvánnal elment az az idő." Petőfi még azon búsult joggal, hogy kétországos nemzet a magyar. Ma már hétországos nemzet a magyar. "Egyesülésünk álma szertefoszlott, győztes mészárosok földaraboltak minket." A státustörvény a határon túli magyar közösségek állapotbeli meghatározása. "Hivatalos kormányálláspontként e mostaninak párját Antall József miniszterelnök fogalmazta volt meg 1990 májusában. Lényege így hangzik: a határon túli magyarság szerves része a magyar nemzetnek." - Romániában a vértiszta nemzetállam megteremtésének fanatikusai rendkívüli sikereket értek el az ország nemzetiségeinek kiárusításában és szétszóratásában. "Akkor szép a magyar, mikor beolvad. Renegátként futja karrierjét. De még szebb, ha kivándorol és mindenét hátrahagyva román nemzeti tulajdont gyarapít. Erre gondoljon, aki nem érti, hogy a magyar státustörvény miért kelt oly hisztérikus sajtóhadjáratot Romániában." A nemzet részei vagyunk, hangsúlyozta Sütő András. "Küzdenünk kell, hogy állapotunkat, ezt a státust másokkal is elfogadtassuk." /Sütő András: A nemzet részei vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./"

"Napvilágot látott Sebestyén Péter: Agapétól Zsoltárig - Teológiai címszavak és kifejezések kisszótára /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2001./ című munkája. /Agapétól Zsoltárig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Sebestyén Péter teológiai címszavak és kifejezések kisszótára, ám ténylegesen miniesszéket tartalmaz. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"A dec. 22-én megkötött magyar-román egyetértési memorandum a státustörvénnyel kapcsolatban egyebek között a következőket tartalmazza: A nyilatkozat megállapítja a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénynek a román állampolgárokat érintő végrehajtási feltételeit. Minden román állampolgár, származására való tekintet nélkül, a Magyar Köztársaság területén érvényes munkavállalási engedély alapján ugyanazokat a munkavállalási feltételeket és elbánást élvezi. A munkavállalási engedélyek egy naptári évben legfeljebb három hónapra szólnak, de lehetőség van azok meghosszabbítására. A nem magyar identitású román állampolgárok nem kapnak (magyar)igazolványt, és nem lesznek jogosultak olyan előnyökre, amelyeket a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény biztosít. Az igazolványok kiállításának folyamata a Magyar Köztársaság területén fog elsősorban lezajlani a magyar hatóságok által felállított megyei közigazgatási hivatalokban, illetve a Belügyminisztérium irodájában, valamint a magyar diplomáciai képviseleteken. A magyar ajánló szervezetek vagy egyéb szervezetek Románia területén nem adnak ki olyan ajánlást, amely az etnikai eredetre vagy egyéb feltételre vonatkozik. Ezek a szervek, illetve egyéb szervezetek Románia területén csak egyéb hivatalosan igazoló iratok híján jogilag nem kötelező erejű információt szolgáltathatnak. A magyar hatóságok által az előnyök igénybevételére jogosító hivatalos igazolvány neve: magyarigazolvány. Az igazolvány csak a legszükségesebb személyes adatokat és az előnyökre való jogosultságot tartalmazza, s nincs benne utalás a származásra vagy nemzeti identitásra. Az igazolványok kiadásának kötelező feltételei az alábbiak: megfelelően beterjesztett kérelem, az állampolgársága szerinti államban lakó, magyar kisebbséghez tartozó személy szabadon tett, magyar identitásának vállalásán alapuló nyilatkozata, a magyar nyelv ismerete, vagy az állampolgárság szerinti állam nyilvántartása, amely a személyt magyarként jegyzi, vagy a személy egy magyar érdek-képviseleti szervezet tagja (különösen az RMDSZ-tagság), vagy egy magyar egyház bejegyzett tagja. A Magyar Köztársaság nem nyújt támogatást a romániai magyar politikai szervezeteknek, kivéve a román hatóságok előzetes értesítésével és hozzájárulásával. A felek közös tapasztalatainak alapján a Magyar Köztársaság kormánya hat hónappal a jelen egyetértési memorandum aláírását követően kezdeményezi a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény felülvizsgálatát és szükséges módosításait. 2002. január 1-jéig a Magyar Köztársaság hatóságai meghozzák a szükséges intézkedéseket a jelen egyezmény előírásainak megvalósítása érdekében, végrehajtási jogszabályok formájában, s a továbbiakban is figyelembe veszik a kisebbségi bizottság ajánlásait, amely a jövőben vizsgálni fogja a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdéseket is. /A kétoldalú megállapodás főbb pontjai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Bukarestben győzelemként értékelik a magyar-román nyilatkozatot. A dokumentum aláírását követően a román kormány nyilatkozatot adott ki. Eszerint a felek megállapodtak abban, hogy a státustörvény alkalmazási folyamatában Romániát mentesítik a területen kívüliséget feltételező eljárásoktól, és a gazdasági és szociális kedvezmények terén megszűnik a román állampolgárok etnikai alapú megkülönböztetése. Közölték: a magyarigazolványok igénylése és kiosztása kizárólag magyar területen, illetve a magyar külképviseletek útján történik. A három hónapos magyarországi munkavállalási és az ezzel összefüggő egészségügyi biztosítás pedig minden egyes román állampolgárt megillet. Adrian Nastase kormányfő szerint a magyar félnek fél éven belül módosítania kell a státustörvényt és annak alkalmazási utasításait. A módosítási procedúrát a magyar kormánynak kell kezdeményeznie. Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nyilatkozat Románia minden egyes kifogására megnyugtató választ ad, megszünteti a státustörvény területen kívüli hatályát, a román állampolgárok diszkriminációját. Román elemzők szerint az egyetértési nyilatkozat teljes mértékben a román szempontok érvényesítését szentesítette. A hírügynökségek pedig kiemelték: Magyarország a jövőben Bukarest jóváhagyása nélkül semmilyen támogatásban nem részesítheti a romániai magyar politikai szervezeteket, a magyarigazolványokat nem lehet majd Romániába behozni és román területen őrizni, s a romániai magyarok román nemzetiségű hozzátartozói a magyar államtól nem kaphatnak kedvezményekre jogosító igazolványokat. Nastase semlegesítette Orbán "bombáját" cím alatt a Curentul írta, hogy "mindkét fél engedményeket tett", de magyar félnek többet kellett engednie. Miután a lap kiemelte, hogy a Budapesten megszületett egyetértési nyilatkozat "túlnyomó részt a magyar engedményeket öleli fel", hozzátette: "nem kevésbé igaz, hogy a román fél is engedett a magáéból". A román engedmények egyik példájaként említette az újság azt, hogy "a magyarigazolványt Magyarország romániai konzulátusai útján is kézbesíteni lehet", bár a nyilatkozat "azt ajánlja, hogy az igazolványok kibocsátásának első sorban Magyarországon kell megtörténnie". A Curierul National úgy látta, hogy "Románia győzött a státustörvény ügyében", az Adevarul pedig A magyarigazolvány tartalmatlanná vált cím alatt számolt be az eseményről. Az Adevarul egyebek között ezt írta: "Bár Magyarországnak erősebb a lobbija és osztályelső az EU-csatlakozásukról tárgyaló országok között, mégis Romániának sikerült érvényesítenie álláspontját". A lap értékelése szerint "a kétoldalú alapszerződésnek olyan formában történt aláírása mellett, amely kizárta az Európa Tanács 1201-es ajánlásában a kisebbségek kollektív jogai és az etnikai elvű területi autonómia elfogadását, az egyetértési nyilatkozat aláírása az utóbbi 12 év egyedüli román diplomáciai sikere Magyarországgal szemben". Az Adevarul, a legnagyobb példányszámúnak mondott román politikai napilap ezt írta: "Sajnos, továbbra is egyensúlyhiány áll fenn a kétoldalú politikai viszonyban. Az a tény, hogy Magyarország öt éve (sic!) tagja a NATO-nak, Romániát pedig sok fenntartással kezelik a védelmi szövetség jövő évi, prágai csúcsértekezletét megelőzően, nem olyan természetű körülmény, amely kedvezne a román-magyar politikai kapcsolatok felívelésének". A Curierul National viszont Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét idézve azt írta, hogy bár az EU is a szomszédokkal való megegyezésre biztatta Magyarországot, mégis "feltételezhető, hogy inkább a NATO" szorgalmazta a megállapodást, hiszen a védelmi szövetség "nem kívánja, hogy feszültség legyen Magyarország és szomszédai között, s ez érvényes lehet a NATO-csatlakozásra jelölt Romániát illetően is". /Bukarest: a román diplomácia győzelme A Curentul szerint Nastase hatástalanította Orbán "bombáját". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje üdvözölte a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar megállapodás tényét, ugyanakkor aggályokat fogalmazott meg. Véleménye szerint kaotikus állapotok alakulhatnak ki a feketemunka ellenőrizhetősége terén, ha életbe lép a kedvezménytörvény. Az ellenzéki politikus kérdésesnek nevezte, hogy a Magyarországon alkalmi és idénymunkából élő félmillió ember talál-e majd munkát a kedvezményes munkavállalásról szóló szabályok életbe lépése után. Medgyessy Péter szerint minden tisztességes politikusnak arra kell törekednie, hogy a magyar bérek közeledjenek az európai uniós fizetésekhez, ám ebben a helyzetben óriási bérverseny lesz, amely negatívan érintheti a magyar fizetések színvonalát. Budapesti látogatása alkalmával Adrian Nastase személyesen is találkozott Medgyessy Péterrel. A szocialista politikus értékesnek és hasznosnak nevezte a megbeszélést. Nastase újságírók előtt kijelentette, hogy nagyra értékeli az MSZP támogatását a NATO-csatlakozás vonatkozásában. Külön köszönetet mondott azért, hogy az MSZP nem írta alá azt a kezdeményezést, hogy Románia és Bulgária nélkül történjen az Európai Unió bővítése az első körben. Ezért is értékeljük, hogy a megállapodásban szerepel: Magyarország támogatja Románia EU-csatlakozását - szögezte le a román miniszterelnök. Szent-Iványi István (SZDSZ) emlékeztetett rá: pártjának mindig is az volt a véleménye, hogy a kedvezménytörvény rossz törvény. A munkavállalást illetően a kormány most a lehető legrosszabb megoldást választotta. Az Orbán-Nastase megállapodás hátrányos helyzetbe hozza majd a magyarországi munkavállalókat. A Független Kisgazdapárt üdvözli, hogy a státustörvényt illetően sikerült megegyezésre jutnia a magyar, illetve a román miniszterelnöknek, de rendkívül veszélyesnek tartja a magyar munkaerőpiacra nézve, hogy román állampolgárok is vállalhatnak majd munkát munkavállalási engedély nélkül. Győri Béla, a MIÉP szóvivője szerint pártja sokkal tapintatosabban és ügyesebben kezelte volna a román munkavállalók kérdését. /Munkaerőpiacukat féltik a magyar pártok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke üdvözölte a megállapodás létrejöttét, amelyhez elmondása alapján az RMDSZ is hozzájárult. A dokumentum egyaránt fontos a státustörvény alkalmazása, a kedvezményezettek és a magyar-román viszony szempontjából. Markó cáfolta, hogy a jogszabály az erdélyi magyarság kivándorlásához járulna hozzá. /Markó üdvözli a megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Magyarországon a külföldiek munkavállalása szabályozott, tehát minden polgár munkahelye biztosított lesz úgy a jövőben, mint a múltban is - reagált Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára Medgyessy Péter aggodalmaira. Az államtitkár közleménye szerint "sajnálatos, hogy Medgyessy Péter az emberek felesleges riogatásával saját rövid távú kampánycéljait fontosabbnak tartja a nemzetpolitikai érdekeknél". A szezonális munkavállalás kiszélesítéséről Romániával megkötött megállapodás nem kötelezi Magyarországot a többi szomszédjával szemben. - Egyfelől azért, mert Románia esetében mindezt külön egyezmény szabályozza, másfelől azért, mert ilyen igényt nem is fogalmaztak meg - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Németh Zsolt tudatta azt is, hogy a szocialista miniszterelnök-jelölt eljárását sajnálatosnak tartja, mert a megállapodás aláírásának előestéjén a kormány egyeztetett a parlamenti pártok képviselőivel, így Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével is. A külügyi államtitkár közleményében kifejezésre juttatta: bízik abban, hogy az MSZP továbbra is támogatja a 2002. január elsején hatályba lépő törvényt, amely "hozzájárul a határon túli magyarság szülőföldjén történő megmaradásához, a nemzet felemelkedéséhez". - Az MSZP szerint Németh Zsolt nem ismeri a helyzetet. Úgy látják: Németh Zsolt állításával ellentétben már most is gondot okoz az országban a magyar dolgozók elhelyezkedése, amely a román vendégmunkások beáramlásával csak rosszabb lesz. Kiss Péter, az MSZP frakcióvezető-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország munkaerőpiaca harmada, mint Romániáé. Jelenleg Magyarországon a regisztrált munkanélkülieken kívül 648 ezer olyan ember van, aki már kiszorult a munkanélküli ellátásból. /Németh Zsolt: Az MSZP-nek fontosabbak a kampánycélok a nemzetpolitikai érdekeknél. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Az elmúlt hónapok vitái miatt az utolsó percig lehetetlennek tűnt a közös nevező kialakítása. Adrian Nastase még néhány nappal ezelőtt is kijelentette, hogy a román kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a státustörvény alkalmazását megakadályozza, Budapest pedig azt tette világossá, hogy a jogszabály Bukarest ellenére is életbe lép 2002. január elsejétől. Azonban Adrian Nastase számára óriási presztízsveszteség lett volna, ha kifogásai ellenére léptetik életbe a jogszabályt. A "Felek" végül komolyabb presztízsveszteség nélkül kerültek ki a vitából. Azzal, hogy a magyar szezonális munkaerőpiac megnyílik valamennyi román állampolgár számára, illetve a vegyes házasságokban a román hozzátartozókra nem vonatkoznak a törvény nyújtotta kedvezmények, a jelek szerint megnyugtatta a jogszabályt kezdettől fogva diszkriminatívnak kikiáltó Bukarestet. Olyannyira, hogy lemondott a magyar igazolvány megvétózásával kapcsolatos terveiről is. Amint az várható volt, a hazai média a román diplomácia bravúros sikerének könyvelte el az eseményt, Budapest térdre kényszerítéséről harsogva. A magyar sajtó hosszan idézi az olcsó román munkaerőnek a beáramlásával riogató politikusokat. Ezek közül a leghangosabb a Magyar Szocialista Párt, a Fidesz legesélyesebb vetélytársa az alig néhány hónap múlva Magyarországon sorra kerülő választásokon. A szocialisták szerint az Orbán-kormány többmillió román munkavállalót akar rászabadítani a magyar munkaerőpiacra, az óriási bérverseny pedig negatívan érintheti a magyar fizetések színvonalát. A nyilatkozók arról nem szólnak, hogy a szoros baráti kapcsolatokat ápoló magyar és román szocialisták egymás közt hogyan intézték el a román munkavállalók "elszabadításával" kapcsolatos ügyet. /Székely Kriszta: Megállapodtunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"