"Nyílt fórumot hirdetett nov. 21-ére Székelyudvarhelyen az UPE (az Udvarhelyért Polgári Egyesület), gyertyás körmenettel. Kb. ötszázan gyülekeztek a művelődési házban, helyiek, de más, távolabbi vidékről is - Csíkból, Gyergyóból, Erdővidékről - megjöttek a független polgármesterek. Ez a félezres tömeg az országos, meg a határon túli és a helyi tévé kameráinak keresőjében nagyon fegyelmezett volt. Az RMDSZ korábbi véleménye szerint a nézetek ütköztetése szervezeten belüli dolog. A nyílt fórumon Szász Jenő polgármester vázolta az UPE helyzetét, azt a konfliktus-magot, ami pontosan a múlt választások óta nem enged percnyi nyugvást Székelyudvarhelyen. Kincses Előd Marosvásárhelyről ugyancsak a legutóbbi választásoktól indul: hogy most, ami Vásárhelyen van, az RMDSZ kihagyása... Sok hozzászólás volt, az UPE megjelenését, szerepét, esélyeit vázolták. Petíciót nyújtottak át a helyi médiumoknak, arra ösztökélve azokat, hogy legyen tárgyilagos a tájékoztatás. A két megoldás: vagy az RMDSZ másítson az UPE-val szembeni ellenállásán, vagy új választások elébe néz Udvarhely. /(Oláh István): Nyílt fórum és gyertyásmenet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A tiltakozó megmozduláson jelen volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a város díszpolgára. "Tiltakozunk az ellen, hogy közel 5000 magyar polgár választási jogát próbálja semmibe venni a helyi RMDSZ, a szervezet csúcsvezetése és a román kormány - áll abban a kiáltványban, amelyet a helyi művelődési házban tartott fórum mintegy 5-600 résztvevője fogadott el. A fórumon Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere azt hangsúlyozta, hogy "az RMDSZ a román kormány nevében jár el egy magyar érdekvédelmi szervezet ellen". Tőkés László beszédében leszögezte: nem csak az UPE mellett foglal állást, hanem azon nemzeti és demokratikus értékek mellett is, amelyeket képvisel. Az RMDSZ-nek nem lehet célja a magyar kezdeményezések elnyomása. A püspök beszéde után felolvasták a Testvérharc, avagy magyarral üttetni a magyart című írását is, amelyben Tőkés László kifejtette, hogy az UPE elleni politikai kampány és támadássorozat közvetve az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés (RT) RMDSZ platformot veszi célba, illetve - az RT és a Fidesz-Magyar Polgári Párt közötti szoros kapcsolatok által - közvetve a legnagyobb magyar kormánypártot és a magyar kormányt is. A fórumon felolvasták Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök és Tőkés László közös nyilatkozatát, amelyben az aláírók szorgalmazták az egyre inkább elmérgesedő ügyben az egymással szemben álló felek megegyezését. Ugyancsak felolvasták Németh Zsoltnak, a külügyminisztérium politikai államtitkárának Szász Jenőhöz intézett táviratát, amelyben a magyarországi politikus együttérzéséről és támogatásáról biztosította Szász Jenőt a magyarság érdekében kifejtett munkájában. A nyílt fórum után a szervezők tiltakozó aláírásgyűjtést indítottak, /MTI, Tiltakozó nagygyűlés. Felolvasták Németh Zsolt táviratát Szász Jenőhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"

"A helyi közigazgatási törvény (215/2001) előírja a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát azokon a településeken, ahol az illető nemzetiség lélekszáma meghaladja a húsz százalékot. A törvény alkalmazását szabályozó végrehajtási utasítás is elkészült, így annak a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően kötelező az anyanyelv használata a közigazgatásban, annak akadályozása pedig kihágást jelent és büntethető. A törvény alkalmazási szabálya értelmében a helyi és a megyei tanácsok ülései napirendjét a sajtó vagy más tájékoztatási eszköz útján az illető nemzeti kisebbség nyelvén is közölni kell, a román nyelven jóváhagyott tanácsi határozatokat egyidőben fordításban kell ismertetni a helyi közösséggel. Az ülések jegyzőkönyveit az állam hivatalos nyelvén kell elkészíteni. A polgári házasságkötést kérésre úgyszintén a kisebbség nyelvén végezheti az illető nyelvet ismerő anyakönyvezetői tisztviselő, az anyakönyvi dokumentumokat azonban az állam hivatalos nyelvén kell jegyezni. A nemzeti kisebbségek szóban és írásban anyanyelvű beadványokkal fordulhatnak a helyhatóságokhoz, azok kötelesek az illető nyelven is tájékoztatni döntésükről a kérelmezőt. A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok értelmében a két- vagy többnyelvű helységnév illetve intézmény "táblákat" a román nyelvűhöz hasonlóan kell elkészíteni, és a normák hatályba lépésétől kezdődően legkésőbb 90 napon belül kell kivitelezni. A Hivatalos Közlönyben való magjelentetését követően részletesen megismerhetik a polgármesterek és a tanácsok a törvény alkalmazásának normáit, melyeknek zárórendelkezései meghatározzák a kihágásokat büntető rendelkezéseket is. /(Fejér László): Büntethető az anyanyelv használatának akadályozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"

"Első ízben rendezik meg a Háromszéki Magyar Kórustalálkozót Sepsiszentgyörgyön, nov. 23-25-én, amikor 17 kórus műsorában gyönyörködhetnek a hallgatók. A háromszékiek mellett csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi és határon túli kórusok is fellépnek. Többek között: a sepsiszentgyörgyi Evangélikus Egyházközösség Kórusa, a Magyar Férfidalárda, a Kriza János Unitárius Vegyes Kar, a Cantus Firmus vegyes kar, a Vox Humana kamarakórus, a zágoni Mikes Kelemen Kórus, a Szemerjai Református Dalárda, a Sepsibodoki Református Egyházközösség Vegyes Kara, az uzoni Szivárvány női kar, a kézdivásárhelyi Cantus, a baróti Rozmaring kórus, a sepsiszentgyörgyi Laudate és a Pro Musica kamarakórus, a csíkszeredai Harmónia kamarakórus, a marosvásárhelyi Nagy István ifjúsági vegyes kar, a kolozsvári Vox Culturis kamarakórus és a miskolci Bartók Kórus, amely vasárnap az új római katolikus templom szentelése alkalmából lép színre. /Háromszéki Magyar Kórustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"

"Kézdivásárhelyen november 17-én került sor a szebeni Lucian Blaga egyetem tanévnyitójára. A Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ étkezdéjének termében mintegy 200 első és másodéves hallgató volt jelen. A jelenlevőket Gábor Rezső igazgató köszöntötte, üdvözölte az egyetem jelen levő tanárait. A tanévnyitót dr. Dorin Stoicescu egyetemi tanár, dr. Stoicescu Lucia lektor és dr. Gligor Ciontea prorektor, az Alma Mater Alapítvány igazgatója tisztelte meg jelenlétével. A 2000-2001-es tanévre 750-en iratkoztak be, mára mindössze 290 hallgató maradt. Az idén 165 elsőéves egyetemistát tartanak számon. Dr. Gligor Cionteahoz, az Alma Mater Alapítvány elnökéhez a jelenlevők több kérdést intéztek: miért nem kaptak tankönyveket, a tanárok miért nem tartanak órát, ill. mi történik azokkal az osztályokkal, melyeknek létszáma megcsappant. /Bartos Lóránt: 290 másodéves hallgató maradt. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./"

"Nov. 23-án Corneliu V. Tudor felszólalásával kezdődött el a Nagy-Románia Párt (NRP) két napig tartó kongresszusa. Az NRP kongresszusán a parlamenti pártok egyetlen képviselője sem jelent meg, jóllehet mindegyikük meghívást kapott. Jelen voltak azonban Irak, Irán, Nigéria, Kuba, Korea, Kína, Svédország és Kanada romániai nagykövetségeinek képviselői. Tudor, az NRP elnöke ismét megragadta az alkalmat, hogy kérje - a szerinte - "terrorista szervezetnek", az RMDSZ-nek törvényen kívüli helyezését és Miron Cozma bányászvezér szabadlábra helyezését. A kongresszuson jelen volt a párt főtitkára, Gheorghe Funar is, aki ez alkalommal bemutatta Az RMDSZ fekete könyvét, és rámutatott arra, hogy a NRP új eszközökkel kellene hogy szembeszálljon az RMDSZ-szel. Így a párt bizalmatlansági indítványt nyújthatna be a képviselőházba, a Kovászna és Hargita megyei románok helyzetét illetően, valamint olyan határozatok meghozatalát mozdíthatná elő, amely a románellenes szervezetek tulajdonában levő fegyverek és lőszerek begyűjtésére vonatkozna. Végül Funar polgármester a kormánypárthoz szóló felhívás megszerkesztését helyezte kilátásba, amelyen felszólítanák a kormánypártot, hogy bontsa fel az RMDSZ-szel kötött együttműködési szerződést. /Kongresszust tart a Nagy-Románia Párt. Távolmaradtak a parlamenti pártok képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"A Krónika napilap birtokába jutott annak a levélnek, amelyet a román kormányfő adott át magyar kollégájának, Orbán Viktornak a múlt heti román-magyar kormányfői találkozó alkalmával. A levélhez csatolva található az a dokumentum, amely a román kormány konkrét ellenvetéseit tartalmazza a magyar státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnöknek átadott dokumentumhoz Adrian Nastase román miniszterelnök egy levelet is csatolt. Ebben Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy a román kormány több európai intézmény, illetve ezek képviselőinek állásfoglalása alapján állította össze észrevételeit. A felsorolás az Európa Tanács konzultatív szerveként működő Velencei Bizottság október 19-i jelentésével kezdődik, majd kitér az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának október 26-i nyilatkozatára, végezetül megemlíti az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentését. "Ezeknek a dokumentumoknak a fényében a szomszédos országokban élő magyarok törvénye nincs összhangban az európai normákkal, illetve a kisebbségek és az emberi jogok területén érvényes nemzetközi szabályozásokkal" - mutat rá levelében Nastase, említve, hogy az Európai Bizottság jelentése világosan kimondja: a törvény ellentétben áll az Európában uralkodó kisebbségvédelmi normákkal, a Velencei Bizottság következtetéseivel, és sérti az amszterdami egyezményben lefektetett diszkriminációellenes elveket. Nastase utal ugyanakkor Erik Jürgensnek, az Európai Parlament emberjogi bizottsága elnökének javaslatára, mely szerint a törvény alkalmazását fel kell függeszteni. Adrian Nastase leszögezte, ha a magyar fél nem talál elfogadható megoldást a román javaslatokra, "a román fél kötelezve érzi magát, hogy minden lépést megtegyen a magyar törvény életbe léptetése révén keletkező negatív következmények megelőzésére". A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a román fél kész volt a párbeszédre rögtön a Velencei Bizottság jelentésének nyilvánosságra hozatalát követően, javaslatcsomagját pedig az RMDSZ vezetésével folytatott tárgyalásokon közölte. "Ezt a magyar fél visszautasította. A román fél továbbra is kész a párbeszédre, és kész meghallgatni minden ésszerű javaslatot, amely a magyar törvény miatt keletkezett gondok megoldását célozza" - írta Nastase az Orbán Viktornak átnyújtott levélben. A dokumentumhoz csatolt észrevételek három részre osztva párhuzamosan közlik a magyar törvény kifogásolt részét, illetve a Velencei Bizottság, illetve a román kormány ezekkel kapcsolatos ellenvetéseit. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán: Törölni kell a jogszabályból a preambulum 5. bekezdését, amely szerint a törvény célja "a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása". A román fél jónak látná, ha a magyar hatóságok hivatalos nyilatkozatban leszögeznék: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszerződés előírásait. A törvényt olyan értelemben kell módosítani, hogy célkitűzései ne csak a szomszédos országokban, hanem az egész világon élő magyarokra érvényesek legyenek. Törölni kell a szövegből azokat az előírásokat, amelyek nem magyar személyek számára is biztosítanak kedvezményeket. (A törvény szerint a jogszabály hatálya kiterjed a meghatározott személy "együtt élő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek"). A román fél egyetértése sine qua non feltétel a törvénymódosítás, illetve az alkalmazási normák elfogadása folyamatában. A román fél hangsúlyozza, hogy magában a konzultáció, konkrét eredmények nélkül, nem elégséges, ha nem felel meg a nemzetközi közösség elvárásainak a román-magyar párbeszédet érintően. A román fél tájékoztatást vár a kedvezményekre, illetve az ezekkel kapcsolatos procedúrákra vonatkozóan, ha azok Románia területén zajlanak. A román fél úgy gondolja, hogy a határon kívül élő románok, illetve magyarok oktatásával kapcsolatos kérdések rendezésére a legmegfelelőbb alapot a Románia és Magyarország között megkötött oktatásügyi egyezmény képezi. A román fél úgy gondolja, hogy a magyar törvényt módosítani kell olyan módon, hogy az a kedvező bánásmódot csak a kisebbségek kulturális identitásának megőrzése terén biztosítsa, nem pedig az oktatás teljes területén. A román fél úgy gondolja, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányai között megkötött szerződés 6. cikkelye - amely szerint "a szerződő feleknek biztosítaniuk kell a másik ország kutatói és kulturális személyiségei számára a bejutást könyvtárakba, archívumokba és múzeumokba kutatás céljából, ha tiszteletben tartják az ország törvényeit - méltányos alapot képezne hasonló kedvezmények biztosítására az etnikai eredetre való tekintet nélkül. Ezen a területen a román fél előzetes beleegyezésére van szükség minden egyoldalú magyar kezdeményezést érintően. Törölni kell a törvényből az egészségügyi szolgáltatások árának visszatérítésére vonatkozó kedvezményeket. Törölni kell a Magyarország területén való munkavállalási jogra és a kapcsolódó kötelezettségekre (társadalombiztosítási hozzájárulás) vonatkozó összes kitételt. Mindazonáltal, ha a kétoldalú megállapodások azonos feltételeket szabnak a szomszédos országok összes állampolgára számára, ezek az előírások megmaradhatnak, azzal a megjegyzéssel, hogy az összes külföldi állampolgár egyforma elbírálásban részesül. Az újonnan kötendő vagy újratárgyalandó egyezményekben világosan le kell szögezni, hogy ezek elsőbbséggel bírnak a belső jogszabályokkal szemben. Módosítani kell a törvénynek a konzulátusok szerepére vonatkozó előírásait. Szerepüket pontosan meg kell határozni, hogy az ne álljon ellentétben a román-magyar kétoldalú konzuli megállapodással vagy más, a területre vonatkozó elvvel. Egyetlen, a román törvénykezés hatálya alá tartozó entitás számára sem szabhat meg kompetenciákat egy idegen törvény. Az ajánlószervezetekkel kapcsolatos összes előírást törölni kell. Az igazolvány nem tartalmazhat adatokat birtokosa etnikai eredetére vonatkozóan, csupán az azonosításhoz szükséges személyes adatokat (név, állampolgárság, születési idő, lakhely) foglalhat magába. Ugyanakkor világosan le kell szögezni, hogy a magyar hatóságok nem tárolhatják e személyek adatait statisztikai célokból. A román fél beleegyezése szükséges a határon túli magyar szervezeteknek nyújtandó magyar támogatáshoz. A román fél beleegyezése nem biztosított, ha a román törvénykezés szempontjából ezek a szervezetek törvényellenes tevékenységet folytatnak. A magyar törvényben (amely pozitív diszkriminációt alkalmaz) külön előírásnak kell rendelkeznie a pozitív diszkriminációs intézkedések átmeneti voltáról. /Szőcs Levente: Módosítani és törölni kell. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 23-án Kolozsváron a magyar történelmi egyházak, az országos magyar civil szervezetek és az RMDSZ képviselői megalakították a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazását felügyelő testületet. A hárompillérű testületnek összesen 28 tagja van: 9 az egyházak, 9 a civil szervezetek és 9 az RMDSZ részéről, amelyet kiegészít a szövetségi elnök személye, aki az új működési szabályzat szerint legalább havonta egyszer összehívja a testületet. A résztvevők részletes tájékoztatót hallgattak meg a státustörvény alkalmazásának eddigi stádiumáról. A magyar kormány január elsejétől alkalmazza a magyar kezdvezménytörvényt. Az Országos Felügyelő Testület mintájára egy-két heten belül valamennyi magyarok lakta megyében megalakul a Területi Felügyelő Testület. Rövidesen kiírják a pályázatokat az országos, a területi és a helyi irodák alkalmazottjainak a toborzására, akiknek feladata lesz a magyar igazolványt igénylők által kitöltött kérdőívek átvétele, a számítógépes adatbevitel és ennek továbbítása az illetékes magyar szervek felé. A testület következő ülésén fognak arról dönteni, hogy a kb. 1200 romániai magyar civil szervezetből melyeknek fogadják el tagsági igazolványát bizonyító okiratként. /Makkay József: Előkészületek a státustörvény alkalmazására. Megalakult az Országos Felügyelő Testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 23-án bensőséges megemlékezéssel kezdődött a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem által a hazai magyar felsőfokú színészképzés 55. évfordulója alkalmával szervezett kétnapos rendezvénysorozat. Az intézet volt és jelenlegi tanárai, diákjai, a Nemzeti Színház színművészei, rokonok, ismerősök lerótták kegyeletüket a hajdani rektorok sírjánál. A református temetőben Szabó Lajos, a katolikus temetőben Tompa Miklós és Csorba András nyughelyeinél. Kovács Levente, a magyar tagozat tanszékvezető tanára, Béres András rektor és Ion Doljan, a román tagozat tanszékvezető tanára személyes emlékeiket idézték fel. /Vajda György: Tisztelgés Thália nagyjai előtt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./ "

"Nov. 24-én Octav Cozmanca közigazgatási miniszter úgy nyilatkozott: Hargita és Kovászna megyében 2001 elejéig "voltak gondok", de az új kormány hivatalba lépését követően mindent megtettek az állam fennhatóságának és befolyásának növelésére. Cozmanca kifejtette: mihelyt megtörtént a hatalomváltás, a "kérdést" kézbe vették, és nagy mértében sikerült helyreállítani a román állam fennhatóságát a két székely megyében. A miniszter szerint akadnak még megoldatlan kérdések. Példaként a két megyéből távozott románok helyzetét említette. Hozzátette: a "hiteles és felelősségteljes" kormányzás érdekében intézkedéseket Maros megyében is hoztak. - Felléptünk a prefektúrák vezetősége, az itteni személyzet, illetve a magyar többségű városi tanácsok esetében. Az üléseket például nem tarthatják többé magyar nyelven anélkül, hogy ne biztosítsák a fordítást, és az iratokat ne román nyelven állítsák össze - fogalmazott a közigazgatási miniszter. Markó Béla RMDSZ-elnök nov. 25-én az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a fentihez hasonló kijelentések, a magyarságot érő ismétlődő támadások, a Szociáldemokrata Párt belső ellentéteinek tudhatók be. /Magyarázkodás Har-Kov ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja nyilvánosságra hozta a nov. 3-án és 4-én Kovásznán tartott rendkívüli országos gyűlésének határozatait. A határozat szerint az EMK részt kíván venni - az RMDSZ keretén belül - Románia alkotmánya módosításának előkészítésében; szorgalmazza a kettős, román-magyar állampolgárság gondolatának gyakorlatba ültetését, ennek szellemében pedig üdvözli a státustörvényt mint a magyar kormány egy fontos lépését a trianoni határokon kívül élő magyarság nemzeti egyenjogúsításáért. Ugyanakkor ellenérzésüket fejezték ki a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés magyarságpolitikája, Tőkés László elmarasztalása, a státustörvény-ellenes kirohanásokkal szemben tanúsított enyhe magatartás iránt. A EMK feladataként jelölte meg tevékenységének az RMDSZ-beli testvérplatformok, illetve demokratikus elveket valló civilszervezetek tevékenységével való összehangolását, valamint a tiltakozást a román kormányzat székelyföldi, az ottan élő magyarság nemzeti öntudatának gyengítése miatt folytatott betelepítési programjai ellen. Az EMK tagsága a tudatosan vállalt keresztény erkölcsi értékrend jegyében elutasítja a nemzetközi terrorizmus minden formáját, és egyben kinyilvánítja, hogy valamennyi népnek - faji, vallási, civilizációs és bármilyen egyéb különbség tekintetbe vétele nélkül - joga van az önrendelkezéshez. /Az EMK a nemzeti egyenjogúsításért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"A Népszabadság értesülései szerint leghamarabb áprilistól élhetnek a státustörvény kedvezményeivel az érintettek. A külügyi szóvivő szerint január 1-jén ugyan életbe lép a törvény, de akkor még csak a kedvezményekhez és támogatásokhoz való hozzájutás előkészítése kezdődik meg. A magyarigazolványok kiadása még hónapokba telhet. Eközben intenzív egyeztetés folyik Romániával és Szlovákiával. Varga Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője hasonlóképpen nyilatkozott, megfogalmazása szerint a kedvezményezettek nem fogják azonnal megkapni az igazolványokat. Horváth Gábor, a magyar kormány külügyi szóvivője a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nem késésről, csupán értelmezési problémáról van szó. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Népszabadságnak elmondta: a magyar kormány elegendő információt szolgáltatott az RMDSZ-nek ahhoz, hogy a törvény alkalmazását előkészítő munkálatokat megkezdjék, a konkrét végrehajtási utasításokat azonban még nem kapták meg. Takács úgy vélte: a velencei bizottság (az Európa Tanács konzultatív testülete), jelentése lehetővé teszi a határon túli magyar szervezetek számára, hogy olyan információkat nyújtsanak, amelyeket az államigazgatás másképp nem tud megszerezni, s ezt a tevékenységet a román kormány sem kifogásolhatja. /(princz): Hónapokba telik az ajánlások elbírálása. Státusmagyarság: négy hónap késéssel. = Szatmári Friss Újság (Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./"

"Szabad identitásválasztás címmel szervezett nov. 21-én konferenciát Budapesten a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közreműködésével. A kerekasztal-beszélgetéseken magyar és külföldi politikusok, jogászok, határon túli magyarok szervezeteinek képviselői mondták el véleményüket a nemzeti identitásról, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényről és annak nemzetközi visszhangjáról. Martonyi János (külügyminiszter, Magyarország) bevezető előadásában a nemzet fogalmának történelmi kialakulásáról és az évszázadok folyamán bekövetkezett változásairól beszélt. Fernand de Varennes (nemzetközi jogász, Ausztrália) felhívta a figyelmet az agresszív nacionalizmus felerősödésének riasztó jelenségére. A státustörvény kapcsán kialakult vitával kapcsolatban sajnálatosnak nevezte, hogy egyes államok kormányai veszélyben érzik magukat, amiért Magyarország segítséget kíván nyújtani a határain kívül élő magyar közösségeknek. Smaranda Enache (a Pro Európa Liga társelnöke, Románia) értékelte a Pro Minoritate Alapítvány hozzájárulását egy konstruktív román-magyar párbeszédhez. /Guther M. Ilona: Konferencia a szabad identitásválasztásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 24-én nyilatkozatot adott ki, az RMDSZ nevében, a magyarellenesség ügyében. "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint a romániai magyar közösség legitim érdekvédelmi szervezete, egyre nagyobb aggodalommal figyeli az utóbbi időben a közéletben eluralkodó magyarellenes megnyilvánulásokat. Ennek egyfajta összegezése a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság jelentése, amely teljes egészében ellentmond annak, amit felelős román politikusok itthon és külföldön hivatalos álláspontként hirdetnek. Ez a dokumentum ugyanis az országot instabilnak mutatja be, megkérdőjelezi a magyar közösség jogos törekvéseit és a nemzetbiztonságot fenyegető etnikai konfliktusok veszélyét idézi fel. Veszélyforrásnak tűnteti fel az anyanyelvű oktatást, a nyilvános anyanyelvhasználatot, az anyanyelvű tájékozódást, sőt, még a vállalkozást és tulajdonszerzést is, ha ezáltal magyar nemzetiségű személyek gyarapodnak. Kovászna, Hargita és részben Maros megyéről szóló - és mellesleg minden parlamenti eljárási szabályt súlyosan megszegő - jelentés tulajdonképpen nemzeti elnyomásra és a más etnikumok elleni gyűlöletre uszít leplezetlenül. Mindeddig azt reméltük, hogy az RMDSZ-szel való kormánypárti együttműködés nemzetközi síkon is elismert gyakorlata hozzájárul a bizalmatlanság feloldásához, és a kölcsönös bizalomra ép1tve, közösen a huszonegyedik századi fejlődés főáramába segíthetjük Romániát., hogy megtalálja helyét a demokratikus értékekre alapozott egységes Európában. Ennek a politikai döntésnek számunkra és az egész ország számára is fontos eredményei születtek az elmúlt hónapokban. Az RMDSZ támogatásával elfogadott reformintézkedések, a tulajdonviszonyokat rendező jogszabályok, a helyi közigazgatás reformjának folytatása, a kisebbségek jogállásával kapcsolatos kormányzati intézkedések egyértelműen beilleszkednek Románia integrációs törekvéseibe. Mindezeket az eredményeket ássák alá az elmúlt hetek fejleményei. Úgy ítéljük meg, hogy az éppen mostanság tízéves "Hargita-Kovászna jelentés" szándékai elevenedtek meg, és akik ezekkel az eszközökkel élnek egyidejűleg akarják a magyar közösség jogos igényeit elfojtani, és az egyébként is lassú általános reformfolyamatot visszafordítani. Ezt észre nem venni végzetes történelmi rövidlátás. A Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság jelentése tényekkel alá nem támasztott hazug rágalmak sorozata, amely a többségben magyarok által lakott megyéket idegen testként kezeli. Ezt a példátlan támadást többek közt azért sem tekinthetjük elszigetelt esetnek, mert jól beilleszkedik az elmúlt hetekben tapasztalt hasonló megnyilatkozások sorába, akár a tankönyvek, akár a csángók anyanyelvtanulási törekvései szolgáltak ezek ürügyéül. Sajnálattal kell megállapítanunk ugyanakkor, hogy a magyarellenes kampány a demokratikus ellenzék pártjaiban is támogatókra talált, veszélybe sodorva azokat az elvi-eszmei értékeket, amelyeket négy év közös kormányzása alatt teremtettünk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is meggyőződése, hogy többég és kisebbség harmonikus együttélése a belső és egyúttal a nemzetközi stabilitás fontos eleme. Szövetségünk nem mond le a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek következetes képviseletéről. Céljaink nyilvánosak és változatlanok: kivívni a magyar nemzeti közösség szülőföldön való magmaradását biztosító jogi és politikai feltételeket. Nem tántoríthat el ettől semmiféle magyarellenes hangulatkeltés, mert törekvéseink jogosak, és minden tekintetben összhangban állnak a mai Európa eszmeiségével, a jogállamiság követelményeivel, Románia alapvető és hosszú távú érdekeivel. Az ország integrációs esélyeit kihasználni csak egyértelmű programmal, csak félreérthetetlen európai irányultsággal lehetséges, és erre nem alkalmas az olyan kétarcú politika, amely nem képes fékentartani saját visszahúzó erőit. Éppen ezért határozott állásfoglalást várunk el minden felelős politikai erőtől, az államelnöktől, a kormánytól, a miniszterelnöktől. A parlamenti pártoktól, egyértelmű jelzést az egész társadalom számára, hogy a hosszú évtizedeken át gyakorolt asszimilációs hatalmi politikának ma már nem lehet esélye Romániában. /Nyilatkozat magyarellenesség tárgyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

"Adrian Nastase miniszterelnök pontosítást kért a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), hogy valóban megsértik-e az ország törvényeit Hargita és Kovászna megyében - jelezte nov. 26-án Octav Cozminca közigazgatási miniszter. Cozminca hozzátette: jelenleg nincsenek olyan jelzések, hogy ebben a két megyében megsértenék a törvényeket. Mint mondta, "bizonyos területeken az elmúlt évig csorbult az állam hatalma, de ez a helyzet már rendeződik". Rus belügyminiszter feltehetően magyarázatot ad majd a kormánynak is. A miniszter közölte, hogy Hargita és Kovászna helyzetéről a miniszterelnök december második felében szól majd a parlamentben. - Az RMDSZ határozottan elítélte a magyarellenes támadást. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság Kovászna, Hargita és részben Maros megyéről szóló jelentése leplezetlenül nemzeti elnyomásra és a más etnikumok elleni gyűlöletre uszít. Az RMDSZ határozott állásfoglalást, egyértelmű jelzést kért minden felelős politikai erőtől, az államelnöktől, a kormánytól, a parlamenti pártoktól, hogy a hosszú évtizedeken át gyakorolt asszimilációs hatalmi politikának ma már nem lehet esélye Romániában. /A kormányfő pontosítást kér. A "helyzet" már rendeződik? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./"

"A magyar kormány nov. 24-én a státustörvény alkalmazási módozatairól tárgyalt. Borókai Gábor magyar kormányszóvivő nyilatkozata szerint a kabinet kidolgozta a státustörvény magyarigazolványainak kiadására vonatkozó végrehajtási rendeletet. Közölte azt is: a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletét az Európai Tanács velencei bizottsága állásfoglalásához igazítják. A kormány véglegesítette a státustörvényből adódó utazási kedvezményeket is. Ennek értelmében a hat év alatti és hatvanöt év feletti személyek a jövő év elejétől ingyenesen utazhatnak valamennyi magyarországi tömegközlekedési eszközön. A határon túli magyar pedagógusok és diákok pedig olyan utazási kedvezményben részesülhetnek Magyarországon, mint a magyar állampolgárok. A magyar kormány megváltoztatta a kiváló és érdemes művész címek, babérkoszorúk adományozását szabályozó rendeletet is. Így a jövőben ezeket nemcsak magyar állampolgárok kaphatják meg, hanem azok is, "akik a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett, kimagasló, példamutató tevékenységet végeznek". /Még sok a nyitott kérdés a státustörvény végrehajtásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt 58 képviselője által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítványt vitatott meg nov. 26-án a képviselőház plénuma. A liberális és a demokrata képviselők az egészségügy súlyos anyagi helyzete miatt nyújtották be indítványukat, jelezve, hogy ha a kormány sürgősen nem lép, a hazai egészségügyi ellátás pénz hiányában működésképtelenné válhat. A két ellenzéki párt kezdeményezését a nagy-romániások kezdettől fogva támogatták. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő a szavazás előtt jelezte: a jelen lévő 16 RMDSZ-képviselő a bizalmatlansági indítványt támogatja. A tavalyi választások óta az RMDSZ először szavaz egységesen a kormány ellen, ami jelzésértékű az elmúlt napok igen kemény magyarellenes megnyilvánulásaira. A többi kisebbség képviselőit a kormánynak sikerült meggyőznie, így a szavazás végeredménye: 128 a bizalmatlansági indítvány ellen és 116 mellette. /Ellenzékként szavazott az RMDSZ. Támogatta a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"Nov. 26-án Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára bejelentette: büntetőfeljelentést tett az ügyészségen a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazására létrehozott Országos Felügyelő Testület tagjai ellen. Szerinte a testület tagjai megszegték az alkotmányt és a nemzetbiztonsági törvényt, mert a státustörvény alkalmazására létrehozott Országos Felügyelő Testület megsérti az egységes román állam integritását. Arra kéri az ügyészség képviselőit, indítsanak büntetőjogi pert a testületet alkotó személyek ellen. /(k. o.): Büntetőfeljelentés az Országos Felügyelő Testület tagjai ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"Szinérváralja évente megemlékezik nagy fiáról, néhány esztendeje testvérvárosával együtt. A sárváraik éppen úgy magukénak vallják Sylvester Jánost, mint a váraljaiak. Nov. 24-én emlékünnepségen a sárváriak is rangos küldöttséggel képviseltették magukat. Dr. Gábor Csilla irodalomtörténész, kolozsvári egyetemi tanár elsősorban a nagy humanistát és bibliafordítót idézte meg. A Sárvár üzenetét tolmácsoló Gróf István alpolgármester azt a reményét is kifejezte, hogy a státustörvény alkalmazása révén még közelebb kerülhet az, ami összetartozik, vagyis a nemzet szétszabdalt részei. Hasonlóan vélekedett Szinérváralja másik jeles szülötte, dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke is. Szilágyi Béla tanár, az RMDSZ helyi elnöke bejelentette: Szinérváralja szobrot állít a magyar és az egyetemes kultúra nagy alakjának, Sylvester Jánosnak! A szobor a városka egyik legszebb terén, a református templom előtt fog állni. A költségek előteremtésében a testvérváros is segít. Az avatóünnepségre 2003-ban, Sylvester János születésének 500. évfordulóján kerül sor. /Sike Lajos: Szobor Sylvester Jánosnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

"Nov. 25-én zajlott Csíkszeredán az a megbeszélés, melynek témája a moldvai magyar oktatás volt. A beszélgetésen a Csíkszeredában tanuló csángó gyermekek vettek részt nagy számban, akik a beszélgetés kezdetén Borbáth Erzsébet tanárnő vezetésével egy sor gondolatébresztő idézetet olvastak fel magyar gondolkodóktól. Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő szerint Hargita megyében kell kiépíteni egy erős központot Gyimesfelsőlokon, ahol már évek óta folyik a csángó diákok magyar nyelvű képzése. Borbáth Erzsébet, aki már a kilencvenes évek elején a csíkszeredai József Attila általános iskolában sikeresen próbálkozott a Moldvából kihozott gyerekek magyar oktatásával, rávilágított arra, hogy a nehézségek ellenére jelentős eredményt lehetett elérni a tanulókkal, akik közül már többen kolozsvári és magyarországi egyetemeken szereztek diplomát és olyan is van köztük, aki ma otthon saját közösségében magyar nyelvet oktat. Sógor Csaba szenátor szerint nagy szükség lenne arra, hogy a csángó vezetők az RMDSZ-szel egyeztessenek. /(Daczó Dénes): A csángókat is meg kéne kérdezni. Mi valósult meg a tavaly elhangzottakból? ! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

"Az Itthon, Fiatalon Mozgalom közel két éves tevékenység után hivatalosan bejegyezte magát. A Mozgalom létrehozásának alapgondolata volt azon ifjúsági szervezeteknek egy föderációba való tömörítése, amelyek helyi szinten együttműködnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, ugyanakkor hangsúlyt fektetnek a helyi szervezetek, mozgalmak felkarolására, megerősítésére. A Mozgalom jelenleg több mint 80 bejegyzett szervezetet tömörít, hét erdélyi megyéből. Tagsága folyamatosan bővül, hiszen az Itthon, fiatalon mozgalom nyitott minden olyan ifjúsági szervezet irányába, amely felvállalja a fő célkitűzéseit: a szórvány és a vidék felkarolása, a helyi közösségek támogatása, valamint az RMDSZ helyi szervezeteivel való együttműködés. Felvételüket kérték a Magyar Ifjúsági Konferenciába. /Az Itthon, fiatalon mozgalom felvételét kéri a MIK-be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

" Sikeres volt a nov. 24-25-én tartott Csángó Nap Sepsiszentgyörgyön, amelyre közel ötven moldvai magyar vendég érkezett. A fórumon elhangzott: az erdélyi magyarság addig maradhat meg, amíg képes odafigyelni a szórványsorsban élo nemzettársakra. Sylvester Lajos Vagyunk münk es... című filmje után a szerző kifejtette, fontosak ezek a találkozók, hogy a képsorokon megjelenő emberek emléke megmaradjon. Fekete Réka újságíró emlékeztetett, hogy a tavaly óta évente egy-egy csángó napot szerveznek az erdélyi városokban. Sógor Csaba Hargita megyei szenátor volt a meghívottja a Ferencz Csaba újságíró által vezetett, csángósorsot elemző vitának. Többször szó esett Paskai László bíboros múlt heti ,,szerencsétlen nyilatkozatáról": Sylvester Lajos ennek kapcsán úgy fogalmazott, a bíboros szavai felháborítóak, csángó- és magyarellenesek. Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Pusztinai Szent István Egyesület képviselője rögzítette, hogy az Európa Tanács harmadik állásfoglalása kimondja: a csángó népcsoport a magyar kultúrához tartozik, ez pedig új kiindulópontot jelent. Szerinte a csángó szervezetek az elmúlt évtizedben sikerélmény nélkül dolgoztak, továbbá az is nehezíti helyzetüket, hogy még az RMDSZ-nek sincs a csángókra vonatkozó stratégia, koncepció. Tíz év után nagy eredmény - folytatta -, hogy Pusztinán az emberek nyíltan mernek arról beszélni: a pap hazudik, nem mindig minket képvisel. /Mózes László: Csángó nap Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ A becslések szerint még hatvanezren beszélik a csángómagyar nyelvet, az anyanyelvu egyházi liturgia után számuk szaporodna... Pusztinán 232 aláírást gyűjtöttek össze, hogy hetente legalább egyszer magyar misét tartsanak. A plébános egyenként hívatta be a kérelmezőket, és közülük többen visszavonták az aláírásukat. A papok a magyarországi vendégmunka ellen is kampányolnak. Az egyik településen a 150 Magyarországon munkát vállaló férfit bizonyos összeg lefizetése után az olaszok felé irányították. A Sepsiszentgyörgyre érkezett csángó vendégek figyelmeztettek: Vigyázzanak, nehogy magik es arra a sorsra jussanak, mint mü! /Sylvester Lajos: Csángó nap Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./"

"A Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt nyújt be Harkov-ügyben azt követően, hogy a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága visszautasította a liberális frakciók beadványát, amelyben arra szólítják fel Adrian Nastase miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a parlamentet, milyen intézkedéseket hoztak a román állam autoritásának Hargita és Kovászna megyékben történő visszaállítása érdekében. Az NLP felkérte valamennyi ellenzéki pártot, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt. - A képviselőházban nov. 27-én az RMDSZ részéről többen is nyilatkoztak. Antal István, dr. Birtalan Ákos, dr. Garda Dezső, Márton Árpád, Ráduly Róbert és Vekov Károly képviselők a SRI működését ellenőrző parlamenti bizottság elnökének múlt heti nyilatkozatára válaszoltak, elutasítva a jelentésben foglaltakat, a Hargita, Kovászna és Maros megyéket támadó állításokat. /Liberális bizalmatlansági indítvány Harkov-ügyben. Magyarázatot várnak Nastasétól "a székelyföldi állapotokról" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Lemondásra szólította fel nov. 27-én a belügyminisztert és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az RMDSZ képviselői felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a magyar kisebbség őszinte párbeszédet kíván kialakítani a többségi román közösséggel. Az RMDSZ programja egyebek között az állami közigazgatás decentralizációját, a vallási és közösségi javak visszaszolgáltatását, a saját gazdasági, társadalmi és kulturális élethez való jogot sürgeti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságot érő, egyre sűrűsödő támadások nem tesznek jót sem az RMDSZ és a kormány együttműködésének, sem pedig Románia külföldi megítélésének. Hangsúlyozták: a Székelyföld esetében nem lehet az állam hatóságainak térvesztéséről beszélni, hiszen itt a hatóságokat képviselő intézményeket - a prefektúrát, a rendőrséget, a csendőrséget, a katonaságot, az SRI helyi szervezeteit, a számvevőszéket, az ügyészséget - nem magyarok, hanem románok vezetik, akik buzgón teljesítik kötelességüket. Ioan Rus belügyminiszter szóvivője útján közölte, hogy nem kíván érdemben foglalkozni az RMDSZ felszólításával. Ion Stan, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nov. 27-én, a bizottság ülésén kijelentette: fenntartja minden eddigi, a Har-Kov üggyel kapcsolatos állítását. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint azonban az SRI dokumentuma "kitaláció és fikció", komoly kételyei vannak az irat valóságalapját illetően. /Rus és Timofte lemondását követelik. Az RMDSZ visszautasítja az SRI-jelentés vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

"Megengedhetetlen politikai tévedésnek minősítette Kerekes Károly RMDSZ-képviselő nov. 27-én a parlamentben, napirend előtti felszólalásában Ion Iliescu államfő közelmúltban kifejtett véleményét a "magyarok imperialista gondolkodásmódjáról". Ion Iliescu görögországi látogatása során kijelentette: a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok utóbbi időben tapasztalható feszültségét az okozza, hogy a magyarok képtelenek megszabadulni imperialista gondolkodásmódjuktól, ez a gyökere a magyarokkal és a magyar állammal kapcsolatos román problémáknak. Az RMDSZ képviselője emlékeztetett arra, hogy mindössze 51 éven át létezett az Osztrák-Magyar Monarchia, amely Ion Iliescu szerint "évszázadokon át az európai magyar dominancia eszköze volt". - Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után 83 esztendővel, amikor Közel- és Kelet-Európa valamennyi országa csatlakozni kíván a mai Európában épülő új demokratikus struktúrákhoz, megengedhetetlen politikai hiba az államfő részéről, hogy a magyarok negyedik generációját imperialista gondolkodásmóddal gyanúsítja - fogalmazott Kerekes. Ugyanilyen hibának nevezte azt is, hogy az államfő az imperialista gondolkodás jeleként értékeli a határon túl élő magyaroknak nyújtott magyarországi támogatást, valamint azt, hogy a romániai magyarok politikai, parlamenti eszközökkel kívánják érvényesíteni a Románia által is elfogadott nemzetközi dokumentumokban rögzített kisebbségi jogaikat. /Iliescu a "magyarok imperialista gondolkodásmódjáról". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

"Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke hevesen bírálta a hírszerző szolgálat jelentését. Veszélyben van a PSD-RMDSZ együttműködés folytatása - jelentette ki. Kelemen Hunor képviselő Csíkszeredában tartott tájékoztatóján hozta nyilvánosságra az RMDSZ álláspontját a titkosszolgálatnak /SRI/ a Székelyföldet érintő jelentésével kapcsolatban. Szerinte a dokumentum a SRI konzervatív erőinek a műve, amelyeknek nem áll érdekükben sem a nemzetiségek közötti párbeszéd folytatása, sem az ország euroatlanti integrációja. "Ez a támadás, amelyet nem csak a székelyföldi, hanem az egész magyar közösség ellen intéztek, megalapozatlan és veszélyes" - fogalmazott Kelemen. A SRI-jelentés megállapításai valótlanok, konkrétumokkal nem igazolhatóak. Az RMDSZ fontolgatja annak a lehetőségét, hogy felkérje az Európa Tanácsot a két megye monitorizálására. A kialakult helyzet tisztázása érdekében várják az államfő, a miniszterelnök és a kormányzó párt mihamarabbi, világos és határozott állásfoglalását. - Horia Grama, Kovászna megye prefektusa a Krónika kérdésére úgy értékelte, az általa vezetett intézmény hatalmát és tekintélyét is megerősítette az elmúlt időszakban. A prefektusnak ezért az a véleménye, a SRI által nyilvánosságra hozott jelentés nem vonatkozik a prefektúrára, de úgy látja, más központosítás alól kikerült megyei intézményre sem, mert jelentősen javult tevékenységük, és nőtt tekintélyük. Kifogást egyedül a tanfelügyelőség ellen fogalmazott meg Grama, a tankönyvbotrányra és a képességvizsgák nagyon gyenge eredményeire hivatkozva, valamint arra, hogy meglátása szerint Keresztély Irma főtanfelügyelő nem hajtotta végre elég gyorsan és határozottan a szaktárcától érkező utasításokat. /Rédai Attila: Veszélyben a paktum? = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./"

"A moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatása és a magyarországi könyvek ellen indított háromszéki hadjárat mellett a gyimesbükki gyermekotthon felszámolásáról is tárgyalni kíván a jövő hét elején Bukarestben a magyar diplomácia két vezetője. Erről Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára beszélt nov. 27-én az Országházban, amikor Kelemen András képviselő csángóügyben megfogalmazott felszólalására válaszolt. "Szemmel látható a román állami hatóságok szerepvállalása ezekben az ügyekben - jelentette ki az államtitkár. - Nagy kérdés számunkra, hogy egyedi túlkapásokról van-e szó, vagy összehangolt magyarellenes támadássorozatról. Magyarázatot kérünk és várunk a román féltől. Személyesen is módunk lesz arra, hogy felvessük ezeket a kérdéseket, hiszen a külügyminiszter úr is, én is napokon belül találkozunk román partnereinkkel Bukarestben. Fontosnak tartom, hogy ezekben az esetekben ne legyen Magyarországon semmiféle elbizonytalanodás, hogy egységes támogatás legyen a meghurcoltak mögött" - fogalmazta meg az államtitkár. Németh Zsolt csángóügyben elmondta, az Európa Tanács ajánlása nyomán immár nemzetközi kötelezettség hárul Romániára, hogy a magyar nyelven beszélő csángók számára a hitélet és az oktatás terén biztosítsa az anyanyelv használatát. Hangsúlyozta, az utóbbit nemcsak a nemzetközi fórumok írják elő, hanem a bukaresti Oktatásügyi Minisztérium rendelete is. Az államtitkár szerint a Bákó megyei hatóságok fellépése úgy tűnik, nemcsak az oktatási, kisebbségi nyelvhasználati jogokat sérti, hanem az alapvető emberi és politikai szabadságjogokat is. "Szabadidős tevékenységről van szó, amit úgy tűnik, akadályoznak a hatóságok" - fogalmazott Németh Zsolt. Németh Zsolt államtitkár dec. 2-án érkezik Bukarestbe, ahol dec. 3-án előadást tart a Horia Rusu Alapítvány által rendezett konferencián. Akkor indul vissza, amikor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri csúcsára a román fővárosba érkezik Martonyi János külügyminiszter. Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese nov. 27-én felvetette a csángók magyartanításának kérdését, a Krónika tudósításaira hivatkozva. Magyarnak lenni egészségtelen című felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést a Bákó Megyei Tanfelügyelőség és Közegészségügyi Felügyelőség magyar oktatás elleni fellépéséről. Mint elmondta, a hatóság Klézsén úgy találta, nem felelnek meg az egészségügyi szabályoknak azok a magánlakások, ahol délutáni magyarórákra gyülekeztek a csángómagyar gyermekek, ezért beszüntette a magyarórákat. A képviselő nehezen érthetőnek találta, hogy az Európai Bizottság magyarországi országjelentésének a kedvezménytörvényre vonatkozó részében egy időben kéri az emberi jogok tiszteletben tartását és a szomszédokkal való megegyezést. /Gazda Árpád: A csángókérdés az Országgyűlésben. Bukarestbe látogat Martonyi és Németh. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./"

"Borókai Gábor kormányszóvivő bejelentette, hogy elkészült a magyarigazolványok kiadására vonatkozó végrehajtási rendelet. Közölte, véglegesítése előtt a jogszabálytervezetet valamennyi érintett ország illetékeseivel egyeztetni kívánják. Borókai azt is elmondta, hogy a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletét az Európa Tanács Velencei Bizottsága állásfoglalásához igazítják, és a magyarigazolvánnyal kapcsolatos igazolásokat a szomszédos országokban lévő magyar konzulátusok adják ki. Magáról a magyar-, illetőleg a magyar hozzátartozói igazolványról Eiselt György belügyminisztériumi helyettes államtitkár nyilatkozott a Népszabadságnak. Eiselt elmondta, az okmány az útlevélhez hasonló formátumú és terjedelmű lesz, zöldes árnyalatú borítóval. A személyes adatokat a negyvenkét oldalas könyvecske harmadik oldala tartalmazza majd, amelyet az úti okmányéval megegyező lézergravírozásos módszerrel töltenek ki. A személyi adatokat a tulajdonos anyanyelvén tüntetik fel, kívánságára azonban magyarul is szerepeltetik. Az igazolvány belső részén idézet lesz az alkotmányból, valamint a Szent Korona-törvényből, és megtalálható benne a címer is. A magyarigazolvány - a magyarországi személyi igazolványhoz és az útleveléhez hasonlóan - Évente több mint negyedmillió okmány kiállítására lesz lehetőség. /B. M.: Zöld színű könyvecske. Magyarországon adják ki a státusigazolványt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./"

"Gyarmath János, Romániai Magyar Szó főszerkesztője ismét kirohant Tőkés László püspök ellen. Szerinte egyazon időben támadott rá a magyarságra, az RMDSZ-re a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság, másfelől Székelyudvarhelyen Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnökkel az élen nyílt fórumot, majd gyertyás felvonulást szerveztek az UPE védelmében, Gyarmath szerint "lényegében tehát az RMDSZ és választott vezetősége ellen." Az első provokációra az RMDSZ hivatalosan tiltakozott. Székelyudvarhelyen Gyarmath szerint "igen súlyos és legalább oly hamis vádak hangzottak el, mint ama ominózus jelentésféleségben. " Tőkés László püspök "Testvérharc, avagy magyarral üttetni magyart" címen a sajtóhoz is eljuttatta írását. A Romániai Magyar Szó erről Markó Béla RMDSZ-elnököt kérte véleményezésre. Markó Béla kifejtette, hogy román oldalról igyekeznek megbontani a romániai magyarság egységes politikai szervezetét, súlyos rágalmakkal illették Székelyföldet és az erdélyi magyarság egészét. Markó hangsúlyozta: "aki magyaroknak szervez gyertyás tüntetést magyarok ellen, az gúnyt űz Marosvásárhely 1990-es gyertyás tüntetéséből", az nem veszi észre, hogy az egység éppúgy elsődleges ma is, mint ahogy elsődleges volt tíz, tizenegy vagy tizenkét évvel ezelőtt. - Az RMDSZ nem szól bele a Magyarországon történtekbe. "Cserében viszont elvárjuk - és ezt nagyon határozottan leszögezem -, hogy a mi belső viszonyainkba se szóljanak bele a magyarországi politikai élet szereplői, mert közösen mi vagyunk hivatottak megítélni, kezelni belső ügyeinket, a fennálló viszonyokat." - szögezte le Markó. A főszerkesztő feltette a kérdést, miként lehet értelmezni azt, hogy a pár száz fős székelyudvarhelyi tüntetéshez a magyar kormány egyik tagja, a külügyminisztérium politikai államtitkára táviratot intézett, Németh Zsolt abban "együttérzéséről és támogatásáról biztosította" Szász Jenőt, a nagygyűlés és a tüntetés egyik fő szervezőjét "a magyarság érdekében kifejtett munkájában."? Markó válaszában leszögezte, reméli, hogy az államtitkárt félretájékoztatták - Markó úgy fogalmazott, hogy a székelyudvarhelyi ügy helyi ügy. /Gyarmath János: Ki ütteti magyarral a magyart...Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

"Tempfli József katolikus püspök, Tőkés László református püspök és Mózes Árpád evangélikus püspök közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat a Hargita megyében illetve Székelyudvarhelyen folyó testvérharc miatt. Közös állásfoglalásukban szorgalmazták a kialakult viszály mihamarabbi megszüntetését. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

"Az RMDSZ nemzeti-liberális platformja, a Reform Tömörülés Székelyföldi Választmánya állásfoglalásában tiltakozott az RHSZ-bizottsági jelentésben (az újabb Har-Kov Jelentésben) és az annak kapcsán megfogalmazott Székelyföld- és magyarellenes megnyilvánulások ellen és visszautasította azt a vádat, hogy a térség ,,romántalanítása" folyna. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület dec. 1-jén tartja évi közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, ennek keretében a hagyományos EMKE díjkiosztásra kerül sor. Az idei díjazottak: Kacsó Sándor díj, Papp Sándor Zsigmond, kiváló publicisztikai tevékenységéért; Janovics Jenő díj, Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi hivatásos rádiózás szolgálatában kifejtett kiváló munkájáért; Kacsó András díj, Füzesi Albert, az erdélyi magyar néptáncmozgalom szolgálatáért, gyerek-, ifjúsági-, valamint faluközösségek tánccsoportjaival elért kimagasló művészi teljesítményéért; Bányai János díj, Szőcs Lajos, a Kőrispatakon létrehozott Szalmakalap Múzeum megteremtéséért; Vámszer Géza díj, Kovács Piroska, a regionális kultúrák megőrzése, a máréfalvi székelykapuk megismertetése és védelme terén kifejtett kiváló munkájáért; Kun Kocsárd díj, Pillich László, a Heltai Alapítvány képviselte új erdélyi közművelődési modell kimunkálásában szerzett érdemeiért; Kun Kocsárd díj, Lukácsy Szilamér, az erdőcsinádi Ifjúsági Ház létrehozásáért, a közép-erdélyi magyar közművelődés szolgálatáért; Nagy István díj, Szép Gyula, az erdélyi magyar zenei élet intézményesülését szolgáló munkájáért; Bánffy Miklós díj, Hajdú Géza, a nagyváradi színjátszás szolgálatában eltöltött több mint három évtizedes kiemelkedő színészi- és intézményszervezői munkásságáért; Szolnay Sándor díj, Ütő Gusztáv, a korszerű művészeti mozgalmak intézményesített ösztönzéséért; Kovács György díj, Györffy András, az erdélyi magyar színjátszás hagyományainak képviseletéért, kiváló alakítások soráért; Poór Lili díj, Méhes Katalin, színház és közönség egymásratalálása érdekében kifejtett igényes színpadi munkájáért; Monoki István díj, Györffi József, székelyudvarhelyi igazgatóként, az erdélyi magyar könyvtárkultúra szolgálatában kifejtett minőségteremtő munkásságáért; Szentgyörgyi István díj, Kalmár Lili, a szórványmagyar öntevékeny színjátszás szolgálatában eltöltött több évtizedes munkásságáért; Emlékoklevelet kap Birck Edit, az erdélyi irodalmi emlékhelyek kialakításában nyújtott tevékenységéért. Balázs Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság díjat alapított, melyet első alkalommal Péter Károly, az Aranyosgyéresi Népfőiskola megszervezésért, a népfőiskola mozgalom szolgálatában végzett munkájáért kap. /D. T. K.: EMKE közgyűlés és díjkiosztás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"