"Az 1956-os forradalom budapesti eseményeinek gyergyószentmiklósi résztvevője, az 1999-ben az 56-os Lovagrend Vitézévé avatott Salamon László, aki 1956 után börtönbüntetést szenvedett, idén október 13-án újabb kitüntetést vett át az 56-os Vitézi Lovagrendtől: a Nagykeresztet Csillaggal, ami Erdély főkapitányává avatja. A kitüntetést a lipótvárosi római katolikus templomban vette át az országos főkapitánytól azon az ünnepségen, amely újabb 28 erdélyi 56-os meghurcoltat avatott az 56-os Vitézi Lovagrend Vitézévé. Salamon László tudomása szerint eddig ő az egyetlen kitüntetett Erdélyből a Nagykereszt Csillaggal, és a vele járó törzskapitányi címmel, amelyekkel együtt felhatalmazást kapott a lovagrendtől, hogy vitézzé avassa Németh Zsoltot Székelyudvarhelyről, Kacsó Tibort Mezőfeléről, Lakatos Pált Alsórákosról, Bordás Attilát Székelyudvarehelyről és Lőrincz Károlyt Vargyasról. A kitüntetésnek kizárólag erkölcsi értéke van, anyagi adomány nem társul hozzá, tájékoztatott Salamon László, aki a forradalom október 21-én tartott gyergyószentmiklósi megemlékezésén megvonta a magyar szabadságharc eseményeinek mérlegét. A megemlékezés után a gyergyószentmiklósi temetőben, az 56-os áldozatok emlékművénél Páll Árpád polgármester, Dézsi Zoltán alprefektus, Pest megyei önkormányzat alpolgármestere és a történelmi egyházak képviselői is méltatták a forradalom üzenetét. /(gál): Salamon László, Erdély főkapitánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./"

"A Sepsiszentgyörgy, Kilyén és Szotyor temetőiben nyugvó 1848-as szabadságharcos hősökkel ismertet meg Demeter Lajos, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársának könyve: A hazáért ,,a patakokat a mi vérünk festette pirosra", Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2001. ,,Adósságtörlesztés a javából" ez a könyv - ezzel a mondattal zárta a könyvhöz írt előszavát Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója. Demeter Lajos munkájában hely- és hadtörténet ötvöződik család- és tudománytörténettel, genealógiával. A szerző tervezi, hogy Demeter László kolozsvári ifjú történészhallgatóval együtt összeállítják az egész történelmi Háromszék ,,helységekhez kötött" honvédnévkönyvét, megörökítve a vidék temetőkertjeiben nyugvó jelességek nevét. /(kisgyörgy)[Kisgyörgy Zoltán]: Sírkertjeink - emlékhelyek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./"

"Az Országos Gyerekvédelmi Hatóság közleményben tagadta a vádakat, melyek a The Guardian lap okt. 31-i számában jelentek meg. A brit lap szerint Romániában szakosított kormányzati szervek körében nem ritkák az olyan jelenségek, mint a gyerekkereskedelem, a kiskorú-prostitúció és a rabszolgaság. A cikkíró azt a vádat is megfogalmazta, miszerint a törvénytelen örökbefogadásokból származó haszon terroristaszervezetekkel kapcsolatban álló bandákhoz került. A hatóságnak azonban megdöbbenve kellett tudomásul vennie: Kate Connoly cikkíró adatait Emma Nicholsontól, nem kormányzati szervektől, a belügyminisztériumtól, a rendőrségtől és magától Adrian Nastase kormányfőtől kapta, akivel a múlt hét folyamán találkozott. /Sokkolt az újságcikk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./"

"Elsősorban a státustörvény alkalmazásának technikai kérdéseiről, valamint ennek az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatairól volt szó az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának nov. 2-i, marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla elnök átfogó helyzetelemzést adott az elmúlt időszak politikai történéseiről. Elmondta: hosszas egyeztetések nyomán olyan helységnévlista alakult ki, amely egyezik az eredeti magyar helységnevekkel. Markó szerint a belpolitikai légkör nem kedvező a státustörvény alkalmazása tekintetében. A területi elnökökkel folytatott tanácskozás része annak a konzultációs folyamatnak, amelyet a jogszabály alkalmazásával kapcsolatban a jövő héten folytatnak az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a civil szervezetek képviselőivel. /Markó: A kedvezőtlen belpolitikai légkör ellenére el kell kezdeni a státustörvény alkalmazását. Elkészült a helységnévlista - Kolozsvár és nem Kolozsvár-Napoca. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"

"Megjelent Srankó Ferenc helybeli tanár Örök Alma Mater - négyszáz éves Szilágynagyfalu közoktatása /Cogito Kiadó, Nagyvárad/ című munkája. Ez az iskolatörténeti munka Szilágy megyében az első ilyen jellegű kiadvány. Függelékanyaga gazdag kiegészítés a könyvhöz. Megtalálni benne az iskola lelkészei, rektorai, rektor- és kántortanítói, valamint okleveles tanítóinak 1600-1938. közötti névsorát; azok névsorát és fényképét, akik az iskolában tanultak és tanítottak. Négy évtizedes kutatómunka, dokumentumgyűjtés eredménye Srankó Ferenc iskolatörténete. /Fejér László: Szilágynagyfalu közoktatásának monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./"

"A külföldiek, köztük svédek adományaiból korszerűen berendezett gyimesbükki gyermekkórházat a megyei hatóságok a nyár elején egyik napról a másikra kiürítették, még a villanydrótokat is kirángatták a falakból. A Bákó Megyei Tanács eljuttatta a lapnak a gyimesbükki kórház megszüntetésének általa ismert történetét. /Bákó megye tanácsa replikát küldött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./ A Bákó Megyei Tanács levele szerint a Bákó Megyei Tanács elrendelte: júl. 1-től kezdődően, a bákói 7. számú nevelőintézeti központ és a súlyosan fogyatékos gyerekeket ellátó 12. számú gyimesbükki nevelőintézet megszűnnek. A Gyimesbükk községben lévő Központban 116 gyermek élt, az egységet 84 alkalmazott látta el. Az alkalmazott személyzetet elbocsátották, előtte pedig felajánlották, hogy hivatásos gondozóasszisztensekké válhatnak. Azon állítással szemben, hogy "a kórházat kifosztották, bútorzatot és elektromos háztartási berendezéseket loptak el", a tanács szerint az adományként kapott javakat elsősorban azon nevelőintézetek között osztották, el, ahová a gyimesbükki Központ gyerekeit áthelyezték és akik Bákó megyei lakhellyel rendelkeznek. - A tanács fenntartja a jogot, hogy a törvény útján eljárjon ama sajtószervek ellen, melyek az újságírói félrevezették a közvéleményt, súlyosan károsították Románia megítélését. /Neculai Lupu elnök: A Bákó Megyei Tanácstól kaptuk A válaszadás jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

"Nov. 3-án Székelyudvarhely központjában felavatták a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) új képzési központját. Elhangzott, hogy a jelenkori igényeknek megfelelő közgazdasági képzést nyújtó főiskola integrálása az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe kívánatosnak látszik. Kövér László, a Fidesz alelnöke a megnyitón mondott beszédében így fogalmazott: "Ma olyan kormánya van Magyarországnak, amely fontosnak tartja, és meg akarja oldani a magyar egyetem ügyét." "Igyekszik segíteni azokon, akik maguk is megpróbálnak segíteni magukon." Tudva, hogy az udvarhelyi képzési központ székhelyvásárlására az Illyés és az Apáczai Közalapítványok összesen közel hetvenmillió forinttal járultak hozzá, a teremben jelenlévők számára Kövér kijelentése különös jelentőséget kapott. Szász Jenő polgármester, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy a tatabányai főiskola vezetőit sikerült rábírni, létesítsenek önálló tagozatot Székelyudvarhelyen, kiemelte: 1997-ben, amikor eltervezték a MÜTF udvarhelyi központjának létesítését, még nem lehetett azt remélni, hogy 2001-ben erdélyi magyar magánegyetemi hálózat születik a Fidesz-kormány és Magyarország segítségével. Az avatóünnepségen felszólalt még Gál András Levente, a magyar Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója is. /Zilahi Imre: Kövér László Székelyudvarhelyen. Új székhelye van a közgazdászképző főiskolának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./"

"Nov. 4-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium dísztermében megalakult a Rákóczi Szövetség háromszéki szervezete. Miután az összegyűltek az 1956-os forradalom vérbe fojtása kezdetének napjára emlékezve néma főhajtással tisztelegtek az áldozatok előtt, az ülést Fábián Réka, a kollégium történelem szakos tanára nyitotta meg, elmondva: a Rákóczi Szövetségbe bekapcsolódva lehetőség nyílik valóra váltani céljaikat. Ugron Gáspár, a szervezet titkára ismertette az 1989-ben alakult szövetség céljait, tevékenységét. A szövetség közhasznú tevékenységet folytat, évente kárpát-medencei középiskolai tábort, kispaptalálkozót, történelemtanárok táborát szervezi meg, jogásztalálkozót tart, ifjúsági vezetőképző tanfolyamot szervez, legnagyobb rendezvénye pedig az idén október 21-23. között immár hatodik esztendeje szervezett Gloria Victis ifjúsági rendezvénysorozat, melynek célja, hogy az 1956-os forradalmat az egész magyarság történelmének részévé tegye. /Megalakult a Rákóczi Szövetség háromszéki szervezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./"

"Immár hagyományos módon november 3-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya tudományos ülésszakkal ünnepelte meg a Magyar Tudomány Napját. Dr. Gyenge Csaba szakosztályelnök megnyitó beszéde után dr. Tonk Sándor, az EME alelnöke, elmondta: az EME az önazonosság ápolását választotta tevékenysége alapjául. Az EME jelenleg válságban, az útkeresés időszakában van. Tonk Sándor az összefogás szükségességét hangsúlyozta. Az ülésszak szakelőadásokkal folytatódott. Az egyik előadó idézte a Financial Times tájékoztatóját: egy felmérés alapján Magyarország a tudásalapú iparágak legsikeresebb országai között a 6. helyet foglalja el. Dr. Gyenge Csaba (Kolozsvár, Műszaki Egyetem) az 1996-ban beindult Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát vette számba, amely az anyaországi és a határon túli magyar fiatal kutatók közös kapcsolatteremtésre és információcserére alkalmat biztosító fóruma. /Ördög I. Béla: A Magyar Tudomány Napján. Műszaki Tudományos Ülésszak az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"A bukaresti bíróság felmentette a vád alól Alison Mutlert, az Associated Press hírügynök tudósítóját. Mint ismeretes, Tőkés László püspök kártérítést követelt az újságíró egyik írása miatt. A bukaresti bíróság így érvénytelenítette a 2. körzet bíróságának március 23.-án hozott ítéletét, amelyben Alison Mutlert 700 millió lej kifizetésére kötelezte volna azért, mert 1998-ban egyik írásában azt híresztelte, miszerint Tőkés László a Securitate ügynöke volt. A felmentésről Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a következőket nyilatkozta a Szabadságnak: "Jellemző körülménynek tartom, hogy az elsőfokú ítéletet még az egykori Román Társadalmi Demokrácia Pártjának hatalomra való visszatérése előtt hozták. Véleményem szerint az igazságszolgáltatásban jócskán érződik az "ertédépésítés", vagyis az utódkommunista rendszer befolyása. Én leginkább azon lepődtem meg a múlt évben, hogy egyáltalán megnyertem a pert, így ezen a fordulaton csöppet sem ütköztem meg, várható volt az ítélet kimenetele. Ami viszont meglepett, az az AP hírügynökség, s annak született angolszász tudósítója. Mi azt vártuk, hogy amikor eljön a szabadság órája, akkor egy tárgyilagos és szabad világból származó média nem rágalmazni érkezik Romániába, hanem a demokrácia és az igazságszolgáltatás oldalán áll és tölti be hivatását. Az az érzésem, hogy Alison Mutler asszony is balkanizálódott, egy követ fúj a Szekuritátéval, amelyiktől még az átvilágítási törvény előtti időszakban kerültek ki ilyen-olyan interpretálható dokumentumok - mondotta. /Nem adtak igazat Tőkésnek a Mutler-perben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Nov. 5-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar polgármester ismertette Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett nyílt levelét. Ebben kifejtette: örömmel veszi tudomásul a miniszterelnöknek az Egyesült Államokba tett látogatása alkalmával elhangzott kijelentéseit. Nastase megígérte: a kormány törvénytervezetet kezdeményez mindazon szimbólumok és megnyilvánulások betiltására Románia területén, amelyek háborús bűnöket elkövető személyekkel kapcsolatosak. A polgármester javaslatot tett egy sürgősségi kormányrendelet kibocsátására, amelyben hivatalosan is betiltják a március 15-i ünnepségeket, amikor "a magyar irredenták és azok támogatói az 1948-49-es magyar forradalom gyilkosait ünneplik". Funar szerint szintén e kormányrendeletnek kellene eltávolítania Románia területéről a következő, a polgármester értelmezése szerint "háborús bűnösökkel" összefüggésbe hozható emlékműveket: tizenhárom aradi vértanú emlékműve, a kőrösfői Vasvári Pál emlékére állított kopjafa, a gyergyócsomafalvi Kossuth-szobor, a fehéregyházai Petőfi Sándor-mellszobor, a zilahi Wesselényi-szoborcsoport stb. A reméli, hogy a miniszterelnök betartja ígéretét, és intézkedik, hogy Magyarország és annak trójai falova, az RMDSZ ne sértse tovább a románok méltóságát, mint ahogy teszi immár tizenkét éve. /Köllő Katalin: Magyar műemlékeket távolítana el a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Az RMDSZ Temes megyei szervezetének nov. 2-i sajtókonferenciáján Toró T. Tibor parlamenti képviselő a státustörvény-magyar igazolvány kérdéskörről, illetve Ioan Rus belügyminiszter Szociáldemokrata program Erdélynek c. kezdeményezéséről számolt be a helyi román és magyar sajtónak. Toró T. Tibor szerint a Szociáldemokrata program Erdélynek c. kormánypárti manifesztum magyarellenességével a Nagy-Románia Párt szimpátiájának elnyerését célozza. Toró T. Tibor szerint a MÁÉRT egyértelműen elvetette a "tagsági könyv magyar igazolvány helyett" javaslatot. A Temes megyei RMDSZ a paritásos alapon kialakított, civil szervezetek-történelmi egyházak-RMDSZ képviselőkből álló ajánlószervezet létrehozása mellett teszi le a garast. A sajtókonferencián résztvevő Fórika Éva, városi tanácsos kijelentette: nincs tudomása olyan jogszabályról, amely tiltaná kérvények vagy nyilatkozatok összegyűjtését, de ha mégis hoznak ilyen törvényt, akkor is részt vesznek a státustörvény végrehajtásában és vállalják a következményeket. "Ha kell, a dutyiba is elmegyünk az ügy érdekében"- jelentette ki a parlamenti képviselő. /Pataki Zoltán: Sajtóértekezleten a státustörvény alkalmazásáról:"Ha kell, a dutyiba is elmegyünk ...". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

"Dénes László összefoglalta a kolozsvári színházi vitát. Jancsó Miklós színművész, közíró, főiskolai tanár október 20-án egy szatirikus írást tett közzé a Szabadság című kolozsvári napilapban Moszkva téri színház címmel. Ebben egyebek mellett a következőket írta: "A 2000-2001-es évad végén a Kolozsvári Állami Magyar Színházban egyrészt a költségvetés-megszorításból, másrészt mert nem jutott feladat színészeknek, színésznőknek, az éves szerződés értelmében néhányan megszabadultunk a színházi kötöttségtől. (Kirúgtak, mi? - fogalmazta meg tapintatlanul pillanatnyi helyzetünket egy jó barátom.)" Még munkanélküli segély sem jár nekik az éves szerződés értelmében. Jancsó ötlete: "Meg kellene alapítani itt a Felesleges Kolozsvári-Erdélyi Magyar Színészek Moszkva Téri Színházát." Jancsó egyfajta közönségpárti színházi modell körvonalait is vázolta. Október 25-én ugyanabban a napilapban Sebesi Karen Attila színművész Tisztelt Jancsó Miklós, kedves alapító komám! címmel reagált a "Moszkva téri színház" megalapításának ötletére, kiegészítő javaslatokkal járulva hozzá e virtuális teátrum Jancsó által vázolt modelljéhez, leszögezve: nem másutt, hanem igenis a kincses városban kell új színházat alapítani, mégpedig annak az intézménynek az átalakításával, megújításával, amely ma Kolozsvári Állami Magyar Színház néven működik, közpénzen. - Sebesi Karen Attila ennél is tovább menve felhívást fogalmazott meg és juttatott el a sajtóhoz október 25-én, közvitát kezdeményezve a kolozsvári színháznál uralkodó állapotokról. A felhívás még meg sem jelenhetett, másnap, október 26-án már megszületett egy közlemény, amely a kezdeményezést a teátrum nevében elveti. Dénes közzétette a két dokumentumot. Megjegyezte, hogy a kolozsvári színház nem jön vendégszereplésre az erdélyi nagyvárosokba, pedig erre szükség lenne. A kolozsvári színház "művészeti vezetése" közleményéhez mellékelt egy összeállítást: A Kolozsvári Állami Magyar Színház 1990-2001 között elért hazai és nemzetközi sikerei, díjai, vendégszereplései. Dénes László megjegyezte? a kolozsvári magyar színház a vitatott és vitatható értékű bukaresti elismerések, külföldi vállveregetések, távoli vendégszereplések hajszolásával mindinkább elszakad hazai közönségétől. Amikor végre vita indulhatna, akkor egy gyakorlatilag névtelennek minősülő, ám hitelt érdemlő információk szerint kizárólag Tompa Gábor színigazgató által fogalmazott "testületi" közlemény igyekszik csírájában elfojtani a purpárlét, mondván: se kirúgott színészek, se eltompult agyú műveletlen nézőfélék, se minden lében kanál firkászok ne üssék bele az orrukat a Román Színházi Szövetség, az I. L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztivál stb. által díjakkal elhalmozott sétatéri teátrum dolgaiba. Dénes hangsúlyozta: Tompa színigazgató a sajtó nyilvánosságához fordulva marasztalja el a sajtónyilvánosságot, ha az a közpénzeken fenntartott állami művészeti intézmény ügyeivel foglalkozik. Simon Gábornak, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatójának október 4-ei leveléből kiderült, hogy Tompa Gábor három éve hadakozik az opera ellen, eszközökben nem válogatva: a kultuszminisztériumba küldött beadványok, a kikövetelt sorozatos ellenőrzések, a szakszervezetek mozgósítása, a román sajtóban indított operaellenes kampány úgymond a konvencionálisabb fegyverek közé tartoznak. Sebesi Karen Attila azóta újabb "kezdeményezéssel" is előállt: közölte a sajtóval, bepereli a Sebesi bing Lágyen szerzőjét - a Bihari Napló szerint Tompa Gábort, a Krónika szerint a színház művészeti vezetését. A követelt sokmilliós erkölcsi kártérítésből alapítványt tesz majd a kirúgott fiatal és a mellőzött idősebb színészek megsegítésére. /Dénes László: Egy adok-kapok előzményei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./ A két dokumentum: Sebesi Karen Attila röpirata /Hogyan tovább, Állami Magyar Színház?/. Ebben Sebesi leszögezte: "A Kolozsvári Állami Magyar Színházban évek óta eluralkodott állapotok - az önző, nemzet-, közösség- és közönségellenes műsorpolitika, a mindenkori nagyérdemű véleményének semmibe vétele, tehetséges fiatal és idős színészek önkényes eltávolítása stb. - mára már nem egy társulat, egy minisztérium, egy igazgató önkényes döntései közé tartozó művelődéspolitikai arculatváltása, hanem egy államilag támogatott, közpénzekből fenntartott közösségének fájó és egyre fájóbb tényezője." A kolozsvári társulatnál tevékenykedő művész- és kisegítő személyzet megfélemlítéseknek van kitéve, munkaszerződéseküket felbonthatják. Sebesi mindenkit felszólított: "kisebbségi művelődéspolitikánk országos és megyei képviselőit, történelmi egyházaink és civil szervezeteink vezetőit, Kolozsvár színházszerető közönségét, mindenkit,"foglaljanak állást ebben az ügyben /Sebesi Karen Attila: Hogyan tovább, Állami Magyar Színház? - A másik dokumentum címe: Sebesi bing Lágyen. Közlemény. A dokumentum szerint /szerzője: Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége/ a kolozsvári magyar napilapban a magyar színház elleni uszító, nyomdafestéket nem tűrő írások láttak napvilágot Jancsó Miklós és Sebesi Karen Attila tollából. S. K. A. "vérlázítóan színházellenes röpiratot juttatott el magyar lapok szerkesztőségeibe, mely egy sereg rágalmat, hazugságot, valótlanságot és személyeskedést tartalmazva "össznépi" összefogásra szólít a kolozsvári társulat ellen. Felháborítónak, undorító demagógiának és kártékonynak tartjuk, hogy félművelt, dilettáns, foglalkoztatás nélküli színészecskék állandóan a nemzet, a közösség, a közönség nevében szónokoljanak, színházellenes hangulatot keltsenek, a nyilvánosság előtt olyan ocsmány és gyalázkodó hangnemben támadják intézményünket és vezetőit, mely a náci lapok vagy a sztálini kulturális forradalom hangulatát és "népellenség"-képét idézi, s mely nemzet, közösség, közönség fogalmát egyaránt bemocskolja és elsekélyteleníti." Az "említett támadásokat a színház és az egyetemes magyar kultúra európai értékei elleni "terrorakciónak" tekintjük." "Felhívjuk a közvéleményt, a sajtó és médiák képviselőit, valamint a színházunkat egyre nagyobb számban látogató közönséget, hogy ne hagyják magukat megfertőzni az ilyen gyűlöletet szító, szubkulturális produktumok által, s viseltessenek ezután is nyílt szívvel, elfogulatlanul, szeretettel és tárgyilagossággal színházunk és előadásai iránt. Aggodalmunknak adunk kifejezést, amiért ilyen fasiszta hangnemű, kultúraellenes, uszító írások mindmáig helyet kapnak a romániai magyar sajtóban." /A Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége: Sebesi bing Lágyen Közlemény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./"

"Jancsó Miklós szellemesen papírra vetette keservét, megfogalmazta a "Felesleges kolozsvári-erdélyi Magyar Színészek Moszkva téri Színházának" alapító levelét. Jól tette. Jancsó megjegyezte: hogy nem a román nacionalista pártok építették le a romániai magyar színészeket, hanem ezt saját erőnkből értük el. Zsehránszky István szerint ez a magyar színház mostani igazgatója elleni alattomos támadás. Tompa Gábor is fabrikált egy közleményt, amelyik semmivel sem türelmetlenebb hangvételű, mint az őt támadóké. Fasisztáknak nevezte a támadóit, és tehetségtelen színészeknek. Zsehránszky hangsúlyosan Tompa mellé állt. Szerinte a közönséget minősíti, hogy nem tódul Tompa "legmagasabb hazai és nemzetközi szakmai elismerést kivívó előadásaira". /Zsehránszky István: Megszólaltak a mozsárágyúk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

"Ungváron bemutatták Ivan Korol, az Ungvári Informatikai, Közgazdasági és Jogtudományi Állami Főiskola professzorának Az 1956-os magyar forradalom című könyvét. A szerző élesen elítélte az egykori Szovjetunió tudományos közéletében gyakorlatilag a 90-es évek elejéig megjelent, kommunista ideológiával átitatott tanulmányokat. A könyv jó szolgálatot tehet az ukrán és magyar nép közötti kölcsönös bizalom erősítése terén. Korol professzor saját kutatásaira támaszkodva külön részben foglalkozik azzal, hogy milyen szerepet játszott az ungvári börtön a magyar forradalom leverése utáni megtorlásban. A kárpátaljai fegyintézetben ugyanis több mint félezer magyar forradalmárt tartottak fogva 1956. november 4-e után. /(Varga Béla / MTI): Új szellemű, 1956-ról írt könyv bemutatója Ungváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

"Nov.7-én újabb egyeztetésre kerül sor az RMDSZ, a magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői között a státustörvény alkalmazásáról. Az RMDSZ elképzelései szerint a területi koordinációs irodákra hárulna a törvény alkalmazása. A helyi irodák munkatársaira vonatkozó személyi kérdésekben a területi elnökök javaslatát kötelezően el kell fogadni, felmentésükről azonban az ügyvezető elnök dönt. Az RMDSZ-vezetőkből, egyházi és civil szervezeti képviselőkből álló védnöki testület feladata az igénylési folyamatra vonatkozó elvi álláspontok kidolgozásában, illetve a végrehajtásra vonatkozó beszámolók meghallgatásában merülne ki. /Újabb RMDSZ-egyház-civil szervezetek egyeztetés a státustörvény végrehajtásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Napja alkalmából nov. 5-én tartotta 169. közgyűlését. Elnöki megnyitójában Glatz Ferenc többek között kitért arra, hogy az akadémiai köztestületi tagságot 1997-ben kiterjesztették az országhatáron túl élő tudósokra is. Az MTA az elkövetkezendőkben az egyházi intézmények számára is közzé teszi a köztestületi tagságba való felvétel lehetőségét és feltételeit. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűléséhez kapcsolódva nov. 6-án a tudóstestület külföldön élő, ám magukat magyarnak valló, úgynevezett külső tagjai tanácskoznak. A Hollandiából érkezett Kibédi Varga Áron író, irodalomtörténész az erdélyi és a magyarországi (magyar-magyar) kapcsolatokról értekezik. Faragó József /Kolozsvár/ folklorista "A moldvai csángó népi kultúrától a magyar nemzeti kultúráig" címmel tartja meg expozéját. Az előadások sorában az Amerikai Egyesült Államokból hazalátogató Demény Pál azt vizsgálja, milyen lesz Magyarország demográfiai helyzete és népesedési perspektívája a kibővített Európai Unióban. Halasi Kun György hidrogeológus, térképész, mérnök az észak-amerikai magyar nyelvű oktatás múltjáról és jövőjéről beszél a fórumon. /A Magyar Tudomány Napja. Közgyűlést tartott az MTA. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./"

"A Hargita megyei főtanfelügyelői állás betöltésére kiírt pályázat nyertese Kálmán Ungvári Zsófia volt helyettes főtanfelügyelő, illetve megbízott főtanfelügyelő lett. /Kálmán Ungvári Zsófia a főtanfelügyelő. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./"

"Ha Magyarország nem mond le a státustörvényről, kérdésessé válhat csatlakozása az Európai Unióhoz - írta nov. 7-i számának címoldalán a Curierul National című román lap, Graham Watsonra hivatkozva. Graham Watson, az Európai Parlament állampolgári szabadságjogok, igazságügyi és belügyi bizottságának elnöke a szélsőségesen nacionalista irányvonalat követő román lap brüsszeli tudósítójának adott interjújában azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a magyar státustörvény ellentmond az Európai Unió koppenhágai csúcsértekezletén megfogalmazott csatlakozási kritériumoknak. Amennyiben Magyarország nem hajlandó lemondani a státustörvény végrehajtásáról, Graham Watson szerint Magyarország EU-csatlakozása válik kérdésessé. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Nov. 7-én újabb egyeztetésen vettek részt az RMDSZ, a magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői a státustörvény végrehajtásával kapcsolatban. Markó Béla szövetségi elnök a elmondta: a jelenlévőknek sikerült megállapodniuk egy huszonnyolc tagú országos felügyelő testület létrehozásában, amelyben az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek kilenc-kilenc képviselője, valamint az RMDSZ szövetségi elnöke vesz részt. A testület feladata lesz megállapítani az igénylési folyamatra vonatkozó működési elveket, kritériumokat és eljárási kérdéseket. Markó Béla azt is elmondta, hogy a területi szervezetek mellett létrejönnek az országos felügyelőtestülethez hasonló, ám szűkebb hatáskörrel rendelkező konzultatív védnöki testületek is, amelyek tagjait szintén az RMDSZ, az egyházak és civil szervezetek jelölik. A jelenlegi elképzelések szerint az RMDSZ végezné az igénybegyűjtéseket. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: az RMDSZ a jó ügy érdekében alábbhagyott kisajátítási törekvéseivel. Partneri alapon a három képviseletnek sikerült megegyeznie a kérdésben, biztosítva az RMDSZ-nek az őt megillető szerepét. A civil szervezetek képviseleti megoszlásáról szólva Kötő József elmondta: a kilenc helyből hármat az ifjúsági szervezeteknek tartanak fenn, a további hat helyre a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Civil Fórumot magába tömörítő Romániai Magyar Közgazdásztársaság, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség és az Erdélyi Magyar Tudományos Egylet delegál képviselőket. /Papp Annamária: Érvényesül a hárompillérű képviselet. Egyenlő eséllyel a státustörvény alkalmazásában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"A tankönyv-ellenőrzési kampány nem eredményezte Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő leváltását, négyéves mandátumának lejártával megtörténhet, hogy a szaktárca nem adja meg a munkája folytatásához szükséges jóváhagyást. Megérkezett Sepsiszentgyörgyre az a minisztériumi ellenőrző csoport, mely a hét folyamán a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség négyéves tevékenységét elemzi. Az oktatásügyi miniszter az elkészült jelentés alapján dönti el: meghosszabbítja-e az illető mandátumát, vagy pedig a szaktárca versenyvizsgát hirdet az állás betöltésére. A prefektus elmondta, hogy a tankönyvellenőrzés következtetéseiről hivatalos jelentés nem érkezett a megyébe, ő egy bizalmas dokumentumot kapott, ám ennek tartalmát nem hozhatja nyilvánosságra. Keresztély Irma főtanfelügyelő megerősítette, hogy bár megígérték, hozzá nem juttatták el az október közepén lefolytatott vizsgálatok eredményeit. Adrian Vlad Casunean, a PSD megyei elnöke bejelentette, pártja nem támogatja Keresztély Irma tisztségben maradását, ragaszkodnak a leváltásához. A Háromszéki Területi RMDSZ elnöke, Albert Álmos közölte, a PSD Kovászna megyei szervezetével kötött egyezség értelmében a főtanfelügyelői tisztségre a szövetség javasol személyeket. /Farkas Réka: Háromszéki kontroll. A PSD más főtanfelügyelőt szeretne. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./ Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője emlékeztetett: a tankönyvellenőrzésről az írásbeli jelentés nem készült el. Az oktatási minisztérium négy kiküldöttje azzal az ígérettel távozott Kovászna megyéből, hogy írásba foglalják az ellenőrzés során tett megállapításaikat, s orvosolni is fogják a problémákat. Azóta semmi sem történt. Az újságíró közölte, elterjedt, hogy a tankönyv-kommandó azért volt, hogy Keresztély Irmát felmentsék tisztségéből. A főtanfelügyelő elmondta, az utóbbi tíz hónapban több kísérlet is volt, hogy leváltsák őt. Talán azért nem történt meg, mert az iskolaigazgatók egyöntetűen kiálltak mellette. Támadásokkal, fenyítésekkel akarták rávenni arra, hogy beadja a felmondását. Ő azonban kitart. /Gazda Zoltán: Exkluzív interjú Keresztély Irmával, Kovászna megye főtanfelügyelőjével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 8./"

"Napvilágot látott Lászlóffy Csaba A kitölthetetlen hiátus /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár 2001/ című kisregénye. Egy család tragédiáján keresztül érzékelteti az első világháborút követő nagyhatalmi döntéseknek az alul maradottakat sújtó hatását. Lászlóffyt nem lehet beskatulyázni, a mának szól a történelmi témák felé hajolva is, állapította meg Huber András. Az elmúlt évben megjelent kötete (A vesztes) a távolabbi korba ment vissza. /Huber András: Csak a kő nyugalmas Lászlóffy Csaba legújabb könyvéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Nov. 8-án a Salamon Ernő Líceum / Gyergyószentmiklós/ vendége volt Pongrátz Gergely, az 1956-os forradalom Corvin-közi főparancsnoka. Dr. Kozma Huba, a kiskunmajsai 1956-os Forradalom Múzeumának igazgatója bevezetőjében a magyarság szabadságért folytatott küzdelmeit vezette végig a történelmen, majd Rokaly József történelemtanár az 56-os forradalom erdélyi visszhangjairól, kolozsvári diákmegmozdulásairól, hatalmi reakcióiról szólt. Pongrátz Gergely visszaemlékezései sok megható részlettel világítottak rá a hősiességre, amelyet a pesti fiatalok, szinte gyerekek tanúsítottak a Corvin-köz. A Corvin-közt november 10-ig tartották, majd átvonultak a Rákóczi térre, ahol november 15-ig sikerült ellenállniuk. Első hősi halottjuk a 18 éves Vízi János volt. Pongrátz Gergely Kiskunmajsán megvásárolt egy romos iskolaépületet, amely fölújítva az 1956-os forradalom múzeumának ad otthont. Most épül az 1956-os kápolna, melyet 2002. június utolsó szombatján fognak felavatni, s amelyben fekete márványtáblán aranybetűkkel fog sorakozni a több mint 300 kivégzett 56-os magyar forradalmár neve. Külön helyet kapnak a kápolnában az erdélyi kivégzettek: az 56-os események kapcsán 14 személyt végeztek ki Erdélyben. Ugyanaznap délután Pongrátz Gergely Gyergyóalfaluban találkozott az érdeklődőkkel, majd ellátogatott Gyergyószárhegyre is. /Gál Éva Emese: Pongrátz Gergely Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"

"Martonyi János külügyminiszter Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének főtitkárával és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával folytatott eszmecserén kérte a két szervezetet, nyújtson politikai támogatást ahhoz, hogy a kedvezménytörvényt bíráló szomszédos országok készséget tanúsítsanak a Magyarországgal való érdemi konzultációra. Martonyi János Bruno Hallernek, a parlamenti közgyűlés főtitkárának kifejtette: az ET velencei bizottsága jelentésének fényében, amely a magyar törvény mellett nyolc másik létező európai törvényi szabályozást és gyakorlatot vizsgált, különösen nehezen érthető, hogy a magyar törvény miért váltott ki ilyen éles visszhangot egyes szomszéd országok körében. Haller hangsúlyozta, hogy az ET közgyűlése a velencei bizottság megközelítéséhez hasonlóan szintén nem kizárólag a magyar törvényt fogja vizsgálni. Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa találkozójuk alkalmával Martonyi értékelésével egyetértve úgy foglalt állást, hogy a törvény nem vezetett feszültséghez a térségben, és semmilyen szempontból nem jelent biztonságpolitikai problémát. Ekeus megállapította, hogy térségünkben a magyar kisebbségek mindig törvényes úton próbálták érvényesíteni jogaikat. Az EBESZ főbiztosa a közelmúltban kiadott nyilatkozatával kapcsolatban kijelentette, hogy abban a kisebbségek védelmével kapcsolatos alapelveket kívánt megfogalmazni. Hangsúlyozta, hogy az állásfoglalás csak annyiban szólt Magyarországnak, mint a szervezet félszáznál több más tagállamának. /Strasbourg segítségét kéri Martonyi János. Politikai támogatást státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./"

"A Nagy-Románia Párt által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítvány tárgyalásakor Borbély László, a Képviselőház titkára felszólalásában kifejtette, hogy az indítvány egyértelműen a Románia és Oroszország közötti kétoldali alapszerződéshez kapcsolódik, ezért túl korai és tárgytalan. A szomszédos és a környező államokkal való alapszerződések megkötése pozitív hatással van a régió stabilitására, ezért hagyni kell a román kormányt, hogy kezdje meg az egyeztetéseket az orosz féllel. Mindezeket figyelembe véve, az RMDSZ parlamenti csoportja a Nagy Románia Párt által benyújtott indítvány ellen fog szavazni. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 9., 2077./"

"Többen tanácsolták Borbély Zsolt Attilának, ne válaszoljon Szatmári Tibornak, mert nyilvánvaló célja a provokáció. Azonban a történelemhamisítás ellen mindig is fel kell venni a harcot. Szatmári Tibor írása szerint /Romániai Magyar Szó, okt. 31/ az RMDSZ létét fenyegetik azok az "elvtelen" engedmények, melyeket a vezetés állítólag platformunknak tesz. Továbbá a Reform Tömörülésnek tett engedménynek számít az, hogy e platformot nem vonták felelősségre amiatt, hogy védelmezni merészelte Szőcs Gézát és Borbély Imrét. Szatmári Tibor írásainak visszatérő motívuma, hogy Tőkés László "gyalázza" saját szervezetét, holott Tőkés László nem a szervezetet bírálta, hanem azokat, akik feladva a Szövetség programját a román hatalom szolgálatába szegődtek. Szatmári azt állította, hogy Borbély Zsolt Attila Budapestről írogat haza kitartásról, nemzeti öntudatról. Kuszálik Péternek adott válaszában már elmondta, hogy az effajta érvelést csakis a trianoni trauma tudatcsonkításának lehet betudni. Ha ugyanis összmagyar szemléletben gondolkodunk s a Szabó Dezső-i "minden magyar felelős minden magyarért" aforizma adja világlátásunk zsinórmértékét, akkor teljesen mellékes, hogy valaki a Kárpát medencén belül honnan hova irogat. Tényszerűen sem áll meg, hogy Budapestről ír, mivel cikkei javarészét itthon, Aradon írta, mint ahogy ideje javarészét is itt tölti lassan két éve. Szatmári a FIDESZ vezetők magánvéleményéről szólt, másrészt jobboldali és szélsőjobboldali lapokról, ahová "más FIDESZ-közeliek" írnak az RMDSZ vezetése ellen. Sajnos vannak olyan erők ma Magyarországon, melyek az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság bélyegét politikai fegyverként használják, így lesz Orbán Viktorból Hitler, Tőkéczki professzorból vérgőzös szélsőjobboldali és sorolhatná Borbély Zsolt Attila tovább. Nem lenne jó, ha ezt a nemzetellenes terminológiát erdélyiek is átvennék s a magyar szellem olyan alkotóműhelyeit, mint a Magyar Nemzet, a Demokrata vagy a Vasárnapi Újság megpróbálnák kitolni a jobbszélre - fogalmazott Borbély Zsolt Attila. Szatmári a vezetés pártkatonájaként kiterjeszti a vádat a vezető magyar kormánypártra is. "a napról-napra keresztényebb Fidesz 1990-ben még radikálisan liberális volt, s holnap akár a szocialistákkal is koalícióra lép, csak hogy hatalmon maradhasson, míg az RMDSZ megalakulásakor is ugyanazokat az értékeket képviselte, mint ma." Betű szerint hamis az az állítás, hogy az RMDSZ ugyanazt képviseli tíz éve, jegyezte meg Borbély. A FIDESZ valóban radikális liberális volt s ma valóban konzervatív, ám ezen ideológiai fordulat mögöttese egyáltalán nem hatalomtechnikai jellegű. Szatmári Tibor emlékezhetne arra, hogy 1993-ban a FIDESZ épp akkor vállalta fel hangsúlyosan a nemzeti értékeket, s fordult jobbra, amikor népszerűsége a csúcsán volt és e lépéstől abban a szellemi közegben csak népszerűségvesztést lehetett várni! A magát ereje teljében érző balliberális sajtó le is vitte a FIDESZ-t kb. 40%-ról, amennyit az egymástól független közvélemény-kutatók 1993 nyarán mértek, a választáson elért kb 7%-ra. Ha a FIDESZ nem tesz mást, mint belesimul a Demokratikus Charta ellenzéki SZDSZ-MSZP-s egységébe, akkor 1994-ben vezető kormánytényező. Vagyis a FIDESZ nemhogy érdekből, számításból vállalta volna fel a nemzeti problémák képviseletét, hanem éppenséggel hatalmi érdekei ellenére! - Valójában a Reform Tömörülés és Markó útja akkor vált el, amikor ez utóbbi élére állt annak a folyamatnak, amit neptuni térhódításnak lehet nevezni. A Reform Tömörülés azért akarja leváltani a jelenlegi vezetést, hogy véget vessen az alapszabályzat lábbal tiprásának, hogy visszaadja az SZKT-nak a rangját, hogy megszervezze az erdélyi magyar belső népszámlálást, hogy kiírja a már nyolc éve programba vett belső választásokat, hogy reális képet sugározzon a Nyugat felé a honi valóságról, egyszóval, hogy érvényt szerezzen a háromszintű erdélyi magyar autonómiára épülő hivatalos RMDSZ-programnak. /Borbély Zsolt Attila: A történelemhamisítás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./"

"November 4-én tartották meg Máramarosszigeten a már hagyományosnak számító "Ki mit tud?" vetélkedőt. A rendezvény egyben a történelmi Máramaros szórványmagyar műkedvelőinek felvonulása is volt. A zsűri tagjainak, valamint a szervező Hollósy Simon Művelődési Egylet vezetőinek, Zahoránszky Ibolyával az élen, közel hat órás rendezvényt kellett végigizgulniuk. Ennyi időbe telt ugyanis, míg a máramarosszigeti, felsővisói, rónaszéki, hosszúmezői, kistécsői és aknasugatagi műkedvelők bemutatták a szavalástól a vallási-, világi népi játékokig terjedően az összes lehetséges műfajt magába foglaló előadásaikat. A vetélkedőt követően a résztvevő csoportok vezetői, szakmai megbeszélésre ültek össze. Kötő József szerint a rendezvény bebizonyította: nem egy szórványvidék kulturális megnyilvánulásának voltunk tanúi, a résztvevők létszáma legalábbis a tömbmagyarság látszatát keltette. Ki kell dolgozni egy öneltartási modellt, a civil társadalmat pedig erőteljesebben kell éltetni, vonták le a következtetéseket a vita résztvevői. /Farkas E Zoltán: Tömbmagyar "Ki mit tud", szórványban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 9./"

"Hézagpótló könyv a levéltáros-történész Pál-Antal Sándor Marosszék és Marosvásárhely az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc idején című munkája. A vaskos, ötszáz oldalnyi kötet rövid bevezetővel 208 korabeli, döntő többségében kiadatlan iratot, jegyzőkönyvet és lajstromot tartalmaz. A szerző munkásságát falutörténeti munkái, a Maros megye magyarságának történetét tárgyaló két kötet, illetve a Marosvásárhely történeti múltjának szánt tanulmánykötet, a székely kérdést tárgyaló számos írása stb. jelzik. A könyv Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Alapítvány által kiadott Múzeumi Füzetek 19. köteteként jelent meg. /Dr. Szabó Miklós: Pál-Antal Sándor új könyve. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./"

"Valótlant állítanak a bákói hatóságok, ugyanis a svéd támogatókat nem értesítette a bákói gyermekvédelmi igazgatóság, hogy a gyimesbükki fogyatékos gyermekeket ellátó központ megszűnik. Megszüntették a térségben legkorszerűbben felszerelt, Gyimesbükkön levő intézetet, a 84 alkalmazottat július elsejével szélnek eresztették. A svéd adományozók határozottan nehezményezték ezt az eljárást. Miután Landelius, a svédországi Save the Children szervezet volt főtitkára tudomást szerzett a bákói megyei tanács felszámoló határozatáról, június 22-én levelet írt a romániai társszervezet, a Salvati Copii címére. A levélben Landelius elmondta, hogy a gyimesbükki tízéves munkának 2001-re csaknem a végére értek. A svéd gyermekmentők tíz év alatt egymillió svéd koronát gyűjtöttek össze a gyimesi gyermekotthon megsegítésére. Landelius embertelennek tartja, hogy éppen egy jól felszerelt intézménnyel kezdik a felszámolást, amikor ennél sokkal rosszabb felszereltségű és színvonalú intézeteket meghagytak. Az információkat az intézmény megszüntetéséről magánemberektől kapták a svéd gyermekvédők, nem a román szervektől. Landelius ezután július 1-én Emma Nicholson bárónőhöz, az Európa Parlament képviselőjéhez fordult, aki Romániáról szóló jelentéseiben többször kitért arra, mennyire fontos javítani a hátrányos helyzetű gyermekek ügyét. A bákói hatóságok először a felmondóleveleket küldték ki a gyimesbükki intézet alkalmazottainak, azután az ott gondozott 116 gyermeket szállították át bákói és Hargita megyei intézményekbe, majd az adományba kapott összes felszerelést elszállították. Az ipari mosógépek nem fértek ki az ajtón, így azokat szétdarabolták. A gyermekotthon udvarán játszótér volt, a fából készült játékokat is szétverték. - A bákói hatóságok felajánlották a dolgozóknak, dolgozzanak más, a megyében működő gondozókban. Az alkalmazottak egy csoportja így ment el a Gyimesbükkhöz közeli Vermesti-re. Az ottani intézményben uralkodó állapotok azonban /nem volt víz az épületben!/ visszariasztották őket. A Bákó megyei gyermekotthonok felszereltségi színvonala tehát korántsem felel meg az európai standardoknak. - Az országos román nyelvű sajtó, noha járt a helyszínen, még nem adott érdemben hírt az esetről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ A Transindex [www.transindex.ro] összeállítása Az a valóság, hogy a kezelésre szoruló gyermekeket Bákó, illetve más megyék között szétszórták, a személyzetet szélnek eresztették, a főleg külföldi segélyekből származó berendezéseket, felszereléseket pedig "helyben" szétosztották - ismeri Bákó megyei tanács elnöke és főtitkára. Azzal indokolták, hogy a gyermekeket családi típusú hajlékokban vagy fogadott családban helyezzék el. De nem így történt: a Hargita megyéből származókat nem családi típusú hajlékba, hanem egy másik, nagyjából hasonló intézetbe vitték. Az sem igaz, hogy a megyei szakigazgatóság egyeztetett volna a legtöbbet áldozó svéd adományozókkal. Szétvágtak egy mosógépet, jobbra vagy balra elszállítanak adományba kapott berendezéseket, ez a romboláson túl másféle benyomást nem kelthet. /Gyarmath János: Valami mégis sántít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"A képviselőház nov. 9-én elvetette az oroszországi román kincsekre vonatkozó nagy-romániás indítványt. A vita során Ioan Mircea Pancu, Szociáldemokrata Párt (SZDP) képviselője következetlenséggel vádolta meg a liberálisokat, akik szerinte "összeszűrték" a levet a nagy-romániásokkal. Az NLP részéről Crin Antonescu utasította vissza a vádakat. Borbély László RMDSZ-képviselő rámutatott: üzenetét tekintve, az indítvány időszerűtlen és veszélyes. - A román-orosz alapszerződés kérdése éveken át holtponton volt az Oroszországba került román állami kincsek és a Ribbentropp-Molotov paktum vitája miatt. A tárgyalások a közelmúltban kezdődtek újra, miután a jelenlegi román kormány késznek mutatkozott arra, hogy külön kezelje az alapszerződés ügyét a vitás kérdésektől. /Elvetették az NRP bizalmatlansági indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"