Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Brehariu-Bruja, Alma
49514 tétel
2002. január 7.
Jan. 5-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), melynek témája a státustörvény alkalmazása és a kormánypárttal megkötendő protokollum volt. A tanácskozás résztvevői eldöntötték: a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-étől jelentkezhetnek az RMDSZ-szervezetek székhelyein. A státustörvény alkalmazására vonatkozó egyezséget pozitívan értékelték mind a romániai magyar közösségek képviselői, mind a román többség képviselői - jelentette ki a sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök. "Az egyezmény aláírásával egyrészt elhárultak a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos akadályok a romániai magyarok esetében, ilyen szempontból egyetértünk az egyezmény tartalmával, beleértve a munkavállalásra vonatkozó szabályozásokat is. Másrészt az egyezmény a román-magyar kapcsolatok fejlődéséhez is hozzájárulhat" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ tevékenysége a státustörvény alkalmazását illetően kizárólag a tájékoztatásra, az egyes kritériumok teljesítésére vonatkozó információk továbbítására korlátozódik, semmiképpen sem a magyar igazolvány megszerzésére tett ajánlásból áll. A kritériumok között az önként tett nemzetiségi nyilatkozat mellett prioritásként jön számba az RMDSZ-tagság, vagy egy magyar civil szervezethez, egy magyar egyházhoz való tartozás. Az ezzel kapcsolatos információkat az RMDSZ továbbítja a magyar hatóságoknak. Másik kritérium a magyar nyelvtudás. Markó Béla kijelentette: jelen pillanatban nem tartozik az RMDSZ tevékenységéhez a magyar nyelv ismeretének ellenőrzése. "Az RMDSZ nem vizsgáztat, nem szervez kihallgatást a magyar nyelv ismeretének ellenőrzésére." Takács Csaba szerint az RMDSZ-nek jelenleg mintegy 400.000 fizető tagja van, a magyar egyházak nyilvántartásában pedig 1.400.000 magyar szerepel. A TEKT döntése értelmében a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-től jelentkezhetnek az RMDSZ-székhelyeknél. – A kormánypárttal /PSD/ megkötendő egyezményről Markó Béla kifejtette: a protokollum aláírására január végén mindenképpen sor kell kerüljön, mert februárban kezdődik az új parlamenti ülésszak. Azt szeretnék, ha ez a megállapodás minél több konkrétumot tartalmazna. Vannak 2001-ről elmaradt jelentős adósságok. Az első ilyen az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, ez feltételként fog szerepelni. A Babes-Bolyai egyetemen belül a karok és a tanszékek létrehozásával kapcsolatban kellene megállapodni, továbbá a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és más egyetemeken is bővítésről és bizonyos döntési struktúrák létrehozásáról. A középfokú oktatásban is vannak komoly, rendezésre váró kérdések. /Markó Béla: 2002 legyen az intézményfejlesztés éve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./
2002. január 7.
Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a vele készült interjúban visszapillantott az elmúlt esztendőre. Funart nem sikerült legyőzni, viszont az új helyzetben az egykori kormánypártok fő ellenzékével, a Szociáldemokrata Párttal helyi szinten gyümölcsöző kapcsolatot építettek ki. Rá tudták venni a többségi partnert arra, hogy betartsa a szavát, így az RMDSZ-nek megyei alelnöke és kolozsvári alpolgármestere van. - A kormány megalakulását követően az RMDSZ támogatási protokollumot írt alá a kormánypárttal. Ennek hat-hét pontja azóta is ígéret maradt, amit a Szociáldemokrata Párt változatlanul nem tart be. - Elkezdtük a kolozsvári magyarság kataszteri összeírását, ami nagy munka volt. Ezt a népszámlálás során tudják kamatoztatni, ugyanakkor igen jelentős szerepe van a státustörvény alkalmazásában. – Az RMDSZ-nek nem sikerült elérnie, hogy a törvényt az egyházi ingatlanok visszaadására is kiterjesszék. Akkor azt ígérték, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatásáról egy későbbi jogszabály rendelkezik majd. Sejthető volt, hogy erre egyhamar nem kerül sor. Közben egyre több egyházi ingatlan kerül idegen kézbe... Tizenegy évvel a rendszerváltás után még mindig nincs pontos felmérés az összes magyar egyházi és más intézményi tulajdonról, amely az elmúlt évtizedek során román kézbe került. Iliescu elnök ráadásul különböző rendezvényeken olyasmit mondott, hogy az egyházi ingatlanok 85 százalékát már visszajuttatták a tulajdonosoknak. Ilyen esetben az RMDSZ-nek a döbbenettől nem hallgatni, hanem ordítania kellene. - Nemzetközi fórumokon gyakran felteszik a kérdést, hogy az RMDSZ miért nem tartja fönn azt a programot, amelyben meghirdette a háromszintű autonómiát, a jogorvoslatot, szögezte le a képviselő. — Kónya-Hamar Sándor annak idején az SZKT-ét becsületromboló szervezetnek nevezte, mert ehhez az intézményhez több botrányos szavazás is fűződik. "Az SZKT soha nem döntött a kormányzati részvétel mellett. 1996-ban a csúcsvezetőség az akkori koalícióval elkezdett tárgyalásokról számolt be, az SZKT pedig a tárgyalások folytatására és nem a kormánybalépésre adott mandátumot." "Amióta a kormánytámogatási protokollum megszületett, még nem hangzott el konkrétum arról, hogy az egyezményben foglalt tételekből mi valósult meg és mi nem." A "román politikának sikerült éket verni az RMDSZ különböző táborai közé olyan formán, hogy bizonyos embereket elfogad és azokkal "intézi" a romániai magyarság ügyét." Az RMDSZ-nek keményebben és szókimondóbban kell politizálnia. – A belső RMDSZ-választásokat kellene kiharcolni. /Makkay József: Kisebbségi sorsban nem lehetünk apolitikusok! Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselővel, az RMDSZ Kolozs megyei elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2002. január 7.
A státustörvényként alkalmazásában szerepet vállaló – az RMDSZ, a civil szervezetek és a történelmi magyar egyházak helyi képviselőiből álló 16 tagú – Udvarhelyszéki Felügyelő Testület jan. 5-i ülésén felvázolták a munkatervet. Szolgáltatásuk díjmentes, a költségeket az RMDSZ állja, az irodák munkatársai az Ügyvezető Elnökség fizetett alkalmazottai. Jelenleg 12 személyt foglalkoztat főállásban a testület, de további hat felvételéről folytat egyeztetéseket az Ügyvezető Elnökséggel. - A testület nem elbíráló szerv, nem tesz ajánlásokat, kollégáink csupán tájékoztatnak, összegyűjtik az adatokat - oszlatta el a félreértéseket dr. Verestóy Attila szenátor, aki széki RMDSZ-elnökként a felügyelő testület vezetője. Azokban a falvakban, ahol nincs RMDSZ-székház, a papi lakban, valamilyen egyesület székhelyén, vagy akár magánházban is működhet iroda. Udvarhely vidékéről körülbelül 130 000 igénylésre számítanak. /Pataky Lehel Zsolt: 130 000 igénylőre számítanak Udvarhely vidékén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./
2002. január 7.
Asztalos Ferenc képviselő, az oktatásügyi bizottság alelnöke elmondta, előrelépés, hogy a közoktatási intézmények finanszírozása, beleértve a tanszemélyzet fizetését is, az országos költségvetésből átkerült a községi, városi, illetve megyei tanácsok költségvetésébe, a közoktatási intézmények a minisztérium tulajdonából a helyi tanácsok tulajdonába mentek át. Asztalos közbenjárására Máramarosszigeten különálló épületben, önálló jogi személyként működhet majd egy magyar nyelvű középiskola. – Amennyiben az RMDSZ újabb protokollumot köt a jelenlegi kormánypárttal, annak tartalmaznia kell azt, hogy a kormánypárt nem támogat olyan törvénykezdeményezéseket, melyek a jelenleg létező oktatási jogokat korlátozná. Azokon az egyetemeken, ahol már van magyar nyelvű oktatás (a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem), ott lehetővé kell tenni, hogy a magyar oktatási részlegek döntéshozatali autonómiával rendelkezzenek. Azokban az intézményekben, ahol egyáltalán nem folyik magyar nyelvű képzés, de a magyar nemzetiségű diákok részaránya számottevő, ott be kell vezetni a magyar nyelvű képzést is, mint például a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen és a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. /Bágyi Bencze Jakab: Mérlegen a magyar nyelvű oktatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./
2002. január 7.
Tavaly nyáron nyílt meg Kőrispatakon az országban az első és egyetlen Szalmakalap-múzeum, amely Szőcs Lajos és családja tulajdonát képezi. A Szőcs család idén nyáron egy csoport csángó gyereket fogad, akiket ingyen megtanít a szalmafonás fortélyaira. Kőrispatak több mint 700 lelket számlál, többségük református vallású, de vannak unitáriusok és katolikusok is. Szőcséknél három típusú székely kapu van kiállítva, a ház egyik helyiségében az ország összes népi viselete megtalálható, a másik szobában szalmából készült dísztárgyak vannak, a hátsó szobában a szalmakalap készítés folyamatát lehet nyomon követni. Ezenkívül megtekinthető az udvaron egy öt méter átmérőjű szalmakalap. A múzeum rendszeres programja a szalmafonó és szalmakalap-készítő tábor, ahol a vendégek elsajátíthatják a szalmakalap-készítés, szalmafonás titkát. /Nagyálmos Ildikó: Csángó gyerekeket tanítanának a szalmafonásra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./
2002. január 7.
Dr. Hermann Gusztáv, Székelyudvarhely Városi Könyvtárának igazgatója leszögezte, hogy a gyermekek valójában eleget olvasnak, de mások az olvasási szokásaik és az olvasmányai. A 2001-es év statisztikai adatai alapján a könyvtárban az olvasók megoszlása foglalkozások szerint: 67% diák és egyetemista, 13% értelmiségi, 12% nyugdíjas és más foglalkozású, 8% munkás és technikus. A beiratkozott személyek 66%-a szépirodalmat és nyelvészeti szakkönyvet olvas, 13%-a természet- és alkalmazott tudományokat, földrajzot, 12%-a művészettel, ill. sporttal kapcsolatos könyveket és életrajzokat, 9%-a filozófiát, társadalomtudományokat és történelmet. Az olvasóteremben naponta átlagban 45 látogató volt 2000-ben, jelenleg 80, ez lényeges növekedés. /Dávid László: Mások az olvasási szokások... Miért nem olvasnak a gyerekek? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./
2002. január 7.
Egy fél évszázad van a Nagyváradon élő Tüzes Bálint mögött, akinek nemrég jelent meg első verskötete, az Életfaárnyék. E könyv élettapasztalat. Válaszadás régen keresett, kutatott kérdésekre, eszmélés az élet értelmetlenségére, hiábavalóságára. A kötethez egy CD- hanglemez is tartozik, amely a szerző költeményeit tartalmazza. /(nagyálmos) [Nagyálmos Ildikó]: Életfaárnyékban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./
2002. január 8.
A magyarországi Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) képviselői szerint a magyar–román egyetértési megállapodás megkötésekor az Orbán-kormány nem vette figyelembe a kelet-magyarországi településeken élők szempontjait. - A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) szerint a kedvezménytörvényt a legfontosabb pontjain módosítani kell, az így feleslegessé váló magyar–román egyetértési nyilatkozatról pedig a magyar miniszterelnök aláírását vissza kell vonni. Pokorni Zoltán, a Fidesz — Magyar Polgári Párt elnöke szerint az egyetértési nyilatkozat felfüggesztése egyet jelentene a kedvezménytörvény Romániában való felfüggesztésével. Ez feszültségekkel teli állapotokat alakítana ki, ami a romániai magyarellenes erők érdekeit szolgálná — szögezte le. A határon túli magyar szervezetek vezetőinek nyilatkozataival szemben az MSZP sajnálatos módon ellentéteket igyekszik szítani a magyarországi munkavállalók és a határon túli magyarok között — fogalmazott. /Magyarországi pártok a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2002. január 8.
Ki hallott a külföldön élő horvátok kettős állampolgárságára vonatkozó törvényről vagy a szlovák nemzetiségi igazolványok kibocsátásáról? – kérdezte Nits Árpád. Magyarországnak van néhány szomszédja, amely az új évezredben is minden alkalmat megragadva acsarkodik ellene. Egy NATO-tagország ellen. És az acsarkodók is NATO-tagok akarnak lenni, és ehhez kérik, sőt megkövetelik a minden alkalommal ócsárolt Magyarország segítségét. Az újabb szlovák ötlet szerint Magyarországra erős nemzetközi nyomást kell gyakorolni. Ami szabad a határon kívüli szlovákoknak, az nemzetközileg elítélendő bűncselekmény a magyarok esetében. Jobboldalról indult el az első kezdeményezés a határon kívüli nemzetrészek támogatására, amelyet baloldalról állandó ellenszél kísér. A liberálisnak nevezett balszél meg sem szavazta, a szocialista pedig a szavazás napján is rázendített, hogy "de azonban". A teljes akadékoskodási lajstrom összeállítása immár a történészek dolga, elég a karácsonyi ünnepeket kísérő "kitalálmányokra" emlékeztetni. A cirkuszi fejszámolók újra az olcsó munkások milliós tételeivel ijesztgették a magyarországi munkavállalókat, a szakszervezeti vezetők (lenini áttételi szíjak) sietve felkapták a "gondolatot". – "A horvátországi és szlovákiai viszonyok alapos ismerete nélkül is állíthatjuk, hogy ott nincs meg az MSZP és az SZDSZ pontos mása. Mert ha létezne, akkor a horvát kettős állampolgárság, illetve a szlovák nemzetiségi igazolvány törvénye nem születhetett volna meg olyan szép csendben. Ellenkezőleg, a horvát és a szlovák balliberósok úgy összeüvöltözték volna a világot, hogy a szomszédok is felfigyelnek a készülődésre, és elkezdődik a vég nélküli magyarázkodás külföld és belföld előtt egyaránt." /Nits Árpád: Cirkuszi fejszámolók és egyéb vaklármázó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./
2002. január 8.
A magyarországi baloldali és balliberális műbalhé a magyar társadalomra s a nemzet egészére nézvést ártalmasabb, mint a romániai aranymosás ciánszennyezése. A hatalmat politikai-ideológiai elődeiktől örökölt módszerekkel mindenáron megszerezni óhajtók pánikba estek. "A kormányleváltáshoz — ez választási programjuk egyik tartópillére — elfogyott a muníció, az Orbán Viktor édesapja által a benzinkutaknál forgalmazott dolomitzúzalékkal nem lehet megkövezni az ambiciózus kormányfőt, a saját gyerekét cserben hagyó apa hamisan foncsorozott tükörképével sem lehet eléggé a manipulálandó társadalmi rétegek szemébe süttetni a szúrós fénynyalábot, a magyar társadalom látható és mérhető előbbre lépését a jelenlegi kormányzat idején a legócskább és a legrafináltabb trükkökkel sem lehet lejáratni, hiszen az emberek többsége mégsem vak és nem is süket" – szögezte le Sylvester Lajos. Keller László, a parlament szocialista fenegyereke szerint a magyar kormányzat potenciálisan huszonhárommillió románt szabadít rá a magyar munkaerőpiacra, Horn Gyula már alább adja egy picit, s ő csak huszonegymilliót csesz oda (a kormány elcseszte az alapszerződést — mondta a minap), Tabajdi Csaba is csak több százezer magyar munkára éhes románnal ijesztgeti népét. "Medgyessy Péter, a szegények sárga sálas bankáristápja, a fő- és kispapoknak címzett két levele között, hervadó akácvirágot tűz az Orbán-kormány sírhalmára, Szent-Iványi István pedig a szűk körű családias óévbúcsúztatón azt hallotta az egyik vállalkozótól, hogy az még megfontolja, nem alkalmaz-e három hónapi futamidőre román informatikusokat." /Sylvester Lajos: Pánikkeltés, műbalhé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2002. január 8.
Románia védővámot szándékozik bevezetni a magyar búza és liszt behozatalára - jelezte Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter. Azt is közölte, hogy Bukarest egyelőre nem szándékozik eltörölni a magyar baromfihús behozatalára kivetett védővámot. A román kormány tavaly, a vártnál jóval bőségesebb gabonatermés betakarítása után rendkívüli mértékben megszigorította a magyar búza és liszt behozatalára vonatkozó minőségi előírásokat. Ezzel a lépéssel Bukarest megsértette mind a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), mind a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) szabályait, mivel a minőségi követelmények szigorítását a hazai termelőkkel szemben nem alkalmazta. Magyarország a WTO-hoz fordult panasszal, de miután a román kormány ígéretet tett az intézkedés visszavonására, eltekintett a peres eljárástól. Magyar részről úgy tekintették a román fél ígéreteit, hogy a baromfihúsra fenntartott korlátozások idén január elsejével hatályukat vesztik. Ez a várakozás alaptalannak bizonyult, román részről azt jelezték, hogy idén március végéig mindenképpen marad a védővám. /Védővámterv búzára és lisztre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2002. január 8.
Gheorghe Funar polgármester Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett levelet, amelyben sürgősségi rendeletet szorgalmazott. Abbéli aggodalmában, hogy "ne kerülhessen sor a népszámlálási adatok újabb meghamisítására", Kolozsvár nagy-romániás polgármestere az 1940-45 között "elmagyarosított" családnevek románra való visszafordítását szeretné a sürgősségi kormányrendelettel elérni. Funar szerint 62 esztendővel a Bécsi Döntés után elérkezett annak az ideje, hogy az erőszakkal Magyarországhoz csatolt területek román lakossága visszanyerje eredeti családneveit. /Funar jelentkezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2002. január 8.
Verestóy Attila szenátor nagy mértékben hasonult a bukaresti erkölcshöz. A helyi tévében újrasugárzott beszélgetésben Verestóy tagadta, hogy üzleti ügyekben összefolyna a kormánypárti politikusokkal. Verestóy RMDSZ-szenátor egy román tévéműsorban arról értekezett, hogy Orbán Viktor nem őt, hanem Székelyudvarhely független polgármesterét szereti, hogy az RMDSZ-ben belső harcok dúlnak, s ellenlábasaikat támogatja a Fidesz, és nem hihető, hogy az RMDSZ beleegyezése nélkül Viorel Hrebenciuc-kal a két párt koalíciós együttműködéséről tárgyalt. Nyílt titok, hogy Verestóynak Hrebenciuc testi-lelki jó barátja, s már az előzőt megelőző ciklus alatt több ízben írt a román sajtó arról, hogy a román korrupció mértékegységének tartott Hrebenciuc egyik üzlettársa Verestóy. Verestóy Hungastro nevet viselő cégének helyi igazgatója dr. Gheorghe Tatu demokrata párti politikus, ami nemcsak azt jelzi, hogy Verestóy a demokratáknak is elkötelezett, s egy jó állást (20 millió havi fixet) az ő emberüknek ad, hanem azt is, hogy az RMDSZ-es üzletember-politikus ugyanúgy románt helyez vezető funkcióba magáncégeinél is, mint a kormány, melynek miniszterelnök-helyettesi posztjáról álmodozik. Az sem használt Verestóy amúgy sem makulátlan hírének-nevének, amit sógora a csíki megyei önkormányzat vezetőivel egyetértésben a Hargita Népe ellen kifundált, s nem vált dicsőségére ez a mostani, félfasiszta román médiának adott interjú sem. /Simó Erzsébet: Az "ártalmatlan" szenátor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2002. január 8.
Az Erdélyi Napló körinterjút készített marosvásárhelyi közéleti személyiségekkel az elmúlt esztendő legfontosabb politikai történéseiről. Minden megkérdezett szívesen nyilatkozott, kivéve az RMDSZ szövetségi elnökét. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke: "A 2001-es esztendő legfontosabb, korszakalkotónak tekinthető megvalósításainak tekintem az egyetemalapítást és a státustörvény kidolgozását, elfogadtatását… A státustörvény megléte, úgy tapasztalom és érzem, jelentősen javított az erdélyi magyarság közérzetén." Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az új közigazgatási törvény – minden hiányossága ellenére – a helyi autonómia megteremtéséért folytatott küzdelem igen fontos állomása lehet. Kiemelte a diakóniai központ megnyitását, valamint a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak a beindítását. Szeretné, ha az RMDSZ-ben megvalósulna a pluralizmus. Kerekes Károly képviselő: "A nemzetben gondolkodók számára az elmúlt év legjelentősebb eseménye kétségtelenül a magyarországi státustörvény volt… Ezért köszönet illeti a jelenlegi magyar kormányt, mindazokat a politikai erőket, akik a törvény megszületésében közreműködtek. " Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke: "Az elmúlt esztendőben a romániai politikai életre igencsak rányomta bélyegét az a kettősség, amely az Iliescu– Nastase hatalmi tandem megnyilvánulásait jellemzi. Másképpen nyilatkoznak külföldön és a nyugati politikusok előtt, és megint másképpen a határokon belül. " Szeretné, ha az RMDSZ végre képessé válna valódi érdekképviseleti szerepének ellátására." Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke: "A közigazgatás terén dolgozóként visszatekintve egyértelmű, hogy az elmúlt esztendő legjelentősebb eseményének a 215-ös törvény elfogadását tartom." Romániában a gazdasági reform nem történt meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője megtagadta, hogy az Erdélyi Naplónak nyilatkozzék. Döntését azzal indokolta, hogy a hetilapban számos olyan, személyét érintő írás jelent meg, amelyek szerinte akár a becsületsértés fogalmát is kimerítik. /Szentgyörgyi László: Markó Béla nem nyilatkozik az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./
2002. január 8.
Jan. 7-én Madéfalván megemlékeztek a Siculicidium 238. évfordulójáról. A községbeliek az emlékmű elé vonultak, ahol Juhász András, a helybeli RMDSZ-szervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A székely himnusz elhangzása után az emlékmű talapzatánál a hivatalok és közületek elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Ezt követően a szónokok: Sógor Csaba szenátor; Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke; Soóky László, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Felvidéki Egyesületének elnöke; Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagja; Becski Örs, helybeli református lelkész emlékeztek a székelység véres farsangjára. Tanulságként azt fogalmazták meg, hogy ha a közösség jogai csorbát szenvednek, mindig tiltakozni kell, miként őseink tették 238 évvel ezelőtt Madéfalván. /Megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2002. január 9.
Január végére várható az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt újabb együttműködési megállapodásának aláírása — közölte jan. 8-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A két szervezet képviselői jan. 7-én tartottak újabb konzultációt, amelyen megállapodtak abban, hogy a jövő hétre mindkét fél elkészíti saját mérlegét az eddigi együttműködésről, egyben felvázolják a lehetséges megállapodás elemeit. Az RMDSZ elnöke a készülő megállapodás tartalmáról csak annyit mondott, hogy a szövetség nyilvánvalóan prioritásnak fogja tekinteni az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a magyar nyelvű egyetemi oktatás helyzetét. Amennyiben a két szervezet vezetői megegyeznek az együttműködés folytatásáról, az erről szóló megállapodás jóváhagyásra Szövetségi Képviselők Tanácsa elé kerül, várhatólag február első napjaiban. /Megújítják az RMDSZ–SZDP együttműködést? Január végére tervezik az egyezmény aláírását). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2002. január 9.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége közleményében leszögezte: a magyar igazolvány kiadásának feltételei a következők: 1. megfelelően beterjesztett kérelem, 2. a magyar nemzetiséghez tartozó személy szabadon tett, magyar identitásának vállalásán alapuló nyilatkozata, 3. a.) a magyar nyelv ismerete, vagy b.) az RMDSZ tagságot igazoló bizonylat, vagy c.) valamely magyar egyház bejegyzett tagságát igazoló bizonylat, vagy d.) valamely magyar civil szervezet bejegyzett tagságát igazoló bizonylat. Székely István, a magyar kedvezménytörvény romániai alkalmazását koordináló központi iroda vezetője megerősítette: A magyar igazolvány kiállításához elsősorban kell az űrlap, illetve a kérvényező személy szabadon tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy magát magyar nemzetiségűnek vallja. /Feltételek a magyar igazolvány megszerzéséhez. Pénteken újból ülésezik az Országos Felügyelő Testület. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2002. január 9.
Magyarországon felharsogott az ellenzék kórusa: nem lett volna szabad aláírni Romániával a státustörvény romániai alkalmazását lehetővé tévő egyetértési nyilatkozatot. Holott: az aláírás előtt az Orbán–kormány egyeztetett az összes parlamenti párttal, s egyiknek sem volt kifogása ellene. Hallgatja az ember ezeket az ellenzéki nyilatkozókat, s azon morfondírozik, hogy vajon egyáltalán épeszű, normális emberek ezek? – tette fel a kérdést Veres István. Hiszen olyan gyermeteg kifogásokkal állnak elő. Egyik legfőbb kifogásuk az, hogy a romániai munkaerő beáramlása miatt az anyaországiak munka nélkül maradnak. Holott: a külföldiek munkavállalását szigorúan szabályozzák. A másik fő kifogás meg az egészségügyi ellátásra vonatkozik. Kökény Mihály szocialista politikus, volt egészségügyi miniszter egyenesen azt tételezte fel, hogy rengeteg olyan erdélyi magyar lesz, aki már régen betegeskedik Romániában, s Magyarországon úgy fogja majd gyógykezeltetni magát, hogy igénybe veszi a három hónapos magyarországi munkalehetőséget. Az ember elcsodálkozik: hogy lehet ekkora sületlenséget még elgondolni is, nemhogy kiállni vele a televízió nyilvánossága elé? Hiszen a munkavállaláshoz orvosi vizit kell. Néhány héttel korábban Romániában folyt a konkolyhintés, de annak immár vége. Most a magyarországi szocialistákon és liberálisokon a sor. Amennyiben a Kovács Lászlók, Kökény Mihályok, Lampert Mónikák, Fodor Gáborok, Borsik Jánosok és társaik magyarigazolvány nélkül is magyarok, akkor nekünk talán jobb is nem magyarnak lennünk, semmint ilyeneknek, szögezte le a cikkíró. /(veres) [Veres István]: Anyaországi hisztéria a státustörvény kapcsán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./
2002. január 9.
Az év első napján Gyergyószárhegyen eltemették Jánosi Lászlót /sz. Gyergyószárhegy, 1941. dec. 13. – Kolozsvár, 2001. dec./. Gyergyószentmiklóson végezte a középiskolát, kitűnő eredménnyel. 1964-ben végzett a Galaci Műszaki Egyetem élelmiszeripar-technológia karán évfolyamelsőként. 1974-ben a Kolozsvári Közgazdasági Egyetemen közgazdász, majd néhány évre rá, 1979-ben Bukarestben menedzseri szakképesítésre is szert tett. Az egyetem elvégzése után Kolozsvárra jött, következetesen elutasította a felajánlott külföldi állásajánlatokat. Több mint tizenöt évig volt a sörgyár főmérnöke. Három találmányt tett le az asztalra: 1972-ben új módszert dolgozott ki az alkoholmentes sör előállítására, 1976-ban az etilalkohol gyártásához felhasznált árpa előkezelésének új módozatairól értekezett, 1980-ban pedig új malátakészítési technológiát kísérletezett ki. A kilencvenes években figyelme a szaktanácsadás felé fordult. Saját tapasztalatain alapuló, illetve a külföldi szakirodalmat feldolgozó cikkeit rendszeresen közölték a romániai szaklapok. Megtervezte és felépítette a tordatúri üdítőgyárat. Mindig sokat dolgozott. Élt hatvan évet és pár napot. /J. A.: Jánosi Lászlóra emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2002. január 10.
A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására január 9-én munkamegbeszélésen találkoztak Budapesten a MÁÉRT-on is képviselt határon túli magyar szervezetek vezetői. A tervek szerint egy hónap múlva újra összegyűlnek kicserélni a tapasztalatokat. A tanácskozást követően – a törvény hatályba lépése alkalmából – a határon túli magyar politikai vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el. A megbeszélésen részt vett Martonyi János magyar külügyminiszter és Németh Zsolt politikai államtitkár, továbbá Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Az érintett határon túli magyar közösségeket Markó Béla (RMDSZ), Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia), Kasza József (Vajdasági Magyarok Szövetsége) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), Kovács Mikós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Pasza Árpád (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) és Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzat) képviselte. A politikai vezetők Országházbeli tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXXII. törvény végrehajtását segítő – határon túli információs irodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Markó Béla elmondta: a tanácskozás során tájékoztatta a magyar kormányt és a határon kívüli magyar közösségek vezetőit arról, hogy a legnagyobb, Magyarország határain kívül élő magyar közösség számára egyértelműen elégtételt jelentett a román-magyar egyetértési nyilatkozat megkötése. Kihangsúlyozta: a megállapodás tényével és tartalmával nemcsak egyetértettek, hanem a maga eszközeivel az RMDSZ is megpróbált hozzájárulni ennek megszületéséhez, hisz érdeke volt mind az erdélyi magyarságnak, mind Magyarországnak, hogy a kedvezménytörvény alkalmazása lehetővé váljék Romániában, és a két ország viszonya ez által ne romoljon, hanem javuljon. Megítélése szerint az egyetértési nyilatkozat nemcsak az erdélyi magyarság körében, hanem a román többség részéről érzékelhető feszültségeket is oldani tudta. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez a megállapodás túlmutat a kedvezménytörvényen, mert akár politikai vagy akár gazdasági kapcsolatokat serkentő hatásai is lehetnek. Reményét fejezte ki, hogy a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés kezelése szempontjából e példának az alapján "egy konfrontációs magatartásformából átléphetünk ebben a térségben mindannyian egy együttműködő magatartásformába". Megjegyezte, örül annak, hogy a megállapodással kapcsolatos magyarországi viták mostanáig nem gyűrűztek be Erdélybe. /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Jan. 9-én Orbán Viktor miniszterelnök, a Külügyminisztérium vezető tisztségviselői és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke Budapesten munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetőivel a jan. 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatait és időszerű kérdéseit. A munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a budapesti találkozót követően. Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között. Utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését. - A vezetők nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is - mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden Kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erősödik. - A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetővé — fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprő, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a Kárpát-medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban - előnyt remélve - megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy - a határon túli magyarokkal szorosan együttműködve - végrehajtsa a törvényt. A találkozó előtt Orbán Viktor szokásos heti rádióinterjújában azt hangsúlyozta: 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki köteléken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élők is úgy érzik, hogy végre 80 év után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk. Közölte, hogy a köztársasági elnök csütörtökön adja át az első magyar igazolványt a Parlamentben. Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja általános alelnöke történelmi eseménynek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és utalt arra, hogy ezzel megszűnnek az országhatárok. - Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gondoskodik a határon túl élő magyarok sorsáról is — tette hozzá Duka Zólyomi Árpád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte, hogy Szerbiában hat információs iroda kezdte meg működését, és várakozáson felüli az ott élő magyarok érdeklődése a magyar igazolvány iránt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ismertetése szerint Kárpátalján 110 településen kérhetik az igazolvány kiadásához szükséges nyomtatványokat az érdeklődők. A politikus történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvény életbe léptetését. Pasza Árpád, a Horvátországi Demokratikus Közösség elnöke úgy vélekedett, hogy a horvátországi magyarok elismeréssel vannak a magyar kormány iránt, mert most tapasztalhatták, hogy 80 év után az anyaország ismét kinyújtotta feléjük a kezét. Tomka György, a szlovéniai magyarok vezetője arról beszélt, hogy Szlovéniában rokonszenvvel tekintenek a kedvezménytörvényre és elmondta, hogy január 3-án megkezdte működését az információs iroda. A találkozó után a határon túli magyar szervezetek vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el a kedvezménytörvény hatályba lépése alkalmából. Eszerint a törvény jelentősen hozzájárul a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, az asszimilációs folyamatok lefékezéséhez és a szülőföldön való maradáshoz. Üdvözölték a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely előmozdítja a két ország közti együttműködést. A nyilatkozat aláírói szerint nincs veszélyeztetve a magyar munkaerő-piac. A találkozóval egyidőben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a határon túli információs irodák vezetőivel találkozott. Ezt követően Szabó kifejtette: adottak a feltételek a magyar igazolványok kiadásához, és a kedvezményezettek már márciusban hozzájuthatnak a támogatásokhoz. /Határon túli magyar vezetők Budapesten. Martonyi: Működik a rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
A Magyar Szocialista Párt nehezményezte, hogy a többi magyar parlamenti párt nem volt hivatalos a "minicsúcsra". Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő úgy nyilatkozott: Sajnálatos, hogy a kormány elmulasztotta ez ügyben összehívni a MÁÉRT-ot, úgy ahogy azt a szocialisták javasolták. Véleménye szerint Orbán egy kényszerű nyilatkozatra akarja rávenni a határon túli magyar vezetőket, amiért azokat nem is lehet megróni. Tabajdi szerint az volna a korrekt eljárás, ha az anyaországi vitákból kimaradnának a határon túli magyarok. Az MSZP jan. 9-i sajtóközleményében a magyar kormánynak a határon túli magyarok számára biztosítandó oktatási, és kulturális kedvezményei kapcsán is megfogalmazta fenntartásait. "Az Orbán-kormány rendelete a törvénnyel ellentétes módon szabályozza az oktatási-nevelési, valamint taneszköz támogatás elnyerésének feltételét. A rendelet értelmében csak azok a szülők részesülhetnek támogatásban, akik gyermekeiket lakóhelyükön magyarul taníttatják. Eszerint tehát az a szülő, akinek lakóhelyén nincs magyar nyelven oktató iskola, semmi támogatást nem kaphat. Akkor sem, ha történetesen gyermekeit a szórványgyerekek iskoláztatására felállított és működtetett intézménybe adja be" - áll a közleményben. /MSZP: Diszkriminatív oktatási támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
A Magyarok Világszövetsége támogatja a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazását, a politikai pártokat viszont felkéri, ne használják fel kampánycélokra a kedvezménytörvényt, jelentette be Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke jan. 9-i budapesti rendkívüli sajtótájékoztatóján. /Az MVSZ is támogatja a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
Markó Béla szövetségi elnök jan. 10-re összehívta az RMDSZ Operatív Tanácsát. Az ülés napirendjén az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt együttműködésével kapcsolatos kérdések megvitatása szerepel. A két párt képviselői jan. 7-i találkozójuk alkalmával megegyeztek: az újabb protokollum aláírására január végén kerülhet sor. Gabriel Andreescu politikai elemző úgy látja: az SZDP-nek a továbbiakban is nagy szüksége van az RMDSZ támogatására. A protokollum miatt az RMDSZ több olyan szociáldemokrata kezdeményezést is támogatott, amelyek egyáltalán nem válnak dicséretére. Ilyen például a titoktörvény, amelyet "első fokon" az RMDSZ is elfogadott. A Szövetség társult az SZDP-vel annak a liberális törvénytervezetnek a szabotálásában is, amely a Rompres hírügynökséget a kormány fennhatósága alól a parlament hatáskörébe helyezte volna át. Legútóbb pedig Andrei Dimitriunak a közszolgálati rádió éléről való eltávolításában szövetkeztek- nyilatkozta Andreescu a Szabadságnak. /Székely Kriszta: Egymásra van utalva az SZDP és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
Az újév elején fenyegető levél érkezett a temesvári Csiky Gergely színtársulat igazgatója, Demeter András címére. "Ha továbbra is kitűzöd Kossuth Lajos (Cosut Laios) zászlóit a Román Opera és a Nemzeti Színház kirakatai elé, az Alba Iulia utcában, betörjük Bodo, Halas és Demeter fejét. Világos?" áll a Keresztes Sas (Vulturul Cruciat) aláírással érkezett levélben. A magyar (német) színház bejárata egy mellékutcában van, itt tűzik ki rendszeresen a bemutatókat hirdető reklámszalagokat és zászlócskákat is. A tavalyi év végén ismeretlen tettesek már letéptek néhány magyar előadást hirdető reklámzászlót. A fenyegetés címzettjei "Bodo, Halas és Demeter". Előbbi kettő az RMDSZ megyei tanácsosa: Bodó Barna és a Temes megyei szervezet elnöke, Halász Ferenc. A fenyegetésnek tehát minden bizonnyal politikai színezete is van. Temesvár a forradalom óta eltelt időszakban már nem egyszer volt magyarellenes provokáció színhelye. Előbb a forradalom hősét, Tőkés Lászlót becsmérlő feliratok jelentek meg, majd valakik kalapáccsal szétverték a helyi magyar lap, az Új Szó cégtábláját és a Klapka György szülőházán elhelyezett márvány emléktáblát. A magyar színház címére is érkeztek már rágalmazó és fenyegető levelek. Az érintettek minden esetben a rendőrséghez fordultak. Tettes eddig egy van: egy lopással lebukott csirkefogó sok más egyéb bűne mellé azt is beismerte, hogy részegen leverte az Új Szó cégtábláját. /(Pataki Zoltán): A Keresztes Sas nem alszik. Fenyegető levél a magyar színháznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2002. január 10.
Eltérően ítélték meg a kedvezménytörvény, illetve a magyar-román egyetértési nyilatkozat foglakoztatási és munkaügyi kérdéseit, a magyar munkaerőpiac ezzel kapcsolatos védelmét az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának kormánypárti és ellenzéki képviselői a testület jan. 8-i ülésén, amelyen részt vett Harrach Péter munkaügyi miniszter és Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. A kormánypárti képviselők fogalmazta határozati javaslatot 12 igen és 8 nem szavazattal elfogadta a bizottság. Az ülést a szocialista /MSZP/és szabad demokrata /SZDSZ/ képviselők kezdeményezték. A többségi határozat szerint a bizottságot megnyugtatta az ülésen elhangzott kormányzati tájékoztató a kedvezménytörvény, az egyetértési nyilatkozat foglalkoztatási és munkaügyi kérdéseiről, különös tekintettel a magyar munkaerőpiac védelmére. /A kormány megnyugtatta a szakbizottságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2002. január 10.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanainak és javainak teljes körű visszaszolgáltatásával kapcsolatban fogalmazott meg nyílt levelet Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei rendi apát. A Bihari Napló jan. 6-i számában megjelent levelét az RMDSZ szövetségi elnökéhez, Markó Bélához, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjéhez, Verestóy Attilához és a képviselőházi RMDSZ frakció vezetőjéhez, Kelemen Attilához intézte. Az Európa Tanács ajánlását és határozatát az egyházak vagyonának "restitutio in integrum" elvén alapuló visszaszolgáltatásáról, valamint az Európai Parlamentnek a román törvénykezésbeli diszkrimináció kiküszöbölésére vonatkozó felszólítását állította szembe az egyházi vagyonok visszaadását szabályozó hazai törvényekkel a nagyváradi tanító szerzetesrend vezetője. Mivel a restitúcióért tavaly kezdeményezett törvénytervezet mellett nem álltak ki közösségi törvényhozói felelősséggel az RMDSZ frakciók, kérte: "Egyetérve a Romániai Kisebbségi Történelmi Magyar Egyházak Kolozsvári Nyilatkozatával, amelyet a Történelmi Magyar Egyházak főpapjai mellett a görög katolikus és a szebeni Szász Evangélikus Egyház képviselője is aláírt, felszólítom az RMDSZ Parlamenti Frakciójának tagjait, az igen tisztelt szenátor és képviselő urakat, szorgalmazzák az Európai Parlamentnél, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésénél, az Európai Bizottságnál Románia monitorizálását a retitutio in integrum elvének alkalmazása, az elkobzott vagyonok visszaadása, valamint az egyházi oktatás szabadságának tiszteletben tartása terén; továbbá hogy a Romániáról készített Európai Parlamenti Jelentést kibővítsék a kisebbségi egyházak és szerzetesrendek, valamint közösségek jogfosztottságának helyzetét érintően." /(Balla Tünde): Nagyváradi nyílt levél az RMDSZ honatyáihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2002. január 10.
Egymagában látott a Securitate leleplezésének Constantin Ticu Dumitrescu volt szenátor azután, hogy meggyőződött róla, az általa kezdeményezett átvilágítási törvény nem érte el célját. Közel ezer szekuritátés tiszt és kollaboráns nevét hozta nyilvánosságra jan. 9-én Constantin Ticu Dumitrescu, az 1999 decemberében elfogadott romániai átvilágítási törvény kezdeményezője. A lista az egykori politikai rendőrség 450 tisztjének, 360 alkalmazottjának, több mint száz besúgójának a nevét tartalmazza, és több tucat törvényszéki bírót, milicistát és börtönőrt nevez meg, akik együttműködtek a Szekuritátéval. A volt szenátor ezúttal is kijelentette, az általa kezdeményezett törvényt olyan formában fogadta el a törvényhozás, hogy az nemhogy leleplezné, inkább védelmet nyújt az egykori politikai rendőrségnek. A Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kiszivárgott információkra hivatkozva kijelentette, 1989 decembere és 1990 márciusa között a Szekuritáté archívumából mintegy 80 ezer dossziénak veszett nyoma. 1993-ban az archívumokban mintegy 2 millió dossziét tároltak. Dumitrescu azt is tudni véli, hogy 1989-ben a Szekuritáté 150 ezer besúgót foglalkoztatott, akik több százezer személyről készítettek jelentéseket. Míg 1968-ban a megfigyelt személyek száma meghaladta a 400 ezret a csehszlovákiai beavatkozás után ez a szám 40 ezerre, csökkent, hogy aztán nem sokkal később ismét elérje a százezres nagyságrendet – állapította meg a volt szenátor. "Míg nem leplezik le az egykori politikai rendőrség tisztjeit, azok ma is fontos állami tisztségeket tölthetnek be – jelentette ki a volt szenátor. A CNSAS főtitkára, Constantin Buchet azonnal cáfolta, hogy politikai nyomás nehezedne az átvilágító bizottságra. /G. Á.: Egyszemélyes átvilágítás. Ezres szekus listát ismertetett Ticu Dumitrescu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
A tanügyi törvény szerint az egyházi iskolák kizárólag teológiai képzést nyújthatnak. Andrei Marga minisztersége idején jóváhagyta, hogy a felekezeti iskolák kereteiben világi szakok is indulhassanak. Ezzel a tárcavezető egy korábbi, emez iskolák tanszemélyzetének észrevételezésére válaszolt, amely szerint keresettségük, népszerűségük csak növekszik, ha így kombinálnak. - Nekünk a felekezeti iskolák esetében történelmi hagyományaink vannak – mondta Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A tanügyi törvényre hivatkozva Ecaterina Andronescu miniszterasszony a profil kizárolagosságára intette a megyei tanfelügyelőségeket. Ez 88 középfokú intézményt érint, és csaknem felét igen érzékenyen – 16 római katolikust, 9 reformátust, 2 unitáriust, 7 evangélistát, 5 pünkösdistát, 1 evangélikust –, ezek akár meg is szűnhettek volna. Decemberben kétszer is tanácskoztak Kolozsváron a szóban forgó egyházak, intézmények vezetői. Ha az RMDSZ nem kerül hirtelen alkuhelyzetbe ( bizalmatlansági indítvány), akkor bizony még most is lebegne a felekezeti iskolák ügye. Most már minden marad, legfönnebb az nyugtalanító, ha évenként, hatalmi ciklusonként újból és újból meg kell vívni azért, amit egyszer már tárgyaltak. Asztalos Ferenc szerint az együttműködési protokollum szövegében külön megjelenik az oktatási törvény vonatkozó paragrafusának végleges módosítása. /Oláh István: Árukapcsolásos politizálás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2002. január 10.
Cozmin Gusa, az SZDP főtitkára azt szeretné elérni, hogy a magyarok meggyőződésből énekeljék a román himnusz, a Desteapta-te romane szövegét. Szabó Rozália olvasólevelében emlékeztetett az 1989 óta eltelt évekre. Megalakult a kormány és amnesztiát hirdetett azoknak, akik jogos lázadásukban megpróbálták levezetni a bennük felgyűlt és most gátat szakító tengernyi fájdalmat, keserűséget, bántalmat. Azonban az amnesztiát csak román vidékeken alkalmazták. Megindult a forradalom kisajátítása. Jöttek a visszaélések. A marosvásárhelyi nagyromániások megszervezik hodáki botokkal és a popa hazugságaival felfegyverzett, félrevezetett emberek Vásárhelyre szállítását. Ezután is ártatlan magyarokat börtönöztek be, de sem a szervezőknek, sem a pópának még a hajszála sem görbült meg. A biharvajdai 1994. szeptember 17-én történtek miatt sem vontak felelősségre senkit, akik a békésen szórakozó magyarokat botokkal, láncokkal támadták meg, közülük többet a kórházba juttattak. 1994-ben román püspökséget telepítenek Csíkszereda közepébe, ortodox templomokat építenek ott is, ahol hívei nincsenek. Nagyobb méreteket ölt a Székelyföld betelepítése, mint a diktatúra idején. Dr. Éva Maria Barki osztrák ügyvédnőt, aki a romániai magyarság védőügyvédje, a román titkosszolgálat meg akarja gyilkoltatni, úgy, hogy a gyilkosságot balesetnek lehessen álcázni. Ezért az osztrák államrendőrség védő- őrizetet rendelt melléje. 1995-ben elszabadult a pokol. Bekövetkezik a cigányverés, magyar kiskatonákat pihenő időben bolgár, török, tatár származású fiúkkal veretnek, minek következtében öngyilkosságok is történnek, a magyarnemegyei fiatalok megtámadása a szálvaiak által jún. 24-én, a klézsei verekedés és könyvégetés, rejtett, sőt nyílt halálesetek, amiért nem felel senki, Gh. Funar sorozatos hőstettei, melyek mai napig tartanak, betiltják a helységek magyar nevének használatát. 1996-ban hirtelen megadják a töténelem-földrajz magyar nyelven való tanításának és az anyanyelv használatának jogát a madridi értekezlet előtt, hogy legyen mit felmutassanak. 2000. és 2001. folyamán folynak a magyar iskolák zaklatásai, felélesztik a Har-Kov jelentést, mely szerint a magyarok űzték el a román tanárokat. 2001. folyamán még az is megtörtént, ami az egész világ előtt szégyent hozott Romániára és mélységes fájdalmat sok ártatlan, fogyatékos gyermekre és godozóikra. Ellopták a külföldi adományozók által felszerelt gyimesi kórház teljes berendezését. Újabban megtiltották a himnuszunk éneklését és zászlónk használatát is. Ha Cozmin Gusa őszintén kívánja, hogy a magyarok énekeljék a román himnuszt, tegyen meg mindent azért, hogy otthon érezhessék magunkat a szülőföldünkön. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Ne csak mondja, tegyen is érte! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2002. január 10.
Jan. 9-én Marosvásárhelyen sajtótájékoztatót tartott a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt: Kiss Kálmán pártvezér, Molnár István főtitkár, valamint Szovátáról, Nyárádremetéről és Gernyeszegről érkezett szabaddemokrata színezetű helyi tanácsosok. A vezetők elmarasztalták a Népújságot, továbbá Virág György megyei tanácselnököt is. Kiss Kálmán szerint pártját a Népújság következetesen támadja, pártjának befeketítésére törekszik. Előzőleg Virág György a Népújság dec. 27-i számában megjegyezte, miszerint több helyi tanácsban nehezen halad a munka, mert "bár magyar többségű tanács és RMDSZ-es polgármester van a helységben, vagy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt tanácsosai folytattak obstrukciós politikát, vagy saját polgármestereink hozzá nem értése akadályozza a jobb munkát". Lokodi Ernő, a nyárádremetei tanács pénzügyi szakbizottságának tagja RMSZDP /RMSZDP-tag/ bírálta Birtók György polgármestert. Véleménye szerint nem a pártszínezet a fontos, hanem a tanácsosok munkája. Végül bejelentették: a párt finanszírozásával Erdélyi Futár címmel közéleti havilap jelenik meg rövidesen. /(lokodi): Furcsa sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. Az RMSZDP vádaskodik és kioktat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./