Tizenhét román és 40 magyar üzletember részvételével tartottak febr. 18-án magyar–román üzleti fórumot Budapesten. Erre a román külügyminiszter látogatása nyújtotta az alkalmat. A fórumra a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) székházában került sor. Spányik Péter, az ITD Hungary vezérigazgató-helyettese felhívta az üzletemberek figyelmét arra, hogy a szervezet Magyarországon 12 regionális irodát, a környező országokban 10 képviseleti irodát, a világ különböző részén pedig 35 kereskedelmi irodát működtet a kereskedelemfejlesztés, illetve befektetés-ösztönzés érdekében. 2001. I–XI. hónapjában a Romániába irányuló magyar kivitel 701,4 millió dollárt tett ki, ami 33,6 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A Romániából származó magyar behozatal a múlt év január és november között 332,9 millió dollár volt, ami 12,2 százalékos emelkedés 2000 első tizenegy hónapjához képest. /Magyar–román üzleti fórum. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Eltűnik a Sapientia-EMTE csíkszeredai szakáról a vidékfejlesztési szak, mert a szakminisztérium 2002-től érvényes lajstromában nem szerepel ez a szakosítás. A kar vezetősége hosszas vita után úgy döntött, hogy helyette alkalmazott szociológiára iratkozhatnak be a diákok. Tonk Sándor rektor szerint a kényszerű intézkedés nem változtatja meg lényegesen a tantervet. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai kar dékánja megerősítette a Krónika értesüléseit, miszerint a kari tanács ülésén szoros eredmény született: öten szavaztak az új szak beindítása mellett, négyen ellene. A kari tanács döntéséről megoszlanak a vélemények. Papp Előd, Csíkszereda alpolgármestere kifejtette: semmi értelme, hogy Csíkszereda is kitermeljen évi ötven szociológust, hiszen azok is alig találnak állást, akik jelenleg Kolozsváron végeznek. Kolumbán Gábor dékánhelyettes szerint az új környezetmérnöki szak indításával nem tűnne el közgazdász vidékfejlesztők képesítése. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora kifejtette: nem tartja méltányosnak az engedélyezett szakok listájának állandó megváltoztatását, és a szaktárca döntése ellen több felsőoktatási intézmény is tiltakozott. További változás, hogy jövőre az egyetemen az agrárgazdaságtan szakból környezetgazdaságtan szak lesz. /Rédai Attila, Salamon Márton László: Vidékfejlesztés helyett szociológia. Vitát szült az EMTE csíki karának döntése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A képviselők nem tudtak dönteni a titoktörvény azon módosító javaslatának sorsáról, amely szerint a törvénytelenségeket, korrupciós eseteket bizonyító információk közérdekűek vagy sem. A szavazásra bocsátott javaslatra előbb 34-en szavaztak, 41-en ellenezték, öten tartózkodtak. Az indítványt szintén támogató nagyromániás Tudor Marcu azonban kétségbe vonta a szavazás eredményét, mivel a teremben alig 31 képviselő volt jelen. A másodszori szavazás alkalmával a javaslat 44 pro és 45 kontra szavazatot kapott, jóllehet a teremben továbbra sem voltak többen 35-nél. Valer Dorneanu megtagadta az újraszavaztatást és berekesztette az ülést. Kónya-Hamar Sándor képviselő a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ ezúttal a kormánypárt ellen, az ellenzék mellett szavazott. /További viharok a titoktörvény körül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Az RMDSZ tárgyalni fog a kormánypárttal a titkos információkról szóló törvényről annak érdekében, hogy a parlament módosítsa a jogszabályt és "elfogadható formában" szavazza meg azt, nyilatkozta Markó Béla febr. 21-én. Közölte, hogy az RMDSZ képviselői már tanácskoztak az SZDP-vel a titoktörvényről és megállapodtak egy módosításról, amely szerint nem kell megbüntetni azokat a személyeket, akik tudtukon kívül titkos információkhoz jutnak. /RMDSZ–SZDP egyeztetés a titoktörvényről. A Szövetség bírálja egykori szövetségeseit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Lezárult az első félév a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). Tonk Sándor, az intézmény ideiglenes rektora megállapította: a diákok tanulási körülményei sok esetben messzemenően meghaladják az állami egyetemek lehetőségeit. A magyar kormány az EMTE részére megteremti az elektronikus információ-szolgáltatás nemzeti programjába való bekapcsolódást. Az oktatók helyzetét illetően a gondok változatlanul fennállnak, különösen Csíkszereda esetében, ahol nem sikerült kiépíteni saját oktatói közösséget és még mindig kevés az állandó főállású alkalmazott. Marosvásárhelyen ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy itt sokkal több az egyetemi státusú oktató. Alacsonyak a tanulmányi eredmények. Nagyon szigorúan kell venni az értékelést, szögezte le a rektor. Tervezték a korszerű egyetemi könyvtár létesítését Kolozsváron, azonban most már látható, hogy ezt a Sapientia Alapítvány egyedül nem tudja létrehozni. Ebben sok más intézménynek is részt kell vállalnia az akadémiától kezdve egészen a Széchényi Könyvtárig. Ősztől három szak - környezet-, zenetudományi és tömegkommunikációs szak - beindítását tervezik Kolozsváron. Nagy gondot jelent a megfelelő ingatlanok hiánya. Anyagi téren sokat jelentenek a különféle helyekről érkező adományok. Magyarországról például nemrég egy 84 éves nyugdíjas tanító néni 3 és fél millió forintot ajándékozott az egyetemnek. /Papp Annamária: Túl az első vizsgaszesszión Beszélgetés Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Febr. 19-én tartotta alakuló ülését a magyar vállalkozókat tömörítő Máramarosi Vállalkozók Egyesülete. A nagybányai Teleki Magyar Házban tartott rendezvényen megfogalmazott legfontosabb célok: egy vállalkozói adatbázis létrehozása, egy információs és pályázati iroda megszervezése. Muszka János, az említett egyesület ügyvezető igazgatója a megalakulásuk óta szerzett tapasztalataikról számolt be. Megválasztották a vezetőséget. Elnök lett Dénes András, alelnök Szaniszló József, /Dávid Lajos: Szervezkedő vállalkozók. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 22./

Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Homoródalmás után febr. 21-én Csíkszeredán, a Kriterion Házban mutatták be Szabó Gyula Képek a Kutyaszorítóból című kétkötetes munkáját. A könyv az 1953–60 közé eső időszak felelevenítése. Az író A sátán labdái című munkájából ismert módszerrel a jelzett évek dokumentumait idézte, kritikákból, különböző jegyzőkönyvekből, pártszervezeti vagy írószövetségi gyűléseken elhangzott beszédekből, irodalmi művekből kiemelt, önmagukért beszélő szövegek építik fel művét. Szabó Gyula visszaemlékezéseinek következő két kötete a közeljövőben fog megjelenni. /Szabó Gyula könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Tőkés László püspök nem olvasta el a Szociáldemokrata Párttal kötött együttműködési megállapodást, ezért bírálja ezt a dokumentumot és a szövetség vezetését. Az RMDSZ elnöke rámutatott, Tőkés "a garanciák hiányáról beszél" anélkül, hogy tudná: a megállapodás "mind kéréseket, mind pedig garanciákat is" tartalmaz. Tőkés László az utóbbi időben tett kijelentései kapcsán, miszerint a szövetség jelenlegi elnöke nem marad meg ebben a tisztségében 2002 végéig, Markó úgy fogalmazott, hogy "éhes disznó makkal álmodik". Markó Béla leszögezte: az RMDSZ következő kongresszusára 2003-ban kerül sor, ő pedig egyelőre nem szándékszik lemondani elnöki tisztségéről. Nyugtalanít az RMDSZ megalkuvó magatartása akkor, amikor a ritkán adódó, kedvező politikai konjunktúrából a szövetség jelentős tőkét kovácsolhatna a romániai magyarság javára - fogalmazott az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ újabb együttműködési megállapodásában nincsenek biztos garanciák a megállapodásban rögzített "homályos ígéretek" teljesítésére. /Markó Tőkésről: Éhes disznó makkal álmodik. A szövetségi elnök egyelőre nem szándékozik lemondani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti /febr. 21-i/ sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövetével folytatott találkozóról. Az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy Romániának a NATO-tagországokhoz való felzárkózása rendkívüli mértékben függ a csatlakozás érdekében a prágai csúcsig kifejtett tevékenységüktől, illetve a román politikai osztály teljesítményétől. Markó Béla hangsúlyozta, az integráció érdekében a román politikai elitnek meg kellene fosztani politikai töltetétől az olyan alapfeltételként megszabott kérdéseket, mint amilyen a tulajdon és a visszaszolgáltatás kérdése vagy az etnikumközi kapcsolatok. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke a sajtóértekezleten közölte, hogy a rendőröknek a kisebbségi nyelvismeretére vonatkozó törvénye összhangban van a helyi közigazgatási törvénnyel. A képviselő érthetetlennek minősítette a liberálisok és demokraták politikai magatartását, akik a közös kormányzásuk idején a törvény mellett foglalták állást, most pedig a törvény megszavazásakor a két alakulat képviselői tiltakozásképpen kivonultak a teremből. A minősített információk védelmére vonatkozó törvényről a képviselő elmondta: az RMDSZ jelenlegi formájában nem szavazza meg a törvényt, ugyanis annak egyik előírása értelmében azok a személyek, akik anélkül, hogy tudnának róla, minősített információk birtokába kerülnek, börtönbüntetéssel sújthatók. Az RMDSZ a kormánypárttal folytatott további egyeztetések során a törvény fent említett előírásának módosítását szorgalmazza - hangsúlyozta Márton Árpád. /Markó Béla a NATO-csatlakozási esélyekről. A politikai elit felelőssége. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./ Az RMDSZ febr. 21-i sajtóértekezletén Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke a 118-as kormányrendelettel kapcsolatban, amely a nemzeti sürgősségi hívások rendszerének működését és megszervezését szabályozza, fontosnak tartotta hangsúlyozni: az alapintézmény tulajdonképpen a Különleges Távközlési Szolgálat, melynek minden telefonhálózat köteles rendelkezésére bocsátania az adatbázisában levő információkat, előbbi viszont köteles bizalmasan kezelni azokat. A Különleges Távközlési Szolgálat bizonyára a legtitkosabb a létező titkosszolgálatok közül - tette hozzá a szenátor, aki szerint a rendelet megszavazása előtt további tárgyalásokra lenne szükség a kormánypárttal, illetve más pártokkal, annak érdekében, hogy az alkotmánnyal összhangban levő, eurokonform törvény születhessen. Szabó Károly a továbbiakban szólt arról a sajtóban megjelent hírről, miszerint az egyik igazságügyminisztériumi államtitkár kijelentette: 34 honatyával szemben bűnügyi vizsgálat van folyamatban. Ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy Románia képviselőinek 10%-a van megfigyelés alatt - vonta le a következtetést a szenátor. „Nyitott probléma, hogy indítható-e bűnügyi vizsgálat képviselőkkel szemben, de felvetődik a kérdés: indítható-e bűnügyi vizsgálat bármelyik állampolgárral szemben, annak tudta nélkül?" A helyzet mindenképp tisztázásra szorul. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. Képviselők - megfigyelés alatt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Adrian Nastase kormányfő a febr. 22-i videokonferencián több kérdést érintett: A Nemzetközi Valutaalap illetékeseivel tárgyalva kiegészítő memorandumot kötnek, melynek főbb pontjai a költségvetési bevételek növelése, az állami alkalmazottak számának csökkentése, a privatizálás felgyorsítása, a veszteséges vállalatok átalakítása, a hátralékok törlesztése lesznek. - Szerinte nem jó, ha a tanárok és csak a tanárok étkezési jegyeket kapnak. Részletesen beszámolt törökországi és oroszországi útjáról, az utóbbit rendkívüli jelentőségűnek tartotta. Kifejtette: mivel nem mondhatunk le az orosz földgáz behozataláról, feltétlenül fokozni kell az exportot orosz relációban, másként Románia nyugati hitelre szorul. Hosszasan beszélt a Moldova Köztársaságban kialakult helyzetről, s hogy ezzel kapcsolatban mit tárgyalt Moszkvában. A Nastase-álláspont lényege: Moldova Köztársaság szuverén állam, senki ne szóljon bele a belügyeibe, a nép és a moldáv kormány kell hogy megoldja a problémákat. Az orosz nyelv viszont ne legyen állami nyelv ott, ahol a lakosság kétharmada román, hanem csak ott használják, ahol az orosz vagy ukrán lakosság többségben van, az EU-normáknak megfelelően. /(Máthé Éva): Miniszterelnöki figyelmeztetés: fokozni kell az orosz exportot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Magárahagyott Erdély címmel egyszerű bizalmatlansági indítvány nyújt be jövő héten a Nagy-Románia Párt - jelentette be febr. 22-én Corneliu Vadim Tudor szenátor, a párt elnöke. Elmondta: az NRP-t a kormány árulása késztette erre a lépésre, amely — Tudor véleménye szerint — az RMDSZ-szel kötött együttműködési egyezmény felelőtlen felújításában kulminált. A szenátor biztos abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt is támogatja majd az indítványt, az RMDSZ-szel és a kormánypárttal szemben az utóbbi időben tanúsított magatartásuk legalábbis erre utal — vélekedett Tudor. - Itt az idő, hogy a határokon belüli és kívüli románság megtudja: az Iliescu–Nastase rezsim Románia történelmének egyik legszégyenteljesebb tettét hajtotta végre, amikor 1 millió szavazatért cserébe eladta Erdélyt az évszázados ellenségnek, a sovén magyaroknak — hangoztatta. A Nagy-Románia Párt elnöke kérni fogja Markó Béla szenátor kizárását a felsőházból, hiszen azáltal, hogy az RMDSZ szövetségi elnöke átvette a magyar igazolványt, magyar állampolgárrá vált - mondotta. Vadim kijelentette: március 15-én, a magyarok nemzeti ünnepén Kolozsvárra utazik, ahol részt vesz a 10 éve polgármesterré választott Gheorghe Funar jubileumi ünnepségén. Markó Béla a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: Tudor kezdeményezése finoman fogalmazva butaság, hiszen a magyar igazolvány nem egyenértékű a magyar állampolgársággal. /Markó szenátor kizárását kezdeményezi az NRP. Március 15-én Kolozsváron "ünnepel" C. V. Tudor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Valamennyi demokratikus országnak esélye és joga van arra, hogy a NATO tagjává váljon, és egyetlen, az Észak-atlanti Szövetségen kívüli államnak sem áll módjában megvétózni valamely tagjelölt felvételét - jelentette ki febr. 22-én Bukarestben NATO, az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövete. Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter kifejtette: a kormány szerint nincs ellentmondás az Oroszországgal folytatott jószomszédi viszony és a NATO-csatlakozási ambíciói között. Nicholas Burns egy napos bukaresti vizitje alkalmával találkozott Adrian Nastase kormányfővel, az ellenzéki pártok vezetőivel, az államelnöki hivatal képviselőivel, valamint a Román Nemzeti Bank kormányzójával. Adrian Nastase kormányfő sajtóértekezletén közölte, hogy "gyakorlatias és szilárd partnerséget" javasolt Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnöknek és elmondta, hogy elégedett az orosz kormány "rendkívül pozitív" reakciójával. Nastase elmondta: egy dokumentumot adott át az orosz kormányfőnek, amely tíz, az orosz féllel megtárgyalandó építkezési és különféle berendezések exportjára vonatkozó programtervezetet tartalmaz. /Oroszország nem vétózhatja meg Románia NATO-tagságát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 22-én cáfolta, hogy kijelentette volna: Markó Béla szövetségi elnök azt kockáztatja, hogy már az RMDSZ következő kongresszusa előtt kénytelen lesz távozni tisztségéből. Sajtóközleménye szerint Markó Béla elsietett módon válaszolt, reakciójára az a közmondás illik: "ha hallgattál volna, okosabb lettél volna". A tiszteletbeli elnök cáfolatát tartalmazó közlemény szerint mesterséges módon támasztottak személyi konfliktust. — Ez egyébiránt híven tükrözi azt a sajnálatos kommunikáció hiányt, amely az RMDSZ-t általában véve jellemzi. Egyebek mellett ennek tulajdonítható, hogy a szövetség egyik, egyre erősödő szárnya "nem akar szavazógépezetté válni, nem akar közösségünk érdekeivel ellentétes döntések meghozatalában részt venni" — hangsúlyozta a közlemény. /Kommunikációs válság az RMDSZ-ben? Tőkés cáfolja, hogy Markó lemondását kívánná. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

A jelek szerint lappang valamiféle "Bolyai- frász". Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke "előre fél tőle". Ez meglepő, hiszen aktív résztvevője volt az SZDP-RMDSZ megállapodás kidolgozásának, melyben tételesen az áll, hogy: "Az SZDP és az RMDSZ Maros megyei szervezetei együttműködnek annak érdekében, hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceum visszanyerje magyar tannyelvű státusát." Ettől nem frászt kell kapni, hanem pontosan értelmezni. Aki nem ezt teszi, politikai taktikai hibát követ el, hiszen tanácstalanságát teszi kirakatba, állapította meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A "Bolyai- ügy" rendezését az SZDP vállalta magas szintű megállapodásban. Minden a megyei RMDSZ ölébe hull, s ahelyett, hogy a végrehajtásbeli "együttműködésről" beszélnének, azt szorgalmaznák, mindjárt frászt kapnak. /Makkai János: Bolyai-frász. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./Meglepő Makkai János főszerkesztő bírálata, eddig ugyanis a Népújság a megyei RMDSZ-vezetés szócsöve volt.

Fülöp G. Dénes református lelkipásztor /Marosvásárhely/ negyven éves szolgálat után nyugdíjba vonul. Fülöp G. Dénes a református teológia hallgatója lett. - A szekuritáté beépült a teológiai intézetbe. Az országosan létrejött a diákszövetség gyűlést tartott Kolozsváron, 1956. október 23-án. Ezen jelen volt Fülöp G. Dénes, s meg se szólalt. Három esztendő múlva pereket indítottak, a megtorlás kiindulópontja ez a gyűlés volt. Őt három év múlva szedték elő, ellene a fő vád az volt, hogy az "ellenforradalom" mellé állt. A vádiratban felrótták azt is, hogy Fülöp G. Dénes megjelent Páskándi Géza perén és jegyzeteket készített. Marosvásárhelyen 1959-ben segédpap volt, amikor letartóztatták, lelkésszé szentelése után egy nappal. Tizenegy év börtönre, teljes vagyonelkobzásra és tíz év teljes társadalmi jogvesztésre ítélték, de csak négy évet töltött le. A szamosújvári börtönben volt, majd kivitték a Duna deltába. Sok társa teljesen tönkrement. Rendkívüli megpróbáltatások voltak. A megsemmisítésükre törtek, kegyetlenkedtek velük. Sokan meghaltak. Van olyan barátja, aki most is fél, ha a főtéren találkoznak és suttogva beszél. Ő viszont lelkileg épségben jött haza, hitében megerősödött. Borzasztó volt a rizses tó. Reggeltől estig hideg vízben álltak. Most jönnek elő az ízületi fájdalmak. - 1960-tól kezdődött a politikai foglyok rehabilitálása, de ő csak 1963-ban szabadult. Románia nem amnesztiát adott, hanem kegyelmet gyakorolt, ami azt jelentette, hogy feltételesen helyezték szabadlábra. Akármikor visszavihették volna. A büntetés arányában szabták meg a jogi feltételeket. Szabadulása után nem lehetett pap, a cukorgyárban volt munkás, zsákokat kellett emelgetni. 1965-ben lehetett újra pap, Gegesen. A marosvásárhelyi Vártemplomban 18 évig szolgált. a nyelviskolát is. Állandóan legalább 300 hallgatója van. A Kántortanító-képző Főiskola fenntartása a Vártemplom pénztárkönyvén keresztül történik, termeket biztosítanak. Államilag nem ismerték el ezt a főiskolát, de úgy működik, hogy négy év után a hallgatók magyar oklevelet kapnak, végzősei tanítók, kántorok lehetnek. A diplomát Bukarest elfogadja - egy nyelvvizsga letétele után. /Máthé Éva : Búcsúzik a Vártemplom lelkésze. Negyven évnyi közösség- és intézményépítés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., folyt.: febr. 25./

A Nyugati Jelen szerkesztői köszöntötték Anavi Ádámot, a romániai magyar írótársadalom korelnökét, aki febr. 25-én tölti be 93. életévét. A 31 éves korától publikáló költő és drámaíró ma is töretlen energiával szervezi és irányítja Temesvár irodalmi életét. Tordán született, egyetemi tanulmányai befejezése után telepedett le Temesváron, ahol filozófiát, pszichológiát, francia és magyar nyelvet és irodalmat tanított nyugdíjba vonulásáig. Irodalmi összejöveteleken szellemileg mindig friss, mindig sziporkázó, nagy mestere a rögtönzésnek versben és prózában, s az ötletes szónoklatoknak. A temesvári tanács Anavi Ádám költőt a város díszpolgárává avatja. /Születésnapi köszöntő Anavi Ádámnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Febr. 24-én zsúfolásig megtelt a marosvásárhelyi Vártemplom, hogy 18 évi szolgálat után az egyházközség hívei elbúcsúzzanak Fülöp G. Dénes református lelkipásztortól, nyugdíjba vonulása alkalmával. Az ünnepi istentiszteletre megjelent külföldi és belföldi jeles vendégek, köztük Csoóri Sándor író, Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, Tőkés László Királyhágómelléki püspök. Fülöp G. Dénes egész életművét felvázolta. A lelkész 1959-ben kezdte pályáját Marosvásárhelyen, ebben az évben az elnyomó diktatúra börtönbe vettette, 1964-ben szabadult, amikor cukorgyári zsákoló és vasmunkás lett. 1984-től volt marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze. Ekkor bomladozott a közösség. Hat esztendei munkába telt, míg sikerült restaurálni a templomot, a gótikus termet. Később megvásárolták a Maros-házat, amely ma a Kántortanító Főiskola leánybentlakásául szolgál. Létrehozták a Lídia otthont, amely 20 árva gyerek otthona, és felépítették azt a négyszintes diakóniai házat, amely öregeknek ad otthont. Közben számtalan erdélyi nagycsaládot, több mint 500 személyt segélyeztek, lakásokat építettek, alakítottak át, s működtetik az utcagyerek- missziót. Megszervezték a Kántortanító- képző Főiskola beindulását, ma már Erdély-szerte 300 kántortanító végzi a nevelőmunkát, és 1990 óta működtették a Calepinus nyelviskolát. Dr. Tőkés László püspök Fülöp G. Dénes lelkésztársát olyan hűséges, Isten útján járó emberként méltatta, aki a siker reménye nélkül is kötelességének érezte a fáradozást, akiben - sok, a magyarság sorsát felvállaló politikussal ellentétben - volt lelkesedés és elkötelezettség. /(mezey): Isten kegyelméből végzett hűséges szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

Febr. 23-án zárult Sepsiszentgyörgyön az evangélikus egyház zsinati ülése. A háromnapos munkaülésen a több mint ötvenéves egyházi alapszabályzat újrafogalmazásában sikerült jelentős mértékben előbbre jutni. A febr. 21-én kezdődött evangélikus zsinatra a három romániai egyházmegye (köztük egy szlovák) képviselői voltak jelen, a munkálatokat Mózes Árpád püspök vezette. A jelenleg érvényes szabályzatot 1952-ben fogadták el, még a kommunista idők szellemében. A változtatás az elnevezéssel kezdődött: a román állam eddig egy szuperintendenciai rangot (afféle főesperességet) ismert el, holott nemzetközi szinten már nagyon régen püspökségként tartják nyilván a romániai evangélikus egyházat. A négy egyházkerület neve már nem Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházkerület Szuperintendeciája, hanem Romániában lévő Evangélikus Lutheránus Egyház, vezetője pedig nem szuperintendens, hanem püspök — közölte Mózes Árpád. A következő ülésre húsvét után Kolozsváron vagy Szatmárnémetiben kerül sor. /Demeter J. Ildikó: Evangélikus Zsinat Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./

Ha Románia nem követ el hatalmas politikai hibát, jó eséllyel pályázik a NATO-tagságért — állította Bruce Jackson, az Amerikai Egyesült Államok NATO-bizottságának elnöke a Ziua napilapnak adott exkluzív interjújában. Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia esetében nem létezik biztos garancia a csatlakozást illetően. Romániának elsősorban a korrupció megfékezésére kellene törekednie, de az antiszemita hangok felerősödése, jelesen Antonescu tábornok történelmi szerepének az önkényes értékelése is rossz pont lehet. /Jó esélyei vannak Romániának a NATO-csatlakozásra. Ha csak nem követ el hatalmas politikai hibát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Négy bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi az ellenzék ebben a parlamenti ülésszakban: a mezőgazdaságról, az onesti-i RAFO helyzetéről, a közköltségekről, illetve Erdély "elárulásáról". A képviselőház febr. 26-án tárgyalja a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt Mezőgazdaság című indítványát. A demokraták és a liberálisok úgy vélik: a kormányzó Szociáldemokrata Párt a csőd szélére sodorta a román mezőgazdaságot, ezért az agrárpolitika alapos újragondolását indítványozzák. Az indítványt a Nagy-Románia Párt is támogatja. Ugyanakkor Traian Basescu pártelnök bejelentette: a demokraták a liberálisok támogatásával benyújtják a szenátusban az Onesti-i RAFO és az SNTR adósságainak törlésére és átütemezésére vonatkozó egyszerű indítványt. /Tavaszi bizalmatlansági indítványok. Ma tárgyalják a mezőgazdaság helyzetéről szólót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Betörések, rablások potenciális áldozataivá válnának a magas rangú köztisztségviselők, ha nyilvánosságra hoznák vagyonbevallásukat. Többek között ezzel indokolta a felsőház emberjogi bizottságának elnöke, Frunda György RMDSZ-es szenátor azt, hogy az általa vezetett testület elutasította a nagyobb átláthatóságot biztosító törvénymódosítást. A tervezet alapján a választott tisztségviselőknek, magas állami funkciót betöltőknek a nyilvánosság számára is hozzáférhető nyilatkozatot kellene tenniük ingatlanaikról, vagyontárgyaikról, a 10 ezer eurót meghaladó bankbetéteikről vagy vállalati részesedéseikről. Frunda és szenátortársai szerint viszont egyrészt a mostani mandátumuk alatt az érintettekre nem ruházhatók új kötelezettségek, másrészt pedig a tervezetben szereplő bevallandó javak – például autók, házak – amúgy is láthatók. - A Különleges Távközlési Szolgálat (KTSZ) – a romániai titkosszolgálatok egyike – teljhatalmat kapott a kormánytól a telefontulajdonosok ellenőrzésében. A kabinet legutóbb arról rendelkezett, hogy az országban működő összes – akár hagyományos, akár mobil – távközlési szolgáltató köteles átadni adatbázisát a KTSZ-nek, amely így gyakorlatilag bármely hívót bármikor azonosítani tud. Az intézkedéshez az szolgált ürügyként, hogy a "különleges távközlőkre" bízta a kormány a 112-es általános segélyhívó szolgálat üzemeltetését. A nyugaton már régóta működő szolgáltatás hazai bevezetését ekképpen összevonták egy példátlan, még a Securitate idejében sem létező ellenőrzési hálózat megteremtésével. Mi több, a kormány sürgősségi rendeletben felhatalmazta a KTSZ-t, hogy a távközlés területéhez tartozó szolgáltatásokat végezhessen magán- és jogi személyeknek, aminek bevételét saját céljaira fordíthatja. /Máté Zsófia: Hétszámra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 26./

A Nemzetépítő Platform nyilatkozatban üdvözölte a Polgári Szárny megalakulását az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül, mivel ennek révén ténylegesen is érvényesülhet az RMDSZ programjában meghirdetett politikai sokszínűség. "Mindaddig, amíg az RMDSZ csúcsvezetősége nem a konszenzusos alapon megfogalmazott célkitűzéseket veszi figyelembe a protokollum szövegének véglegesítésénél, szükségesnek tartjuk, hogy a Polgári Szárny képviselői monitorizálják az RMDSZ–SZDP-protokollum előírásainak betartását. – olvasható a nyilatkozatban. /Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 26./

Február elején a simonyifalvi néptáncosok Gyuláról az önkormányzat nevében a polgármester által aláírt meghívót kaptak, amelyben teljes ellátás biztosításával meghív négy személyt. A magyarul fogalmazott meghívót a vendégségbe indulók lefordíttatták, ugyanis előző meghíváskor valóságos tortúrát kellett kiállniuk a határátkelőnél. Febr. 9-én a nagyszalontai határátkelőnél kívántak Magyarországra lépni, a román határrendőrség képviselője azonban azt nyilatkozta: nem köteles megérteni a magyar nyelvű meghívót. A román nyelvű fordítást semmibe vették. Hasztalan mutatták fel a néptánchoz szükséges kellékeket, a hivatalos román szervek nem voltak hajlandók megérteni, mit is akar odaát a négy személy. Végül néptáncosnak előkerült egy vámos falubelije, akinek a közbejárása nyomán átkelhettek. /Balta János: Nemcsak kétnyelvű meghívó, jóindulat is kell. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./

Ezen a héten kerül a parlament elé végső szavazásra a rendőrök jogállásáról szóló törvény. A jogszabály értelmében azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya eléri a húsz százalékot, a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló egyes rendőröknek ismerniük kell az illető kisebbség nyelvét is. A Belügyminisztérium adatai szerint jelenleg a Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság alkalmazottainak hetven százaléka beszéli a magyar nyelvet, Brassó megyében azonban mindössze hét magyar nemzetiségű alkalmazottat foglalkoztat a rendőrség. Több mint ezer rendőr szolgál a Bihar megyei Rendőr-főkapitányság kötelékében, közülük azonban csupán húszan magyar nemzetiségűek, ami az állomány két százalékának felel meg. Adrain Bucur szóvivő ellenben úgy tudja, a magyar nyelvet beszélő rendőrök az állomány 20–25 százalékát teszik ki. A Brassó megyei rendőrségnek hét magyar nemzetiségű alkalmazottja van. Közülük hatan tisztek, egy pedig alkalmazott. Liviu Naghi őrnagy, a Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szerint csak azért szolgál ennyi magyar az állományban, mivel ez megfelel a megye magyar lakossági számarányának. Sabin Voda alezredes, Hargita megyei rendőrparancsnok-helyettes kifejtette: a kapitányság állománya nem áll rosszul a magyar nyelv ismeretének dolgában, s amennyiben a rendőrök jogállásáról szóló jogszabály törvényerőre emelkedik, azonnal készek lesznek alkalmazni. Kolozs megyében alig több mint húsz magyar anyanyelvű rendőr teljesít szolgálatot. A majdnem nyolcszáz fős Kovászna megyei rendőrállomány alig 12 százaléka magyar nemzetiségű, és az alkalmazottak majdnem 25 százaléka beszéli a többségi lakosság nyelvét. Temes megyében a magyar, német, szerb rendőrök száma még az egy százalékot sem éri el. /Készek megszólalni magyarul? Az erdélyi rendőrállomány nemzetiségi megoszlása nem arányos a lakosság összetételével. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

A képviselőház febr. 26-án megvitatta a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt által kezdeményezett Mezőgazdaság nevű egyszerű bizalmatlansági indítványt. A beadványt a nagy-romániások is támogatták, a kormánypárt és az RMDSZ azonban ellene szavazott, így a bizalmatlansági indítványt szavazattöbbséggel elutasították. /(M. J.): Hiányoznak a mezőgazdasági alaptörvények. Elvetették az ellenzék bizalmatlansági indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A parlamentben a képviselők febr. 26-án esküt tettek az ország és a nép iránti hűségéről. A képviselők egyenként a szónoki dobogóra léptek és kezükkel a Biblián és az Alkotmányon felolvasták, aláírták, majd átadták a házelnöknek az eskü szövegét. A nemzeti kisebbségeket képviselő Metin Cerchez, Gelil Eserghep és Sali Negiat "Allah engem úgy segéljen!" felkiáltással zárták esküjüket, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselők magyarul is elmondták az "Isten engem úgy segéljen" formulát. Hasonlóképpen, Madalin Voicu néhány szót cigányul is szólt. A képviselők hűséget esküdtek a haza iránt és megfogadták, hogy tiszteletben tartják az Alkotmányt és az ország törvényeit, megvédik a demokráciát, a polgárok alapvető jogait, Románia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását. A honatyák megesküdtek, hogy becsülettel és hűséggel teljesítik mandátumukat. Toró T. Tibor képviselő a Szabadságnak elmondta: az eskütétel alkalmával lényegében minden magyar képviselő "kettős fogadalmat" tett. Az egyik a hivatalos román eskü (ennek szövegét különben korábban az RMDSZ hasztalan igyekezett módosítani), a másikat pedig magában, saját maga előtt. Toró emlékeztetett arra a pillanatra, amikor 1992-ben Kolozsváron a Szent Mihály-templomban az RMDSZ képviselői és szenátorai az autonómiára, a belső önrendelkezésre esküdtek, és sajnálatát fejezte ki, hogy ebből nem teremtettek hagyományt. /Képviselőházi hűségeskü-tétel . "Isten engem úgy segéljen!" — hangzott el. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Az idén megkötött RMDSZ–PSD egyezmény naptári határidőket is szabott az egyezménybe foglalt célok megvalósítására. Február utolsó napja tehát az RMDSZ–PSD együttműködés első "mérlegképes" napja. Az együttműködés hat, február végi határidejéből kettő teljesült: sor került az ingatlantörvénybe foglalt kárpótlások összegének szabályozására, és kiadták az 1940 és 1945 között etnikai alapon diszkriminált személyek kárpótlására vonatkozó jogszabály alkalmazási előírásait. Nem teljesült az a határidő, melyet a felek a 2000-es földtörvény módosítására szabtak. Kérdés, hogy napirendjére tűzi-e febr. 28-án a kormány azt a további három kérdést – köztük: a himnusz- és zászlótörvény módosítását –, amely szintén határidős "feladata" az egyezménynek. Látható, hogy a partnerinek nevezett viszonyban valójában az RMDSZ a kiszolgáltatottabb fél, állapította meg Bakk Miklós. Ez nem menti fel az RMDSZ-t ama felelősség alól, hogy vitát kezdeményezzen a lehetséges stratégiákról. /Bakk Miklós: Határidők logikája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök "politikai indokokra való hivatkozással megtiltotta", hogy a Szövetség székhelyén kerüljön sor a püspök-tiszteletbeli elnök tervezte sajtóértekezletre. Tőkés László "elítéli Markó Béla minősíthetetlen magatartását, és azt a Szövetségen belüli érvényesülő politikai kizárólagosság, valamint a magyar szervezet posztkommunista irányba való elhajlása jeleként értékeli". Tőkés László és védőügyvédje, Kincses Előd sajtótájékoztatót hívott össze csütörtökön,febr. 28-án az Associated Pressel, nevezetesen Alison Mutler AP-tudósítóval szemben folytatott rágalmazási per tárgyában. Az eseményre végül a Társadalmi Párbeszéd bukaresti székházában kerül sor. A tájékoztató központi témája a bukaresti bíróság felmentő ítélete Mutlerrel szemben. /Kizárták Tőkést az RMDSZ bukaresti székházából? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A mikelakai 12-es iskola irodalmi köre (Puskel Tünde Emese tanárnő vezetésével) újabb diáklappal rukkolt ki. Jogosan mondjuk, hogy újabbal, hiszen a magyar tagozat hét éve folyamatosan megjelenteti háromszor egy tanévben a Kópé című Arad megyei diáklapot, és a román tagozattal közösen öt éve a MESAJ de PRIMAVARA elnevezésű, román, magyar, angol és francia nyelvű cikkeket tartalmazó kiadványt. Az Ifjúsági Szem szerkesztői ezúttal mind VII. osztályosok A diákok írták, szerkesztették, maguk szedték ki és tördelték be számítógépen, és a sokszorosítás is az ő munkájuk. /Új diáklap — az Ifjúsági Szem. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

Febr. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban László Bakk Anikó és Haszmann Pál jóvoltából a Mátyás Napok alkalmával kiállították Cseh Gusztávnak, a néhai jeles grafikusművésznek a Csernátoni múzeum anyagát képező Hatvan főember és Jeles házak című rézkarc sorozatát. A megnyitón részt vett Cseh Áron konzul, a művész fia, Alföldi László főkonzul feleségével, Kopacz Mária festőművésszel. /N. J.: X. Mátyás Napok. Cseh Gusztáv, az erdélyi grafika megújítója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke febr. 27-én, heti sajtóértekezletén közölte: az RMDSZ szorgalmazni fogja a magyar nemkormányzati szervezeteknek a népszámlálásban megfigyelőként való részvételét. A demokraták és a liberálisok által benyújtott Mezőgazdaság című bizalmatlansági indítványt az RMDSZ akkor is leszavazta volna, ha a kormánypárttal kötött egyezményben nem szerepelne az erre vonatkozó kitétel, szögezte le Székely Ervin képviselő. /Magyar megfigyelők a népszámlálásban? Mindenképpen a Mezőgazdaság ellen szavazott volna az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

A március 18-tól induló népszámlálás előtt a népszámlálóbiztos felkeresi a rábízott körzet lakóit. Erre azért van szükség, hogy a biztos közölje a lakósokkal a pontos dátumot, amikor az adatok felvételére jelentkeznek. Az összeírt adatok szigorúan bizalmasak, és kizárólag statisztikai célokat szolgálnak. Azok, akik nem hajlandók válaszolni a népszámláló kérdéseire, téves adatokat szolgáltatnak, vagy az adatokat más célokra használják fel, akár 15 millió lejjel is büntethetők. Az előzetes eredményeket, júniustól ismertetik, míg a végleges eredményeket jövő márciusban közlik. /A népszámláló biztosok kétszer csengetnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./