Székelyföldi Grafikai Biennále: 41 országból érkeztek alkotások
Románia egyik legnagyobb grafikai szemléjévé vált a negyedik alkalommal megszervezésre kerülő Székelyföldi Grafikai Biennále. A két évvel ezelőtti kiadáshoz képest 40 százalékkal növekedett a benevezett alkotások száma, mutatott rá Siklódi Zsolt, a biennále kurátora, a zsűri elnöke. Idén összesen 1238 alkotást küldött be 507 képzőművész 41 országból.
„Kizárólag szakmai szempontok szerint történt az értékelés, összesen három alkalommal vizsgáltuk meg a munkákat, először a kiírás formai feltételeitől eltérő alkotásokat zártuk ki, aztán megbeszéltük az egyes munkákat, majd a zsűri egyenként szavazott minden pályamunka esetében, hogy melyek legyenek a továbbjutó alkotások” – ismertette a zsűrizés folyamatát Siklódi Zsolt.
A héttagú, nemzetközi zsűri 312 művet válogatott be a 4. Székelyföldi Grafikai Biennále második szakaszába. Meglátásuk szerint a beválogatott anyag teljesíti az elvárásokat, és a kortárs grafika reprezentatív keresztmetszete. A továbbjutó pályamunkák jegyzékét és az alkotók névsorát 2016. április 7-én teszik közzé a rendezvény hivatalos oldalán, ezeket az alkotásokat kell eredetiben beküldeni május 20-ig.
A pályamunkákat értékelő zsűrit hét szakember alkotta, összetétele pedig tükrözi a biennále résztvevőinek származását, hiszen 2014-ben és idén is a legtöbb pályamunka Romániából, Magyarországról és Lengyelországból érkezett. Dr. Erőss István grafikusművész, az egri Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészetek Tanszékének vezetője, dr. Kaja Renkas grafikusművész, a katowicei Sziléziai Egyetem Művészeti Intézetének munkatársa, Siklódi Zsolt képzőművész, a biennále kurátora, dr. Szepessy Béla grafikusművész, a Nyíregyházi Egyetem Vizuális Kultúra Intézetének vezetője, Szurcsik József festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatási rektorhelyettese, Ovidiu Tarța grafikusművész, a Kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetem munkatársa, valamint Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője értékelték a munkákat.
„Sokkal jobb anyag gyűlt össze, mint az előző kiadások alkalmával” – értékelte Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a pályamunkákat. „Különböző kulturális és esztétikai felfogások találkozása, ezt jelenti számomra a biennále és idén ez megmutatkozik az anyag sokszínűségében. Más munkákat küldenek be Ázsiából, megint másakat Európából. Markáns bolgár, lengyel, magyarországi és hazai vonal ismerhető fel, a romániai pályamunkák között pedig még a különböző grafikai iskolák jellegzetes vonásai is felfedezhetőek a beküldött grafikákban” – tette hozzá Vécsi.
„A Székelyföldi Grafikai Biennále a pályamunkák tekintetében európai színvonalú, sok tekintetben hasonlít a Krakkói Grafikai Triennáléra” – hangsúlyozta Dr. Kaja Renkas grafikusművész, a zsűri lengyel tagja. Dr. Erőss István grafikusművész szerint művészettörténeti momentum, hogy a kiírás nem engedett különbséget tenni a munkák között a művek létrehozási technikái alapján, így a művészi tartalom szerint lehetett értékelni és nem a technikák szerint. „A digitális technika kanonizálásának vagyunk tanúi, 20–25 évvel korábban nem lehetett részt venni sehol digitális technikával létrehozott művekkel, aztán külön kategóriában szerepeltek, most pedig egyenrangúvá váltak a klasszikus úton létrehozott alkotásokkal” – fűzte hozzá.
A 4. Székelyföldi Grafikai Biennále szervezői: Kovászna Megye Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ.
maszol.ro

A vidéki közkönyvtárak sorsa
Egy bezárt könyvtárat nehezebb újranyitni, mint egy utat kijavítani
Annak ellenére, hogy az országos átlaghoz képest a háromszékiek nagyobb arányban veszik igénybe a közkönyvtárak szolgáltatásait, több önkormányzati vezető nem tartja fontosnak, hogy költségvetési pénzt irányozzanak elő ezek megfelelő fenntartására. A községi könyvtárak helyzetéről Szonda Szabolccsal, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával és Lokodi Anna módszertanos könyvtárossal beszélgettünk, és kiderült, még nagyon sok a tennivaló ezen a téren.
A hivatalos statisztikák szerint jelenleg Kovászna megyében 35 községi könyvtár található, de csak 29 működik (így vagy úgy), hat pedig évek óta zárva van. A 2014-es adatok azt mutatják, hogy a vidéki közkönyvtárak összesen 333 252 kötettel álltak az olvasók rendelkezésére, ez településenként átlag 7–15 ezres állományt jelent. A vidéki lakosság átlag 7–8 százaléka veszi igénybe a közkönyvtárak szolgáltatásait, városokon ez az arány 10–11 százalékos.
A vidéki közkönyvtárak fenntartása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, és a könyvtári törvény pontosan szabályozza, hogy a lakosság számának a függvényében milyen arányban kell biztosítani az állomány bővítését, de ezt felülírja a pénzügyi adótörvénykönyv. Ezért történhet meg az, hogy a leosztott összeg legtöbb esetben csak a fizetési alapra elég, figyelmen kívül hagyva az állománybővítést, illetve -frissítést, pedig ez évente – ahol bekövetkezik – átlag alig 1000–5000 lej közötti összeget jelent. Ugyanakkor kevés helyen alkalmaztak főállású könyvtárost, és vannak olyan községek is, ahol a könyvtárost más teendők elvégzésére is befogják, az adószedéstől elkezdve a szociális referensi munkáig.
– Már az is nagy eredmény, ha annyit elérünk, hogy legyen hetente kétszeri nyitva tartás a könyvtárban, pontos programmal – húzta alá Lokodi Anna.
Vannak azonban pozitív példák is, ahol az önkormányzati vezetőknek, de mindenekelőtt a könyvtárosnak köszönhetőn a könyvtárak élettel telítettek. Ez esetekben a könyvtáros, túl a szakma valódi tartalmán, különböző művelődési eseményeket is szervez, aktívan részt vesz a közösségi élet formálásában. Lokodi szerint is az a jó társítás, amikor a könyvtárosra rá van bízva a művelődési élet szervezése is, de semmi több.
– Ez esetben katalizátor-szerepe is lehet. A közösségi tudat számára is fontos az, hogy egyáltalán létezik egy könyvtár – tette hozzá Szonda Szabolcs.
Arra a kérdésre, hogy milyen sors vár a vidéki közkönyvtárakra, Lokodi úgy vélte, hogy nagyon sok minden függ a községek vezetőinek az „igényességétől”, Szonda Szabolcs pedig egy országos könyvtári stratégia elfogadásának, illetve a könyvtári törvény megújításának fontosságára hívta fel a figyelmet.
– A községi könyvtáraknak ott van jövője, ahol érzik a súlyát és szerepét. Az is biztos, ha egy könyvtár megszűnik vagy elkezd stagnálni, sokkal nehezebb újraindítani, mint esetleg helyrehozni egy útszakaszt. A kérdés az, hogy ezt felméri-e, aki erről dönthet – összegezte a megyei könyvtárigazgató.
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Betekintést nyújtani két roma közösség mindennapjaiba
Két fotótábor és két dokumentumfilm forgatása valósult meg a Hargita Megyei Kulturális Központ Romák közössége a vizuális művészeteken keresztül című projektjében.
A központ 2014-ben sikeresen pályázott a Norvég Alapnál, a projekt 2015 közepétől 2016 tavaszáig zajlott. Az eredményekről kedden sajtótájékoztatón számoltak be a központ munkatársai.
„Azt látjuk, hogy ez egy olyan téma, amely többet kéne szerepeljen a médiában, a közbeszédben. Számos előítélet kíséri, nagyon sok kérdés kapcsolódik hozzá. Azt vállaltuk ebben a pályázatban, hogy betekintést nyújtunk két roma közösség, két település mindennapjaiba, ablakokat nyitogatunk, a megértést, a megismerést segítjük elő, érzékennyé tesszük a társadalmat, és dialógust kezdeményezünk. Azt gondoljuk, hogy erre a művészet, a kultúra az egyik arra alkalmas járható út” – fogalmazott Ferencz Angéla, a kulturális központ igazgatója a pályázat kapcsán.
Silló Ágota projektfelelős ismertette a projekt lebonyolítását, melynek keretében Etéd és Csíkszentgyörgy községben szerveztek fotótáborokat, 13 erdélyi fotográfus részvételével. A táborokban készült fotóanyagból képeslapokat és naptárakat nyomtattak, ugyanakkor 30-30 fotót válogattak össze, amelyeket az adott településeken is bemutattak, és további kiállításokat terveznek belőlük.
A kulturális központ által meghirdetett Roma közösségek Hargita megyében című dokumentumfilm-pályázat nyomán két alkotás jött létre: a SpotFilm Stúdió egy csíkszentgyörgyi cigány lányról forgatott (rendező: Püsök Botond), a Rubin Stúdió pedig kőrispataki (Etéd község) családok mindennapjait mutatja be (rendező: Daczó Katalin, Berszán Árus György). A filmeket több nemzetközi filmfesztiválra is benevezték már.
A projekt lebonyolítására 55 ezer lejt kapott a központ. „Ez az összeg két tételből tevődik össze: 85 százalék Norvég Alap, 15 százalék pedig román állami finanszírozás. Ugyanakkor a projekt megvalósításához Hargita megye tanácsának támogatására is szükség volt, innen 10 ezer lejt kaptunk” – tájékoztatott a projektfelelős. A projekt záróakkordjaként április 8-án, a romák nemzetközi napja alkalmából a csíkszeredai Megyeháza Galériában a két táborban készült fotókból álló válogatást, valamint a két dokumentumfilmet tekinthetik meg az érdeklődők.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

Béremeléseket jelentett be a kormány
A közalkalmazottak 50%-a átlagosan 5%-os béremelésben részesül augusztus 1-jétől. A szociális munkát végző közalkalmazottak mintegy 20%-os fizetésemelésre számíthatnak, a béremelés által érintett többi közalkalmazott fizetése azonban csak csekély mértékben, körülbelül 1-2%-kal módosul – jelentette be Dan Suciu kormányszóvivő. A Ciolos- kabinet a mai ülésén tárgyalt első körben arról a rendeletről, amellyel azonos béreket biztosítanának a közszférában dolgozó, azonos tisztséget betöltő, ugyanakkora régiséggel rendelkező alkalmazottak számára. Az intézkedés csak a kis jövedelmű közalkalmazottakat érinti.
A közalkalmazottak érdekvédelmi szervezetei korábban már többször is követelték a bérkülönbségek felszámolását. Dacian Ciolos miniszterelnök azt mondta, az intézkedésről a következő napokban még egyeztetnek az érdekvédelmi szervezetekkel, de azt szeretnék, hogy a sürgősségi kormányrendeletet jövő héten már el is fogadják, és az év második felétől lépjen is életbe. A miniszterelnök hozzátette, hamarosan közvitára bocsátják az egységes bértörvény tervezetét és egy közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezetet is.
Népújság (Marosvásárhely)

Volt izraeli hírszerzők akarták kompromittálni Kövesit
Volt izraeli titkos ügynökök akarták kompromittálni Laura Codruta Kövesi korrupcióellenes főügyészt, aki sikertelen megfélemlítési kísérletnek minősítette ezt – jelentette szerdán a bukaresti elektronikus média.
Kövesi szerdán nyilatkozott erről, miután a Rise Project oknyomozó portál megírta, a bíróság letartóztatott két volt Moszad-ügynököt, az izraeli Black Cube magán-nyomozóiroda alkalmazottait.
A portál szerint a nyomozóirodának Meir Dagan volt a tiszteletbeli elnöke a március közepén bekövetkezett haláláig. Dagan 2002 és 2011 között az izraeli titkosszolgálat igazgatója volt – írta a portál.
A szervezett bűnözés ügyeiben eljáró ügyészség szerint Ron Weiner és David Geclowicz letartóztatott volt titkos ügynököknek az volt a megbízatásuk, hogy zaklassák és háborgassák a főügyészt és a hozzá közel álló személyeket. Fenyegető telefonhívások és informatikai adathalászás nyomán fel akarták törni Kövesihez közel álló személyek internetes postaládáját, így akartak kompromittáló adatokat gyűjteni a főügyészről.
Daniel Horodniceanu főügyész nem közölt részleteket, mert a vizsgálat titkosítva van. Annyit elárult, hogy a vádhatóság nem tudja, kik voltak a kémkedési akció megrendelői.
Népújság (Marosvásárhely)

Csütörtökön, április 14-én 17 órától könyvbemutató a Jelen Ház nagytermében
Kiss Székely Zoltán: Az anyanyelv keresztje
De ki is a szerző, Kiss Székely Zoltán?
"Erdélyi magyar értelmiségi vagyok. Tanárember. Sem több, sem kevesebb.
***
Születtem 1951. január 3-án Marosvásárhelyen.
Az egykori Székelységben közlő Paál Elek festő keresztapám pallérozta első verseimet még a '60-as évek derekán. Aztán a'60-as évek végén Kapusi Ildikó tanárnőm bíztatott a Bolyai Farkas Középiskolában. Ott érettségiztem 1970-ben.
1974-ben biológus diplomát szereztem Kolozsvárt. Azóta tanítok. Vándortanár vagyok; tucatnyi iskolában tanítottam: Szőkefalván, Marosvásárhelyen, Gyermelyen, Budapesten és Szentendrén. Diákjaim négy ország nyolc egyetemén szereztek diplomát. 1975-től botanikai és tudománytörténeti kutatómunkát folytatok. És publikálok szak- és tudománynépszerűsítő írásokat két ország napi-, heti és havilapjaiban, tudományos folyóirataiban. Számuk félezerhez közelít. 2012-től Természet kalendáriuma címmel tudománynépszerűsítő sorozatot – amolyan Odobescu-féle Pseudokinegeticost – írok heti rendszerességgel a marosvásárhelyi Népújságban.
1977-től a Marosvásárhelyi Rádió külső munkatársaként is dolgoztam, ahova Gáspár Sándor hívott egykoron. A tudománynépszerűsítő adás, a Mikroenciklopédia, biológiai szakcikkeit jegyeztem. S küldtem verseimet az Igaz Szóhoz, Székely János biztatgatott. Ugyanez évben jelentek meg első verseim az Ifjúmunkásban. Cseke Gábor és Lázár László próbált felfedezni. Miután én is a Szülőföld, haza, testvériség pályázat győztesei között voltam, úgy tűnt kötettel indítanak minket, akkori fiatalokat. Aztán semmi sem lett belőle. Jómagam meg arra jutottam, hogy hagyom a szépirodalmat másnak. Hiába bíztatott Lőrinc József tanár-költő barátom az illyési intéssel, miszerint ki a versírást abbahagyja, az igazmondást hagyja abba, sokáig nem írtam verseket. Ez volt a hosszú hallgatás kezdete.
***
1989 decemberében az újrainduló Marosvásárhelyi Rádiónál a Mikroenciklopédia felelős szerkesztője lettem. 1990 áprilisától Magyarországon élek családommal. 1999-től a Szentendrei Református Gimnázium tanára vagyok. S néha megleptem-meglepem magam egy-egy verssel.
1997-ben a Névtelen írók antológiájába bekerült egy háromsorosom.
E tájt érett meg bennem, hogy amit én akarok elmondani a világról, azt csak én tudom elmondani úgy. Az igazmondás(soma)t nem hagyhatom másra.
Hiszem, hogy az igaz vers menedék, menedék mások számára is. Bölöni Domokosnak köszönhetem, hogy erre rádöbbentett. Nos, azóta írok újra verseket.
***
2008 óta több-kevesebb rendszerességgel jelentek meg verseim a marosvásárhelyi Népújság Múzsa mellékletében. 2010-től a székelyudvarhelyi Vers és az Erdélyi Toll, az Erdőszentgyörgyi Figyelő és a debreceni Tisztás hozta-hozza le rendszeresen verseimet. 2013-tól a PoLíSz, Turcsány Péter bizalmát és biztatását birtokolva, több alkalommal közölte versszövegeimet. Csíki Andrásnak, az EJKE elnökének köszönhetem, hogy most kötetté állt össze verseim egy része.
Amikor a Népújságban a Múzsa rendszeresen közölni kezdett, írtam volt le ezt a mondatot: Hallgattam évtizedeken át, felnőtt bennem a hallgatás.
Ezt a saját magam köré épített hallgatást tördelem versekbe mindmáig. Hiszem, hogy versbéli megszólalásommal is jobbá tehetem világunkat."

Nyugati Jelen (Arad)

Nemzetpolitikai államtitkárság: jelentős az érdeklődés a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor program iránt
Jelentős az érdeklődés a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor program és szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor program iránt - derül ki a nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott összegzéséből.
A jelentkezések lezárulta után idén a Kőrösi Csoma Sándor és Petőfi Sándor programokra összesen 692-en jelentkeztek, amelyből 92-en kizárólag a Petőfi Sándor programot, 202-en pedig mindkettőt megjelölték. A jelentkezők nagy része a Kőrösi Csoma Sándor programot preferálta.
A pályázók közül 80-an voltak már részese valamelyik programnak az elmúlt három évben, közülük 67-en jelenleg is kinti célországban tartózkodnak a programok valamelyikével.
A pályázó 692 főből 126 jelentkezőt nem hívott be az államtitkárság személyes interjúra, ezek közül 16 pályázó anyaga érvénytelen volt, a többieket pályázati anyaguk alapján nem tartott alkalmasnak a programokra.
2016. március 16. és április 5. között összesen 566-an voltak szóbeli meghallgatáson, 56-an pedig Skype-interjúra kaptak lehetőséget.
Kitértek arra is, hogy a jelentkezők közül 80 külhoni magyar.
A Kőrösi Csoma Sándor program nyertes pályázóit 2016. április 16-ig hirdetik ki, a Petőfi Sándor programról pedig legkésőbb április 22-ig értesítik a jelentkezőket.
Emlékeztettek arra is, hogy 2015-ben a Kőrösi Csoma Sándor programra 371 pályázat érkezett. A programban százan vettek részt.
2015-ben 168-an jelentkeztek a Petőfi Sándor programra, akik közül 50-et küldtek ki a helyszínekre. Tízen a Vajdaságba, nyolcan Felvidékre, négyen Kárpátaljára, négyen Ausztriába, 1-1 ösztöndíjas Lengyelországba utazott, 23-an pedig Erdélybe.
2016-ban módosult az ösztöndíjasok elosztásának száma. Vajdaságba tíz, Felvidékre kilenc, Kárpátaljára öt, Csehországba és Lengyelországba 1-1 embert küldenek, míg Erdélybe 25-en utaznak.
Az államtitkárság jelezte, hogy a kinti magyar szervezetek kéréseinek eleget téve választják ki az ösztöndíjasokat, akik rendkívül sokrétű feladatokat láttak és látnak el: magyar nyelvet oktattak, táncházat, nyári táborokat szerveztek, honlapot, újságot, kiadványt szerkesztettek, életút-interjúkat készítettek, ünnepségek, megemlékezések szervezésében vettek részt.
Budapest

Végleges: Borboly megyeitanácselnök-jelölt, Ráduly Csíkszereda polgármesterjelöltje
Véglegesült az RMDSZ csíki megyeitanácsos-jelöltek listája április 6-án, ugyanis a Szövetség Csíki Területi Szervezete Területi Küldötteinek Tanácsa Csíkszeredában tartott ülésén megerősítette a múlt héten kialakult sorrendet. A Szervezet csíki jelöltjei Hargita Megye Tanácsába a június 5-én sorra kerülő önkormányzati választásokon tehát: Borboly Csaba, Becze István, Szentes Antal, Ferencz-Salamon Alpár-László, Lőrincz Csilla, Kolozsvári Tibor, Dajka Tünde, Rácz Árpád, Kozma István, Fodor Zoltán, Jére Elemér, György Emőke.
A Szervezet Állandó Tanácsa által elfogadott módszertan értelmében a térség megyeitanácsos-jelöltjeit a helyi választmányok tagjai rangsorolták szavazólapos választás útján. A szavazólapokat minden tag postán kapta meg, és a területi szervezet csíkszeredai székházában lévő zárt kerámiaurnába kellett bedobniuk március 31-én, csütörtökön 15 óráig. Az urnát aznap délután a Területi Választási Bizottság tagjai – Borboly Csaba területi elnök, Korodi Attila parlamenti képviselő és Máthé Gabriella, a Szervezet munkatársa – fel is törték, és a szavazatokat megszámolták és összesítették. A helyi választmányok tagjai nem szavaztak Borboly Csabáról, tekintettel arra, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának jelöltállításokra vonatkozó határozata, illetve Hargita Megye Egyeztető Tanácsának határozata értelmében a területi elnök vezeti a jelöltek listáját. Ezt a jelen lévő küldöttek is megerősítették, továbbá egyöntetűen támogatták azt is, hogy Ráduly Róbert Kálmán legyen a Szövetség csíkszeredai polgármesterjelöltje.
Az eseményen jelen lévő Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában kiemelte, szerinte Ráduly a továbbiakban is jó polgármestere lesz a városnak, illetve elmondta, támogatja azt, hogy az újonnan alakuló megyei tanács elnökét Csík-térség adja majd, Borboly Csaba személyében. A szövetségi elnök hangsúlyozta, erről egyeztetett Gyergyó- és Udvarhely-térséggel is.
Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke az egymásra figyelés és a csapatmunka fontosságára hívta fel a TKT figyelmét. „Ma az RMDSZ-nek a közös, mindenki által felvállalható pontok megtalálásáról kell szólnia” – szögezte le az elnök, aki arra biztatta a jelenlevőket, folytassák a munkát, és ne engedjék el egymás kezét.
Közlemény
Erdély.ma

Bírságok a kolozsvári kórházi diszkrimináció miatt
Megbírságolta az Országos Diszkriminációellenes Tanács a kolozsvári gyermekkórházat és annak orvosát, mert utóbbi megalázott egy olaszteleki magyar lányt hiányos román nyelvtudása miatt.
A román parlament által felügyelt testület szerdai ülésén hozta meg a döntést, amelyről Asztalos Csaba, a tanács elnöke tájékoztatta az MTI-t.
Elmondta: megállapították, hogy nyelvi és etnikai hátrányos megkülönböztetés esete áll fenn. Az orvos rosszhiszeműen járt el, hiszen lett volna lehetőség arra, hogy tolmács révén beszéljen a beteggel, de ezt elutasította, ezáltal sérült a beteg joga. Az orvost 1000 lejre, a kórházat 2000 lejre bírságolták. Asztalos emlékeztetett, hogy a törvények szerint a románul nem értő betegeknek is joguk van ahhoz, hogy az egészségügyi kivizsgálás során anyanyelvükön vagy általuk értett más nemzetközi nyelven tájékoztassák őket a diagnózisról és a kezelési utasításokról.
Megállapították, hogy az orvos magatartása az emberi méltóságot sértette, hiszen amellett, hogy ott volt a sérültet kórházba kísérő személy, aki vállalta, hogy tolmácsként segít, az orvos maga állítja, hogy a kórház alkalmazottainak 35 százaléka tud magyarul, és mégsem hívott be senkit. Asztalos szerint ez mind Ioan Dobrescu ügyeletes orvos rosszhiszeműségét bizonyítja.
Az olaszteleki lány ügyében az RMDSZ tett feljelentést a diszkriminációellenes tanácsnál a szülők felhatalmazása alapján. A 17 éves lány február közepén került kórházba Kolozsváron, ahol versmondó- és népdalvetélkedőn vett részt, de egy gyalogátjárónál keresztülment a lábán egy busz.
A kolozsvári sürgősségi gyermekkórház korábban levélben tájékoztatta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot arról, hogy belső vizsgálatot indít a hiányos román nyelvtudása miatt megalázott magyar lány ügyében.
A botrány hatására a kincses városban Hippokratész házőrzői néven közösségi hálózatot hoztak létre, amely elejét venné annak, hogy a román nyelvtudás hiánya miatt alázzanak meg betegeket szakszerű egészségügyi ellátás helyett.
MTI
Erdély.ma

Bírság a kétnyelvű táblákért – Villámcsődület Nagyváradon
Román és magyar feliratú utcanévtáblát ragasztottak a nagyváradi polgármesteri hivatal épületének falára csütörtökön az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete által szervezett villámcsődületen – számol be Váasárhelyi-Nyemec Réka a kronika.ro-n. Az akció rövid idő alatt három rendőrségi jegyzőkönyvet vont maga után.
A városháza homlokzatára Csomortányi István, az EMNP megyei vezetője és Moldován Gellért, a váradi szervezet elnöke helyezte el a két táblát, a ragasztó azonban jóformán még meg sem száradt, amikor a helyszínre érkező rendőrök igazoltatták a „rendbontókat”, és – a háttérben várakozó csendőrök óvó szemei előtt – kiállították a nevükre szóló jegyzőkönyvet. A villámcsődület egyik civil résztvevője, Varga Csaba egyébként azért számíthat pénzbírságra, mert a Szent László (Unirii) utcát jelző, román feliratú tábla időközben leesett, ő pedig visszarakta az épületre.
Csomortányi István lapunknak úgy nyilatkozott: nem lepte meg az eljárás, hiszen már korábban értesítették a hatóságokat a tervezett villámcsődületről, és számítottak arra, hogy az elmúlt időszakban a városban elhelyezett többnyelvű táblákhoz hasonlóan ezek a feliratok is tiszavirág-életűek lesznek. Elmondása szerint mostani akciójuk elsődleges célja a figyelemfelkeltés volt azok után, hogy a nagyváradi önkormányzat elutasította legutóbbi beadványukat.
Ebben példákkal és törvényekkel alátámasztott kérést fogalmaztak meg annak érdekében, hogy a belváros történelmi, műemlékvédelem alá eső övezetében található 190 utca kétnyelvű feliratozása megvalósuljon – ehhez névlistát is csatoltak. Ez kompromisszumos megoldás lett volna, de miután ismét nem jártak sikerrel, betartják tavalyi ígéretüket, és perre viszik az ügyet.
„Iktattuk az előzetes közigazgatási panaszt az önkormányzatnál, ami alapján majd a pert elindíthatjuk” – közölte a Krónikával az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke. Csomortányi István elmondása szerint a polgármesteri hivatalnak harminc napon belül kell válaszolnia, a bírósági eljárás ezt követően kezdődhet el – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Új tantárgyak, még több óra (Új kerettanterv V–VIII. osztályban)
Nő a heti óraszám, új tantárgyként ötödiktől nyolcadikig tanítanak számítógépes ismereteket, hetedikben kötelező tárgy a latin és a római civilizáció – derül ki a három hónapos közvita után megszületett új kerettantervből, amelyet kedden ismertetett Adrian Curaj oktatási miniszter. A dokumentum nem tartalmazza a kisebbségi oktatásra vonatkozó sajátos elemeket, ezekről a későbbiekben döntenek.
A kerettanterv kötelező, úgynevezett törzsanyaga szerint mind a négy évfolyamon heti négy órában tanítják a román nyelvet és a matematikát, két-két óra lesz az első, illetve a második idegen nyelvből és testnevelésből, egy-egy óra számítógépes ismeretekből, vallásból, rajzból, zenéből, technológiából, állampolgári nevelésből, tanácsadás és önismeret tárgyból. Fizikát hatodiktól, kémiát hetediktől tanítanak heti két órában, földrajzot V–VII. osztályban egy órában, nyolcadikban két órában, biológiát ötödikben és nyolcadikban egy-egy órában, hatodikban és hetedikben két órában. Egy órára csökkent a történelem VI–VII. osztályban, ami arra utal, hogy a jelenlegi törzsanyag részét képező kisebbségek történelme tantárgyat plusz órában tanítják, ami a heti négy magyar órával együtt – amit szintén nem tartalmaz a kerettanterv – már ötödikben heti harminc órát jelent, s nyolcadikban elérheti a harmincöt órát is. Állampolgári nevelést ezentúl már ötödiktől tanítanak (jelenleg csak hetedikben és nyolcadikban van ilyen óra): ötödikben kritikai gondolkodás és emberi jogok a téma, hatodikban interkulturális nevelés, hetedikben demokratikus állampolgársági nevelés, nyolcadikban gazdasági és vállalkozási ismeretek. Az új kerettanterv az eddiginél nagyobb teret szán a választható tárgyaknak, kötelező a heti egy óra, V–VII. osztályban legtöbb három, nyolcadikban legtöbb négy ilyen órát lehet tartani hetente. Lapunk érdeklődésére Már István, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum igazgatója elmondta, az új kerettanterv jelenlegi változata nem tehermentesíti a diákokat, pedig egyik célként ezt hangoztatta a minisztérium, de nem is bízik abban, hogy ez a végleges dokumentum, hisz az utóbbi években bebizonyosodott, semmi sem biztos a hazai oktatásban. Az igazgató nehezményezi, hogy a korábbi kerettantervhez hasonlóan a jelenlegi sem tartalmazza a kisebbségi oktatásra vonatkozó sajátos elemeket, ezek kiegészítésként jelennek meg utólag, így nem lehet előre tervezni. Kiemelte, a kisebbségek történelme tantárgynak mindenképpen a törzsanyagban kell szerepelnie a VI–VII. osztályban, és az anyanyelvi órák beiktatása miatt nem lenne szabad egy órára csökkenteni a második idegen nyelvet, ahogyan azt a régi tanterv javasolta. Az oktatási minisztérium által jóváhagyott kerettanterv 2017 szeptemberétől lép életbe.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dragnea újabb ügye
Újabb ügyészségi vizsgálat indult Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke ellen, akit hivatali visszaélésre és közokirat-hamisításra való felbujtással gyanúsítanak. A korrupcióellenes ügyészség szerint 2006 és 2012 között, amikor Dragnea a Teleorman megyei önkormányzat elnöki tisztségét töltötte be, közokirat-hamisításra és hivatali visszaélésre bujtotta fel a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetőjét és több alkalmazottját – köztük volt feleségét –, hogy a szakhatóság által fizetett két alkalmazott valójában az SZDP székházában dolgozhasson, miközben bérüket az állami intézménytől kapták. Dragnea akkor az SZDP Teleorman megyei szervezetének elnöki tisztségét is ellátta.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Helyi szerzők könyve Magyarhermány száz évéről
Magyarhermány százéves múltjának részletes leírására vállalkozott egy szerzőpáros: Virág András, aki nemcsak a település, hanem a tágabb környék egyik legjobb ismerője és Balog Irma jeles pedagógus, nyelvszakos tanár, a helybeli Máthé János Általános Iskola nyugalmazott igazgatója.
Szerencsés egybeeséssel van dolgunk, ugyanis a nyugalmazott iskolaigazgató a legjobb ismerője a helybeli népoktatás történetének. A mértéktartás, a szerénység, a tiszta igazság kimondására való törekvés az indítéka annak, hogy a nyolcvanadik évét tapodó Virág András eleve nem vállalkozott szülőfaluja gyerekkora előtti históriájának megírására. – Nem vagyok történész – mondta. – A falu múltjával nálam képzettebbek, többek között a falutudós Máthé János, Boér Imre tanár úr és többen mások behatóan foglalkoztak.
Virágot kiváló emlékezőtehetséggel áldotta meg a Fennvaló, történeteiben hinnie kell az olvasónak. „Könyvünkben próbáltunk ízelítőt nyújtani a magyarhermányi székelység életéről. Leírásainkban főleg a még élő idős emberek elbeszéléseire, visszaemlékezéseire alapoztunk. Ezek alapján igyekeztünk megjeleníteni az utókornak mindazokat a történéseket, változásokat, amelyek végbementek falunk életében száz év távlatában” – írják. Érdeme a 150 oldalas fehér-fekete és színes dokumentumértékű képekkel illusztrált kiadványnak, hogy egyetlen fejezetében sem távolodik el a mától, a jelentől, lépésről lépésre tudja az olvasó, hányadán állnak a dolgok jelenleg a Bacon községhez tartozó településen. Virág Andrásnak sikerül elmesélni a két világháború utáni változásokat, a közigazgatás helyzetét, a közművelődés mikéntjét, a rendtartó székely falu jó irányú kötöttségeit, bemutatni az egykori népviseletet és népszokásokat. A könyvben részletesen szó esik a lélekszámában egyre növekvő helybeli román anyanyelvű cigány lakosságról. A mai fiatal olvasónak tudnia kell, hogy Erdővidék északi része – így Magyarhermány is – 1968 előtt a történelmi Udvarhelyszékhez tartozott. Virág András számára fontos volt a megélhetést biztosító mezei munkák leírása, mert bár a Dél- Hargita lába alatt elterülő hegyvidéki település lakóinak nem kellett átélniük a kollektivizálás erőszakosságát, mégis nehéz volt megteremteni a megélhetés anyagi alapját. Egyfajta sajátos és egyéni igazságra való törekvéssel írja le véleményét a Trianon utáni változásokról, az erőszakos helyi románosításról, az 1938-ban felszentelt görögkeleti templom építési folyamatáról, a bécsi döntés utáni részleges lerombolásáról, az azt követő számonkérés miatti rettegésről. „Mindenki meg volt ijedve – írja a szerző –, mert ismert volt a Maniu-gárda mészárlása Szárazajtán (…). Egyetlen szerencséjük volt a magyarhermányiaknak, hogy az orosz csapatok ezen a részen előnyomultak, lovas orosz járőrség érkezett Magyarhermányba (…), a megalakult kommunista sejtszervezet megmentette a magyarhermányiakat attól, hogy a szárazajtaiak sorsára jussanak. A román templomot az ortodox papság 1997-ben kijavíttatta, ma ott áll bezárva, őrzi a viharos idők emlékét, mivel a faluban egyetlen híve sincs.”
Hasznosak meglátásai az erdőőrség mikéntjéről, a vadászatról is, hiszen ő maga is vadász volt. Ugyanígy ír a kevésbé ismert korabeli pénznemekről, a Hangya szövetkezetről, a természeti csapásokról, a haszonállatok gyógyításáról, a harangokról, a temetőkről. Hermány jeles szülötteiről is szól, bizonyítva rendkívüli megfigyelőképességét. Különleges érdeme a könyvnek a bodvaji vashámorról, a vidék altalajkincseiről közölt adatok. Közrebocsátja a szerző emlékeit, alkalmi beszédeit, hivatalos levelezéseit, hiszen rövidebb ideig a községvezetői állást is betöltötte.
Dokumentált fejezet Balog Irma iskolatörténete. Az oktatás 1760-tól nyert folytonosságot a helybeli egyház irányítása alatt, a korszerű és mutatós új iskola a helybeliek számottevő segítségével és közmunkájával csak 1878 és 1880 között épült fel, 1882-től a község vette át, és a magyar millennium évében államosították. A szerző részletesen beszámol az igazgatása alatt (1980–2004) történt sikerekről, kudarcokról, de a pedagógusi pálya viszontagságairól is. Írása tanulságos olvasmány a ma pedagógusai számára, bizonyság arra, hogy az elhivatott és lelkes oktatók, sajnos, sem a múltban, sem ma nem részesülhetnek a kiérdemelt társadalmi megbecsülésben, érdem szerinti méltányos állami javadalmazásban. A szerző közel száz olyan jeles személyiségről számol be, akik a falu iskolájának tanulói voltak, közülük – hogy harag ne essék –, csak egy régi jelesség nevét említjük: Hermányi Dienes József pap, esperes és íróét, aki a magyar memoárirodalom egyik előfutára volt. Reméljük, a kötet ott lesz a fiatal nemzedék polcán, hogy ismerjék meg falujuk múltját, miképpen erkölcsi kötelessége ismerni a szorgalommal és lelkesedéssel összeállított munkát a jövő nemzedéket oktatóknak is. A kötetet a mai falu képestára zárja, előszavát Szakács Gyöngyike tanítónő írta.
Virág András – Balog Irma: Magyarhermány száz év távlatából 1914–2014. (T3 Kiadó és Nyomda, Sepsiszentgyörgy, 2015)
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kompromittálni akarta a DNA főügyészét a Moszad
Volt izraeli titkos ügynökök akarták kompromittálni Laura Codruţa Kövesit, az Országos Korrupcióellenes Ügyészésg (DNA) főügyészét, aki sikertelen megfélemlítési kísérletnek minősítette ezt – jelentette szerdán a bukaresti elektronikus média. Kövesi szerdán nyilatkozott erről, miután a RISE Project oknyomozó portál megírta, hogy a román bíróság letartóztatott két volt Moszad-ügynököt, az izraeli Black Cube magán nyomozóiroda alkalmazottait.
A portál szerint a nyomozóirodának Meir Dagan volt a tiszteletbeli elnöke a március közepén bekövetkezett haláláig. Dagan 2002 és 2011 között az izraeli titkosszolgálat igazgatója volt – írta a portál.
Szabadság (Kolozsvár)

Trianon napja – elutasított magyarellenes tervezet
A magyar elnyomás elleni harc és Trianon napjává nyilvánította volna Bogdan Diaconu június 4-ét Romániában abban a törvénytervezetben, amelyet kedden elutasítottak a jogi bizottságban – tájékoztatott az RMDSZ hírlevele.
„Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy vannak olyan többségi kollégák, akik továbbra is nacionalista és magyarellenes retorika és munkafolyamatok mellett próbálnak érvényt szerezni saját maguknak és politikai karrierjüknek” – fogalmazott Máté András Levente, a képviselőház ülését követően.
Máté elmondta, hogy az elmúlt időszakban, Romániában egyre jobban felerősödni látszik a nacionalista retorika, valamint a kisebbségi jogok területén visszarendeződés észlelhető.
Szabadság (Kolozsvár)

Színházi események a magyar költészet napján
Partiumi és erdélyi teátrumok is készülnek programokkal a magyar költészet napja, április 11. alkalmából.
A kézdivásárhelyi Városi Színház és a sepsiszentgyörgyi Mácsafej zenekar közös, A Dolgokról egy földi szellemnek című, verses, zenés produkcióját például a kolozsvári és a marosvásárhelyi érdeklődők is megtekinthetik. Kolozsváron április 9-én, szombaton 19 órától lépnek fel a művészek a Váróterem Projekt független színtársulat által működtetett ZUG.zone alternatív kultúrtérben, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat pedig József Attila születésnapján, április 11-én, hétfőn 17 órától látja vendégül a produkciót.
„Egy, már klasszikussá vált erdélyi költőóriás és a kortárs költészet egyik legsajátosabb hangú alkotójának szellemi párbeszédéből született ez a szintén párbeszédre épülő, a műfajok találkozási pontjából táplálkozó produkció. Vers és zene, vagy még találóbban verszene, koncert és színház, avagy zenei kalandozás és drámai megközelítések. Szilágyi Domokos mély vallomásai a létezés határait feszegetik, Fekete Vince versciklusa pedig újra és újra figyelmeztet »a mélység« és »a magasság« közötti vívódásainkra” – ajánlják a produkciót az alkotók. A Kolcsár József rendezte előadásban szereplő Fekete Vince-verseket Ferencz Csaba zenésítette meg, közreműködik a Mácsafej zenekar, valamint Gábor Szabolcs szaxofonos.
Megzenésített versek Szatmáron
A SzatmárON kezdeményezés újabb állomásaként idén is költészetnapi programsorozatot szervez a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata ezúttal szombaton Költészetünk ünnepe címmel. „A tavalyihoz hasonlóan 2016-ban is az irodalom, a zene és a gasztronómia témakörök mentén csoportosulnak a versblokkok, ugyanis nemcsak verseket lehet majd hallgatni, mondani vagy felolvasni, hanem a résztvevők magyar klasszikusok kedvenc ételeibe is belekóstolhatnak, és zenei csemegében is részük lesz. A rendezvénynek Szatmárnémeti egyik kedvenc közösségi tere, a MusiC’at Caffe & Pub (Hám János utca 4) ad helyet 14 és 21 óra között. Az est záróakkordja a helyi The Hats zenekar élő koncertje lesz” – írták a szervezők.
A programsorozatra a belépés ingyenes, és a szervezők minden érdeklődőnek lehetőséget adnak, hogy elmondja vagy felolvassa kedvenc magyar versét/verseit, illetve nagy örömmel fogadják a saját költeményeket is. A versmaratonra még lehet regisztrálni a szerdai nap folyamán, a kolteszetnap@harag.eu e-mail címen és a 0261-712362 telefonszámon. A programsorozat részeként április 11-én 11 órától Fütyülünk a világra címmel Bertóti Johanna megzenésített költeményekből összeállított koncertjére kerül sor az Ács Alajos Játékszínben.
Csíkban egész nap ünnepelnek
A költészet napja alkalmából a Csíki Játékszín is egész napos rendezvénysorozattal készül. Hétfőn 11 órától a Tizenegy című, immár hagyományosnak tekinthető versnapi városköszöntőre kerül sor a színház lépcsőin, amelynek keretében a Csíki Játékszín társulatának tolmácsolásában tizenegy vers hangzik el. 17 órától Egy szenvedély margójára címmel a Hunyadi László Kamarateremben Pilinszky János verseiből, naplórészleteiből, prózai műveiből összeállított előadásukkal lépnek fel a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem harmadéves színész szakos hallgatói. A produkcióra 10 lejért lehet jegyet váltani.
A rendezvénysorozat Bálint Márta színművész Székely János-estjével zárul. Az Egyedül – Székely János 677 sora című előadásra 19 órától kerül sor a csíki moziban. „Székely János (1927–1992) az elmúlt évtizedek nagy erdélyi írónemzedékének tagja és legfilozofikusabb alkotója volt. Caligula helytartója című drámáját sokan ismerik. 1990-ben kiadója kérésére válogatta össze »a fennmaradásra méltónak ítélt verseit«. A kötet, melynek címadó verse a Semmi-soha című költemény, csak halála után, 1994-ben jelent meg. Gyönyörű, nagy műgonddal megformált versei – a mai napig is csak kevéssé jutottak el a közönséghez” – olvasható az ajánlóban. A produkcióra a belépők 15 lejbe kerülnek.
Krónika (Kolozsvár)

A tegnapról a Holnap Után Fesztiválon
A 19-20 század fordulójának Magyarországa és a legnagyobb magyar színésznő életútja rajzolódik ki Lázár Kati szerda este Nagyváradon előadott monodrámájából.
A Kripli Mari cím valójában nem árul el semmit abból az érzelmi gazdagságból, ami a nagyváradi születésű Lázár Kati, Jászai- és Kossuth-díjas színésznő előadásában megjelent. A monodráma anyagát Lázár Kati és Gyalog Eszter állították össze Jászai Mari naplói, levelei, visszaemlékezései, illetve számos más korabeli írás, dokumentum alapján. A szövegek hitelessége önmagában azonban nagyon keveset érne, ha azok nem társultak volna Lázár Kati hiteles előadásmódjával, aki előadásában az öreg Jászai Marit jeleníti meg. A Szigligeti Stúdió fekete termének előadóterében egy szobabelső képe tárul elénk – egy szék, egy asztal, ez utóbbin kisebb tárgyak, valamint egy fogas – ebben az enteriőrben emlékezik vissza Jászai Mari életére és pályájára, valamint a színpadi jelenben éli meg a nála évtizedekkel fiatalabb Plesch Jánoshoz fűződő szerelmét. Így mintegy egymásba fonódik múlt és jelen: a gyerek-, és fiatalkorra, a nagy színpadi dicsőségekre, valamint a megaláztatásokra való visszaemlékezés, és egy időskori szerelem jelenkori története, mely válással, tehát fájdalommal, szenvedéssel ér véget.
Érzelem és történelem
Lázár Kati érzékeny játékának köszönhetően átérezzük az immár idős tragika bizonytalanságát és érzelmi kiszolgáltatottságát egy olyan férfinak, aki csak eszközként használja fel őt saját karrierjének egyengetéséhez, ugyanakkor a 19-20. századforduló Magyaroszágának is hiteles képe rajzolódik ki egy intelligens művésznő szemléletén keresztül. Nem csak színházi, de kulturtörténeti csemege is tehát a Kripli Mari című előadás, amelyben a nagyar történelem és kulturtörténet ismert alakjai idéződnek meg: Szomory Dezső, Reviczky Gyula, Márkus Emília, Paulay Ede, Széll Kálmán, stb. stb. Nagyváradon örömmel konstatáljuk, hogy Jászai Marit kizárólag tehetsége okán hívta a nemzetibe a magyar színháztörténet kiemelkedő alakja, a Váradon méltán kultusz övezte Szigligeti Ede, de Paulay Ede is a pozitív figurák közé tartozik, nem úgy mint a Nemzeti Színház későbbi intendánsai, különösen Keglevich István és Festetics Andor grófok, akiknek ténykedése az úri Magyarország legeslegrosszabb hagyományait eleveníti fel. Lázár Kati monodrámáját a tavalyi A Holnap Után fesztivál keretében kellett volna bemutatni, akkor azonban elmaradt az előadás, szerencse, hogy a fesztivál szervezői pótolták ezt a hiányt. Bizonyíték erre a váradi közönség reakciója, amely felállva tapsolta meg a színésznőt a mintegy másfél órás előadás végén.
Pap István
erdon.ro

RMDSZ-árnyékjelentés: Románia nem tartja be a kisebbségvédelmi keretegyezményben vállaltakat
Az elmúlt hat évben Romániában visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok betartása terén – állapította az európai kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazásáról szóló árnyékjelentésében az RMDSZ. A 72 oldalas dokumentumot Kelemen Hunor szövetségi elnök ismertette csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Az árnyékjelentés a román kormány által az Európa Tanácshoz – két éves késéssel – idén februárban benyújtott jelentését pontosítja. A külügyminisztérium által készített dokumentum ugyanis az RMDSZ elnöke szerint hamis képet mutat arról, miként tartja be Románia kisebbségvédelmi keretegyezményben foglaltakat.
Kelemen elmondta, az árnyékjelentés technikai, nem politikai dokumentum. A kisebbségi jogok gyakorlásának fontosabb problémáit leltározza, konkrét példákkal támasztja alá azt a megállapítását, hogy Románia nem tartotta be a keretegyezményben vállaltakat, és megoldásokat is javasol a felsorolt jogsérelmekre. A leltár a 2010 és 2016 közötti időszakot öleli fel, és az kisebbségi jogok korlátozásának legfrissebb esetei – például a kolozsvári kórházban megalázott magyar lány ügye – is szerepelnek benne. Román nyelven itt tanulmányozható, az angol és magyar nyelvű változata is hamarosan elkészül.
A magyar közösség biztonságérzete meggyengült
Az árnyékjelentés fő következtetése az, hogy a kisebbségi joggyakorlásban visszalépés tapasztalható. „A magyar közösség biztonságérzete meggyengült, az alapvető kisebbségi szabadságjogokkal nem tud élni. Megnőtt a magyarellenes incidensek száma, naponta megtagadják a közösség jogait, így nem gyarapodhat megfelelőképpen” – sorolta Kelemen Hunor a jelentés megállapításait.
Az RMDSZ elnöke elmondta, az utóbbi időszakban új fajta támadások is érik a magyar közösséget. A román állam olyan intézményeket – például az igazságszolgáltatást – használ fel a megszerzett jogok csorbításához, amire még nem volt példa. „A gyűlöletbeszéd, a destruktív nacionalizmus a mindennapok részévé vált, az illetékes hatóságok pedig nem hoznak szankciókat” – részletezte a politikus.
Kelemen Hunor tájékoztatása szerint az román pártoktól és kormánytól, hogy mélyebb párbeszédet kezdeményezzen a magyar közösség képviselőivel az árnyékjelentésben jelzett problémákról. Arra kérdésre, hogy mit várnak az árnyékjelentéstől, Kelemen Hunor úgy reagált: „Arra számítok, hogy szétszednek ma este a román tévék”. Komolyra fordítva a szót, hozzátette: reményei szerint amikor helyszíni szemlét tartanak az Európai Tanács jelentéstevői, az általuk megfogalmazott anyagba belefoglalják az RMDSZ javaslatait, és a román döntéshozók az RMDSZ-szel együtt korrigálják ki mindazt, amit a szövetség problémának tart.
Példák a kisebbségi jogsérelmekre:
Nem született meg a kisebbségek jogállását rendező törvény, pedig elfogadását Románia a keretegyezményben is vállalta
A hatóságok azért büntettek meg magyar embereket, mert vállalták nemzeti identitásukat. Konkrét eset a Székely Szabadság Napját követő büntetésáradat
Székelyföldön tervszerű, folyamatos a jogtiprás; országszerte bátorítják a regionális önazanosság megerősítést, ám Hargita és Kovászna megyében ezt a jogot megtagadják a magyar közösségtől adminisztratív intézkedéssel, vagy bírósági ítélettel
Korlátozzák az anyanyelv használatát a közszolgáltatások, az egészségügy és az igazságügy területén;
Az oktatás terén is van diszkrimináció, nem alkalmazzák a tanügyi törvény egyes cikkelyeit (például a MOGYE esete)
Késlekedik a jogtalanul elkobzott ingatlanok restitúciója
A gyűlöletbeszédet nem büntetik vagy felszínesen büntetik, vagy sokszor kettős mércét használnak a hatóságok
Megszerzett jogok megcsorbításáról születnek folyamatosan törvénytervezetek
Nyolc régiót hoznának létre, adminisztratív eszközökkel változtatnák meg az etnikai arányokat, amit
Székelyföldön a bíróságok megtagadják, hogy a régió neve megjelenjen különböző jogi személyiségek elnevezésében
A román kormány jelentése nem vette figyelembe a DRI javaslatait és nem is konzultáltak róla, ezen változtatni kell, ehhez nyújtunk javaslatokat. Ez a negyedik jelentés volt, amit a román kormány letett, de már 2014 elején le kellett volna tennie.
Cs. P. T.
maszol.ro

Ketrecbe zárt vadállatokként tartottak" - élet a kommunista diktatúra árvaházaiban
Izidor Ruckel a Ceauşescu–rendszerben egy fogyatékosoknak fenntartott árvaházban nőtt fel, most a BBC mutatja be életét.
Izidor Ruckel a Ceauşescu–rendszerben egy fogyatékosoknak fenntartott árvaházban nőtt fel, a BBC Witness című műsorában beszélt az ott átélt borzalmakról.
Az 1989-es forradalom győzelmét és Ceauşescu bukását követően napvilágra kerültek azok a szörnyű körülmények, amelyek a nyolcvanas években uralkodtak a romániai árvaházakban, ahol a gyerekeket „felügyelték” és nem „nevelték”. A műsorban megjelenő képeken és videókon szinte koncentrációs tábori körülmények uralkodtak: sovány, kopasz fiúk, kiságyhoz kötözött beteg gyerekek, szemét, sötétség, rácsok.
A BBC adásában megszólaló Ruckel hat hónapos korában megbetegedett, a szülei el is vitték egy kórházba, ahol gyermekbénulást diagnosztizáltak nála. A szülők a máramarosszigeti kórházba vitték, és otthagyták a beteg gyereket. Az állam Ruckelt egy fogyatékkal élőknek fenntartott árvaházba helyezte el, „a menthetetlenek kórházába".
Ruckel 11 éves koráig élt az árvaházban, amikor egy kaliforniai család örökbe fogadta, de az elején nagyon nehezen tudott beilleszkedni az új környezetbe. „Annyira megszoktam az intézményi életet, hogy mindenáron vissza akartam térni Romániába.”
Nem voltak érzéseink, nem kaptunk szeretetet, még részvétet sem éreztek irántunk. Csak vegetáltunk. Vadállatok voltunk, akiket ketrecekben kell tartani – így vélekedtek rólunk az ott dolgozók.
2011-ben visszatért Romániába, ellátogatott az árvaházba és a szüleit is megkereste, válaszokat remélve, hogy miért hagyták magára. "Próbáltam megérteni az anyámat, hogy miért tette, amit tett, de sajnos nem minden szülő akar szülőnek."
„Ha nem jöhettem volna el Amerikába, akkor ma vagy halott lennék, vagy az utcán tengődnék valahol. Romániában rengeteg gyereket kihajítottak az utcára az intézményekből nagykorúvá válásuk után. Ha meglátsz az utcán egy felnőtt embert, ahogy hintáztatja magát előre-hátra, akkor egyből felismerhető, hogy az az ember árvaházban nőtt fel.
Ruckel ugyanakkor elmondja, hogy néha hiányzik neki az árvaház, amit sokan nem értettek, és nem is érthettek, mert nem voltak benne. „De ehhez szoktunk hozzá, ebben nőttünk fel, ez volt az otthonunk” – mondta el az interjú végén.
Izidor a szerencsés kevesekhez tartozik, akik önállóan el tudják látni magukat és nem szorulnak segítségre. Sajnos nagyon sokan voltak, akik sohasem tudtak beilleszkedni a társadalomba, miután kikerültek az árvaházból, vagy egyszerűen ki sem kerültek a rendszerből, csak átkerültek egy felnőtteknek szóló intézménybe. Izidor 2014-ben a Washington Postnak mesélt arról, hogy egyik árvaházi barátjának sohasem sikerült az integráció. Habár nem volt mentális beteg, Izidorhoz hasonlóan a lába volt lebénulva, mégsem tudott szocializálódni az intézményen kívül. Izidor meglátogatta egy felnőtteknek fenntartott otthonban, ahol nem sokkal jobb körülmények uralkodtak, mint az árvaházban: vizeletbűz és mocsok.
Ruckel az árvaházi gyerekek jogaiért küzdő aktivistaként tevékenykedik, sokat jár Romániába, jelenleg is a bukaresti állomásról posztolt a Facebookján. Elkötelezett célja, hogy javítson az romániai árvaházi körülményeken, és a világ megismerje azokat a borzalmakat, amelyeket ő és társai átéltek.
Izidor történetét már megismerhette a világ. Árvaházi élményeiről, az örökbefogadásáról és a viszontagságos beilleszkedéséről 2002-benAbandoned for life címmel jelent meg önéletrajzi könyve. A román árvaházi rendszerről és Ruckel szabadulásáról film is készült Izidor címmel.
A múlt hónapban újabb könyv jelent meg róla. Tom Szalay fotós 1991-ben készítette az első képet, mikor a fiút örökbe fogadta az amerikai családja, 24 évvel később Tom és Izidor visszatértek Romániába, és végigjárták azokat a helyeket, ahol Ruckel és más árvaházi gyerekek felnőttek.
S. T.

Transindex.ro

A pártatlanság megőrzése érdekében tagadták meg a tolmács alkalmazását
Elutasította az igazságügyi minisztérium a román–magyar tolmács alkalmazásának kérését Marosvásárhelyen, így marad az eddigi szerződéses foglalkoztatás és a nehézkes ügyintézés.
A marosvásárhelyi bíróknak hivatalos fordítókra lenne szükségük a kihallgatások lefolytatásához, ezért azt kérték a felettes szervtől, az igazságügyi minisztériumtól, hogy iktasson be tolmácsi állást a létszámtervbe. A szakemberek szerint alig van olyan nap, amikor ne lenne szükség engedélyezett személyre, aki románról magyar nyelvre – vagy fordítva – fordítson a tárgyalóteremben.
A Maros megyei törvényszéknek alárendelt bíróságoknál az idei év első két hónapjában 64 olyan per zajlott, amelyeknél fordítókra volt szükség. „Gondoljanak azokra az esetekre, melyeknek tárgya az emberkereskedelem. Az áldozatok 10, 12, 15 vagy 20 évesek, és közülük sokan nem beszélnek románul. Az ő tanúvallomásaik elengedhetetlenek az ügyek megoldásához” – mondta Sonia Deaconescu, a törvényszék szóvivője. Hozzátette, némely perrel azért késlekednek, mert Maros és Hargita megye ötszáz hivatalos, engedéllyel rendelkező tolmácsa közül sokan visszautasítják, ha a tárgyalásokra hívják őket. Az ok: a tárgyalások túl sok időt vesznek igénybe, és csak óránkénti 23 lejjel – percre lebontva, és előfordult, hogy három perc fordítást fizettek ki – honorálják a tevékenységet, ez pedig kevesebb mint a fele annak az összegnek, amit ugyanazért a szolgáltatásért magánúton keresnek. A törvényszék vezetősége ezért kérte a szaktárcától legalább egy tolmács alkalmazását, hogy ne kelljen a független, magánvállalkozóként tevékenykedő fordítókhoz fordulni.
A felvetéssel azonban nem ért egyet a minisztérium vezetősége, szerintük ugyanis törvénytelen lenne tolmácsot alkalmazni – tájékoztat a Digi 24. „Ellentmond az érvényben levő országos, valamint a Romániára is kötelező érvényű nemzetközi rendelkezéseknek, hogy bármely igazságszolgáltatási intézmény személyzeti struktúráiban tolmácsok és fordítók szerepeljenek, akik polgár- vagy büntetőjogi perben fordítói/tolmácsi szolgáltatást biztosítsanak” – áll a szaktárca válaszában. A minisztériumnál úgy vélik, amennyiben a tolmácsok a bíróságok alkalmazottai lennének, a peres feleknek, a lakosságnak kételyei lennének a tárgyalóteremben tanúsított pártatlanságuk felől.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Képzés a gyermekek egészséges fizikai és szellemi fejlődéséért
A Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Gyergyószentmiklóson induló képzések során nemcsak a gyermekközösségekben vagy tanügyi intézményekben dolgozó személyek, hanem az otthoni gyermekfelügyelet iránt érdeklődők, de akár kisgyermekes szülők is használható tudás birtokába juthatnak – jelezte a Caritas közhasznú szervezet.
Képzéseik által olyan pluszinformációkat szerezhetnek, amelyek hozzájárulnak a gyermekek egészséges fizikai és szellemi fejlődéséhez, segítenek a gyermekekkel és a családtagokkal való hatékony kommunikációban. Az elméleti órák tananyagához tartozik a gyermekek fizikai és szellemi fejlődésével kapcsolatos alapismeretek, a gyakoribb gyermekbetegségek tüneteinek felismerése és kezelése, elsősegély-nyújtási alapismeretek, a gyermekek megfelelő táplálkozásával kapcsolatos ismeretek. A résztvevők megismerhetik a játékok szerepét és alkalmazását a gyermekekkel való munkában, valamint a napi tevékenységek hatékony megszervezésében.
A képzés során kiemelt szerepet kap a gyakorlati oktatás, amely óvodákban, bölcsődékben, gyermekvédelmi és gyermekneveléssel foglalkozó intézményekben zajlik. A képzés időtartama 360 óra, amelyből 120 órát az elméleti oktatás, 240 órát a gyakorlat tesz ki.
Április folyamán zajlik a jelentkezés a képzésre, a részvételi szándékot, illetve a képzéssel kapcsolatos kérdéseket a Caritas Iskola munkatársainál lehet jelezni az iskola@caritas-ab.ro e-mail címen, valamint az alábbi telefonszámokon: Csíkszereda: 0732-830.021, Udvari Melánia; Marosvásárhely: 0732-830.147, Sável Erika; Gyergyószentmiklós: 0732-830.172, Hompoth Terézia. A képzésre való beiratkozási díj 100 lejbe, a részvételi díj pedig 600 lejbe kerül (három részletben fizethető).
Székelyhon.ro

A Ványa bácsit mutatja be a Csíki Játékszín
Sorin Militaru rendezésében mutatja be a Csíki Játékszín társulata Anton Pavlovics Csehov Ványa bácsi című drámáját. A 2015/16-os évad utolsó nagyszínpadi bemutatóját április 15-én 19 órától láthatja a közönség. A csíki társulat Makai Imre fordításában játssza Csehov klasszikusát.
„A Ványa bácsi a hiányérzet filozófiája, az emberi lét abszurditása. Egy olyan léthelyzet, ahol hiányoznak a jövő távlatai, a beteljesülés perspektívái, ahol a kisszerűség szab határokat, ahol a trivialitás felőrli és kiüresíti az eszményeket. És mindez megváltozhatatlanságra van ítélve” – osztotta meg a darabról gondolatait Parászka Miklós, a színház igazgatója szerdán.
Szerebrjakov, a nyugalmazott egyetemi tanár, fiatal feleségével visszakötözik elhunyt hitvese birtokára élete hátralevő részére. Első feleségének testvére, Vojnyickij, akit a professzor lánya Ványa bácsinak szólít, beleszeret a fiatal feleségbe, és egész elrontott életéért az öreget hibáztatja – foglalták össze az alkotók röviden a történetet. „Nagyon mély, nagyon erős, lelkileg és fizikailag igénybe vevő munkáról van szó, ahol nekem a legnagyobb problémám az, hogy lelassuljak és legyen magamhoz türelmem. Az ember egy idő után megszokik egy egyfajta játékstílust, ahol sikere van, és visszajelzéseket kap. De ez egy másfajta munka, ahol meg kellett találjam azokat a szinteket, ahol dolgozni kell. És ezek nem a felhőtlen vidámság jegyében telnek el” – mondta el a munkafolyamat kapcsán Kozma Attila, aki a darabban Vojnyickijt (Ványa bácsit) alakítja.
Sorin Militaru nem először dolgozik a csíki teátrumnál, három évvel ezelőtt Caragiale-Parti Nagy: Karnebál című komédiáját vitte színre itt. Mint mondta, szívesen jön ide dolgozni. Hangsúlyozta, különleges kapcsolata van Csehovval, nagyon szereti mint szerzőt, és mindig, amikor egy darabját színre viszi, meglepődik azon, ahogyan az orosz drámaíró az emberi kapcsolatokat megrajzolja, megmutatja. Az előadás jelmezeit és díszleteit Cristian Marin készítette. Militaru még elárulta, hogy a klasszikus darabot egy modernebb formában állították színpadra.
Péter Beáta |
Székelyhon.ro

Liberális agymosás
Hallgatom az egyik erdélyi magyar kereskedelmi rádiót. A sok zene mellett üdítően hat egy kerekasztal-beszélgetés – gondolom hirtelen, de aztán megbánom, hogy belehallgatok. Hogy miért? Elhangzik az, amit közülünk sokan látunk és tudunk: kontinensünk vezetői Európai Egyesült Államokat szeretnének, ahol egy identitásától megfosztott, lebutított, kevertfajú massza a multik érdekeit szolgálja. Azaz eszik, iszik, fogyaszt, vásárol mindent, amit eléje tesznek, vagy fogalmazzunk úgy, hogy a digitális csatornákon keresztül a rengeteg reklámon keresztül megkívántatnak vele. Ezt a rendszert szolgálja részben a migránsok szervezett, rendszerszerű betelepítése, amely sajnos együtt jár a terrorveszély növekedésével is.
Nos, itt szakadt el a cérna az egyik meghívottnál, amikor megvédte Angela Merkel migránspolitikáját, a szegény bevándorlókat. Kijelentette: nekik semmi közük nincs a robbantásokhoz (sic!). Az egyik erdélyi magyar internetes portál főszerkesztője olyan vehemenciával mondta mindezt, mintha Merkel külügyi szóvivője lett volna. Amellett, hogy szinte dadogott és nem tudott egy épkézláb mondatot elmondani, megszólalásai tele voltak tárgyi tévedésekkel. Ismerem a kontraszelekció működését, úgyhogy hadoválása nem lepett meg. A migránsokhoz való viszonyulását illetően azonban igencsak felbőszített az a határozottság, amellyel a terrorveszélyt minimalizálta.
Egyértelmű ugyanis, hogy a bevándorlók óriási tömegei nem dolgozni jönnek Európába. Őket soha nem integrálja a mi kultúránk, másrészt rengeteg potenciális terrorista érkezik velük, akik radikalizálják az évtizedek óta itt lakó muzulmánokat. Az is egyértelmű, hogy beözönlésükkel megszaporodtak az erőszakos bűncselekmények, lopások, rablások és robbantások. Ez még akkor is igaz, ha az erről szóló híreket a média és a nyugati rendőrség a politikum nyomására igyekszik elkendőzi. A rádióadásban megszólaló erdélyi főszerkesztő azonban ezt nem így gondolja, és vélt igazáról nagy vehemenciával igyekezett meggyőzni beszélgetőpartnerét, ergo a hallgatóságot is. Fogtam magam és kiléptem az udvarra, ahol orvos szomszédom ugyanezen háborgott. „Mintha fizetnék, hogy ezt mondják!” – méltatlankodott. Nekem is számtalan esetben volt már hasonló érzésem.
Egy dolog bizonyos: a balliberális értelmiség már nálunk is rég rátette a kezét mindenre. Ott van a médiában, a kultúrában, az egyetemen, a véleményformálás kútfőinél, mindenhol. Ha senki nem küzd ellene, Nyugat-Európa szintjére süllyedhetünk…
Somogyi Botond
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Teleki József tudományos díjat kapott Tánczos Vilmos néprajzkutató
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Gróf Mikó Imre Alapítvány
Teleki József Díjat adományozott Tánczos Vilmos-nak
a magyar néprajztudomány területén végzett kiemelkedő munkásságáért.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Gróf Mikó Imre Alapítvány a Teleki József tudományos díjjal nyomtatásban megjelent (vagy nyomdakész), az erdélyi, a máramarosi, a partiumi, a bánáti és a romániai magyarság újkori és legújabb kori történetére, a legtágabban értelmezett művelődéstörténetére és néprajzára vonatkozó adattárakat, forráskiadványokat és tudományos monográfiákat jutalmazza.
Hosszas mérlegelés után a kuratórium, úgy döntött, hogy 2016-ban Tánczos Vilmos Madárnyelven. A moldvai csángók nyelvéről c. 2011-ben megjelent kötetének ítéli oda a Teleki József Díjat.
eme.ro - 2016. ápr. 7.

Erdélyi magyar kórházak létesítéséről tanácskoztak Nagyváradon
Erdélyi magyar kórházak létrehozásáról tanácskoztak pénteken Nagyváradon a téma erdélyi szakértői, s a terv megvalósításához a magyar kormány segítségét kérik – írja az Erdon.ro nagyváradi hírportál.
Az Erdélyi Magyar Kórházügyi Egyeztető Fórumnak elnevezett testületet Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hívta össze azoknak az erdélyi elképzeléseknek az összehangolására, amelyekhez a kezdeményezők magyar állami segítséget kérnek.
A püspök 2010-ben kezdeményezte, hogy magyar állami támogatással hozzanak létre erdélyi magyar kórházat. Egy ilyen intézmény számára a református egyház meg is vásárolt egy Nagyvárad határában levő 3,5 hektáros telket, és el is készíttette az intézmény megvalósíthatósági tanulmányát.
A pénteki tanácskozásra az egyház képviselői Tar Gyöngyi Hargita megyei tisztifőorvost, Cseke Attila korábbi romániai egészségügyi minisztert, Vass Levente marosvásárhelyi szakpolitikust, és Bradács Alíz margittai kórházigazgatót hívták meg. A tanácskozás záródokumentumában rögzítették, hogy a fórum nyitott minden érintett személy és intézmény számára.
A közlemény leszögezi, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület álláspontja szerint egy filantropikus, szociális gondokat is felvállaló, magyar nyelven működő nagyváradi kórházra van szükség. Tar Gyöngyi tisztifőorvos álláspontját is idézi azonban, aki szerint Csíkszeredában egy egész Székelyföldet lefedő egészségcentrum létrehozására lenne szükség, amely csúcsintézményként szolgálná a székelyföldi magyarok egészségét.
„Céljaink megvalósításában egymást támogatjuk, és erre nézve kérjük a magyar kormány támogatását" – fogalmaz a dokumentum, melyet a szakérők mellett Csűry István püspök és Forró László főjegyző írt alá.
Az Erdon.ro portál szerint Csűry István püspök reményét fejezte ki, hogy miután Magyarország kifizette a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelét, immár jut pénz az erdélyi kórházprojektre is.
Tar Gyöngyi, Hargita megyei tisztifőorvos azért tartotta indokoltnak a csíkszeredai kórházlétesítést, mert – mint elmondta – a román állam számára nem prioritás a magyarlakta vidékeken lévő intézmények létrehozása, másrészt a székelyföldi lakosok nehezen jutnak el magyarországi kezelésre, a romániai kórházak némelyikében pedig negatív diszkriminációban részesülnek pusztán azért, mert nem beszélnek jól románul.
A nagyváradi kórháztervet 2015 júniusában Zombor Gábor egészségügyért felelős akkori magyar államtitkárnak is bemutatták. A politikus akkor úgy nyilatkozott, hogy a kormány tervei szerint intenzív és sürgősségi osztállyal rendelkező magyar kórház épülhet Erdélyben a romániai magyarok ellátására. MTI
Erdély.ma

Vajdasági óvónőket fogadtak a Csikyben
„Nemzeti nagyjainkat közelebbről is meg kell ismerni”
Vajdasági pedagóguscsoportot fogadtak csütörtökön a Csiky Gergely Főgimnáziumban, a vendégeket Matekovits Mária ny. biológiatanár és Spier Tünde aligazgató fogadta az iskola könyvtárában.
A vajdasági óvónők dr. Szőke Anna kishegyesi nyugalmazott óvópedagógus, népművelő, néprajzkutató (számos könyv és tanulmány szerzője) kezdeményezésére érkeztek Aradra, abból a célból, hogy megismerjék az itteni magyarság hagyományait, értékeit és kicsit betekintést nyerjenek az aradi magyar oktatás mindennapjaiba. A 21 évvel ezelőtt létrejött Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének megalapítója és jelenlegi vezetője a Nyugati Jelennek elmondta, egyik életcélja a magyar néphagyományok kutatására és őrzésére épül, illetve arra, hogy ezt hogyan lehetne bevinni az oktatói-nevelői munkába. Az egyesület vezetője szerint aradi látogatásukkal a szakmai továbbképzést, illetve a nemzeti öntudatot szerették volna erősíteni. „Nagyon régi vágyam teljesült azzal, hogy Aradra elhozhattam pedagógus kollégáimat. Nagy elkötelezettje vagyok a magyar nemzeti öntudatnak, ilyen családból származom. Édesapám fejből tudta az aradi vértanuk nevét. Aki egy ilyen közegben nő föl, az ezt valahol viszi magával. Ezt szeretném átadni a kollégáimnak. Nemzeti nagyjainkat közelebbről is meg kell ismerni, ez pedig csak önképzés keretében valósulhat meg” – nyilatkozta az etnológus.
A vajdasági vendégek a program szerint szombaton indulnak tovább ( Temesváron is kiszállnak), addig is az aradi házigazdák többek között városnézésre viszik őket, sőt pénteken Pécskára is ellátogatnak.
Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)

Hitélet – Teréz anya erdélyi nyomdokain
Szeptemberben avatják szentté a római Szent Péter téren
Világszerte nagy örömmel fogadták március 15-én délelőtt Ferenc pápának a boldogok szentté avatása ügyében tartott rendes nyilvános konzisztóriumán elhangzott döntését Boldog Kalkuttai Teréz anya szentté avatásának időpontjáról.
A Szeretet Misszionáriusai szerzetesrendet 1950-ben megalapító Teréz anya 1997. szeptember 5-én hunyt el az indiai Kalkuttában, 2016. szeptember 4-i szentté avatása halálának dátumához kötődik. Teréz anya világméretű tömegeseménynek ígérkező szentté avatási szertartására Rómában kerül sor a Szent Péter téren. Az ünnepi szentmisét Ferenc pápa mutatja be az Irgalmasság Szent Éve önkénteseinek jubileuma keretében. Ma már talán kevesen emlékeznek rá, hogy Teréz anya Erdélyben is járt: a 90-es évek elején kétszer is megfordult Sepsiszentgyörgyön, ahol mai napig működő rendházat alapított.
A szentté avatási eljárás során megvizsgálták a Teréz anyának tulajdonított csodatételt. A Teréz anyához intézett imádság egy ma 42 éves brazíliai mérnök gyógyulásához vezetett. A halálos beteg férfi felesége kérte Teréz anya közbenjárását. Ennek következtében a férfi meggyógyult és a mai napig egészséges. A szentté avatási kongregáció orvosok véleményét is meghallgatta, akik tudományos szempontból megmagyarázhatatlannak tartották a 2008. december 9-én történt gyógyulást.
Tavaly volt 25 éve, hogy Bálint Lajos, a Gyulafehárvári Főegyházmegye első érsekének meghívására a szent életű Kalkuttai Teréz anya Sepsiszentgyörgyre jött felkarolni a legszegényebbeket, az őrkői romatelep lakóit, 1990 júliusában. Ott hagyott négy szerzetesnővért, hogy elkezdjék a munkát az őrkői telepen. Ismét felkereste Sepsiszentgyörgyöt 1992 augusztusában
Fodor György
Szabadság (Kolozsvár)

Apróka eszponka
Kácc el!
Van ennek a történetnek már vagy harminc esztendeje, de még mindig nevetve mesélik az idős nénik a faluból.
Volt egyszer két néni, anyatársak voltak. Hét közben nem sok idejük jutott az unokákra, de vasárnap a nagymise előtt mindig maguk köré gyűjtötték őket, bármi áron, látványosan.
Történt egyszer, hogy igencsak elfáradtak a nénik a hatalmi harcban, míg mind az öt unokájukat végül maguk közé zárhatták a mise kezdetekor. Alighogy elhelyezkedett mindenki, s látva való volt a család a falu népe előtt, ők szépen elfáradtak. Majd a szentbeszéd kellős közepén elszunyódtak. Mindketten.
Az egyikük szemére az az álom jött, hogy a tornácon vajat köpül, s ott andalog a macska is, aki felugrik a köpülőre, s épp borítja ki…
Kácc el! – kiált fel álmából.
Na, na, na! – reagál az anyatárs is riadtában.
Nehéz percek következnek a misén levőkre. A sorban mögöttük ülők ugyan látták, hogy nincs macska a templomban, de az előttük ülők csak találgathattak. Mert hát így esett, hogy se egy énekszó, egy alleluja, semmi nem segített a néniknek, abban a nagy áhítatos csendben kellett megessen velük ez az eset.
Így volt, igaz volt, mese volt!
(2016. április 7.)
Tökéletes egyetértés
Nem egy nyelven, de egy nyelvet beszélnek a bácsival.
– Még egy lilát? – kérdezi románul, s kezét ráteszi a virágra, közben a lányom reakcióját figyeli.
– Nem, nem, most egy sárigot válasszunk, jó? – mondja ő magyarul.
S így, szépen, lassan, végtelen türelemmel válogatják az árvácskákat. Végül kap ajándékvirágot is, hogy melyiket, azt is együtt beszélik meg. Ki-ki a maga nyelvén, mégis tökéletes egyetértésben.
(2016. március 20.)
Máthé Kriszta
Szabadság (Kolozsvár)

Kárpát-medencei döntő
Négy háromszékit díjaztak
Kecskeméten szervezték meg a 27. Zrínyi Ilona Matematikaverseny Kárpát-medencei döntőjét. A rangos megmérettetésen tíz háromszéki diák vett részt, közülük négyet díjaztak. Az elismerésben részesülők közül hárman a Székely Mikó Kollégium tanulói, egy pedig a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum diákja.
A negyedik osztályos Miklós Janka ( Székely Mikó Kollégium) 8. helyezett lett, míg a nyolcadikos Miklós Csenge (Székely Mikó Kollégium) a 13. helyen végzett. Mindketten kiérdemelték az évfolyamaik legeredményesebb határon túli versenyzőjének járó különdíjat. Roth Apor 8. osztályos tanuló (Székely Mikó Kollégium) a 14., míg a másodikos Kotró Magor ( Nagy Mózes Líceum, Kézdivásárhely) a 17. helyen zárta a versenyt.
A verseny mellett a diákok érdekes szabadidős programokon vettek részt. A Csodák Palotája-előadáson érdekes fizikai kísérleteket láttak, a planetáriumi előadás keretében egy kis űrutazáson „vettek részt” a Naprendszerben, megtekintették a Leskowsky Hangszergyűjteményt, ami Magyarország legnagyobb, látogatható hangszergyűjteménye és nem utolsó sorban egy városnéző séta alkalmával megismerkedtek a város nevezetességeivel.
(nk)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nemzetközi nagydíj
Héjja Barbara, a Bod Péter Tanítóképző diákja március 30.– április 2. között résztvett a Szolnokon megrendezett nemzetközi tudományos diákkonferencián (TUDOK), ahol közgazdaságtan–néprajz szekcióban a legrangosabb elismerésben, a Nagydíjban részesült, melyhez a magyarországi egyetemekre való felvételihez szükséges 30 pont, káptalanfüredi nyári táborozási lehetőség, valamint könyv- és pénzjutalom is társult. Dolgozatának témája a Széki táncház régen és ma, melyben azt vizsgálta, hogyan és miért változott meg a táncnak, táncháznak a mindennapi életet szabályozó, közösségformáló szerepe a faluközösség, az ifjúság életében. Spontánul vagy irányítottan, a helyiek vagy idegenek kezdeményezésére működnek-e inkább a jelenlegi táncházak a faluban, valamint a Székről elszármazottak, köztük kézdivásárhelyiek is, hogyan éltetik tovább a tánc szeretetét közösségünkben. „Úgy gondolom, ha a diáknak van önbizalma és belső motivációja, bármit elérhet az életben. Soha sem gondoltam volna, hogy egy ilyen rangos versenyen nagydíjat kapjak, viszont Deák Magdolna magyartanárom segítségével és sok munkával sikerült elérnem a célomat” – nyilatkozta a boldog diáklány.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)