Kolozsváron bemutatták Vizi Ildikó és Crisan Erika: Hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben című kötetét. A Hallássérültek Intézetének közössége nevében Wolf Erzsébet igazgatónő köszönte meg a két szerzőnek azt a hatalmas munkát, amit a hátrányos helyzetűekért és magáért az intézetért végeztek. /Nánó Csaba: Könyv egy 110 éves intézetről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

A Brassóban létezett bolonyai római katolikus temetőt a kommunista rendszerben lerombolták. A második világháború után a román hatalmat zavarta a Brassó központjában lévő magyar temetők léte. 1950-ben megnyitották a Megyei Központi Temetőt. Utána kezdték zaklatni a magyar egyházakat, hogy a központban lévő temetők nem higiénikusak, le kell őket zárni. Ezt rendeletben ki is adta a Megyei Tanács és elküldte a katolikus, evangélikus és református egyházaknak. Brassóban a majdnem százéves belvárosi református templomot 1962 szeptemberében lebontották. Se román se szász templomot nem bontottak le. Ez is igazolja, hogy a román nacionalizmus Brassóból a magyarokat akarja eltűntetni. Ezt örökítette meg Szabó Sámuel Vár állott most kőhalom címen a Brassói Füzetek 1992/4-es számában. A román vezetőség a bolonyai katolikus temető egy részét szemelte ki az építendő színház céljára. Lebontották a temető melletti református szeretetházat és leánygimnáziumot és oda kezdték építeni a színházat. 1949-ben a temetőből elvettek egy 10 m-es sávot és megindult a Sztálin városi Állami Színház építése. A temetőben valóságos rombolást végeztek. Később elvettek egy újabb részt, hogy a párt részére garázst építsenek. A nyolcvanas években megkezdődött a temető fosztogatása, keresztek, fejfák tűntek el. 1986. augusztus 16-án felszólították a katolikus egyházat, hogy sürgősen ürítse ki a temetőt, exhumálják a hozzátartozók a sírokat, mert a városrendezés oda épületeket akar építeni. Helyette a postaréti temetőben kap új sávot a katolikus egyház. Közben sorozatosan betörtek a temetőbe, lopták a márvány fejfákat. Erdély- szerte sok ilyen történt 1986-ban, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Brassó melletti Csernátfaluban is. 1987-ben Trebits Jenő plébánost felszólították a temető gyors kiürítésére, majd júl. 1-jén a temetőben megjelentek buldózerek. A Securitate emberei vezényelték a munkálatokat. Egy szekus a Nemzeti Bank részéről a régiségeket, ékszereket, aranyfogakat borítékba tette és az egészet egy nagy dossziéba. Az egyház részéről Trebits Jenő plébánost és Dombay Ferdinánd gondnokot engedték be. A gondnok hiába kérte a munkásokat, hogy ügyeljenek a fejfákra, koporsókra, ők nem törődtek. Így törték három darabba a Nagy Érckeresztet, amit az egyház a bolgászegi temetőbe akart felvinni temetőkeresztnek. Hasonlóan törték össze Olseffszky befödött sírjának márványlapját, melyen egy német nyelvű domború címer volt. A fejfákat teherautókra rakták és a városi szemétdombra vitték. Két hét alatt véget ért a temetőrombolás. Parkot létesítettek az egykori bolonyai római katolikus temető helyén. A katolikus egyházi méltóságok sírját, kriptáját az egyház exhumáltatta. Így kerültek Páter Leánder, szent életű csíksomlyói Páter Csiszér és mások a postaréti temetőbe. Telekkönyvileg az egyház nevén van még a terület. Jó lenne, ha katolikus egyház emlékművet építtetne a temető helyére. /Hol sírjaink domborulnak...avagy a brassói magyar temetők felszámolása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Bodgán Kálmán úgy hiszi, Romániában ő a legrégibb szabadkőműves, hiszen Kolozsváron, az Unió Páholyban hatvanöt éve avatta fel a nagymester, dr. Janovics Jenő. Erdélyben skót, a Regátban pedig francia rítusú páholyok voltak. Erdélyben Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Aradon voltak páholyok, a legfiatalabb páholyt Nagybányán Bogdán édesapja és dr. Bene Sándor alapította. Új páholy megnyitásához szükség volt egy szomszédos ország nagymesterének a jelenléte. A nagybányai páholy megnyitására dr. Balassa Péter akadémikus, nyelvészprofesszor érkezett Budapestről. - Bogdán felsorolt néhány tagot. Kolozsváron a szabadkőművesek között volt Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Vásárhelyi János, Járosi Andor, Ürmössy Antal Márk, dr. Jancsó Elemér, Brüll Manó, Bárd Oszkár, Ligeti Ernő, Lakatos István, dr. Gúzner Miklós, Szegő Imre, Brassóban Kacsó Sándor, Marosvásárhelyen Molter Károly és dr. Fekete Andor. /Bodgán Kálmán, a legrégibb szabadkőműves: Szabad-e szabadkőművesnek lenni? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Dec. 10-11-én Anno Mirabile (A csodálatos esztendő) címmel nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Temesváron a forradalom kirobbanásának 10. évfordulója alkalmából, melyen neves romániai és magyarországi történészek, szociológusok a kommunizmus bukásának történelmi előzményeivel, következményeivel, a térségbeli nemzeti kisebbségek sorsának alakulásával foglalkoztak. Magyarországról érkezett a konferenciára és előadást tartott többek között Tellér Gyula történész, Molnár Gusztáv szociológus és Szarka László történész. Az utóbbi a magyar nemzet fogalmának meghatározásakor felvetette a szerződéses nemzet fogalmát annak leírására, hogy intézményes kapcsolatrendszer alakul ki az anyaországban és a határon túl, kisebbségben élők között. A tanácskozás végén megjelent Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki Tőkés László református püspök meghívására érkezett a temesvári megemlékezésekre. Dávid Ibolya az elmúlt tíz év egyik legjelentősebb eredményének nevezte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megteremtette azt az intézményes fórumot, ahol nemzetben gondolkodhatnak a határon belül és azon túl élő magyarok. A tudományos tanácskozás munkájához hozzászólva Dávid Ibolya vitatta a szerződéses nemzet fogalmát, amelyből szerinte teljesen hiányzik a kulturális, érzelmi összetartozás eleme. A magyar igazságügyi miniszter volt az ünnepi szónoka a temesvári operaházban tartott szombat esti gálaműsornak is. /Megemlékezés Temesváron. Dávid Ibolya a Magyar Házért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Dec. 11-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban köszöntötték Egyed Ákost, hetvenedik születésnapja alkalmából. Albert Álmos polgármestere köszöntötte Egyed Ákost, majd Háromszék becses kitüntetését: a Kultúra Szabadságáért díjat adta át az akadémikusnak Jánó Mihály, a megyei művelődési felügyelőség vezetője. Az ünnepelt érdemeit Cserey Zoltán történész méltatta. /(Flóra Gábor): Szülőföld és jeles fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) elnökéről, Kiss Kálmánról nem lehet tudni pontosan, hogy kicsoda, állapította meg Máthé Éva. Bizonyos politikusok, pártkorifeusok előszeretettel keresik fel időnként Kiss Kálmánt, aki kijelentette: az ő pártjuk bárkivel hajlandó szövetkezni, legfőként az ellenzéki pártokkal, beleértve Iliescu pártját, vagy a Román Nemzeti Egységpártot is, csak az a kikötése, hogy ha a párt ne szidja a magyarokat. Kiss Kálmán a marosvásárhelyi Cuvantul Liberben kijelentette, hogy a RMSZDP a hazai magyarság érdekeit képviseli, legalább 200-300 ezer tagjuk lesz nemsokára, mert a magyarok megunták, hogy az RMDSZ például felülről diktálja, hogy kik legyenek a polgármesterek. /Máté Éva: Akár az ördöggel is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Marosvásárhelyen dec. 10-én, az Emberi Jogok Napján a Pro Európa Liga újságírókat, és azokat a tinédzsereket hívott össze, hogy Renate Weberrel, a Helsinki Bizottság romániai képviseletének vezetőjével, valamint Valerian Stannal, a Polgári Szövetség (AC) alelnökével, a Helsinki Bizottság munkatársával találkozzanak. A tájékozódáshoz és az újságírói szókimondáshoz való jogról beszéltek. A politikai jellegű cenzúra megszűnt, de vajon az újságíró teljesen szabadon mondhatja el, írhatja meg véleményét, Renate Weber a dossziétörvényről (a Ticu-törvény megszavazott változatáról) kifejtette, hogy éppen azok leleplezésére nem vonatkozik, akikről tudni szeretnék: mit követtek el a kommunizmus idején, és hol tevékenykednek azóta. Az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az állambiztonsági szervek munkatársai kiléte után kutatni annyit jelent - mint aláásni a nemzetbiztonságot. /Máthé Éva: Weber asszony aggodalmai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Megjelent a Kalotaszeg (Bánffyhunyad) novemberi száma. Tartalmazza többek között dr. Kozma Dezső: Petőfi szellemi öröksége Kalotaszegen című írását, Buzás Pál: Kalotaszeg irodalma sorozatban Kós Károlyt mutatta be. /Novemberi Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

"Dec. 11-én Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban osztották ki a Julianus Alapítvány ezévi díjait, amely egy Julianus-szoborból, díszoklevélből és száz márkából állt. Az Alapítvány 1993 óta évente díjazza azokat, akik a szórványban élő magyarság érdekében cselekednek. A díjazottak: Tőkés László püspök, Zoltáni Csaba baltimore-i kutató feleségével együtt hozott létre egy alapítványt az amerikai, szórványban élő magyarok megsegítésére, Madarász Ilona óradnai pedagógus 1990 után nagyon sokat tett az ott élő magyarok identitástudatának felébresztéséért, hétvégi iskolát szervezett, segítségével többen tanulnak magyar középiskolában és egyetemen. Szabóné Jozefi Edit és Szigeti János két felvidéki község polgármesterei, akik a leváltott magyar iskolaigazgatókkal való igazságtalan bánásmódért szerveztek tiltakozó megmozdulásokat, petíciókat írtak, ezek által a tanintézmények vezetői visszanyerték beosztásukat. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a díjat 2000 januárjában fogja átvenni Csíkszeredában. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Julianus Alapítvány díjazottai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ A szórványban élőkért tevékenykedők a jövő emberei, a jövő pedig azokkal tart, akik hinni tudnak benne, hangsúlyozta Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke. Az alapítvány évente szórványtábort szervez, kétévente megrendezi a Lármafa Találkozót, valamint a Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozót, illetve évente díjazza a szórványmagyarságért cselekvő személyiségeket. "Ott élnek ők kisebb-nagyobb nyelvi oázisok közepén - vagy olyan helyeken, ahol a fogyó anyanyelv is lassan csak nyelvemlék marad -, körülöttük a többség arroganciája, a nyomasztó nyelvbénulás, a szüntelen hit- és nyelvváltás fájdalma, a meggyőzés és változtatás lehetetlensége, a többség színes, mágikus liturgiájának csábítása. Ebben próbálnak ők értéket felmutatni: az őrködés hitét és a másság értelmét." - fejtette ki Beder Tibor. - A lap közölte az 1993 óta díjazottak névsorát. /Julianus-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./"

"Dec. 14-én az 1989-es forradalom évfordulós megemlékezéseire Temesvárra érkezett Eckstein-Kovács Péter megbízott kisebbségvédelmi miniszter. Kijelentette, hogy kötelességének érezte, hogy eljöjjön. "Erkölcsi adó ez Temesvár bátorságának, Tőkés László szerepének a román forradalom kirobbantásában." Nem tudott maradni, mert Csáky Pál, a szlovák kormány elnökhelyettese Romániába látogat, ezért Bukarestben kell lennie. /(Pataki Zoltán): Kisebbségvédelmi miniszter és kormányválság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ A forradalom kitörésének 10. évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjével tüntetik ki Tőkés László református püspököt. A kitüntetést december 20-án, az Országházban adja át Göncz Árpád. Laudációt mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox érsek-metropolitája. A kitüntetés átadása után Göncz Árpád és Orbán Viktor is részt vesz azon az istentiszteleten, amelyet a Szilágyi Dezső téri református templomban tartanak majd a temesvári forradalom emlékére. - Dec. 14-én Temesvárra érkezett Németh Zsolt államtitkár, aki részt vesz a 10. évforduló alkalmából tartott rendezvénysorozat záróeseményein, így a rendszerváltások előzményeiről és körülményeiről rendezendő kerekasztal-beszélgetésen, majd dec. 15-én a Szabadság, igazság, hűség címmel tartandó ünnepi fórumon. /Temesvári megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"A mai román sajtó nem igazán foglalkozik Tőkés László tíz évvel ezelőtti szerepével, a román sajtó jelentős része számára ma ő az egyike azoknak, akik leginkább veszélyeztetik a román nemzetállamot. - Temesváron az évforduló kapcsán nyilatkozott Tőkés László püspök. Nem érte el célját a tíz évvel ezelőtti népfelkelés, állapította meg. Vita folyik arról, hogy Románia nem forradalom színtere volt, hanem a hatalomátvételé, más szóval puccs történt. "Az, hogy félreállították Mircea Dinescut, Doina Corneát, akárcsak jómagamat, mutatta, hogy mi vár azokra, akik igazi, gyökeres rendszerváltást akartak" - hangsúlyozta Tőkés László. A demokratikus erők gyengeségét bizonyítja, hogy az 1996-ban hatalomra került kormánykoalíció is eddig minden döntő kérdésben meghátrált, mindenütt megalkudott. Az elfecsérelt idő megbosszulta magát. A posztkommunista, nacionalista ellenzék a koalíciós pártok gyengeségét kihasználva ijesztően előretört. - jelentette ki Tőkés László. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek is az igazságtétel radikalizmusának vonalát kell követnie, ne mérsékelje azt semmilyen tetszetős módon megalkuvássá - fogalmazott a püspök. "Félek, mert azt tapasztalom, hogy nincs elég erő a romániai demokratákban, már a romániai magyar demokratákban sem, hogy ilyen következetesen kiálljanak az igazság mellett..." - A mostani helsinki csúcs is úgy hozta Románia jelöltségére és a tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatát, mintha mentőövet dobott volna a visszarendeződés közvetlen közelébe került Romániának. "Arra gondolni sem merek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az ellenzékkel szövetkezzen, vagy a jelenlegin kívül más szövetségi rendszerbe lépjen. Az már a kormányon való részvétel öncélúságával volna egyenértékű" - szögezte le a püspök. /Gózon István: Temesvári beszélgetés Tőkés Lászlóval. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

Dec. 10-11-e között immár hetedik alkalommal rendezte meg a helyi a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat. Az összejövetel keretében bemutatták a kovásznai Fábián Ernő A megmaradás parancsolatai című kötetét, majd a helybéli Erdővidék nevet viselő népi tánccsoport, valamint a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum néptánc tagozatának előadására került sor. Megtartották az erdővidéki kultúrszervezők fórumát, melynek meghívottai Dáné Tibor Kálmán, az RMDSZ művelődési főosztályának főosztályvezetője, Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány vezetője, valamint Illés Attila Tibor, a Pro Juventutis Alapítvány kuratóriumának alelnöke voltak. Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ című folyóirat főszerkesztője Benedek Elek mának szóló üzenete címmel tartott előadást. /Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Megjelent A tulipán törpék /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1999/ - Szigetországi mesék alcímmel angol, skót, ír és walesi meséket tartalmazó könyv Vallasek Júlia fordításában. /A tulipán törpék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

"Dec. 15-én Temesváron ökumenikus istentiszteletet tartottak az ünnepi rendezvénysorozat záróakkordjaként a Mária-téri református imaházban. Résztvett Corneanu temesvári ortodox érsek személyes küldöttje, Ioan Budea esperes, a görög-katolikus egyház részéről Nicolae Teodorescu vikárius, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Túri László temesvári róm. katolikus kanonok, a szerb ortodox egyház részéről Vladimir Markovics helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Bálint Pál, a magyar baptista gyülekezet lelkipásztora, Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus tiszteletes, eljött Budapestről Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubány Miklós alelnök, de ott volt Dumitru Gant, Temes megye főispánja is. Tőkés László püspök a gyülekezet fontosságát hangsúlyozta. Beszélt a hagyományos közösségek megtartó erejéről, hatalmáról, amelyeket a diktatúra megpróbált minden eszközzel bomlasztani, szétverni. Az egyházak utolsó menedékként őrizték a közösséget. Tőkés László figyelmeztetett, hogy a kommunizmusnak vége, de "talán még gyilkosabb a hétköznapi anyagelvűségen alapuló ateizmus". - Németh Zsolt bejelentette, hogy Tőkés László a Magyar Köztársaság legnagyobb kitüntetését, a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét kapja meg. Ennek átadására a magyar Országgyűlésben december 20-án kerül sor. Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyarországi társadalom számára is katartikus élményt jelentett a temesvári forradalom, amilyent egyetlen másik forradalom sem jelenthetett. "Részben talán azért, mert a mi nemzettestvéreink voltak ennek a forradalomnak az alanyai, részben azért, mert kétmillió magyar nemzetiségű embert érintett..." Ez egyidőben jelentette a magyar nemzetnek egymásra találását! - Az Európába vezető út Temesváron keresztül vezet Románia számára. /(Pataki Zoltán): "Az út Európába Temesváron keresztül vezet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

"Dec. 15-én Temesvárra érkezett Mihály volt román király, aki dec. 16-17-én részt vesz a temesvári jubileumi emlékezéseken. "Mindig örömmel jövök Temesvárra - vallotta érkezéskor -, mostani romániai látogatásomat is itt akartam elkezdeni. Szomorúan követtem a legutóbbi romániai eseményeket, de Temesvár, az egészen más!" Az exkirály dec. 16-a alkalmából felhívást intézett a város népéhez. /(Pataki Zoltán): A király szomorú Románia miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

"Bukarestben a Kisebbségek Napjának szentelt rendezvény alkalmából Markó Béla RMDSZ-elnök az elért eredmények között említette a kisebbségvédelmi hivatal létrehozását, amelynek "tényleges hatásköre" van. Romániában az utóbbi három évben fontos lépések történtek a kisebbségek kérdéseinek megoldásában, de egyes politikai körök továbbra is felfokozott nacionalizmust gerjesztenek - jelentette ki Markó Béla. /Kisebbségek Napja a parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./"

A Nagykároly és Vidéke lap kiadta Nagykároly és Vidéke Évkönyvet, sok helytörténeti írást tartalmaz. /Nagykároly és Vidéke 2000-es évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

"A Kölcsey Líceum /Szatmárnémeti/ nem rendelkezik semmiféle hivatalos irattal arról, hogy hová vitték jogelődjének, az egykori Református Főgimnáziumnak a nagyértékű könyvtárát, legalább tizenötezer értékes kötetről van szó. A több középkori ritkaságot is tartalmazó állomány nagyobbik része később a megyei könyvtárba került. Muhi Miklós, a Kölcsey igazgatója felvette a kapcsolatot az ügyben érdekelt intézményekkel. Kérik mindazokat, akik bármilyen használható információt tudnak adni a könyvtár "felszámolásáról", értesítsék a Kölcsey Líceum igazgatóságát. /Visszakéri könyvtárát a Kölcsey Líceum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./"

"Kincses Előd 1989-ben Tőkés László temesvári lelkész kilakoltatási perének védőügyvédje volt. Ezekről az emlékekről kérdezte Tibori Szabó Zoltán. Az ügyvédi védelem ebben az ügyben bizonyos fokú személyes bátorságot feltételezett. - 1989. december 22-én azt hitték, megszabadultak a diktátortól, a gyűlölettől. Az elmúlt tíz évben megnőttek a romániai magyarság lehetőségei, de nem tudták mindezt kihasználni. Kincses Előd felidézte a per menetét. Hangsúlyozta, hogy 1989 után "Tőkés László volt az egyetlen olyan magyar, akire a román közvélemény felnézett és hallgatott rá. Mind a romániai, mind a magyarországi politikai elit nagyot hibázott akkor, amikor ezt a hihetetlenül nagy tőkét nem óvta jobban. Nem kellett volna a napi politikai csatározásokba belevonni Tőkés Lászlót. Ezt most utólag elmondhatjuk. S akkor talán az a hatalmas erkölcsi és politikai tőke megmaradt volna. Hozzá kell tennem azonban, hogy ez azért nem biztos, mert a román propaganda legnagyobb profijai készítettek arra tervet, hogy Tőkés László nimbuszát hogyan lehet rombolni, és eszközeikben nem válogattak. Ez teljesen egyértelmű. És sok esetben sajnos a magyarság körében is kaptak erre támogatókat." /Tibori Szabó Zoltán: Tíz éve történt. Beszélgetés Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnökkel, Tőkés László egykori védőügyvédjével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

Dec. 20-án a szenátus és a képviselőház együttes ülésen emlékezett meg az 1989 decemberi forradalomról. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében a temesvári forradalom közvetlen részvevője és szemtanúja, dr. Bárányi Ferenc szólalt fel. Égbekiáltónak nevezte, hogy tíz évvel a forradalom után még nem leplezték le és nem vonták felelősségre azokat, akik a felkelőkbe lőttek, s hogy egyesek a gyilkosok közül ma forradalmárként meg nem érdemelt jogokat élveznek, némelyek közülük pedig vezető funkciókat töltenek be. Az RMDSZ Temes megyei képviselője hangsúlyozta, hogy a forradalom szikrája Temesváron, Tőkés László akkori református lelkész otthona előtt lobbant fel, a református hívekkel szolidarizáló, zömükben román, de más nemzetiségű temesváriak is onnan indultak szabadságért, demokráciáért, a diktatúra megszüntetéséért tüntetve. Temesváron is, majd az országossá terebélyesedett felkelésben a többségi románság mellett a magyar nemzeti közösség jóval számarányán felül hozott véráldozatot - mondotta Bárányi Ferenc, majd figyelmeztetett az időnként meg-megerősödő nacionalista magyarellenes uszításra, amely veszélyezteti a demokráciát és árt az ország érdekeinek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20. - 1625. sz./

"Dec. 18-án, a kisebbségek napján Budapesten, a Parlamentben átadták az idei Kisebbségekért-díjakat. A kitüntetést a miniszterelnök adományozza. "A határon túl, remélem, most már egyre szélesebb körben tudják a magyarok, hogy az állam nem mindenható, az állampolgárság világa felett van egy másik világ is, a nemzeti összetartozás világa. Nekünk, magyaroknak ezzel a mércével is megmérettetnek a terveink, a vágyaink és a tetteink" - fogalmazott a kormányfő. A díjat Orbán Viktor ebben az évben az Aradi Minorita Rendháznak, Balassa Julianna dél-bánáti nyugdíjas pedagógusnak, Hegyi István székelyudvarhelyi nyugalmazott református lelkésznek, Szentandrássy István kortárs cigány festőművésznek, a többségében horvát nemzetiségű Szentpéterfa (Petrovo Selo) községnek, valamint a fennállásának 25. esztendejét ünneplő, főként szerb és horvát népzenét játszó Vujicsics Együttesnek ítélte. Az ünnepségen jelen voltak az Országgyűlés, a tárcák, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a kisebbségi hivatal, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok vezetői, illetve képviselői. A kisebbségek napja alkalmából ugyanezen a napon a magyarországi kisebbségi képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a budapesti Zichy kastélyban. /Budapesten átadták az idei Kisebbségekért-díjakat. Hazai díjazottak: az Aradi Minorita Rendház és Hegyi István székelyudvarhelyi nyugalmazott református lelkész. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20., Kitüntetés Hegyi István lelkipásztornak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./"

"Az Oklándon tartott lakossági fórummal tizenkilencedik állomásához érkezett az Udvarhelyszéki RMDSZ vidéklátogató körútja. Verestóy Attila szenátor, a széki szervezet elnöke kijelentette, ezeken a találkozókon érezték a leginkább, hogy tevékenységük nem hiábavaló. Néhány nappal ezelőtt az egyik székelyudvarhelyi felelős tisztségviselő úgy fogalmazott: az RMDSZ elszakadt a tagságtól, nem teljesítette a felvállalt kötelezettségeket, a tanügyi törvény rossz, a földtörvény nem az RMDSZ munkájának eredménye. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy megpróbáltak egy jobb, törvényesebb környezetet teremteni Romániában, azonban a jelen körülmények között ennél többet nem lehet tenni. Verestóy elutasította a kritikár: "Akik különböző súlyos vádakkal illetnek bennünket, azok egyszerűen rosszindulatúak, de az is lehet, hogy nem ismerik a valóságot." /Jakab Árpád: Verestóy Attila szerint a kritika is eredményeket jelez. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./"

A Bernády Közművelődési Egylet /Marosvásárhely/ évek óta együtt ünnepel az Intermezzo kórussal. A kórus 1995-ben alakult, 96-ban vette fel az Intermezzo nevet. Karvezetője, irányítója Fülöp Judit, akiben fáradságot nem ismerő közösségi embert ismerhetett meg a közönség. Református templomban, miséken évek óta fellép a kórus, változatos repertoárjában fő szempont az igényesség. Első kazettájuk a kórus gyerekdalait tartalmazta, megjelent - immár egyházi énekekkel - a második kazettájuk és CD-felvételük. /A szeretet hullámhosszán. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

A romániai Magyar Ifjúsági Tanács nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz. A temesvári forradalom tizedik évfordulóján tisztelettel tekintenek Tőkés László püspök és tiszteletbeli elnök akkori temesvári sorsdöntő szerepvállalására. A forradalom eltérítése és kisajátítása mélységesen elkeserítő. Igazságtételként a kommunista rendszer áldozatainak méltányos kárpótlását, a tíz évvel ezelőtti vérengzések felelőseinek megbüntetését szorgalmazzák. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai vonalvezetésével elégedetlenek. Az RMDSZ-t a célszerűtlen megalkuvások eltérítették az öntörvényű politizálás gyakorlásától. Felháborító a szövetség tiszteletbeli elnöke ellen zajló évtizedes rágalomhadjárat, melynek számottevő részét az RMDSZ-en belüli erők biztosítják. A nyilatkozatot a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete nevében Toró T. Tibor elnök, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége nevében Nagy Pál elnök, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nevében Szabó László elnök írta alá. /A magyar ifjúság elégedetlen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./

Tövisháton december 19-én emlékeztek a tíz évvel ezelőtt történtekre. A krónikások, a videokamerások teljességgel hiányoztak Menyőből, a templomból és a szilágycsehi művelődési házból. A felújított menyői református templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Ott kell folytatni a forradalmi változtatásokat, ahol 1989-ben elkezdték, mondta. A sorsfordító napokra emlékezett Baksai Károly egyházközségi főgondnok, Tőkés István teológiai professzor, Seres Dénes szilágysági és Csapó József bihari szenátor, Mátyus Éva, a zsibói RMDSZ-szervezet megbízottja, Molnár Károly akkori szilágycsehi lelkész, a zilahi egyházmegye mostani esperese, Ady Áron akkori egyházközségi gondnok, Varga Jenő szemtanú, Virág Károly akkori szilágyfőkeresztúri lelkész, Gazda István temesvári lelkipásztor. Kovács Zoltán főgondnok a királyhágó-melléki egyházkerület díszoklevelét nyújtotta át Menyő és Désháza keresztény népének a 10 évvel ezelőtti helytállásért. Egyéni kitüntetésben részesültek a désházai polgári őrszolgálat egykori részvevői. Szilágycsehen Csapó József és Tőkés László mondott beszédet. Az ünnepségre románok is eljöttek, ezért Tőkés László románul is emlékeztetett a 10 évvel ezelőtti példás összefogásra. Molnár Kálmán ismertette a Tövisháti emlékezések 1989-1999 című kötetet, amely a zilahi egyházmegye gondozásában jelent meg. /Évfordulós ünnepség Menyőben és Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Értelmiségi találkozót tartottak Kolozsváron, ahol az 1989. decemberi kolozsvári eseményekre emlékeztek. Kántor Lajos szerint annak idején egy nagyhatalmi forgatókönyvnek voltak a részesei, ami azonban semmit sem von le a diktatúra miatt megmozdult tömeg forradalmi megnyilvánulásának értékéből. Balázs Sándor a decemberi fordulatot megelőző hetek-hónapok földalatti mozgalmára, a Kiáltó szó szamizdat (10-12 főnyi, értelmiségiekből álló társaság, Cs. Gyimesi Éva, Csép Sándor, Beke György stb. műve) megjelentetéséről (több mint ezer példányban) és terjesztéséről, majd a Molnár Gusztáv által vezetett Limes-körről beszélt. Vekov Károly 1989. október 6-ra emlékeztetett, amikor a hatóságok megakadályozták Aradon a vértanúk emlékművének megkoszorúzását, de a tömeg a Minorita templomban összegyűlve, a Szózat és a Himnusz hangjai kíséretében ünnepelt. 1989. december 21-én Kolozsvár utcáin is eldördültek a fegyverek. Buchwald Péter a 24-én a Szabadságnál megszervezett találkozóra emlékezett, amelyen a Nemzeti Megmentési Front képviseletében, a magyarság vezető tisztségeire önjelöltként felbukkant a későbbiekben is zavaros politikai vizekben halászó (és jelenleg Debrecenben élő) Vincze János. Somai József említette, hogy december 28-án első ízben hangzott el az igény a Bolyai Egyetem visszaállítására, amelyet aztán a beálló visszarendeződés gyorsan elhallgattatott. A nosztalgiázás helyett az események összeírására kell törekedni. /Kolozsvár magyar értelmisége emlékezett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Megjelent a közel hétezer erdélyi magyar személyiség és több száz intézmény legfontosabb adatait tartalmazó Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2000 - ez a második kiadása. A nagyváradi Scripta Kiadó 1997-ben jelentette meg az első Erdélyi Magyar Ki Kicsodát, azzal a távlati elképzeléssel, hogy négyévente frissítik, bővítik a kézikönyv szócikkeit. Az új kötet nemcsak az Erdélyben élő magyar személyiségek adatait tartalmazza, hanem azokét is, akik jelenleg külföldön élnek. /Erdélyi ki kicsoda. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

Megjelent a temesvári Heti Új Szó által kiadott Mindenki Kalendáriuma 2000. Az évkönyv több mint 300 oldalon sok hasznos tudnivalót tartalmaz. Az egyik fejezete: Az ezredforduló és a magyar államiság ezer éve. /Mindenki kalendáriuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

December 14-én bemutatkozott a Koinónia Könyvkiadó /Kolozsvár/. Visky András író, a könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy a Koinónia három fő kiadói elvet tűzött ki maga elé, melyek közül az első a reformátori hagyomány, ennek keretében jelent meg Kálvin János Keresztény élet című munkája, ez a Kis Tükör Füzetek kilencedik könyve. A második kiadói elv a megújuló egyház, amely alatt a XVII. századi magyar és európai református szerzők művei értendőek. A Koinónia elsősorban a brit puritanizmus alkotóit kívánja megjelentetni. A Kis Tükör Füzetek a hitbuzgalmi irodalom átértékelésének szándékát mutatják. A harmadik kiadói elv a hely szellemisége, elsősorban a Kolozsvár kalendárium, továbbá helybeli magányos tudósok műveinek kiadása is. Például: kéziratban maradt fenn Kecskeméthy István kolozsvári teológus professzor teljes Biblia-fordítása, mely a hivatalos tiltás miatt a harmincas évek óta nem jelenhetett meg. /Bodó Kinga: Koinónia-karácsony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Dec. 17-én Marosvásárhelyen mutatta be a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó karácsonyra megjelent könyveit - Szent Ágoston, Szenczi Molnár Albert: Imádságos könyvecske, Kálvin János: Keresztyén élet. Láng Zsolt marosvásárhelyi író, a Látó szerkesztője bemutatta Visky András gyermekverseket tartalmazó Aranylevél című kötetét. /(lokodi): Bemutatkozott a Kolozsvári Koinónia Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Göncz Árpád köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta Tőkés Lászlónak, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökének. Az elismerést dec. 20-án az államfő Orbán Viktor miniszterelnök és Németh Zsolt külügyi államtitkár jelenlétében nyújtotta át Budapesten, a Parlamentben. Tőkés László kimondhatatlanul nagy megtiszteltetésnek nevezte kitüntetését, s köszönő szavaiban úgy fogalmazott: - elsőrendű hivatásomnak ismerem sok megpróbáltatást szenvedett, határon túlra szakadt erdélyi magyar népünk megmaradásának szolgálatát. A püspök hozzátette, hogy a magyar nemzet iránt érzett feltétlen hűséggel igyekszik ezután is szolgálni a közösség igazát, javát, érdekét és boldogulását. /Tőkés László kitüntetése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 22./