Magyar diák, Mostis Gergő a Kölcsey Líceum tanulója nyerte meg a Szatmárnémetiben a nagy román költő 150. születésnapja alkalmából rendezett Mihai Eminescu-szavalóversenyt. A magyar diákok románul szavaltak. /Kölcseys diák nyerte az Eminescu-szavalóversenyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Háromszéken a magyar honfoglalás 1100. évfordulója alkalmával, megszülettek az első millenniumi emlékművek. A legelsőt, a monumentális dálnoki kopjafát, a gelencei Kelemen Dénes készítette. Futásfalván Tifán Lajos plébános kezdeményezésére készült az emlékmű, melyet tavaly júl. 2-án, Sarlós Boldogasszony napján szentelt fel dr. Jakubinyi György római katolikus érsek. A kettős kereszttel koszorúzott emlékmű egyben a magyar szabadságharc 150. évfordulója előtt is tisztelgett. Márványba vésték még a két vértanú pap nevét is - Bardocz Mózesét és Páll Gyuláét -, akiket elhurcoltak a földvári fogolytáborba, és ott haltak meg. /Kisgyörgy Zoltán: Az első emlékművek. Millennium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

Január 22-én Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Dávid Gyula tiszteletbeli elnök, Kötő József elnök, Matekovits Mária bánsági, Muzsnay Árpád partiumi, Ördögh Gyárfás Lajos székelyföldi alelnökök, valamint Balogh Ferenc elnökségi tag és Dáné Tibor Kálmán titkár. Az elnökség áttekintette az 1999-es év szervezeti tevékenységét, és az EMKE 2000. évi cselekvési stratégiáját. Az ülésen döntést hoztak a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az első negyedévre történő szétosztásáról. Az elnökség márciusban tartja következő ülését, ahol várhatóan a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az év hátralevő részére, ugyancsak pályázati úton történő szétosztásáról hoznak döntést, valamint javaslatokat tesznek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli közművelődést támogató alapjainak, az addig beérkező pályázatok alapján történő szétosztásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24. - 1643. sz./

"Faragó József néprajzkutató, akadémikus idén elnyerte a Kriterion-koszorút romániai magyarság népi hagyományainak feltárásáért, népköltészeti gyűjtőmunkájáért és a néprajzi gyűjtemények közkinccsé tételéért. Faragó József a kolozsvári Folklórarchívum alapító tagja, 1985-ös nyugdíjazásáig főmunkatársa volt. Az archívum több mint 10 000 gyűjtését őrzi, köztük legértékesebbnek a balladákat tartja. Gyűjtéseinek csak elenyésző része látott nyomdafestéket. - Romániában 1948-ban megszüntették az egyetemi néprajzi oktatást, s azt csak a kommunista rendszer bukása után, 1990-ben állították vissza. A közbeeső 42 éves pótolhatatlan űrben Faragó munkája felértékelődött, mert Erdélyben ő maradt az egyetlen néprajz szakot végzett és doktorált hivatásos magyar folklorista, akihez majdnem minden kezdő vagy már nem kezdő önkéntes folklorista útmutatásért, segítségért folyamodott. Egyetem és katedra nélküli levelező és tanácsadó tanára lett a néprajzi gyűjtőknek gyűjteményeik elkészüléséig. /A tárgyi néprajzban hasonló feladat jutott dr. Kós Károlynak./ Munkásságának nagyságát jelzi az 1998-ban kiadott egyéni bibliográfiája több mint 700 címet tartalmaz cikkei, tanulmányai és közel 70 kötete adataival. A 70 kötetet nem mind ő írta, ugyanis több tudományos és népszerű kiadásban gondozta a népköltési gyűjteményeit. Legkedvesebb munkái a következők: Romániai magyar népdalok, Jagamas Jánossal (1974); a Népismereti dolgozatok 6 kötetes sorozata, dr. Kós Károllyal (1976-1994); a Kalotaszegi magyar népviselet, Nagy Jenővel és Vámszer Gézával (1977); a Balladák földjén című tanulmánykötete (1982) és az Ószékely népballadák összesítő kritikai kiadása (1998, másodszor 1999). Faragó most dolgozik a Csángómagyar népballadák köteten, majd a Régi erdélyi népballadákkal fejezi be a sorozatot. /Faragó József Kriterion-koszorús. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség nyilatkozatban tiltakozott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen alkalmazott magas vizsgadíjak ellen. A diákok az újravizsgáztatás mellett fizetnek az óralátogatásért, holott azokra az órákra kell járniuk, melyeket a következő évfolyam számára tartanak. A BBTE szenátusa nem adott helyt a tiltakozásnak. /Reális vizsgadíjakat kér a KMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár). jan. 24./

Jan. 25-én reggel - előzetes bejelentésüknek megfelelően - a vasutasok kirobbantották az általános sztrájkot. Traian Basescu közlekedési miniszter kijelentette: a vasutasok tiltakozási akciói nem fognak fizetésemeléshez vezetni. A miniszter hozzátette: február elsejétől megkezdi működését az a kilenc társaság, amely a vasút átszervezéséből ered. Az új társaságok a helyi, illetve a megyeközi vasúti forgalmat biztosítják majd, központjaik Bukarestben, Jászvásáron, Brassóban, Galacon, Krajován, Kolozsváron és Temesváron lesznek. A társaságok mindegyike öt-hét megye vasúti forgalmát fedi le. /Ma sztrájkba léptek a vasutasok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Jan. 22-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-ünnepségen Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum igazgatója emlékeztetett arra, hogy ez az iskola a hazai magyar oktatás egyik szimbóluma. Az iskola "felszálló ágban" van, hamarosan elnyeri majd a kiváló minősítést, és akkor autonómiája lesz, és maga választhatja meg tanárait. Az anyagi alap megteremtését tűzte ki maga elé célul a Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum - Öregdiákjainak Baráti Köre valamint a Bolyai Kollégium Alapítvány. Jan. 22-én a Baráti Kör hívta meg az iskola egykori és jelenlegi, tanárait, diákjait egy kis farsangi mulatságra. Kiss József nyugalmazott egyetemi tanár, a Baráti Kör elnöke beszámolt tevékenységükről. Az évek során újjászervezték az iskolamúzeumot, megíratták az egyes katedrák történetét, elkezdődött az iskola legjelentősebb tanárai életrajzának a megírása, és nem kevesebb mint 12 kötet íródott a kör támogatásával az iskola történetéről valamint Bolyai Farkasról, és Jánosról. A rendezvények, találkozók, kiállítások szervezésébe több mint 1200 bolyais öregdiák kapcsolódott be. /Vissza a gyökerekhez - a jövő érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Idén január 27-én, Ady Endre halálának évfordulóján lesz tíz éve annak, hogy Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája felvette a költőóriás nevét. Erre az alkalomra január 25-29. között ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik az iskola. Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Középiskola igazgatója összefoglalta az iskola eredményeit. Az 1989-es változás után sikerült visszaállítani a magyar tannyelvű iskolát, gondoskodva ugyanakkor a román tanulók és tanárok részére egy másik tanintézetről. Az Ady Endre Középiskola Nagyvárad magyar közösségének gyermekei számára magas szintű képzést nyújt. Az iskola, a munkáját támogató Alma Mater Alapítvány és a szülői közösség segítségével három jól felszerelt informatikalabor internet- és e-mail-használattal segíti tanulóik felkészülését. Ma már az iskola mind a 32 osztályában folyik informatikaoktatás. Az idegen nyelvek oktatásában is jelentős az előrelépés. Az eltelt tíz évben két nagyszabású öregdiák-találkozót tartottak, a találkozóra egy-egy emlékkönyvet jelentettek meg. A mostani évfordulóra az iskoláról ismertetőfüzetet adtak ki. Az igazgató ismertette a rendezvénysorozat egyes napjainak eseményeit. Lesz műveltségi vetélkedő, iskolatörténeti kiállítás, tanulmányi verseny, jan. 27-én pedig leleplezik Ady Endre mellszobrát. /Jankó Szép Sándor igazgató: Ünnepel az Ady Endre Középiskola. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./

Január 22-e, a magyar kultúra napja alakalmából Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal együtt a Magyar Kultúra Lovagja címmel négy erdélyit is megjutalmazott: dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/ tanár, néprajzkutató - a néprajztudomány szolgálatáért, dr. Fodor Ferenc /Marosvásárhely/ szemészorvos, egyetemi tanár - gyógyító és tudományos munkásságáért, Kerekes Tóth Erzsébet /Marosvásárhely/ népdalénekes, előadóművész - a zenei anyanyelv megőrzéséért, Mészáros József /Marosvásárhely/ bibliográfus - könyvtárszervező és kulturális értékmentő munkásságáért. A díjkiosztás, illetve a lovaggá ütés szertartása jan. 21-én történt Budapesten, a Stefánia Palotában. /Erdélyi kitüntetettek a Magyar Kultúra Napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25.

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány /Székelyudvarhely/ esszépályázatot hirdet "Milyen értékeket örökít át az erdélyi magyar irodalom az új évezredbe?" címmel. /Esszépályázat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25./

Petre Roman külügyminiszter Washingtonban találkozott Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Bukarestnek - a NATO-, illetve az EU-csatlakozás érdekében - gyorsítania kell haderő- és gazdasági reformját egyaránt. James Rubin amerikai külügyi szóvivő a találkozó után adott tájékoztatásában úgy fogalmazott: Romániának "intenzívebbé kell tennie" a reformfolyamatot. /USA: Intenzívebb reformfolyamatot Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Megjelent Molnár József nyugalmazott lelkész Magyarlapádról írott monográfiája, ezzel értékes dokumentummal gazdagodott az erdélyi tényfeltáró irodalom. A könyv arról tudósít, hogy ezer évvel ezelőtt egy kis közösség árpádkori népe elhatározta, hogy az idők viharai ellenére megmarad magyarnak. A monográfiát ismertető Ercsey Gyula figyelmeztetett: szűnni látszik a kialakult harmónia: az utcák rendetlenek, sárosak, a múltból örökölt egészségtelen és korszerűtlen vízellátás, a magyartalan szóhasználat az ősi fogadalom feladásának hírnökei Magyarlapádon. /Ercsey Gyula, Nagyenyed: Magyarlapád ezer éve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Brassó megyében az RMDSZ vezetősége jan. 20-ra hívta össze a megye 72 - RMDSZ-listákon megválasztott - tisztviselőjét. "Az RMDSZ célja az, hogy a földek és erdők mielőbb visszakerüljenek a jogos tulajdonosokhoz. Ez annál inkább szükséges, mert az ellenzéki RTDP hatalomra jutása esetén a törvény módosítására készül. Közismert, hogy Brassó megye szinte minden magyarlakta helységének lakóit érinti valamilyen módon a törvény. Megemlíthetjük Alsórákos, Székelyzsombor, Ürmös, Nagyhalmágy, Nagymoha, Bodola, Keresztvár, Tatrang, Zajzon stb. községeket, falvakat." - jelentette ki Madaras Lázár, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, országos RMDSZ-önkormányzati alelnök. Értékelni fogják az RMDSZ által megválasztott önkormányzati tisztségviselők munkáját. - Azokban a községekben és városokban, ahol a magyar lakosság száma nem éri el az 50%-ot, az értékelő közgyűlés átalakul jelöltállító közgyűléssé. Ekkor mutatkoznak be az új jelöltek is. Ott, ahol a magyarok többen vannak (Apáca, Alsórákos) urnás vagy házhoz szállított szavazócédulás választást tartanak. /RMDSZ-tájékoztató. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./

Szecseleváros Kéknefelejcs néptáncegyüttese február 5-én bemutatja a barcasági magyar lakodalmas című zenés-táncos műsorát. - Bubla Levente, a Kéknefelejcs együttes vezetője szervezi a mindenkori táncosok találkozóját. /Kéknefelejcs-előadás. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./

A kolozsvári Állami Magyar Színház január 28-án műsorra tűzött Koldusopera c. előadásában a kolozsvári közönség egykori kedvence, Lőrincz Ágnes színművész ismét fellépett. Jan. 3-án bemutatják A Lourcine utcai gyilkosság című zenés darabot, amely a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján tavaly elnyerte a legjobb előadás díját, ugyanezen színházi fórumon Bogdán Zsoltot a legjobb férfi alakítás, Borbáth Júliát a legjobb női alakítás díjával jutalmazták. /Lőrincz Ágnes ismét a kolozsvári színpadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29-30./

Temesváron a helyi RMDSZ székház-gondja a mai napig nem rendeződött megnyugtatóan. A Magyar Házban levő RMDSZ-iroda papíron az épületet birtokló TimPress Rt Kiadó tulajdonában van. A Heti Új Szó szerkesztősége albérlőként (évek óta pereskedve) használ itt egy emeletet, ebből a részből kapott egy-egy helyiséget az RMDSZ, a TEMISZ (ifjúsági szervezet) és dr. Bárányi Ferenc képviselői irodája. A Magyar Házat "elprivatizáló" sajtókiadó (a megyei pártlapok egykori kiadója) mindent megtesz a magyar intézmények kilakoltatása érdekében. - A gyárvárosi Szociális-Művelődési Központ helyzetéről Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök nyilatkozott: "Amikor 1993-ban Dukász Péter elnöksége idején az akkori vezetőség kijárta ezt a székházat, már világos volt, hogy ez a ház valakinek a tulajdona és az örökös előbb-utóbb jelentkezni fog. 1999-ben jelentkezett az örökös: egy Temesvárról a nyolcvanas években elszármazott, Frankfurtban élő ember a nagybátyjaitól örökölte a házat. Az illető jelenleg elég gyakran tartózkodik Temesváron, német cégek romániai képviseletét látja el. Bejelentette, hogy ő az örökös. Az RMDSZ képviselői leszögezték, hogy nem akarják megkérdőjelezni a tulajdonos jogát a házhoz. Megegyeztek abban, hogy újrakötik velük a szerződést, a régi feltételek mellett. - Emellett az RMDSZ szorgalmazza, hogy visszakapja a Magyar Házat. /Pataki Zoltán: Két szék(ház) közt, a pad alatt...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ bizonyos Alexa nevezetű tisztje Bárányi Ferenc doktor, az RMDSZ jelenlegi képviselője, egykori egészségügyi miniszter szekusdossziéjából néhány oldalt a sajtóban megjelentetett. A felettesei akkor kijelentették, hogy Alexa törvényt szegett e tettével. - Most érkezett a hír, hogy Alexát ezért a cselekedetéért éppen csak megintették, s a törvényszéki döntés értelmében visszatérhet az SRI-hez. Alexa az SRI-ben a magyarok után szimatolt, úgy látszik, megint szükség lehet erre. "Ez tipikus román eljárás - nyilatkozta Rákóczi Lajos, a képviselőház nemzetvédelmi bizottságának tagja. - Ez a tiszt megsértette a szolgálati szabályzatot, olyan titkokat hozott nyilvánosságra, amit a román törvények értelmében nem lett volna szabad és e cselekedetéért büntetés járt volna. Ez az elnéző megintés nem tesz jót senkinek, de főleg a polgárok biztonságérzetének nem. Balkáni politizálásról van szó, amely, amint észlelhetjük, továbbra is dívik Romániában. Egyébként senki számára nem tiszta ez az ügy és valószínűleg olyan információk is vannak ennek a tisztnek a birtokában, melyek a döntés megváltoztatására bírják esetleg azokat, akik ezt meghozták. Azért szorgalmaztam jómagam is a Ticu-törvény mielőbbi elfogadását, hogy ne történjenek igazságtalan címkézések, - mert jelenleg ez még mindig megtörténhet -, s ugyanakkor itt az ideje, hogy világos képet kaphassunk a politikus társadalomról, ezek ne lehessenek zsarolhatók. Az Alexáknak pedig kikerül egy eszköz a kezükből." /Magyar Balázs: Alexa visszatér. ...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Vekov Károly közölte számvetését az RMDSZ tíz év alatt megtett útjáról. 1989 után részleges, fokozatos változásokra került sor, amelyek rendszerváltásba torkollnak. A romániai magyarság helyzetében bekövetkezett változások nem ily gyökeresek és nem haladják meg az országos változások szintjét. Az RMDSZ indulását a helyzetteremtő politizálás jellemezte, ebben Kolozsvárnak nagy szerepe volt. A helyzetteremtő politizálást azonban folytatni kellett volna, "ehelyett megfogalmazódott egy olyan önámító együttműködési módozat, hogy miként is kerüljünk a Hatalom közelébe." Mindez lassan hatalombarát reflexeket alakított ki. Vekov úgy látja, hogy "kudarcaink évfordulójáról van szó, ünneplés helyett talán helyesebb lenne céljaink megvalósításának mikéntjén elgondolkodni, és azon, hogy kik képesek, egyáltalán kik alkalmasak elérésükre és megvalósításukra. /Vekov Károly: 10 éves az RMDSZ. Céljainkért.

Göncz Árpád elnök febr. 1-jén a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, illetve Kiskeresztje kitüntetést adta át az Országházban öt személynek. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetést nyújtotta át Bertalan Imre református lelkésznek, az Amerikai-Magyar Református Egyesület tiszteletbeli elnökének, Edward Molendowski meghatalmazott miniszternek, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetsége kereskedelmi kirendeltsége vezetőjének, valamint Hans-Henning Paetzke német műfordítónak. Az államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta az erdélyi magyar irodalom területén végzett kimagasló munkájáért Méhes György író-újságíró-műfordítónak, illetve az észak-amerikai magyarság vallási, kulturális és nyelvi identitásának megőrzése érdekében kifejtett több évtizedes tevékenységéért Mustos Istvánnak, a Passaici Szent István Magyar Templom római katolikus plébánosának. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

1999. dec. 22-én ülésezett Lugoson a Városi Tanács, az ülés előterjesztési aktáit csak az ülés előtt pár perccel kapta meg Király Zoltán tanácsos, annak ellenére, hogy az ülés előtt 5 nappal meg kellett volna megkapni a dossziékat. Az ülésen döntöttek Lugos főtere, mostanáig Köztársaság tér Draganra való változtatása ügyében. Nem tudtak elérni semmit, kisebbségben vannak. Király Zoltán mentségéül ismertette Lugos helyzetét. összetételét: a város lakosságának kb. 10 %-a magyar, szám szerint 5 ezer körül vannak. . A Városi Tanács 21 tagú, ő az egyetlen magyar tagja a tanácsnak. A Romániai Magyar Szó jan. 29-i számában Barabás István cikkében J.C. Dragan vasgárdista és kommunista múltjára emlékeztetett. A bánsági románság ezt nem akarja tudni, hanem Dragan érdemeit sorolja fel. Azt , hogy Dragan Lugost európai és egyetemi városi szintre emelte, eddigi beruházásai a város lakóinak javát szolgálták. Dragan létrehozta a lugosi sajtóbirodalmat: hetilapot, rádió és tv adóállomást, nyomdát, gázpalackozó üzemet, ezenkívül különböző alapítványokat támogat. Mindezeket a Bánságba betelepülő moldvaiak és oltyánok pozitívumnak látják és nem tudják, milyen Dragan múltja. - A Lugoson élő magyarok között már alig van színházbajáró, ha száznál többen összegyűlnek egy előadáson, az már jónak mondható. Magyar napilapot kb. 10 család járat, a temesvári magyar hetilapot 140-150 példányban veszik, az iskolában I.-VIII.osztályban összesen 80 gyerek tanul magyarul, az RMDSZ közgyűlésen maximum 50 tag jön össze. A szórványmagyar sorsa sokkal nehezebb, mint ahogy a tömbben élők hiszik. A lelkekbe ivódott a félelemérzet, sokan eljutottak a magyarságtudat feladásáig. - A század elején szintén kb. 5 ezer magyar polgára volt a városnak, mint most, mellette 5 ezer német és 5 ezer román. Mindenki beszélte mind a három nyelvet! Jelenleg kb. 2 ezer német, ezer ukrán, ezer cigány és kb. 35-36 ezerre tehető a románság száma. Egyre több a vegyes házasság, ezzel arányosan a beolvadás is állandóan növekszik. - Ilyen háttérrel egyedül a helyi tanácsban magyar kisebbségi ügyben semmit sem lehet tenni, állapította meg Király Zoltán. /Király Zoltán lugosi városi tanácsos: Lugosi helyzetkép Dragan-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Az RMDSZ és a Határon Túli Magyarok Hivatala kezdeményezésére Budapesten jan. 28-án megnyílt egy olyan információs iroda, amely a külföldön élő román állampolgároknak nyújt a földtörvény alkalmazására vonatkozó tájékoztatást. - A területi információs irodák és a budapesti iroda számára az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége biztosít szakmai és információs hátteret, az RMDSZ parlamenti és kormányzati szakértői bevonásával. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1650. sz./

Asztalos Ferenc képviselő kifogásolta, hogy az oktatási reformról szóló tudósítások nem írják meg világosan, hogy mit is jelent az oktatási reform. Az ismertetések megfeledkeznek arról, hogy az 1999 nyarán módosított oktatási törvény szabályozza a lehetőségeket, azok kivitelezésére viszont a tanügyminiszternek kell meghozni a különböző rendelkezéseket. A reform az oktatás tartalmának a megváltoztatására is vonatkozik, amibe beletartozik a tantervek, a tankönyvek, a programok kötelező megváltoztatása. A reform érinti a tanintézetek menedzsmentjét, ugyanis egy új stílusú vezetés eredményeként lehet elérni a rendszer decentralizációját, a tanintézetek autonómiáját. /Jakab Árpád: Mit jelent az oktatási reform? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 3./

A Szózat költője születésének 200. évfordulója alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum egy Vörösmarty Mihály életét képekben és dokumentumokban bemutató anyagot állított össze, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület révén Kolozsvárra, onnan pedig most Nagykárolyba is eljutott. A Vörösmarty életét bemutató kiállítást febr. 6-án nyitották meg Nagykárolyban. /Vörösmarty-vándorkiállítás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 4./

"A magyarországi CEBA Kiadó "Magyarország Kézikönyvtára" című sorozata két önálló kötetet szentel a határon túli magyarságnak "Magyarok a világban - A magyarság szervezeteinek, vállalkozásainak adattára a határokon túl" címmel. Az első kötet idén augusztusban jelenik meg, és a Kárpát-medence régióját mutatja be országonként önálló fejezetekkel, tanulmányok és adattárak segítségével. A tanulmányok áttekintik nemzetünk helyi kulturális értékeit, tudományos, művészeti életét; társadalmi, szociológiai összetételét, illetve gazdasági lehetőségeit, esélyeit a következő évekre. A tanulmányokat Erdélyben dr. Vofkori László, Tonk Sándor és Mezei Géza készítik. Ajánlásukkal a Magyarok Világszövetsége, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatják a kötetet. A kézikönyv nonprofit adattári része tartalmazni fogja a Kárpát-medence összes aktív, működő magyar intézményének, civil szervezeteinek, alapítványainak rövid leírását. Ugyanakkor a cégek, vállalkozások számára bemutatkozási lehetőséget kínál a gazdasági adattár, amelyben kb. 1000 cég adatai fognak megjelenni. /"Magyarok a világban" adattár. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 667. szám, febr. 4-10./"

A nagybányai ciánszennyezésért Románia nem fizet kártérítést Magyarországnak, jelentette ki a román környezetvédelmi tárca vízügyi igazgatóságának vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a román-magyar környezetvédelmi egyezmény értelmében a feleknek csupán kölcsönös tájékoztatási és segélynyújtási kötelezettségnek kell eleget tenniük. Ez megtörtént, a román fél azonnal tájékoztatta az illetékes magyar vízügyi szerveket. Az egyezmény azonban nem tartalmaz kártérítésre vonatkozó előírást. Hozzátette: a ciánvegyületes szennyeződés "csupán néhány márna elpusztulását okozta, a többi halfajra nem volt végzetes". /Románia nem fizet kártérítést Magyarországnak a nagybányai ciánszennyezésért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A magyarországi jelentések szerint a ciánszennyeződés miatt tömegesnek minősíthető a halpusztulás a Tiszán. Az évenkénti több millió forint értékű haltelepítések kárba vesztek, most a kifogásra és értékesítésre alkalmas halállomány teljes egészében elpusztul. Úgy vélik: jogorvoslatra, kártalanításra semmi esélyük nincs, mert Magyarországnak Romániával a halpusztulásra nincs érvényes nemzetközi kártalanítási megállapodása. Egyesek szerint a kárvallottak csak a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhatnak. /A zazari ciánszennyezés fejleményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Febr. 5-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökei Konzultatív Tanácsa. Elsősorban a belső választások és a helyhatósági választások előkészítése, valamint a földtörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdések szerepeltek a napirenden. Markó Béla elégedett a területi szervezet helyhatósági választásokra való felkészülésével. Az RMDSZ választási stratégiája nemcsak azokon a településeken bátorítja a polgármester-jelölt állítását, ahol a magyarság többségben van, hanem ott is, ahol az illető jelöltnek nincsenek reális esélyei. Ebben az esetben, lásd Kolozsvár helyzetét, az RMDSZ-es jelöltre leadott szavazatok pontosan tükrözik majd a magyar választópolgárok arányát, amely fontos tényező a második kör előtti politikai alkuban. A szövetségi elnök nem tartja kizártnak, hogy bizonyos településeken ne csak a koalíciós pártokat támogassa az RMDSZ. - A földtörvény gyakorlatba ültetését akadályozza, hogy a kormány még mindig nem hagyta jóvá a jogszabály alkalmazási normáit. Az RMDSZ az RMGE-vel együttműködve már létrehozta azokat az információs irodákat, ahol pontos tájékoztatással szolgál az érdeklődők számára. - Markó Béla értesülései szerint a kormány már döntött arról, hogy visszavonja a kultusztörvénytervezetet. Markó szerint - amint azt a történelmi egyházak is vallják - ilyesmire nincs is föltétlenül szükség, az egyházak az elmúlt évtized alatt is jól működtek minden törvény nélkül. /Székely Kriszta: Ülésezett a TEKT. Jó ritmusban folyik a felkészülés a helyhatósági választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

A febr. 6-án megrendezett Zilahi Közéleti Fórum résztvevői nyilatkozatot adtak ki, melyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Seres Dénes RMDSZ-szenátor, megyei elnök, Vida Gyula parlamenti képviselő, Molnár Kálmán esperes és Kovács Zoltán főgondnok, az RMDSZ-választmány elnöke írt alá. A nyilatkozat szerint a romániai magyar közösség alapvető célkitűzése a tulajdonjog és a tulajdonviszonyok helyreállítása, az elkobzott ingatlanok, vagyontárgyak visszaadása. Átfogó, mindenre kiterjedő jogszabályra van szükség. Románia kormányának rendeznie kell az ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, beleértve az egyházi ingatlanokét is. Erre kötelezi saját programja, választópolgároknak tett ígérete és nemzetközi kötelezettségvállalása is, így az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1123. számú határozatának 12-es pontja. A hatályos jogszabályokat tartsák tiszteletben, és rendelkezéseinek szerezzenek érvényt, jelesül az 1999/83. számú sürgősségi kormányrendeletnek, mely ugyan visszaszolgáltatja a zilahi református egyház ingatlanát, de a tényleges birtokba helyezés mindmáig nem történt meg. A nyilatkozatban kérték az RMDSZ-t mint a romániai magyar közösség érdekvédelmi és közképviseleti szervezetét, mint a jelenlegi kormánykoalíció tagját, használjon fel minden politikai eszközt arra, hogy az egyházi ingatlanok is visszakerüljenek jogos tulajdonosaik birtokába. Ebben kell szerepelnie a Zilahi Református Wesselényi Kollégium elkobzott épülete immár egy évtizede húzódó ügyének is. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 7./

A csíki, gyergyói és udvarhelyi ifjúsági tanácsok Marosfőn, febr. 5-6-án tartott megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy a közelgő választásokon helyi és területi szinten segíteni kívánják az RMDSZ-t a minél eredményesebb választási kampány megszervezésében. A tanácsok képviselői erről tájékoztatták a rendezvényen megjelent RMDSZ-vezetőket. A megbeszélésen a Gyergyói Területi Ifjúsági Tanács 13, az udvarhelyszéki 17, a csíki 23 szervezet nevében képviseltette magát. A megbeszélések során a résztvevők egyetértettek abban, hogy létrehozzák az Itthon, Fiatalon Mozgalmat, melynek célja, hogy minél több területi RMDSZ alakítsa meg saját ifjúsági tanácsát, különös hangsúlyt fektetve a vidéki ifjúsági kezdeményezésekre, amelyek korábban háttérbe szorultak. A Hargita megyei ifjúsági tanácsok megbeszélését az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács szervezte, az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával. /Megyénkbeli ifjúsági tanácsok megbeszélése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Gheorghe Miclaus Szatmár megyei tanácselnök Nyíregyházára utazott, ahol kollégájával, Helmeczy Lászlóval találkozott. A tárgyalás előterében a két megye közötti kapcsolatok továbbfejlesztése állt Az elmúlt héten Nyíregyházán folytatódott a Szatmárnémetiben elkezdődött, regionális fejlesztéssel, határ menti együttműködéssel foglalkozó szeminárium, amelyen a két város tanácsi alkalmazottai, önkormányzati képviselői vettek részt. Kiemelkedő jelentőségűek a közös nemzetközi pályázatok, a szakmai tapasztalatcserék, a környezetvédelmi és területrendezési tervek összehangolása, és jelentős a csengeri Ady Endre Gimnázium és a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium közös programja is. Szó esett a Szatmárnémeti és Nyíregyháza közötti régi vasút újbóli üzembe helyezése, valamint a Pete és Vásárosnamény közötti út megépítése. A tárgyalópartnerek a testvérmegyei kapcsolat létrehozásának a lehetőségét is szóba hozták. /Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye "testvéri" kapcsolatra készül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 8./

A Seprődi János Kórusszövetség ezertagú nagykórust kíván életre hívni az idei milleniumi ünnepségek sorozatában. A 2000. év főrendezvényén fellépő ezertagú Millenniumi Kórus programja szerint elhangzik Erkel-Kölcsey Himnusza, Kodály Ének Szent István királyhoz című vegyes kari műve, Csíky Boldizsár Szülőföldem-je, Orbán György Millenniumi kantátája, Egressy Béni-Vörösmarty Mihály Szózata, valamint Kodály-Berzsenyi A magyarokhoz című szerzeménye. Az ezertagú kórus karmesterei: Szalman Lóránt, Szilágyi Zsolt, Orosz Pál József, Dárdai Árpád és Fehér Ferenc. A fellépések tervezett helyszínei: Székelyudvarhely, Ditró, a magyarországi Törökbálint és Budapest. /Millenniumi Kórus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./