A hármas testvértelepülés, Sárközújlak, Nagyszőlős és Fehérgyarmat képviselőinek megbízásából Márton István (Fehérgyarmat) összeállította a 2000-re szóló kulturális együttműködési tervezetet. A fehérgyarmatiak összesen 14 művészeti csoporttal rendelkeznek, a nagyszőlősiek a fúvószenekar műsorával, valamint a kistarnai román nemzetiségi együttes és a nevetlenfalui Aranykalász néptáncegyüttes közreműködését jelezték, Sárközújlak avasi táncokkal szerepel majd a közös rendezvényeken. Lesznek közös kiállítások is. A tervezet tartalmazza az évközi, települési rendezvények tervezetét is. /Sárközújlak: kulturális együttműködési tervezet. = Szatmári Friss Újság, febr. 8./

"Kötő József államtitkár tájékoztatója a kisebbségi oktatást érintő 1998.03.06/3359-es számú tanügyminisztériumi rendeletről. A rendelet kijelölte a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság hatáskörét. Az államtitkárság hatáskörébe tartozik a kisebbségek nyelvén folyó oktatás működtetése és vezetése, valamint az oktatási reform végigvitele ezen a területen. Ennek alapján, az utóbbi időben a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság számos intézkedést hozott. Az 1999/151-es oktatási törvény Románia földrajza és A románok történelme tantárgyak esetében a román nyelvet határozta meg az oktatás nyelveként. A kiadott miniszteri jegyzék pontosította: azokban az iskolákban, ahol alkalmazták az 1997/36-os sürgősségi kormányrendeletet, és a 7., illetve 11. osztályban a kisebbségek nyelvén oktatták A románok történelmét, a 8., illetve 12. osztályban is az illető nyelven folyik az oktatás. Ezekben az iskolákban e tantárgy oktatásában csak a 2000/2001-es tanévtől kezdve térnek át a román nyelvre; az 1999/2000-es tanévben a tárgyból a képesség-, az érettségi- és felvételi vizsgák anyanyelven folynak. - A felekezetek által létrehozott iskolákban mindenfajta szak oktatása indítható. Ezek a világi, nem vallásos szakok ugyanúgy állami támogatásban részesülnek a továbbiakban, mint a teológiai szak. - A kisebbségek nyelvén folyó oktatásban a zene oktatása sajátos, a nemzeti tantervre épülő, ám azt a kisebbség igényeinek megfelelően kialakított tantervek alapján történik. - Eddig nem folyt a kisebbségi oktatás kutatása. Az új miniszteri rendelet előírja egy oktatáskutató csoport létrehozását Kolozsváron, a bukaresti Oktatáskutató Intézet fiókintézményeként. A három magyar, három német és három román kutatóból álló csoport elkezdi munkáját. Eddig számos kisebbség esetében pszichikai nyomásgyakorlással megakadályozták az anyanyelvet tanuló diákcsoportok és osztályok létrehozását. Az új rendelet felhatalmazza a kisebbségi szervezeteket, hogy a szülők helyett eljárhassanak ebben az ügyben. Magyar viszonylatban e rendelet reményt ad arra, hogy a csángó gyerekek magyar nyelvoktatásának ügye megoldódjon. /Kötő József államtitkár tájékoztatója a kisebbségi oktatást érintő tanügyminisztériumi rendeletről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9. - 1655. sz./"

A marosvásárhelyi Állami Magyar Színházhoz színészeiből áll a vendégszereplő Gruppen-Hecc kabarétársulat. Csíkszeredai vendégszereplésül alkalmával mondták el véleményüket a színészek biztonságérzetéről és az elmulasztott színházi reformról. Megállapították, hogy ideje eltűnőben van a színészközpontú színház, a színházakon belül egyre nagyobb hatalmat biztosítanak az igazgatóknak, a rendezőknek, a társulatvezetőknek. A színész kiszolgáltatott bábu lett. Ebben a kolozsvári színház volt az úttörő, őket követték a temesvári, majd a sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi társulatok. - Színházi reform 1990 óta nem volt. 1993-ban készült reformterv, de nem valósították meg. Jelenleg minden színészt versenyvizsgával vesznek fel, mindenkivel éves szerződést kötnek, amelyet lehet hosszabbítani. Négy esztendő után megkötik a meghatározatlan időre szóló munkaszerződést. Ez esetben egyfajta biztonságban van a színész. A Gruppen-Hecc kabarétársulat 1991-ben alakult meg, Erdélyben ez az egyetlen magyar politikai kabaré. Ez magántársulat, a marosvásárhelyi színház vezetősége nem barátja ennek a vállalkozásnak. Ez a csapat olyan falvakba jut el, ahová a színház évek óta be nem teszi a lábát. A vásárhelyi színházban megszűnt a falura járás, ez már nem divat. - A marosvásárhelyi színház művészeti vezetésének kinyilvánított szándéka a nagy drámairodalom megközelítése, a közönség már nem érdekli a vezetőséget: egy esztendő alatt 27 ezer nézőt vesztett a marosvásárhelyi színház, ebből 15 ezret a magyar társulat. /Szatmári László: Kiszolgáltatott bábuk a színészek. Beszélgetés egy elmulasztott reformról. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

Az ország pedagógustársadalmának 80 %-a sztrájkol, a többi 20 % félelmében nem sztrájkol. Legalább 300 ezer tanügyi alkalmazott tiltakozik, és tiltakozásuk 4 milliónyi diákot érint. A sztrájkról kérdezte a Romániai Magyar Szó munkatársa Asztalos Ferencet, a képviselőház oktatási bizottságának alelnökét. Marga miniszterről a véleménye elmarasztaló. Az is tény, hogy a 90 óta a tárca élére kinevezett személyek közül ő dolgozta ki az átfogó reform-elképzelést. A tanügyi reform a következőket öleli fel: kerettanterv, programok, alternatív tankönyvek, decentralizáció, a tanárképzés reformja /kommunikációs, információs rendszerek ismerete/, új kapcsolatrendszer kialakítása az iskola és gazdasági szféra, civil, kulturális, szociális szféra között, továbbá a külföldi tanintézetekkel. - Törvény írja elő, hogy a nemzeti össztermelés értékének 4 %-át a tanügyre kell fordítani, azonban ennek eddig egyetlen kormányzat, egyetlen tanügyminiszter sem tudott ennek érvényt szerezni. /Inczefi Tibor: Ellentmondásos helyzet kellős közepén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ Mugur Isarescu kormányelnök febr. 9-én nyílt levéllel fordult a tanügyisekhez, arra kérve őket, hogy térjenek vissza a katedrára, garantálja számukra a bruttó nemzeti össztermék 4 százalékának költségvetési biztosítását. /Mugur Isarescu: Nyílt levél a tanügyiseknek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./

Mugur Isarescu miniszterelnök bejelentette, hogy felszámolja a bürokráciát és csökkenteni fogja a közalkalmazottak számát. Ezt a kormánnyal, a minisztériumokkal kezdik. A helyzet tarthatatlan. A bukaresti Polgármesteri Hivatalban 1989-ben 900 személy dolgozott, ma pedig 3600-an vannak. - Az elképzelések szerint középtávon az országban a másfél millió közalkalmazottból 480 ezer megkapja felmondólevelét. A miniszterelnök nagyon határozottnak mutatkozik ennek végrehajtásában. Várható, hogy a koalíciós pártok nem hagyják majd embereiket utcára tenni. Máris hallani, hogy az elbocsátások átcsoportosítást jelentenek csupán. /Béres Katalin: Egy "karcsú" kormányról és "soványodó" minisztériumokról. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./ A kormányhivatal alkalmazottainak létszámát 602 főről 296 főre csökkentik. A hivatalok összevonásának példája, hogy egyetlen szervezet, a Kommunikációs Hivatal veszi át az eddigi sajtóhivatal, kommunikációs hivatal és a Határon Túli Románok Hivatalának helyét. /Isarescu a sarkára állt. Csökkentik a kormányapparátust. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Tőkés László Budapesten, Kiáltó szó című előadásában ismét bírálta az RMDSZ álláspontját az erdélyi magyar egyetem ügyében. Szerinte az ügy "elcsavarásában" az RMDSZ vezetése, illetve bizonyos romániai magyar álliberális körök tevőlegesen vettek részt. "Felelőtlen politikai játék ingoványos talajára vitték az egyetem ügyét, olyannyira, hogy már az EBESZ kisebbségi biztosa is - átvéve a sípot, amelyet a szájába adtak a bukaresti urak - a multikulturális egyetemről áradozik" - jelentette ki Tőkés László. A püspök szerint a jelenlegi román kormány kirakatpolitikájának alapja a kisebbségi politika sikerágazatként való feltüntetése és "fájdalmas, hogy az RMDSZ asszisztál ennek a hamis képnek a kialakításához, tehát saját elnyomóinkat mentjük fel". /Tőkés László "kiáltó szava". = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./

Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület vezetősége tiltakozott amiatt, hogy a média bizonyos esetekben semmibe veszi Románia alkotmányának előírásait, amikor politikai célzattal kezelik az ország és az együtt élő népek történelmét. Az alkotmány tiltja az etnikai, faji, osztály- és vallási gyűlöletre uszítást. A félretájékoztatás példája a kolozsvári volt Biasini Szálloda homlokzatára kifüggesztett tábla, ugyanis meghamisítja a valóságot: Gheorghe Baritiu nevét is belefoglalta a táblán található valótlan szövegbe. Ugyanis Gheorghe Baritiu 6000 román áldozatról beszél az 1848-49-es forradalom során és nem 40 ezerről, amint az a táblán olvasható, mely számot a szélsőségesek különböző alkalmakkor emlegetnek. Ugyancsak a hatás kedvéért Nicolae Balcescu neve is szerepel az uszító emléktáblán, pedig tudott dolog, hogy ő együttműködött Kossuthtal, létrehozta a Megbékélési tervezetét. - Az emléktáblán feltüntetett áldozatok száma képtelenség. Annak idején elrendelték a hivatalos kivizsgálást, ennek eredményét 1851-ben közölték: a román áldozatok száma 4425 ember volt. Nyilvánvaló, hogy az emléktáblán feltüntetett 40 ezres szám hamis. Ezek a provokációk állandó jelleggel sértik a magyar etnikumot, de sértik a románt is azzal, hogy két nagy fiának nevével visszaélnek. /Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület közleménye. A hihetőség és az elviselhetőség határai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Jan. 27-28-án Esztergomban 15 országból mintegy kétszázan vettek részt az Egyház és magyarság címet viselő konferencián, a Magyarország 2000 konferenciasorozat megnyitóján, melynek rendezője a Határon Túli Magyarok Hivatala volt. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tettek és mit tehetnek az egyházak a világban szétszórtan élő magyarok vallás- és nemzettudatának erősítéséért. Az előadásokat könyv alakban is megjelentetik a szervezők. Csató Béla római katolikus főesperes /Marosvásárhely/ beszámolt tapasztalatairól. megállapíthatta, hogy érdemes együtt gondolkodni és cselekedni. A továbbiakban is szükség van egy-egy ilyen rendezvényre. Ezek sorát tulajdonképpen Tabajdi Csaba kezdte, az esztergomi a harmadik ilyen jellegű megbeszélés volt. A konferencián látható volt, hogy a különböző régiók vezetői, munkásai keveset tudnak egymásról. Csató Béla úgy érezte: ki kellett volna mondani, hogy az egyház Isten szülötte. Az egyháztól nem kívánhat senki nacionalizmust. Azok az igazi keresztények, kik elfogadják az egyházat, mint valami védő, óvó kezet, ami megóvja a népeket az esetleges nemzeti túlhajtástól, túlfűtöttségtől.- Esztergomban ott volt a konferencián dr. Paskai László bíboros, Gyulai Endre, Szeged-Csanád egyházmegyei püspök, Keresztes Szilárd, hajdú-dorogi görög katolikus püspök, Mayer Mihály pécsi püspök, Erdő Péter, a Pázmány Péter Egyetem rektora, Erdélyi Géza felvidéki református püspök, Erdélyből Csiha Kálmán, Tőkés László, Tempfli József, Reizer Pál, Szabó Árpád, a magyar kormány részéről a HTMH elnöke, Szabó Tibor mellett ott volt Németh Zsolt államtitkár, megjelent Tabajdi Csaba, korábbi szervező is. Szabó Tibor nagyon jó összefoglaló előadást tartott. Megfigyelőként jelen volt a budapesti zsidó főrabbi és a New York-i főrabbi, aki először vett részt ilyen találkozón. /Máthé Éva: Egyház és magyarság. Az egyház nem pártolhatja a nacionalizmust! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

A tanügyi alkalmazottak sztrájkja minden szempontból indokolt, a tanítók és tanárok keresete alacsony, a gyermekek fáznak az osztályokban, az egészségügyi létesítmények kritikán aluliak. - A felsőoktatásban sem jobb a helyzet. 49 állami felsőoktatási intézmény működik, kiegészülve 7 katonai jellegű tanügyi intézettel. Mellettük 68 magánegyetem van, 180 karral. Az 1999/2000-es egyetemi évben Romániában 130 054 egyetemi hallgató folytatja tanulmányait, közülük 41 084 látogatás nélküli hallgató. Az 56 állami felsőoktatási intézmény nagyon sok. Örvendetes, hogy az Oktatási Minisztérium megkapja a 4%-os GDP-t, de ez az összeg csak a túléléshez lesz elegendő. Egy egyetemi tanár ma 130-140 dollárnyi fizetést kap. Egy nyugaton dolgozó egyetemi tanár fizetése havi 4000-6000 dollár között van. /Dr. Mészáros Miklós: Válságban a felsőoktatás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Két, fotókat tartalmazó CD lemez jelent meg Csíkszeredában: az Erdélyi képeslapok I. és a Gyergyószárhegyi Képeslapok. Szerzője, Balási Csaba azt próbálta felmérni, van-e igény az ilyen jellegű munkákra, mert a tervezett Székelyföldi Album előzetesét készítette el. Balási Csaba 30 éve fotózik, eddig több, mint 200 nemzetközi fotókiállításon vett részt, a két CD lemez anyagát közel tíz év alatt gyűjtötte össze. /Fényképezőgéppel Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Az RMDSZ megalakulásának tizedik évfordulójára megjelent a Tövisháti emlékezések, 1989-1999 című könyv. A dokumentumkötet szerkesztője, egyik szerzője Molnár Kálmán szilágycsehi református lelkipásztor közreadta 1989 decembere második felében írt naplójegyzeteit. Külön fejezet szól Tőkés László menyői meghurcoltatásáról Ezek az emlékezések forrásanyagot is nyújthatnak későbbi korok történészeinek. /Fejér László: Tövisháti emlékek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ A könyv azon emberek emlékeit rögzíti, akik ott voltak, amikor a "rebellis temesvári papot" 1989-ben Szilágymenyőbe helyezték. Abban reménykedtek, hogy Tőkés Lászlót sikerül majd elszigetelni: leszerelték a Mineu /Menyő/ helységnévtáblát. /Szabó Csaba: A szabadság szilágymenyői csillaga. Emlékirat Tőkés László tövisháti száműzetéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Lassú leépülés történt a Kriterion Kiadónál, állapította meg Domokos Gézával a vele készült beszélgetésben. Tavaly novemberben privatizálták a Kriterion Könyvkiadót. A privatizálást Domokos rejtélyesnek találta, mert nem lehet most sem tudni, hogy ki vette meg a kiadót. és nem lehet tudni, hogyan alakul ennek a nagymúltú intézménynek a sorsa. - Domokos Géza tavaly kezdte el régen tervezett könyve megírását a Kriterion Könyvkiadónál töltött húsz évéről. A címe: Igéből várat. A cím egy Kós Károly mondatból, felhívásból inspirálódott, mely úgy szólt, hogy: Fából, kőből házat, igéből várat építeni. A könyv alcíme: Helyzetképek a Kriterion éveiből. Nem monográfia, nem intézménytörténet, de ilyen jellegű részei is lesznek. - Ami volt, feltámasztani már nem lehet. Próbálkozás történt például az Erdélyi Szépmíves Céh újraindítására is, de nem sikerült. - Domokos könyve a csíkszeredai Pallas-Akadémia és a kolozsvári Polis kiadó közös kiadásában jelenik majd meg és Dávid Gyula lesz a szerkesztője. - Domokos beszélt még az 1990 májusában alakult Kriterion Alapítványról. Az alapítvány 1992 óta Csíkszeredában működik. Akkor, 1991-92-ben fontosnak tartották, hogy nyomdát építsenek. Öt esztendeje dolgozik a csíkszeredai Alutus Nyomda, de hatalmas konkurenciával kell szembenéznie. Csíkszeredában működik a Kriterion ház, amelynek van egy állandó kiállítóterme, havonta váltakozó képzőművészeti kiállításokkal. A díszteremben könyvbemutatók, író-olvasó találkozók zajlanak. Meghívták a romániai kisebbségek képviselőit, értelmiségeit, politikusait. A Kriterion Alapítvány pályázatokat hirdet és támogatást is nyújt. Így a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi iskolákat támogatták. - Most, hogy Kolozsváron az EMKE gondozásával annak lerakták az alapjait az Erdélyi Magyar Történelmi Múzeumnak, ehhez szeretne az alapítvány is hozzájárulni. /Kriteriontól Kriterionig. Beszélgetés Domokos Gézával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Febr. 11-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen újra Andrei Margát választották meg a BBTE rektorának. A rektor-miniszter ismertette azt a tervet, amellyel megpályázta a tisztséget. A szakmai tanulmánynak is beillő, 48 célkitűzést tartalmazó projekt a BBTE fejlődésének majd minden oldalát érinti. Ezek szerint emelik az egyetemi tanári fizetéseket, támogatják a magyar és német oktatási vonalak továbbfejlesztését stb. A tanárokat ezúttal is felszólította arra, hogy hagyjanak fel a sztrájkkal, mert ez nem vezet semmire. A BBTE magyar oktatási vonaláért felelős prorektora Dr. Kása Zoltán, a Matematika-informatika Kar professzora lett. Dr. Kása Zoltán a jelenlévő magyar újságíróknak elmondta: a BBTE keretein belül a magyar oktatási vonal erősítéséért, a karok önállósodásáért fog síkra szállni. A prorektor öt kart említett az önállósodással kapcsolatban: a Protestáns és Római Katolikus Teológiát, a Természettudományi, a Jogi és Közgazdasági Kart, valamint a Bölcsészkart. /Szabó Csaba: Újra Andrei Marga a BBTE rektora. A miniszter szerint a tanévbefagyasztás hazai találmány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Kozma Dezső egyetemi professzor, irodalomtörténész több mint negyven esztendeje tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén. Több mint harminc éve a XIX. század második felének, az 1849-1905 közötti korszak magyar irodalmának előadója, közben tart speciális kollégiumokat is. Például a XIX. század végének magyar novellisztikájáról, Kolozsvár irodalmi-művelődési múltjáról, Krúdyról, Ady erdélyi utóéletéről. Emellett újabban a most alakult kolozsvári és kézdivásárhelyi Tanítóképző Főiskolán vendégtanár. Eddig 15 kötete jelent meg, továbbá magyar írók, költők műveiből készült, kísérőszöveggel, jegyzetekkel ellátott összeállításai /16 kötet/, hazai és magyarországi folyóiratokban, lapokban, gyűjteményekben 250-300 tanulmánya, cikke látott napvilágot. Az utóbbi évtizedben sűrűn tartott előadásokat Madách fő művéről, Az ember tragédiájáról. Leggyakrabban a magyarországi Madách Irodalmi Társaság szervezésében évente megrendezett Madách-szimpóziumokon, Balassagyarmaton. Kozma Dezsőt a Madách Irodalmi Társaság Madách-díjjal tüntette ki. Kozma Dezső első könyvét Petelei Istvánról írta, 1969-ben (Egy erdélyi novellista). 1970-ben megvédett doktori értekezésének /Irodalom a kolozsvári századvégen/ egy része A valóság igézete címmel jelent meg, 1972-ben. A Szabadság hasábjain indított sorozatot régi kolozsvári arcokról, amelyek Erdélyi utakon (1997) címmel külön gyűjteményben is eljutottak az olvasókhoz. - Kozma Dezső reméli, mostantól több időt tölthet könyvtárban, mert az utóbbi négy évben - mint a Bölcsészettudományi Kar dékán-helyettesének - sok minden mással is foglalkoznia kellett. /Szabó Csaba: Kozma Dezső professzor Madách-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Benkő András zenetörténészt a Zeneakadémián hallgatói élő lexikonnak tekintették. Benkő András zenetanári tevékenysége mellett végzi zenetörténeti kutatómunkáját. Összeállította Seprődi János és Lakatos István zenei könyvészetének jegyzékét. Egyéni kötetei: A Bolyaiak zeneelmélete, Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, A református egyházi ének története, Zoltán Aladár-monográfia, gyűjteményes kötetekből a Romániai Bartók-interjúk és az ő gondozásában jelent meg Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. 1977-89 között a Zenetudományi Írások szerkesztője. A Romániai Irodalmi Lexikon és a Londonban megjelenő Grove-lexikon munkatársa. Lakatos István 1973-ban ment nyugdíjba, akkortól Benkő András egyedül végezte a négy évfolyamon a zenetörténet magyar nyelvű tanítását. - Benkő András fő kutatási területe az erdélyi magyar zene, kéziratanyag feltárása-ismertetése, intézmények története és monográfiák készítése. A Zenetudományi Írások szerkesztését azért vállalta el, mert ez volt az egyetlen lehetőség, amelyben főiskolai szinten az utánpótlást biztosítani lehetett, főleg, amikor a zenetudományi szak is létrejött. A már befutott generáció - Lakatos István, Jagamas János, Szenik Ilona, Angi István - állandóan közölt írásokat, s ez ösztönzőleg hatott a fiatal, kezdő zenekutatókra /Fancsali János, Vermesy Péter, Dávid István, Farkas Sándor, Fejér Kálmán, Valádi Enikő, László Bakk Anikó, Balla Kemenes Csilla, Szalay Zoltán, Benkő Judit/. - Nagyon hosszú ideje szünetel a magyar felsőfokú zeneoktatás, ez nyomot hagy elemi és középfokú zenei oktatásban, fájdalmasan érzékelteti hatását az anyanyelvi zeneoktatásban. Benkő Andrást 1985-ben nyugdíjazták a Gh. Dima Zeneakadémián. A Református Teológia vallástanári fakultásán még 8 évet tanított: egyházi éneket, az egyházi énektanítás módszertanát, egyházi zenetörténetet, egyházi zenekultúrát. Ennek egy részét bedolgozta a jövőre megjelenő Az európai egyházi zene története című könyvébe.- Dolgozik még a Márkos Albert-monográfián és befejezte a Lakatos István-monográfiáját. /Kulcsár Gabriella: Szürke hétköznapokban, ünnepi pillanat. Beszélgetés dr. Benkő András zenetörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

A Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP) nevű regionális szervezet febr. 12-én Bukarestben tartott csúcstalálkozóján elfogadták a Délkelet-európai jószomszédsági, stabilitási, biztonsági és együttműködési chartát. A chartát Ilir Meta albán, Ivan Kosztov bolgár, Kosztasz Szimitisz görög, Ljubcso Georgievszki macedón, Mugur Isarescu román és Bülent Ecevit török miniszterelnök írta alá. Ez az első olyan nemzetközi dokumentum, mely az államközi kapcsolatokat szabályozza a térségben. Megállapítja a regionális szervezet és tagállamainak felelősségét a térségbeli konfliktusok megelőzésében, a térségbeli országok közti kapcsolatok fejlesztésében, a kétoldalú kapcsolatokat még terhelő problémák megoldásában. A charta foglalkozik a gazdasági kapcsolatok, a határellenőrzések, a szervezett bűnözés elleni harc és a környezetvédelem kérdéseivel. Szorgalmazza az alapvető emberi jogok, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. A hat miniszterelnök közös nyilatkozatot is elfogadott. Ebben azt a reményüket fogalmazták meg, hogy a stabilitási megállapodás keretében a térségbeli országok kárpótlást kapnak a koszovói konfliktus következtében elszenvedett veszteségeikre és enyhíteni lehet a Jugoszláviával szemben hozott büntető intézkedések negatív hatásait. Mugur Isarescu kormányfő emlékeztetett arra, hogy országa 900 millió dolláros gazdasági veszteséget szenvedett a koszovói konfliktus és a Jugoszlávia elleni szankciók betartása miatt. /Befejeződött a délkelet-európai csúcstalálkozó. Elfogadták a stabilitási és együttműködési chartát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A hágai Nemzetközi Bíróság előtt kellene felelnie Romániának a Tisza és a Duna szennyezéséért, jelentette ki Braniszlav Brazics jugoszláv környezetvédelmi miniszter. A lapzárta előtt érkezett hír szerint azt követően fogalmazta meg fenti véleményét, hogy a nagybányai eredetű ciánszennyeződés a hét végén óriási ökológiai károkat okozott a Tisza szerbiai szakaszán is, majd a Belgrádtól 50 kilométerre északra lévő beömlési ponton átjutva bekerült a Dunába is. A jugoszláv tárcavezető kijelentette: Zentánál, Adánál, Óbecsénél és Törökbecsénél több tonna döglött halat gyűjtöttek össze a Tiszán, s minden jel arra utal, hogy a folyó ezután évekre halott lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./

A The Washington Post febr. 12-i száma a háromszéki Kilyénből (Chilieni) keltezett riportban számolt be arról, hogy a hétszáz lelket számláló településen, ahol a lakosság 96 százalékban magyar, megdöbbentek azon, hogy a román ortodoxok új templomát pusztán 30 hívő érdekében csaknem teljes egészében állami pénzből építették meg. A cikk beszámolt arról, hogy a 75, illetve 85 százalékban magyarok lakta Kovászna és Hargita megyében a román ortodoxok 65 templomot akarnak építeni. Ez az amerikai szerző szerint több évtizedes, elnyomatással, sőt kiűzetéssel kapcsolatos félelmeket élesztett újra, és aggodalmat keltett Budapesten is. /(Kárpáti János, Washington): Kilyén és az amerikai sajtó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

A temesvári Csiky Gergely Színház vezetői sajtókonferencián ismertették helyzetüket és terveiket. Demeter András István igazgató mellett jelen volt Koczka György a színház művészeti tanácsadója is. Nagy produkcióval nem dicsekedhettek az 1999-es évben. Terveikben szerepel egy zenés vígjáték is. Az Európa-program keretében tervezik a Schiller-darab, Az orléans-i szűz előadást, amelynek rendezője Alföldi Róbert (Magyarország). A színház a franciaországi Le salon de Théatre és a Temesvári Francia Kulturális Központ koprodukciójában francia hármas állítja színpadra Pol Bury Az esztétokrata c. művét. Nyáron immár ötödik alkalommal rendezik meg a Csepűrágó Ünnepet, 2000 októberében a II. Borfesztivált tartják. A színház továbbra is részt vesz a Kisvárdai (Magyarország) Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválján, a Zsámbéki Szombatokon, és nem feledkezik meg a turnékról illetve a tájjellegű előadásokról. - Nemrég az EMKE Kemény János díjjal jutalmazta Demeter András István igazgatót színházszervezői tevékenysége elismeréseként. /A Temesvári Csiky Gergely Színház az évezred utolsó évében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 14./

Székelyudvarhely mellett, Bikafalván ülésezett a Romániai Magyar Szabaddemokra Párt /RMSZDP/ vezetősége febr. 5-én, a román sajtó élénk érdeklődése közepette. Mint ismeretes, a Kiss Kálmán vezette párt Marosvásárhelyen alakult a '90-es években, akkor még Frunda György is tagja volt. A pártot 1996-ban, közvetlenül a választások előtt jegyezték be az akkori kormánypárt, a TDRP hathatós támogatásával, s most a pártelnök szerint tizenkét megyében 17 000 tagjuk van. A Transilvania Jurnal az eseményről szóló beszámolóját Szeg az RMDSZ talpában: a Magyar Szabaddemokrata Párt beszédes címmel közli. Kiss szerint az RMDSZ nem vonzza a magyar választókat, mert vezetői az elmúlt években kompromittálták magukat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./ Kiss Kálmán elnök nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Szabadkozott: "rengeteg alaptalan vád" érte őket, főleg az RMDSZ részéről. Kijelentette, hogy semmiféle anyagi támogatásban nem részesülnek, tagadta, hogy pártjuk 1996-ban Iliescu pártjának segítségével jött létre. Kiss Kálmán kifejtette, hogy pártjuk célja a szociális piacgazdaság megteremtése, a romániai magyarság jogainak érvényesítése. Pártja napokon belül megnyitja befektető irodáit, amelyek adatbankként, vállalkozói tanácsadóként működnek majd. Első lépésként Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Aradon és Szatmárnémetiben nyílnak irodáik. Az RMSZDP alternatívát kínál az RMDSZ-ből kiábrándult választók számára. Kiss Kálmán pártja a választásokon az RMDSZ-szel nem akar együttműködni, viszont tárgyal néhány román politikai párttal. /Szentgyörgyi László: Ezeréves jövőt ígérnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

Febr. 14-én ötnapos hivatalos romániai látogatásra Romániába érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztérium politikai államtitkár és kísérete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Lőrincz Csaba külügyminisztériumi főosztályvezető, Répás Zsuzsanna főtanácsadó és Nagy Szabolcs tanácsos. Febr. 15-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Razvan Ungureanu külügyi államtitkárral, Andrei Marga tanügyminiszterrel és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezetővel találkoznak a budapesti vendégek. Febr. 16-án Bákó megyében felkeresik a moldvai csángókat, majd Székelyföld több városába látogatnak. Febr. 18-án, hazautazás előtt Németh Zsolt részt vesz az alapítványi egyetem kuratóriumának kolozsvári ülésén. A küldöttség érdeklődésének középpontjában a romániai magyar nyelvű oktatás helyzete áll. Hasonlóképpen figyelemre méltó a csángókérdés felvetése, illetve várhatóan szó lesz a Csíkszeredában megnyitandó magyar konzulátusról is. /Németh Zsolt Romániában. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Németh Zsolt államtitkár és kísérete Bukarestbe érkezése után az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. Németh Zsolt négyszemközti megbeszélést is folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Németh Zsolt nyilatkozott a sajtónak látogatása céljáról, programjáról. Szerinte az 1996-os román kormányváltás után látványosan megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása. Ugyanakkor bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. Németh Zsolt jelezte, hogy a közeljövőben Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe látogat. Németh Zsolt a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttműködés kérdését. Új határátkelők nyitásának és a meglévők fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Az államtitkár elmondta: drámai környezeti katasztrófát okozott a Szamoson, a Tiszán és a Dunán végigvonuló ciánszennyezés. Febr. 15-én Németh Zsolt és Eckstein-Kovács Péter megbeszélést tartottak. Felvetődött a javaslat: a két ország Nagyváradon közösen építse fel a Körös múzeumnak otthont adó épületet, így sikerülne megoldani a püspöki palota kérdését is. /Németh Zsolt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A Markó Bélával folytatott személyes megbeszélést követően Németh Zsolt államtitkár találkozott az RMDSZ vezetőivel, parlamenti képviselőivel és kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla elmondta, hogy a szülőföldön való megmaradás érdekében az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az anyaország segítsen a magyar közösség gazdasági felemelkedésében, mert a Magyarország és Románia közötti gazdasági különbség növekedése elősegítheti a kivándorlást. Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök szerint a intézményesíteni kellene a magyar illetve a romániai kormánytagok közötti kapcsolatokat. Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés javítását, Antal István és Birtalan Ákos képviselők a romániai privatizációban való magyar részvétel növelését szorgalmazták. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. /Az RMDSZ-elnöke fogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 15. - 1659. sz./

Az egyesületek és alapítványok létesítéséről, bejegyzéséről, működéséről kormányrendelet jelent meg a jan. 31-i Hivatalos Közlönyben. A 26. rendelet megjelenése után 3 hónappal lép hatályba, és akkor érvényteleníti az eddig alkalmazott 1924/21. törvényt. Az egyesület létesítésekor ennek vagyona legalább az országos bruttó minimálbér kétszeresének kell lennie, alapítványok esetében a bruttó minimálbér legalább százszorosával kell megegyeznie. Kivételt azok az alapítványok képeznek, amelyek kizárólagos célja más egyesületek vagy alapítványok tevékenységéhez alapot gyűjteni. Ebben az esetben a vagyon összértéke az országos bruttó minimálbér húszszorosával lehet egyenlő. Az alapszabályzatnak részleteznie kell a célkitűzéseket, a vezetőség hatáskörét és kötelezettségeit, a társak jogait és kötelezettségeit, a vagyon rendeltetését a jogi személy felszámolása esetén. Mind az alapítványok, mind pedig az egyesületek gazdasági társaságokat hozhatnak létre. /Egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendelet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

A napokban megjelent a sepsiszentgyörgyi T3 Info Kiadó gondozásában a tájékoztató a mezőgazdasági területek és erdők tulajdonjogának visszaállítását kodifikáló törvényről, és egyben gyakorlati útmutató annak alkalmazásához. Ráduly Róbert képviselő elmondta: kötelességüknek érezték, hogy a törvény által biztosított jogokat az érintett természetes és jogi személyek hamar megismerjék. Időben felkészültek és a jogszabály elfogadásától számított három napra rá a kötetecske megjelent. Az egész kiadást hárman indították el, Birtalan Ákos, Tamás Sándor és Ráduly Róbert, a költségek egy részét is ők állták. Bevonták a munkába B. Garda Dezső képviselőt, aki történészként a közbirtokossági tulajdonforma egyik legjobb ismerője Romániában. Kelemen Attila az alsóház mezőgazdasági bizottsága alelnökeként igencsak kivette a részét ennek a törvénynek a parlamenti elfogadtatásában. - A tájékoztatót tízezer példányban nyomtatták ki. /Román Győző: Kétszer ad, aki gyorsan ad. Beszélgetés Ráduly Róbert Kálmán Hargita megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

Az egyik képviselő javasolta: a kommunista rezsim idejéből származó, állambiztonsági ügyeket taglaló dokumentumok titkossági ideje csak ötven év legyen, s ne száz, ahogy azt a jelenlegi törvény előírja. A módosító javaslat febr. 15-én megbukott az alsóházban. Az RTDP képviselői ellenezték a módosítást, hiszen nem fűződik érdekük ahhoz, hogy az 1950-ig született dokumentumok nyilvánosságra kerüljenek. Akkor ugyanis kiderülne nagyon sok minden arról, hogy miként is koboztak el kommunisták annyi ingatlant, termőföldet, erdőt, miként zajlottak a politikai perek stb. A koalíciós honatyák hiányoztak az ülésteremből, s több parasztpárti képviselő "átszavazott". A parasztpártiak egyre inkább saját magukat hozzák lehetetlen helyzetbe. /A hatalom nem akarja megtartani a hatalmat. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság febr. 12-én tartotta bővített elnökségi ülését Székelyudvarhelyen. Az elnökség beszámolt arról, hogy az ígéretek szerint már a jövő egyetemi évben beindul 3 magyar nyelvű szak a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karán. A szakemberekből álló bizottság a következő szakokat javasolta: bank- és pénzügyek, marketing és gazdasági informatika. A felvételire készülő diákok megvásárolhatják a tesztkérdéseket tartalmazó füzetet magyar, illetve román nyelven. /Jövő tanévtől magyar közgazdászképzés Kolozsváron. Bővített ülést tartott az RMKT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Febr. 15-én ünnepelte Nagyváradon tízéves fennállását a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja, a Harangszó. Az írástudók felelősségéről Tőkés László püspök beszélt, arról, hogy "alkalmas és alkalmatlan időben is szólni kell, és fölhasználni a szólás szabadságát, mert a lapok megszaporodásával devalválódott az írások értéke. A szólni és cselekedni közti egyensúly egyik pillére és eszköze kell legyen a sajtó". Vetési László kolozsvári tanár, lelkipásztor a kritikát sem mellőzve elemezte az egyházi újságírás helyzetét. "Kellett a lap, eszköz volt, a szószék meghosszabbítása, ezt minden felekezet érezte 1989-ben." Szerinte fontos volna egyházi újságírók képzésére, mert "egyelőre nincs egyensúlyban az egyház és a szakma. Élőbbé kellene tennünk lapjainkat, akár a MÚRE egyik szakosztálya is lehetne az egyházi újságírás". Csűry István főszerkesztő szellemi műhely megteremtését indítványozta, amelyben minden olyan szakmabelit és civilt bevonna, akiknek fontos, hogy tartalommal teljék meg a forma. A Harangszó jelenleg 12 ezer példányban jut el az olvasókhoz. /Balla Tünde: Hálaadás az első évtized után. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./

Egyház és magyarság címmel rendeztek nemzetközi konferenciát január 27-28-án Esztergomban a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) szervezésében. A szaktanácskozáson tizenöt országból hat egyház és felekezet több, mint száz képviselője vett részt. Erdélyből a római katolikus egyházat Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári megyéspüspök és Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke, a református egyházat Tőkés László és Csiha Kálmán püspök, az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök, míg az evangélikus egyházat Mózes Árpád püspök képviselte. A konferencián kitértek arra, hogy az egyház hogyan gondolkodik a vallásról és a nemzetiségről, miként illeszkedik be munkájába a nemzetiség problémája. - A konferenciát megelőzően a moldvai csángók gondjairól szervezett tanácskozást a HTMH, és ezen a tanácskozáson Erről számolt be Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke. Két kérdéskör körül forgott a megbeszélés. Az egyik: fel kell mérni a moldvai magyarság körében, hogy még mennyien beszélik a magyar nyelvet, illetve hányan vallják magukat csángómagyarnak. Ezen túlmenően felmérni azt, hogy milyen az igény a magyar liturgia bevezetése iránt. A másik kérdéskör az volt, hogy konkrétan mit lehetne tenni az ő érdekükben. Itt született a javaslat, hogy össze kell hangolni a felülről és az alulról jövő kezdeményezéseket, a magyar állam pedig a diplomácia eszközeivel próbáljon megtenni mindent e tekintetben. Ugyanakkor próbálják a kérdést a felszínen tartani az erdélyi katolikus egyházi vezetők is. Eddig is sokszor volt szó püspökkari konferenciákon erről a kérdésről. A csángószervezet hazaköltözött az övéi közé, és ezt a szervezetet támogatni kell erkölcsileg és anyagilag, hogy megerősödjön. Amíg a félelem uralkodik az emberekben, hiába gyűjtenek aláírásokat, ha nem vállalják annak következményeit. Fontos, hogy az igény onnan induljon, és minél többen kérjék. Konkrét megoldást jelentene, ha közösségi házakat létrehoznának a falvakban, ahol majd összegyűlhetnek, szokásaikat ápolhatják, a gyerekek magyarul is tanulhatnak, előadásokat tarthatnak. Tamás József szerint valószín, hogy a tanácskozáson elhangzottak kapcsán indult el Németh Zsolt államtitkár felkeresni a moldvai csángó falvakat. /Sarány István: Egyház és magyarság. = Hargita Népe, febr. 16./

Sztrájkot helyeztek kilátásba az egyetemi tanárok is, mivel az alapfizetés növeléséről szóló sürgősségi kormányrendelet nem született meg, az Alma Mater egyetemi szakszervezeti szövetség tegnap bejelentette, hogy február 21-én, sztrájkba kezdenek valamennyi felsőoktatási egységben. - Victor Babiuc hadügyminiszter febr. 16-án bejelentette, hogy kilép a Demokrata Pártból, s felajánlotta lemondását is az általa vezetett minisztérium éléről. A Demokrata Párt elfogadta Babiuc lemondását, utódja személyéről később határoznak. - Környezetvédelmi szakemberek szerint a Dunában a szennyeződés febr. 17-én éri el az Orsova-Turnu-Severin övezetet. /Lemondott a hadügyminiszter. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./

A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek idei sorozata febr. 26-án kezdődik a Thália Színházban, a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című Csokonai-vígeposszal, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészeinek előadásában. Az immár hagyománnyá vált kulturális seregszemlét a Fővárosi Önkormányzat, a Kapocs Alapítvány és a Thália Színház szervezi a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A következő vendégszereplések: a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Népi Együttes az Ábel című egyfelvonásossal /márc. 9./, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház négy darabot is játszik Budapesten, a komáromi Jókai Színház Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés játékkal, ápr. 5-én jelentkezik. /Határon túli magyar színházak vendégszereplése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Petre Roman külügyminiszter sajtóértekezleten kommentálta a nagybányai Aurul okozta ciánszennyezés körüli problémákat. Nem értette, miért beszélt a magyar kormányfő perről, amikor még nem zárultak le a vizsgálatok. "Románia kész vállalni a maga felelősségét, ha felelős, és semmi, amit eddig Románia hivatalosan tett, nem mutatja ennek ellenkezőjét" - mondotta Roman. Felvetésével kapcsolatban a Moldvában tartózkodó Németh Zsolt magyar külpolitikai államtitkár így fogalmazott: "A per mérlegelése gyakorlatilag azonos a román állami felelősség mérlegelésével. Ha a román fél készen áll arra, hogy kilátásba helyezze: kártérítési kötelezettségének eleget tesz, akkor értelemszerűen nem kell semmilyen per. A peren kívüli megegyezés és a per, meggyőződésem szerint, nemzetközi jogi, bírósági kategória". /Vitatják a kártérítés szükségességét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./