A pápa látogatása előtt pár órával kiadott sürgőségi kormányrendelettel a Nagykárolyban levő katolikus konviktus épületét visszaadták eredeti tulajdonosának, az egyháznak. Visnai Csaba, a nagykárolyi Katolikus Gimnázium igazgatója elmondta, hogy ez nesze semmi, fogd meg jól-szerű visszaadás. Ide kellene beköltöznie, mint végleges otthonba, az eddig ide-oda dobált Katolikus Gimnáziumnak. Költözne is azonnal, ha az épület nem lenne valóságos romhalmaz, és a megyei tanfelügyelőség hajlandó volna kiengedni jogköréből. Ráadásul négyszázmillió lej kártérítést kér tőlük a tanügy, mely összeget állítólag felújításként költött rá nemrég. Rossz állapotban van az épület, egy részét lebontották, a téglát elvitték, az emelet és földszint közti plafont kiverték, a megmaradt ajtókat és ablakokat elhordták a szegények. Az épület ma életveszélyes! Ennek ellenére követelnek az egyháztól négyszázmillió lejt. - Riedl Rudolf prefektus kifejtette: nálunk a törvény szándéka és a végrehajtás akarata messze esik egymástól. /Sike Lajos: A végrehajtás akarata fabatkát ér! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Klézsei hivatalos látogatása alkalmával Németh Zsolt államtitkár bejelentette, hogy jan. 31-én Andrei Marga tanügyminiszter aláírásával miniszteri rendelet született, amely lehetővé teszi a magyar oktatás újraindítását a moldvai csángó-magyarok által lakott településeken. Klézsén azonban már a bejelentés elhangzásának pillanatában bekiáltott valaki a polgármesteri hivatal folyosójáról, hogy soha nem lesz a faluban magyar nyelvű oktatás. A hangoskodók pedig azzal fenyegették meg a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége helyi vezetőjét, Duma Andrást, hogy bottal verik ki a faluból, ha még magyarkodik. Felvetődik azonban a kérdés, ki fogja a magyar nyelvet tanítani a moldvai falvakban? A szülők engedik-e majd gyermekeiket magyarórára? Megtűri-e majd az iskolák tanári kara körében a magyartanárokat? A iasi-i püspökség azonban mindent ellenez. A két tábor között húzódó ellentétek nagyon mélyek. /Sarány István: Mélyebbek az ellentétek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Országos Tanácsa febr. 19-én Kolozsváron határozatot hozott a VET Világtanácsának megalakításáról. A VET Világtanácsa a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának tanácsadó testülete. A VET Világtanácsába azok kapnak meghívást, akik Erdélyből elszármaztak, de az erdélyi szellemiséghez hűek maradtak. Hasonlóképpen meghívhatók azok is, akik nem Erdély szülöttei, de életük a közszolgálat jegyében telik, és akik vállalják az erdélyi toleráns nyitottság és megtartó erő értékét. A VET Elnöksége arról tájékoztatott, hogy a világtanácsi tagságra felkért közel ötven személy közül több mint harmincan elfogadó nyilatkozatot küldtek a világ különböző országaiból. A VET Védnöki Testületét alkotó erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői - Csiha Kálmán református püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Tempfli József római katolikus püspök és Tőkés László református püspök - febr. 5-én és 18-án tanácskoztak Kolozsváron. A Védnöki Testület Patrubány Miklóst jelölte a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztségére, hasonlóan a VET Országos Tanácsához. /Megalakult a VET Világtanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Virgil Magureanu, aki hat éven át volt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója volt, jelenleg a Román Nemzeti Párt elnöke a magyar veszélyről beszélt. Pártjában külön részlegeket hozott létre, ahol tanulmányokat dolgoznak ki. Az első megállapította: "a Budapest által támogatott erdélyi magyar papok Románia föderalizálásán munkálkodnak". A papok a csángókat és a cigányokat megfenyegették, hogy magyaroknak vallják magukat. Az erdélyi magyar papok felkorbácsolják a nacionalista, az alkotmány- és államellenes szellemet, folyamatosan követelik azon egyházi javak visszaszármaztatását, melyeket magyarnak számítanak, azon dolgoznak, hogy megteremtsék az előfeltételeit a Magyarországba való integrálódásnak, ami a magyar revizionizmus stratégiája. Magureanu felsorolta ezeket a papokat: Csató Béla, Lovász Reinholdt, Csiha Kálmán, Bodó Imre, Tőkés László. Árus Csongor László, Erdély Zoltán és Herdian Gyöngy(i), Márkus András, Krizbai Imre, Haray Pavel, Tempfli József, Reizer Pál és Bárányi Ferenc. Magureanu szerint mindezt a magyar-zsidó Sörös Alapítvány támogatásával végzik. /Gyarmath János: (Nemzet)furfangos papok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

A Román Nemzeti Egységpárt híresztelése szerint Mugur Isarescu kormányfő nemrégiben aláírta a párt ama javaslatát, hogy az ortodox egyház Hargita és Kovászna megyébe "delegált" alkalmazottait plusz juttatásban részesítsék, kárpótlásként a szerintük veszélyes területen végzett tevékenységükért. Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa elmondta, hogy erről nincs semmilyen információja. Megjegyezte, hogy egy demokratikus államban nem születhetnek olyan kormányzati, hatalmi döntések, amelyek nem publikusak. Igazságtalannak tartaná, ha ezt megtennék. Az ortodox papoknak semmivel sincs nehezebb dolguk, mint a szórványban dolgozó magyar papoknak vagy tanároknak, akiknek a közössége szinte szemmel láthatóan számolódik fel, pontosan a nehéz körülmények miatt. - 1989 előtt a Székelyföldön élő románok nyíltan kivételezett helyzetben voltak. 1989 után nekik rosszulesett a demokrácia. /D. Balázs Ildikó: Egyenlők és egyenlőbbek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

Székelyudvarhelyen működik a Hyperion szellemi műhely. Legutóbbi vendégelőadójuk Veress Emőd jogászhallgató volt, előadásának címe: A román parlament működési problémái. Előadásában kifejtette, hogy a parlament nehézkes és lassan működik. A román kétházas parlament iszonyúan lassú és drága, magas a képviselők és szenátorok száma az ország lakosságához viszonyítva, a törvényhozási eljárás bonyolult és lassú. Veress Emőd dolgozata a II. Erdélyi Diákkonferencia díjnyertes munkája. A Hyperion következő témái: a Szent Korona szimbolizmusáról címmel előad Csutak Attila, Szabó Attila rövid-filmek vetítésére vállalkozott, Mark Schilnk meghívott előadó a huszadik század amerikai irodalmáról fog értekezni. /Oláh István: Hyperion szellemi műhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele a következő: Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Balló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság - Népszabadság, Kolozsvár - Budapest). Az Erdélyi Napló munkatársa megjegyezte: a tizenhárom tagból heten hivatalosan máig román állami tulajdonban lévő sajtóorgánum főállású alkalmazottai. /A pénzosztók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

Több mint egy milliárd lejbe kerül az egri kétszintes kultúrotthon felújítása, melynek befejeztével a színmagyar település 5 felújított tanteremmel, orvosi rendelővel és óriási méretű teremmel várja az iskolásokat, betegeket és a lakodalmas népet. A közigazgatásilag Batizhoz tartozó település környező falvainak lakosai is idejárnak majd orvosi vizsgálatokra, vagy éppen tanulni. A fiatal tanárok munkájának eredményeképpen több fiatal felvételizik sikeresen szatmári líceumokban és kollégiumokban. (1996-ban mindössze egyetlen diák tanult felsőoktatási intézményben). /Hamarosan elkészül az egri kulturális-oktatási-egészségügyi központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), február 23./ Kovács Sándor helyi református lelkész rövid magyar és román nyelven megtartott istentiszteletével kezdődött az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ öt iskolatermének az átadása. Az átadáson jelen volt Miclaus Gheorghe, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Fodor Mihail és a Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője is. /Átadták az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ egy részét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) febr. 22./ Egri: Szatmár megyei település.

Mivel az elmúlt esztendőkben a parlament egyszer sem tűzte napirendjére a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ munkájáról szóló jelentést, az intézmény igazgatója végül az utóbbi három évet felölelő összegzést terjesztett a mandátumuk lejártához közeledő honatyák elé. Costin Georgescu SRI-igazgató beszámolója után nem maradt el a vita. Nicolae Ionescu Galbeni, az RHSZ-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke szerint 1997-1999 között a szervezet munkája sokat javult. A parasztpárti képviselő a felügyelő bizottság fennállása óta első ízben ismertethette a törvényhozókkal az általa vezetett testület munkájáról készült jelentést. A bizottság meggyőződött róla, hogy a titkosszolgálat munkatársainak 80 százalékát 1990 után alkalmazták, átlagéletkoruk 36 év, 500 vezető tisztségben történt személycsere, ennek ellenére "totalitárius gondolkodásmód" jellemzi az intézményt, olvasható a beszámolóban. A Nagy-Románia Párt képviselője azokat a passzusokat hiányolta a jelentésekből, amelyek igazolnák, hogy "az RMDSZ revizionista-szeparatista akcióit" az RHSZ ellenőrzése alatt tartja. Arra is figyelmeztetett egyúttal, hogy "Erdélyt gazdaságilag bekerítette a magyar tőke". Válaszában Costin Georgescu többek között kijelentette: az országban nincsenek etnikai gondok, vannak viszont olyan személyek, szervezetek és államok, amelyek - Románia euroatlanti integrációját megakadályozandó - szeretnék, ha lennének ilyen konfliktusok. /Máté Zsófia: Vita a titkosszolgálati jelentésekről. Figyelnek az "etnikai rizikófaktorra" = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./

Ismeretes, hogy a Csíki Magánjavak a hajdani határőrezredek vagyonából alakult ki, Csík vármegyében közösségi vagyonként szolgálta a lakosságot, elsősorban oktatási, kulturális és szociális kérdések megoldására fordították. A Csíki Magánjavakat jelentő erdőknek, földterületeknek, ingatlanoknak stb. igen hányatott sorsuk lett 1920 után, az államosítással, téeszesítéssel pedig látszólag végleg múlttá lett a vagyontest. A Kovászna, Beszterce megyékben levő volt határőrvagyon már visszakerült községek tulajdonába, az 1/2000-es törvény pedig módot nyújt ezen javak visszaigénylésére is, azaz újra életrehívható a Csíki Magánjavak. Ennek érdekében kezdeményező bizottság alakult. Mivel a határidő szoros, az önkormányzatokkal, polgármesterekkel közösen hatalmas munka vár a szervezőkre. /Visszaigényelhető a Csíki Magánjavak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

Csősz Irma nyugalmazott óvónő, falukutató és népművelő másfél évvel ezelőtt megjelent könyvben választott faluját, Disznajót mutatta be: történetét, népszokásait és ragadványneveket. Napvilágot látott új könyve /Rhédeyek és Fráterek, Tinivár, Kolozsvár/ szintén Disznajóhoz kapcsolódik. A falu egykori grófi családjai voltak a Rhédeyek és Fráterek. /Antal Erika: Megjelent Csősz Irma új könyve. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

A Németh Zsolt külügyi államtitkár vezette magyar kormányküldöttség febr. 18-án Kolozsváron fejezte be romániai körútját, ahol az RMDSZ ügyvezető elnökségének tagjaival, majd a történelmi egyházak vezetőivel és a Sapientia Alapítvány kuratóriumával találkoztak. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány továbbra is támogatja az RMDSZ-nek az önálló állami magyar egyetem létrehozására irányuló törekvéseit. Ősztől mindenképpen beindul az alapítványi egyetem néhány kara - erősítették meg közös sajtótájékoztatójukon Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke és a magyar külügyi államtitkár. "A kuratórium feladata eldönteni, hogy hol és milyen egyetem lesz. A mi feladatunk az, hogy a kuratórium rendelkezésére tudjuk bocsátani a szükséges pénzösszeget" - mondta Németh. Az RMDSZ továbbra is igényli az önálló állami egyetem helyreállítását, és ebben a törekvésében számíthat a magyar kormány támogatására - mondta a külügyi államtitkár. "A magyar kormány nagyra értékeli a Babes-Bolyai Tudományegyetem működését, ahol 4500 diák tanul magyarul, és úgy látja, hogy ez az elmúlt évek politikájának eredménye. Tudjuk, hogy folyamatban van a tudományegyetem reformja, amely a magyar karok nagyobb önállóságát is célozza. Azok az erőfeszítések, amelyek a Babes-Bolyain belüli önálló magyar oktatási vonal kiépítésére irányulnak, ugyancsak számíthatnak támogatásunkra. A két egyetemnek komplementárisnak kell lennie, és az is lesz. A magánegyetem létrehozása a magyar nyelvű felsőoktatás pluralitását szolgálja" - mondotta. /Magyarország továbbra is támogatja az állami magyar egyetem gondolatát - jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Febr. 18-án Németh Zsolt államtitkár Kolozsváron megbeszélést folytatott az RMDSZ Ügyvezető Elnökségével, erről Ügyvezető Elnökség közleményben számolt be. Németh Zsolt tájékoztatta a résztvevőket a román kormány képviselőivel folytatott megbeszélésekről, az erdélyi körútja során létrejött találkozókról, a Bacau megyei látogatásának tapasztalatairól. Elmondta, hogy látogatása összefügg Orbán Viktor miniszterelnök ez év tavaszán esedékes hivatalos romániai látogatásának előkészítésével is. Ismertette az újabb konzulátusok, a budapesti és bukaresti privatizációs irodák és új határátkelők létrehozásáról folytatott tárgyalások eredményeit. Az államtitkár kitért az RMDSZ-szel való együttműködés néhány időszerű kérdésére. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke válaszában hangsúlyozta a két ország miniszterelnöki találkozójának időszerűségét. Az ügyvezető elnök elismerően szólt a magyar-magyar kapcsolatok intézményesítéséről, és javaslatokat fogalmazott meg a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban folyó munka hatékonyságának növelésére. Folyamatban van a határon túli magyarok jogállására vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kialakítása. Takács Csaba a magyar kormány és az RMDSZ kormányzati tisztségviselői közötti együttműködésben rejlő lehetőségek további kihasználását szorgalmazta. Az ügyvezető elnök ismertette az RMDSZ prioritásait: a soron következő választások, törvényhozás, a kormányzati tevékenység, érdekvédelem, milleneumi rendezvénysorozatok. A tárgyalófelek megállapodtak egy, a csángó kérdéssel foglalkozó megbeszélés szervezéséről. /Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének közleménye. Kolozsvári találkozó Németh Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Négy-öt évvel ezelőtt a Maroson is levonult egy, a mostani tiszainál jóval kevesebb cianidot és nehézfémet tartalmazó hullám - írta szerdán a Csongrád megyei napilap, a Délvilág. A szennyvíz annak idején Romániában az Aranyos folyóból került a Marosba, s a mérgezésről a román vízügyi szervek nem tájékoztatták a nyilvánosságot. A lapnak nyilatkozó romániai szakember közölte: a szennyezésre abból következtettek az ökológusok, hogy az Aranyosból kipusztultak a vízi életközösség érzékenyebb tagjai. A szennyezés tényét a kutatók érdeklődésére a tordai vízügyi kirendeltség megerősítette - állította a szakember. Hozzátette, hogy a méregnek a Marosban már nem volt komolyabb hatása, talán azért, mert felhígult állapotban került a folyóba. Egy magyarországi szakember szerint az ipari üzemek nehézfém-szennyező hatásának következményeként a Maros- üledék nehézfémekkel szennyezett. 1978 óta a Küküllő-befolyástól kezdve egészen a tiszai torkolatig nem élnek kagylók, csigák a Marosban. Évekkel ezelőtt a Maroson is volt ciánszennyezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

A romániai útjáról hazatért Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 22-én Hatvanban egy fórumon vett részt. Nemzetpolitikai kérdésekről szólva rámutatott: az elmúlt másfél év nagy eredménye, hogy sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. - Ennek egyik legfőbb eszköze az Állandó Magyar Értekezlet, amelynek segítségével mozaik nemzetlétből együttműködő, szerződéses nemzetté válhatunk - mondta Németh Zsolt. /Németh Zsolt: Sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Németh Zsolt államtitkár febr. 22-én sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Elmondta, hogy látogatása hármas célt szolgált: a magyar-román viszony javítását, Orbán Viktor miniszterelnök első - hivatalos - romániai látogatásának előkészítését, s az államtitkár azon személyes vállalásának teljesítését, hogy évenként fölkeresi a határon túli magyar közösségeket. Tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről, amit mindkét fél szorgalmaz. A határátkelők kérdése mellett tárgyalt a román-magyar vasúti kapcsolatok korszerűsítéséről, a kulturális és gazdasági képviseletről, kirendeltségek létesítéséről, a stabilitási paktum keretében megvalósítható együttműködésekről, a magyar tőkeexport növeléséről, a romániai privatizációba való bekapcsolódásról, a román-magyar kormányközi vegyes bizottság munkájának dinamizálásáról. A tárgyalásokon hangsúlyosan szerepelt az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdése és a magyar nyelvű oktatás helyzete. Klézsei látogatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy hivatalos magyar állami küldöttség 1227 óta - amikor Béla herceg ott járt - nem fordult meg a Csángóföldön. Az államtitkár kifejtette, hogy az alapítványi egyetem létesítésére vonatkozó eddigi stratégiai elképzelések megerősítést nyertek. "Az EU-s csatlakozással Magyarország nagyon veszélyes szívóhatást fog gyakorolni a romániai magyarságra. Nekünk pedig olyan politikát kell folytatnunk, velük összhangban, ami a szülőföldön maradást szolgálja. Ha ők másképp döntenek, akkor mi is készen állunk felülvizsgálni álláspontunkat" - jelentette ki. Alternatívaként említette, hogy lehet olyan stratégiai célt is kitűzni, mint Németország a második világháború után, a keleti tartományban élő németekkel kapcsolatban. De ilyen döntést nem hozhat egyoldalúan a magyar kormány, ez kizárólag a romániai magyarság döntése lehet - hangsúlyozta Németh Zsolt. Érintőlegesen megjegyezte, számára meglepetést jelentett, hogy magyarországi középiskolák székelyföldi diákok toborozásával próbálnak a magyarországi diákhiányon segíteni. Erre a csíkszeredai tanácskozáson figyelmeztették a jelenlévő polgármesterek. Véleménye szerint az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket is meg kell vitatni a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban, ezt követően pedig esetenként választ kell rájuk adni a státusztörvény keretei között. /(Guther M. Ilona, Budapest): Németh Zsolt értékelte romániai útját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága megdöbbenéssel értesült arról, hogy mialatt a romániai vállalatok felelőtlen magatartása miatt ország-világ a ciánszennyeződésre figyel, a sovén erők újabb magyarellenes akciókat hajtanak végre. Kolozsváron már alig van magyar utcanév és egyéb magyar felirat, eltávolították a megyében törvényesen kihelyezett kétnyelvű helységnévtáblákat. A kétnyelvű feliratokat továbbra is őrző települések polgármesterei ellen pedig újabb atrocitás készül. Újabb támadást indítottak a kőrösfői Vasvári-kopjafa ellen, mialatt az RMDSZ részvételével működő román kormánykoalíció külügyminisztere Európában Románia uniós csatlakozásáról tárgyal" - áll a felhívásban. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Tanácsa jogtiprónak tartja ezt a magatartást, mely egy ártatlan kopjafa ellen koholt nevetséges vádak alapján ismét belegázol az erdélyi magyarság önérzetébe. A VET a következő felhívással fordul az MVSZ Országos Tanácsaihoz, a VET Világtanácsához és a világon bárhol élő önkormányzati képviselőkhöz: városaikban, lakóhelyükön, munkahelyükön kezdeményezzék a kőrösfői Vasvári-kopjafa örökbefogadását. /Fogadják örökbe a kőrösfői Vasvári-kopjafát! - szorgalmazza a VET. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Az 1996-os romániai kormányváltást követően a magyar-román kapcsolatok rendkívül látványosan fejlődtek, megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása, az RMDSZ pedig stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban - hangsúlyozta Bukarestben Németh Zsolt. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a romániai privatizációban a magyar vállalatok is részt vesznek. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Előreláthatólag bővülni fog a külképviseleti rendszer: főkonzulátusok, kulturális intézetek, gazdasági képviseletek nyitása szerepel a napirenden. Németh Zsolt bízik abban, hogy hamarosan kimozdul a holtpontról a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a tárgyalásokat nagyon hasznosnak minősítette. Elmondta, hogy felvetődött az a javaslat: a két ország közösen építse fel Nagyváradon a Körös múzeumnak otthont adó épületet. Ez segítene megoldani a nagyváradi katolikus püspöki palota kérdését is. A püspöki palota visszaadását a román fél szerint az teszi nehezen megoldhatóvá, hogy jelenleg az épületben működik a Körös Múzeum. /Látványosan fejlődtek a magyar-román kapcsolatok - véli Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Németh Zsolt államtitkár febr. 15-én Bákóba látogatott. A Csángóvidék központjából, Klézséről a megyeszékhelyre utazott a magyarországi küldöttség, ahol a prefektussal, a megyei tanács elnökével, a főtanfelügyelővel és négy csángó falu polgármesterével elemezték e mostoha sorsú kisebbség helyzetét. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a szervezet bákói székházában fogadta a vendégeket, akik később felkeresték a gyimesközéploki csángó kollégiumot is. Németh Zsolt üdvözölte azt a január végi tanügyminiszteri rendeletet, melynek értelmében szülői kérés helyett a kisebbségi szervezet igényére is tanulhatnak magyarul a moldvai csángó gyerekek. /Csángóvidéken az államtitkár. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./ Németh Zsolt államtitkár Klézsén találkozott a magyar csángó kisebbség képviselőivel. Németh Zsolt kifejtette: Örömömre szolgált, hogy a prefektus felvetette a moldvai magyar és nem magyar települések, illetve a magyarországi önkormányzatok testvérvárosi, testvértelepülési viszonyának létesítési lehetőségét. - A csángómagyarok jogainak biztosítását a prefektúra európai színvonalon kívánja biztosítani. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt kiemelte a magyar nyelvű oktatás kérdését, amelyet 1945 és 1958 között lehetővé tettek a hatóságok és most, az idén január 31- én kiadott oktatási minisztériumi rendelet alapján, újra lehet indítani. /A jogszabályt alkalmazni is kell! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ A küldöttség meglátogatta a moldvai csángó-magyarokat is. A látogatás jelentőségéről Németh Zsolt államtitkár elmondta: "Lélekben mindig közel éreztem magamhoz a moldvai csángó-magyarokat. És csak főlehajtva, a legnagyobb elismeréssel tudok adózni azért, hogy viszontagságos időkön át meg tudták őrizni identitásukat. A moldvai csángó-magyarság létét az egyetemes magyarság nagy lelki és kulturális kincsének tartom. Örömmel tettem eleget a Csángó Szövetség meghívásának. A magyar kormány már eddig is segített az identitás megőrzésében, és bízunk abban, hogyha a párbeszéd mélyül, hatékonyabban tudnak majd hozzájárulni ennek a magyar közösségnek a fennmaradásához." /Béres Katalin: Magyar kormányzati küldöttség Romániában. A moldvai csángókhoz is ellátogattak. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 25./

Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága febr. 23-i zárt ülésén 18 igen szavazat és 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést, amelyet Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ismertetett. A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban elmondta: a kormány febr. 22-i ülésén elfogadta azt a határozatot, mely a külügyminisztert és az igazságügy-minisztert bízza meg a törvény előkészítésével. A HTMH részt vesz a kidolgozás munkájában, a Magyar Állandó Értekezlet szakértői bizottsága pedig február utolsó, vagy március első hetében tanácskozik a törvényről. /A határon túliak jogállásáról az OGY külügyi bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Nagyszeben magyarságának lélekszáma soha nem haladta meg a nyolcezret. A XX. század elején már három önálló magyar iskola működött a városban, s ez az állapot századunk második feléig tartott, amikor a román kommunista erőszak lassan elsorvasztotta őket. Ma a város magyarsága, hivatalos adatok szerint, 4100 főre csökkent, de odaszámítva a népszámlálók hamisításait, kimondhatjuk az ötezret. S ez az ötezer nem képes még egy óvodát se fenntartani. Nagyszebenben az egyetlen magyar tagozatú elemi és az Octavian Goga Líceum számtalan magyar értelmiségit adott a társadalomnak. 1990-ben megalakult az RMDSZ, a városban megalakult a magyar színjátszó csoport, a táncegyüttes és a nőbizottság. Az RMDSZ nemsokára a felújított székházába költözik. /Kalmár Zoltán: Kicsi a társasság, de... zajos. ...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület felújította a születésnapi emlékkönyvek kiadását. Az elsőt Jakó Zsigmond 80. évfordulójára /1996/ állította össze Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, 42 tanulmányt tartalmaz. A második a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén készült Szöveg és stílus címen, Szabó Zoltán 70. születésnapjára /1997/, Péntek János szerkesztette. A legújabb emlékkönyvet az Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki Imreh István 80. születésnapjára. A Kis András, Kovács Kis György és Pozsony Ferenc szerkesztette kötetben 46 tanulmány sorakozik, továbbá közli Imreh István munkásságának bibliográfiáját /Károlyiné Domahidi Jolán állította össze/: kereken 400 tételt. Gaal György ismertetőjében felsorolta a kötetben szereplő fontosabb tanulmányokat. /Gaal György: A székely falu kutatója. Emlékkönyv Imreh István tiszteletére. = Helikon (Kolozsvár), febr. 25./

Tippek, trükkök, ötletek címmel az ifjúsági vezetők számára készült könyvecskét adott ki az Állampolgár Menedzser Egylet, illetve az Alapítvány az Ifjúságkutatásért és Képzésekért. A füzet alakú kiadvány az Ifjúsági vezetők mindennapi kézikönyve című sorozatban jelent meg /szerzői: Borboly Csaba-Olti Ágoston/, és mindazokat a tudnivalókat tartalmazza, amelyek elengedhetetlenek manapság egy ifjúsági rendezvény anyagi alapjainak biztosításához. /Szabó Csaba: Kézikönyv ifjúsági vezetők számára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 2000. július 14-16. között Gödöllőn tartja a Kárpát-medencei magyar családok millenniumi találkozóját. A találkozó ideje alatt előadások hangzanak el, művelődési és sporteseményekre kerül sor. A családtalálkozó alkalmából a gyerekeknek rajzpályázatot hirdettek híres magyar családok és magyar nagyasszonyok témakörben. - Az anyaország határain túl élők jelentkezését is március 31-ig várják. /Kárpát-medencei magyar családok millenniumi találkozója. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 670. szám, febr. 25./

"Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke arról tájékoztatott, hogy Szente Ibolya továbbra is ügyvezető alelnök marad. A többi alelnök: dr. Vass Levente (tanügy), Ölvedi Zsolt (szervezés, ifjúság); Magos György (ideiglenes gazdasági alelnök, vallásügy); dr. Ráduly Levente (sajtó, kultúra, és a választási kampány idején ő felel a sajtóval való kapcsolattartásért). A korábban sajtó- és művelődési ügyekkel megbízott Ábrám Noémi megindokolta lemondását: leszavazták jelentését, ezt a bizalmatlanság jelének látta, ezért visszavonul az alelnöki tisztségből. Másrészt gyermeket vár. Ennek ellenére továbbra is felvállalja a Marosvásárhelyen felállítandó Petőfi-szobor ügyét, és azt ígéri: júliusban állni fog a szobor egy köztéren. - A Kincses Előd kinevezte ügyvezető csapat fő jellemvonása, hogy néhány tagja igen fiatal. (Hárman huszonévesek.) A megyei vezetőség munkájával elégedetlen TKT-tagok fő kifogása az, hogy szakszerűtlen a vezetőség tevékenysége. A kinevezett fiatalok orvosi egyetemre járnak, vagy éppen most végezték az orvosit. Hogy mennyire felelnek majd meg az elvárásoknak, ezután fog kiderülni. Lehet, jót tesz a vezetőségnek a drasztikus fiatalítás. De megtörténhet, a fiatalok tapasztalatlansága, egyoldalú képzettsége újabb okot ad majd a TKT-nak, a Maros megyei képviselőknek, szenátoroknak, az innen származó államtitkároknak és más RMDSZ tisztségviselőknek arra, hogy továbbra is megkérdőjelezzék a megyei vezetőség szakszerűségét. A hatékonyság mércéje pedig a helyhatósági és általános választások eredménye lesz. /Máthé Éva: Sorozatos lemondások és kinevezések a Maros megyei RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

Febr. 25-én Csíkszeredában, a Corvina Könyvesházban mutatták be Muckenhaupt Erzsébet kutatónak, a Csíki Székely Múzeum főmuzeológusának kiváló munkáját, a csíksomlyói ferences könyvtár történetéről szóló művét. A közös magyar-román kiadásban kiadott könyvet dr. Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője méltatta. /Kristó Tibor: Könyvbemutató a Corvinában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

Erdőhegyen 1998. február 26-án megalakult a Bokréta táncegyüttes. Akkor nem gondolták, hogy megéri kétéves évfordulóját. A két év alatt Arad megye szinte minden magyarlakta településén felléptek, még Bihar megyébe is sikerült eljutniuk. Szentendrei Etelka koreográfus elmondta, hogy népe iránti tisztelet és az erdőhegyi fiatalok iránti szeretet vitt rá arra, hogy foglalkozzon velük. - A fiatalok legnagyobb álma az, hogy Erdőhegyen legyen saját kultúrotthonuk. /Születésnap Erdőhegyen. Kétéves a Bokréta táncegyüttes. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), febr. 26./

Febr. 23-án Marosvásárhelyen bemutatták Barabás Zoltán Kapun belül, kapunk kívül /Impress, Marosvásárhely/ című néprajzi írásokat tartalmazó könyvét. /Antal Erika: Kapun belül, kapunk kívül. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Febr. 23-án Budapesten, a Magyarok Házában bemutatták Tőkés László református püspök két, újonnan megjelent kötetét, melyekben az elmúlt évtizedben megfogalmazott egyház- és kisebbségpolitikai írásait foglalta össze, illetve az 1989-es temesvári eseményeket elevenítette fel. A Remény és valóság című könyv az elmúlt tíz évet öleli fel, 1989-től 1999-ig. Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár a kötetről szólva hangsúlyozta: fontos lenne újra és újra átérezni az egykori félelmet, elszánást és az összetartozás érzését. "Ez a katarzis formálja a diktatúra által szétbomlasztott emberi tömeget újra politikai közösséggé" - fogalmazott. - A Temesvári mementó című kötet most kiadott első füzete azon a portréfilmen alapul, amelyet Deák Péter debreceni filmrendező készített a közelmúltban Tőkés Lászlóról. A könyv második részében a református püspök egykori bajtársai szólalnak majd meg. Tőkés László a sajtótájékoztatón kifejtette: "egyáltalán nem lehetünk nyugodtabbak a jövőt illetően, mint tíz évvel ezelőtt, de megadatott, hogy eséllyel megragadjuk a lehetőséget a további küzdelemhez". Mindkét említett kiadvány a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásában látott napvilágot. /Új Tőkés-köteteket mutattak be Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Az amerikai külügyminisztérium által az emberi jogok helyzetéről közzétett átfogó jelentés Romániára nézve nem tartalmaz súlyos kritikákat. Románia emberi jogi "bizonyítványában" a kisebbségek helyzetével foglalkozó fejezet kitért arra, hogy az 1996-os magyar-román alapszerződés előírásainak legnagyobb részét teljesítették. 1999-ben hatályba lépett a magyar nyelvű oktatásról szóló kormányrendelet, amely - Románia történelme és földrajza középiskolai oktatásának kivételével - általános és középiskolai szinten lehetővé teszi az államilag támogatott anyanyelvű oktatást. A hazai vallásszabadsággal foglalkozó részben olvasható, hogy miközben a román ortodox egyház domináns szerepet tölt be, 1999 folyamán csak kevés előrehaladás mutatkozott a korábban erős diszkriminációnak kitett görög katolikus egyház javainak visszaadása terén. /Amerikai jelentés az emberi jogokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Febr. 25-én ünneplik a bánsági írók korelnökük, Anavi Ádám költő 91. születésnapját. A Temesváron megjelenő Orizont irodalmi folyóirat szerkesztőségében tartandó ünnepségre írótársai mellett meghívták az örökifjú közéleti személyiség tisztelőit is. Anavi Ádám munkásságát Pongrácz P. Mária méltatja. /A bánsági írók doyenje. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./ Zsúfolásig megtelt az Orizont folyóirat szerkesztőségének nagyterme, amikor a 91 éves Anavi Ádámot ünnepelték. Versei magyarul és Demeter András István tolmácsolásában románul hangzottak el. A pályatársak nevében Pongrácz P. Mária, Serban Foarta, Mandics György és Andreea Babeti köszöntötték a költőt, írót, műfordítót. Dr. Neumann Ernő főrabbi Anavi Ádámot a bánsági szellem élő megtestesítőjének nevezte. Anavi zsidónak született, a magyar kultúra gyarapítója, lefordított művei, valamint saját műfordításai révén kapocs a különböző nemzetiségek szellemi öröksége között, egész munkásságával a humanista eszmék terjesztését szolgálja. /Költőt ünnepelt Temesvár tollforgató társadalma. . = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

Pécska Battonyával fenntartott testvértelepülési kapcsolata lehetővé tette, hogy február 27-én a Pécskai 2-es számú Iskolából összesen 40 tagú dal-, néptánc- és dramatikus játékot bemutató csoport szerepelhessen a battonyai zsűri és a népes közönség előtt. A pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület öt versmondója is fellépett. /Nagy István: Pécskaiak sikere Battonyán. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

A National bukaresti napilap febr. 16-i száma közölte Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt elnöke cikkét magyar papok és magyarországi cinkosaik próbálkozásairól, hogy Erdélyt elveszejtsék. Az oldalt Tőkés László fényképe uralta. Ugyancsak február 16-án a Curierul National is közölte Tőkés László portréját, mellette bőven idézte Bodor Pálnak a budapesti 168 Óra című hetilapban megjelent cikkét: a püspökség Partiumi Közlöny című, saját lapjának egyik számában nyolcszor szerepel Tőkés László, lehetne szerényebb és bölcsebb, továbbá sejtelmes utalás történik holmi pesti származású alapítványi forintmilliókra is. - A Tőkés László elleni, máig tartó támadások sorát C. V. Tudor indította el tíz évvel ezelőtt Romania Mare című újsütetű extremista hetilapjának 1990/7-es számában: már akkor azzal vádolta a püspököt, hogy az ország megcsonkítására tör. Virgil Magureanu most a Nationalban Tőkés László "hazaárulását" az egész romániai magyar klérus úgymond irredenta propagandájában próbálta beágyazni. Magureanu vádaskodását hirdette már tíz évvel ezelőtt, 1990-ben az akkor indult Romania Mare hetilap minden száma. Eugen Florescu, a Ceausecu-féle propagandagépezet egykori sajtófőnökének Demokratia című, rövid életű hetilapjának 1990. szeptember 3-i számában Radu Theodoru tartalékos ezredes Riadókészültség című cikkében ez állt: "A hungarizmus offenzívája olyan méreteket öltött, hogy türelmünk végére jutottunk. A készülő genocídium közömbösen hagyja a kormányt, nem talál megoldást a magyar revizionizmusra és Erdély létkérdéseire. A magyarság fegyverkezik Erdélyben, a magyar hadsereg rohamosztagokat készít föl külföldön" stb. Virgil Magureanu ezek szerint még akkor sem mondott újat, amikor pártjának 1999. júliusi konferenciája alkalmából azt nyilatkozta Kolozsváron, hogy "a 90-es évek elején létezett egy forgatókönyv, amelynek alapján a román államot meg kellett volna csonkítani". A most február 16-án közzétett Magureanu-féle Erdély-védő manifesztum összes vádpontjai fellelhetők az általa hat éven át vezetett Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ parlamenti jelentéseiben. - Magureanu azt állította a Nationalban, hogy a magyar cserkészeket románellenes szellemben nevelik, arra biztatva őket, állítsák vissza Szent István Nagy-Magyarországát, e célból papok katonai jellegű kiképzésben is részesítik őket. - Magureanu leleplezőnek szánt adata szerint Tőkés László püspök fennhatósága alatt Nagyváradon nyomda működik, itt készül a Partiumi Közlöny - ez utóbbit a budapesti 168 Óra is támadta, a közlöny Bodor Pál szerint Tőkés László szerénytelenségének megnyilvánulása. Barabás István megjegyezte: "tetszik bizonyos pesti és bukaresti köröknek vagy nem tetszik, tény: a nagyváradi püspökségi közlöny jó szolgálatokat is tesz kiadójának. 1998. június 22-én az Adevarulban Dobrin Suciu, az Iliescu-rendszer budapesti tudósítója cikket közölt a következő szenzációs címmel: Tőkés-Orbán titkos egyezség: a püspök a Romániával való kapcsolatok megmérgezésére kérte a magyar miniszterelnököt. Tőkés László másnap már nyilatkozott a súlyos vád ellen, ezt azonban az Adevarul nem közölte, hanem a Partiumi Közlönyben látott napvilágot, hogy pontról pontra cáfolja Dorin Suciu rendelésre írott koholmányát." Tőkés Lászlót támadni hazafias virtusnak számít: Iosif Veverca exmilicista főtiszt 1998. február 13-án azt nyilatkozta a román sajtónak, szívesen emlékszik vissza arra, hogy 1989. decemberében megütötte Tőkés Lászlót. /Barabás István: A választási hisztéria nyitánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./