Reizer Pál szatmári megyéspüspök márc. 9-én érkezett meg Bukarestből, a püspöki konferenciáról, ahol a pápa látogatásával kapcsolatban egyeztettek. Végleges döntés nem született a konferencián. Reizer Pál püspök elmondta: hívei várják a pápa erdélyi látogatását, de ha ez nem történik meg, akkor is hűségesek maradnak a pápához és elmennek Bukarestbe, a fogadására. - A püspök évek óta harcolt azért, hogy Szatmárnémeti történelmi főterén, a székesegyház előtt felállítsák Hám János püspök szobrát. A várost ma is azok az épületek határozzák meg, amelyeket ő emelt, mint a székesegyház., püspöki palota, az Irgalmas Nővérek zárdája, a konviktus és a többiek. Az óvodától a tanítóképzőig kiépítette az oktatás teljes vertikumát. - Reizer Pál beszámolt az 1990 óta eltelt időszak építkezéseiről: tizenöt kisebb-nagyobb templom, kápolna épült, emellett új lelkipásztori központ, lelkigyakorlatos ház, diákotthon, idős papok otthona, nővérotthon és más intézmény. - Az egyházmegye legnagyobb gondja a fogyás: egyre kevesebb gyermek születik, a kivándorlás tart Magyarországba, illetve Németországba. /Sike Lajos. Építő egyház kell, hogy legyünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13-14./ Hám János 1827-től 1857-ig, haláláig volt szatmári püspök.

"Radu Vasile miniszterelnök üzenete az 1848. március 15-i magyar forradalom évfordulóját ünneplő rendezvények résztvevőihez. Ebben - többek között - megállapította: "Közösségi emlékezetünk különböző, olykor egymásnak ellentmondó képet őrzött meg ezekről az eseményekről." "A korabeli románoknak és magyaroknak nem sikerült ésszerűen dönteniük és cselekedniük, a szenvedély pedig, amely gyakran felülkerekedett a józan észen, sok meg nem értéshez, ellenérzéshez és ellenségeskedéshez vezetett. De eljött az ideje annak, hogy bölcsebbek legyünk, megértsük, hogy közös a sorsunk." "Ezért illendő emlékeznünk, 1848 tavasza után, 1849 őszére is, amikor Balcescu és Kossuth a térség forradalmi mozgalmainak közelítésére törekedett, a szolidaritásnak, sajnos, kései példájaként." A jelenben "románoknak és magyaroknak igaz partnerként és egymásba bízó barátként kell egymásra találniuk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

Papp Attila /sz. Berettyókirályi, 1944. febr. 24./ Margittán élő magyartanár Margitta legjobb ismerője, monográfusa, néprajzkutatója. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végzett, Gálfy Mózes nyelvész professzor hatására lett nyelvész. Fábián Imrével /Nagyvárad/ kezdte el a néprajzi gyűjtést, népballadákat gyűjtöttek. Papp Attila Csillaghullás című, gyermekverseket tartalmazó kötete 1991-ben jelent meg, Nagyváradon. 1993-ban adták ki Libavonat című, szintén gyermekverseket tartalmazó kötetét, 1995-ben pedig Három dudán, egy hangon /Convex Kiadó, Nagyvárad/ című könyvét, ebben versei, fabulái, színpadi játékai olvashatók. Ezt követtet az Ireg macska kakasa /Didacta, Nagyvárad, 1996/. Papp Attila folyamatosan dolgozik Margitta monográfiáján és a város híres szülötteinek /Horváth Imre, Horváth János, Harag György/ munkásságával. /Albert Attila: Engem mindig jól büntettek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./

A Román Nemzeti Bank márc. 16-án 14 060 lejben állapította meg a dollár árfolyamát, márc. 17-én azután 14 900 lejben. A valutabeváltók 20 ezres árfolyamon kezdték kínálni a dollárt, majd 17-én 20-25 ezer lejért. Azonban szinte sehol sem lehetett dollárhoz jutni. Az ipar nem versenyképes, a mezőgazdaságban tisztázatlan a helyzet, a bankrendszerben korrupció tapasztalható. Ehhez hozzájárul, hogy Romániának idén törlesztenie kell adósságait. Egyes bankok évek óta terjesztik az inflációt, állapította meg Neményi József Nándor versenytanácsos. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ Év eleje óta 35 %-kal romlott a lej értéke a bankközi piacon. Romániában várhatóan hatalmas felvásárlási láz indul, ugyanakkor nagyarányú drágulás. /Összeomlott a lej. = Magyar Hírlap, márc. 18./

"Carmen Podgorean külügyi szóvivő márc. 17-i sajtóértekezletén közölte, hogy az uniós tagállamok belügy- és igazságügy-minisztereinek március 12-i tanácsán ismét szőnyegre kerültek ama szabályozások, amelyek megerősítik a vízumkényszert az EU-ba utazó egyes harmadik országok állampolgárai esetében. A Romániát is feltüntető "fekete listát" tartalmazó szabályozás 1995 óta van érvényben. Az Európai Bizottság az egyedülálló döntőképes közösségi mechanizmus, a mai napig nem módosította e szabályozást, így hazánk és Bulgária változatlanul megkülönböztetett bánásmódban részesül más társult országokhoz viszonyítva. /Schengeni vízumkényszer. Maradtunk a fekete listán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./"

"Márc. 17-én Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnöke bemutatta az SRI 1998-as évre vonatkozó jelentését. Emil Constantinescu elnök nagyon jónak tartja az SRI vezetőinek munkáját. Georgescu szerint az állambiztonságot fenyegető tényezők között szerepel a gazdasági bűnözés, a bankok terén történő visszaélések. Az államfői dicséret ellenére állítólag személyi változások várhatók a titkosszolgálat vezetésében. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./ A Cotidianul Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökének, az 1998-as évre vonatkozó jelentéséről tudósított. A lap a SRI aktivitását ellenőrző parlamenti bizottság nem-megnevezett tagjára hivatkozva, kijelenti: "a jelentés tartalmaz a magyar kisebbség autonómia törekvéseire vonatkozó információkat is". Kiemelhető, hogy a "forrás" az autonómiatörekvéseket "a nemzet biztonsága szempontjából rendkívül súlyosnak" nevezi, és egy lapon emlegeti a "terrorista akciókkal". A lap egy másik cikkében a Román Nemzeti Egységpárt, az elmúlt napokban rendszeressé vált magyarellenes kirohanásáról cikkezett. Lazar Ladariu PUNR-s képviselő "a magyarok elveszik Erdély" témájú felszólalásában azt nyilatkozta: "a kétnyelvű táblákat én veszem le, bárhol találok egyet. Ezt tisztán mondom, hogy mindenki tudja ki a tettes". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 18. 53. sz./"

"A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia márc. 8-i üléséről tájékoztatást adott ki a papok és a hívek részére. A Püspökkari Konferencia több ízben meghívta a pápát A román ortodox egyház elképzelése az, hogy csak Bukarestbe hívja meg a pápát. A márc. 8-i tájékoztatója pontatlan adatokat tartalmaz, például: "a Szentatya romániai látogatásának helyszínét január 15-én határozták meg". Valójában a megbeszélések még mindig nem zárultak le. A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia kéri, hogy ne korlátozzák térben és időben a pápalátogatását. Az ökumenikus légkör nem zárja ki, hogy a pápa Kolozsvárra is ellátogasson. A katolikus püspökök arra kérik híveiket, ha a pápa mégsem látogat el Erdélybe, akkor vegyenek részt a bukaresti együttléteken. Az ortodox egyházat pedig arra kérik, hogy tegyék lehetővé: az erdélyi, moldvai, havasalföldi katolikusok saját otthonukban fogadhassák a Szentatyát. /A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia sajtóközleménye. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 21. - átvette: Keresztény Élet (Budapest), márc. 21./ A Román Patriarchátus Sajtóirodája márc. 8-i közleménye szerint a pápa látogatásának helyszínét jan. 15-én állapították meg. Ezért érthetetlen, hogy "az eredeti megegyezéshez hű román ortodox egyházat igazságtalan és megalázó nyomás és szemrehányás éri azon indokkal, mintha korlátozni akarná a pápa romániai látogatásának helyszínét és időtartamát." "A látogatás esetleges sikertelenségéért azokat terheli a felelősség, akik ártanak a két egyház közötti ökumenikus és testvéri kapcsolatoknak." /A Román Patriarchátus Sajtóirodájának közleménye. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 21./"

"A magyar kormány azt szorgalmazza, hogy az EU listáján vízumköteles országokként szereplő Románia, Ukrajna és Jugoszlávia közül legalább Romániával szemben tegyenek kivételt, s vegyék le a tilalmi listáról. Keresik ugyanakkor az uniós előírásokkal összhangban lévő más megoldásokat is, a kettős állampolgárság megadása azonban továbbra sem merül fel. Budapest elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a magyar hatóságok a Magyarországgal szomszédos államok polgárai számára csak Magyarország területére érvényes "nemzeti vízumot" állítsanak ki. Az is elképzelhető, hogy a csatlakozási tárgyalásokon a magyar fél átmeneti könnyítéseket fog kérni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy az Európai Unió vízumpolitikájának átvétele előtt a magyar kormány egyeztette elképzeléseit az RMDSZ vezetőivel. Markó januári budapesti látogatása során Orbán Viktor kormányfővel és Németh Zsolt külügyi államtitkárral is tárgyalt a romániai magyarságot igen érzékenyen érintő kérdésről. Orbán Viktor biztosította arról, hogy az EU-val folytatott tárgyalások során Magyarország sajátos helyzetét érvényesíteni kívánják. A szövetségi elnök rámutatott: az optimális megoldás az lenne, ha Románia lekerülne az EU-tagországok vízumkötelezettségi listájáról. Ha ez nem lehetséges, más megoldást kell találni. A romániai magyarság számára az 1989-es fordulat legnagyobb eredménye az, hogy akadálytalanul utazhat, s kapcsolatot tarthat magyarországi személyekkel és intézményekkel. A megoldásnak olyannak kell lennie tehát, hogy ez a kapcsolattartás ne nehezüljön. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: "Nemzeti vízum" bevezetését fontolgatja Budapest Markó Béla: A jövendő magyar vízumpolitikának biztosítania kell a kapcsolattartás lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

A bolgár, a görög, a macedón, a román és a török külügyminiszter Bukarestben tanácskozott a koszovói válságról, márc. 20-án nyilvánosságra hozott nyilatkozatuk szerint a válság békés rendezését szorgalmazták. A Délkelet-európai Együttműködés (CSEE) elnevezésű regionális szervezet öt tagállama a koszovói válság békés megoldását szorgalmazza, de ha a nemzetközi közösség amellett dönt, hogy katonai beavatkozásra van szükség Koszovóban, támogatni fogja ezt a lépést. - A román és a bolgár külügyminiszter ehhez hozzáfűzte, hogy Bukarest és Szófia csak humanitárius támogatást nyújt a NATO-nak, katonait nem. - Az öt külügyminiszter egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a CSEE két másik tagállama - Jugoszlávia és Albánia - nem fogadta el a bukaresti találkozóra szóló meghívást. /A koszovói válság békés megoldását sürgeti a Balkán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolt március 15-e alkalmából a horvátországi Csúzán tett látogatásáról, majd kiemelte: "az a néhány tízezres [horvátországi] kisebbség azt üzeni nekünk, hogy van túlélés, van megmaradás, hogy a szülőföldön meg lehet és meg kell kapaszkodni". Az RMDSZ politikájára vonatkozó kérdésre válaszolva Markó leszögezte: "nem lehet rózsaszínű üzeneteket fogalmazni saját közösségünknek, de azt sugallni, hogy nem mentünk semmire, és nem is fogunk semmire menni, véleményem szerint hazugság". Arra a felvetésre, hogy egyes román politikusok a koszovói és az erdélyi helyzet között párhuzamot vonnak, Markó hangsúlyozta: "nem hasonlítgatni kell a két helyzetet, hanem méltányolni azt, hogy a romániai magyarság politikai eszközökkel kíván a maga helyzetén változtatni". /Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./"

"A Romániai Magyar Szó aláírás nélküli hír közölt arról, hogy a kolozsvári Szabadság napilap a Krónika helyi mellékleteként "és nem független kiadványként láthat napvilágot". A hír hamis, és ellenőrizetlen információn alapul, de nem légből kapott. Való igaz ugyanis, hogy az országos napilapot kiadni készülő magyarországi befektetőcsoport megkereste ajánlatával a lapot, de erre a Szabadság választ még nem fogalmazott meg, és nem is biztos, hogy fog. Emiatt az RMSZ híroldalában közölt anyag első mondata nemcsak valóságtartalmánál fogva kifogásolható, hanem szakmailag azért is, mert kétértelműséget tartalmaz. Pontatlan a cikkben az, hogy a Szabadság Kft.-t létrehozó személyek lennének a kft. jelenlegi társtulajdonosai. A legfájóbb az, hogy a Szabadság vezetőségét az RMSZ nem kereste meg a kérdésben, annak álláspontját nem foglalta bele az írásba. Az RMSZ sajtóetikából elégtelenre vizsgázott. Egy biztos: Kolozsvárnak és környékének továbbra is lesz napilapja, nem mellékletként. A Szabadság Szabadság marad. /Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője: A Szabadság Szabadság marad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Márc. 23-án a magyar parlament napirendre tűzte a Magyar Állandó Értekezletről szóló határozati javaslat vitáját. Németh Zsolt államtitkár arról beszélt, hogy a február végi budapesti találkozónak ? amelyen döntöttek az értekezlet felállításáról - , kedvező visszhangja volt mind a határon túli magyarságnál, mind a környező államok kormányainál, mind nemzetközi szinten. Az államtitkár a fórumot a nemzetpolitikának az euroatlanti integrációval és a szomszédságpolitikával történő összehangolásának helyeként említette. A vitában Csapody Miklós (MDF) azt közölte, hogy frakciója az indítványt "magáénak érzi és támogatja", kifejezve egyben reményét, hogy az értekezlet biztosítja az egyenrangú és tartalmas konzultáció lehetőségét. Szent-Iványi István (SZDSZ) sikeresnek értékelte a februári magyar-magyar konferenciát, amelyen ? szavai szerint ? józan kompromisszumok születtek. Közölte: a megalakuló bizottságok jelentik annak a garanciáját, hogy az értekezlet gyakorlatban is ki tudja fejteni tevékenységét. Surján László (Fidesz) meg van győződve, hogy az értekezlet felelősséggel fogja végezni munkáját. Csurka István (MIÉP) az összetartozás gondolatára hívta fel a figyelmet: Minden magyar felelős minden magyarért! Horváth Béla (FKGP) a kisgazdapárt nevében azt javasolta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet őszi találkozójának napirendjén szerepeljen a millenniumi rendezvények ügye. Tabajdi Csaba (MSZP) támogatva az állandó értekezlet megalakulását, kijelentette: a februári magyar-magyar konferencia ? többek között ? azért lehetett eredményesebb az 1996-os hasonló rendezvénynél, mert a jelenlegi román, illetve szlovák vezetés nem a kisebbségek feje felett dönt. Az Országgyűlés 303 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet megalakulásához kapcsolódó feladatokról szóló határozati javaslatot. Eszerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy biztosítsa az értekezlet működési feltételeit. Évente legalább egy alkalommal számoljon be az Országgyűlésnek a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról, beleértve a Magyar Állandó Értekezlet ajánlásainak végrehajtását is. - Orbán Viktor miniszterelnök, szokásos szerda reggeli rádióinterjújában örömtelinek nevezte, hogy az Országgyűlés márc. 23-án egyhangúlag, pártpolitikai különbségek nélkül döntött a Magyar Állandó Értekezlet felállításáról. Elmondta: a bizottság feladata az lesz, hogy egy-egy fejleményt, kormányzati, vagy parlamenti döntést a kárpát-medencei magyarság egésze szempontjából elemezzen és szükség esetén változtatásokat is javasoljon. A legfontosabb célkitűzések közül a határon túli magyarság óvodától egyetemig tartó anyanyelvi oktatásának megteremtését és az egyházi ingatlanok visszajuttatását nevezte meg Orbán Viktor. /Az Országgyűlés jóváhagyta a Magyar Állandó Értekezlet intézményét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./"

"Belgrád márc. 22-én "a Jugoszlávia elleni NATO agresszió lehetséges politikai és katonai következményeire" figyelmeztette Bukarestet. Javier Solana NATO-főtitkár márc. 25-én a Radu Vasile miniszterelnöknek küldött üzenetében elfogadhatatlannak minősítette a Románia címére küldött jugoszláv fenyegetést. Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök elmondta, hogy továbbra is érvényben van az a határozat, amelyet a román parlament tavaly október végén hozott a NATO esetleges koszovói beavatkozásával kapcsolatban. A parlament többséggel jóváhagyta, hogy a NATO légiereje rendkívüli esetekben igénybe vegye a román légteret, illetve elvi felhatalmazást adott ahhoz, hogy Románia fegyvertelen alakulatokkal részt vegyen az esetleges koszovói békefenntartó és humanitárius akciókban. Ugyanakkor Ioan Mircea Pascu, a képviselőház védelmi bizottságának RTDP elnöke kifejtette: Románia nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, s a tavalyi elvi döntést a parlamentnek most a konkrét helyzetet figyelembe véve ismét meg kell erősíteni. Az ellenzéki pártok közül a Román Nemzeti Egységpárt márc. 23-án ismételten leszögezte, hogy Románia semmilyen formában nem vehet részt egy Jugoszlávia elleni támadásban. /Jugoszláv fenyegetés Romániának A NATO védelméről biztosított Solana főtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

Marosszentgyörgyön az általános iskolában 1992-ben alakították meg a Szőcs Kálmán Irodalmi Kört. Azóta számos rendezvényt tartottak. a kör diáklapot is kiad, a címe: Bűvös Penna. / Bűvös Penna. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

"Sántha Attila /sz. Kézdivásárhely, 1968/ Kolozsváron él, megjelenés előtt áll második verseskötete. A Kolozsvárott megjelenő Előretolt Helyőrség irodalmi folyóirat felelős szerkesztője. A lap szerkesztőségének munkáját 1996-ban Sziveri János díjjal ismerték el. A transzközép meghirdetésével ki akartak törni a "transzilvanizmus bűvöletéből", ez az irodalom bizonyos fokú modernizálásával járt. Kovács András Ferencék is közelítették az erdélyi irodalmat a magyarországihoz. Sántha Attila hangsúlyozta: "nem minden tetszik nekünk a magyarországi irodalomban." A transzközép csak eszköz volt. "Egy irányzatként működő, de nem irodalmat akartunk létrehozni" - vallotta. "Annyi év után be lehet vallani, hogy az egész egy nagy blöff volt", ismerte el. "Amikor megjelent a transzközép kiáltványa, elhatároltuk magunkat a posztmoderntől és a moderntől, hogy ne mondhassák: visszatértünk hozzá." A posztmodernre az irónia jellemző, valamint a történet hiánya. A transzközép ezzel szemben azt monda, hogy a történet lehetséges. Nem léptek be a József Attila Körbe, mert a JAK a határon túli írókat csak tiszteletbeli tagként sorolta be. Beléptek viszont a tavaly alakult Fiatal Írók Szövetségébe, annak Sántha Attila elnökségi tagja. - A magyar posztmodern irodalmat a "nem"ekre tett hangsúly jellemzi. Nem lehet történetet írni, nem lehet semmi értelmeset csinálni, az egésznek semmi tétje sincsen. "Ennek az a következménye, hogy az ilyen szövegeket olvasva halála unjuk magunkat." - György Attila közelmúltban indult prózaíró szintén a történethez nyúlt vissza. /Haklik Norbert: Fölkavartuk az erdélyi irodalom állóvizeit. = Napi Magyarország, márc. 27./"

Radu Vasile miniszterelnököt március 26-án szívbántalmak miatt kórházba szállították, infarktuson esett át. A kormány irányításával ideiglenesen Valeriu Stoica igazságügyminisztert bízták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

"Márc. 27-28-án Szovátán tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületek (MÚRE) tisztújító közgyűlését. A kétnapos tanácskozáson áttekintették a romániai magyar sajtó helyzetét, módosították a mintegy 500 romániai magyar újságírót tömörítő MÚRE alapszabályzatát, és megválasztották a testület új vezetőit. Az egyesület új elnöke: Csép Sándor, az RTV kolozsvári magyar adás főszerkesztője /Az eddigi elnök Ágoston Hugó volt/. - A közgyűlés alkalmával átadták a MÚRE 1998-as díjait. Életműdíjat kapott Szőcs István neves kolozsvári író, újságíró, akinek az idén munkássága elismeréséül Aranytollat adományozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is. /Csép Sándor a MÚRE új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Ügyvezető elnök a marosvásárhelyi Gáspár Sándor maradt, az írott sajtóért felelős alelnöknek a nagyváradi Szilágyi Aladárt választották. Az elektronikus média bizottságát is vezető alelnök Boros Zoltán lett. A további négy állandó szakbizottság közül a médiapolitika "tárcája" ismét Magyari Tivadaré. A tisztújítás folytatásaként megválasztották a MÚRE területi megbízottjait: a Kolozs megyei felelős Makkay József lett. /MÚRE-közgyűlés Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./"

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke funkciójának betöltése előtt átszervezte budapesti ügyvédi irodájának munkamenetét, hogy több időt tölthessen Marosvásárhelyen. Ügyvezető elnöknek Szente Ibolyát nevezete ki, aki évtizedeken keresztül az orvosi egyetem rektori titkára volt. Sürgős teendő a székház használhatóvá tétele, ugyanúgy fontos az RMDSZ májusi kongresszusára való felkészülés. Abszurd helyzet, hogy Marosvásárhelynek nincs önálló magyar középiskolája. A megoldás az lehetne, ha a református egyház visszakapná közel ötszáz éves iskoláját, a Bolyai Farkas Líceumot. - Kincses Előd elmondta, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazása miatt feljelentette a bukaresti Adevarul két munkatársát és főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut, továbbá Dorin Suciu marosvásárhelyi tudósítót. - Az RMDSZ megújulását a pragmatikus radikális politizálásban látja, a két eltérő /pragmatikus és radikális/ politizálási stílus között állandó kapcsolatnak kell lennie. A jelenlegi RMDSZ erre képtelennek bizonyult. - Fel kell hagyni a reagáló politizálással, hangsúlyozta Kincses Előd. - Megválasztása óta folyamatosan támadja személyét a marosvásárhelyi magyar napilap, a Népújság. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Kincses Előddel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./

Márc. 30-án a parlament együttes ülésén nyilatkozatot fogadott el a koszovói helyzetre vonatkozó román álláspontról. A román parlament aggodalmát fejezte ki az ország szomszédságában zajló események miatt. A válság megoldása csakis politikai lehet. olvasható a nyilatkozatban. Sürgetik azon feltételek megteremtését, amelyek szükségesek a tárgyalások újrafelvételéhez. Be kell szüntetni a koszovói albánok elleni atrocitásokat. A nyilatkozat újra hangsúlyozta a román állam NATO-integrációs törekvéseit. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Az RMDSZ májusra összehívott VI. kongresszusán várhatóan Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke és Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke indul jelöltként a szövetségi elnöki posztért. Erdély-szerte zajlanak az RMDSZ megyei és területei szervezeteiben a tisztújító, illetve kongresszusi küldöttválasztások. Az eddigi megyei és területi gyűléseken Markó Béla, illetve Kincses Előd jelöltségének támogatása mellett döntöttek az egyes szervezetek. Az Arad megyei szervezet, ahol Cziszter Kálmán személyében új megyei elnököt választottak, a küldöttgyűlés Markó jelölését támogatta. Szatmár megyében Markó Béla jelölése mellett döntöttek. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlésén Kapy Istvánt, Nagyvárad alpolgármesterét választották megyei elnöknek /eddig Varga Gábor volt az elnök/. A Háromszéki Képviselők Tanácsa a kézdivásárhelyi születésű Markó Béla elnökjelöltségét támogatja. Hasonló döntést hozott az Udvarhely széki szervezet is. Az RMDSZ Fehér megyei szervezetének nagyenyedi tisztújító közgyűlésén nem történt elnökváltás: dr. Brendus Gyulát újraválasztották eddigi tisztségébe. /Támogatók és támogatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Életének 68. évében márc. 30-án elhunyt Bernben Gosztonyi Péter történész. 1956-ban, a forradalom leverése után hagyta el Magyarországot. 1963-tól nyugalmazásáig, 1997-ig volt a berni Kelet-Európai Könyvtár munkatársa. Elsősorban a második világháborúval kapcsolatos magyar események szakértője volt. /Népszabadság, ápr. 1./

"A 17 romániai nemzeti kisebbség képviselői márc. 31-én úgy döntöttek, hogy módosító indítványt terjesztenek a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága elé a választási törvényre vonatkozólag. Ennek a kezdeményezésnek az elfogadása lehetővé tenné, hogy a romániai nemzeti kisebbségek több választási körzetben is elhelyezhessék jelöltjeik listáját. /Több parlamenti képviselőt óhajtanak a romániai nemzeti kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ Márc. 31-én három fontos problémát tárgyalt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa: a faji, nemzeti, nyelvi, etnikai eredet vagy vallási hovatartozás alapján történő (hátrányos) megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló törvénytervezetet; a nemzeti kisebbségek jelenlétét a romániai tömegkommunikációban; valamint az országos választási törvény módosítását a nemzetiségek parlamenti képviselőinek jelölésével és megválasztásával kapcsolatosan. A törvénytervezetről folytatott vita fölvetette a kérdést: a nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés kihágás-e, vagy bűntett? A törvénytervezet készítői kihágásnak tekintik. Erőszakos kitelepítésért, áttelepítésért, asszimilációért például bírságot írnak elő, amit az elkövető vidáman kifizet, s folytatja művét zavartalanul. A tervezet csak az állami tisztviselőket, hatósági közegeket szankcionálja, holott az új kisebbségügyi miniszter véleménye szerint is e szankciók hatályát ki kell terjeszteni természetes személyekre, sőt, ami nagyon fontos, csoportokra, illetve csoportosulásokra is. Eckstein-Kovács Péter hiányosságként említette azt is, hogy alacsony a tervezet szerint megítélhető jóvátétel: maximum 3 havi fizetés. Arra is figyelmeztetett a miniszter, hogy a készülő jogszabály ne zavarja a gazdasági tevékenységet. Például alkalmazás esetén valóban ki kell zárni a nemzeti megkülönböztetést, de érintetlenül kell hagyni a lehetőséget, hogy a vállalkozó azt vegye fel, aki szakmai rátermettség tekintetében a legmegfelelőbb, illetve annak ígérkezik. Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint a megkülönböztetés bűntettként való besorolását meg lehet oldani a Büntető Törvénykönyv folyamatban lévő módosítása keretében is. Itt kell bevezetni azt, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni megtorlás terjedjék ki a fizikai személyekre és csoportokra is. A második kérdés vitája során két megállapítás kristályosodott ki: a közszolgálati televízió és a nemzeti kisebbségi szervezetek kapcsolatai korrektek, viszont elégtelenek. Továbbá: az alkalmazott nem nézheti a nemzetiségeknek szóló adást, mert azt továbbra is a 2. műsoron, a déli órában sugározzák, amikor ő még a munkahelyén van. A harmadik kérdésben a Nemzeti Kisebbségi Tanács tagjai megegyeztek: kérik a választási törvény megváltoztatását olyan értelemben, hogy a kisebbségi szervezetek számára lehetővé tegyék az egységes országos lista szerinti jelölést, illetve szavazást is, a megyei listák szerinti mellett. Így nem vész el a nemzetiségi jelölteknek járó szavazat; s valóban a nemzetiségi szervezetek jelöltjeinek jut az - nem pedig másoknak, miként 1996-ban az albánok és a görögök szavazataival történt. /Törvény - a hátrányos megkülönböztetés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"

Ápr. 4-én, 70. életévében elhunyt Balogh Dezső nyugalmazott egyetemi tanár. Ápr. 8-án temették el a Házsongárdi temetőben. Marosvásárhelyen végezte a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen, magyar szakon szerzett diplomát. Az akkori kolozsvári napilap, az Igazság szerkesztőségében kezdte pályafutását, majd az egyetemen a magyar nyelvészet tanára lett. Doktori disszertációját Horváth István szókincséből írta /ezzel az erdélyi magyar irodalom első teljes körű költői szótárát készítette el/. /László Ferenc: Búcsú a magyar nyelv szerelmesétől, dr. Balogh Dezsőtől /1930-1999/. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Balogh Dezső /Mezőcsávás, 1930. jan. 22. - Kolozsvár, 1999. ápr. 4./ az egyetemen tanított 1959-től 1995-ig.

"Nyílt levél jelent meg az Erdélyi Naplóban. A címzettek: Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A szerzõ, Ferenczes István csíkszeredai író, a Székelyföld fõszerkesztõje a Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozóra utalva leírta: hiányérzete van, mert a találkozónak volt egy nagy hiányzója, mégpedig a moldvai csángómagyarok képviselõje. A szerzõ a húsz-harminc ezres magyarországi románság elementáris jogának nevezte a gyulai ortodox püspökség megalakulását, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a moldvai csángómagyarok nemcsak jogilag, politikailag, hanem fizikailag is veszélyeztetettek. Ferenczes István a következõ megállapítással zárta nyílt levelét: "A Vatikán a moldvai csángómagyarokat mint magyarokat leírta". Végezetül pedig felteszi a kérdést: "Leírta volna a moldvai csángómagyarokat Magyarország is, a jelenlegi magyar kormány is?" Az MTI-Press továbbította a kérdést a nyílt levél egyik címzettjének, Németh Zsolt külügyi politikai államtitkárnak.- A kérdés ilyen felvetése is botorság, mert a FIDESZ ellenzéki korában, és kormányzati erõként is mindig támogatta a moldvai csángómagyarok ügyét - válaszolta Németh Zsolt. - Orbán Viktor a FIDESZ elnökeként a '90-es évek elejei nagy árvíz idején fontosnak tartotta, hogy elmenjen Szabófalvára, Lészpedre és a többi, csángók által lakott településre. A FIDESZ lehetõségei szerint megteremtette a csángómagyar közösség támogatásának feltételeit. Azt sem szabad feledni, hogy minden lehetséges fórumon igyekeztünk felhívni a világ figyelmét a moldvai csángómagyarok sanyarú sorsára. - Ezek szerint nincs ok panaszra? - Tulajdonképpen arra a kérdésre kellene pontos választ adni, hogy kellõképpen képviseli-e a csángómagyarok ügyét az RMDSZ, a magyar kormány és a világ összmagyarsága. A magam részérõl a kormány nevében is elismerem, hogy nagyon komoly adósságaink vannak a moldvai csángómagyarsággal szemben, de az ügy az RMDSZ kompetenciájába tartozik. Nem akarok pálcát törni az RMDSZ felett, mert meggyõzõdésem, hogy számos erdélyi magyar politikus képviseli a csángómagyarok érdekeit. Kötõ József mellett megemlítem Eckstein-Kovács Pétert, aki napirenden tartja az ügyet a kisebbségi minisztérium részérõl, de tudom, hogy Szilágyi Zsolt képviselõ is interpellált a kérdésben. - A budapesti magyar-magyar találkozón viszont nem voltak jelen a csángómagyarok képviselõi. - Az Állandó Magyar Értekezlet jól átgondolt jogi struktúra szerint mûködik, amely kimondja: a találkozó ülésein a legitim parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkezõ magyar politikai erõk vesznek részt, és véleményem szerint jogi értelemben az RMDSZ-nek a feladata képviselni a moldvai csángómagyarok érdekeit. - Csángómagyar kérdésben mit tehet a magyar kormányzat? - A moldvai csángómagyarok helyzete nem megnyugtató. Támogatjuk azt a törekvésüket, hogy szabadon vállalhassák identitásukat, hiszen ez a célja a Csángómagyar Szövetségnek is. Tudjuk, komoly nehézségekbe ütközik a magyar anyanyelvû oktatás. A magyar nyelvû szentmisék tartásához a katolikus egyház is ellentmondásosan viszonyul. Példák bizonyítják, amíg egy erdélyi plébános vállalja, hogy magyarul misézzen a moldvai csángómagyaroknak, addig ezt ott sokszor a saját papjaik tiltják meg. - Az Önhöz is címzett nyílt levélben ez áll: "A húsz-harminc ezres magyarországi románságnak joggal adott püspökség ellenében talán lehetett volna számukra is kérni egy-egy magyar nyelvû misét és anyanyelvük oktatását." - Hadd kérdezzem meg: kinek kell kérni? A magyarországi románságnak azért tudtuk teljesíteni ezt az igényét, mert azt világosan megfogalmazták. Ebben a helyzetben is az az alapvetõ kérdés, hogy artikulálódik-e vagy sem egy közösségnek az igénye. Nem tartom helyesnek, hogy egymáshoz méricskéljük a különbözõ jogokat. Valamely közösséget nem attól függõen illet meg bármilyen jog, hogy milyen a helyzet a szomszéd országban, hanem azért jogosult bizonyos jogok gyakorlására, mert létébõl és emberi minõségébõl fakad, hogy szabadon vállalhassa önmagát. Más kérdés, hogy amennyiben egyértelmûen megfogalmazódik egy közösség igénye, az adott kormányzat igyekszik-e annak eleget tenni. - Már tudjuk, hogy a pápa nem látogatja meg erdélyi híveit. Volt e szándéka, eszköze a magyar külügyi tárcának, amellyel befolyásolhatta volna a pápa tervezett romániai látogatását? - A legkülönbözõbb módon kifejezésre juttattuk a véleményünket. Fontosnak tartjuk most is, hogy a katolikus egyházfõ keresse fel az egymilliónál is több erdélyi római- és görög katolikust. Ez hozzájárulhatna az ortodoxia és a katolicizmus közötti együttmûködés kiteljesedéséhez, valamint a nemzetiségi választóvonalak lebontásához is. - Tervezik e a külképviselet bõvítését, nevezetesen is: mikor lesz magyar konzulátus Csíkszeredán? - A kormány fontosnak tartja a külképviseleti rendszer bõvítését. Javasoltuk, hogy létesüljön konzulátus Csíkszeredán. A székelyföldi konzulátus nemcsak azért indokolt, mert oda nem terjed ki a kolozsvári konzulátusunk joghatálya, hanem azért is, mert itt él több mint félmillió magyar. Brassóban és Temesvárott is szeretnénk képviseletet nyitni és azt már elmondhatom, hogy Konstancában napokon belül megnyílik (lapzártakor már meg is nyílt - a szerk.) a tiszteletbeli magyar konzulátus. Felajánlottuk román kulturális intézet létesítését bármelyik magyarországi városba. - Az utóbbi idõben gyakran került szóba a kettõs állampolgárság. Mi errõl az Ön véleménye? Egyáltalán: a kormány foglalkozik e a kettõs állampolgárság valamilyen módon való megadásával? - A kettõs állampolgárság mögött alapvetõen két dolog húzódik meg: az egyik a határátlépés ügye, a másik pedig a magyarországi jogi helyzet. A problémamentes határátlépés többféleképpen is megoldható, abban az esetben is, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. A legkézenfekvõbb az lenne, ha továbbra is fennmaradna a vízummentesség az EU tagországok irányában, mint ahogy Szlovákia esetében jelenleg is így van. Románia esetében is ezt az eredményes határõrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a vízumot nem azért találták ki, hogy megakadályozza a magyar- magyar kapcsolattartást. Már az Európai Unióban is vannak "nemzeti vízumok", ezek öt évre lehetõvé teszik a tetszõleges alkalommal történõ belépést, sõt a munkavállalást is fél éven belül 90 napos idõszakra. A kettõs állampolgárság gondolata mögött, sajnos, ott bujkál az a fájdalom is, hogy a határon túli magyarok sok esetben csak turistának érzik magukat az anyaországban. Ezen az állapoton kell változtatni! Meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy oktatási-kulturális és más jellegû többletjogokat kapjanak a határon túli magyarok. A frissen létrehozott Állandó Magyar Értekezletre és annak szakmai bizottságaira vár a feladat, hogy meghatározzák azokat a jogi és jogszabályi feltételeket, amelyek biztosítani fogják ezeket a többletjogokat. /MTI-Press/ /Válasz egy erdélyi nyílt levélre: Többletjogokat kaphatnak a határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"

Az egyre nehezebb anyagi helyzetben a színházaknak igazodniuk kell az új pénzügyi kihívásokhoz, kommerszdarabokkal kell elébe menni a gondoknak, fejtette ki Interjú Béres András, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója. A zenés előadásoknak is művészi színvonalon kell megjelenniük. Marosvásárhelyen járt Caramitru miniszter, Béres András azt szorgalmazta, hogy a költségvetés összeállításánál vegyék figyelembe, hogy itt két társulatról, egy magyarról és egy románról van szó. - A társulat Kolozsváron fog vendégszerepelni, majd ápr. 25-én Budapesten. /Lokodi Imre: Interjú Béres Andrással, a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatójával. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

"A kolozsvári ügyészség írásban értesítette Sabin Ghermant, hogy nem indítanak bűnvádi eljárást ellene abban a "hazaárulás-ügyben", amelyet az RTDP, NRP és RNEP helyi szervezete próbált meg a fiatal tévészerkesztő nyakába sózni. Vasile Chis, Kolozsvár főügyésze kiemelte, hogy az Elegem van Romániából kiáltvány és általában Sabin Gherman véleménynyilvánításai nem olyan természetűek, hogy Románia területi egységét veszélyeztetnék. - Mivel az ügyészség "ártatlannak" talált - mondta Gherman -, elhatároztam, hogy most én verem el a port a "hivatásos nemzetmentőkön": Húsvét után beperelem őket becsületsértés, rágalmazás és zaklatás vádjával. Kíváncsi vagyok, milyen képet fognak vágni hozzá? /Szabó Csaba: Már nem "hazaáruló" Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Ápr. 8-án Bukarestben bemutatták az RMDSZ megrendelésére készített felmérés eredményét, melyet a romániai magyarság körében készített a kolozsvári székhelyű Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja. A közvélemény-kutatás a romániai magyarok közérzetét, jelenlegi életkörülményeit, politikai opcióit, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának megítélését, a szövetség döntéshozó és végrehajtó testületeiről, a román-magyar viszony alakulásáról, a Bolyai-egyetem ügyéről alkotott véleményét mérte fel. a romániai magyarság 67 %-a úgy véli, hogy az ország rossz irányba halad /az össznépességre vonatkozóan hasonló választ adott a megkérdezettek 74 %-a/. Egyre nehezebb mozgósítani a magyar közösséget, ugyanis a megkérdezettek 45 %-a nem jelenne meg a következő vasárnap megrendezett választásokon; ugyanakkor a szavazni szándékozók döntő többsége (88%) az RMDSZ-re szavazna. A romániai magyarok döntő többsége a kormányban maradás mellett foglalt állást" (78,8%); csak 9,1% szeretné a kormányból való kilépést. Ezen felül, a megkérdezettek 71%-a úgy véli, hogy amióta az RMDSZ kormányon van, nagymértékben a romániai magyarság gondjaival foglalkozik. A magyarság a legjobban az egyházakban /85 %/, a magyarországi tévéadókban és az RMDSZ-ben /77 %/ bízik. A megkérdezettek 65 %-ának fogalma sincs az RMDSZ-ben levő platformokról. A megkérdezettek a magyar tisztségviselők közül Markó Béla elnök tevékenységével a legelégedettebbek /74 %/, őt követi Tőkés László tiszteletbeli elnöke /59 %/, az RMDSZ parlamenti frakciója /59 %/, Takács Csaba ügyvezető elnök /51 %/. Az RMDSZ-politikusok között a sorrend: Frunda György /56 %/, Markó Béla /55 %/, Tőkés László /39 %/ és Verestóy Attila /25 %/. A Bolyai Egyetemet illetően a megkérdezettek 79,3 %-a szerint az önálló magyar egyetem létrehozásáról nem szabad lemondani. A romániai magyarok 31 %-a olvas rendszeresen helyi magyar napilapot. /Felmérés = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9., 10./"

Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Továbbra is Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, miután a szervezet küldötteinek kevesebb mint kétharmada szavazott leváltása mellett a zárt ajtók mögött tartott kétnapos budapesti küldöttgyűlésen. A titkos voksolást azon bizalmatlansági indítvány alapján tartották, amelyet az MVSZ nyugati régiójának több tagja fogalmazott meg. Az anyaországi régióból öten igennel, 41-en nemmel voksoltak. A nyugati küldötteknél ugyanez az arány 73, illetve 15 szavazat. A kárpát-medencei régióban 19-en támogatták, 41-en ellenezték Csoóri Sándor felmentését. A kezdeményezők négy pontban összesen 30 kifogást fogalmaztak meg Csoóri Sándor személye ellen. Ezek között szerepel a vezetésre való alkalmatlanság, a szövetség működésének akadályozása, a nyugati régió egyenlőtlen kezelése, valamint több pénzügyi probléma, például vélelmezett pénzpocsékolás, felülköltekezés, indokolatlannak tartott kifizetések. Csoóri Sándor hangsúlyozta, hogy a felvetett vádak mindegyikét dokumentumokkal tudja cáfolni. Utalt arra: az 1996 előtti ügyeket is érintő felvetések közül több igaz ugyan, de már jó ideje megoldódott. Egyelőre nem nyilatkozott arról, tervez-e jogi lépéseket a személye elleni támadás kapcsán. Megjegyezte, az anyaországi régió több tagja javasolta, hogy indítson pert az elhangzottak visszautasítására. Csoóri megbízatása hivatalosan 2000-ben jár le. /Magyarok Világszövetsége: Csoóri Sándor marad. = Új Szó (Pozsony), ápr. 12./

"A Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlését, a több mint 15 millió forintba került rendezvényt tulajdonképpen azért hívták össze, hogy megvitassák a szervezet feladatáról és működéséről szóló törvényjavaslatot és a szövetség alapszabályzatának a módosítására vonatkozó indítványt. Továbbá a 2000-ben esedékes tisztújító közgyűlés előkészítéséről, valamint a világszövetség által rendezendő millenniumi programokról is kellett volna tárgyalniuk. A nyugati régió többsége azonban egy 5 fő pontból álló bizalmatlansági indítványt nyújtott be Csoóri Sándor ellen, s kijelentették: addig nem hajlandók a napirendi pontokról tárgyalni, míg nem döntenek az elnök menesztéséről. A bizalmatlansági indítványban Csoóri Sándort vezetésre való alkalmatlansággal, a Világszövetség működésének az akadályozásával, az országos tanácsok belügyeibe való beavatkozással, a nyugati régió mellőzésével, kijátszásával, egyenlőtlen kezelésével és pénzügyi problémák okozásával vádolták. A rágalmakra reagálva Csoóri Sándor a folyosón elmondta: főleg -96 előtti dolgokkal vádolják, noha 1996-ban nagy többséggel újraválasztották. Az elhangzott vádakkal a nyugati régió megsértett egy csomó könyvvizsgáló céget és kétségbe vonta az Állami Számvevőszék korrektségét is - utalt az elnök a pénzügyi kérdésekre. A Világszövetség első embere ugyanakkor elismerte, hogy sok minden igaz abból, amit a nyugatiak a fejére olvastak, de ezeket a résztvevőknek "drámaként kellett megélniük". A bizalmatlansági indítványról ápr. 10-én szavaztak. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához 151 szavazatra lett volna szükség, ezzel szemben arra a kérdésre: Egyetért-e az elnök leváltásával, 97-en igennel, 97-en nemmel voksoltak, hatan pedig tartózkodtak.- Nagyon természetesnek tartom, hogy valaki ellen, aki már 8-9 éve elnökösködik, mindenféle érveket hoznak fel - nyilatkozta Csoóri Sándor. De azt gondoltam volna, hogy a Magyarok Világszövetségében sokkal inkább szellemi dolgokkal foglalkozunk. Bizonyos értelemben én mélypontnak tartom ezt az eseményt, de a mélypont azt is jelenti, hogy ennél lennebb már nem lehet zuhanni - mondta az elnök. /Gui Angéla: Mélyponton a Magyarok Világszövetsége? A szövetség küldötteinek a fele nem támogatja Csoóri Sándor elnököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./"