"November 28-án, a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) rendes évi közgyűlését. Dávid Gyula elnök üdvözlő beszéde után Kötő József ügyvezető elnök beszámolójában az elmúlt év eseményeit elemezte. Szerinte továbbra is szembe kell nézni ama kihívásokkal, hogy egy kisebbségi kultúrát a közösségnek magának kell eltartania. Úgy kell európai globális szemlélettel gondolkoznunk, hogy kulturális identitásunk megmaradjon - hangoztatta. A felszólalók elsősorban az anyagi gondokat taglalták, s rendre kiderült, mily nehéz anyagi körülmények között születik az erdélyi művelődés. Délután az egyesület díjkiosztó ünnepségére került sor. EMKE-díjas lett Dávid Gyula, 70. születésnapja alkalmából, a romániai magyar művelődés szolgálatába állított életművéért, Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar művelődés és újságírás szolgálatában kifejtett több évtizedes minőségteremtő tevékenységéért (Kacsó Sándor-díj) részesült kitüntetésben; Koczka György, az 1956-os magyar szabadságharc eszményeihez való hűséges ragaszkodásáért és ezek szolgálatába állított magas szakmai színvonalú munkásságáért (Janovics Jenő-díj); Sándor Csaba kiváló népművelői és pedagógiai tevékenységéért (Könczei Ádám- díj); dr. Pozsony Ferenc néprajztudósi munkásságáért, a zabolai néprajzi múzeum létrehozásáért és működtetéséért (Bányai János-díj); Metz József önismeretünket gazdagító helytörténeti és honismereti kutatásaiért (Kun Kocsárd-díj); Guttman Mihály művelődéstörténeti értékű több évtizedes zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért (Nagy István-díj); Witlinger Margit minőségi díszlettervezői munkásságáért (Bánffy Miklós-díj); Lőrincz Ágnes sokszínű és kiváló színművészi teljesítményéért (Poór Lili-díj); Jánó Mihály a Barabás Miklós emlékkiállítás megszervezéséért, Vinczeffy László az emlékkiállítás képanyaga restaurálásáért, Varga Mihály a kiállítás megszervezéséhez való hozzájárulásáért (Szolnay Sándor-díj); Ács Alajos színháztörténeti jelentőségű színművészi és társulatépítő tevékenységéért (Kovács György-díj); Nemes Levente színházteremtő munkásságáért és színművészi teljesítményéért (Kádár Imre-díj); Fülöp Mária a romániai magyar bibliográfiai szakirodalom gazdagításáért végzett tevékenységéért (Monoki István- díj); a Marosvásárhelyi Vártemplom Nőszövetsége példamutató közösségi hagyományőrző tevékenységéért a tárgyi népi kultúra körében (Vámszer Géza-díj); Szalmán Lóránd hagyományteremtő, kiemelkedő több évtizedes karnagyi munkájáért (Rónai István-díj); Méhes Béla öntevékeny színjátszó tevékenységéért, Jancsó Árpád az öntevékeny színházi mozgalom szervezéséért és összefogásáért (Szentgyörgyi István-díj); Kilyén Ilka az erdélyi és egyetemes magyar kultúra terjesztéséért (Kemény János-díj). Az erdélyi kultúra szép ünnepe volt az idei számvetés is. /Csomafáy Ferenc: Európai lélekkel, de erdélyi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

A Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának körülményeit tanulmányozó bizottság nov. 28-i ülésén az az elképzelés alakult ki, hogy ebben az intézményben olyan szakokat kell indítani a magyar és német diákok számára, amelyek más felsőoktatási intézményben nem léteznek. A bizottság a jövő héten véglegesítik a jelentést. Kötő József államtitkár pontosított: a jelentés első fejezete az önálló, államilag támogatott magyar egyetem tervét tartalmazza, a második rész a három - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben - centrumú egyetem alapítására vonatkozik. /Befejezés előtt az egyetemalapító bizottság jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke visszatekintett az elmúlt kilenc évre. Az egyházkerület mintegy 500 épületet igényel vissza a román államtól, azonban még egy szobát sem kaptak vissza. A magyar történelmi egyházak külön kihallgatást kértek ebben az ügyben Emil Constantinescu elnöktől. 1997 májusában azonban a kihallgatást úgy rendezték meg, hogy minden elismert egyház vezetője ott volt. Amikor közvetlenül feltették a kérdést a magyar egyházi javak visszaszolgáltatását illetően, kitérő választ kaptak. Az államelnök elismerte, hogy erre szükség van, de hozzátette, a megoldás nagyon nehéz. A visszaigényelt javak általában a városközpontban vannak, azokat a román állam régen lefoglalta más célokra. Nincs tehát politikai akarat a visszaadásra. 1998. okt. 26-27-én tartotta az ausztriai református és evangélikus egyház együttes zsinatát, ahová meghívták Csiha Kálmánt. A püspök beszámolt az egyház jelenlegi helyzetétől. - 1989 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi testvéregyházak segítségével felépült többek között Illyefalván az Ifjúsági Központ, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ, ebben kapott helyet a Diakonisszaképző Főiskola internátusa. 1989 óta az egyházkerületben 32 templom épült. Internátus épül Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a református kollégiumok számára. Az árvaházakból 18 éves korukban kikerülők részére alakult meg az Eutikhus Ifjúság-gondozó Szolgálat, Baktai Béla lelkész vezetésével. Ennek keretében az elnéptelenedő falvakban az egyház megvesz számukra egy-egy épületet, földet is vesznek nekik, hogy gazdálkodni kezdjenek. Így tudtak elhelyezni eddig 24 fiatal a három központban, Lengyelfalván, Peteken és Égén. A beteg öregek gondozása is megindult, Kolozsváron 400 idős ember gondját viselik. Újabb kezdeményezés az utcagyerekek összeszedése. /Somogyi Botond: Építő egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A nemzedéke vezéregyéniségeként számon tartott fiatal költő, a 25 éves Orbán János Dénes merő virtuskodásból fénymásolatot készített egy százezer lejes bankjegyről és bevásárolt vele egy önkiszolgáló boltban. A pénztáros feljelentést tett a rendőrségen. A tettével hencegő költőt letartóztatták. Orbánt el is ítélhetik, kettőtől tizenkét évig terjedő börtönre. Különösen, hogy máris politikai felhangot kapott a dolog, ugyanis Orbán János Dénes a másoláshoz a Szőcs Géza ex-szenátor, volt RMDSZ-főtitkár vezette Erdélyi Híradó Kiadó (Kolozsvár) eszközeit használta. Orbán János Dénes ugyanis az alkalmanként megjelenő Előretolt Helyőrség (Kolozsvár) című irodalmi lap főszerkesztője. /Előretolt hülyeség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1./

"Göncz Árpád köztársasági elnöke Románia nemzeti ünnepe alkalmából levelet intézett Emil Constantinescu román államfőhöz. "Meggyőződésem, hogy történelmi felelősségünk az országaink és népeink közötti megértés és aktív partnerség előmozdítása. Érdekeink abban is egybeesnek, hogy Románia és Magyarország is az euro-atlanti értékrend alapján kíván előrehaladni kétoldalú kapcsolatainkban és a közép-európai térség stabilitásának megőrzésében - olvasható a levélben. "Közös a felelősségünk abban is, hogy fellépjünk a magyar-román kapcsolatokat, a népeink közötti bizalom építését megzavarni szándékozó szélsőséges politikai erők és formációk olykor felerősödő megnyilvánulásaival szemben. Biztos vagyok abban, Elnök Úr, hogy személyes párbeszédünk és reményeim szerint jövő év eleji újabb hivatalos látogatásom Romániában hozzájárul az országaink közötti együttműködés dinamikus fejlesztéséhez" - zárta üdvözlő sorait Göncz Árpád. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"A december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmával a Román Nemzeti Párt (RNP) Romániához intézett "üzenetében" a román nemzetállam ellen fellépő belső és külső "felelőtlen politikai erők" "agresszív" magatartására hívta fel a figyelmet. A párt, melynek főtitkára Virgil Magureanu, a Román Hírszerzési Szolgálat /SRI/ volt igazgatója, magyarellenességgel telített eszmefuttatásban bizonygatta, hogy a Románia számára "előnytelen" külpolitikai konjunktúra, az országnak a NATO, illetve az EU-bővítés első hullámából történő kizárása és nem utolsósorban az RMDSZ kormányrakerülése "veszélyezteti az ország területi integritását és szuverenitását". A közlemény szerint az RMDSZ programja "nem kompatibilis a demokratikus kormányzás elveivel", a jelenlegi hatalom pedig "rövidlátásról" tesz tanúbizonyságot azzal, hogy enged a szövetség követeléseinek, itt megemlítve a közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdését, amely a megítélésük szerint "egy olyan tulajdonrendszer kialakulását teszi lehetővé Erdélyben, amely a területi autonómia, a föderalizáció számára biztosít majd táptalajt". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), dec. 2. 222. sz./"

"Gajdos Balogh Attila védelmébe vette Nits Árpád írását, nem fogadta el Tibori Szabó Zoltán elmarasztalását. A mérsékelt és radikális elnevezés a román politikát szolgálja, az a megosztottság kimunkálása és állandósítása, figyelmeztetett Gajdos Balogh Attila. A nemzetállami kommunizmus egyetemes hazugságai alakították ki a naiv vagy megalkuvó együttműködők magyar típusát, akikkel sikerült ezt a felosztást elfogadtatni, és az úgynevezett radikálisokat radikálisan elszigetelni. Ez ellen az állapot ellen léptek fel a Kolozsvárról kiinduló fórumok. /Gajdos Balogh Attila: "Mérsékelt", "radikális" és reálpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Ugyanezen oldalon válaszolt Tibori Szabó Zoltán: nem fogadta el, hogy egyoldalú. A mérsékelt-radikális ellentét feloldása szerinte az RMDSZ jelenlegi struktúrájának megszűnését, a szövetség két vagy több pártra szakadását jelentené. Tibori saját bátor kiállására emlékeztetett: Tőkés László egykori védőügyvédéért, Kincses Elődért Tőkés László sem állt ki olyan határozottan, mint ő. Tibori Szabó Zoltán hangsúlyozta, hogy sohasem kellett igazolnia magát, minden tettéért vállalja a felelősséget. Hét évig főszerkesztette a Szabadság napilapot, de nem kapott segítséget. Sem az egyháztól, sem az RMDSZ-től. "Bár erre külön-külön mindegyik kapott pénzt. De az másra kellett. Az igazság pedig érdekeket sértett. Nos, amikor ezt kimondtam, azért "szűnni nem akaró magyarellenesnek" bélyegzett öt püspök meg egy érseki helynök. Hogy aztán az általam megfogalmazott vádakat sokkal súlyosabb formában igazolják magyar állami pénzügyi ellenőrök." Tibori Szabó Zoltán mindig nonkorformista volt, állapította meg saját magáról. /Tibori Szabó Zoltán: A fehér, a fekete, a szürkék meg a többi szín. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Tibori Szabó Zoltán írásában olvasható, hogy amikor kimondta az igazságot, akkor azért magyarellenesnek bélyegezték a püspökök. Az igazság kimondásának minősítette tehát az 1996-ban publikált cikkét, amelyben a Magyarok Világszövetségét támadta: az MVSZ-t egyáltalán nem foglalkoztatja a határon túli magyarok sorsa, az "egészben csak a svihákság világméterű." /Tibori Szabó Zoltán: Világméretek. = Szabadság (Kolozsvár), 1996. jún. 22./ Ez ellen a hang ellen tiltakoztak a püspökök, akik a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága Védnöki Testülete tagjai /Szabadság (Kolozsvár), 1996. júl. 16./ Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság romániai tudósítója."

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Románia és Erdély egységét kimondó népgyűlés 80. évfordulója alkalmából /dec. 1./ tartott ünnepi parlamenti ülésen kifejtette: "A Romániában élő magyarok számára különös jelentőségű a gyulafehérvári kiáltványra emlékező nemzeti ünnep" "A gyulafehérvári kiáltványt megfogalmazó románok tudták, hogy milyen fontosak a nemzeti, a kulturális és az oktatási jogok, s arra kötelezték magukat, hogy felajánlják mindezeket a jogokat azoknak, akik velük együtt élnek Erdélyben" - hangsúlyozta Markó, hozzáfűzve: "Számunkra rendkívül jelentős ez a kötelezettségvállalás, így a gyulafehérvári történelmi aktus sajátos üzenettel bír. Úgy véljük, aki el akarja felejteni vagy ki akarja törölni a ránk vonatkozó részt a kiáltványból, az nem csak ellenünk, hanem Románia valós érdekei ellen van". Az RMDSZ-elnök végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy "azt kell hangsúlyozni, ami a románokat és magyarokat egyesíti: jóllehet, a kötelezettségvállalás még nem teljesült, de közös érdekünk, hogy az valósággá váljék". /Markó Béla ünnepi beszédéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

"Tamás Gáspár Miklós osztozik a szabaddemokrata lelkületben: "ő is kétségbeesetten gyűlöli Orbánt és pártját." Ez mutatja Új osztálypolitika /Népszabadság, nov. 18., 19./ című írása, állapította meg Debreczeni István. Tamás Gáspár Miklós írásában úgy fest, mintha Orbán Viktor a baloldalról sunnyogott volna át a jobboldalra. Nem írja ki, de hát mi lehet a jobboldal ellenpólusa? Ne feledjük, írta Debreczeni, hogy Orbán Viktor nem a jobboldal ellenfele volt, hanem a baloldalé. És ebben mindvégig következetes maradt. "Tamás Gáspár Miklós és elvbarátai annyira gyűlölik a tékozló fiút", aki "nem fogadta el az SZDSZ ifjúsági szervezete vezérének szerepét, hogy minden lehetséges rosszat" elmondanak róla. Tamás Gáspár Miklós programot hirdet: "szemben az egyesült jobboldal kihívóan nyílt polgári osztálypolitikájával, amelynek hosszú távú fönntartása csak rendőrállami eszközökkel, a nyilvánosság brutális korlátozásával és fajgyűlölő propagandával képzelhető el", "a liberális baloldali értelmiségnek baloldali fordulatra van szüksége". Mindez ismerős a Kommunista Kiáltványból. "Marx kísérlete félelmetes volt - a Tamás Gáspár Miklósé csak szánalmas." - fejezte be cikkét Debreczeni. /Debreczeni István: Új Kommunista Kiáltvány? = Népszabadság, dec. 4./"

"Dec. 5-én a kormány tagjai találkoztak Emil Constantinescu államfővel és felkérték az elnököt, hogy szólítsa fel a koalíciós pártokat a kidolgozott reformprogram valóra váltására. Radu Vasile miniszterelnök, a kabinet tagjai és az államfő a kormány által a következő hat hónapra kidolgozott reformintézkedések életbe léptetésének körülményeiről folytattak megbeszélést. A kormánytagok felkérésének célja "a reform iránti bizalom visszaállítása" A kormánytagok tájékoztatták az államfőt a dec. 5-i kabinetülésen egyeztetett intézkedések életbe léptetésének stádiumáról. A szóban forgó kormányülésen - először mandátuma alatt - maga Constantinescu elnökölt. Ugyanakkor a miniszterek ismertették a kis és közepes nagyságú vállalkozások, valamint a létrehozott fejlesztési zónák támogatására előkészített programokat is és a szociális intézkedéseket. Az államelnökkel történt találkozó előtt a miniszterelnök egyeztette a kidolgozott reformprogramot a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségével, amely azt javasolta, hogy arra a kabinet kérjen bizalmi szavazást a parlamenttől. A tervezett program lényege a ráfizetéses nagyüzemek bezárásával a gazdasági veszteségek csökkentése, a magánosítási folyamatok felgyorsítása és a privatizációs törvény módosítása. A program legkényesebb pontja kimondja, hogy az év végéig be kell zárni a legnagyobb veszteségeket felhalmozó 20 nagyvállalatot. A kormány máris felhatalmazta az Állami Tulajdonalapot, hogy az érintett üzemekben a munkát állítsa le. /Radu Vasile célja: Visszaállítani a reform iránti bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"

"Elmúlt-e már a kommunizmus sajátos gyermekbetegsége, a baloldaliság? - tette fel a kérdést Kristóf Attila. Idézte Tamás Gáspár Miklóst, aki a Népszabadságban így írt: "A demokrácia aktív híveink tábora /különösen szemben az egyesült jobboldal kihívóan nyílt polgári osztálypolitikájával, amelynek hosszú távú fönntartása csak rendőrállami eszközökkel, a nyilvánosság brutális korlátozásával és fajgyűlölő propagandával képzelhető el a politikai korrupció változatlan virágzása mellett/ csak akkor mentheti meg a szabad társadalmat /és persze önmagát/, ha türelmesen és perspektivikusan átalakítja politikáját, és ez a politika - ha tetszik, ha nem - a jelenlegi körülmények között csak baloldali színezetű lehet." TGM tehát azt javasolja, hogy az SZDSZ próbálja elfoglalni a baloldalon az MSZP helyét. Erre "postafordultával" reagált Eörsi István Az osztályelemzés dicsérete címmel, Igazi összhangzat alakult ki. Eörsi így kontrázott TGM-nek: "A demokratikus értelmiség és politikai képviselete - amelyre a jelen körülmények között kizárólag az SZDSZ vállalkozhat - valójában csak arra törekedhet, hogy a szegények és kirekesztettek mind nagyobb rétegét vonja be a politizálásba, és ezt úgy teheti meg, ha az egyenlőtlenséget spontánul növelő piacgazdaság logikájával szemben annyi szociális érzékenységet vonultat fel, amennyit a kapitalista rendszer még el tud viselni." /Kristóf Attila: Én nem tudom... /Hol a baloldal/. = Magyar Nemzet, dec. 8./ Az említett cikkek: Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika /Népszabadság, 1998. nov. 18., 19./ - Eörsi István Az osztályelemezés dicsérete /Népszabadság, 1998. nov. 27./"

"Az RTV magyar szerkesztősége közleményben számolt be arról, hogy az Országos Audiovizuális Tanács átiratban szólította fel a Román Televízió Vezető Tanácsát, hogy indítson vizsgálatot a Bukarestből sugárzott magyar nyelvű műsor ellen, mert az utóbbi időben több ízben is áthágta a törvényes normákat. Ezek az esetek: 1. "1998. október 19-én tendenciózusan sokat mutattak egy olyan csoportot, amely azt skandálta, hogy "ki a magyarokkal az országból", mintha minden román soviniszta lenne, és mintha ezek magatartása igazolta volna a magyar huligánok replikáját." /Valójában a riportban semmi általánosítás nem hangzott el./ 2. "Idén november 9-én egy olyan képsor után, amely Németországot mutatta be közvetlenül a náci uralmat megelőző korszakban, Márton Árpád úr azt állította, hogy "Romániában a nemzeti kommunizmus helyét a nemzeti szocializmus fogja elfoglalni?." /Márton Árpád képviselő megismételte tévényilatkozatában parlamenti felszólalásának lényegét: az egyik nagy-románia párti képviselő fegyveres nemzeti gárdák felállítását kérte a székely megyékben "a magyarok elhallgattatására". Ez vészesen emlékeztet a nácizmus kialakulása előtti időkre./ 3. "1998. október 26-án épp azokban a kényes pillanatokban hiányzott a román felirat, amikor egy egyházi személyiség Erdélynek a második világháború utáni elvesztéséről beszélt." /Valóban. A primitív feliratozó kizárólag ilyenkor szokta beadni a kulcsot./ - A vádirat az OAT elé idézte dec. 10-ére az RTV vezető tanácsa, valamint a magyar szerkesztőség képviselőit. /Újabb támadás az RTV magyar nyelvű műsora ellen = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"

"Makkay József ironikus hangsúllyal tudósított a jelenlegi helyzetről, ahogy ő látja. Marosvásárhelyen díszebédre készülnek az SZKT-tagok /"eszkátézó választottjaink"/, hosszú, unalmas és betanult szövegeket ezzel ellensúlyozzák. A nép majd okulhat: RMDSZ-körökben minden rendben. "Miért csak mi követelőzünk állandóan? Miért ne lehetnénk egy kis megértéssel azok iránt, akik maguk közé fogadtak." A lapok rakoncátlanok. Már készül a "mindent elsöprő új napilap, ami majd a helyes útról fogja meggyőzni a romániai magyarságot." Az új lap kiiktatja a konkurenciát. Pénz van hozzá. A radikálisokat el kell különíteni. "Mert ők a nép ellenségei." /Makkay József: Képzelt riport egy eszkátéról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"

Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó- és kulturális tanácsosa pár éve Virrasztó fenyvesek címmel erdélyi riportkönyvet adott ki /Zika Klárával/ a megtartó magyarság állapotáról. Idén jelent meg Balázs Ádámnak a nyugati magyarokról szóló írásait tartalmazó Minden szegleti felől ez világnak /Kriterion, 1998/ című könyve. A szerzőt inkább az érdekli, hogyan magyar külföldön a magyar. A kötetben az egyik tanulmány /Nevemről nem hullt le az ékezet/ nyugati magyar költőknek az anyanyelvről szóló vallomásait tartalmazza. /Ferencz Zsuzsanna: Minden szegleti felől ez világnak. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./

Dec. 8-án Bukarestben rendkívüli sajtóértekezletet tartott az RMDSZ az egészségügy helyzetéről. Hajdú Gábor RMDSZ-es egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy pénz nélkül nem lehet az egészségügy tervezett reformját végrehajtani, kivált akkor, ha a kormánykoalíció pártjai nem egy egységes egészségügyi politikát támogatnak. Az ágazat lehetetlen helyzetbe került: míg a költségvetés szeptemberi, első módosításakor sikerült kivédeni a tervezett lefaragásokat, a kormány december elején az újabb pótköltségvetési tervezetben már 265 milliárd lejt elvont az egészségügyi minisztériumtól. A miniszter és Markó Béla szövetségi elnök emellett kitért arra, hogy a jelenlegi kormánykoalíció eredeti programja alapján biztató kezdetet vett az egészségügy reformja, de a koalíciónak mostanra már nincs egységes egészségügyi koncepciója. Az egyes kormánypártok egymástól eltérő elképzelésekkel állnak elő, a kölcsönös vádaskodások mögött mind élesebben fogalmazódnak meg az eltérő csoportérdekek. /A koalíciónak már nincs egységes koncepciója. Hajdú Gábor és Markó Béla rendkívüli sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

"A szenátus mentelmi és jogi bizottsága - formai és eljárási okokra hivatkozva - elutasította, hogy érdemben tárgyaljon Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséről, hogy "legyen ideje tanulmányozni az ellene felhozott vádakat". Ügyéről jövő év februárjában tárgyalnak újból. Valeriu Stoica igazságügyi miniszter hat hónappal ezelőtt elküldte a bizottságnak a főügyészség összefoglalóját a szélsőséges politikus elleni 11 rágalmazási feljelentés iratairól. A főügyészség áprilisban hivatalból bűnvádi eljárást indított Tudor ellen, mivel a szenátor súlyos vádakat fogalmazott meg Emil Constantinescu elnökkel szemben. Tudor ugyanis sajtóértekezletén "a külföld legfőbb ügynökének" nevezte az elnököt. Az RMDSZ több mint száz feljelentést tett Tudor ellen magyarellenes kirohanásai és faji uszításai miatt. Ezeknek egyszer sem volt parlamenti vagy bírósági következménye. /Elhalasztották Tudor mentelmi jogának felfüggesztését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ által kiadott Szatmári Füzetek hatodik kötete nem is füzet, négyszáz oldalas, egészségügy-történeti dolgozatokat tartalmaz. A szerkesztő Csirák Csaba. A füzetben olvasható dr. Szabó Ferenc monográfiája dr. Lükő Béláról, az európai hírű szatmári sebészről. Dr. Szabó Csaba nem élhette meg a munka megjelenését. A dolgozatokból kiemelkedő dr. Németi János nagykárolyi történésznek Nagykároly város egészségügyi ellátásának történetéről szóló írása. /Könyv a szatmári gyógyítókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

"Ülésezett az RMDSZ két vezető szerve: Kolozsvárott a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) és Marosvásárhelyen dec. 12-én a Szövetségi Küldöttek Tanácsa (SZKT). A SZET napirendjén négy kérdés szerepelt: az RMDSZ részvétele a koalícióban, a privatizáció, a mezőgazdaság helyzete, valamint kérdezz-felelek Kötő Józseffel az önálló magyar egyetemről. Az SZKT ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy a kormány "évfordulós" mérlege nem kielégítő. Az RMDSZ támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. S mindez sovén-nacionalista megnyilvánulások közepette történt, amelyek már a fasizálódás veszélyével fenyegetnek. A Nagy Románia Párt kolozsvári nagygyűlésén kilátásba helyezték a katonai diktatúrát, a koncentrációs táborokat - egyes nemzetiségek számára -, és Markó Béla szerint vétkes és bűnös mindaz, aki hallgat. E tekintetben elsősorban a román politikai pártokra gondol a szövetségi elnök, amelyek egyike sem foglalt állást a sovén-nacionalista megnyilvánulásokkal szemben. Még a koalíción belüliek sem... A cinkos hallgatás alóli egyetlen kivétel Constantinescu elnök, aki szóvá tette, hogy e megnyilvánulások tűrhetetlenek. A kormány szerkezeti átalakításáról szólva elmondta, hogy az RMDSZ továbbra is igényli az egészségügyi tárcát; megmarad a kisebbségi tárca, de önálló minisztériumként, nem pedig a miniszterelnöknek alárendelt főosztályként. Az SZKT első alkalommal tűzte napirendre az ifjúsági kérdést. Teljes közönybe ütközött ez a téma, a terem szinte kiürült. Markó Béla bevallotta, hogy az RMDSZ-nek nem körvonalazódott az ifjúsági politikája.- A szociális kérdés kapcsán kibontakozott vita viszont áttörést eredményezett. A kérdezők azt tették szóvá, hogy bár az RMDSZ kongresszusa elhatározta egy szociál-politikai struktúra létrehozását, az ügyvezető elnökség nem hozta azt létre mindmáig. Az SZKT illetékes szakbizottsága követelte a szociális kérdést ténylegesen kezelő főosztály létesítését, megfelelő hatáskörrel és költségvetéssel. És ezt az SZKT elfogadta! Felismerték, hogy most már - az újabb munkanélküli hullám előtt - szociális téren ténylegesen tennie kell valamit. - Vitát eredményezett a belső választások kérdése. Ezek megtartását ugyan már a brassói kongresszus elhatározta, idestova hat esztendeje, azóta is halogatják. és íme a második áttörés! Ezen az SZKT-n olyan döntés született, amely előírja az RMDSZ soros kongresszusának megtartását - 1999. május 15-re hívják össze -, valamint a belső választások megtartását 1999. november 13-án. 69 szövetségi küldött szavazta ezt meg, név szerinti szavazással. Tehát betartása személyre szólóan számonkérhető. - Megszavazták az átvilágítási határozatot is. Egyetlen "apró" módosítással. Ugyanis az RMDSZ-tisztségviselők közül mindmáig nagyon kevés küldte el politikai önéletrajzát a szövetségi elnökségre. További gond, hogy az elhatározott átvilágítási akció nem oldja meg a kérdést, nem szünteti meg az RMDSZ-tisztségviselők szekus múltjával kapcsolatos spekulációkat. Ahhoz olyan törvény kell, amely lehetővé teszi a szeku-dossziék tanulmányozását. /Zsehránszky István: SZET Kolozsváron, SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14., Székely Kriszta: Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tartott kerekasztal-beszélgetést tartottak a határon túli magyar oktatásról. Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának kijelölt elnökhelyettese kijelentette: "Magyarországnak közre kell működnie abban, hogy hatékonyabbá váljon a határon túli magyarok oktatási rendszere" - Szilágyi Pál, Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese emlékeztetett arra: a Román Nemzeti Egységpárt kezdeményezésére az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létesítésére hozott kormányhatározatot. A romániai rektorok konferenciája is hasonló álláspontot képviselt, arra hivatkozva, hogy az egyetem létrehozása a nemzetiségek elszigetelődéséhez vezetne. Ez a konferencia december 14-én újra összeül. Szilágyi Pál azt tervezi, hogy ezen a konferencián felolvassa a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói által megfogalmazott nyilatkozatot, amelyben a legerélyesebben tiltakoznak a konferencia véleményük szerint kisebbségellenes döntése ellen. Orosz Ildikó /Ungvár/ rámutatott: Ukrajnában az oktatási intézmények a tervezett támogatás csupán 30-40 százalékához jutnak hozzá, a pedagógusok pedig egyes járásokban 4-7 hónapja nem kapják meg bérüket. A legtöbb iskolában szénszünetet tartanak, az elmaradt oktatást rövidített tanórákkal, illetve szombati tanítással pótolják. Megítélése szerint kedvezőtlenül befolyásolná a magyar nyelvű oktatást, ha elfogadnák Ukrajnában azt a koncepciótervezetet, amely a kisebbségek számára úgynevezett átirányításos oktatási technikát javasol. Ennek lényege, hogy az elemi iskolákban még a kisebbség nyelvén tanítanának, az érettségi idejére azonban az oktatás folyamatosan ukrán nyelvűvé válna. Orosz Ildikó úgy vélte, a felsorolt okok miatt összeomolhat a magyar oktatási rendszer Ukrajnában. - Gábrity-Molnár Irén újvidéki egyetemi tanár elmondta: az oktatásirányítás rendszerét Jugoszláviában a merev központosítás jellemzi, amely akadályt jelent a kisebbségek oktatásában. A gondok enyhítésére tovább kell dolgozni a Magyar Oktatási Tanács megalakításán, amelynek tevékenységében civil szervezetek és szakmai fórumok szakemberei vennének részt. Utalt arra, hogy az anyanyelvükön tanuló magyar nemzetiségű diákok száma évről évre csökken. A Vajdaságban emellett nagy a pedagógushiány: az általános iskolákból jelenleg mintegy 200 magyar nyelvű tanár, illetve tanító hiányzik, a középiskolákban pedig 94 szaktanárra lenne szükség. Hangsúlyozta, hogy a szerbiai felsőoktatási intézményekben meg kell valósítani legalább az anyanyelvű felvételizés gyakorlatát, emellett fejleszteni kell a magyar nyelven folyó pedagógusképzést. - Szigeti László, Szlovákia oktatási államtitkára szerint a parlamenti választások után minden esély megvan arra, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy előrelépjen. A kormányprogram ugyanis több olyan pontot foglal magában, melyek a magyar okatásügyet pozitívan befolyásolják. Az államtitkár közölte, várhatóan már ebben a tanítási félévben kétnyelvű bizonyítványt kaphatnak Szlovákiában a magyar és az ukrán tannyelvű iskolákban tanulók. Felhívta a figyelmet arra: nem szabad azt várni, hogy egyik napról a másikra megoldódik a magyar oktatásügy helyzete, apró lépések sorozatával azonban komoly eredményeket lehet elérni. /Fórum a határon túli magyar oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"Mi lesz veled, magyar egyetem? - tetet fel a kérdést a Romániai Magyar Szó munkatársa. Úgy néz ki, hogy - semmi. Elkészült a tervezete. "Teljes spektrumú önálló magyar oktatási intézmény" - mondta Kötő József államtitkár. - Ez a tervezet tartalmaz mindent: karokat, tanszemélyzetet, infrastruktúrát, mindazt, ami szükséges az akkreditáláshoz. Helyette azonban a Petőfi-Schiller egyetemről beszéltek. Takács Csaba ügyvezető elnök szavaival: "Jött egy Petőfi-Schiller diverzió..." Micsoda tulajdonképpen ez a Petőfi-Schiller? Nekünk az a benyomásunk, hogy egy blöff, állapította meg az újságíró. Aki ezt ígérte, már bánja, mint a kutya, aki hetet kölykezett... Takács Csaba mondta, ő "olyanról nem hallott, aki lemondott volna az önálló romániai magyar állami egyetemről... csak arról hallott, hogy a mai politikai konstellációban kivitelezhetetlen". Ez legalább tiszta beszéd. Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett, az újságíró szerint figyelmeztetését meg kellene szívlelniük azoknak a politikusoknak és egyéb drukkereknek, "akik jobb híján egyetemalapítással játszadoznak": "15 évbe telik, amíg egy tanszék beérik; amíg élni kezd". Az igazi főiskolai oktatást "nem hétvégi tanárokkal" csinálják. Az, hogy mindent az államtól várunk: "etatista, kommunista magatartás". Amit annál is inkább abba kellene hagyni, mert az "állam elvtárs, állam bácsi" egyre kevésbé tud gondoskodni a meglévő egyetemekről is: a Babes-Bolyai Tudományegyetem költségeinek 60 százalékát nem az állam állja, hanem pályázatokkal megszerzett pénzekből finanszírozzák... Csakhát egyedül a magyar katedra kapcsolódott be ebbe - a polgári, civil - finanszírozási rendszerbe. A többi szakok magyar professzorait nem érdekli. S míg a magyar katedra infrastruktúra szempontjából önállósult, a többieknek nagyjából semmijük sincsen... Tehát nem az lenne a követendő út, hogy havonta egy-egy új egyetem megalapításáról képzelődjünk /Cs. Gyimesi szerint/, hanem civil, polgári igyekezettel tegyük működésképessé azt, ami már megvan... Mert "ha véletlenül sikerül egy új egyetemet összefabrikálni", akkor ennek az univerzitásnak a hallgatói miután mindent megtanultak szépen, magyarul... mehetnek egy akkreditált egyetemre románul vizsgázni. Kötő József szerint a Petőfi-Schillerben is van lehetőség, az is csírája lehet a majdani önálló állami magyar egyetemnek. 1998. dec. 11-én a következő volt a helyzet. A tervezett Petőfi-Schiller egyetem 3 pilléres intézmény. Kolozsváron lenne a rektorátusa, és ugyanott olyan karok létesülnének, amelyeknek nincs magyar oktatási nyelvű megfelelőjük a Babes-Bolyain. Tehát műszaki fakultás, jogi, politológiai, közgazdasági, óvónő- és tanítóképző főiskolai szinten, ágazati főiskolák irányítása stb. Marosvásárhelyen lenne a másik pillér: műszaki, kertészeti, élelmiszeripari és humán fakultások: pszichológia, zenepedagógia, tanítóképző stb. Szebenben lenne a német részleg. Kötő bejelentett még, hogy az oktatásügyi minisztérium eldöntötte a magyar oktatáskutató csoport létrehozását. /Zsehránszky István: Mi lesz veled, magyar egyetem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./"

"Garda Dezső A falutörvénytől a közbirtokosságig /Status Kiadó/ című könyve Gyergyóújfalu monográfiája, összefoglalja a falu négyszáz éves történetét, több fontos dokumentumot közöl. Tartalmazza az 1762-es összeírás adatait, az 1848-as szabadságharcban és az első világháborúban résztvevő helybéliek névsorát. E könyv "a székelység történetét is olyan elemekkel gazdagítja, melyek egyediek népünk históriájában" - írta Garda Dezső könyve előszavában. /Gyergyóújfalu monográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 15./"

Megjelent egy új hetilap 3. száma. Gyergyószentmiklóson Gyergyói Gamma Hír címen /alcíme: Független információs hetilap/ új hetilap látott napvilágot december 1-jén. A harmadik szám alapján: tele van hirdetéssel, alig egy-két hír szerepel a lapban. A lap szerkesztője Lukács János, aki előzőleg a másik helyi lap, a Gyergyói Kisújság főszerkesztője volt. /Gyergyói Gamma Hír (Gyergyószentmiklós), dec. 15. I. évf. 3. sz./ Nem lehet összehasonlítani a két hetilapot, legalábbis az első számok alapján. A Gyergyói Kisújság tartalmasabb, jelenleg az 5. évfolyamánál tart.

"A kormány beterjesztett egy új helyi közigazgatási törvényt, amely tartalmazza a 22-es sürgősségi kormányrendelet kisebbségekre vonatkozó passzusait. A szenátusi vitán a nacionalista pártok és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja élesen támadták a kormányrendelet kisebbségekre vonatkozó passzusait, mely előírja az anyanyelv használatát azokban az önkormányzatokban, ahol a kisebbségi lakosok száma eléri a 20 százalékot. Ugyanakkor a Nagy Románia Párt egyik szenátora kijelentette: a pártnak az is elég lenne, ha a 20 százalékot 30-ra módosítják. Végül mégis megszavazták a 17. szakaszt a következő szöveggel: "Azokban a közigazgatási-területi egységekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya meghaladja a 20 százalékot, a velük való kapcsolataikban a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítani kell az anyanyelv használatát is a jelen törvény, valamint azon nemzetközi egyezmények előírásainak megfelelően, amelyeknek Románia részese." /Átment a 20 százalék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

"Az újabb Tőkés László-ügy, az újabb rágalmazás nem az RMDSZ-ből indult el. A jelenlegi hatalomnak, a nacionalista kormányzatnak, amelyben vannak fasiszta beütések is, nem tetszhetett, hogy éppen egy magyar ember jóvoltából indult el az 1989-es forradalom. A Tőkés László elleni "dokumentumokat" csakis a titkosszolgálattól /SRI/ kaphatták meg. Az újságíróknak nagy szenzáció, hogy ilyen hírt jelentethetnek meg. Az első lap után foglalkozik a kérdéssel a második, a harmadik, majd átveszik a külföldi lapok is. Így kell elindítani egy hatásos diverziót. 1990-től mostanáig mi mindennel támadták Tőkés Lászlót! Először CIA-ügynöknek mondták, aztán KGB-ügynök lett belőle. De volt magyar kém is. Legnagyobb bánatukra egyik sem jött be. S ekkor találták ki azt, hogy a Securitate ügynöke volt. Nyilatkozatot annak idején a Securitate emberei tonnaszámra írattak az emberekkel, különösen az értelmiségiekkel nyilatkozatot, s azokat betették, annak rendje és módja szerint, a dossziéjukba. Tőkés László püspök helyesen követelte, hogy hozzák nyilvánosságra az egész anyagot és ne részleteket közöljenek belőle. - Annak senki nem örült, hogy Tőkés püspök úr mindvégig megingathatatlannak bizonyult ebben a kérdésben még az RMDSZ-en belül is. A Szövetségben pedig azt nem szeretik, hogy ő annyira domináns személyiség s nehéz beilleszteni a szürkék közé. - A diverziót bárhol, bármikor végre lehet hajtani, bármilyen szegény legyen is a román államkassza. S a feladat most az volt, hogy diverziót kell kelteni az RMDSZ-en belül. A Román Hírszerző Szolgálat dolgozik, rendesen dolgozik... /Tőkés Lászlóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

Dec. 16-án kezdődtek Temesváron az 1989-es eseményekre való emlékezések. Dec. 17-e 1990 óta gyásznap Temesváron, ezen a napon kezdődött a véres megtorlás a városban, amikor a kivezényelt Securitate és katonai alakulatok közel száz embert lőttek agyon. Az idei megemlékezésre dec. 17-én Emil Constantinescu különvonattal érkezett a városba. Az elnök ismételten ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az igazságtétel érdekében. A forradalmár szervezetek átadták az elnöknek azon személyek névsorát, akik alaposan gyanúsíthatók a temesvári vérengzés elrendelésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19-20./

Az idén hatodszor osztották ki a Julianus-díjat, amelyet a csíkszeredai Julianus Alapítvány évente decemberben öt olyan személynek ítél oda, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarságot segítették. Dec. 17-én az alábbiak vehették át a díjat: Berki Anna, a magyar közoktatási minisztérium munkatársa a Kárpát-medence magyarsága oktatási rendszerének kiépítéséért, Tánczos Vilmos néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár a moldvai csángók kutatásában kifejtett eredményeiért, Harai Pál medgyesi római katolikus esperes az egyháza és népe szolgálatában kifejtett tevékenységéért, dr. György Antal csíkszeredai agrármérnök távoktatási munkájáért, Reiff István brassói nyugalmazott tanár a népi kultúra megőrzéséért. Kiosztották az idei Julianus-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Bánffy Miklós író és politikus születésének 125. évfordulója alkalmából az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EMKE és az Erdélyi Református Egyházkerület rendezvénysorozatot szervezett Kolozsváron, illetve Bonchidán. Dec. 19-én a Györkös Mányi Albert Emlékházban kiállítás nyílt Bánffy Miklós grafikáiból. A Protestáns Teológia dísztermében emlékülést tartottak, dr. Csiha Kálmán püspök a tizennyolc éven keresztül egyházi főgondnokként is tevékenykedő Bánffyról szólt. Benkő Samu, az EME elnöke Bánffy Miklós közéleti pályáját méltatta. Dec. 20-án Bonchidán folytatódott az emlékezés. Dávid Gyula elmondta, hogy Bánffy Miklós harmadik hazatérésének vagyunk tanúi. Először a húszas években tért vissza, a negyvenes évek végén. Hamvai a hetvenes években tértek haza, a Házsongárdi temető családi sírboltjába. A mai harmadik visszatérése az élő emlékezet. A bonchidai templom falára emléktáblát helyeztek el. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 21., 22./

Dec. 21-én a két ház együttes ülésén tárgyalta a parlament az ellenzéki pártok által benyújtott bizalmatlansági indítványt. Az ellenzéki képviselők követelésére a televízió közvetítette az ülésen történteket. Radu Vasile miniszterelnök visszautasította az ellenzék vádaskodását. Az RMDSZ nevében Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártszövetség populista, demagóg vádjait tényekkel kell megcáfolni. Tény, hogy az új kormányzat dolgozta ki a gazdaság reformjáról szóló tanulmányt. Verestóy emlékeztetett, hogy az ellenzék politikai tisztogatást, államosítást helyezett kilátásba, továbbá börtönnel, halállal fenyegette meg a magyar nemzeti közösség vezetőit. A bizalmatlansági indítványt végül elvetette a parlament. /A bizalmatlansági indítvány esélytelen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22., Populista, demagóg vádak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

A hetvenéves Incze László /sz. Barót, 1928. dec. 14./ a kézdivásárhelyi múzeum alapítója, vezető muzeológusa 1953-ban költözött Kézdivásárhelyre. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végezte a filozófia-történelem szakot, iskolai tanár volt, majd 1970 szeptemberében kinevezték két emlékkiállítás, az 1969 júniusában megnyílt 1848-as, illetve a céhes emlékeket tartalmazó kiállítás vezetőjének. Ekkor kezdte el a helytörténeti múzeum szervezését. A lakosság önként ajánlotta fel a létesítendő múzeumnak a régi céhek és ipartársulatok emléktárgyait. A nemrég megjelent Emlékkönyvben erről Incze László beszámolt. A múzeum nem jöhetett volna létre Sylvester Lajos akkori megyei művelődési elnök, Király Károly megyei tanácselnök és a helybeli polgármesterek, Márton Albert és Makó Árpád segítsége nélkül. /Iochom István: Kézdivásárhelyi múzeumalapító. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./