Okt. 6-án, az 1848-as magyar szabadságharc 13 tábornoka kivégzésének 194. évfordulója alkalmából Aradon a megemlékezésen részt vett Kövér László magyar tárca nélküli miniszter, Bitay Károly magyarországi főkonzul, Szabó János magyar honvédelmi miniszter, Markó Béla RMDSZ-elnök, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, valamint helyi szervek képviselői is. A jelenlévők megkoszorúzták az aradi vértanúk emlékére állított emlékművet. Markó Béla beszédében kiemelte, hogy nem a sors, nem a végzet tette vértanúvá a tizenhárom tábornokot: a tizenhármak választottak a méltó vagy méltatlan élet között, és sorsukat összekötötték a nemzetével. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszményéért küzdve minden nemzedéknek újra választ kell adnia arra a kérdésre, hogy változtathatunk-e sorsunkon. 1948-49 eme tanúsága ma is érvényes - mondotta Markó Béla. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter az egykori Maros-parti megemlékezések hangulatára emlékeztetett beszédében. A szabadságharc hősei arra tanítanak, hogy mi is jól válasszunk, hogy nincs elvesztett küzdelem, hogy minden nap egy kicsit előbbre kell lépnünk - mondotta. A magyar delegáció az aradi Neumann-villában találkozott Arad megye és város vezetőivel, valamint az RMDSZ elnökével és Tokay miniszterrel. A magyar vendégek jelen voltak a zsúfolásig megtelt belvárosi római katolikus templomban, ahol emlékező szentmisét tartottak. A honvédelmi miniszter, aki az RMDSZ által szervezett megemlékezés kezdetén koszorúzta meg a vértanúk emlékművét, jelen volt a román katonai delegáció koszorúzásán, amelyre az Avram Iancu szobornál került sor. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

"A magyar egyetem elleni hatalmas kórusban kivétel Andrei Plesu külügyminiszter, állapította meg Sylvester Lajos. Plesu ugyanis kijelentette: "Nevetséges, hogy olyan román egyetemet létesítsünk Romániában, amelyen románul tanulnak." Ilyen már van. Beszélhetünk a jó viszonyról, különösen a magyarok esetében, hogyha még ez sem történik meg, utalt a miniszter a magyar egyetem létesítésére. "Nem hiszem, hogy egy multikulturális egyetem a levegőbe röpítené Romániát." - mondta. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./"

"A múlt hét végén, Marosvásárhelyen megtartott rendkívüli SZKT-tanácskozáson több órás vita előzte meg a végső döntést, illetve a határozat elfogadását. A határozat értelmében az RMDSZ egyelőre felfüggeszti a szept. 5-én, Kolozsváron hozott döntését, mely szerint, ha szept. 30-ig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően, akkor szept. 30-i hatállyal kilép a koalícióból. A rendkívüli SZKT ülésen a többség a kormányban maradás mellett adta le voksát. A Népújság munkatársai megkérdezte az SZTK néhány tagját, hogy véleményük szerint helyesen döntött-e a Szövetségi Képviselők Tanácsa? Markó Béla szövetségi elnök szerint a többség a kormányzati szerepvállalás folytatása mellett döntött, azonban meglehetősen magas volt az ellenzők aránya. Az a tény, hogy 37 képviselő nem tartja helyesnek az RMDSZ kormányban maradását, erőteljes figyelmeztetést jelent. Székely Ervin képviselő szerint az SZKT az egyetlen ésszerű döntést hozta meg ebben a helyzetben. Katona Ádám /Erdélyi Magyar Kezdeményezés/ kiemelte: a kormánybalépést követően ketten-hárman-négyen mondtak nemet, most már a résztvevőknek több mint egyharmada vélekedett így. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint ez a döntés "intő jel mind a saját közösségünk, mind a koalíciós partnerek felé." "Az SZKT ülésén született szavazatarány vélhetően elgondolkoztatja azokat, akikkel együtt képzeltük el a romániai reform megvalósítását." Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke végre határozott tettet várt volna az SZKT-tól, hogy nem csak újabb határidőket szabjanak meg. Emiatt ő nagyon-nagyon elégedetlen. Varga Attila képviselőházi frakcióvezető úgy érzi, hogy most még van esély, tehát helyes döntésnek tartja a kormányzati szerepvállalás folytatását. Takács Csaba ügyvezető elnök úgy látta, hogy az SZKT-tagok nagy többsége még adott egy esélyt annak a román kormánynak, amely a tanügyi kérdés kapcsán egy kormányrendeletet kibocsátva, politikai ajánlatot fogalmazott meg. Szilágyi Zsolt képviselő viszont visszalépésként értékelte, és azt gondolja, hogy ebből a védekező pozícióból az RMDSZ nehezen tud majd eredményt elérni. Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke szerint ez a döntést lehetőséget ad, hogy az RMDSZ tovább küzdjön céljaiért. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökének az a véleménye, hogy a kormány gesztusát visszautasítani több lenne, mint bűn. Burkhardt Árpád, Maros megye alprefektusa kifejtette: Győzött a józan ész, az a reális hang. /Hogyan értékeli az SZKT döntését? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./"

"Tokay György miniszter után mai számában Hajdú Gábor egészségügyi miniszter eddigi tevékenységét mutatta be a Romániai Magyar Szó. A miniszter beszámolójának címében már elmondja, hogy tevékenységének "állandó problémája: az egészségügy pénztelensége". Hajdú kevésnek tarja az általa vezetett minisztérium költségvetését, mely a nemzeti össztermék 3 százalékát jelenti. Ugyanakkor tovább elemzi a pénztelenség okait és következményeit, illetve ismerteti a pénzhiány felszámolására tett intézkedéseket. A miniszter elmondja: sikerült befejezni és kormányrendelettel elfogadtatni az Országos Gyógyszer Ügynökségre és az orvosi rendelők megszervezésére vonatkozó törvényjavaslatokat, melyek közül az utóbbi - a miniszter véleménye szerint - "az újjászerveződő egészségügy egyik alappillérét képezi". Az egészségügyi társadalombiztosítási törvényről beszélve Hajdú elmondta, hogy alkalmazása nagyban függ az egészségügyi társadalombiztosítási pénztárak megteremtésétől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

Hatalmas tiltakozási akció indult el a Petőfi-Schiller egyetem bejelentése után. Kolozsváron mindegyik román politikus nyilatkozott, az újságok pedig idézték őket, mindegyikük elutasította ennek az egyetemnek a gondolatát. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tiltakozó nyilatkozatot szerkesztettek és gyűlnek az aláírások. /Csomafáy Ferenc: Egyszínűség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Többször írtak már az erdélyi magyar lapok a földvári fogolytáborról, ahol közel félezer magyar ember halt meg 1944 végén és 1945 elején. Az 1989-es rendszerváltozás után nem egyszer próbáltak már emléket állítani a meghaltaknak, azonban Földvár, teljes magyar nevén Barcaföldvár tanácsa elzárkózott ez elől. Az oroszok elérték, hogy az itt elesett 21 szovjet katona emlékére emlékművet emeltek és a katonákat 21 kis ötágú vörös csillaggal jelölték meg. A szomszédos Hídvég lelkipásztora, Ungvári Barna kérvényt nyújtott be a helyi tanácshoz, hogy emlékművet emelhessenek az elhunytak emlékére, azonban a földvári tanács most is elzárkózott. Hídvégen állítottak fel kopjafát az emlékükre. /Kisgyörgy Zoltán: Meg kell jelölni a földvári haláltábor magyar halottainak sírhalmát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./ Ungvári Barna tiszteletes felhívást tett közzé, kérve, hogy a hozzátartozók jelezzék az elhunytak neveit /névsor ugyanis nem maradt fent/. Az emlékmű felállításához anyagi segítséget is kének. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

"Az ellenzék továbbra is hevesen támadja a magyar?német egyetem tervét. Az ellenzék többsége szerint a határozat alkotmány- és törvényellenes, de a szélsőségesen nacionalista pártok egyenesen polgárháború lehetőségét emlegetik az egyetem kapcsán. Liviu Maior RTDP-szenátor, volt oktatási miniszter a kormány átlátszó manőverének nevezte a magyar?német egyetemről hozott határozatot. Szerinte a kormányzati erők tulajdonképpen két egyetemet akarnak létrehozni, az egyiket - a magyart Kolozsvárott, a másikat, a németet Nagyszebenben, ám ez utóbbi hamarosan bezárhatja kapuit, mert nem lesznek diákjai, hiszen a német etnikum már úgy megcsappant Romániában, hogy a német gimnáziumok diákjainak 80 százaléka román nemzetiségű. Teodor Melescanu szenátor, volt külügyminiszter, a Szövetség Romániáért Párt elnöke szerint a magyar?német egyetem létrehozása csak félmegoldás, ami senkit sem elégít ki, hiszen az RMDSZ nem mond le a magyar nyelvű állami egyetemről. Szerinte elképzelhetetlen egy olyan multikulturális egyetem, amelynek ne legyen erőteljes román nyelvű részlege. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke úgy vélekedett, hogy "az RMDSZ sohasem válik ki a kormányból, mert a budapesti kormány arra kötelezi, hogy maradjon meg a koalícióban". Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt főtitkára kijelentette, hogy a tervezett egyetem az RMDSZ kétségbeesett kísérlete az etnikai szeparatizmusra kulturális téren. Grigore Zanc, volt Kolozs megyei prefektus, az RTDP kolozsvári szervezetének vezetője úgy nyilatkozott: "az RMDSZ minden lépésével azt bizonyította, arra törekszik, hogy az erdélyi térségben visszaállítsa a bécsi diktátum időszakában fennállt helyzetet. Ebből természetesen nem hiányozhat a kolozsvári horthysta egyetem újraalapítása sem." A Nagy Románia Párt egyik megyei szervezete pedig kezdeményezte egy magyarellenes nemzeti gárda létrehozását, amelyet Maros, Hargita és Kovászna megyékbe vezényelnének. "Románia válságba került, halálos veszély fenyegeti, mert a Markó Béla vezette szövetség magatartásával és igényeivel polgárháborút robbanthat ki" - fogalmazta meg a szervezet félelmét Ion Mazina, a párt szenátora. /A Petőfi?Schiller egyetem okán. Polgárháborúval riogat a Nagy Románia Párt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"Nagy visszhangot kapott a bukaresti rádió okt. 6-i hírműsorában Tőkés László püspöknek az a magyar sajtóban megjelent interjúja, amelyben az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Martonyi János magyar külügyminisztert és Szent-Iványi Istvánt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét bírálta - közölte az MTI. A rádió tudósítása szerint "az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egész sor kritikát fogalmazott meg a Romániával kapcsolatos hivatalos magyar politikával szemben - románbarát magatartással vádolta meg Martonyi János külügyminisztert és Szent-Iványi Istvánt, a külügyi bizottság elnökét". Tőkés azt vetette a magyar külügyminiszter szemére, hogy érthetetlen módon támogatta az RMDSZ kormányban maradását. A minisztert külön is bírálta a kettős állampolgárság ügyében tanúsított magatartásáért. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az a véleménye, hogy a magyar államnak meg kellene találnia azt az intézményes formát, amely szavatolni képes a határon túli magyarok - a magyar nemzet részeiként való - jogait, példát véve Ausztriától, amely vállalni tudta a dél-tiroli osztrákok védelmét - jelentette a közszolgálati rádió. /Tőkés Lászlót bírálta a bukaresti rádió. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levelet juttatott el a Brassói Lapok szerkesztőségébe, amelyben bírálta az RMDSZ-vezetés egyetemügyben hozott döntését. Az RMDSZ vezetői kedvezően fogadták a Petőfi-Schiller egyetem létrehozásáról szóló kormányhatározatot, Tőkés László szerint azonban érdemi változás nem történt. A 36/1997-es sürgősségi kormányrendelet már a képviselőházban elakadt, a magyar egyetem törvényes garanciáit nem teremtették meg. "Csak furcsállni lehet Kötő József RMDSZ-államtitkár vélekedését, hogy a magyar-német egyetem modellértékű lehet. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter azzal a Marga miniszterrel karöltve dolgozta ki a Petőfi-Schiller egyetem iratát, akinek tisztségéből való eltávolítását maga Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke követelte." "Ki adott felhatalmazást Tokay Györgynek egy ilyen tervezet vállalására"? - tette fel a kérdést Tőkés László. "Távlatilag csakis akkor érhetünk el eredményt, hogyha eredeti célkitűzéseinkhez következetesen ragaszkodunk" - állapította meg a püspök. /Tőkés László levele - Kritikusan egy kormány- és egy OT-határozatról. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 9./"

A képviselőházban okt. 8-án megvitatták a helyi közigazgatási törvényt módosító 22-es sürgősségi kormányrendeletet. A szenátus egyetlen szakaszból álló törvénytervezetet küldött a képviselőknek, amely a rendelet visszautasítását írta elő. A tervezet kapcsán viszont a képviselőház nem tudott érdemi döntést hozni, ugyanis a szükséges 172 szavazat helyett csupán 164 gyűlt össze. A következő szavazásra csak a jövő héten kerülhet sor. Az új közigazgatási törvény esetében hosszadalmas parlamenti vitára lehet számítani, és addig szükséges lenne arra, hogy a kormányrendelet érvényben maradjon. /Csapdahelyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Október első napjaiban az erdélyi magyar történelmi családok képviselői gyűltek össze Nagyenyeden. A Castellanum Alapítvány ismertetésének és elfogadásának szentelt közgyűlésen Apor Csaba és dr. Csávossy Ferenc méltatta a kezdeményezés nemes célját és szóltak az erdélyi történelmi családok sorsformáló szerepéről Erdély magyar társadalmának alakulásában. A második napon Ugron Katalin, Kabos Éva és Mikó István írásaiból olvasott fel, a szellemi-gazdasági életről Klebersberg Éva és Tőkéczki László értekezett. A harmadik napon, okt. 4-én a megjelentek részt vettek a katolikus plébánián a mártírokra emlékező ünnepségen és az emlékmű avatásán. /Győrfi Dénes: Castellanum Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10-11./

A Thália Színház /Kassa/ Kakukkfészek című előadásával kezdődött meg Budapesten a Vendégségben Budapesten elnevezésű színházi esték sorozata, amelynek keretében határon túli magyar együttesek mutatják be produkcióikat a főváros befogadó színházában, a Tháliában. Hónapról hónapra egy-egy határon túli magyar együttes vendégszerepel majd az Illyés Közalapítvány és a kulturális tárca támogatásával. November 1-jén a vendég a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ lesz, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház decemberben, alapítása 50. évfordulóján vendégszerepel. A kassaiak előadása előtt mutatták be Darvay Nagy Adrienne Színek Kisvárdán című könyvét, amely a kisvárdai határon Túli Színházak X. nyári fesztiválja alkalmából jelent meg. A szerző a szomszédos országokban működő hivatásos magyar társulatok elmúlt évtizedéről adott áttekintést. /Határon túli magyar színházak Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10-11./

Okt. 12-én tartotta heti rendes ülését az RMDSZ képviselőházi frakciója. A képviselők megtárgyalták a heti programot, illetve áttekintették a napirenden szereplő törvénytervezetekkel kapcsolatos kérdéseket. A frakció belső szervezésével kapcsolatban döntés született arról, hogy ezentúl csakis a képviselők meghívására, illetve azok tudtával tartózkodhatnak a frakció irodájában más személyek, mint képviselők, szenátorok és parlamenti alkalmazottak. Hasonlóképpen döntés született arra vonatkozóan is, hogy a sajtó képviselői csupán az esetleges interjúk elkészítésének időtartamára tartózkodhatnak a frakció irodában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 1346. sz./

"Okt. 11-én RMDSZ - Merre? Meddig? Hogyan? Kivel? - címen szervezett kerekasztal-beszélgetést Kolozsváron a Reform Tömörülés RMDSZ-platform. A rendezvényen megjelent Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tudott eleget tenni a meghívásnak, előterjesztését írásban küldte el. A vitát Toró T. Tibor, a platform elnöke indította. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ külpolitikai prioritásairól, Papp Előd csíkszeredai városi tanácsos az önkormányzatokról, régiófejlesztésről, regionalizmusról, Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő pedig gazdaságpolitikai kérdésekről értekezett. Toró T. Tibor elmondta, hogy a Reform Műhely ?98 rendezvénysorozat elindításával a Reform Tömörülés /RT/ igyekszik hangsúlyozottabban fellépni az erdélyi politikában. A platformok működése elengedhetetlen az RMDSZ-en belüli egészséges verseny kialakulásában. A kétévi kormányzás bebizonyította, hogy az a "neptuni út", amin az RMDSZ elindult, nem vezet eredményhez, hangsúlyozta Toró T. Tibor. Az RMDSZ szereplése ebben a koalícióban ellehetetlenült. Ezért "újra kell kezdeni a tárgyalásokat egy új feltételrendszer kialakítására. Természetesen továbbra is ezekkel a partnerekkel, hiszen nyilvánvaló, hogy a kormánykoalícióban jelenleg részt vevő pártoknál jobbakat nem találunk." "Az RT egyértelműen amellett foglalt állást, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormánykoalícióból, és pontosan meghatározott feltételek mellett ígérjen parlamenti támogatást a koalíciónak." /Székely Kriszta: Sehova sem vezet ez a neptuni út... = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Toró T. Tibor elmondta, hogy a Reform Tömörülés felébredt Csipkerózsika-álmából. Az elmúlt két évben a szakmaiság mögé bújtak, megindították a Magyar Kisebbség folyóiratot és a Jakabffy Alapítványt. Mindkettő a közeljövőben érik be igazán. A Reformműhely rendezvénysorozat lesz. A neptuni út nem járható, állapította meg Toró T. Tibor. Ki kell mondani a dolgokat, nem elrejteni. Kilenc éve indították el Bálványost, ahol összehozták a román és magyar értelmiséget. "Szerintünk a sokat emlegetett román kisebbségvédelem modell nem létező valami, mert a román politikai élet 80 évében túlságosan nagy a kontinuitás." "...az erdélyi magyarságnak reális képviselete egyáltalán nincs ott, ahol a döntések valóban megszületnek. Oda minket be nem engednek." - Magyar egyetem csak Kolozsváron lehet, hangsúlyozta. /A rendezvénysorozat neve: Reformműhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

Hajdú Gábor egészségügyi miniszter egy olyan rendeletet bocsátott ki, mely szerint az egészségügyi igazgatóságoknak, a kórházak igényei szerint ortodox vallású egyházi személyeken kívül más vallású papokat is alkalmazniuk kell, számolt be a Ziarul de Cluj. A lap szerint jelenleg a minisztérium csupán ortodox papokat foglalkoztat az ország egészségügyi intézményeiben. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 14., 189. sz./

"Okt. 14-én a szövetség bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, továbbá meghívottként jelen voltak Birtalan József szállításügyi államtitkár és Varga Gábor, az Országos Találmányi Hivatal vezérigazgatója. Az Ügyvezető Elnökség megvitatta a testület zavartalan működésével kapcsolatos kérdéseket, és arra a következtetésre jutott, hogy tekintettel az ÜE tagjainak hivatali elfoglaltságából eredő gyakori bukaresti jelenlétére, ezentúl minden hónapban egy ügyvezető elnökségi ülést a fővárosban tart. Október 31-én az Ügyvezető Elnökség szervezésében kerül sor Marosvásárhelyen a Magyar Polgármesterek Országos Találkozójára. A találkozót a szövetségi elnök és az OÖT elnöke hívja össze. A találkozó részletes programját is megvitatták, véglegesítése után ismertetésére visszatérünk. Az Ügyvezető Elnökség az RMDSZ Sajtóirodájának javaslatára megvitatta egy RMDSZ Heti hírlevél beindításának lehetőségét, és arra a következtetésre jutott, hogy az RMDSZ jelenlegi kiadványait hasznosan kiegészítené egy ilyen jellegű kiadvány. A testület megvitatta az államtitkárok megyei kiszállásainak helyzetét; Borbély László kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnök ismertette az államtitkárok megyei kiszállásainak programját. Az Ügyvezető Elnökség úgy döntött, javaslatot tesz az SZKT Állandó Bizottságának, hogy tűzze a belső választások kérdését a következő SZKT napirendjére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 1348. sz./"

Nyolc éve jegyezték be, és ma már közel nyolcszáz tagot számlál az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/. Az EMT tíz szakosztállyal /bányászat-kohászat, elekrotechnika, építészet, faipar, fizika, földművelés, gépészet, kémia, kertészet, számítástechnika/ és hét fiókszervezettel működik, egyik legfontosabb területe a szakmai konferenciák rendezése. Szalma Győrfi Noémi főtitkár elmondta, hogy az okt. 16-18-án tartandó VII. Országos Szakmai Napokra több mint kétszáz résztvevő várható. A magyarországi társszervezeteken /MTA stb./ kívül idén először Ungvárról és Szabadkáról is érkeznek előadók. Kolozsváron rendezik meg a CompNews 98 konferenciát, majd ugyanitt nov. 20-22-én a IV. Vegyészkonferenciát. Az EMT-nek több kiadványa van: Firka, a középiskolások kéthavi fizika-informatika-kémia lapja, a Műszaki Szemle, az EMT-Tájékoztató és az EMT-Ismertető, 1997 óta lát napvilágot a Civil Infó. Az Interneten az EMT nemrég létesített Web-oldalt. Dr. Bíró Károly EMT-elnök szerint a kolozsvári központ és a vidéki fiókszervezetek együttműködése eredményes. /Ördög I. Béla: EMT: konferenciák, kiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Okt. 9-én dr. Széplaki Kálmán volt zsinati tag, a CE Szövetség jogtanácsosa a CE másik négy képviselőjével /Bodoki Halmen László, Szilágyi Sándor, Gáspár Attila (Zilah), id. Adorján Kálmán nyugalmazott zilahi lelkipásztor (Marosszentkirály)/ együtt a Romániai Református Egyház Zsinatánál fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László püspök ellen. Az 53 oldalas panaszirathoz 40 lapnyi melléklet kapcsolódik. A vádemelők kérik annak megállapítását, hogy Tőkés László püspök nem felel meg a püspöki tisztség betöltésére. Most van folyamatban a tisztújítás. Említésre méltó, hogy az előző, 1994-es tisztújításkor id. Adorján Kálmán püspökjelöltként szerepelt. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 14. - VIII. évf. 12. sz./

A Partiumi Közlöny új száma tartalmazza az Alsócsernátonban tartott Székelyföldi Fórumon elhangzott főbb előadásokat. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 14. - VIII. évf. 12. sz./

Bebizonyosodott, hogy a magyar-román kormányzati vegyes bizottság és a hozzá kapcsolódó szakbizottságok rendszere megfelelő keretet kínál a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez - nyilatkozta okt. 14-én Németh Zsolt, Mihnea Constantinescu román külügyi államtitkárral közösen megtartott sajtótájékoztatóján, Budapesten, a vegyes bizottság tanácskozása után. A vegyes bizottság két elnöki tisztét a hagyományoktól eltérően - a külügyminiszterek koszovói válsággal összefüggő parlamenti elfoglaltsága miatt - az államtitkárok látták el. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón elmondta: olyan ajánlásokat tartalmazó jegyzőkönyvet készítettek elő, amelyet mindkét külügyi államtitkár kormánya elé fognak terjeszteni jóváhagyás végett. Többek között ülésezett a kisebbségek és a gazdasági kérdésekkel foglalkozó albizottság is. A magyar államtitkár rámutatott, hogy Magyarország a tizenhatodik a külföldi befektetők sorában Romániában, és mindenképpen azon igyekszik, hogy ezen a listán előbbre kerüljön. Magyarország kereskedelmi forgalma Romániával dinamikusan nő, elsősorban a CEFTA-tagságnak köszönhetően. Az volt a kérése a magyar félnek, hogy 1998 decembere után Románia ne hosszabbítsa meg a búzabevitel korlátozását célzó intézkedéseit, hanem hagyja, hogy a CEFTA-tagság értelmében szabadabb kereskedelem valósuljon meg. Mihnea Constantinescu elmondta, hogy az albizottságok munkálatai modellértékűnek tekinthetők, melyek jószomszédi viszonyra utalnak, és bízik benne, hogy ezek a bizottságok olyan javaslatokat fognak tenni a kormányoknak, melyek gyakorlatias és azonnal alkalmazható lépéseket fogadjanak el. A sajtótájékoztatón szó esett a magyar-német egyetemről is. A két államtitkár kifejtette: figyelemmel fogják kísérni az ezzel kapcsolatos kormányhatározat megvalósítását, és gyakorlatba ültetését. Németh ugyanakkor azt is megerősítette, hogy a magyar kormány támogatni fogja a magyar egyetem létesítését, bármilyen formában - akár az állami, akár magánegyetem - , ha az az RMDSZ-nek a kérése, attól függetlenül, hogy létrehoznak-e bármilyen multikulturális egyetemet vagy sem Romániában - mondta. A multikulturális egyetemet egyébként a magyar fél biztató, pozitív jelnek tekinti, amely elősegíti a két nemzet, a két ország kapcsolatait. Az értekezleten még szó esett a magyarországi nemzeti kisebbségek helyzetének további javításáról, valamint a Gozsdu Alapítvány körüli vitás kérdésekről. A résztvevők ugyanakkor emlékeztették a román kormányt arra a kötelezettségére, hogy a parlament ratifikálja az Európa Tanács kisebbségi nyelvi chartáját, és szeretnék, ha Románia elfogadná a közeljövőben a kisebbségi törvényt, illetve a nyelvhasználatot és a kisebbségek oktatását szabályozó törvényt, a 22-es és a 36-os kormányhatározatok tartalma szerint. /Balló Áron: Megtalálták a megfelelő keretet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

"A Bihar megyében október 24-én sorra kerülő Régiók Találkozója című Partiumi Fórumra a meghívót az RMDSZ Bihar megyei szervezete, az RMDSZ Érmihályfalvi Körzeti Szervezete, illetve Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nagyváradi hivatala írta alá. Ez a fórum az Alsócsernátonban szeptember 12-én, az RMDSZ megújulásáért szervezett találkozónak a folytatása. - A tiszteletbeli elnök meghívója részletezi a fórum lényegét. Az Alsócsernátonban megtartott Székelyföldi Fórum "természetes folytatásaképpen" kerítenek sort a Partiumi Fórumra, ahová elvárják "mindazokat, akiket romániai magyarságunk közös gondjai foglalkoztatnak, és nemzeti közösségünk jövendőjét szívükön viselik." A Tőkés László kézjegyével ellátott meghívóban továbbá az olvasható, hogy "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megújulásáért indított mozgalom következő helyszínének megválasztása már önmagában is híven tükrözi arra irányuló szándékunkat, hogy alulról építkezve, magyar közösségünk valamennyi régiójának bevonásával, az összes területi és helyi képviseleteket megszólaltatva, az eddiginél szorosabb demokratikus összefogással keressük a helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint: "A magyar tannyelvű állami egyetem ügyében előállott és a román kormányban való részvételünkkel kapcsolatos jelenlegi kritikus helyzet kiváltképpen indokolttá teszi a Csernátonban elkezdett együttgondolkozás és önszerveződés folytatását". Végül, olvasható a meghívóban, "annak reményében, hogy szövetségünk egysége jegyében, az RMDSZ megújulásáért indított fórum-mozgalom eredményesen folytatódik, és szövetségünk eredeti programjának és célkitűzéseinek megfelelően sikerülni fog előre lépnünk - tisztelettel és szeretettel hirdetjük meg az október 24-i Érmihályfalvi Fórumot". A meghívó értelmében személyre szóló, külön meghívót senkinek sem küldenek, hanem "a lehető legszélesebb demokratizmus szellemében Fórumunkra tisztelettel és szeretettel elvárjuk a Partium polgárait, szövetségünk valamennyi országos és területi vezetőjét, az SZKT és a SZET tagjait, parlamenti képviselőinket és szenátorainkat, az RMDSZ különféle platformjainak és csoportosulásainak képviselőit, önkormányzati vezetőinket és tanácsosainkat, nem utolsósorban pedig egyházaink lelkészi és világi vezetőit, papjait és lelkipásztorait, egyszóval pedig mindazokat, akik erdélyi-romániai magyarságunkért felelősséget éreznek és hordoznak", olvasható a tiszteletbeli elnök hivatala által megfogalmazott átiratban. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./"

Megjelent a Németországban élő, bólyai származású Torpai Imre Bólya monográfiája című munkája. Részletesen leírja a falu református lakosságának áttérését a katolikus hitre, az 1898-ban megépült katolikus templomot, a magyar nyelvű oktatás múltját. Magyar iskola már nincs, a helyi magyarság csak színfolt, a kastély /itt született a szerző szerint Bolyai Farkas/ állaga egyre romlik. /Keresztes Kálmán: Bólya monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

"Kelemen Hunor művelődési államtitkár beszámolt tevékenységéről. Kifejtette, hogy munkájában "az RMDSZ programjában megfogalmazott alapelvek irányították és irányítják". Célja a civil társadalommal való aktív együttműködés, valamint a romániai magyar közösség javát szolgáló, a nemzeti identitás megőrzését és megerősítését segítő jogi keret megteremtése. Közvetlenül a minisztérium hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatban: Kolozsváron az Állami Magyar Színházban modern stúdiótermet alakítanak ki, Marosvásárhelyen sikerült tisztázni a Tompa Miklós Társulat vezetőjének hatáskörét és folytatni a beruházásokat, Nagyváradon az Állami Magyar Színház 200. évfordulójának megünneplésének anyagi hátterét a minisztérium biztosította. 1997-ben a Korunk, a Művelődés és A Hét részesült támogatásban, idén ezt a listát bővíteni tudták a Helikonnal. A könyvkiadók állami támogatása is eredményes, a legkülönbözőbb műfajokat támogatták. Bár nem tartozik közvetlenül a minisztérium hatáskörébe a műemlékvédelem területén is sikerült projekteket kidolgozni és megvalósítani, közéjük tartozik az erdélyi reneszánsz kastélyok, udvarházak felújítása. Az államtitkár sikernek könyvelte el, hogy augusztusban a kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amellyel létrehozták a Kulturális Művelődési Alapot, művelődési intézetek és programok számára. Nem sikerült viszont megvalósítani az állami levéltárak civil ellenőrzés alá vonását, belügyminisztériumi ellenkezés miatt. Az államtitkár még kiemelte: "ebben az évben nagy hangsúlyt fektettünk a szórványvidékek támogatására, valamint olyan rendezvények szervezésére, segítésére, amelyek mindenekelőtt a fiatalok nemzeti identitásának erősítését szolgálják". /Kelemen Hunor művelődési államtitkár: Mit sikerült és mit nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./"

A Demokrata Párt elégedetlen a kormánynak az államosított házak visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezetével, Alexandru Sassu miniszter a tervezet módosítását szorgalmazta. Petre Roman, a DP elnök a földtörvény kapcsán emelet kifogásokat. Vasile Lupu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke joggal állapította meg: a DP célja, hogy a lehető leghosszabb ideig halogassa a mezőgazdasági földterületek visszaszolgáltatását. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

"Az okt. 15-i kormányülésen kinevezték a magyar-német egyetem alapításával kapcsolatos felmérések elkészítésével megbízott munkacsoport tagjait, s így a munkabizottság már a jövő hét elején elkezdheti tevékenységét - nyilatkozta Kötő József oktatási államtitkár. Az államtitkár továbbá elmondta, hogy a kormányülésen meghosszabbították az önálló magyar állami egyetem alapításának lehetőségét tanulmányozó korábbi bizottság tevékenységének határidejét azzal a céllal, hogy tapasztalatait átadhassa az új bizottságnak, az elkészített felméréseket pedig véglegesíthesse, és a kormányhatározat értelmében létrehozott munkacsoport rendelkezésére bocsássa. A kormányhatározat által megszabott, az egyetem akkreditálása véglegesítésének állítólagosan "rövid" határidejére vonatkozó aggodalmak kapcsán Kötő rámutat: tekintettel arra, hogy az egyetemelőkészítő-bizottság, illetve azok a munkacsoportok, amelyek az RMDSZ oktatási főosztályának keretében dolgoznak előrehaladtak a munkában, a bizottság be fogja tudni tartani a kormányhatározat által megjelölt időpontokat. "Természetesen, az akkreditációs bizottság a törvények értelmében még néhány hétig elhúzhatja az időt, de túlzott aggodalmakat nem fogalmaznék meg ezzel kapcsolatban. Egyrészt azért, mert olyan törvényesen szabályozott eljárásról van szó, amely érthető és ellenőrizhető, másrészt, pedig időben beszerezhetők az intézmény ideiglenes működéséhez és a felvételizéshez szükséges jóváhagyások, amelyek feltételeket teremthetnek ahhoz, hogy már a következő iskolai évben beinduljon az új intézmény működése" - mutatott rá Kötő József. /Betartható határidők. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

Erdély-szerte megpezsdült az egyházi oktatás. Történelmi egyházaink egyre több helyen vállalják fel iskolák, bentlakások, szociális otthonok működtetését a két világháború közötti, illetve az azt megelőző évszázadok hagyományai szerint. A mai Romániában ugyanis az egyház rendelkezik az egyetlen olyan autonóm, az állam által legkevésbé befolyásolható intézményrendszerrel, amelyik életképes alternatívát jelenthet az állami oktatásra, írta Makkay József. A főleg külföldi támogatásokból felépített vagy rendbe tett épületeket a kor követelményei szerint sikerült berendezni. Sikerült elérni, hogy az egyházi iskolában tanító pedagógusnak állami fizetése legyen, saját forrásból időnként fizetéskiegészítést juttatnak az itt tanító tanároknak, tanítóknak. Ezzel sikerül a legjobb oktatókat megnyerni, jól felkészült fiatal tanárokat alkalmazni. Ez a látványos egyházi térhódítás ellenkezést szült azokban, akik ateista neveltetésüknél fogva kezdettől fogva ellenezték az egyház túlzott befolyását a romániai magyarság életében. Az egyházi önszerveződést az RMDSZ-vezetők egy része nem fogadja kitörő lelkesedéssel. Az egyház?RMDSZ mai kapcsolatának érzékeltetésére elegendő egyetlen frázis, amely Markó Béla szájából hangzott el: az egyház foglalkozzon csak a lelkek üdvözülésével, és az oktatást bízza az RMDSZ-re! A romániai magyarság leghitelesebb képviselői a történelmi egyházak. Elöljáróinak szava közvélemény-formáló. Egyházaiból a magyarság nem ábrándult ki, ami az RMDSZ-ről nem mondható el...Nem véletlen, hogy Trianon utáni történelmünk legkritikusabb korszakaiban az egyházi méltóságok hallatták leghatározottabban szavukat, kerestek közösen kiutat a ránk szakadt nehézségekből, hangsúlyozta Makkay. /Makkay József: Egyházi misszió a magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

"Gica Agrigoroae, a Nagy Románia Párt Kovászna megyei elnöke az Evenimentul Zilei című lap okt. 15-i számában megjelent nyilatkozatában kijelentette, hogy a megyében már létrehozták azt a helyi Nemzeti Gárdát, amely szükség esetén összeállított listák alapján "begyűjti a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőit, akiket egy ad hoc bíróság ítélete alapján kivégeznek". A helyi Nemzeti Gárda 127 tagból áll. Van köztük "Jugoszláviát megjárt hét zsoldos", és a gárda soraiban megtalálhatók "a védelmi minisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI)" tagjai is. A gárda 11 fős csoportokra oszlik, s ezek már "elfoglalták állásaikat" a városokban, Sepsiszentgyörgyön és Kovászna megyében. Agrigoroae kifejtette: ha hozzákezdenek az RMDSZ autonómiatörekvéseinek megvalósításához, a magyar szövetség vezetőit "a már elkészített listák alapján begyűjtik otthonaikból, rögtönítélő bíróság elé állítják őket, és annak ítélete alapján kivégzik: főbe lövik, felakasztják vagy karóba húzzák őket. Ha megpróbálnak elmenekülni, a Vasgárda volt tagjai, akik most Kanadában és az Egyesült Államokban vannak, felkutatják őket." A Kovászna megyei elnök nyilatkozatát az Evenimentul Zilei csak a vidékre menő, első kiadásában közölte. Az MTI bukaresti irodájának érdeklődésére Romulus Ioan Budura, a Nagy Románia Párt szóvivője úgy nyilatkozott, hogy "nincs tudomása a hírről. A lapok egyébként is annyi mindent közölnek". Egyben kétségbe vonta annak lehetőségét, hogy a párt bármely tagja is ilyen nyilatkozatot adott volna. - A Román Hírszerző Szolgálat sajtóirodájának egyik munkatársa az újságcikk kapcsán kijelentette az MTI-nek: kizárt, hogy a SRI alkalmazottai tagjai lennének egy ilyen szervezetnek. /RMDSZ-vezetők kivégzését tervezi a Kovászna megyei NRP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

"Mózes Edith felvetette, hogy mostanában "szinte egyébről sem beszélnek Romániában, mint a multikulturalizmusról." Kezdve "az államelnöktől, a kissé ?toleránsabb? román politikusokon át, egészen egyes RMDSZ-tisztségviselőkig - egy úgynevezett multikulturális egyetem lehetőségeit latolgatták bőbeszédűen. Közben szünet nélkül folyt a magyarellenes kampány, a képviselőház oktatási bizottságában olyan szavazatok születtek, hogy még az eddig biztosított jogokat is csonkították, az RMDSZ a kormányból való kilépéssel volt kénytelen fenyegetőzni. Így jutottak el idén, szeptember 30-án, Radu Vasile miniszterelnök határozott kívánságára, illetve az RMDSZ kormánykoalícióból való kilépését megakadályozandó, hogy egy magyar-német, a Petőfi-Schiller nevet viselő multikulturális egyetemet hoznak létre Marosvásárhelyen és Szebenben. Gyorsan kiderült, hogy ez a nesze semmi kompromisszum is jó lehetőség a magyarellenes kampány folytatására." Arról, hogy mi is a multikulturalizmus, soha senki nem beszélt még Romániában. Az újságírónő értelmezte a fogalmat, Szentmihályi Szabó Péterre hivatkozva. A "a multikulturalizmus az egymás mellett élő kultúrák sokszínű egyenjogúságát tartja szem előtt, függetlenül attól, hogy az a kultúra ezer éve egy helyben élő népek közösségének kifejeződése-e vagy néhány ezer bevándorlóé. Vagyis nyugodtan megférhetne egymás mellett mondjuk 50 román egyetem és egy tiszta magyar tannyelvű, mert mindenkinek egyformán joga van saját kultúrája fejlesztéséhez. Csakhogy nálunk nem megy olyan könnyen." "A sajtó egy bizonyos része, illetve egyes politikai pártok a legnyíltabb magyarellenes uszítással fogják mérgezni a romániai közvéleményt. Nos, ha így van, márpedig így van és így lesz, akkor a multikulturalizmus, azaz a nyelvek, kultúrák, szokások, vallások békés egymás mellett élése és kölcsönös tisztelete minálunk csupán utópia marad." /Mózes Edith: Multikulturalizmus román módra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./"

A magyar állam és a nemzet határai nem esnek egybe, ez pár száz évig így marad, erre kell számítani, s emiatt összmagyar stratégia kialakítására van szükség - mondta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár bécsi látogatása alkalmával. Ez azt jelenti, hogy a magyar-magyar párbeszéd számára kiszámítható, rendszeres és emberi kapcsolatokon alapuló rendszert kell kialakítani. Megítélésében egyeztetésekre van szükség az érintett határon túli szervezetekkel arról, hogy hogyan lehetne fejleszteni a határon túli magyarok és a magyar állam közötti kapcsolatokat. Ezt még akkor is meg kell tenni, ha a magyar kormány tudja, hogy ez utóbbi feszültségeket gerjeszt majd, jelentette ki. /Összmagyar stratégiát kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke visszautasította és rágalmazásnak minősítette Makkay József állítását /Egyházi misszió a magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./, ő ugyanis sohasem mondta, hogy az egyház ne foglalkozzon az oktatással. /Markó Béla: A válaszadás jogán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./