"Nem hagyhatja szó nélkül Tőkés László meggondolatlan nyilatkozatát, reagált Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjúra /Szabadság, aug. 21./. Markó szerint Tőkés László több fórumon is kifejthette volna kritikáit. Aggasztónak tartja, hogy a tiszteletbeli elnök egy "RMDSZ-en kívüli" kezdeményezésen, Alsócsernátonban fogalmazza meg kritikáját. Ez arra utal, hogy Tőkés László nem bízik az RMDSZ-ben. "Véleményem szerint Tőkés László senkiben sem bízik, aki épp nincs egy véleményen vele!" Markó hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egyetlen pontja sem mond ellen az RMDSZ programjának. "Tőkés László már jó ideje nem úgy nyilatkozik meg, mint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hanem mint a szövetségen belüli ellenzék egyik képviselője. A csernátoni rendezvény szerintem kísérlet arra, hogy egy kis csoportosulásból platformot kovácsoljon, amihez bárkinek joga van az RMDSZ-ben, de ez a tiszteletbeli elnöki funkcióval semmiképpen sem fér össze" - szögezi le az RMDSZ elnöke. Markó szerint Tőkés László egyedüli célja az RMDSZ vezetőségének lejáratása. /Székely Kriszta: Két tűz között... Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"

"Varga Domokos író hozta létre 1993-ban a budapesti székhelyű Irodalmi Társaságok Szövetségét /ITÁSZ/, amelybe belépett sok határon túli magyar szövetség és csoport is. Évenként rendeznek vándorgyűléseket, az idei volt az első, amelyet határon túl rendeztek meg, Gyergyószentmiklóson, ahová a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vezetősége, élén Gál Éva Emese költő-tanárnővel meghívta a résztvevőket. Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást, kifejtve, hogy "nekünk Európa teljes magyar nyelvű irodalmát, művelődési egyesületeit kell összefognunk, így segítve elő a kölcsönös tájékoztatást s a kiadványcserét. Ezzel is a magyar irodalom és kultúra határokon átívelő egységét fejezzük ki." Varga Domokos tiszteletbeli elnök hozzátette: a határon túli kultúregyesületek nemzetőrző szerepet töltetek be." A résztvevők beszámoltak munkásságukról. Az Illyés Gyula Irodalmi Kör /Beregszász/ 1986-ban alakult, azóta 40 magyar vonatkozású emléktáblát és 4 szobrot állítottak. A Hármashatár Egyesület /Szatmárnémeti/ tagjai Nagysomkúton emléktáblát helyeztek Szilágyi Domokos szülőházára, a városban Páskándi Géza Baráti Társaság létesült. A Palóc Társaság /Ipolyvarbó/ 1989 augusztusában alakult. 1996-ban számtalan millecentenáriumi népünnepélyt rendeztek, emlékműveket lepleztek le, könyvekkel segítik a magyar iskolákat. Z. Urbán Aladár elnök felhívással fordult a jelenlevőkhöz: minden magyarlakta helységben ültessenek fát az 1848-as szabadságharc tiszteletére. A Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság /Zenta/ május végén megrendezte a délvidéki költők seregszemléjét. A Muravidéki Magyar Kultúregylet /Lendva/ Lendván magyar könyvesboltot nyitott. /Dánielisz Endre: "Az egyetemes magyar kultúrában kell gondolkodnunk!" = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./"

"Aug. 23-án kezdődött meg Budapesten a Magyarok Világszövetségének jubileumi konferenciája. "Szellemi erőközpontot kell létrehozni Magyarországon, csak ennek vonzáskörzetében őrizhetik meg anyanyelvüket, a határon túli magyarok" - szögezte le Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke a szervezet megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi konferencián. A magyar kultúra külhoni műhelyei a harmadik évezredben címmel rendezett négynapos tanácskozáson a külföldi Magyar Házak, kulturális szervezetek, intézetek és egyházak képviselői ültek össze, hogy áttekintsék a magyar kulturális örökség megóvásával, az intézmények együttműködésének és hálózatának fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A Magyar Kulturális Szövetséggel, a Nemzetközi Hungarológiai Központtal és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel közösen szervezett konferenciának Budapesten az Államigazgatási Főiskola és a Magyarok Háza ad otthont. A tanácskozásra, mintegy 30 országból, több százan érkeztek a magyar fővárosba. Csoóri Sándor beszédében kiemelte: ha egy közösségnek nincs kohéziós magja, mágneses erőtere, a tőle távolabb élő nemzetrészek egyre bizonyosabban a súlytalanság állapotába kerülnek. /Szellemi erőközpontot kell létrehozni Magyarországon. Megnyílt a Magyarok Világszövetségének jubileumi konferenciája. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ "

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke aug. 26-án kiadott nyilatkozatában reagált arra, hogy Markó Béla szövetségi elnök támadta az Alsócsernátonban megrendezendő fórumot. Markó Béla szerint ez platformalakítási kísérlet, bizalmatlanság keltése, a közvélemény megtévesztése, veszélyes helyzetet teremt, továbbá intoleranciával vádolta Tőkés Lászlót. A püspök visszautasította a vádakat. Furcsa, állapította meg, hogy az RMDSZ megújítására való törekvésnek a puszta híre ennyire vehemens, személyeskedő reakciót vált ki. A székelyföldi fórum szervezésére a teljes átláthatóság jellemző, melyre Markó Bélával együtt meghívták az RMDSZ valamennyi vezetőjét, az SZKT és a SZET tagjait, a platformok és az egyházak képviselőit. A fórum nem RMDSZ-en kívüli rendezvény. Tőkés László visszautasítja a gyülekezés jogának megkérdőjelezését. A tiszteletbeli elnök szerint a nyilatkozat azt bizonyította, hogy az RMDSZ "a pártosodás útjára tévedt", a fórum egyik célja pedig az, hogy helyreállítsa a szövetség közképviseleti és érdekvédelmi szerepét /Tőkés László tiszteletbeli elnök nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke még aug. 26-án válaszolt Tőkés László nyilatkozatára, kifejtve, hogy egyesek bizonyára nagy várakozással figyelnek a vitára, sikerül-e megbontani a szervezet egységét. Tőkés László azon megjegyzésére, hogy az alsócsernátoni fórum a romániai magyarság integrálására tesz kísérletet, Markó Béla kérdéssel reagált: "Mi az RMDSZ, ha nem az, amire most állítólag kísérletet akar tenni Tőkés?" Markó arra figyelmeztetett, hogy a Tőkés László által "rovokált nyilvános vádaskodások" nem az RMDSZ-nek használnak, hanem "másoknak". Markó úgy látta, a tiszteletbeli elnök kezdeményezése nem minősülhet "alulról építkező kezdeményezésnek". Ennek ellenére Markó Béla kíváncsian várja, milyen politikai eszközöket ajánl a fórum. "Aki kritikát fogalmaz meg, mutassa meg a másik utat is." /Markó Béla szövetségi elnök válasza. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

Hatalmas ellenkezést váltott ki Daniel Daianu pénzügyminiszter javaslata, miszerint a pótköltségvetésben a kiadásokat nyolcezer milliárd lejjel, csaknem egymilliárd dollárral csökkentenék. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

A Forráshely Alapítvány /Budapest/ immár hetedik alkalommal rendezte meg Csáfordjánosfán a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját. Ebben a kis faluban nyaranként ötszáz gyermek tölti nyári vakációjának egy részét. Az egyik kis erdélyi résztvevő beszámolója szerint horvátországi és felvidéki magyar gyermekekkel nyaraltak együtt. A szervezők elvitték őket Pannonhalmára, Nagycenkre, a Széchenyi Múzeumba, aug. 20-án pedig Budapestre, ahol megtekintették az Országházat, a Hősök terét és a Nemzeti Múzeum kiállítását. /Csáfordjánosfa - 1998. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./

"Gáspár András olvasói levélben kifogásolta, hogy a református egyház vitáját világgá kürtölték. Gyűlölettől izzó, acsarkodó levelek láttak napvilágot, ráadásul az aláírás mellett szerepel, hogy "református lelkipásztor", hadd lássák, jól megmondta a magáét. "A CE Szövetség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület évek óta konfliktusban vannak egymással." Tőkés László püspök áldását adta a CE Szövetségre, azt akarta, hogy az egyház keretei között fejtse ki tevékenységét. Emiatt rágalmazók az olyan cikkek, mint amilyen például Józsa Tímeáé: "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik." Gáspár András emlékeztetett: a lelkipásztorok arra esküdtek fel, hogy teljesítik egyházi felsőbbségeinek utasításait, majd hangsúlyozta, hogy az egyház égető kérdése a megújulás. Ez a vita azonban nem vezet oda. /Gáspár András: Folt a paláston. = Romániai Magyar Szó, aug. 27./ "

"Aug. 26-án zárult a Magyarok Világszövetségének jubileumi rendezvénye. Az MVSZ megalakulásának 60. évfordulója alkalmából A magyar kultúra külhoni műhelyei a harmadik évezred küszöbén címmel tartott négynapos konferenciára mintegy 50 országból érkeztek meghívottak a magyar fővárosba. "Az összmagyarság fennmaradása és magára találása érdekében erősíteni kell a határokon belül és túl élő magyarok kapcsolattartását, hatékonyabbá kell tenni a magyar-magyar párbeszédet" - fogalmazták meg a résztvevők a zárónapon, a szekció-beszámolókban. Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala a közeljövőben felméri, hogy milyen támogatási formában segítheti a külföldön élő magyar közösségeket, főként anyanyelvi oktatásuk és tájékozódásuk feltételeinek megteremtésében. Pálinkás József oktatásügyi államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány támogatja, hogy Erdélyben magyar nyelvű egyetem jöjjön létre. Az MVSZ tanácskozásán a munkacsoportok javasolták olyan tankönyvek elkészítését, amelyek a nemzethatárok és nem az országhatárok figyelembevételével készülnének el. Felvetődött az is: szükség lenne egy brüsszeli székhelyű tájékoztatási iroda felállítására, amely tényszerű helyzetjelentéseivel hozzájárulna a negatív magyarságkép leépítéséhez. A részvevők fontosnak tartják egy hungarológiai, könyveket és publicisztikai munkákat felsoroló információs bázis létrehozását, a külhoni magyar szerveztek és intézmények interneten való bemutatását és egy ún. kulturális leltár összeállítását. A tanácskozás Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédével zárult. /MVSZ - jubileumi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Mindinkább úgy fest, hogy nehéz választás elé akarják vonszolni az erdélyi magyarságot: Markó vagy Tőkés? - kezdte cikkét Makkai. Markó Bélának lehetetlen áthágnia szervezete szabályait, s joggal gondolja, hogy az RMDSZ megújulásáról beszélni a választott testületeken belül lehet, fűzte hozzá. "Tőkés László, tiszteletbeli elnökként természetesen megengedheti magának, hogy különvéleménye legyen." Makkainak fenntartása van az Alsócsernátonban rendezendő összejövetellel kapcsolatban: a népgyűlés formája nem alkalmas a sorskérdésekről való eszmecserére és arra sem, hogy a résztvevőkön kívül bárkinek a nevében nyilvánuljon meg. Makkai számára "Markó vagy Tőkés nem dilemma, pontosabban, hamis dilemma.". /Makkai János: Markó vagy Tőkés? = Népújság, 1998. aug. 28./"

"Ion Iliescu volt román elnök, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke aug. 28-án erdélyi körútra indul. Iliescu kifejtette, hogy az erdélyi románokat elárulta a jelenlegi hatalom, a mely megengedhetetlen kedvezményeket tesz az RMDSZ-nek. Szerinte az RMDSZ vezetői egyre gyakrabban utaznak Magyarországra és találkoznak a magyar kormány vezetőivel. Szerinte egy kormány és "egy más ország politikai pártja közötti egyezmények megengedhetetlenek és ellenszegülnek valamennyi nemzetközi normának. Mi több, veszélyeztetik az ország szuverenitását." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./ Az Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélő bécsi döntés 58. évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatában Iliescu felszólította a román vezetőket, hogy "felelősségteljesen és egységesen lépjenek fel a magyar neorevizionizmus és irredentizmus követeléseivel szemben", továbbá "világos és egyértelmű választ adjanak mind az RMDSZ, mind a magyar kormány akcióira". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aug. 27-i bukaresti sajtóértekezletén bírálta a kormánykoalíció működését: "Nemcsak elégedetlen vagyok, hanem kiábrándult". A magyar egyetem ügyéről Kötő József államtitkár elmondta, hogy a jövő héten összeül az egyetem létrehozására alakított vegyes bizottság és okt. 15-ig elkészíti jelentését. Markó Béla élesen bírálta azt, hogy Alexa, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ egyik volt tisztje a Cotidianul című lap hasábjain rágalmakat szórt az RMDSZ-re, és ezt nem követte semmilyen intézkedés vele szemben. Alexa magatartása "mélységesen szekuritátés magatartást tükröz". Alexa az SRI-re vet rossz fényt, amelynek ilyen tisztjei vannak. Az SRI pedig hallgat, nem reagál minderre. - . Markó kifejtette, hogy nem vesz részt a Tőkés László által kezdeményezett csernátoni fórumon. /Markó Béla sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28., Markó Béla elégedetlen és kiábrándult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./"

Tokay György kisebbségi miniszter elmondta, hogy szept. 1-én tartja első ülését magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó bizottság. A kormány aug. 27-i ülésén a rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból 500 millió lejt hagyott jóvá a bizottság működésének pénzügyi fedezetére. A bizottság konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A bizottság 12 tagjából hat magyar, hat román. Az elnök Tokay György, a további magyar tagok: Kötő József oktatási államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Pusztai Kálmán, a kolozsvári műszaki egyetem tanára, Jung János, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /Marosvásárhely/ tanára. /Tokay György az állami magyar egyetem ügyében illetékes bizottságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

"Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára támadta Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Ábrahám szerint Tőkés Lászlónak mindig kell valaki, "aki ellen rágalommal tud élni. Ezt hároméves tapasztalatom alapján állítom, amikor őt népszerűsítettem a világban, útjait szerveztem, házát építettem Nagyváradon, családját gondoztam..." "Ezért köszönetet nem kaptam, csupán 1993 júniusában ellenem indított rágalmazását, majd pedig 1994-ben büntető eljárás lefolytatását." Ábrahám Dezső idézte, mit mondott Tőkés László az RMDSZ brassói kongresszusán, mivel utasította vissza azt, hogy az RMDSZ elnökévé jelöljék. Egyik indoka az volt, hogy kívülállóként többet szolgálhat. Ez nem vált valóra, ítélkezett Ábrahám Dezső. Ha ez valóra vált volna, az RMDSZ egységben végezhette volna felelős küldetését. /Tehát Tőkés László az egységbontó./ Ábrahám Dezső felidézte a püspök hibáit, majd saját ártatlanságát bizonygatta, idézett a bírósági végzésből, amely őt nem marasztalta el. Hosszadalmas cikkében sort kerített arra, hogy saját tetteit ismertesse: 1990. február 3-án a magyar-román kulturális gálaműsorra "55 román művészt hoztam el - saját költségemen /repülő, étkezés, szállás stb./ - Budapestre, köztük Párizsból a jelenlegi külügyminisztert". Andrei Plesut. Végül Ábrahám szerint az aug. 20-án Tőkés László püspök "a Szent István körmeneten /a legtöbb magyar ember megrökönyödésére/ a magyar miniszterelnök jobbján haladt." Ábrahám még utóiratot is kanyarított, ebben azt állította, hogy Tőkés László Németh Zsolt külügyi államtitkár apját, a néhai Németh Géza tiszteletest is rágalmazta és dorgálta. /Ábrahám Dezső: Tőkés ellenzéki platformot szervez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./ Ábrahám megjegyzését, hogy Tőkés László aug. 20-án, a körmeneten odatolakodott Orbán Viktor miniszterelnök mellé, cáfolja a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24-i száma: Németh Zsolt államtitkár kérte meg Tőkés Lászlót, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten."

"Ion Iliescu ex-államfő erdélyi körúton volt. Ceausescuhoz hasonlóan gyárakat, üzemeket látogatott meg, a diktatúra idején épített hatalmas nagyüzemeket, a román ipar roskadozó fellegvárait, ezek a veszteséges vállalatok állnak a reformok útjában. Iliescu erdélyi körútján mondott beszédeiben a magyar veszélyről szónokolt, meghirdette harcát A "Szent Istváni hungarizmus előretörése ellen". A bukaresti vezetés elárulta az erdélyi románokat, állapította meg. /Bogdán László: A sorsverkli és az erdélyiek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./"

"Az Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélő bécsi döntés 58. évfordulója alkalmából nyilvánosságra hozott nyilatkozatában Ion Iliescu volt román államfő, a legnagyobb román ellenzéki párt vezetője arra figyelmeztette a politikusokat, hogy az RMDSZ súlyos román-magyar válságot akar kirobbantani, olvasható a Ziua lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Iliescu azt kérte a politikusoktól, hogy "felelősen és egységben lépjenek fel a magyar neorevizionizmus és irredentizmus követeléseivel szemben". Egy szilágysomlyói gyűlésen elítélte az RMDSZ-nek tulajdonított "képtelen szélsőséges túlzásokat, amelyek enklavizálásra és szeparatizmusra vezetnek". A volt államfő szónoki kérdésként felvetette: miért nem követelnek a magyarok egyetemeket Amerikában, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, ahol - hangoztatta - több magyar él, mint Romániában. A kérdésre a következő választ adta: "Azért, mert csak bizonyos román területek sorsa érdekli őket". /MTI/"

A bukaresti rádió aug. 11-én jelentette, hogy az Agrostar szakszervezet egyelőre véget vetett az Arad megyei határátkelők blokádjának, miután a kormány képviselőjétől biztosítékot kapott, hogy szombattól alkalmazzák a magyar búzára és lisztre kivetett magasabb, 25 százalékos, illetve 45 százalékos vámot. Az Agrostar emberei hétfőn Nagylak, Gyulavarsánd és Kürtös térségében öt órán át mezőgazdasági gépekkel korlátozták a forgalmat, de a vámhatóságok munkáját nem akadályozták. Leállították a Magyarország felől érkező kamionokat és megtekintették okmányaikat. /MTI/

"Nem hozott változást az álláspontokban az a román-magyar mezőgazdasági szakértői tárgyalás, amelyet román részről a magyar búzára és lisztre kivetett importvámemelés ügyében aug. 12-én tartottak Bukarestben. A román ipari és kereskedelmi minisztériumban tartott tárgyaláson Mihai Berinde helyettes államtitkár vezette a román és György Mihály, a gazdasági minisztérium főosztályvezetője a magyar küldöttséget. "Magyar részről arra tettünk kísérletet, hogy valamilyen enyhítést érjünk el, egyelőre erre nem kaptunk kedvező választ. Abban maradtunk, hogy az augusztus 24-25-én Prágában megtartandó CEFTA agrárminiszteri találkozó alkalmából folytatjuk a kétoldalú konzultációt" - mondta György Mihály az MTI-nek. /MTI/"

"Pusztina népe különböző beadványokban már többször kérte a magyar nyelvű szentmisét, azonban Petru Gherghel iasi püspök bujtogatók szűk csoportjának nevezte a kérelmezőket és visszautasította a magyar nyelvű szentmise megtartását a moldvai csángók körében. Ilyen előzmények után júl. 28-án Pusztina moldvai csángó faluban Gergely István csíksomlyói plébános magyar nyelvű szentmisét tartott. Petru Gherghel nem engedélyezte, hogy a Szent István király nevét viselő templomban mutassa be a szentmisét, ezért egy udvaron zajlott le a mise. A mise előtt Gherghel püspök telefonon megfenyegette Gergely Istvánt: ha nem távoznak a faluból, akkor erőszakkal fogja innen eltávolítani, majd lecsapta a kagylót. Kánya Péter helyi vállalkozó ajánlotta fel a vendéglőt, ott tartották a misét. Csángó szőttesekkel borították be a hátteret. A csíkszentmiklósi Gergely Géza gyóntatott. Kiosztották a magyar egyházi énekek szövegét, amely a csángó himnusszal zárult /Mivé lettél, csángó-magyar.../ Ismerősként köszöntötték a faluban Gergely Istvánt, aki a csíksomlyói pünkösdi búcsúk alkalmával csángó misét tart a Moldvából érkező magyaroknak. "Hozom a csíksomlyói Szűzanya üzenetét" - kezdte a szentbeszédet Gergely István. Õ azt kéri az Úrtól, "tegye lehetővé, hogy Moldvában, a moldvai egyházmegyében magyarul is lehessen misézni minden templomban, ahol ezt kérik." "Nem csak a Szűzanya üdvözletét hoztam ide hozzátok," hanem "Erdélynek, a Székelyföldön élő magyaroknak, a magyarországiaknak üdvözletét is", mert "mi a ti testvéreitek vagyunk." "Minden magyar a világon tud rólatok és segíteni szeretne." /Fekete Réka: Magyar mise Pusztinában. = Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy), július-augusztus - IX. évf. 98-99. sz./"

Gyakorlatilag mindenki vállrándítással intézte el Corneliu Vadim Tudor Tordán elhangzott tízparancsolatát, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, a büntető törvénykönyv számos paragrafusát. Tudor kiáltványa ugyanis felhívás a demokratikus rend erőszakos megdöntésére, a kisebbségek jogainak megszüntetésére, végeredményben lassú etnikai tisztogatásra. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről - tette fel a kérdést Gyarmath János. Netán egyetértenének a kiáltvánnyal? A mai ellenzéki pártok mind gyakrabban fenyegetőznek erőszakkal, utcai tüntetésekkel. Iliescu is kirohant a koalíciós pártok képviselői ellen, felhívott arra, hogy fogjanak kaszát a hatalmat demokratikusan megszerzettek letaszításáért. Ez összecseng Tudor tordai tízparancsolatával: általános sztrájk kirobbantása, az elnök lemondatása, ideiglenes nemzeti egységkormány alakítása és általános választások kiírása. C. V. Tudor régi rögeszméje, hogy be kell tiltani az RMDSZ-t. Iliescu ezt nem mondta ki, de Vatradornán beszédében a választási vereségért a magyarokat és a városiakat okolta. Ő is elment Tordára, ahol beszédében azt állította, hogy Románia abban a helyzetben van, mint a bécsi döntés előtti időszakban. Akkor a magyar kisebbség Budapest által támogatott vezetői az egységes román nemzeti állam ellen munkálkodtak. /Gyarmath János: Mekkora /lehet/ a demokrácia türelme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Tudor kiáltványa, "tízparancsolata": C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke Tordán felolvasta kiáltványát, amely tíz intézkedést tartalmaz arra az esetre, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a "fasiszta RMDSZ" törvényen kívül helyezése, a cigányok gyors társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük, továbbá Hargita és Kovászna megye militarizálása. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Radu Vasile miniszterelnök a Rompress hírügynökségnek adott nyilatkozatában cáfolta parasztpárti kollégái, elsősorban elődje, Victor Ciorbea vádjait, miszerint Románia biztos gazdasági katasztrófa fele tart. Vasile ugyanakkor nagyfokú átszervezést ígért az Állami Vagyonalap keretében, és nagy reményeket fűzött a kormányátszervezéshez is. Megjegyezte: "nem azért harcoltunk hat évig, hogy most az egész hatalmat átengedjük a demokratáknak". /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, melyben az RMDSZ tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak. A tanácsosok úgy látják, a laktanya építésének "egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása". A lap szerint a határozatot megküldik az elnökségnek, a kormánynak és az ET kisebbségi tanácsának is. A tanácsosok egyik érve a kaszárnya mérete, amit túlzásnak tartanak a megye és a város lakosainak számához viszonyítva. Váncsa Árpád, a határozat kezdeményezője, úgy vélte, hogy a városban állomásoztatott csendőrök száma több százra fog rúgni, tekintettel arra, hogy csupán a hivatásos káderek számára 80 lakást terveznek építeni. Ekkora állomány megváltoztatja a város etnikai összetételét, ami éles ellentétben áll a román-magyar alapszerződésbe is beépített 1201-es ajánlattal - szögezte le Váncsa. A javaslat éles szópárbajt váltott ki a román és a magyar tanácsosok között. A Háromszék szerint "Bumbu Ion egységpárti tanácstag kifejtette, a laktanya-telepítés az egységes román nemzetállam dolga, és nem néhány más nemzetiségű állampolgáré". Czimbalmos Csaba alpolgármester azt sérelmezte, hogy az építkezést mégis folytatják, holott előzőleg megegyezés született arra vonatkozóan, hogy a kérdést tárgyalások útján fogják rendezni. Albert Álmos polgármester fájdalmasnak nevezte, hogy a belügyminisztérium más intézményekkel és pártokkal tárgyal, a helyi közigazgatás képviselőivel nem. Miután a belügyminisztérium képviselőjével a helyszínen is tárgyaltak, és arról volt szó, hogy először a megyei rendőrség székhelyét építik fel, jelenleg nem azon dolgoznak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

A központi költségvetésből Maros megyének kiutalt összegek országos szinten igen kevésnek minősíthető. Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke szerint ennek két oka van: az 1992-es helyhatósági választások következtében a Maros Megyei Tanács a helyi politikai erőviszonyok okozta "patt-helyzet" miatt nagyon későn, csak 1993 februárjában alakult meg, így a tanács a már leosztott központi költségvetés megmaradt összegeiből gazdálkodhatott. A második ok egyszerűen az, hogy Marosvásárhely polgármestere magyar. Az alelnök úgy véli: a kényszeregyensúly megteremtése érdekében lett a megyei tanács elnöke román nemzetiségű. Kényes helyzet alakult ki a megyei tanácsban, mert "a mai napig bizalmatlanul, gyanakvással fogadnak bármely olyan javaslatot, ami RMDSZ-oldalról fogalmazódik meg". A megyei prefektusok többsége úgy viselkedik, mint a hajdani első titkárok. A jelenlegi hatalom is központosító jellegű, a parasztpárti prefektusok lemondással fenyegetőznek, ha nem ruházzák fel őket szélesebb hatáskörrel. /Szentgyörgyi László: Kényszeregyensúly és hátrányos megkülönböztetés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./

Varga Gábor államtitkár rangú vezérigazgató otthon járt, Nagyváradon. Ezt az alkalmat kihasználta a helyi lap, megkérdezte, mi a véleménye az alsócsernátoni meghívóról. Fájdalmas volt végigolvasni a nyilatkozatháborút, jelentette ki. Szerinte sokban került az agyagfalvi és a hasonló kezdeményezés. Varga Gábor az agyagfalvi kezdeményezés hatásának tudja, hogy az alkotmányba nem került be az, hogy a kisebbségiek használhatják anyanyelvüket az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Varga mindent meg fog tenni, hogy az egység megmaradjon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Az Országos Közútigazgatóság alkalmazottai eltávolították Kőrösfő és Sárvásár kétnyelvű helységnévtábláit, miközben a Kolozsvár-Nagyvárad közötti útszakasz átadásának ünnepsége zajlott. Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa pedig felszólította Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét, hogy azonnal távolítassa el a három évvel ezelőtt Vasvári Pál emlékére Kőrösfőn felállított kopjafát. Erről értesítették Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét, Tokay György kisebbségügyi minisztert és Demeter János kormányfőtitkár-helyettest. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke aug. 31-én munkaebéden látta vendégül Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. A vendég hivatalos, romániai látogatása alkalmából szervezett találkozón jelen volt John Packe, a főbiztos jogtanácsosa és Niculescu Antal, a kormány európai integrációs főosztályának államtitkára. Az RMDSZ elnöke a romániai kisebbségi kérdésekről, valamint az általános romániai politikai helyzetről tájékoztatta van der Stoel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./ Szept. 1-jén az RMDSZ vezetősége fogadta a főbiztost. Max van der Stoel kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36-os sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. Az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélések központi témájaként az anyanyelvű oktatás, illetve az önálló magyar egyetem kérdésköre szerepelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A parasztpárti Aureliu Sandulescu javaslatára 19 szavazattal mellette, 2-vel ellene /az RMDSZ képviselői/ és 2 tartózkodással /kisebbségi képviselők/ a bizottság által elfogadott változat szerint "az állami egyetemi felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek". A lap szerint Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a szakbizottság alelnöke ezt a változatot "katasztrofálisnak" minősítette, kijelentve, hogy az ülésen "egy abszurd dráma" résztvevője volt. Asztalos a Szabadságnak elmondta, hogy ez a forma a szenátus által jóváhagyott szövegváltozatnál is elfogadhatatlanabb, mert csupán részlegről szól, tehát még a három éves főiskolák működtetésének lehetőségét is kizárja, a vegyes felsőfokú tanintézmények mellett foglalva állást. Szerinte a koalíciós partnerek által előidézett helyzet "arra kényszerít bennünket", hogy "valóban jussunk el minél hamarabb oda, hogy olyan újabb politikai alternatívát tudjunk megfogalmazni, amelynek eredményeképpen nem maradunk továbbra is ilyen kiszolgáltatott és megalázó helyzetben" - mondotta Asztalos Ferenc. A National a képviselő azon nyilatkozatát idézte, mely szerint a szakbizottságban történtek "a román demokrácia arculcsapását jelentik". /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

Szept. 2-án Budapesten tizenhét fiatal magyar író, költő és folyóirat-szerkesztő megalakította a Fiatal Írók Szövetségét /FISZ/. A kezdeményezéshez öt folyóirat /Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/, Az Irodalom Visszavág /Budapest/, Symposion /Újvidék/, Magyar Műhely /Budapest/, Tiszavirág /Budapest/ szerkesztői csatlakoztak. Nyilatkozatukban kifejtették, hogy 35 évnél fiatalabb irodalmárokat, alkotókat tömörítenek. Megalakulásukat az indokolja, hogy a József Attila Kör monopolhelyzetbe került és a monopolhelyzet a hatalommal való visszaélést eredményezheti. A FISZ nem áll közel egyetlen politikai irányzathoz sem. Megválasztották a vezetőséget, elnök L.Simon László, az elnökség tagjai: Tallai Gábor, Tomkiss Tamás, Sántha Attila /Kolozsvár/ és Janox. Titkár: Tomkiss Tamás. /Napi Magyarország, szept. 3./

A képviselőház oktatási bizottságában hozott döntés elleni tiltakozásuk jeléül az RMDSZ képviselői nem vettek részt az alsóház szept. 3-i ülésén. Varga Attila frakcióvezető kijelentette: az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja a szakbizottság kisebbségellenes döntéseit, amelyek szöges ellentétben vannak a kormányprogrammal, mely világosan előírja az anyanyelvi oktatás korlátainak a felszámolását. Varga elégedetlenségének adott hangot azért is, amiért a képviselőház állandó bizottságából kirekesztették a romániai (nem magyar) nemzeti kisebbségek képviselőit. "Mindkét akció kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát" - mondotta Varga Attila. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Kónya-Hamar Sándor képviselő elmondta: noha 1997. december 7-én a koalíció aláírta azt a protokollumot, amelyben az RMDSZ az önálló magyar egyetem létesítésének feltételével lemondott a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatásáról, a hozott döntések egyértelművé teszik, hogy a koalíció politikai akarat szempontjából nem képes többre, mint amennyit ez idáig tett. Egyfajta illúzióban ringattuk magunkat, reméltük, hogy külföldi nyomásra jobb belátásra tér a koalíció. Az RMDSZ határozatban próbálta erősíteni, hogy amennyiben a koalíció minimális elvárásainkat nem hajlandó biztosítani, felülvizsgálja kormányzati szerepét. A történtek igazolják azt az aggodalmat, amelyet az RMDSZ kolozsvári választmánya már májusban megfogalmazott: elvárásainknak megfelelően kellene határozni, hangoztatta a képviselő. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A Háromszék véleményeket közölt a tervezett székelyföldi fórumról Csernátonba kéne menni címmel. Sylvester Lajos szerint miközben nem "tudunk előrelépni jogteremtésben, nem mulasztunk el egyetlen alkalmat sem, hogy egymásnak essünk." "Az emberek elbizonytalanodtak és elkeseredettek." - Vajda Dénes, Bölön polgármestere szerint nagyon aktuális a csernátoni találkozó, reméli, hogy az RMDSZ csúcsvezetése is ott lesz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./