"Az új koalíció kormányprogramja számos ponton komoly aggodalomra ad okot a magyarországi kisebbségeket és a határon túli magyarokat illetően - jelentette ki Tabajdi Csaba Budapesten júl. 1-jén tartott előadásában. Megítélése szerint a program a kisebbségek politikai autonómiáját tekintve visszalépést jelent. Szövege ugyanis az eddigi gyakorlattal és a kisebbségi törvény kitételeivel szemben - kizárólag kulturális autonómiáról szól. A magyarországi cigányságot a program nem a kisebbségek, hanem az elesettek sorában említi, az "akiknek segíteni kell" című fejezetben. Tabajdi Csaba szerint megbomlani látszik az a szerves egység, amelynek megteremtésére a szocialista-liberális kormány törekedett. A most távozók számára ugyanis egyformán fontosak voltak a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok. Az új kormányzatnak "a magyarországi kisebbségek csak annyiban lesznek fontosak, amennyiben ez függvénye a határon túli magyarok kisebbségi ügyének" - vélekedett. Az új kormánynak vállalnia kell a szomszédos országokkal kötött alapszerződéseket, hangsúlyozta. Aggodalomként fogalmazta meg: ha az új kormánykoalíció "túlhangsúlyozza a határon túli magyar kisebbségek védelmét, vagy félreérthető, félreértelmezhető kijelentéseket tesz", annak beláthatatlan következményei lehetnek a szomszédsági kapcsolatokra, és esetleg hátrányosan befolyásolhatja Magyarország euroatlanti integrációjának folyamatát is. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az új kormány ne avatkozzon bele az RMDSZ belügyeibe. "Budapest nem legitimálhatja a határon túli magyarokat" - közölte Tabajdi Csaba, aki fél attól, hogy az új kormányzatban "lesz hajlandóság" erre. /Csak kulturális autonómiáról szól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

Az SZKT-nak a politikai átvilágításról szóló határozata alapján az Operatív Tanács meghatározta a személyi és szervezési feladatokat a határidők szigorú betartása érdekében. Mint ismeretes, a politikai önéletrajznak kötelező módon tartalmaznia kell a szekuritátéval 1990 előtti, a SRI-vel 1990 utáni kapcsolatok, valamint a kommunista pártban betöltött tisztségek leírását, és elkészítésének kötelezettsége az alábbiakra vonatkozik: a szövetség parlamenti képviselői és szenátorai, miniszterek és államtitkárok, vezérigazgatók, kormánytisztviselők, a szövetség országos testületeinek (SZKT, SZET, Operatív Tanács, Országos Önkormányzati Tanács, Ügyvezető Elnökség, az Ellenőrző, Etikai, és Szabályzatellenőrző Bizottságok) tagjai, prefektusok, alprefektusok, prefektúrák főtitkárai, megyei tanácsok elnökei és alelnökei, megyei illetve területi szervezetek elnökei. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1297. sz./

Gellért Sándor költő emléke előtt tisztelgett a lap, többen méltatták tehetségét. Csillag volt - és egy kicsit üstökös címen írt róla Gúzs Imre. Dr. Bura László Gellért Sándor - a nyelvtörténész címmel megállapította, hogy egész életművén végighúzódik a nyelvvel való csatározás. Gellért Sándor költői nyelvtörténetét három fő vonás jellemzi: az erős népi realizmus, az etnoromantika és a históriaigény. Azonban Gellért Sándor nem tudta elveit korszerű nyelvtörténeti anyagra alkalmazni. Egyre távolabb került a mai nyelvtudomány alapvetéseitől. Az ezer oldalas kéziratában zseniális sejtések vannak, számos remek ötlet, de megállapításai távol esnek a nyelvtudomány hivatalos álláspontjától. Munkássága kritikai feldolgozásra vár. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 4./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./

"Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy nem híve azoknak az SZKT-üléseknek, amelyekben állandóan azt próbálják megfogalmazni, hogy kilép-e, vagy nem lép ki az RMDSZ a kormányból. Meglátásában a kolozsvári SZKT-ülés legfontosabb eredménye az volt, hogy sikerült felmérni a lépések és döntések optimális idejét, ennek alapján pedig világosan kivehető, hogy a tényleges reform optimális ideje 1998-ban lejár, kevéssé hihető ugyanis az, hogy a kormányzat 1999-ben, az általános választások előtti évben lényeges, ám szociális elégedetlenséget előidéző reformokat hajtson végre. A szükséges reformintézkedések elhalasztása esetén "az RMDSZ ki kell hogy jelölje a maga számára azt a politikai partnerséget, amellyel együtt elindulhat az akár több évet is igénylő, de eredményekkel kecsegtető megoldások kiépítése fel. Ám lemondani, feladni azt a harcot, amelyet megkezdtünk nem szabad, és nem is lehet" - fejtette ki az ügyvezető elnök. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Az Illyés Közalapítvány házatáján egyre zavarosabb helyzet alakult ki a leköszönő kormány végnapjaiban. A kormány máj. 27-i határozatával "megbízása lejártával" felmentette a konzervatív-polgári pártokhoz közel állók egy részét: Entz Gézát, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ volt elnökét, Kardos Bélát /a Magyarok Világszövetségében az ausztráliai magyarok egyik vezetőjét/, Tóth Istvánt, a Fidesz egyik kisebbségpolitikusát, Vígh Károly történészt és Burger Róbertet. A puccsszerű felmentések oka a Napi Magyarország információja szerint az, hogy szót emeltek az Komlós Attila kuratóriumi tagsága ellen. Tabajdi Csaba államtitkár az eltávolítás indokaként a kuratóriumi tagság lejártát említette. Azonban ezt megkérdőjelezi, hogy a Magyar Közlöny megjelenésekor Vígh Károly felmentéséről egy érdeklődő újságírótól értesült. A lap idézett Bátai Tibornak, az alapítvány irodavezetőjének egy Tabajdinak 1996. novemberében írt bizalmas leveléből: Jászkuti László kuratóriumi tag "nehezen kezelhető személyiség", Vígh Károly "jól kézben tartható volt, ez bizonyára most sem lenne másképp, hiszen szellemileg nem lett frissebb". /A Tabajdi-klientúra valós arca. Hatalmi játszmák az Illyés Közalapítványban. = Napi Magyarország, júl. 7./"

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar professzorainak többsége és számos értelmiségi írta alá azt a 163 kézjegyet tartalmazó memorandumot, amelyet az egyetem szenátusának, valamint Emil Constantinescu államfőnek juttattak el. Az aláírók követelik, hogy az intézmény chartájába foglalják bele az egyetem kétnyelvű voltát, ami a román és magyar nyelv egyenlő használatát feltételezné az oktatásban. A memorandum aláírói követelik, hogy létesüljön több olyan fakultás, ahol kizárólag magyarul folyik az oktatás, ezek: természettudományi kar, matematikai kar, bölcsészkar, politológia, jog- és közgazdasági kar. Meg kell teremteni a református és római katolikus teológia működésének feltételeit az egyetemen. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarságnak joga van egy kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetemhez. /Nyelvi egyenlőséget követelnek. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./

"A Fidesz és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) idén hatodik alkalommal rendezett nyári szabadegyetemet Kárpátalján a helyi magyarság problémáiról, a mostani helyszín Felsőszinevér volt. "Magyarország európai integrációs és regionális politikája hosszú távon nem mozoghat egymás ellenében - mondta a szabadegyetemen jelen levő Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke, aki az új kormány külügyi államtitkáraként a magyar-magyar kapcsolatokat fogja felügyelni. A fórum zárónapján Magyarország EU-csatlakozása és a határon kívüli magyarság viszonya volt a témája, melyen Németh Zsolt mellett részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és a vajdasági magyarokat képviselő Szecsei Mihály, a jugoszláv szövetségi parlament tagja. Németh Zsolt elmondta, hogy a Fidesz a kárpátaljaihoz hasonló nyári tábort idén kilencedik alkalommal szervez Erdélyben és a tervek szerint a másodikat rendezik meg a Felvidéken. A Fidesz-alelnök hangsúlyozta: az új kormány folytatni kívánja azt a magyar-magyar párbeszédet, amely 1996 júliusában kezdődött, de nem volt folytatása. Ez a mostani kárpátaljai találkozó a magyar-magyar párbeszéd miniváltozatának tekinthető. Németh Zsolt szerint az elkövetkező években a magyar külpolitika és nemzetpolitika legnagyobb kihívása az integrációs és a regionális szomszédsági politika közötti összhang megteremtése lesz. Előfordulhat, hogy egy áthidalhatatlanul mély szakadék fog tátongani Magyarország és a szomszédos országok, valamint Magyarország és a határon túli magyarok között, ha a kormány nem találja meg a megfelelő válaszokat. Ma mind az integrációs, mind a regionális politika spontán mechanizmusai sajnos a szakadék kivájása és elmélyítése felé hatnak - fűzte hozzá. Az olyan kijelentések, hogy a szomszédokkal rendeztük a viszonyt, bár a határon túli magyarság helyzetében komoly visszaesés következett be, számomra nem értelmezhetőek, ez a kettő nem fér össze - mondta Németh Zsolt. Majd hozzátette: az elmúlt évekhez képest természetszerűleg előtérbe fog kerülni a kisebbségek ügye, melyet korábban nem súlyának megfelelően kezeltek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának komoly következményei lesznek a határon túli magyarságra, állapította meg Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, az egyetlen magyar parlamenti képviselő. Szerinte az lenne megoldás, ha születne egy törvény Magyarországon, amely külön státust biztosítana a határon túli magyaroknak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ egyik fő kérése ezért az lesz az új magyar kormányhoz, hogy a magyar-román alapszerződésben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket minél jobban használja ki. Markó Béla csatlakozott Kovács Miklóshoz: haladéktalanul el kell kezdeni az integrációs következményekről való gondolkodást, arról, hogy a kapcsolattartás, a határátlépés kérdései hogyan oldhatók majd meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke kiemelte: Magyarország európai integrálódása nem jelenti egyben a magyarság integrálódását. Ennek a kettősségnek az a veszélye, hogy a magyarországi és a környező államokban élő magyarság 1918 óta először valóban két különböző rendszerben fog élni. Ez az előbbi csoport számára előnyös, az utóbbi számára viszont hátrányos lesz. Ha ez a megosztottság huzamosabb ideig így marad, akkor elkerülhetetlenül kialakul egy lélektani válaszfal a két magyar nemzetrész között - mondta. Elsősorban annak a veszélyét kell csökkenteni, hogy ne váljunk szét két különböző kategóriájú magyarra, hangsúlyozta. Meg kell vizsgálni, hogy mit tehet Magyarország a saját törvényhozásával ennek megelőzésére. A Magyarországon kívüli magyarság pedig annyit tehet a megoldás érdekében, hogy megpróbálja alkalmassá vagy alkalmasabbá tenni az integrációra azon országokat, amelyekben élnek. A különböző országokban élő magyarság lehetőségei persze eltérőek: a 200 ezres kárpátaljai magyarság például nem lesz képes Ukrajnát alkalmassá tenni az EU-csatlakozásra vagy a NATO-integrációra, de a 2 milliós romániai magyarság sem tudja a 23 milliós Romániát átalakítani. /Új Szó (Pozsony), júl. 10./"

Júl.10-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülés fő napirendi pontja az árvízkárosultak megsegítésére indított gyűjtési akció elemzése és a további teendők megbeszélése volt. Az Ügyvezető Elnökség tagjai beszámoltak az eddig történt lépésekről, majd a testület javaslatot fogalmazott meg a Mezőgazdasági Minisztérium felé, hogy ez vállalja magára az érintett települések lakossága által vetőmagokért fölvett kölcsönök megtérítését. Döntés született arról, hogy az Ügyvezető Elnökség Ifjúsági, illetve Művelődési Főosztálya kulturális és szórakoztató rendezvényeket fog szervezni, melyek bevételét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta az adományok és segélyek folyósításának rendszerét, a károsult települések önkormányzatainak bevonásával, az elszenvedett károk mértékét véve alapul a segélyek méltányos kiosztásakor. Az árvízkárosultak megsegítését célzó tevékenység gazdasági ügyvitelével és koordinációjával Barta Margit gazdasági igazgatót bízta meg az ÜE. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

"Naponta ér el hozzánk valamilyen információ a Kárpát-medencei magyar kisebbség jogfosztottságának különféle formáiról - állapította meg Burány Nándor. A Bolyai Tudományegyetem körüli huzavonára a Trianon után megfogalmazott elnemzetlenítő politika kitartó alkalmazása lehet a válasz. A kisebbségi tudat kialakítására kell felkészíteni unokáinkat is, mert csak úgy tudnak helytállni, "ha átadjuk nekik az elmúlt nyolcvan év küzdelmének minden hasznosítható tapasztalatát." /Burány Nándor: Nagyapáink is, unokáink is, utánuk is? ... = Magyar Szó (Újvidék), júl. 11./"

"Harmincöt román egyetem képviselői Radu Vasile miniszterelnökhöz címzett nyílt levélben tiltakoztak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 165 magyar tanárának és oktatójának a napokban - szintén a kormányfőhöz intézett levél formájában - közzétett terve ellen - jelentette júl. 10-én a Rompres. A terv hat magyar nyelvű kar létesítését szorgalmazza a "multikulturális" intézmény keretében addig is, amíg létre nem jön a romániai magyar egyetem. A román hírügynökség beszámolt arról, hogy a képviselőház oktatási bizottsága ugyancsak a kormányfőhöz intézett levélben kifogásolta az elgondolást. A bizottság elnöke Anghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt tagja, aki szerint a kolozsvári magyar egyetemi oktatók "etnikai szeparatizmust" hirdetnek, amely kirekeszti a magyar kisebbséget az ország gazdasági, társadalmi és politikai életéből. /MTI, Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Július 13-án a Cotroceni Palotában, Radu Vasile miniszterelnök és a két házelnök, Petre Roman és Ion Diaconescu jelenlétében Hajdú Gábor újonnan kinevezett egészségügyminiszter és Kozsokár Gábor alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság tagja letette a hivatali esküt Románia elnöke, Emil Constantinescu előtt. Az eskütételen az RMDSZ képviseletében jelen volt Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila, szenátusi frakcióvezető. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13., 1303. sz./ Megválasztása után Kozsokár Gábor emlékeztetett arra, hogy hét évvel ezelőtt azok közé tartozott, akik nem szavazták meg az új román alkotmányt; ezért szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy bár továbbra is az a meggyőződése, hogy az alaptörvény módosításra szorul, de amíg a többség akaratából az érvényben van, addig tiszteletben fogja tartani. Az RMDSZ-szenátor mandátuma kilenc évre szól a román Alkotmánybíróságban. Kozsokár Gábor egyben bejelentette, hogy lemond szenátori tisztségéről, a szenátus titkári tisztségéről és RMDSZ-tagságáról, ahogy azt a román törvények az összeférhetetlenség miatt megkövetelik. /MTI/ A parlamenti ülésszak mérlegéről az MTI-nek nyilatkozó Markó Béla RMDSZ-elnök a koalíciós és kormányzati válság negatív következményeire hívta fel a figyelmet - írta a Szabadság. Markó úgy látja, a törvényhozási munka már 1997 nyarától lelassult, változást a Radu Vasile-kormány létrejötte hozott ugyan, de a hátrányt a parlament nem tudta behozni, ezért a következő ülésszakra maradtak olyan törvények, amelyeket a kormányprogram értelmében már most véglegesíteni kellett volna, példaként említve meg a helyi költségvetési törvényt, a helyi vagyonok, tulajdonok törvényét, valamint a földtörvény módosítását. A romániai magyarságot is érintő, az oktatási és a helyi közigazgatási törvényt módosító két sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült törvényerőre emelni. Az RMDSZ utóbbi napokbeli sikereként értékelte Kozsokár Gábor szenátor megválasztását alkotmány-bírává és Gálfalvi Zsolt kinevezését az állami televízió igazgatótanácsába. A Szabadság Tokay Györgyel, a Kisebbségügyi Hivatal vezetőjével készített interjút közölt, amelyben az RMDSZ célkitűzéseinek megvalósítási lehetőségeiről, valamint a kisebbségi magyarság igényeit is magában foglaló nemzetiségi stratégia kidolgozásának szükségességéről nyilatkozott. A lap kérdésére válaszolva Tokay kifejtette: a szövetség célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében egy "optimista és egy realista" választ adhat: az első változat abból indul ki, hogy a kormányprogram tartalmazza az RMDSZ programjának egyes részleteit, tehét amennyiben ez a kormányprogram megvalósul, meg kell valósulnia az RMDSZ kormányprogramba foglalt célkitűzéseinek is. Ezek közül a kisebbségügyi miniszter stratégiai fontosságúnak tartja az óvodától az önálló egyetemig terjedő magyar oktatatás, valamint a nyelvhasználat kérdését. A "realista" megközelítés viszont abból a tényből indul ki, mondja a politikus, hogy - hasonlóképpen a kormányprogram megvalósításában tapasztalható nagyméretű bizonytalankodáshoz - a nemzetiségi politika kidolgozása is igen lassú léptekkel halad. A miniszter meglátásában igen nehezíti a helyzetet az, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak mindmáig nincs nemzetiségi stratégiája, ennek kidolgozása viszont igen nagy nehézségekbe ütközik, mivel a kormánykoalícióban minden úgynevezett demokratikus párt részt vesz, ezért a közös nevező megtalálása ebben a kérdésben "nem könnyű feladat". "A partnereink nagyon nehezen jönnek rá arra, hogy a kisebbségi igények RMDSZ-szempontú megközelítése tulajdonképpen nemcsak a kisebbségnek az érdeke, hanem román nemzeti érdek, román stratégiai érdek is" - szögezte le a politikus. /MTI/"

A csendőrség tevékenységét szabályozó új törvény szövegét a Hivatalos Közlöny jún. 18-i száma tartalmazza. A csendőrségre a jövőben sokkal több feladat hárul, ismertette a törvényt Stefan Demian alezredes, nagyváradi csendőrparancsnok. Ezentúl zavargások esetén nekik kell fellépniük a civil lakosság ellen, nekik kell felderíteniük és semlegesíteniük a diverziós csapatokat. Demian szerint mindehhez saját információs szolgálatra van szükségük. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 14./

Németh Zsolt átvette Göncz Árpád köztársasági elnöktől a politikai államtitkári kinevezéséről szóló okmányt az Országházban. /Magyar Nemzet, júl. 15./ Németh Zsolt 1963. október 14-én született Budapesten. 1987-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-szociológusi diplomát szerzett, majd az angliai Oxfordi Egyetemen tanult. 1987-90-ben az MTA aspiránsa volt a Magyarságkutató Intézetben és tanított a közgazdasági egyetem Széchenyi István Szakkollégiumában. 1987-88-ban a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. A Fidesz alapító tagja, 1993-tól a párt alelnöke. 1990 óta országgyűlési képviselő, 1998-ban a budafoki egyéni választókerületben kapott bizalmat. A parlamentben az emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi bizottságban dolgozott, 1993-94-ben a testület elnökeként. 1994-től az ez évi választásokig a külügyi bizottság tagja, és a Fidesz külügyekért felelős frakcióvezető-helyettese volt. /MTI/

"Rég nem hallatott magáról Vasile Vacaru szenátor. A minap bejelentette, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság tagjaként rendelkezik egy listával, amely 156 olyan nevet tartalmaz, akik Románia rovására idegen hatalmaknak kémkedtek. Az SRI a múlt héten tette közzé a tevékenységéről szóló jelentését, ebben célzások vannak bizonyos "hazaárulási estekre", de nevek említése nélkül. /Kém hátán kém. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./"

"Júl. 15-én Washingtonban, az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén beszédet mondott Emil Constantinescu elnök. A román vezetés arra törekszik, hogy hazája és a térség környező országai egyaránt korszerű, nyitott társadalmak legyenek, és békében éljenek egymással, a demokrácia, a türelem, a szabadság, az emberi jogok tiszteletben tartása jegyében - fejtette ki. A román államelnök. Hatalmas tapsvihart arató kongresszusi beszédét szabadon, jegyzet nélkül mondta el, angol nyelven. Románia a NATO-tagságba veti reményét, mondta. "Ahhoz, hogy virágzó, demokratikus és szilárd Európa épüljön, az Egyesült Államoknak a kontinens délkeleti szárnyán olyan országokhoz kell kötnie politikáját, amelyek osztják a demokratikus eszményeket és elkötelezettek a régió stabilitása mellett. Románia ilyen ország" - hangoztatta. Constantinescu elnök felhívta a figyelmet Románia stratégiai fontosságú földrajzi fekvésére, arra, hogy a nyugati szekularizált, a déli katolikus, a keleti ortodox és a muzulmán civilizáció között helyezkedik el. Ennél is fontosabb tényezőként említette Románia belső etnikai és vallási, valamint külső kapcsolatrendszerét. A magyar kisebbség része a kormánykoalíciónak, a vallási kisebbségek fejlődnek és erősítik a párbeszédet az ortodoxokkal, a moldovai és az ukrán viszony érzékeny kérdéseit feszültség nélkül sikerült megoldani - mondta. Külön kitért arra, hogy nemrég a magyar kisebbség a románokkal együtt szabadon és békésen tudott megemlékezni az 1848-as demokratikus forradalom történelmi eseményeiről - arról az időszakról, amikor "országaink sajnálatos módon egymás ellen küzdöttek". A külkapcsolatokról szólva Constantinescu úgy fogalmazott, hogy hazája szoros diplomáciai és politikai viszonyt tart fenn a térség összes országával. "A mindkét ország részéről megnyilvánult jószándéknak és kitartó erőfeszítésnek köszönhetően Románia történelmi jelentőségű megállapodásra jutott Magyarországgal, a két nemzet régóta áhított megbékélését célozva. E megbékélés szilárd gyökerei az elmúlt évben többször sikeresen kiállták a próbát" - mondta. Emil Constantinescu kifejtette hallgatósága előtt, hogy Románia a lehető legszorosabb, "stratégiai partneri viszonyra" törekszik az Egyesült Államokkal. Constantinescu beszéde után a román kapcsolatokkal behatóbban foglalkozó amerikai törvényhozókkal találkozott, majd a Kongresszus vezetőivel ebédelt. Este a Világbank és Románia között létrejött megállapodások aláírási ceremóniáján vesz részt, ezután pedig James Wolfensohn, a Világbank elnöke látja vendégül vacsorára. A román államfő júl. 16-án találkozik Bill Clinton amerikai elnökkel. /Emil Constantinescu Washingtonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"

"Júl. 16-án Bill Clinton amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Emil Constantinescu román államfőt, aki hivatalos állami látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban. A találkozón Constantinescu igyekezett tájékozódni hazája NATO-csatlakozásának esélyeiről, valamint amerikai támogatást kért Románia gazdasági megújulásához. Constantinescu közölte: az amerikai elnökkel megvitatta a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, és a maga részéről kifejtette, hogy az amerikai cégek beruházásai "segíthetik Romániát a fejlett technológián alapuló, számítógépekkel jól ellátott társadalom kialakításában". Clinton pedig a találkozó után újságíróknak annyit mondott, hogy mély benyomást tesz rá Románia előrehaladása. (Egyébként Michael McCurry, a Fehér Ház szóvivője - még a találkozó előtt - közölte: Clintonnak szándékában áll leszögezni, hogy az Egyesült Államok a NATO-bővítési folyamat továbbvitele, a "nyitott ajtók politikája" mellett áll, s bátorítani fogja a román vezetést, hogy az ország folytassa a gazdasági reformok politikáját.) Constantinescu a The Washington Times júl. 16-i számában megjelent nyilatkozatában úgy vélekedett: a Kaszpi-tenger alatti hatalmas olaj- és gázkészletek növelik a Fekete-tenger térségének stratégiai jelentőségét. Ha Románia NATO-tag lenne, az atlanti szövetség kiterjeszthetné hatókörét a Fekete-tenger keleti partvidékén elhelyezkedő kaukázusi országokra, amelyek Nyugatra akarják eladni az olajat - fejtegette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18-19./"

"Júl. 18-ára, Kolozsvárra hívta össze Takács Csaba ügyvezető elnök a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT). A megbeszélés fő napirendi pontja az SZKT határozata alapján megindított, az árvíz sújtotta települések megsegítését célzó segélyakció eddigi intézkedéseinek felmérése, és a további teendők meghatározása volt. Az ülésen jelen voltak: Nagy Zsolt, Péter Pál és Székely István ügyvezető alelnökök, illetve Bognár Levente Arad megyei alprefektus, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, Burchard Árpád Maros megyei alprefektus, Segesvári Miklós Hunyad megyei prefektus, Márton Árpád, Bitay Levente, Kolcsár Sándor, Gyenge Csaba, Makkay Botond, Dr. Brendus Gyula és Nagy Ferenc a területi szervezetek részéről. A tanácskozás első felében a területi szervezetek elnökei beszámoltak az árvizek következtében a megyékben kialakult helyzetről, a természeti és anyagi károk mértékéről, valamint a már beindult adománygyűjtés eddigi eredményeiről is. Az ülésen megfogalmazódott, hogy az RMDSZ a következő intézkedéseket javasolja az illetékes szerveknek az árvízkárosultak megsegítése érdekében: 1. Az árvízkárosultnak minősülő mezőgazdasági és kereskedelmi társaságok, valamint magángazdálkodók állami hiteleinek átütemezése, és a kiosztatlanul maradt gazdajegyek szétosztása; 2. A Maros, Nyárád, illetve a Kis-Küküllő folyók szabályozása; 3. A szponzorizálásra, valamint a jövedelmi adóra vonatkozó törvények módosítása a helyi árvízvédelmi programok finanszírozása céljából; 4. A Polgári Védelemre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítése és módosítása a természeti katasztrófák elhárításában való hatékonyabb részvétele érdekében. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök ismertette az RMDSZ "Szövetség az árvízkárosultkért" programját kidolgozó bizottság eddigi tevékenységét és kitért a Művelődési- és Vallásügyi Főosztály által szervezett karitatív kulturális rendezvények ismertetésére. Takács Csaba ügyvezető elnök arra hívta fel a területi szervezetek figyelmét, hogy a segélyakciók összehangolása érdekében folyamatosan konzultáljanak az érintett települések önkormányzataival, a helyi RMDSZ-szervezetekkel, illetve az Ügyvezető Elnökséggel, az állami támogatás kieszközlése kapcsán pedig felkérte az RMDSZ prefektusait és alprefektusait, járuljanak hozzá ahhoz, hogy hatékony állami intézkedések szülessenek az árvízkárok fedezésére. Az ügyvezető elnök felkérte a területi elnököket, hogy két héten belül készítsenek pontos kimutatást a megyéjükben bekövetkezett károkról, illetve az árvízsújtott települések szükségleteiről és hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az adományok átlátható és célirányos elosztása érdekében hatékony információcserét alakítsanak ki az adományozókkal illetve a helyi szervezetekkel és önkormányzatokkal. A külföldi támogatásokat számba véve az ügyvezető elnök kiemelte a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a budapesti Polgármesteri Hivatal által felkínált segítség fontosságát, úgy értékelve, hogy ez nagy mértékben hozzájárul a román-magyar kapcsolatok szorosabbá tételéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./"

Idén ötszázadik esztendeje szólítja imára Magyarpéterlaka /Maros megye/ népét a falu ősi harangja. Felirata szerint 1458-ban öntötték, a harang átvészelte a történelem zivatarait. Az ünnepi istentiszteleten dr. Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét. /Szól a harang már. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Emődi János Nagyvárad zenésztársadalmának kiváló tagja évtizedek óta régészként, történészként, gyűjtőként, szakíróként jeleskedve akár több életműre való tudományos eredménnyel dicsekedhet. Most jelent meg Történeti adatok Nagyvárad múltjából /Lirerator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1998/ című könyve. /Szilágyi Aladár: Kőtől kőig araszolva. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 21./

"Bizonyos erkölcsi válság van az RMDSZ-ben. "Az RMDSZ nem szabadkőműves páholy, amelynek titkai kell, hogy legyenek. "Ha nem követeljük meg azt az alapelvet, hogy különbeknek kell lennünk azokénál, akik uralkodnak rajtunk, akkor elvesztünk."- nyilatkozta Katona Ádám. Az erkölcsi válság jele a területi szervezetek véleményének sorozatos lebecsülése. A három legnagyobb létszámú szervezet, a Maros, Kolozs és Bihar megyei bizalmatlanságát fejezte ki a vezetőség megalkuvó politikája miatt. A neptuni csoport mindent elkövet RMDSZ párttá minősítése érdekében. "Pártként, bizonyos pártfegyelemmel és egyéb ideológiával több ehetőségük lenne a labanc-politizálásra." /Ehrenkrantz Judit: Interjú Katona Ádámmal. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 22-28./"

Bukaresti Napló 1985-1990 címmel az Osiris Kiadó gondozásában kötet jelent meg Magyarország korábbi romániai nagykövete, Szűcs Pál tollából. A diplomata, aki a román fővárosban élte át a Ceausescu-diktatúra utolsó esztendeit, annak összeomlását, a könyv előszavában arról vall: már bukaresti küldetése kezdetén érezte, hogy azok az évek valami olyan izgalmat, ritkán tapasztalt élményt jelenthetnek számára, amit érdemes - legalább fő vonalakban - rögzíteni. Ezért gyűjtötte a feljegyzéseket a jelentősebb találkozókról, tárgyalásokról, beszélgetésekről, látogatásokról, azon frissiben kiegészítve a leírtakat saját gondolataival, következtetéseivel, élményeivel. A szerző legfőbb törekvése az volt, hogy személyes tapasztatait felhasználva árnyaltabban mutassa be a közelmúlt romániai történelmi eseményeit, az érdeklődő nagyközönség elé tárjon eleddig kevésbé ismert momentumokat, tényeket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

A szenátus külügyi bizottsága júl. 21-én Gozsdu-alapítvány budapesti épületeinek visszaszolgáltatásának igényével foglalkozott és indítványozta, hogy a román kormány kezdjen tárgyalásokat a magyar állammal a romániai Gozsdu-alapítvány magyarországi vagyonának visszaszerzéséről. Ennek értékét 1918-ban 10 millió aranykoronára értékelték, a Rompres szerint mai értéke egymilliárd dollárnak felel meg. Emanuil Gozsdu tekintélyes vagyonát végrendeletében 1869-ben egy alapítványra hagyta, amely a román ortodox egyház védnöksége alatt áll. A szenátusi bizottság ülésén elhangzott az a javaslat, hogy alkalmazzák a kölcsönösség elvét. Horváth Gábor külügyi szóvivő elmondta, hogy ebben az ügyben zajlik azon szakvélemények értékelése, amelyeket a Gozsdu-épületek ügyében készítettek az illetékes tárcák és kormányzati szervek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

"Király Károly visszaemlékezéseit tartalmazó kötetéből idézi az Európai Idő azt, hogy az "agyagfalvi cirkusz alkalmával" látta, hogy Verestóy Attila átadott egy szöveget Vacarunak, az akkori front-frakció vezetőjének. Király megkérdezte, mi volt az. A beszéde, válaszolta Verestóy. Az a beszéd volt, amelyben kérte, hogy az autonómia-pártiakat ki kell zárni az RMDSZ-ből. /Király Károly: Nyílt kártyákkal, Nap Kiadó, 1995. 211. oldal - Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./"

"Asztalos Lajos spanyol és más latin nyelvek fordítója Kolozsváron él. Középiskolás korában röpcédulát készített, 1952-ben letartóztatták, két évet volt börtönben. Az eszperantó nyelvvel kezdte, majd jött a többi nyelv, megtanult spanyolul, portugálul, sőt a Spanyolországban élő galego kisebbség nyelvét is elsajátította. Több mesekönyve jelent meg, melyek fordításait tartalmazták. Érdekelte a helytörténet is, Lőwy Dániellel közösen írta Kőbe írt Kolozsvár című könyvét. Legújabb könyve /Kinek szól a kakukk?/ spanyol, portugál, galego és baszk népmeséket tartalmaz. /Kisgyörgy Réka: "Húztam a gályát..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ "

"Orbán Viktor miniszterelnök látogatásának második napján reggel érkezett a Csíkszereda határában lévő világhírű római katolikus kegyhelyre, a csíksomlyói római katolikus kegytemplomba, ahol Tamás Lajos segédpüspök volt a házigazda. A vendéget Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester köszöntötte. Ezt követően a látogatás még inkább magánjellegű eseménnyel folytatódott, a miniszterelnök a református imaházban részt vett egy egyházi szertartáson, keresztelőn (a református lelkész kisfiának Németh Zsolt külügyi államtitkár a keresztapja), amelyet a város egyik vendéglőjében követett ebéd az ünneplőkkel. Délután a miniszterelnök Székelyudvarhely és a fazekas népművészeiről híres Korond érintésével gépkocsin tette meg az utat Marosvásárhelyre, ahonnan helikopterrel utazik haza. Útközben Székelyföld városaiban és falvaiban sokan köszöntötték, Szentegyházán magyar és román zászlókat lengető tömeg fogadta az autókonvojt, lovashuszárokkal és rezesbandával. Székelyudvarhelyen zúgtak a harangok, amikor megérkezett a kormányfő. Orbán Viktor rövid beszédében visszatért a Tusnádfürdőn megfogalmazott gondolatokra. Kifejtette: Magyarországnak új kormánya alakult, olyan kormánya, amely amikor körülnéz a világban, akkor a horizontja nem ér véget a magyar állam határainál. Hangsúlyozta, hogy az új kormány nem fog megfeledkezni az elmúlt esztendőkben elhanyagolt feladatról, az egész Kárpát-medencei magyarság kulturális önazonosságának megőrzéséről. E tekintetben "számíthatnak ránk, és mi is számítunk az Önök erejére, amit hozzá tudnak adni az egész magyar nemzet közös erejéhez" - mondta a lelkesen ünneplő sokaságnak. Ez olyan szerencsés pillanatban történt, amikor komoly esélyek vannak arra, hogy Magyarország gazdasági és külpolitikai súlya jelentősen növekedjen. A kormány feladata megragadni ezeket a lehetőségeket, és akkor a határon túli magyarok egy olyan Magyarországra tekinthetnek, amely erősebb, mint ebben a pillanatban, erősebb összetartozási érzés fűzi össze a polgárokat. A látogatás végén Marosvásárhelyen családi találkozó volt Markó Béla marosvásárhelyi otthonában. Ez módot adott arra, hogy a magyar miniszterelnök még egy oldott eszmecserét folytasson Markó Bélával. Ezután gépkocsival indult haza a magyar miniszterelnök. /Napi Magyarország, júl. 28., /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazás miatt bepereli a bukaresti Adevarul főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut és Dorin Suciut, a lap szerkesztőjét. Felhatalmazta Kincses Előd ügyvédet, hogy tegye meg az előzetes feljelentést. A szóban forgó újságírók rendszeres kampányt folytatnak Tőkés László ellen, azzal vádolják, hogy a Securitate titkosrendőrséggel együttműködési megállapodást írt alá, titkos paktumot kötött Orbán Viktorral stb. A lapnak küldött válasznyilatkozatait pedig megcsonkították vagy nem vették figyelembe. Emiatt a püspök a napilaptól erkölcsi kártétel címén 200 millió lejt követel. Tőkés László a dokumentációt angol nyelven is a sajtó rendelkezésére bocsátotta, mert az Adevarul hazugságait átvette az Associated Press hírügynökség és annak nyomán néhány jeles európai újság is. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

"Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának elnöke nyílt levelet intézett Gabriel Andreescuhoz, a Helsinki Bizottság képviselőjéhez, aki az elmúlt fél évben kétszer is nyílt levélben fordult az RMDSZ SZKT-hoz, hogy a kormányban maradásra szólítsa fel az RMDSZ-t. Katona Ádám levelében megállapította, hogy Andreescu kívánsága teljesült, noha se a Ciorbea-, se a Vasile-kormány uralma alatt semmi sem változott az itt élő magyarság előnyére, ezért "az RMDSZ kormányzati szerepe kudarcsorozat". Ha nem sikerül "erkölcsi tisztulást kiharcolni sorainkban, ezt a szomorú kudarcsorozatot bukás követi". /Nyílt levél Gabriel Andreescuhoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./ "

A tusnádfürdői tanácskozáson Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is előadást tartott. Előadásából részleteket közölt a Szabadság. Romániában nemcsak a nacionalista ellenzék, de a kormánypártok körében sem váltott ki nagy lelkesedést a magyarországi választmányok eredménye. A román kormány elégedettebb volt a Horn-kormány nemzetiségpolitikájával. Sőt, az RMDSZ vezetőszárnyát sem töltötte el túl nagy öröm a magyarországi változások láttán. A Securitate-diverzió is erőre kapott, ezt jelzi például az Adevarul által bedobott Orbán-Tőkés titkos paktumról szóló politikai kacsa. Hogyan lehetséges, hogy Andrei Marga miniszter nem hajlandó elfogadni saját kormánya programját a magyar nyelvű állami egyetemet illetően? Tőkés László szerint ennek alapvető oka a nemzetállam alkotmányban foglalt elve. - Másfél év tapasztalatát tekintve a román demokratikus erők nem tudják meghaladni saját nemzetállami korlátaikat. Ezért áll közelebb a Horn-Iliescu-paktum a mai román hatalomhoz. A legfájdalmasabb, hogy a magyar egyetem ügyében az RMDSZ koalíciós szövetségesei közelebb állnak saját utódkommunista, nacionalista ellenzékükhöz, mint a kormányzati felelősséget vállaló RMDSZ-hez. Tőkés László hangsúlyozta: alapvető érdek az állam és nemzeti kisebbségek viszonyának gyökeres felülvizsgálata, és törvényes, békés úton való rendezése. /Kelet-Közép-Európából Európába. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Az árvízkárosultak megsegítésére 6,7 millió forint anyagi támogatást adott át júl. 27-én Németh Zsolt külügyi államtitkár Szatmárnémetiben a magyar kormány és a vöröskereszt nevében. Az átadás alkalmából találkozott a megye vezetőivel, Riedl Rudolf prefektussal, Gheorghe Miklaus megyei tanácselnökkel, Szabó István alelnökkel és másokkal. Az átadást követő sajtóértekezleten Németh Zsolt válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondta, hogy a román kormány vezetőivel való találkozáson egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatait a szavak és nyilatkozatok helyett a tények jellemezzék. Az új magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia állampolgárai vízum nélkül utazzanak az EU országaiba. Nem lehet jó szomszédságról beszélni olyan országgal, amelyik rosszul bánik kisebbségeivel. A magyar kormány nem fog olyan döntést hozni, amellyel az RMDSZ nem ért egyet, olvasható Sike Lajos tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Németh Zsolt államtitkár Szatmárnémetiben találkozott az RMDSZ és a történelmi egyházak képviselőivel. Elmondta, hogy a kormány még idén szeretné megrendezni a magyar-magyar csúcstalálkozót. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

"Nem lehet vita tárgya, hogy a határon túli magyarság legitim szervezetei és az anyaország között az eddiginél sokkal összehangoltabb párbeszédet kell létesíteni - jelentette ki Németh Zsolt, külügyi politikai államtitkár-jelölt az MTI munkatársának. Elmondta, hogy az elmúlt négy esztendőben nem volt megfelelő az általános tárcaközi koordináció a határon túli magyarság ügyének kezelését illetően, mivel ezt a feladatot a Határon Túli Magyarok Hivatala nem tudta a kellő szinten ellátni. "A Külügyminisztérium és a HTMH közötti kapcsolattartás látványosan gyenge volt" - fogalmazott Németh Zsolt. Az az egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy az európai integráció, illetve a regionális és kisebbségpolitika kiegyensúlyozottabb viszonyba kerüljön egymással az új kormány politikájában. - Németh Zsolt reagált Kovács László ügyvezető külügyminiszter múlt heti kijelentésére, miszerint a korábbi magyar-magyar csúcsértekezletnek nem az ott történtek, hanem az azt követő megnyilatkozások miatt voltak negatív következményei. A magyar diplomácia vezetője akkor hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy egy ilyen rendezvény megkérdőjelezze Magyarország stabilizáló szerepét a térségben. /MTI/"