Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. április 15.
Dr. Garda Dezső képviselő a Csíki Magánjavak visszaadásának ügyében munkálkodik. A Csíki Magánjavakat az 1921-es földreform alkalmával föl akarták számolni, de akkor dr. Gál Endre munkásságának köszönhetően, a genfi Népbizottság döntése alapján sikerült visszaszerezni. 1944-ben a románok újra el akarták venni, erőszakkal, de a magyarság fellépésének köszönhetően Mihály király újra törvényes keretet biztosított a működésének. 1948-ben azonban ismét elvették, államosították. /Gál Éva Emese: Csíki magánjavak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1998. április 16. 11
70 évvel ezelőtt Nagyszebenben két fiatalember, Bodor László és Kern József elkészítette a város első rádióvevő készülékét. Azóta sok évtized telt el, és négy éve a nagyszebenieknek 60 km-es körzetben magyar nyelvű műsort sugárzó rádióadójuk van. Szegedi Alíz Torella közismert a szebeni magyarok körében: iskolásokkal színi előadásokat szervez, cikkeket ír a Tere-fere című nagyszebeni ifjúsági lapban, mindemellett a helyi magyar rádió szerkesztője. A négyéves évfordulót megünnepelték, ahol Tori /így becézik Szegedi Alíz Torellát/ beszámolt a rádió működéséről. A rádió műsorát Serfőző Emese, Kotilla Ildikó és Vincze Györgyi Erzsébet vezeti megalakulása óta. A munkatársak között van Fazekasné Székely Erzsébet, Cseh Hajnal, Kalmár Zoltán, dr. Badi Miklós és felesége. Mindezekhez tudni kell, hogy Szegedi Alíz Torella 12-es tanuló. /Kalmár Zoltán: A szebeni rádióleadó emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./ 11/
1998. április 17.
"Radu Vasile miniszterelnök, miután ápr. 15-én a parlament megválasztotta, másnap első látogatásra Kovászna és Hargita megyébe utazott, a két megyében a magyar nemzeti kisebbség adja a lakosság 75-85 százalékát. Először Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel. A kormányfő természetesnek nevezte az anyanyelv használatát ott, ahol a kisebbség helyileg többséget alkot, ugyanakkor leszögezte, hogy nem lehet szó etnikai alapú autonómiáról. A helyszínen kívánt ellenőrizni bizonyos információkat, ezek többsége alaptalan - mutatott rá a kormányfő. Ilyennek nevezte a miniszterelnök a magyar tőkének a térségbe való nagyarányú behatolására vonatkozó híreket, vagy azt, hogy a prefektúrát, a kormány helyi képviseletét "elmagyarosították". Sepsiszentgyörgyön Gazda László alprefektus, László Gyula, a megyei tanács alelnöke és Albert Álmos polgármester köszöntötte a vendéget. Radu Vasile találkozott a helyi hazafias román kulturális szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. Este a kormányfő Csíkszeredába indult, ahol találkozott a helyi vezetőkkel, majd az ortodox püspök által celebrált nagycsütörtöki istentiszteleten vesz részt. Másnap, ápr. 17-én Radu Vasile a Csíkszereda mellett állomásozó hegyivadász katonai alakulatot látogatta meg, felkereste a csíksomlyói kegytemplomot, majd a helyi pedagógusokkal találkozott. Radu Vasile még délelőtt visszaindul a Bukarestbe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17, 18./"
1998. április 18.
Horn Gyula miniszterelnök - kinevezése alkalmából - levélben üdvözölte Radu Vasile román kormányfőt. Radu Vasile személyében elismert, nagy tapasztalattal rendelkező ember, a romániai társadalmi és gazdasági átalakulás elkötelezett híve került a román kormány élére, írta a magyar kormányfő. Hangsúlyozta: bízik abban, hogy tovább fejlődnek a magyar-román kapcsolatok. Horn Gyula ugyancsak levélben fordult Victor Ciorbea volt miniszterelnökhöz, akinek megköszönte a magyar-román kapcsolatok előrelendítése terén kifejtett tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1998. április 18.
"Ápr- 18-án Bukarestben megtartotta első ülését Radu Vasile kormánya. Radu Vasile miniszterelnök Strasbourgba utazik, ahol részt vesz az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén. Szenátorként Vasile volt eddig a közgyűlésen részt vevő román küldöttség vezetője. Az Európa Tanács hagyománya, hogy amennyiben valamelyik résztvevő vezető tisztséget nyer el országában (elnökké, kormányfővé választják), meghívják, hogy vendégként szólaljon fel a parlamenti közgyűlésen. A kormányfő elmondta: Strasbourgban felszólalásának fő mondanivalója az lesz, hogy Romániában véget ért egy hosszú politikai válság, jó programot dolgozott ki a kormány, és az ország "monitorizálásának" megszüntetéséről hozott tavalyi európa tanácsi határozatban megfogalmazott elvárások mind érvényesülnek. /MTI/"
1998. április 21.
"A Magyarok Világszövetsége ápr. 5-i választmányi ülésén az erdélyi és a vajdasági küldöttek egy határozati javaslatban a Magyarországon kívül élő magyarság kettős állampolgárságának bevezetését sürgették. A választmány a kérdést levette a napirendről, de az alkalmas jogi megoldások keresésére szólított fel annak érdekében, hogy Magyarország nyugati integrációja ne zárja el az anyaországtól a határon kívül rekedt magyarokat. A kérdésről Kardos Béla, az MVSZ elnökségi tagja nyilatkozott. Kovács László elképesztőnek nevezte az indítványt, jegyezte meg Gazda Árpád, az interjú készítője. Éppen "az elképesztő, hogy a külügyminiszter, ahelyett hogy keresné a javaslat támogatható pontjait, kizárólag a mások esetleges kifogásai miatt érzett aggályainak adott hangot. Mintha nem is a magyarság, hanem azok érdekeit kívánná képviselni. Ez jellemző." /Gazda Árpád: Kettő állampolgárság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 21./"
1998. április 21.
Ötéves születésnapját ünnepelte ápr. 3-án a csíkszerdai Pallas Akadémia Könyvkiadó. Az évforduló alkalmából Új könyvműhely címmel antológiát adtak ki. Ez az antológia részleteket gyűjtött egybe a kiadó szerzőinek műveiből. A könyvkiadó alapításának gondolata öt évvel ezelőtt Budapesten született, a Pilvax kávéházban, a csíkszeredai Tőzsér József és a vendéglátó Zöld Ferenc tárgyalt egymással. A Pallas Akadémia öt év alatt olyan műhellyé vált, amely maga köré tudta gyűjteni Erdély értelmiségének nagy részét. /Hamuba sült pogácsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 21./
1998. április 21.
Ápr. 21-én megkezdődött a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója Budapesten. A Magyar Professzorok Világtanácsának megalakítását, valamint a hazai felsőoktatás és tudományos kutatás színvonalának emelését szolgáló ajánlások kidolgozását tűzték célul a szervezők a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója elé - mondta Kecskés Mihály professzor a háromnapos konferenciája résztvevőit köszöntve a Magyar Tudományos Akadémián. A professzor leszögezte: Magyarország külföldi megítélésében jelentős mértékben a szellemi tőke játszik szerepet, ehhez pedig nagyban hozzájárulnak a felsőoktatásban dolgozók. Magyarországon 1250, a világban szétszórtan 600 magyar professzor él, közülük kétszázan a környező országokban. Elmondta: a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Tanárok Egyesülete és az MTA Szabolcs megyei testülete tavaly novemberben Nyíregyházán rendezte meg a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Első Találkozóját. A nyíregyházi és a budapesti találkozó tapasztalatait ajánlásokban összegzik, s azokat a kormány elé terjesztik. Tervezik, hogy a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Bizottságához hasonlóan megalakítanák a Különböző Kontinensek Magyar Professzorainak Bizottságát is. Glatz Ferenc, az MTA elnöke a világtalálkozót megnyitó beszédében annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásból nem következik a nemzeti kultúrák egyesülése. Meggyőződése - mondta -, hogy a tanárértelmiség az első számú letéteményese ma a kultúrnemzet megtartásának. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a Széchenyi István házában - a Magyar Tudományos Akadémián - rendezett világtalálkozó Széchenyi álmát álmodhatja tovább a kiművelt emberfők sokaságáról. /MTI, ápr. 21./
1998. április 22.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 17-én Kolozsváron tartott ülésén elemezte az új kormányprogramba foglalt rövidtávú kormányzati prioritásokat. A testület határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy a főosztályok dolgozzák ki tevékenységi prioritásaikat a kormányprogram gyakorlati alkalmazásának elősegítése céljából. A továbbiakban a jelenlevők elemezték a szövetség első negyedévi költségvetését, és elfogadták a második negyedévre szóló költségvetés tervezetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 1250. sz./
1998. április 22.
"A Reuter hírügynökség múlt évben végzett felmérése a Nagy-Románia Pártot nyíltan antiszemita pártnak minősítette /valamivel burkoltabb az Egységpárt is hasonló/, azóta újjászületett a Legionárius Mozgalom, hangja fölerősödött, főleg amióta az élén ortodox papok jeleskednek. A Legionárius Mozgalmat 1995 júliusában bejegyezték a bukaresti bíróságon. Vannak román történészek, akik megpróbálják letagadni azt, hogy valaha zsidóüldözés volt Romániában. Azt sem fogadják el, hogy a második világháború alatt 800 ezer romániai zsidó vesztette életét a haláltáborokban. A Vasgárdából megmaradottak /az Olaszországban élő C. I. Dragan anyagi támogatásával/ új tagokat toboroznak, élükön Serban Suruval, aki főiskolákon fejti ki népszerűsítő tevékenységét. A nyíltan antiszemita hetilap, az Atac la persoana mintegy kétszáz zsidó származású román nevét közölve, akik - a lap szerint - "az irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". Köztük van Petre Roman pártelnök, Victor Babiuc volt védelmi miniszter, Zoe Petre elnöki tanácsos és Ulm Spineau. Egymás után láttak napvilágot antiszemita könyvek is. Traian Romenescu Marea conspiratie evreiasca vagy Radu Theodoru Nazismul sionist című munkája. /Veres József: Antiszemitizmus: ha nincs, miért van? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./"
1998. április 23.
Tőkés László észak-amerikai körútja befejezésekor látogatást tett Washingtonban. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének hivatala közleményben tájékoztatott arról, hogy Tőkés László washingtoni látogatása során Hámos Lászlónak, a Magyar Emberjogi Alapítvány elnökének társaságában ápr. 15-én a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium különböző tisztségviselőivel, így tanácsosokkal, államtitkár-helyettesekkel, igazgatókkal találkozott. Tőkés László a megbeszéléseken röviden jellemezte a jelenlegi romániai helyzetet. Csalódottságának adott hangot a romániai demokratikus kormányzat másfél éves teljesítményét illetően, mind az általános demokratizálás üteme, mind a kisebbségi vonatkozású ügyek rendezése tekintetében. AZ RMDSZ kormányzati részvétele nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tanügyi törvényt és a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletek parlamenti jóváhagyása nem tűnik valószínűnek, állapította meg, továbbá a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása terén semmi előrehaladás nem történt. A vallásügyi törvényt immár hét év óta elszabotálják, a kisebbségi egyházakkal szemben diszkriminációt alkalmaznak. Tőkés László szerint a további belpolitikai fejlemények függvényében az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét mihamarabb felül kell vizsgálni. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Egyesült Államok kormányzatának gyors és hatékony közbenjárását kérte a romániai demokratizálás megmentése, illetve a kormány által megígért, jogos kisebbségi követelések teljesítése érdekében, továbbá azt, hogy az amerikai kormány szelektív módon támogassa a hiteles román demokratákat Susan Braden nemzetbiztonsági igazgató a romániai fejleményekkel kapcsolatban szintén csalódottságának adott hangot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
1998. április 23.
Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke, az RMDSZ és a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke márc. 26-a és ápr. 21-e között missziói körutat tett az Egyesült Államokban és Kanadában. A körutat a clevelandi Bocskay István Kultúrkör szervezte. Több magyar közösséget, egyházközséget meglátogatott. Clevelandben április 6-án egy angol-magyar lelkészértekezleten állást foglaltak a református egyház egységét veszélyeztető Robert Rapp-féle amerikai Westminster-misszióval szemben. Tőkés László tájékoztatást nyújtott a CE Szövetség ügyével és a zilahi konfliktusos helyzettel kapcsolatban. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke részt vett több ökumenikus istentiszteleten is. A Magyarok Világszövetsége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Tőkés László a magyarságot megosztó viszálykodás ellen emelte fel a szavát. /Missziói körút az Egyesült Államokban és Kanadában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke március-áprilisi észak-amerikai missziói körútja végén április 15-én Washingtonban, a Magyar Emberjogi Alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak és ifj. Nemes Árpádnak a társaságában találkozott a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium hivatalaiban több kormányzati tisztségviselővel, köztük Susan Bradennel, a Nemzeti Biztonsági Tanács Közép- és Kelet-Európai Osztályának igazgatójával, Michael Hathaway-vel, a Helsinki Bizottság Hivatala vezetőjével, Eileen Malloy külügyminisztériumi államtitkár-helyettessel, E. Wayne Merry külügyminisztériumi tanácsossal, Jonathan Rickerttel, az Észak- és Közép-Európai Ügyek Osztályának igazgatójával és Katharine Kayjel, a romániai ügyek referensével. A találkozók során Tőkés László tájékoztatást adott a romániai politikai helyzetről, a romániai magyarság és a történelmi magyar egyházak megoldásra váró gondjairól, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, ugyanakkor többek között szóvá tette, hogy még mindig késik a tanügyi törvény, illetve a helyhatósági törvény módosításainak parlamenti jóváhagyása, az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1251. sz./
1998. április 23.
Ápr. 23-án véget ért a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója. Az elhangzottak alapján a hazai felsőoktatás és kutatás színvonalának emeléséhez javaslatokat tartalmazó ajánlás készül a kormány számára - tájékoztatott Kecskés Mihály professzor a háromnapos budapesti tanácskozás végeztével. A világtalálkozó résztvevői által megbízott szerkesztőbizottság két hét múlva készül el az ajánlások kidolgozásával, amit az itthon és a külföldön élő, összesen mintegy 2000 magyar professzorhoz is eljuttatnak. A javaslatok főként a felsőoktatás és kutatás finanszírozását, minőségét, a különböző országok intézményei közötti együttműködési formákat érintik majd. /MTI/
1998. április 25.
Gavril Dejeu román belügyminiszter rágalmazásért feljelentette Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnökét, aki azzal vádolta őt, hogy az 50-es években feladta testvérét az akkori kommunista titkosszolgálatnak. Súlyos rágalom, mondotta Dejeu, mert nem csupán személye, hanem a kormány egyik tagja ellen irányul. A miniszter kijelentette, sürgetni fogja C.V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését. Ismeretes, hogy a szélsőséges szenátor ellen számos politikus és újságíró tett már feljelentést különböző rágalmai miatt, de ezek kivizsgálását lehetetlenné tette, hogy a politikus mentelmi jogot élvez. A Radu Vasile kormány programjában szerepel a mentelmi jog szabályozása is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
1998. április 25.
A Legfelső Védelmi Tanács ápr. 25-i - Emil Constantinescu államfő elnökletével megtartott - üléséről kiadott közlemény szerint senki nem számíthat kivételezett bánásmódra, akiről bebizonyosodik, hogy megszegte az ország törvényeit, ugyanakkor senkitől sem fogadható el, hogy büntetlenül rágalmazza az állam intézményeit. /MTI/
1998. április 25-26.
Szatmárnémetiben Caritas Medica néven új egészségügyi, diagnosztikai és terápiai központ kezdte meg működését. A helyi katolikus egyház Caritas szervezete megvett egy kétemeletes házat és azt tette alkalmassá a betegellátásra. Az új központot máris Caritas Poliklinikának nevezik, ellátottsága jobb, mint a helyi állami intézményé. /Caritas Medica. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25-26./
1998. április 28.
"Markó Béla, az RMDSZ elnöke a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva jogosnak nevezte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tanácskozásán elhangzott igényt, hogy a szövetség vezetősége konzultáljon a területi szervezetekkel a kettős állampolgárság kérdéséről. Ugyanakkor fenntartotta azt a véleményét, hogy kollektív megoldásként ez nem képezhet kiutat a kétmilliós romániai magyarság számára. A bukaresti rádióban azért kérdezték meg a témáról Markót, aki a kolozsvári tanácskozás idején külföldön tartózkodott, mert az ápr. 27-i, hétfői román lapok nagy terjedelemben foglalkoztak a kérdéssel és több esetben olyan értelmezésben ismertették a témáról a Kolozsváron lezajlott vitát, mintha az ottani szervezet állást is foglalt volna amellett: a "schengeni határ" majdani bevezetésével várható vízumproblémák elkerülésére a kettős állampolgárság bevezetését kellene szorgalmaznia az RMDSZ-nek. A kolozsvári Szabadság ápr. 27-i beszámolója szerint a kolozsvári határozat-tervezet arra kérte a felső vezetést, hogy ne foglaljon állást a kettős állampolgárságról, az eddigi nyilatkozatokat nyilvánítsa magánjellegűnek és kérje ki a területi szervezetek véleményét. Markó szerint az RMDSZ ügyvezető elnöksége és ő maga is konzultálni szándékozik a témáról, nincs szó RMDSZ-en belüli konfliktusról. A kérdés felvetődése mögött, mutatott rá, az a jogos aggodalom húzódik meg, hogy a körülmények nehezebbé válhatnak a schengeni határ létrejöttével, mind a határátlépés tekintetében, mind más kérdésekben. Ezt nem szabad megengedni, mondta, és ezzel kapcsolatban vetették fel egyesek azt, hogy a kettős állampolgárság megoldást jelenthetne. Azt a beállítást azonban félrevezetőnek nevezte a szövetség elnöke, mintha létezne valamilyen hivatalos javaslat a két millió romániai magyarnak szóló kettős állampolgárság megadására, és csak az RMDSZ-en múlna, hogy ezt elfogadja vagy visszautasítsa. Ilyen javaslat a magyar kormány, a magyar politikusok részéről nem volt, a Magyarok Világszövetsége részéről történt ilyen felvetés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./"
1998. április 28.
Ápr. 28-án a Képviselőház elfogadta Kerekes Károly Maros megyei képviselő törvénykezdeményezését, amely megszünteti a földműves nyugdíjasok esetében is azt a korlátozást, ami szerint külföldön tartózkodásuk idejére felfüggesztik a nyugdíj folyósítását. Ugyancsak újdonság számba menő előírása a törvénykezdeményezésnek az, hogy nem részesülhet utódlási nyugdíjban az a személy, akit eltartója ellen elkövetett olyan bűncselekményért ítéltek el, mint emberölés, emberölési kísérlet, halált okozó bántalmazás. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 28., 1254. sz./
1998. április 29.
Április elején az Adevarul bukaresti napilap azt jelentette, hogy Csapó I. József szenátort az RMDSZ valószínűleg kizárja soraiból. Ezzel kapcsolatban készített interjút a szenátorral Józsa Tímea. Csapó I. József elmondta, hogy huzamosabb ideje véleménykülönbség van közte és némely kolléga között. A szenátor határozott álláspontja, hogy az RMDSZ programja szerint érdekvédelmet gyakorol, jogköveteléseket jelenít meg. Az RMDSZ programjára hivatkozik és nem a választási programra. Csapó kezdettől összeegyeztethetetlennek tekintette, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció részese legyen. Az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy az RMDSZ kormányban való részvétele olyan önkorlátozásra kényszerítette az RMDSZ-t, melyek jogfosztó rendelkezések formájában jelentek meg. A földtörvényt módosítása például jogfosztó intézkedéseket tartalmaz az egyházakkal szemben. Ezt Csapó nem szavazta meg. A tanügyi sürgősségi kormányrendelet távol esett az RMDSZ-programtól, ugyanúgy a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájától is, ezért a szenátor 63 szakaszból álló módosítást terjesztett elő. A frakcióban viszont arra akarták kötelezni, hogy szavazza meg a sürgősségi kormányrendeletet, az által javasolt módosítás nélkül. Csapó erre nem volt hajlandó. Ezután hangzott el egyesek részéről, hogy felül kell vizsgálni: Csapó tagja maradhat-e az RMDSZ-frakciónak. Erre nem került sor, nem igaz tehát az Adevarul híre, különösen nem igaz az Adevarul tálalásában, hogy az RMDSZ-ben szélsőségesek vannak. Nem igaz a román lap állítása, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete elítélte a szenátor tevékenységét. / Józsa Tímea: Csapó I. József szenátor visszaveri a szélsőségesek vádját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1998. április 30.
"Bukarestben ápr. 28-án Crin Antonescu román ifjúsági és sportminiszter terjesztette elő az európai ifjúsági miniszterek háromnapos tanácskozásának határozattervezetét. A tanácskozás ápr. 27-én kezdődött, Emil Constantinescu román államfő beszédével. Az Európa Tanács égisze alatt ötödször megrendezett tanácskozáson, amelyen 49 ország állami ifjúságpolitikájának irányítói vettek részt, Koncz István címzetes államtitkár képviseli Magyarországot. Az értekezlet elé terjesztett dokumentum számos területen - így a fiatalok tájékoztatása, a fiatalok utazása, a fiatalok demokratikus nevelése kapcsán - állást foglal az Európa Tanács által szorgalmazott ifjúságpolitikai célok mellett. Bukarestben tartózkodik Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára is, akit fogadtak a román vezetők. Tarschys kijelentette, hogy Románia jelentős haladást ért el, amióta tagja a páneurópai szervezetnek. Radu Vasile miniszterelnök a találkozó után annak a véleményének adott hangot, hogy a Románia "monitorizálásának", azaz ellenőrzésének végleges megszüntetésére vonatkozó kérdések gyakorlatilag megoldást nyertek, csak a romák integrálódása és az elhagyott gyermekek problémája jelent még gondot ezen a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./"
1998. április 30.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem biológia és ökológia szakos hallgatói 1995-ben Öko Stúdium Társaság néven tudományos társaságot alakítottak. A társaság az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztályának ifjúsági tagozataként működik. A társaság magyar nyelvű tudományos folyóiratot adott ki, most jelent meg az első száma a Collegium Biologicumnak, amely nyolc tudományos közleményt tartalmaz. /Új tudományos diákfolyóirat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
1998. április 30.
A kolozsvári Tinivár gondozásában megjelent Bán Péter Hetedhét Nép Meséi című könyve, amely bolgár, csuvas, kazah, lett, litván, mordvin és orosz népmeséket tartalmaz. A kolozsvári Evangélikus Püspökség friss kiadványa a Húsvéti Olvasókönyv, Kisgyörgy Réka szerkesztésében. - Napvilágot látott az RMDSZ Önkormányzati Hírlevelének 7. száma, ebben Tamás Sándor képviselő a haszonbérleti törvény módosítását ismertette. /Mi újság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
1998. április folyamán
Az idén elérheti a 600 millió dolláros forgalmat a magyar-román kereskedelem - hangzott el ápr. 8-án Nyíregyházán a két ország gazdasági kapcsolatairól rendezett tanácskozáson. Befektetőként jelentek meg Romániában a nagyobb magyar cégek is, így például a Mol Rt., amely a közelmúltban már a huszadik üzemanyagtöltő állomását nyitotta meg Bukarestben. A Dunapack Rt. Sepsiszentgyörgyön létesített papírgyárat, a Zalakerámia Rt. pedig Bukarestben hozott létre üzemet. A TVK Rt. ugyancsak Sepsiszentgyörgyöt választotta beruházóhelynek, megvásárolva a helyi műanyaggyárat. A Caola Rt. Szatmárnémetiben alakított ki gyáregységet. /MTI/
1998. április folyamán
Emil Constantinescu román államfő ápr. 9-én nyilatkozatban szögezte le, hogy semmilyen helyzetben nem fog olyan lépést kezdeményezni, amely az 1989 decemberi eseményekkel kapcsolatban a hadsereg egyes katonáinak ügyében folyó vizsgálatok leállítására, tények vagy bűnösségek elfedésére irányulna. Constantinescu hangsúlyozta, hogy míg 1997 szeptemberéig a katonai ügyészség egyetlen ügy kivizsgálását sem fejezte be, az azóta eltelt időben már 16 vizsgálatot lezárt és a vádiratot átküldte a bírósághoz, három vizsgálat pedig befejezéshez közeledik. Ugyanakkkor Emil Constantinescu hangsúlyozza, hogy meg kell védeni az ország egyik alapvető intézményét alkotó hadsereg becsületét. Egyik vizsgálat sem kérdőjelezheti meg a hadsereg, a parancsnokság, a tiszti kar hazafiasságát, eleve ki kell zárni a kollektív bűnösséget vagy az intézmény elleni vádakat, és meg kell hallgatni a katonák véleményét is. Constantinescu továbbá olyan törvény elfogadását sürgeti, amely a jövőre nézve kizárja a hadsereg belekeverését szociális vagy belső politikai konfliktusokba. Az államfő technikai kérdésnek nevezi, hogy miután a vizsgálatok befejezése kideríti az igazságot, az elítélés után kollektív kegyelmet gyakorolnak majd vagy amnesztiát alkalmaznak, de véleménye szerint a katonai becsület arra kötelezi az összes érintett tisztet, hogy ragaszkodjék a vizsgálatok véghezviteléhez. /MTI/
1998. április folyamán
"Ápr. 13-án Radu Vasile kijelölt miniszterelnök ismertette a kormányprogramot, amely két részből áll, az első rövidtávú, idén foganatosítandó intézkedéseket tartalmaz, a második hosszabb távra, 1998-2000-re vonatkozik. A képviselők rendelkezésére bocsátották a kormányprogramot. A tervezet nagy vonalakban a Ciorbea-kormány 1997 évi programját követi, ugyanakkor több konkrét részletet tartalmaz. Az államosított házak kérdésében az igazságos kártérítés elve érvényesül, amely a bérlők tényleges védelmével párosul. Két törvénytervezet szolgálja ezt a célra, az egyik az elkobzott ingatlanok visszaadásáról vagy a megfelelő kártérítésről szól, a másik a lakók védelméről. Az erdők és földek visszaszolgáltatása ugyanazon elvek alapján történik majd, de a részleteket egy különleges törvény kidolgozásakor szögezik le. A rövidtávú program intézkedései között szerepel a Romtelecom távközlési társaság privatizálása, a RENEL, a Villamosművek szerkezetátalakítása, a privatizálási törvény módosítása, május 30-ig, a parlamenti mentességi jog módosítása december 30-ig és több más konkrét intézkedés. Az emberi jogokkal, a felekezetekkel és a kisebbségekkel foglalkozó fejezetben szerepel az alapítványokról, valamint ezek anyagi javainak visszaszolgáltatásáról szóló törvény kidolgozása, beleértve a kisebbségi javak visszaszolgáltatását is, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény elfogadása, az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartájának ratifikálása, a 22-es és 36-os sürgősségi kormányrendelet parlamenti elfogadása, a Kisebbségvédelmi Hivatal tekintélyének megerősítése /ez a hivatal lesz az egyetlen szerv, amely a kisebbségi kérdések koordinálására illetékes, elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása, kutatóintézet létrehozása a kisebbségi problematika tanulmányozására, a nemzeti kisebbségi szervezetek pénzügyi támogatása. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ A kormányprogram kisebbségekre vonatkozó fejezete szerint "az állami felsőoktatás intézményes keretének kiszélesítését multikulturális egyetemek és, a szükséglettől függően, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek révén", valamint azt, hogy "kidolgozzák és jóváhagyják azokat a normákat, amelyek alapján a hatóságok támogatják a hivatalosan elismert egyházak laikus oktatási struktúráit, a 36/1997-es oktatási sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően". /MTI/"
1998. április folyamán
A magyar diplomácia azért lobbizik, hogy Románia - Szlovákiához hasonlóan - vízummentességet kapjon az Európai Unióban, de egy tíz évre érvényes és korlátlan belépésre jogosító vízum is megoldást jelentene a román (magyar és nem magyar) állampolgárok számára - jelentette ki Kovács László külügyminiszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának ápr. 18-i adásában. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői - a miniszter mellett szomszédos országok magyar szervezeteinek vezetői, valamint Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke - mérleget vontak az elmúlt négy év külpolitikájáról, a nemzetpolitika szemszögéből. A kettős állampolgárság megadásának felvetése - érzelmileg akármennyire is tetszetős és rokonszenves - nem lehet megoldás kétmilliónyi erdélyi magyar számára - jelezte Markó Béla. Az RMDSZ elnökének nézete szerint az ideális megoldás az lenne, ha Románia és az Európai Unió között nem lenne vízumkényszer, miként Szlovákia esetében sincs. Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke úgy vélte, hogy a schengeni szindrómán egy európai dimenziójú törvénnyel lehet segíteni. Lényegesnek tartotta a Magyarországon kívül élő honfitársak magyarországi státusának a meghatározását, hogy ne idegenként kezeljék a határon túl élő magyart, aki ugyanannak a nemzetnek a része. Kasza Józsefnek, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjének az az álláspontja, hogy nem szabad elvetni a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. - A kettős állampolgárság mögött meghúzódó szándékkal a Fidesz a maga részéről egyetért - közölte Németh Zsolt. A Fidesz - kormányra kerülése esetén - magas szinten működő intézményes párbeszédes keretet teremtene a határon túliakkal. Az ellenzéki politikus nehezményezte, hogy Budapesten a napokban az integrációról tartott magyar-magyar konzultációra az ellenzék képviselői nem kaptak meghívást. Kovács László a meghívás elmaradását azzal indokolta, hogy a korábbi csúcstalálkozót az ellenzék politikai célokra, a kormány elleni támadásra használta fel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője nehezményezte, hogy az integrációs előkészületekről tartott konzultáción a magyar kormányzat magas rangú tisztségviselői nem voltak jelen, amikor a kisebbségi vezetők előadták gondolataikat. Duray Miklós a következő kormánytól - legyen az bármilyen összetételű - elvárja, hogy a határon túli magyarság ügyét a kormányzati struktúrában magasabb, azaz miniszteri szintre emelje. Olyan határ menti régiók kialakítását szorgalmazta, amelyek jogi státusszal is rendelkeznek, és megtalálhatnák a gazdasági együttműködésnek a legmegfelelőbb szálait az anyaország területein. A felvidéki politikus az alapszerződésről szólva úgy vélte, hogy annak betartásában igazából egyetlen szlovák politikai erő sem érdekelt. Nézete az, hogy a magyar-magyar kapcsolatok valójában a belpolitika részét képezik, noha külpolitikai vonatkozásai is vannak. Kovács László leszögezte: az elmúlt években a magyar külpolitika eredményei a nemzet érdekeit szolgálták, és a magyar kormány nem választja külön az ország, illetve a nemzet érdekeit. Rámutatott: az alapszerződések végrehajtási kényszert jelentenek, hiszen az aláíró kormányok szavahihetősége múlik azon, hogy betartják-e. Ugyanakkor utalt arra, hogy a szlovákiai magyarság helyzetében mindezek ellenére sem történt javulás. A külügyminiszter ezért e téren a szlovákiai magyarság érdekében kifejtett törekvéseket kudarcnak tekinti, ami azonban nem a magyar kormánynak róható fel. /MTI/
1998. április folyamán
"Az Amnesty International Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén közzétett jelentésében azzal vádolta Romániát, hogy az országban az utóbbi években is számos alkalommal megsértették az emberi jogokat: a rendőrök bántalmaztak, kínoztak roma kisebbséghez tartozókat és faji megkülönböztetést alkalmaztak velük szemben, továbbá homoszexualitás miatt embereket börtönöztek be. A jelentés több súlyos emberijog-sértést részletesen ismertetett. Eszerint például 1997 júniusában egy Costica nevű, jégkrémlopás vádjával elfogott 10 éves cigány fiú lábára a rendőrök kötelet erősítettek, és a gyereket egy híd korlátjáról a mélybe lógatták, azzal fenyegetve őt, hogy ledobják. Összeverték a fejét és megrugdalták, az orvosi látlelet szerint koponyatörést és egyéb súlyos sérüléseket szenvedett a fiú, aki máig viseli ennek nyomait. Az Amnesty International szerint 1997. márciusa és 1998. januárja között Romániában mintegy 25 esetben ért rendőrök fegyverétől halálos lövés menekülésben lévő tolvajokat, illetve következett be haláleset a börtönökben a rossz bánásmód és a kínzások miatt. A nemzetközi emberjogi szervezet arra hívta fel az Európa Tanácsot, hogy vesse latba befolyását Romániánál - amely egyébként már több mint négy éve tagja a páneurópai szervezetnek -, hogy Bukarest és az összes tőle függő hatóság teljes mértékben tartsa be valamennyi, az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségvállalását. Az Amnesty International olyan megerősített információval is rendelkezik, miszerint homoszexuálisokat tartanak börtönben a romániai büntetőtörvénykönyv 200. cikkelye alapján, amely a felnőttek közti, közös beleegyezéssel a magánéletben fenntartott homoszexuális viszonyt is bűnnek tekinti. A nemzetközi emberjogi szervezet szerint a román hatóságok nem védik meg az országban élő roma kisebbséget a rasszista indíttatású erőszakcselekményektől. A 90-es évek elejétől több tucatnyi roma közösséget ért ilyen támadás, ezek személyi sérüléseket és anyagi károkat okoztak, de a rendőrség nem folytatott ez ügyekben vizsgálatot. Az ápr. 20-i ülésnapon az Európa Tanács képviselői előtt felszólaló Radu Vasile új romány kormányfő azt hangoztatta, hogy az európa tanácsi határozatban tavaly, az ország ET-megfigyelési rendszerének megszüntetésekor megfogalmazott elvárások mind érvényesülnek. Az Amnesty International jelentéséről, az emberi jogok megsértésének romániai eseteiről megkérdezett Radu Vasile kijelentette: "Teljes mértékben és őszinte meggyőződéssel elutasítom e vádaskodásokat". Ugyanakkor hozzátette: "Lehetséges, hogy előfordulnak rendőri visszaélések a roma kisebbséggel szemben, de azok csak szórványos esetek, nem egy szándékos politika következményei". /MTI/"
1998. május 1.
A napokban megjelent a brassói Fulgur Kiadó gondozásában a szINFónia nevet viselő matek-infó folyóirat. A Csinguru /Marosvásárhely/, a MAKOSZ lapja bemutatta a különböző erdélyi iskolák diáktanácsait és közölte, hogy júl. 3-31-e között Népi mesterségek tábort szerveznek Homoródalmáson. A Güze-Müze, a dicsőszentmártoni MADISZ információs folyóiratának a negyedik száma napvilágot látott. /Szász Attila: szINFónia - és nem szimfónia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./
1998. május 4.
"A székelyudvarhelyi Digital 3 Rt. igazgatótanácsa közleményben válaszolt a cenzúramentes sajtót szorgalmazó közleményre. Ennek lényege: valóban sajtóbojkottot rendeltek el Szász Jenő polgármester ellen, aki szerintük "álhírekkel szennyezi a sajtót". A polgármesternek különben is van hivatalos szócsöve, a Városházi Hírlap. A Digital 3 cáfolta, hogy elbocsátotta volna egyes munkatársait, azok jobb kereset reményében távoztak. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Előzmény: Romániai Magyar Szó , máj. 4."
1998. május 5.
Máj. 3-án elfogták a két hete szökésben levő Gheorghe Trutulescu ezredest, aki kulcsfigurája a cigarettacsempészésnek. Gheorghe Florica nyugalmazott tábornok telefonon jelentkezett Athénból, amikor megtudta, hogy körözik. Közölte, hogy visszatér Bukarestbe, tagadta, hogy köze lenne a cigaretta csempészéséhez. Florica tábornok 1993-ban, amikor a pénzügyőrség parancsnoka volt, korrupcióval vádolta meg az Iliescu-rendszer számos vezetőjét. Vádjait egy parlamenti bizottság kivizsgálta, de az akkori parlamenti többség úgy találta, hogy a tábornok alaptalanul vádaskodott. Emiatt azután leváltották posztjáról. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Máj. 4-én, Görögországból való visszatérésekor az Otopeni repülőtéri cigarettacsempészési ügyben való bűnrészesség gyanújával letartóztatták Gheorghe Florica nyugalmazott tábornokot, a román pénzügyőrség volt parancsnokát. Az ügyben összesen hét ember vettek őrizetbe. Több intézkedés történt, leváltották a védelmi minisztérium és a kormányőrség titkosszolgálatának /SPP/ vezetőjét. Sok kérdés merül fel az üggyel kapcsolatban, olvasható Vajnovszky Kázmér heti összefoglalójában. A hét eseményei között említette, hogy máj. 4-én bemutatták az új, százezer lejes bankjegyet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./