Varga Attila és Tamás Sándor képviselők febr. 5-7-e Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen bemutatták Balogh Artúr két világháború közötti neves erdélyi ügyvéd, publicista, jogtudós, politikus A kisebbségek nemzetközi védelme című könyvének második kiadását. A könyv először Berlinben jelent meg magyar nyelven, 1928-ban. Újrakiadását az teszi indokolttá, hogy a neves jogász nézetei, fejtegetései a tanszabadságról, a kisebbségi nyelvek használatának jogáról, az egyházi és iskolai autonómiáról ma is aktuálisak. A Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE által támogatott könyv a Magyar Kisebbség Könyvtárának első kötete, tehát egy tervezett könyvsorozat első könyve. A kötethez Varga Attila jogász-képviselő írt bevezetőt, amelyben Balogh Artúr tartalmas életútjának felelevenítése mellett rávilágít a szerző főművének időszerűségére, mai üzenetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9. - 1203. sz./

"Andrei Marga román oktatási miniszter febr. 8-án kijelentette, hogy tudomása szerint az Emil Constantinescu elnök januári magyarországi látogatása alkalmából lezajlott tárgyalásokon nem is volt szó a romániai önálló magyar egyetem létrehozásáról, s szerinte "erről csak Göncz Árpád magyar elnök nyilatkozatában történt említés". Hangsúlyozta, hogy ő maga nem vett részt olyan tárgyalásokon, ahol szó lett volna a romániai magyar egyetem létrehozásáról. Andrei Marga mindezt a magyar anyanyelvi oktatással szembehelyezkedő George Prutenau szenátor ezzel kapcsolatos levelére válaszul fejtette ki. Az oktatási törvény képviselőházban várható vitájában nyilván ismét felmerül a magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos törvényi előírás, Andrei Marga ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy ő "a multikulturális egyetemi struktúrák híve", ezért amellett fog érvelni, hogy a multikulturális struktúrákkal rendelkező egyetemeket fogadja el a törvényhozás. Marga szerint az Európa Tanácsnak a kisebbség nyelvén működő egyetemek létrehozásával kapcsolatos határozata nem fogalmaz meg ilyen természetű előírásokat, normákat. Az államoknak az a kötelezettségük, hogy biztosítsák a felsőfokú oktatást a kisebbségek nyelvén is, de tetszőleges formákban. /A multikulturitással tűzön-vízen át. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

Annak ellenére, hogy az RMDSZ részt vesz a kormányzásban, a magyarokkal szembeni bizalmatlanság nem szűnt meg. A koalíciós partnerek sem engedik meg az RMDSZ által jelölt tisztségviselők bekerülését a honvédelembe, a nemzetbiztonság vagy a külügy posztjaira, tehát oda, ahol minden olyan lényeges információ összegyűl, amely alapján egy országban a stratégiai döntéseket hozzák, állapította meg a vele készült interjúban Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő. Egyetlen RMDSZ-jelöltet sem fogadtak el a diplomáciai szolgálatra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

"A Romániai Magyar Szó is közölte Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár tervezetét, amely egy kolozsvári központú erdélyi magyar felsõoktatási hálózat kifejlesztésének támogatási koncepcióját vázolja fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./, ugyanebben a számban a lap munkatársa, Miklós László ironikusan kommentálta Cs. Gyimesi Évának a Szabadságban megjelent, az erdélyi magyar felsõoktatási hálózat fejlesztésének támogatási koncepcióval kapcsolatos tervezetét. A tervezet mellett Cs. Gyimesi feltüntette a koncepció kidolgozásának helyét és idejét: Szeged-Kolozsvár, 1997. november 28-december 8., "és máris azon törhetjük a fejünket, hogy e háttérinformációként amúgy elhanyagolgató adalék végül is milyen kódolt üzenetet rejt magában." 'A gyimesiévai tagadás tagadásának felezõjén, október folyamán a professzorasszony" levelet juttatott el Andrei Margának, melyben csalódásának adott hangot "a szép multikulturális elvek gyakorlatiasulásának esendõsége miatt". Cs. Gyimesi Éva jelezte, hogy 30 kollégájának küldte el tervezetét, de csak egyetlen gyakornok jelzett vissza. A vita kifulladt: "szalmalángnak bizonyult a jó esztendeje és talán éppen Cs. Gyimesi Éva akkori kétes állásfoglalása miatt kirobbant össznépi vita a Bolyai Tudományegyetem létrehozásáért. Jelzés volt az is, hogy a professzorasszony" Margához írt levelére jóformán a kutya sem figyelt oda. Cs. Gyimesi Éva mostani koncepciójával keretbe foglalta mindazt a rengeteg ötletet, amelyek elárasztották a romániai magyar sajtót. /Miklós László: Közös akolból kivezetni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a román-magyar kapcsolatok helyzetéről. Románia és Magyarország vezetőinek hivatalos megnyilatkozásai a két ország viszonyának példaértékű alakulásáról szólnak. Tőkés László Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György romániai kisebbségvédelmi miniszter derűlátó nyilatkozatait idézte a kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulásáról, hozzáfűzve, hogy "a nagy szavaknak, túlzó kijelentéseknek" se szeri, se száma, így volt ez Emil Constantinescu államelnök és népes küldöttsége legutóbbi magyarországi látogatásakor is. A két ország vezetése "nyugati megrendelésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat" erre nézve beszédes Livia Plaksnak, a PER ügyvezető igazgatójának a figyelmeztetése: "amennyiben növekszik a zajszint, elmarad a kívülről jövő segítség". A püspök felsorolta a megoldásra váró kérdéseket, ezek között van az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás igények és lehetőségek szerinti helyreállítása, az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása, a jogtalanul felszámolt Bolyai Tudományegyetem visszahelyezése jogaiba, az egyház- és kisebbségellenes megszorításokat kiiktató új tanügyi törvény elfogadása, Székelyföld és más magyar többségű vagy magyarok lakta vidékek etnikai összetétele mesterséges megváltoztatásának leállítása, a székelyudvarhelyi-csereháti helyzet törvényes megoldása, a kisebbségi felekezeteket sújtó vallási diszkrimináció megszüntetése, a magyarellenes gyűlöletkeltő hadjárat elítélése a kormány által és törvény általi büntetése stb. Fájdalmas, állapította meg Tőkés László, hogy "Románia, amelynek hűséges állampolgárai vagyunk, továbbra sem hajlandó a románokéval egyenlő jogokat biztosítani a határain belül élő magyaroknak". Hasonlóképpen fájdalmas, hogy Magyarország az integráció oltárán hajlamos feláldozni. "Sajnálatos továbbá, hogy a Horn Gyula vezette magyar kormány sikertelen szlovákiai kisebbségi politikáját Románia irányában - az erdélyi magyarság rovására - kívánja kompenzálni, másfelől pedig a súlyos belső politikai válsággal küszködő Románia továbbra is valós fedezet nélküli külpolitikai sikerek elérésére igyekszik felhasználni a kormánykoalícióba bevont - és ezáltal semlegesített - Romániai Magyar Demokrata Szövetséget" - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. "A Göncz Árpád és Emil Constantinescu által hangoztatott és mindnyájunk által óhajtott történelmi megbékélés, kölcsönös bizalom és jó együttműködés" csak abban az esetben válhat valósággá, hogyha annak útjából "elhárul a legfőbb akadály, a romániai magyarság jogfosztása. A "a romániai magyar nemzeti közösség saját szülőföldjén és közös hazájukban még mindig nem érezheti magát egyenlőnek a többségi román nemzettel". /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Állásfoglalás a román-magyar kapcsolatok tárgyában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"

Febr. 11-én ülésezett a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának oktatási, tudomány- és ifjúságügyi bizottsága. Napirenden konzultáció szerepelt a nemzeti kisebbségek képviselőházi csoportjával a 36. számú sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitájáról. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a kormányrendelet tartalmazza a kisebbségi oktatás minimális feltételrendszerét, és valamennyi nemzeti közösség érdeke, hogy az esetleges módosítások a tanügyi reform megvalósítását segítsék, és ne korlátozzák a teljes körű kisebbségi oktatási rendszert. A bizottság megállapította, hogy az anyanyelvű oktatás nem mond ellent a román nyelv elsajátítása elvének, amely a kisebbségi közösségek kiemelt törekvései közé tartozik. A részvevők megerősítették egyetértésüket a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa plenáris ülésének nyilatkozatával és a kormányrendeletre vonatkozó kiegészítő javaslataival, s levélben fordulnak a képviselőház tanügyi bizottságához, amelyben kérik, hogy a 84/1995-ös Tanügyi törvény módosított változata tartalmazza a 36. számú sürgősségi kormányrendelet kisebbségi oktatásra vonatkozó tételeit. A tanácskozáson az RMDSZ képviseletében jelen volt Kötő József oktatási ügyvezető alelnök, Márton Árpád képviselő és Fülöp Fischer Ildikó oktatási főelőadó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 12. - 1206. sz./

Febr. 11-én a szövetség bukaresti székházában került sor az RMDSZ-vezetés szokásos heti találkozójára a szövetség minisztereivel, államtitkáraival és más kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson, amelyen a frakcióvezetőségek is részt vettek, Markó Béla szövetségi elnök helyzetelemző tájékoztatója után az egyes tárcák tisztségviselői számoltak be aktuális problémáikról, kormányzási tapasztalataikról, a felmerülő gondokról és megoldásuk lehetséges módozatairól. A tanácskozás részvevőinek beszámolóiból egyértelműen kitűnt, hogy az RMDSZ kormányzati tisztségviselői nemcsak a magyarságot és általában a nemzeti kisebbségeket foglalkoztató kérdésekkel törődnek, hanem aktívan részt vesznek az ország általános problémáinak kezelésében, az egész román társadalmat érintő politikai, gazdasági és szociális kérdések megválaszolásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 12. - 1206. sz./

"Febr. 11-én együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, akit 1997 novemberében kizártak a Román Nemzeti Egységpártból, de akit egy főleg kolozsvári híveiből álló pártgyűlés ismét az Egységpárt elnökévé nyilvánított. A parlamentben elismert Funar nélküli Egységpárt azonnal meg nem történtnek és érvénytelennek minősítette a Funar-Vadim megállapodást. Az aláírt jegyzőkönyv szerint a Nagy-Románia Párt és az RNEP (a Funarhoz hű maradt erők) a parlamentben és azon kívül együtt fognak működni a Ciorbea-kormány eltávolításáért, egy nemzeti egységkormány vagy szakértői kormány létrehozásáért, amely legkésőbb októberig választásokat szervez, "a haza kiteljesüléséért Nagy-Románia természetes határai között", az RMDSZ-nek a kormányból való eltávolításáért és "e szeparatista, alkotmányellenes, horthysta szervezet betiltásáért". A két aláíró által irányított szervezetek bizalmatlansági indítványt kívánnak benyújtani más ellenzéki pártokkal együtt a kormány ellen, közös akciókat szerveznek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./"

Febr. 13-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki tájékoztatót tartott a kormány átalakításáról, a koalíció működéséről és más aktuálpolitikai kérdésekről. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnöke ismertette kinevezése óta elvégzett munkáját, illetve az RMDSZ kormányzati tevékenységét segítő és összehangoló főosztály kialakításával kapcsolatos teendőket. Az elnökségi ülésen Kötő József oktatási ügyvezető alelnök beszámolt a Nemzeti Kisebbségi Tanács tanügyi, ifjúsági és tudományos szakbizottságának február 11-i üléséről. Ugyancsak febr. 13-án került sor Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésére, amelyen meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Molnár Géza államtitkár, Elek Barna képviselő, valamint az Ügyvezető Elnökség tagjai. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a területi szervezetek vezetőivel a kormányátalakítás során kialakult helyzetet, majd a jelenlévők megvitatták a koalíció megyei szintű működését és az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatokat. A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy Románia számára létfontosságú az 1997-ben elkezdett reformok gyors folytatása. Molnár Géza államtitkár ismertette az egészségügyi dolgozók sztrájkjának okait, valamint a szakminisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját. Elek Barna Maros megyei képviselő a földtörvény alkalmazása során felmerült kérdésekre válaszolt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13. - 1207. sz./

"A Fidesz két képviselője, Németh Zsolt-és Rockenbauer Zoltán megvonta a magyar külpolitika négy évének mérlegét. Kritikus hangon minősítették a magyar külpolitika elmúlt éveit: "A Horn-kormány a kisebbségi magyarság egyetértése nélkül, gyakorlatilag ellenükre kötötte meg Szlovákiával és Romániával az alapszerződéseket. A kormány nyilatkozatban vonta meg a határon túli magyarság egyetértési jogát az őket közvetlenül érintő kérdésekben, azt a jogot, amelyet az Antall-kormány önkéntes kötelezettségvállalásként biztosított számukra. Nem valósult meg az 1996. júliusi magyar-magyar csúcson kilátásba helyezett, intézményesített magyar-magyar párbeszéd sem." A Horn-kormány kihasználatlanul hagyta a millecentenáriumi esztendőt. - "A Horn-kormány külpolitikájának szembetűnő kudarca a regionális és kisebbségpolitika." Üres szólam "történelmi megbékélésről" beszélni olyan szomszédos országokkal, amelyek politikai közéletéből hiányzik a demokratikus minimum. - "Az alapszerződések szinte semmilyen garanciális elemet nem tartalmaznak a kisebbségi magyarság jogainak védelmére." "Az alapszerződés-politika gyors és látványos kudarcáért a magyar-szlovák kapcsolatokban /lásd: diszkrimináció a gazdasági életben, nyelvtörvény, közigazgatási beosztásról szóló törvény, a magyar nyelvű oktatás egyre kilátástalanabb helyzete, a magyar nyelvű kulturális intézmények ellehetetlenülése stb./ a magyar kormány kimutatható felelősségét terheli." A határon túli magyarok azt talán észre sem vették, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát, mint a kisebbségpolitikát végző kormányszervet, kikapcsolták a külpolitika formálásából, hogy a határon túli magyarok vezetőivel a Horn-kormány miniszteri szinten sem tárgyal, hogy a magyar parlamentben nem szólalhatnak fel és anyagi támogatásuk reálértéke nem éri el az 1994. évi szintet sem. /Németh Zsolt-Rockenbauer Zoltán: A magyar külpolitika négy éve. = Magyar Nemzet, febr. 13./"

Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét adományozta életművükért Gáll Ernő nyugalmazott filozófusnak és Fodor Sándor írónak. A kitüntetést febr. 12-én Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében nyújtotta át Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet. Szőcs Ferenc Budapest után a második helyre becsülte azt a Kolozsváron folyó értékteremtő munkát, mely az összmagyarság szellemi kincsesházát gyarapítja. /Kitüntetési ünnepség Kolozsvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14-15./

Az RMDSZ febr. 18-án Bukarestben tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök a kormányzati és törvényhozási munka felgyorsítására, a legsürgősebb teendőkre hívta fel a figyelmet, és rámutatott arra, hogy ki kell küszöbölni a kormányzati és törvényhozási munkát akadályozó koalíciós ellentéteket, különböző válsághelyzeteket, mivel már vannak külföldről származó jelzések, hogy ezek a konfliktusok késleltetik a romániai reformfolyamatot, és kedvezőtlenül hatnak Románia külföldi megítélésére. Nemcsak a koalíció, hanem az egész román társadalom érdeke ezeknek az ellentéteknek a gyors kiküszöbölése, feloldása. Ami az RMDSZ-nek leosztott három új államtitkári tisztséget illeti, Markó Béla úgy fogalmazott, hogy ezek lehetővé teszik szövetségünk számára azt, amire mindig is, de különösen kormányra lépésétől kezdve szüntelenül törekedett az RMDSZ, nevezetesen, hogy fokozottabb mértékben, aktívan kivegye részét az ország általános problémáinak a kezelésében, a gazdasági és szociális szféra minden területén. Ezekre a tisztségekre szövetségünk megtette javaslatait, az új államtitkárok kinevezésére pedig rövidesen sor kerül. Szabó Károly szenátor a Nagy Románia Párt példátlan akciójára hívta fel a sajtó figyelmét. Példátlannak és súlyosan alkotmányellenesnek nevezte azt a felbujtó nyilatkozatot, amelyet C.V.Tudor testvérbátyja, Marcu Tudor NRP-s szenátor tett, s amellyel a Nagy Románia Párt engedetlenségre szólította fel a hadsereget a kormány, illetve a parlament, az alkotmányos hatalom ellen, amennyiben Románia részt venne egy esetleges Irak elleni akcióban. Ilyen értelmű felkérés nem hangzott el Románia felé, sem más országok felé, de Romániának nemzeti érdeke azok mellé az államok mellé állni, amelyek tiszteletben kívánják tartani és tartatni a nemzetközi normákat. S hogy a kormány ezt a szándékát kinyilvánította, ez nagyon természetes, mondotta Szabó Károly. A kérdésben egyébként érdemi döntést csak a parlament hozhat majd. Ezért az NRP példátlan cselekedetével nemcsak a kormányt támadta meg, hanem súlyosan vétett az alkotmány ellen. Márton Árpád ugyancsak példátlanul súlyosnak nevezte, hogy egy parlamenti párt ilyen uszító, felbujtó nyilatkozatra ragadtatta magát, és hozzátette, hogy az NRP eme nyilatkozatára a Btk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ciorbea-kormány Irak ügyében tett nyilatkozatával kapcsolatban, egy kérdésre válaszolva, Markó Béla nyomatékosan leszögezte, hogy ez nem katonai kérdés, hanem politikai. Romániának el kell döntenie, hogy merre tart. Mi, az RMDSZ, és a koalíció is, azt akarjuk, hogy Románia minél hamarabb betagozódjon a nyugati védelmi rendszerhez, amely a demokrácia értékeinek védelmét írta zászlajára, hangoztatta az RMDSZ elnöke. Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyi asszisztensek, más egészségügyi alkalmazottak sztrájkját törvényesnek, a sztrájkolók béremelési követeléseit jogosnak ismerte el, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a 34-es sz. kormányrendelet által nyújtott 25%-os béremelésnél a kormány jelenleg nem tud többet adni, mert egyszerűen nincs honnan. Azt is hozzátette, hogy bár az akció jogos, a szervezők nem a megfelelő időpontot választották ki a sztrájk kirobbantására. Az egészségügyi és szociális biztosítási rendszer reformjával ezeket a követeléseket ugyan megoldhatónak nevezte, de nem egyszerre. Erre az Orvosi Kamara javaslata szerint több szakaszban kerülhetne sor. Éppen ezért a sztrájkot, amely sem a kormánynak, sem a társadalomnak nem válik hasznára, be kellene szüntetni, hiszen az nem tarthat míg a világ. Kérdésekre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós együttműködésnek megvannak a protokollumba foglalt feltételei, és igen fontosnak ítélte meg a legsürgősebb törvények mielőbbi elfogadását, ezek között említve a bankok privatizációjára, a helyi közigazgatás általános reformjára /köztük a köztisztviselők státuszára/ vonatkozó szabályozásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18. - 1220. sz./

Febr. 18-án a szenátus közigazgatási szakbizottsága megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a kisebbségi lakosság településenkénti 20 százalékos aránya esetében jogos a két- vagy többnyelvű helységnévtáblák alkalmazása. A román parlament felsőházának közigazgatási szakbizottsága a koalíciós pártokhoz tartozó szenátorok többségi szavazatával hagyta jóvá a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletnek ezt az előírását. Remus Opris kormányfőtitkára elmondta, hogy a kormányrendelet alkalmazása folytán Romániában ez idő szerint 263 helység esetében alkalmazzák a kétnyelvű helységnévtáblákat. Ezek közül 10 településen németek, 20-ban ukránok, 10-ben oroszok, 9-ben török-tatárok és 9-ben horvátok is laknak a többségi románok mellett. Opris szerint csak két helységben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen történtek incidensek a kétnyelvű táblák alkalmazása miatt. Ugyancsak febr. 18-án döntött a román szenátusi közigazgatási szakbizottság arról is, hogy a 22/1997-es kormányrendeletből törli azt az előírást, amely kimondja, hogy a polgármesterek és a helyi tanácsosok adott esetben tagjai lehetnek a kormánynak is. Ez teremtett törvényes alapot ahhoz, hogy Victor Ciorbea, akit eredetileg a román Demokrata Konvenció színeiben választottak meg Bukarest főpolgármesterének, úgy lehetett miniszterelnök, hogy közben nem kellett lemondania főpolgármesteri tisztségéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ A 22/1997-es kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a helyi tanácsosok egyharmada egy adott nemzetiségi kisebbséghez tartozik, a tanácsülés az illető kisebbség nyelvén is megtartható, azaz a kisebbségi képviselők anyanyelvükön vehetnek részt a tanácsülés munkálataiban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

"Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./"

"Horn Gyula miniszterelnök meghívására február 20-án és 21-én harmadik alkalommal gyűltek össze Budapesten külföldön élő és hazai magyar személyiségek. Konferenciájuk megállapításait az alábbi nyilatkozat összegzi: A "Magyarország - 2000" címmel tartott tanácskozások három év óta az ország és a nemzet felemelkedését szem előtt tartó őszinte véleménycserék színterei. Nagyra értékeljük, hogy ez a felelős párbeszédre alkalmat kínáló fórum is részeseivé teszi a nagyvilágban élő magyarság neves személyiségeit annak a sorsfordító munkának, amely Magyarország és a magyarság felemelkedését szolgálja. Múlt évi tanácskozásunkon közös kívánságként fogalmaztuk meg, hogy Magyarország váljék mielőbb az euroatlanti intézmények teljes jogú tagjává, olyan országgá, amely a közös európai értékeken alapuló igazságos és törvényes társadalmi renddel, a demokrácia és a szolidaritás elveit követve nyújt otthont valamennyi polgárának. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy Magyarország az elmúlt évben jelentősen közelebb került ezekhez a célokhoz: - előbbre jutott a világ fejlett országaihoz történő felzárkózásban, konkrét haladást ért el az európai és transz-atlanti együttműködési intézményekhez való csatlakozás folyamatában; - tovább erősítette a demokrácia intézményrendszerének működési biztonságát. Az eredmények elérésében döntő szerep volt az ország - polgárainak áldozatkészségével párosuló - jó teljesítményének. A konferencia résztvevői úgy látják, Magyarország sikerrel folytatja erőfeszítéseit, hogy elismert, egyenrangú félként vegyen részt a demokratikus nemzetek közösségének együttműködésében, bár számos területen kívánatos a még meglévő elmaradások pótlása. Meggyőződésünk, hogy a térség tartós és biztonságos fejlődésének záloga a legfőbb európai politikai értékek maradéktalan érvényre juttatása minden országban, vagyis a jogállamiság, demokratikus pluralizmus - ezen belül a szubszidiaritás, a helyi önkormányzatiság - kiteljesedése, valamint az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése. E folyamatot hatékonyan erősíti a külföldön élő magyarság aktív szerepvállalása a világ különböző országainak politikai, gazdasági és kulturális közéletében. A konferencia résztvevőinek véleménye szerint az elért fejlődés tükröződik abban, hogy Magyarország az elsők között vált részesévé az ország védelmét és biztonságát szavatoló NATO bővítési folyamatnak. A NATO-tagság révén növekszik Magyarország súlya a nemzetközi életben és erősödik általa az ország biztonsága. A csatlakozásról tartott népszavazás eredménye a magyar társadalom euroatlanti integrációs elkötelezettségének egyértelmű és meggyőző megnyilvánulása volt. Az ország és a térség további gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából meghatározó az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. A rendszerváltás és az azt követő évek az egész társadalmat átható erőfeszítések és az elért haladás elismerését jelzi, hogy Magyarország 1998 tavaszán megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A konferencia résztvevői hangsúlyozzák, hogy a felvételi tárgyalásokon az ország jogos érdekeit szem előtt tartó és érvényesítő csatlakozási feltételek elérését a felkészülési folyamatban, a gazdasági és demokratikus fejlődésben egyaránt felmutatott további tényleges teljesítmények segíthetik eredményesen. Támogatják, hogy az Európai Unió a tárgyalási folyamatban érvényre kívánja juttatni a szervezet valamennyi közép- és kelet-európai társult állam előtti nyitott jellegét. A tanácskozás résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ne keletkezzenek új választóvonalak Európában. Magyarország nemzeti érdeket képvisel azzal, amikor minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni kívánja szomszédai euroatlanti integrációs erőfeszítéseit, elősegítve, hogy a szomszédos országok minél előbb tudják teljesíteni az integráció feltételeit. E célok elérését hatékonyan segítené annak a törekvésnek a megvalósulása, hogy Magyarország a régió egyik fontos kereskedelmi, pénzügyi és szolgáltató bázisává-központjává váljon. Fontos, hogy ennek elősegítésére a kormány átfogó stratégiai programot dolgozzon ki, különös tekintettel az infrastruktúra fejlesztésére. A kárpát-medencei magyar közösségekhez fűződő különleges viszony az integrálódási folyamatban is fenntartható, a kapcsolatok megőrzése alapvető, tartós feladat. Párbeszéd és együttműködés révén biztosíthatók a kárpát-medencei magyarság integrációnkhoz fűződő különleges érdekei. A térség felzárkózásának keretében megnyugtatóan rendeződhet a határon túl élő magyar közösségek sorsa is. Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy ezzel ellentétes folyamatok is tapasztalhatók. Fontos kérdésnek tartjuk ezért, hogy a térség országaiban élő magyar közösségek helyzete a stabilizálódás irányába haladjon és javuljon. Szorgalmazzuk a két- és sokoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználását a határon túli magyar közösségek érdekeinek védelmére, az emberi és kisebbségi jogaik tiszteletben tartására. A tanácskozás meghívottai egyetértettek abban, hogy a magyar kultúra értékei és tudományos eredményei adják a legjobb alapot a nemzeti önismeret, az önbecsülés és önbizalom erősítéséhez és a nemzetközi elismertség fokozásához. Az euroatlanti intézményrendszerbe történő beépülésünk időszakában is fontos felmutatnuk azt, hogy ezerszázéves kultúránk - másokkal egyenértékűen - gazdagította az európai kulturális sokszínűséget. A magyar tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés és az innováció az ország európaiságának jelentős tényezője volt és nemzetstratégiai érdek, hogy mindent megtegyünk az e téren jelentkező nyugtalanító tendenciák megváltozása érdekében. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy a kultúra és a tudomány támogatása jelentősen növekedjék. A magyar tudományosság hagyományos nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítéseként üdvözöljük azt a döntést, hogy 1999-től teljes jogú tagként részt veszünk az Európai Unió kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában. Magyarország hivatalos bekapcsolódása az európai kapcsolatok alappilléreinek számító oktatási, képzési és ifjúsági programokba a hosszú távú együttműködés biztosítéka. Magyarország és a magyarság képének megújításához, kedvező megítélésének erősítéséhez nagyban hozzájárul a haza polgárainak és a nagyvilágban élő magyarok kapcsolatainak fejlesztése, ezek intézményi kereteinek kialakulása. A külhoniak fontos közvetítő szerepet játszanak kultúrájuk, nyelvi és szakmai ismereteik révén az anyaország és szabadon választott, vagy éppen a történelem által kijelölt új hazájuk között. A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy folytatni kell az országarculat korszerűsítése terén megkezdett munkát. Tovább kell javítani a külföldön élő magyarok tájékozottságát annak érdekében, hogy a modernizált országképet hatékonyan képviselhessék és terjeszthessék. Törekedni kell a legkorszerűbb információtechnológiai eszközök alkalmazására a hatékony kommunikációs rendszer kialakítása érdekében. A résztvevők szorgalmazzák, hogy jöjjön létre az ország kommunikációs stratégiájának támogatására alkalmas, pártoktól és politikától független testület. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy az új alkotmány megalkotásának folyamatában kerüljön megvitatásra a külhoni magyarság helyzete, olyan jogi, intézményi feltételek megteremtése, melyek a hazához való kötődést erősítik. A tanácskozás résztvevői üdvözlik és saját javaslataik megvalósulásaként értékelik, hogy a Magyar Köztársaság a "Magyarság Hírnevéért Díj" alapításával méltó elismerésben részesíti a népünk hírnevét különösképpen gyarapító hazai és külföldi fiait. Magyarország reális teljesítményének, értékeink kellő és méltó nemzetközi megismertetése és elismertetése érdekében elengedhetetlen az országkép tudatos alakítása és ezzel összhangban a megfelelő szervezeti és intézményi keretek megteremtése. Meggyőződésünk, hogy a magyarság érdekében végzett munka alapja és a célja a "Magyarország - 2000" konferenciák megtartásának és folytatásának is. Ennek szellemében hívunk fel ismét minden magyart a világon arra, hogy tehetsége és lehetősége szerint tegyen meg mindent a hazáért, Magyarországért és a nemzet boldogulásáért, hazánk teljes jogú euroatlanti beilleszkedéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

"Az RMDSZ Szabadelvű Köre Eckstein-Kovács Péter elnök kézjegyével levelet intézett a Szabad Demokraták Szövetsége Ügyvivő Testületéhez és a Fidesz-Magyar Polgári Párt Elnökségéhez annak kapcsán, hogy az utóbbi időben a romániai és magyarországi médiákban fölvetült: Magyarország esetleg arra kényszerül, hogy bevezesse a vízumkényszert azokkal a szomszédos országokkal, amelyek csak később csatlakoznának az Európai Unióhoz. A levélben a Szabadelvű Kör annak a reményének ad kifejezést, hogy a két magyarországi párt, "ha a kérdés egyáltalán napirendre kerülne"felelősséggel keresi majd a megoldást, és olyan válaszokat fogalmaz meg e kihívásra, amelyek nem okoznak visszalépést a szomszédos országokkal és az ott élő magyarokkal való viszonyban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24. - 1214. sz./"

Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy Andrei Plesu román külügyminiszter febr. 25-én Bécsben folytat tárgyalásokat osztrák kollégájával. A szóvivő kérdésre válaszolva elmondta: ezen hármas együttműködés konkrét formába öntését januári budapesti megbeszélésén is szorgalmazta a bukaresti diplomácia vezetője, amikor Kovács László külügyminiszterrel találkozott. A jelenlegi elképzelések szerint a felek közös szakértői értekezleten foglalkoznának az EU-bővítésével, illetve a Schengeni Egyezménnyel kapcsolatos kérdésekkel. /MTI/

Vargyason, a Dániel-kastélyban tartotta összejövetelét az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért tömörülés székelyföldi csoportja. Mintegy hetven résztvevő az RMDSZ kormányba lépése óta eltelt időszakot tekintette át. A jelen levő Király Károly kiemelte, hogy a romániai magyarság most sem rendelkezik a kívánt jogokkal. Az RMDSZ rendre visszalép korábban megfogalmazott céljaitól és elvtelen kompromisszumot köt. A résztvevők hangsúlyozták, hogy nem az RMDSZ vezetése ellen akarnak dolgozni, hanem alternatívát kívánnak nyújtani. /Erdővidéki álláspont. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik febr. 26-ra virradóan a szervezet Pavlov utcai székházának falára Corneliu Zelea Codreanu egykori legionárius vezér arcképét és más vasgárdista szlogeneket tartalmazó röplapokat ragasztottak. A rendőrség vizsgálatot indított a tettes(ek) felderítésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 27. - 1217. sz./

"A határainkon túl élő magyarokat az anyaország sok egyéb teendők sorában akkor tudja hathatósan segíteni, ha minél több gazdasági együttműködés köti össze az anyaországgal - fogalmazták meg azon a Baján elkezdődött kétnapos tanácskozáson /febr. 27-28/, amelyet Egzisztenciateremtés, vállalkozásélénkítés és befektetések a Kárpát-medence régióiban címmel rendeztek. A tanácskozást harmadik alkalommal rendezte meg a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány, számos nagyvállalat, társaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. A tanácskozáson mintegy százötvenen vettek részt, önkormányzati érdekképviseleti, gazdasági szakemberek, illetve számos karitatív és civil szervezet, alapítvány képviselői, a hazaiakon kívül Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról és Vajdaságból. A mostani találkozó a harmadik összejövetel, amelyet az 1995-ben e témakörben megfogalmazott kormányprogram szellemében rendeztek. Az első budapesti tanácskozáson az információcsere, a szakemberképzés, a tőkehiány mérséklése, a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és a régiók közötti kereskedelem állt a középpontban. 1997-ben Debrecenben mindenekelőtt a kárpát-medencei régiókba irányuló tőkebefektetések növelésének lehetőségeit vették számba. A mostani fórumon az egzisztenciateremtéssel és a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos igényeket mérik fel, és természetesen számbaveszik a gazdasági együttműködések eddigi eredményeit is. - A kárpát-medencei régióban az együttműködés nem csupán határainkon túl élő magyarok iránt anyaországbeli kötelesség, de korparancs is. A Kelet-Közép-Európában lezajlott rendszerváltás ugyanis nagyjából azonos gondokat hozott. Valamennyi országra jellemző a tőkehiány, a munkanélküliség, az alacsony és közepes jövedelmek stagnálása, avagy csökkenése, a kiugróan magas jövedelmek ugrásszerű növekedése, az ezzel párhuzamosan jelentkező szociális feszültség. Ugyanakkor valamennyi ország egyenként kis befogadó és kibocsátó a nemzetközi piacokon. - Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozva a térség országainak egymásra utaltságát rámutatott: a korábbi együttműködési struktúrákat - például a KGST-t - lassan váltják fel újak. Sajnálatos tény - mondotta -, hogy az eseti tapasztalatcseréken túl érdemi, szervezeti együttműködés még nem alakult ki a térség tőkepiacának közös aktiválásában az adottságok együttes kihasználására. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent, 1996-ban ez 58 millió, tavaly 370 millió USA dollárt tett ki. Ez azonban kevés - mondta -, Romániában például az együttesen 2,5 milliárd dollár külföldi befektetésből mindössze 25 millió dollár magyar érdekeltségű. Törzsök Erika ezen a fórumon jelentette be: idén március 1-jén hatályba lép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európa Tanács 40 tagállama közül 18 írt alá. Hét állam, köztük hazánk már ratifikálta. A charta célja Európa történelmi, regionális, illetve kisebbségi nyelveinek védelme. - Az esemény közben tartott sajtótájékoztatón Birtalan Ákos romániai turisztikai miniszter arról szólt, hogy fontos lenne a sokrétű együttműködési feladatok rangsorolása. Első helyen említette az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a privatizációban való részvételt. Lotz Károly azt emelte ki, hogy egy-egy országon belüli regionális együttműködéseknek át kell nyúlniuk a határokon túl is. - A vízumkényszer újonnan történő bevezetéséről egyelőre szó sincs - szögezte le Tabajdi Csaba a nemzetközi sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva. Megítélése szerint a miniszterelnök szavait félreértették, akik ily módon értelmezték Horn Gyulának, a közbiztonság erősítése érdekében felvetődött javaslatát. A határellenőrzést természetesen javítani kell, de ennek csak egyik és nem elengedhetetlen eszköze a vízum. Tabajdi Csaba megemlítette, hogy készülnünk kell az EU-tagságunk kapcsán előálló új helyzetre. Az unióba való belépésünk után meg kell oldani a határainkon túl élő magyarok beutazási kedvezményét, mégpedig oly módon, hogy a megoldás nem ellenkezhet a schengeni egyezménnyel. A konferencián Burgert Róbert, az Új Kézfogás közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot kaptak a költségvetésből, amelyből eddig több mint 850 milliót használtak fel. Egyebek között létrehoztak 24 vállalkozásfejlesztési központot, a legtöbbet - tizenhetet - Erdélyben, a többit Kárpátalján és a Felvidéken, illetve egy már a Vajdaságban is működik. A költségvetési forrás csaknem felét Erdélybe juttatták, kiemelten azzal a céllal, hogy segítsék a határainkon túli vállalkozásokat. A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a határon túlra került mintegy 30 milliárd forintnyi kárpótlási jegynek a magyar privatizációban való felhasználását sokrétű módon próbálják elősegíteni. Így nagy jelentőségű döntés volt, hogy az áramszolgáltató vállalatok magánosításánál minden vállalat esetében 20 százalékos részvénycsomagot a külföldi kárpótoltak részére kellett elkülöníteni. - Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményeként értékelték a résztvevők, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent. E folyamatot, illetve a hazai privatizációban való részvételt előmozdíthatják a hasonló - a politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetet, a változó jogszabályokat is ismertető - tanácskozások, de szükség lenne egy közös jogszabályfigyelő intézmény felállítására is - fogalmazódott meg. Az ez irányú információcsere eszköze lehet például az Internet. Birtalan Ákos felszólalásában egyébként a hazájában eddig lezajlott privatizációt és a lehetőségeket ismertetve a zöldmezős beruházások, az elő-, illetve posztprivatizációban való bekapcsolódásra biztatta a magyar befektetőket. Megítélése szerint szerencsésebb lenne, ha nem "kétoldalú", hanem háromoldalú vegyes vállalatokat alapítanának, például magyar, román és szlovák társulások részvételével. A magyar kormány és állami tulajdonban lévő bankok, intézmények által tavaly egymilliárdos alaptőkével alapított Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság vezérigazgatója, Mészáros András sajnálattal állapította meg, hogy kevés a megfelelően kidolgozott, jó projekt. Az idén 350-900 millió forinttal kívánják támogatni a szomszédos országokba irányuló magyar tőkeexportot. Szó esett a tanácskozáson a kistérségek közötti kapcsolatokról, közöttük a magyar felső-Bácska és a vajdasági észak-Bácska közötti gazdasági együttműködésről. /MTI/"

"A bukaresti külügyminisztérium osztja a román közvélemény aggodalmát azokkal a nemrég elhangzott budapesti kijelentésekkel kapcsolatban, melyek szerint Magyarország a vízumkényszer bevezetését fontolgatja a többi között a Romániából beutazó állampolgárokkal szemben is - hangzott el a román külügyminisztérium szóvivőjének febr. 18-i sajtóértekezletén. Mihnea Motoc külügyi szóvivő szerint a román állampolgárokra vonatkozó magyar vízumkényszer esetleges bevezetése "bizonyos mértékben árnyat vetne a kialakult kétoldalú együttműködésre". Éppen ezért, mondotta, a román külügyminisztérium "elhatározta, hogy alaposabb tanulmányozás tárgyává teszi a szóban forgó kijelentések körülményeit, tartalmát és lehetséges következményeit". /MTI/"

Márc. 1-jén lép életbe Magyarországon és a kontinens több más államában a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája - tájékoztatta a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) az MTI-t. A közlemény szerint a charta kidolgozása a Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciájának kezdeményezésére az 1980-as évek elején kezdődött meg. Az Európa Tanács keretén belül született megállapodást 18 ország írta alá, és 7 állam (köztük Magyarország) ratifikálta. Az egyezmény célja Európa történelmi, regionális vagy kisebbségi nyelveinek védelme. Az oltalom olyan, az állam egy adott területén hagyományosan használt nyelvekre vonatkozik, amelyeket az országban számszerűen kisebb csoportot alkotó személyek beszélnek, és amelyek nem élveznek hivatalos státust. A charta sem egyéni, sem kollektív jogokat nem fogalmaz meg, és rendelkezései nem terjednek ki az új bevándorlók nyelveinek védelmére. Elsősorban azokat a célokat és elveket határozza meg, amelyek alapján az érintett államoknak a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos politikájukat alakítaniuk kell. A csatlakozott országoknak mindenekelőtt el kell ismerniük területükön az említett nyelvek létét, emellett tiszteletben kell tartaniuk a nyelv földrajzi körzetét oly módon, hogy a közigazgatási felosztás ne akadályozza a nyelv használatát. Elő kell továbbá segíteniük a nyelvhasználatot mind a magán-, mind a közéletben, és az azonos és különböző nyelvi csoportok közötti kapcsolatok megőrzését. A charta - választhatóan - konkrét intézkedéseket is felsorol egyebek mellett az oktatás, az igazságszolgáltatás, a tömegtájékoztatás, a kulturális tevékenységek, a gazdasági és társadalmi élet, valamint a határokon túli cserekapcsolatok területén. Az államoknak az összesen 98 bekezdésből vagy albekezdésből legalább 35-re, illetve az azokban foglaltak teljesítésére kötelezettséget kell vállalniuk. A rendelkezések végrehajtását az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyeli. Az államok a hatálybalépést követő 1 éven belül, majd 3 évente jelentésben számolnak be vállalásaik teljesítéséről, amelyek alapján a bizottság ajánlásokat fogalmaz meg számukra. A környező országok közül Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovénia és Ukrajna aláírta a chartát. Közülük Horvátország ratifikálta az egyezményt, ez folyamatban van Romániában is. A szlovák kormányzat a nyelvtörvény 1995-ös elfogadása után ígéretet tett arra, hogy törvényt fogad el a kisebbségi nyelvek használatáról, illetve csatlakozik a nyelvi chartához. /MTI/ A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját 1992 júliusában fogadta el az Európa Tanács miniszteri bizottsága és ugyanazon év november 5-én nyitották meg aláírásra. November 5-én az Európa Tanács 11 tagállama írta alá a dokumentumot, köztük Magyarország. Néhány nappal később, november 12-én csatlakozott Ciprus is, és azóta további hat ország írta alá a chartát. Az egyezmény félszáz nemzetiségi nyelv védelmét garantálja. Nem csak kulturális és anyanyelv-használati jogokat biztosít, hanem kiterjed egyebek között a közigazgatásra és az igazságszolgáltatásra is. A dokumentum rögzíti továbbá az aláíró országok célkitűzéseit a nyelvhasználat ösztönzése és támogatása terén, valamint a nyelvhasználat számos vonatkozásában. A dokumentum négy részben és 23 cikkben foglalkozik az elvekkel és célkitűzésekkel, illetve körvonalazza azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatához a közéletben. Részletesen foglalkozik az egyezmény az oktatással, a jogi és a közigazgatási hatóságokkal, a közszolgálattal, a médiával, a kulturális tevékenységekkel és az intézményi lehetőségekkel. Az egyezmény többféle nyelvi helyzetet tárgyal és sok lehetőséget kínál az aláíróknak. Az egyezmény előírásai szerint a hatályba lépéshez legalább öt államnak ratifikálnia kell a chartát. Eddig a következő államokban történt meg a ratifikációs eljárás: Finnország, Hollandia, Horvátország, Liechtenstein, Magyarország, Norvégia és Svájc. Magyarország 1995. április 26-án ratifikálta az egyezményt. /MTI/

Újra felelevenedett a régi szokás: Csárda, Csalános, Csomaköz, Mezőfény, Kaplony, Kálmánd, Mezőpetri, Szaniszló és Mezőterem hívei 40 tonna búzát adományoztak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának. A gyűjtést Kühn Pál kaplonyi plébános szervezte meg. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 1./

Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte március elsején a marosvásárhelyi rádió magyar adása, amely annak idején az egy darabig fennállt Magyar Autonóm Tartomány központjából adott anyanyelvű műsort a térség magyarságának. Az ünnepségen a román rádió valamennyi területi stúdiója képviseltette magát, jelen volt továbbá az ungvári, a pozsonyi rádió küldöttsége, a magyarországi delegációt pedig Juhász Judit vezette. A jubileum alkalmával a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztősége emlékkönyvet jelentetett meg Szól a rádió címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ A magyar adás létrejötte egybeesett a kisebbségeknek akkor nyújtott más - később az autonóm tartománnyal együtt, vagy azt követően megszüntetett felszámolt - kedvezményekkel, 1985-ben pedig Nicolae Ceausescu pártvezető utasítására országszerte az összes anyanyelvű és területi rádióadást megszüntették. Mint Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőségének vezetője a márc. 2-i ünnepi műsorban felelevenítette, az intézkedés olyan hirtelen jött, telefonon, hogy még az éppen folyó műsor végét sem várhatták meg, azonnal be kellett szüntetni az adást: az emberek azt hitték, elromlott a rádiójuk, és szerelőhöz vitték a készülékeket. A marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztősége, akárcsak a többi romániai magyar nyelvű rádió- és tévéműhely, az 1989 decemberi fordulat után kezdte meg újra munkáját és azóta is szolgálja azt a mintegy másfél millió embert, aki tudja venni a térségben ezt a naponta 5-7 órán át sugárzott változatos magyar nyelvű műsort. Az évforduló alkalmából már hetek óta több adásban, műsorban eleveníti fel az marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőgárdája az elmúlt négy évtized kiemelkedő adásait, műsorait, legérdekesebb rádiós és közéleti emlékeit. /MTI, márc. 2./

Febr. 28-án Szatmárnémetiben, a Rákóczi Kollégium felépítése érdekében tartott gálaműsor alkalmából Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a jelenlegi kormányválságról kérdezték. Tőkés László elmondta, hogy a kormánykoalíció megalakításakor kényszerházasság történt. A püspök a tanügyi törvény módosításának képviselőházi vitájában rosszra számít. Úgy látja, hogy az RMDSZ vezetői mindenáron benn akarnak maradni a kormányban Ez a lehető legkárosabb politizálás, állapította meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Kolozsváron tanácskozott a hírhedt Vasgárda utóda. Kifejtették, hogy a mozgalom szeretné kivenni részét az ország talpra állításából. Szerintük hamis képet terjesztenek róluk, elhallgatva jó szándékukat. Ugyanakkor kinyilvánították, hogy a városban kifüggesztett plakát Corneliu-Zelea Codreanuval kapcsolatban a vasgárdista mozgalmat lejárató diverzió volt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Márc. 3-án ülésezett Budapesten a Magyarok Világszövetsége (ad hoc) Oktatási Tanácsa. Az ülésen részt vett a kárpát-medencei régió valamennyi magyarlakta területének képviselete. Dobos László, a kárpát-medencei régió elnöke megnyitójában körvonalazta a kárpát-medencei oktatási program igényeit és céljait. Dr. Kötő József, a tanács koordinátora a kisebbségi oktatás politikai és szakmai alapelvei alapján előterjesztette a kisebbségi oktatás chartájaként felfogható követelményrendszert. Az oktatási charta versenyképes nemzeti közösségek kialakítását szorgalmazza, és olyan oktatási modell kimunkálását, amely eleget tesz a politika, a modernizáció, a minőség követelményeinek. Az ülésről közzétett közlemény tájékoztat arról, hogy a részvevők elhatározták országtanulmányok megírását, valamint cselekvő stratégiák kialakítását, konkrét feladatokra lebontott intézkedési terv beindítását. Az MVSZ országos tanácsainak javaslata alapján az MVSZ Elnöksége véglegesíti majd a kárpát-medencei kisebbségi oktatás cselekvő stratégiáját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 4., 1220. sz./

A Gróf Mikó Imre Alapítvány kuratóriuma és az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége első alkalommal nyújtotta át az Entz Géza-díjat. A rangos elismerést a két testület ötévenként, márc. 3-án, a díj névadójának halála napján adja át annak, aki erdélyi vonatkozású történelmi, régészeti munkásságával rászolgál erre. Imreh István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott közgazdász-történész professzora, az MTA külső tagja Látom az életem nemigen gyönyörű című munkájáért és az egész életművét betöltő, a Székelyföld múltját feltáró tevékenységéért részesült ebben a kitüntetésben. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

"Márc. 15-e közeledtével a román nacionalista pártok és szervezetek körében egyre több magyarellenes megnyilvánulás tapasztalható. Se szeri, se száma az "objektív" történelmi visszapillantásoknak, amelyek elítélik a "vérengző" magyar forradalmárokat. A kolozsvári Adevarul márc. 4-i száma egyenesen rasszistának nevezi Daday Loránd erdélyi írót, aki Désen született és ott is alkotott élete nagyobb részében. Emlékére, születése századik évfordulóján, 1993-ban emléktáblát akart elhelyezni Désen, a Daday-ház falára az RMDSZ. Az emléktábla elhelyezését nem engedélyezték, arra hivatkozva, hogy valaki kiderítette: Daday Loránd Dücső Csaba álnéven írt egy román-ellenes könyvet a Horthy-korszakban Nincs kegyelem! címen. Most újra erről cikkezett a magyarellenes sajtó. Valójában ez az egész kitalálás, nincs semmi alapja. Kántor Lajos elmondta, hogy a Dücső-ügy a nyolcvanas években kezdődött, a hírhedt Lancranjan-üggyel, akkor röppent fel Dücső Csaba neve. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Daday Loránd /Beszterce, 1893. nov. 6. - Dés, 1954. júl. 23./ Lancranjan hírhedt könyve /Cuvint despre Transilvania/ 1982-ben jelent meg. A nacionalista írást először Köteles Pál utasította vissza a Tiszatáj 1982/9-es számában, ez az írás azonban nem felelt meg a hivatalos kommunista, aczéli köröknek, ezért a párt jóváhagyásával Száraz György reagált /jóval visszafogottabban/ a Valóság 1982/10-es számában, ez a tanulmány kibővítve Egy furcsa könyvről /Magvető Kiadó, Budapest, 1983, Gyorsuló idő sorozat/ címmel látott napvilágot."

"Amikor az RMDSZ vállalta a koalíciós szereplést, akkor egyrészt számíthatott a konfliktushelyzetekre, másrészt remélhette, hogy Románia integrációs szándékai komolyak. A román politikai elitnek fel kellett ismernie, hogy az országnak ez a koalíció az egyetlen alternatívája - nyilatkozta Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. "Az RMDSZ világosan megfogalmazta a romániai magyarság érdekeit, amikor belépett a koalícióba," élve az 1996-os választások nyomán hatalomra került román pártok együttműködési szándékával. Mind Magyarország, mind a határon túli magyarok politikai elitjei arra törekszenek, hogy a magyar kisebbségek stabilizáló tényezővé váljanak a térségben. Törzsök Erika szerint a román politikai elit egy része, függetlenül attól, hogy melyik párt színeiben politizál, sajnos nem rendelkezik azokkal az információkkal és azzal a jogi szemlélettel, amelyek alapján befolyásolhatja az ország külföldi megítélését. A HTMH elnöke szerint annak, hogy Románia nem került be a NATO-bővítés első körébe és az EU-val a csatlakozásról a tárgyalásokat elsőként megkezdő országok köré, egyik kiváltó oka a kisebbségi oktatási intézményrendszerrel kapcsolatos román felfogás. Nagyon fontosnak tartja az anyanyelvű oktatás intézményi garanciáit, ez nem múlhat az államfő jóindulatán. Jelenleg a többség úgy véli, hogy a kisebbség az ő kegyelméből tanulhat anyanyelvén. Törzsök Erika hangsúlyozta, hogy a többség nyelvhasználata, kultúrája egyáltalán nem sérül a kisebbségi anyanyelvhasználattal. "Ha ez a kormánykoalíció felbomlana, akkor egy olyan modell szűnne meg Romániában, amit az RMDSZ kormánytényezővé válása miatt sokan példaértékűnek tartanak. Az RMDSZ azonban nem tudna egy olyan koalícióban részt venni, amelynek tagjai esetleg megszegik az általuk is aláírt alapvető egyezségeket, fejtette ki véleményét a HTMH elnöke, aki egyébként a vízumokra vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Budapestnek teljesítenie kell majd az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokon a schengeni elvárásokat, de úgy, hogy a határon túli magyar közösségek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./"