Hivatalba lépésének első évfordulója alkalmából több tévétársaságnak és az állami rádiónak adott másfél órás nov. 28-i interjújában Emil Constantinescu államfő az előző kormányzat által hagyott súlyos örökséggel magyarázta a jelen nehézségeit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már számos téren eredményeket ért el az új vezetés. Emil Constantinescu leszögezte: "Romániában nincsenek kollektív jogok, és legalábbis a mandátumom idején nem lesz etnikai alapú területi autonómia". Hozzáfűzte: Románia "minden részében, minden falvában, minden állampolgár emberi jogait tiszteletben fogják tartani". Ha bárkinek jogait sérelem érné, az az ország elnökéhez fordulhat, akinek minden állampolgárt képviselnie kell, és jogait tiszteletben fogják tartani - mondotta az államfő, aki ugyanakkor arra szólította azokat, akik helyi kisebbségben úgy érzik, jogait veszélyeztetik, maguk is védjék azokat. Egy kérdés "a Hargita és Kovászna megyei románság helyzetére, problémáira" vonatkozott. A riporter azt is tudakolta, mikor látogat az államfő a két megyébe. Constantinescu elnök válaszában óvott azoktól a túlzásoktól, amelyek az ottani helyzettel kapcsolatban "mindkét részről elhangzanak, és senkinek sem használnak". A jövő év elejére ígérte látogatását a székely megyékbe. Az elnök nagyobb aktivitást, helytállást sürgetett a két székely megyében élő (román) pedagógusoktól, vállalkozóktól. Elmondta, fiatal teológusokat is arra szólított fel, hogy a nehéz körzetekben vállaljanak missziót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1., Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Dec. 2-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A tanácskozáson előkészítették az SZKT és a SZET dec. 13-án tartandó közös ülésének napirendi pontjait. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatót tartott a kormánykoalíciós tárgyalásokon képviselt RMDSZ-álláspontról. A koalíciós tárgyalások során az RMDSZ vezetői szorgalmazták a miniszterelnök által vezetett kabinet működési zavarainak kiküszöbölését, valamint a miniszterelnök tekintélyének erősítését. Kérték az RMDSZ-t a kormány struktúrájában országos és helyi szinten megillető helyek maradéktalan biztosítását. Ugyanakkor felkérték koalíciós partnereinket a szélsőséges nacionalista, magyarellenes hangulatkeltéssel szembeni határozott fellépésre, szorgalmazva a törvényesség szigorú betartását. A koalíciós tárgyalások során Markó Béla szövetségi elnök megerősítette az RMDSZ kérését, hogy az államelnök foglaljon állást a tanügyi törvény módosításának vitája során az RMDSZ és a Parasztpárt között kialakult helyzet kapcsán, a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokkal szemben, ugyanakkor felhívta a figyelmet az utóbbi időben a történelmi magyar egyházak ellen beindult általános kampányra és a zaklatásokra, amelyeknek egyházi személyek, valamint különböző RMDSZ-tisztségviselők vannak kitéve. Az RMDSZ továbbra is síkraszáll a kormányprogram betartása mellett, és hangsúlyozza ennek bel- és külpolitikai vetületeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 3., 1167. sz./

A román nemzeti ünnep alkalmával dec. 1-én Gyulafehérváron katonai díszszemlét tartottak, Ceausescu bukása óta először. Emil Constantinescu államelnök a gyulafehérvári ünnepségen mondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a románok nem vesztesei, hanem győztesei a történelemnek. Az elnök kifejtette: "Továbbra is erősíteni fogjuk a román hadsereg minőségét, és sohasem fogjuk többé elfogadni, hogy harc nélkül feladjuk valamely román területet". A díszszemlén bemutatták a román hadiipar néhány újdonságát, a jelenlevők láthatták az Izraelben korszerűsített, Lancer-nek átkeresztelt MIG-21-es, valamint MIG-23-as harcigépeket, továbbá az Egyesült Államok által szállított Hercules katonai szállítógépek is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Az RMDSZ-nek érvényesítenie kellene koalíción belüli súlyát, az erdélyi magyarság "választásokat sikerre vivő" szavazataival érvelve, fejtette ki Gál Éva Emese. Az anyanyelvű oktatás körüli helyzetet elemezve, úgy látja, az RMDSZ-nek ki kellene emelnie, hogy "a jövő választási sikereinek előfeltétele, hogy a koalíciós partnerek betartsák megállapodásaikat, mert különben elveszítik a tömegek bizalmát". A cikkíró szerint az RMDSZ elveszítheti a magyarság bizalmát, "ha föladja azokat a tételeket, amelyeknek kivívását megígérte", és azt javasolja, a szövetség ne hozzon olyan döntést, amely a magyarság elvárásaival ellentétes, "még akkor sem, ha érdekében tenné", mivel ezeket az érdekeket a mindennapi élet másként mérlegelheti, mint a magaspolitika. /Gál Éva Emese: Igényeiért az RMDSZ megfizetett a magyarság szavazataival.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Göncz Árpád köztársasági elnök dec. 2-án az Országházban fogadta a pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaságok Szövetségének vezetőit. A bemutatkozó látogatáson részt vevő - Iglói Zoltán vezette - delegációt négy magyarországi és négy romániai társaság képviselői alkotják. Az államfő méltatta a civil kezdeményezések és a népi diplomácia lehetőségeit a magyar-román kapcsolatokban. A mozgalom ma már több ezer tagot számlál, és átfogja a két ország civil társadalmát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott a kormányátalakítással és egyéb, a magyarság számára aktuális kérdésekkel kapcsolatosan. Kifejtette, hogy a számtalan megbeszélés ellenére a kormányátalakítás érdemi kérdései egy igen szűk réteget érintettek: a KDNPP vezetőit, a miniszterelnököt, valamint az államfőt. Takács nem a kijelölt miniszterek személyét, hanem a tárgyalások folyamatát kifogásolta, valamint azt, hogy a tanügyminiszter személyére vonatkozóan nem kérték ki a szövetség véleményét. A megbeszélések egyetlen eredménye a parasztpárt által támogatott "káderrotáció", különböző miniszterek helycseréjének megakadályozása volt. Az RMDSZ-szes politikus szerint a jelenlegi körülmények között nem lehetett arra számítani, hogy az RMDSZ megkapja a múlt évi választási eredmények alapján a szövetségnek kijáró harmadik miniszteri tisztséget is. Az RMDSZ számára sokkal fontosabb tétje is volt a kormányátalakítási tárgyalásoknak, "a megbeszéléseken ugyanis nemcsak a kormány személyi összetételéről volt alkalma az RMDSZ képviselőinek kifejteni a véleményüket, hanem többször is szót emeltek az egyre erősödő magyarellenes kampány ellen". "Ezek a kérdések minket jelenleg sokkal jobban foglalkoztatnak, mint a kormánykoalíció gondjai" – mondta el a lapnak az ügyvezető elnök, majd hozzáfűzte, "de, ez nem azért, mert az RMDSZ csakis a kisebbséget érintő problémák orvoslásában érdekelt. Az RMDSZ továbbra is támogatni kíván egy jól működő kormányt, a programot tiszteletben tartó koalíciót. De lehetetlennek tartunk egy olyan partneri kapcsolatot, amelyben a másik fél alapvető politikai egyezségeket rúg fel". A csereháti gyermekotthon kérdésében az RMDSZ szorgalmazza az ügy jogi kérdésként való megközelítését, ezért megengedhetetlen tartja azt a politikai nyomást, amely a kormányfőtitkár részéről a székelyudvarhelyiekre nehezedik. Takács szerint a nyomás felerősödése azzal magyarázható, hogy egyre nyilvánvalóbb: a "Cserehát-ügyben a bizonyítékok egyértelműen a javunkra szólnak". Takács Csaba megítélése szerint a székelyföldi románok úgynevezett diszkriminációja ürügyén indított magyarellenes kampány célja a reformfolyamat leállítása, a kormány meggyengítése. Az RMDSZ csodálkozik a parasztpárton, mely, ahelyett, hogy határozottan fellépne a szélsőséges megnyilvánulások ellen, meghátrál az ellenzéki erők magyarellenes hisztériakeltése előtt. Ennek ékes bizonyítéka az ortodox templomok számára a pótköltségvetésből kiutalt másfél milliárd lej. Kifejtette, a román államnak igenis kötelessége támogatni az ortodox templomok restaurálását, de ezt ne a nacionalista hisztéria hatására tegye, hiszen ezzel csak malmukra hajtja a vizet. Takács meggyőződése, hogy a lakosságot nem a kétnyelvű táblák, vagy a földrajz és történelem oktatásának nyelve aggasztja, hanem az egyéves reformfolyamat kudarca. A vezető kormánypárt ennek palástolására hagyja felerősödni a romániai magyarság elleni uszítást, amelynek az RMDSZ-politikus szerint elsősorban nem az RNEP a motorja. Szerinte e céltudatos magyarellenes hangulatkeltésnek a gyökerei sokkal mélyebbek, és célja Románia elszigetelése, más hatalmi szférához való csatolása. Takács hangsúlyozta, hogy az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy Emil Constantinescu államfő elzárkózik a nyílt színvallástól. Az ügyvezető elnök kifejti: azzal, hogy a szövetség belépett a kormányba egyféleképpen legitimizálta ezt a kormányt a Nyugat megítélésében, ha viszont a koalíciós partnerek megszegik a kormányprogramot, "az RMDSZ köteles komolyan újragondolni a velük való további együttműködést". Andrei Marga, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora tanügyminiszterként való kijelölésével kapcsolatosan úgy véli, hogy annak legfrissebb kijelentéseiből egyértelműen az derül ki, hogy Marga a sokat hangoztatott multikulturalitást meglehetősen sajátos módon kezeli, a földrajz és történelem román nyelven történő oktatását támogatja, "az önálló magyar egyetemmel kapcsolatos ellenérzései pedig semmit sem változtak". /A kormányátalakításról szűk körben döntöttek. Takács Csaba szerint az RMDSZ átértékeli a koalíciós együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése közzétett állásfoglalásában a vallásügyi államtitkárság megkülönböztetés nélküli támogatását igényelte valamennyi elismert felekezet részére, továbbá az anyanyelvi oktatás terén a sürgősségi kormányrendelet alkalmazását. A magyar közösségnek joga van önálló egyetemhez Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Az Adevarul napilapban Ilie Stefan felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában a nyugdíjasok száma 400 ezerrel haladja meg az alkalmazottakét. A cikk szerzője katasztrofálisnak ítéli meg az elmúlt nyolc év demográfiai politikáját. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), dec. 4./

Az "Atac la persoana" (Személy elleni támadás) című román antiszemita hetilap dec. 2-i száma zsidó származású román közéleti személyiségek névsorát és fényképeit közölte, miközben hasábjain spekulánssággal, terjeszkedési politikával és szektánssággal vádolta a zsidóságot. A címlapján sárga csillaggal megjelent hetilap 200, feltehetően zsidó újságíró, politikus, író, művész és üzletember nevét tette közzé. A lap szerint a listán szereplő személyek az "irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". "A zsidó expanzionizmus, amely hosszú uzsoraháborújában a társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert ostromolta, megerősítette stratégiai fontosságú pozícióit a különböző államokban" - írja a lap, amelynek antiszemita megnyilvánulásait Emil Constantinescu román elnök már korábban elítélte. A listán többek között szerepel Victor Babiuc védelmi, Adrian Severin külügy-, és Ulm Spineanu volt reformügyi miniszter, valamint Petre Roman, a szenátus elnöke, és Zoe Petre, Emil Constantinescu elnök egyik tanácsadója. Mihai Antonescu, a hetilap főszerkesztője elmondta, hogy igyekeztek olyan zsidó személyiségek nevét közzé tenni, akik kevésbé ismertek. Dorel Dorian, a romániai zsidó nemzeti kisebbség parlamenti képviselője az eset kapcsán kijelentette: a védekezés csak az antiszemiták malmára hajtaná a vizet, akik a félelem légkörét igyekeznek megteremteni az országban. - Romániában nincs sajtótörvény, ami a fajgyűlölő, sértő, vagy trágár tartalmú írások megjelentetését megakadályozná. Az igazságügyi hatóságok a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján azonban mégis eljárhatnak ezekben az esetekben. /Sárga csillagos lap névsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Dec. 4-én Victor Ciorbea miniszterelnök a két ház együttes ülésén bemutatta átalakított kormányának új tagjait. A kormányzati munka átszervezésére, a reformfolyamat felgyorsítására tett kormányintézkedések és célkitűzések ismertetése után a parlamenti pártok képviselői fejtették ki álláspontjukat a kormány egyéves munkájáról, valamint az előterjesztett kormányátalakításról. A többórás vita után a plénum titkos szavazással, 277 mellette és 124 ellene leadott szavazattal elfogadta a kormány összetételének és struktúrájának módosításáról szóló határozatot. A két ház együttes ülésén kibontakozott vitában elsősorban Ion Iliescu szenátor, a volt államfő bírálta a kormánypolitikát, felelőssé téve az ország minden gondjáért. Ciorbea miniszterelnök éles és egyrészt a már elért eredményeket, másrészt az előző kormányzat politikájának súlyos gazdasági következményeit bizonyító adatokkal alátámasztott válaszban utasította vissza ezt a beállítást, Dejeu belügyminiszter külön felszólalásban mutatott rá: éppen az a politikus lép fel vádlóként, aki - mint fogalmazott - csődbe vitte az országot. Victor Ciorbea bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy kormánya a román társadalom globális reformjára törekszik. Ennek keretében többek között kifejtette: "Megkezdtük a kisebbségek helyzetének megreformálását, hogy Románia minden állampolgára otthon érezhesse magát az országban". Iliescu szenátor a maga részéről viszont azt fejtegette, hogy a kabinet "megtűri az etnikai autonómiára irányuló törekvéseket, alku tárgyává teszi a román nyelvet a koalícióban" és "nemzeti érdekeket károsít általános politikája". A szélsőséges nacionalista politikusok közül Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy a Demokratikus Konvenció "Szerződés Romániával" című programját valójában úgy kellene nevezni, hogy "Szerződés Magyarországgal", az Egységpárt nevében felszólaló Vasile Dobrescu pedig "a gazdaság elnemzetietlenítésével és az RMDSZ igényeinek elfogadásával" vádolta a kabinetet. - Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a makrostabilitási és szerkezetátalakítási folyamatok egyeztetésének szükségességére, az árliberálizálást követően a piacok liberalizálásának, a helyi pénzügyi autonómia következetes megvalósításának, a magánosítás gyorsításának, a beruházást támogató környezet megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. E célok érdekében, mondotta, a szövetség támogatja az átalakítást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Dec. 4-én az RMDSZ képviselőházi frakciója határozat-tervezetet nyújtott be a két ház állandó bizottságához, és kérte megvitatását és elfogadását mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A beadvány indoklásában a frakció aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a politikai közéletben etnikai és vallási ellentéteket, nacionalista, kisebbségellenes és idegengyűlölő érzelmeket szító akciók nyertek teret az utóbbi időben. Az ötpontos határozat-tervezet többek között előírja, hogy a parlament szólítsa fel a kormányt: számoljon be a Magyarországgal, Ukrajnával, Jugoszláviával és Németországgal kötött alapszerződések, továbbá más, a nemzeti és helyi kisebbségekre vonatkozó konvenciók és dokumentumok gyakorlati alkalmazásáért tett intézkedésekről; terjessze elő a Vallási Államtitkárság költségvetéséből és a központi költségvetési tartalékból az ortodox, a római katolikus, a görög-katolikus, a református, lutheránus, evangélikus, valamint az állam által elismert többi egyháznak juttatott szubvenciók és más támogatások helyzetét; a legrövidebb időn belül terjessze elő a parlamentnek megvitatásra és elfogadásra a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. A parlament foglaljon állást amellett, hogy az ország összes állampolgára számára biztosítsák a jogszabályok és az ország alkotmánya előírásainak megfelelően a diszkriminációmentes, egyforma elbánást az oktatás, a felekezeti és politikai élet minden területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 1169. sz./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ szervezésében de. 4-én Nagyváradon kétnapos médiakonferencia kezdődött, melynek résztvevői a magyar egyházi sajtó képviselői voltak. Tőkés László püspök megnyitójában az egyházi sajtóról elmondta: igényesebbnek kellene lennie a felekezeti lapok munkatársainak. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Tájékoztató szerkesztője a hasonló tavalyi, Illyefalván tartott találkozó folytatásának tartotta ezt a konferenciát. Cseke Péter, a Korunk szerkesztője folyóirata legújabb, egyházi vonatkozású írásokat tartalmazó tematikus számát ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./

Az etnikai és helyi kisebbségek hátrányos megkülönböztetését tiltó határozattervezetet nyújtott be a két ház állandó bizottságához az RMDSZ, melyben a román parlament állásfoglalását kérte az utóbbi időben tapasztalható nacionalista hangulatkeltéssel szemben. Amint Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, a dokumentum értelmében a parlament felszólítaná a kormányt, számoljon be a Magyarországgal, Ukrajnával, Jugoszláviával és Németországgal kötött alapszerződések, és más, a nemzeti és helyi kisebbségekre vonatkozó egyezmények és dokumentumok gyakorlati alkalmazására tett intézkedésekről. Kérik azt is, hogy a kormány terjessze elő a Vallásügyi Államtitkárság költségvetéséből és a központi költségvetési tartalékból az egyházak számára juttatott támogatások helyzetét, valamint, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjessze elő a parlamentnek megvitatás és elfogadás céljából a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. A parlament állást foglalna amellett, hogy az ország minden állampolgára számára biztosítsák a jogszabályok és az alkotmány előírásainak megfelelően a megkülönböztetéstől mentes, egyforma lehetőségeket az oktatás, a felekezeti és politikai élet minden területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Tőkés Elek úgy döntött, lemond a Vallásügyi Államtitkárságnál referensként betöltött tisztségéről. Tőkés tiltakozott amiatt, hogy Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkár a magyar történelmi egyházakat tette felelőssé a székelyföldi ortodoxok erőszakos asszimilálásáért. Amikor Tőkés Elek tiltakozásképpen nyilvánosságra hozta az erdélyi magyar egyházfők felháborodott hangú állásfoglalását, válaszul, Anghelescu azzal vádolta őt, hogy "állami alkalmazottként az egyházak és nem pedig az állam érdekeit képviseli". Tőkés Elek úgy véli, nem vállalhatja tisztségét, mindaddig, míg "a román állam érdekei nem azonosak az egyházakéival". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Dec. 6-án tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban. Antal Attila, az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya előadója beszámolt a Romániai Ifjúsági Tanács megyei fiókjainak alakuló üléseiről, majd nyilatkozatot fogadtak el, melyben szorgalmazzák találkozó létrejöttét azok között a szervezetek között, amelyek nem fogadták el az ifjúságügyi minisztérium által javasolt alapszabályzatot. A határon túli magyar ifjúsági szervezetek budapesti irodájának megnyitójáról, valamint az irodával kapcsolatos szervezési kérdésekről Kali Zoltán, a MIT elnöke tartott ismertetőt. A résztvevők beszámolót hallgattak meg a Magyar Ifjúsági Világszövetség Erdélyi Tanácsának megalakulásáról; ebből kiderült, hogy a MIVET elsősorban nem képviseleti fórumként, hanem az információáramlást elősegítő, szakmai jellegű szervezetként kíván működni. Az idei Romániai Magyar Ifjúsági Csúcstalálkozó sikerére való tekintettel a MIT pályázatot hirdetett meg az 1998-as csúcstalálkozó megszervezésére, melynek 1998. február 21-i határideje megegyezik a következő MIT-küldöttgyűlés dátumával. A MIT küldöttgyűlését követően a magyar ifjúsági szervezetek képviselői találkoztak Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, aki ismertette a jelenlegi politikai helyzetet, és válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Elmondotta, hogy a kormányátalakítással az RMDSZ államtitkárainak száma nem csökken. A tanügyi törvény vitájával kapcsolatban Markó Béla beszámolt arról, hogy a koalíció pártvezetői ismét elkötelezték magukat a sürgősségi kormányrendelet eredeti formája mellett, kivételt képez a történelem és földrajz oktatása, amellyel kapcsolatban továbbra is fennállnak a nézetkülönbségek. A találkozó része az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya által kezdeményezett rendezvénysorozatnak, amelynek célja lehetőséget teremteni a közösség ügyei iránt érdeklődő fiatalok számára, hogy eszmecserét folytathassanak a szövetség vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 1170. sz./

Dec. 4-én Iasiban találkozott Emil Constantinescu államelnök és Petru Lucinschi moldovai államfő. A megbeszélésre a két ország közötti korszerű - száloptikás - telekommunikációs központ felavatása adott alkalmat. Emil Constantinescu államelnök dec. 3-án Hágából érkezett Iasiba. A román elnök Hágában részt vett a Global Panel nemzetközi értekezleten, amely az Európai Unió bővítésével foglalkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6-7./

Az RMDSZ vezetői Victor Ciorbea miniszterelnökhöz fordultak dec. 8-án, azt követően, hogy Székelyudvarhelyen Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend tagjai, akiknek ezt a jogát vitatja a helyi önkormányzat - közölte hétfőn este az MTI tudósítójával Verestóy Attila, Székelyudvarhely szenátora. Bár a legfrissebb, még meg nem erősített értesülések szerint egész napos tárgyalás után este jegyzőkönyv született egy megoldásról, a helyzet feszült, mivel az esti órákban számos ember gyülekezett a város fölötti csereháti platón, ahol a vitatott létesítmény áll. Este a román állami televízió állami csatornája indítóanyagként sugározta székelyudvarhelyi riportját, amelyben a kormány főtitkára azzal vádolta Szász Jenő polgármestert, hogy magatartása "minősíthetetlen zsarolás", s hogy megakadályozta a Basel Hilft 500 ezer dollár értékű bútoradományának átadását. Remus Opris sajtójelentések szerint már hetekkel ezelőtt ígéretet tett az apácarendnek, mindent megtesz beköltözésük elősegítésére. A bútorokat, mutatta a riport, teherautó-karaván hozta a lepecsételt épülethez, ahová nem sokkal korábban érkeztek meg dec. 8-án reggel az apácák és a kormány főtitkára. A tévériport beállítása szerint Remus Opris "hiába próbált közvetíteni a konfliktus feloldása érdekében". Az épületnél előbb több órás vita zajlott le a helyszínre siető polgármester és a kormány miniszteri rangú főtitkára között, közölte a riporter. /MTI/ Az MTI tudósítójának nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 8-án este kijelentette: nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végén esedékes, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. A szövetségi elnök szerint a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása is lehet, annak elérése, hogy az RMDSZ kiváljon a kormánykoalícióból. Előzőleg Verestóy Attila szenátor elmondta az MTI tudósítójának: az RMDSZ vezetőinek délelőtt jutott tudomására, hogy Remus Opris kormányfőtitkárral nagyjából egyidőben a csereháti épülethez érkezett az ARIS építőcég számos járműve egy bútor-adománnyal, s a Csereháton megjelentek a Szeplőtlen Szív apácarend tagjai is, majd Remus Opris bevitte az apácákat az épületbe. "Neki ehhez úgy látszik hatásköre van, habár én ezt kétlem" - fogalmazott Verestóy. "Mi felvettük a kapcsolatot a miniszterelnökkel, többször beszéltünk vele. Megérkezett Markó Béla, hárman voltunk jelen, amikor a kormányfő azt javasolta Remus Oprisnak, hogy az épületet hagyja el mindenki és pecsételjék le. Jómagam is többször beszéltem délután telefonon Remus Oprissal, aki azt mondta, megpróbálja ezt a megoldást, de most úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet". Verestóy Attila elmondta, hogy a megbeszéléseken jelen volt Sarca hargitai alprefektus /Dézsi Zoltán prefektus más források szerint kórházi kezelésen volt távol, és ugyancsak más források szerint Niculescu Antalt, a kormány főtitkárának helyettesét, aki tagja a csereháti ügyet vizsgáló kormánybizottságnak, Opris nem is tájékoztatta székelyudvarhelyi kiszállásáról/. Szász Jenő polgármester délután úgy nyilatkozott a romániai magyar sajtó helyszíni tudósítóinak, hogy véleménye szerint "Bukarestben előkészített forgatókönyv szerint történt minden". Eckstein Kovács Péter, a város ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, de az apácák is bementek és nem hajlandók távozni. /MTI/

A Pro Europa Liga december 8-i keltezéssel levelet intézett Victor Ciorbea miniszterelnökhöz. Az 1989. december 30-án az elsők között létrehozott civil szervezet, amely a többpárti demokrácia értékeinek szorgalmazásával és az emberi jogok tiszteletben tartásának monitorizálásával Románia európai integrációs törekvéseinek támogatását tűzte ki céljául, e levélben elégedetlenségét fejezi ki Románia kormányának ama határozatával kapcsolatban, amellyel az állami költségvetésből 1,17 milliárd lejt utaltak ki a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség számára templomok építésére és renoválására. E pozitív diszkriminációra valló határozat kétessé teszi a kormány pártatlanságát és semlegességét a felekezetekkel szemben - mutat rá a Liga, és három kérdésre kér választ a miniszterelnöktől: 1. Milyen költségvetési fejezetből származik az 1,17 milliárd lej, az ortodox egyháznak az 1997. esztendőre előirányzott összegből, vagy az összes felekezetek számára 1997-re előirányzott összegből? 2. Kidolgoztak-e ezt megelőzően valamilyen tanulmányt a súlyosan romos állapotban lévő és hasonlóképpen sürgős beavatkozást igénylő templomok, imaházak helyzetéről? 3. Folyósított-e a román kormány hasonló támogatásokat, kinek és milyen költségvetésből? A dokumentum ugyanakkor megállapítja, hogy Remus Opris kormányfőtitkárnak az egyik fél melletti pártoskodása a csereháti jogi természetű vitában azzal a veszéllyel jár, hogy egy tulajdonjogi vitát etnikumközi konfliktussá alakít, továbbá, hogy a kormány beavatkozása egy olyan privát ügyben, amelyben az igazságszolgáltatásnak kell kimondania a döntő szót, sérti a hatalmi szférák szétválasztásának alkotmányos elvét. Végezetül a Pro Europa Liga abbeli véleményének ad kifejezést, hogy a miniszterelnök megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a Kormány határozatai ne az euroatlanti integrációt ellenző erők nyomása alatt szülessenek meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171.sz./

A legnacionalistább temesvári napilap, a Renasterea Banateana dec. 3-i száma tartalmazza a "legújabb Har-Kov jelentését". Pataki Zoltán szerint a cikk "sokkal objektívebb képet fest a Hargita megyei állapotokról, mint a nagy fővárosi lapokban megjelent" cikkek. A cikk statisztikai adatokkal igazolja, hogy az utóbbi években a román lakosság száma is nőtt a megyében; helyi román lakosokat és kormányképviselőket szólaltat meg, akik elmondják, semmilyen etnikumok közötti feszültség nincs jelen; cáfolja a hírt, hogy magyarországi cégek fektettek volna be a legtöbbet a megyében. Pataki idézi a cikk utolsó mondatát: "Nem érthetünk egyet annak a csíkszeredai lakosnak a véleményével, aki szerint az egyetlen hely, ahol a románok és magyarok teljes egyetértésben vannak egymással, a temető..." /Pataki Zoltán: "Az emberség számít, nem a nemzetiség". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A szenátus dec. 9-i ülésén folytatták az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Megszavazták az anyanyelvű szakoktatásra vonatkozó rendelkezést: mindössze egy szavazattal sikerült "megmenteni" a kormányrendelet eredeti szövegét. Ezzel szemben megszavazták a tanügyi bizottság javasolta módosítást a történelem és földrajz román nyelvű oktatására vonatkozóan, majd a plénum az egyetemi és főiskolai oktatásra, valamint az anyanyelvű karok létesítésére vonatkozó cikkely eredeti változatát titkos szavazással - meglehetős szavazattöbbséggel - elvetette. Lévén, hogy koalíciós partnereink minden koalíciós egyezséget felrúgtak, a rendkívüli helyzetben az RMDSZ szenátorai kivonultak a szenátus munkálatairól, és Markó Béla szövetségi elnök a frakció rögtönzött sajtóértekezletén bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSZ minisztereit, akiknek a kormányban való tevékenységét az RMDSZ meghatározatlan időre felfüggeszti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./ A román szenátusban dec. 9-én folytatódott az oktatási törvény vitája, amelynek során kitűnt, hogy az RMDSZ koalíciós partnerei írásos kötelezettségvállalásaikat sem tartják tiszteletben. A szenátorok délelőtt nagy többséggel - a szavazási arány 68 volt 33 ellenében, 3 tartózkodás mellett - megszavazták, hogy Románia minden iskolájában románul adják elő a románok történelme és a Románia földrajza tantárgyakat: tehát azokban is, ahol valamely kisebbség anyanyelvén folyik az oktatás. Az ezt megelőző vitában Frunda György és Markó Béla szenátor egyaránt rámutatott, hogy helyeslik a román nyelv minél alaposabb elsajátítását, megfelelő metodológia és tanárok révén, de ellenzik azt, hogy más tantárgyakat, amelyeknél a célt az adott tananyag minél jobb elsajátítása kell hogy képezze, egyfajta nyelvtanulási segédeszközként oktassanak románul. Nem csak Frunda György, de például Petru Caraman parasztpárti képviselő, egyetemi tanár is rámutatott arra, hogy ha a kisebbségieket más tárgyak nem anyanyelvű tanulására kötelezik, másodrendű állampolgárként kezelik őket. A vitában azonban láthatólag azok adták meg a hangot - köztük sokan a kormánypártok soraiból - akik különböző, az ellenzék esetében nem egyszer szélsőségesen nacionalista érvekkel a történelem és földrajz államnyelven történő oktatása mellett kardoskodtak. Az ellenzék soraiban Iliescu pártjának egyik képviselője egyenesen azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolákban az anyanyelven kívül minden tárgyat románul oktassanak, ezt azonban leszavazták. Ion Diaconescu a Parasztpárt, Petre Roman a Szociáldemokrata Unió, Mircea Ionescu Quintus a Nemzeti Liberális Párt részéről Markó Bélával együtt közös jegyzőkönyvet írt alá, amelyben vállalták, hogy a nemzeti kisebbségi oktatást érintő többi pontban - amelyek gyakorlati fontossága szintén igen nagy a romániai magyar közösség számára - a kormányrendeletben megfogalmazott, a kisebbségek számára kedvező változatot támogatják. Az ülést vezető Radu Vasile szenátor - az RMDSZ-vezetők ügyrendi ellenvetését félresöpörve -helyt adott az újabb szavazásnak, újból szavazott a testület egy olyan pontról, amelyet korábban már elfogadott. A titkos szavazás során az RMDSZ koalíciós szövetségeseihez tartozó számos szenátor is az egyeztetett szöveg ellen voksolt. A szenátus így 69 szavazattal 42 ellenében, 2 tartózkodás mellett a kisebbségek hátrányára változtatta meg azt a cikket, amelynek értelmében a román nyelvet külön, a kisebbségiek számára írt tankönyvek alapján oktatják az elemi osztályokban és a "gimnáziumban" - az 5-8 osztályokban. A voksolás révén kiiktatták a "gimnáziumi" osztályokra való utalást, vagyis már tízéves kortól ugyanazt a román-tudást követelik meg a kisebbségi gyerekektől, mint a románoktól. A puccsszerűen elfogadtatott változtatás az RMDSZ szerint nem csak a házszabályt, hanem a koalíciós megállapodást is megsértette: ezt követően hívta össze rendkívüli sajtóértekezletét az RMDSZ elnöke. A szenátus vitájának délutáni folytatása előtt a szenátusban megjelentek a kormányülésről kihívott RMDSZ-miniszterek, Birtalan Ákos és Tokay György, hogy tanácskozzanak a frakcióval az új helyzetről. A Parasztpárt is rendkívüli tanácskozásra hívta össze frakcióját. Délután szavazásra kerülhet sor a kisebbségi szakiskolai és az egyetemi lehetőségekről is. Az RMDSZ déli rögtönzött sajtóértekezletén Verestóy Attila frakcióvezető rámutatott, hogy a titkos szavazás fenntartása mellett a négypárti megállapodás e pontjai is veszélybe kerülhetnek, ezért a szavazási mód megváltoztatására lenne szükség. Megjegyezte, hogy ha a szenátus a házszabályt sértve elfogadott egy olyan szabályozást, amely ellentétes a koalíciós megállapodással, ezt az ex lex állapotot jogos úgy helyreállítani, hogy még egyszer szavaznak róla, ezúttal is függetlenül a házszabálytól. A szenátusi vita különben, mint ismeretes, nem az utolsó állomás a törvényhozási folyamatban: a sürgősségi kormányrendeletet ezt követően a képviselőháznak is meg kell vitatnia, eltérés esetén egyeztetésre kerül sor. Az RMDSZ szenátorai dec. 9-én délután kivonultak a román szenátus üléséről, miután a testület - újból rácáfolva a koalíciós pártok megállapodására - olyan szöveget fogadott el, amely kizárja a kisebbségek számára anyanyelvű egyetemi fakultások és felsőoktatási intézmények létesítését. A sürgősségi kormányrendelet szóban forgó 123. cikke leszögezte, hogy az egyetemi oktatásban kérésre anyanyelvű csoportokat, osztályokat, kollégiumokat, fakultásokat és intézményeket lehet szervezni - a szenátus Pruteanu parasztpárti politikus vezette oktatási bizottsága azonban az utóbbi lehetőségeket kiiktatta a szövegből. A titkos szavazás során a plénum 68:53 arányban a Pruteanu-változatot fogadta el. Előzőleg hajszálnyi többséggel a testület 60:58 arányban, két tartózkodás mellett a kormányrendelet szövege mellett voksolt, amely engedélyezi az anyanyelvű szakoktatást. Verestóy Attila frakcióvezető az RMDSZ-szenátorok gesztusát azzal indokolta, hogy e szavazás után nincs értelme további részvételüknek a törvényhozói fórumon. A szenátor súlyos hibának minősítette a döntést, figyelmeztetett annak lehetséges káros belpolitikai következményeire és nemzetközi kihatására is. Az RMDSZ-frakció távozása után Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke vette át az ülés vezetését és javasolta, hogy bár részleteiben már voksolt a testület, egészében ne szavazza meg a vitatott 123. cikket, tekintettel arra, hogy az már létező kisebbségi felsőoktatási intézmények működését is veszélyeztetheti. Élénk vita után, amelyben a korlátozás hívei azzal érveltek, hogy a törvény nem visszamenőleges érvényű, tehát ez az érv nem helytálló, Petre Roman javaslatát is elvetették, 65:46 arányban. A román szenátus oktatási vitájának kimenetele nyomán az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a koalíciós kormányban. A két miniszter, Birtalan Ákos, az idegenforgalmi és Tokay György, a kisebbségvédelmi tárca felelőse a döntés értelmében felfüggeszti politikai működését a kormányban mindaddig, amíg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely dec. 13-14-én ülésezik Kolozsváron, döntést nem hoz a továbbiakról. /MTI/

Andrei Marga tanügyminiszter dec. 6-i, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőivel és tanáraival való találkozóján megerősítette, hogy a koalíció oktatási politikáját fogja követni. A tárgyaláson az egyetem magyar tanárainak képviselői újból ismertették a magyar tagozat felépítéséről szóló javaslataikat. Marga megígérte, hogy "az elhangzottakat egyezteti a kormánykoalícióval, a miniszterelnökkel", és meglátja, a még parlamenti elfogadásra váró tanügyi törvény mit enged meg ebben a kérdésben. A tanügyminiszter kijelentette, hogy a törvény mielőbbi elfogadását fogja szorgalmazni, mivel a halogatás "csak további feszültséget, bizonytalanságot eredményezne", ugyanakkor Európa fele sem éppen a legjobb hírnevet biztosítja /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

A román államfő sajtóirodája kedd este közölte: Emil Constantinescu államfő álláspontjának hivatalos közlésére és szükség esetén lemondásra szólította fel a román kormány három tagját, akik aláírtak egy nyilatkozatot, amely a monarchia helyreállítása mellett foglal állást. A sajtóiroda ismertette az államelnökség álláspontját, amely szerint minden állampolgárnak joga van véleményt nyilvánítani bármely kérdésben, de a kormány tagjai lemondtak véleménynyilvánítási joguk egy részéről, amikor felesküdtek az ország (köztársasági) alkotmányára. "Ezért az államfő felkérte a miniszterelnököt, kérje kötelezően Sorin Botez, Ion Caramitru és Dinu Gavrilescu minisztereket, nyilvánítsák ki hivatalosan álláspontjukat, és válasszanak a román kormány miniszteri funkciója és a véleményszabadság között" - jelzi az elnöki sajtóiroda közleménye.Sorin Botezt a múlt heti kormányátalakítás alkalmával nevezték ki tájékoztatási miniszterré, Ion Caramitru a művelődési, Dinu Gavrilescu a mezőgazdasági tárca irányítója a Ciorbea-kormányban. (20.37 – 091297)

Dec. 10-én Emil Constantinescu államelnök fogadta az RMDSZ küldöttségét, amelyben Markó Béla szövetségi elnök mellett Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke és Márton Árpád, a képviselőházi frakció alelnöke vett részt. Az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet dec. 9-i szenátusbeli vitája és egyes cikkelyek megszavazása nyomán válságos helyzet alakult ki, mert az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai tevékenységét és veszélyeztetve látja a további koalíciós együttműködést. Az államelnökkel folytatott megbeszélés fő témája az oktatási törvény, valamint a Székelyudvarhelyen kialakult helyzet volt. Emil Constantinescu elnök kijelentette, hogy nem lesz hajlandó olyan oktatási törvényt aláírni, amely nem teszi lehetővé a kisebbségek nyelvén egyetemek és fakultások létrehozását. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a következő napokban nyilvánosan is megfogalmazza álláspontját a tanügyi törvény kapcsán kialakult nacionalista légkörre vonatkozóan, és egyetértett az RMDSZ vezetőivel abban, hogy minél előbb meg kell találni a konkrét megoldást az oktatási törvény megfelelő formában való elfogadására. Az RMDSZ vezetői az államelnöknek is kifejtették, hogy a koalíciós pártok vezetőitől is határozott fellépést várnak a magyarellenes és kisebbségellenes megnyilatkozások visszaverésében. - A Székelyudvarhelyen kialakult helyzet kapcsán az államfő egyetértett abban, hogy a csereháti intézmény eredeti rendeltetését - nevezetesen hogy az a székelyudvarhelyi fogyatékos gyerekek iskolája legyen - meg kell őrizni, és hogy az érintett felek közti egyeztetéssel ki kellene alakítani egy, az intézményt felügyelő közös igazgatótanácsot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10., 1172. sz./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége dec. 9-i ülésén a székelyudvarhelyi Csereháton 1997. december 8-9-én lezajlott eseményekkel kapcsolatban a következő álláspontot fogadta el és hozza nyilvánosságra: Az ingatlannal kapcsolatos - folyamatban levő - perek bírósági döntéseinek hiányában, valamint az érvényben lévő, Remus Opris kormányfőtitkár által mediált és a felek által aláírt jún. 17-i protokollum megszegésével, a jogállam alapintézményeinek és működési elvének mellőzésével éppen Románia kormányának miniszteri rangú főtitkára sértette meg erőszakosan az alkotmányos előírásokat. A helyi tanácsnak, Székelyudvarhely és környéke polgári lakosságának a karhatalmi erők általi zaklatására bevetett eszközök ellentétesek a vitás kérdések tárgyalásos, jogi úton történő megoldásának demokratikus gyakorlatával. Az RMDSZ mint Románia kormányának politikai tényezője és felelős tagja - ragaszkodva a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvéhez - visszautasítja ezt az eljárást, és elhatárolja magát tőle. Az RMDSZ éppen következetes álláspontjának érvényesítése érdekében vonta vissza bizalmát egyik tanácsosától, aki szövetségünk demokratikus magatartásától távol álló, elfogadhatatlan eszközök alkalmazásával próbált érvényt szerezni egy egyébként jogos igénynek. Ugyanezen elv alapján az RMDSZ súlyos politikai hibának tartja a Remus Opris kormányfőtitkár vezette székelyudvarhelyi akciót, kéri az ügy kivizsgálását és az érintettre vonatkozó megfelelő kormányzati döntés meghozatalát. Az RMDSZ a csereháti ingatlan ügyében élni fog a jogorvoslat összes lehetőségeivel. A román-magyar kapcsolatok esetleges megromlásáért, az RMDSZ kormánykoalíciós részvételének ellehetetlenítéséért, az ebből fakadó belpolitikai instabilitás kialakulásáért, az általános reform szélsőséges nacionalisták általi akadályoztatásáért és ennek következtében a lakosságot érintő gazdasági és szociális terhek növekedéséért, a nemzetközi elszigetelődést eredményező következményekért a demokrácia alapelveit sértő ellenzéki, antidemokratikus erőket és az őket támogató egyes ismert koalíciós politikusokat tesszük felelőssé. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a történteket a tanügyi törvény szenátusi vitájára időzített politikai akcióként ítéli meg, amelynek célja megakadályozni a kormányprogram valóra váltását, a Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumokban foglalt kötelezettségek teljesítését, kiszorítani az RMDSZ-t a koalícióból, hitelteleníteni a reformot és a demokratizálódást felvállaló Ciorbea-kormányt. Sajnálatos, hogy abban a küzdelemben és közös erőfeszítésben, amelyet a választások után a reformokért, Románia európai integrációjáért felvállaltunk, azok a nacionalista erők látszanak felülkerekedni, amelyek az integráció ellenében, a román nép érdekei ellen cselekedve a felzárkózást akadályozzák. Ezek az erők szítják a magyarellenes hangulatot a Hargita és Kovászna megyei románság állítólagos veszélyeztetettsége kapcsán, és ezek az erők jeleskedtek a tanügyi törvény szenátusi módosítása alkalmával, valamint a csereháti események során tapasztalt magyarellenes hangulatkeltésben, szélsőséges nacionalista megnyilatkozásokban. Reményünket fejezzük ki, hogy Románia államelnöke, Emil Constantinescu, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásának szavatolója állást foglal a romániai jogállamiság elveinek érvényesülése mellett. E kérdés rendezését – a kialakult helyzetben – már nem csupán az RMDSZ koalícióban való részvételének ügye teszi szükségessé, hanem a romániai magyar nemzeti közösség tagjainak etnikai hovatartozásából származó hátrányos megkülönböztetése, a magyarellenes kampányból és intézkedésekből fakadó fenyegetettsége. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10., 1172. sz./

A Romániai Magyar Szó részletes beszámolót közöl a december 8-i szenátusi vitáról, az "Oktatási vita – süketek párbeszéde" című cikkben. A lap is tájékoztat az RMDSZ vezetői és az államfő közötti megbeszélésről, azt emelve ki, hogy Markó Béla szerint nem véletlen a csereháti és szenátusi események egybeesése, s hogy mindez azok malmára hajtja a vizet, akik meggátolnák az euroatlanti beilleszkedést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

A történelmi felelősséget kell figyelembe venni és mérlegelni, amikor arról beszélünk, hogy meddig lehet megmaradni a kormánykoalícióban - nyilatkozta dec. 11-én az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, a román elnöknél járt RMDSZ-küldöttség megbeszélései után lezajlott parlamenti frakcióülésről szólva. Ami Emil Constantinescu elnöknek a kialakult helyzettel kapcsolatos megnyilatkozását, illetve ennek értékelését illeti, az RMDSZ-frakcióülésen bíráló észrevételek is megfogalmazódtak - derült ki Markó szavaiból. Az RMDSZ-politikusok ugyanis elvárták volna az államfőtől, hogy az elnöki sajtóközleményben is érintett konkrét kérdésekből kiindulva, de általánosságban is, vagyis az utóbbi időben a román politikai életben kialakult nacionalista, magyarellenes légkörrel kapcsolatban meg kellene szólalniuk az ország vezetőinek. - Az elnöki közlemény közvetetten utal ugyan erre, de azért ezt a fajta kitekintést, az ilyenfajta globális megközelítést nem tartja kielégítőnek és megfelelőnek az RMDSZ - mutatott rá Markó Béla. Leszögezte: természetesen nem örülhettek annak, hogy az elnök maga is egyfajta elégtételt adott a történelem és a földrajz tanításának nyelvével kapcsolatban a nacionalistáknak, a kolozsvári egyetem szétválasztásával kapcsolatos álláspontja pedig már korábban ismeretes volt. - Amikor beléptünk a koalícióba - emlékeztetett Markó Béla - sokan fogalmaztak úgy, hogy ezzel történelmi helyzetet hoztunk létre, mert a lépés történelmileg valóban előzmény nélküli volt. A történelmi felelősséget kell érvényesíteni a kiválással, a bennmaradással, a koalícióban való maradás minőségével, s általában a szövetség további politizálásával kapcsolatban is - mutatott rá. Markó elmondta, hogy a tanácskozás célja a helyzetelemzés volt. Az RMDSZ képviselői és szenátorai kifejtették a kialakult helyzettel kapcsolatos véleményüket és a további lépésekre vonatkozó elképzeléseiket. Ez a helyzetelemzés természetesen megelőzi az SZKT hétvégi ülésén sorra kerülő elemzést is - hangoztatta Markó. Nem törekedtek ugyan arra, hogy egyfajta közös álláspontot alakítsanak ki, de azért bizonyos konklúziók körvonalazódtak. "Többek között az, hogy szombatig sajnos még nem lesz egészen tiszta a helyzet. Bizonyos garanciát kaptunk ugyan az államelnökkel lezajlott találkozón és az utána kiadott elnöki sajtóközleményben arra vonatkozólag, hogy ez az oktatási törvény nem marad így, ahogy a keddi szenátusi ülésen kialakult. Arról folyt voltaképp a vita a frakcióülésen, hogy ez hogyan történik meg és mennyire tudunk maguktól a koalíciós pártoktól is garanciákat szerezni erre - fűzte hozzá. /MTI/

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levelükben arra szólították fel a görög katolikus egyház elöljáróit, hogy vállaljanak közvetítő szerepet a kötelékükbe tartozó Szeplőtlen Szív apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között a Csereháton épített gyermekmenhellyel kapcsolatban és ehhez felajánlották "békességteremtő szolgálatukat". Levelükben a főpapok leszögezték, hogy hosszú ideje mélységes aggodalommal követik figyelemmel a bonyodalmakat és aggasztó fordulatnak tekintik, hogy Remus Opris kormányfőtitkár közreműködésével, "bármely törvényes alap nélkül, karhatalmi erők segédletével apácák hatoltak be" a vitatott menhely épületébe és "rajtaütésszerű, erőszakos módon önhatalmúlag birtokba vették azt". "Egyházaink nem nézhetik szó nélkül a hazai etnikai és felekezetközi békét fenyegető" fejleményeket, hangoztatják az aláírók, ezzel indokolva kérésüket a közvetítésre. Levelükben felkérik a testvéregyház elöljáróit, hogy velük együtt ítéljék el és utasítsák el a karhatalmi erők bárminemű beavatkozását a csereháti konfliktusos helyzetbe. "Határozottan visszautasítjuk, hogy vitás egyházi és polgári ügyeket hatósági erőszakkal intézzenek. Mi a törvényes és békés megoldás elkötelezett hívei vagyunk" - szögezik le a főpapok dec. 9-i keltezésű üzenetükben. A levelet többek között Jakubinyi György érsek és Tempfli József püspök írta alá a katolikus, Tőkés László és Csiha Kálmán püspök a református, Szabó Árpád az unitárius és Mózes Árpád püspök az evangélikus egyház részéről. Az írást Lucian Muresan érseknek, Alexandru Todea bíboros érseknek, továbbá a görög katolikusok öt püspökének címezték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./ Az MTI tudósítójához dec. 11-én faxon juttatták el ezt a levelet. /MTI/

A székelyudvarhelyi városi önkormányzat dec. 11-i ülésén Szász Jenő polgármester ismertette az államfő hivatala által elküldött közleményt, amely tartalmazta Emil Constantinescu elnök véleményét, amelyet az államfő az RMDSZ vezetőivel szerdán folytatott megbeszélésén fejtett ki. A tanácsülésen elhatározták, hogy memorandumot küldenek az elnöknek, amelyben összegezik a történeteket és közbenjárását kérik a megfelelő megoldáshoz. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a román és a nemzetközi közvéleményt. Ezt az Internet útján is terjeszteni kívánják. Az önkormányzat meg kívánja hívni Basel polgármesterét, hogy tájékoztassa a tényekről, arról, hogy miért perelik a Basel Hilft szervezet finanszírozásával felhúzott épülettel kapcsolatos adományozási aktust. Komoróczy György, a városháza szóvivője közölte: az önkormányzati ülésen arról is határoztak, hogy beperelik Remus Opris kormányfőtitkárt a csereháti ügyben alkalmazott módszerei miatt. /MTI/

George Pruteanu szenátor saját pártjának és az államfőnek az álláspontjával is szembeszállva dec. 11-én újabb kezdeményezéssel állt elő az "etnikai kritériumok alapján létrehozott" (értsd: magyar) egyetem elleni küzdelmében. A szenátus oktatási bizottságának parasztpárti elnöke a Rompreshez eljuttatott nyilatkozatában népszavazás kiírását követeli a kérdésben, mert szerinte a megoldás nem lehet "a szenátorok morális nyomás alá helyezése" (saját pártjuk vezetése és az államfő részéről). A szenátor ismét kifejtette apokaliptikus aggodalmait, miszerint az önálló magyar egyetem "föderalizálná és kétfejűvé tenné" a romániai oktatást. Pruteanu most, ugyanebben a nyilatkozatában konkrét eset említése nélkül - de félreérthetetlenül - "egész egyszerűen náci jellegűnek" minősítette "az ország egyes övezeteinek helyi hatóságai által tanúsított szégyentelen mentalitást". /MTI/

A romániai egyetemi vezetőket tömörítő Rektorok Országos Tanácsa egészen nyíltan tiltakozott Constantinescu államfőnek az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó nyilatkozata ellen és támogatásáról biztosította Pruteanu szenátor álláspontját. A 47 rektor közül négy szavazott a nyilatkozat ellen, köztük a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem rektora is - azaz az oktatási miniszter. - Ugyanakkor a Republica című bukaresti lap biztos információként közli azt a hírt, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt visszahívja a szenátus oktatási bizottságának éléről Pruteanu szenátort, s helyét Dragulescu professzor, az eddigi egészségügy-miniszter veszi át. A lap elsőoldalas vezető anyagként közli a szenátor "megbüntetésének" hírét, amelyet más források eddig nem erősítettek meg, és rögtön vehemens vezércikkben támadja a koalíciót, amely ily módon eleget tesz az "RMDSZ-szel kötött szégyenletes jegyzőkönyvnek". A "titkosnak" minősített december 3-i megállapodást - amely, mint Ciorbea miniszterelnök is rámutatott egy dec. 11-i esti tévéinterjúban, semmi mást nem tartalmazott, mint a kormányprogramban, a nemzetközi dokumentumokban és magában a kormányrendeletben megfogalmazott, ismert vállalások teljesítésére vonatkozó ismételt kötelezettségvállalást - általában is élesen támadják az ellenzéki politikusok, valamint a kormánytáborban a Pruteanu-vonal hívei (akik azt állítják, hogy nem is tudtak róla), és a kormányellenes lapok. Magával Pruteanuval két bukaresti napilap is terjedelmes interjút közölt dec. 12-én. Ezekben a szenátor ismét dühödten ostorozza az RMDSZ álláspontját, és megjegyzi, hogy amennyiben a magyarok képviselői kilépnének a kormánykoalícióból, könnyű lenne pótolni őket. A Jurnalul National első oldalán és a lap belsejében közölt kétoldalas interjú élén is szalagcímben emeli ki a szenátor által erre vonatkozólag idézett brit formulát: "A temetők tele vannak pótolhatatlan emberekkel" /MTI/