Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. november 13.
Nem tárgyalják újra Borbélyék ügyét
Miközben tegnap reggel szabadlábra helyezték a vasárnapra virradóra, korrupció miatt 24 órára őrizetbe vett, Vrancea megyei demokrata-liberális párti (PDL) képviselőt, Alin Trăşculescut, a képviselőház tegnap összeült plénuma nem tűzte napirendre a honatya mentelmi jogának megvonását, és elutasították Traian Băsescu államfő kérését is, hogy tárgyalják újra a Borbély László és Victor Paul Dobre volt miniszterek elleni bűnvádi eljárás jóváhagyását. Trăşculescu mentelmi jogáról azért nem tárgyaltak, mert a legfőbb ügyészség nem juttatott el ilyen tartalmú kérést az alsóháznak.
Így az ülésen csupán tudomásul vették az igazságügyi tárca tájékoztatását, miszerint a képviselőt 24 órás őrizetbe vették, majd szabadon engedték, és amelynek végén a minisztérium felkéri az alsóházat, hogy járjon el az ilyenkor szokásos gyakorlat szerint. Ez azért lényeges, mert a hatályos törvények értelmében egy képviselő vagy szenátor csak akkor helyezhető vizsgálati fogságba, ha ehhez a parlament illetékes kamarája is hozzájárul.
Trăşculescu – aki a PDL Vrancea megyei elnöke – ugyan szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vádak ellen, az országot azonban nem hagyhatja el. A PDL tegnap megvonta a politikai bizalmat a képviselőtől, akinek tettestársát, Marian Calotă üzletembert 29 napos vizsgálati fogságba helyezték. Calotă volt az, aki fenyegetéssel rávette a végül a feljelentést tevő áldozatot arra, hogy az ő cégén keresztül, hamisított dokumentumok segítségével átutalja a pénzt a képviselőnek. A szombat esti rajtaütésen őt érték tetten, miután átvett 50 ezer lej csúszópénzt, miután a képviselő kicsivel korábban elhagyta a helyszínt.
Mint arról beszámoltunk, Trăşculescu ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészei annak nyomán indítottak bűnvádi eljárást, hogy – a hivatalos közlemény szerint – tetten érték, amikor szombaton este 50 ezer lejt készült átvenni egy üzletembertől Focşani-ban. Az igazságügyi tárca kérte a honatya mentelmi jogának megvonását, a DNA pedig befolyással való üzérkedés és pénzmosás gyanúja miatt indított bűnvádi eljárást. A politikus a gyanú szerint eddig összesen több részletben 464 ezer lejt kapott, és további 1 100 000 lejt kért azért, hogy rávegye a Vrancea megyei hatóságokat: a megvesztegető – aki egyben a feljelentést is megtette – cégét szerződtessék bizonyos infrastruktúra-fejlesztési munkálatok elvégzésére.
Trăşculescu ügye kapcsán megszólalt Elena Udrea is, aki a PDL színeiben akkor irányította a fejlesztési tárcát, amikor a képviselő azon az alapon kért kenőpénzt, hogy befolyással rendelkezik a minisztériumban. Udrea elmondta, még 2010-ben jelezte, hogy amennyiben valaki arról értesül, hogy az ő vagy a minisztérium valamely más alkalmazottjának a nevében ígéretet tesz arra, hogy valamilyen ügyben közbenjár, azonnal értesítsék a DNA-t. „Sajnálatos, ami történt, de mindig voltak és lesznek olyan személyek, akik felhasználják valamely intézmény vagy akár miniszter nevét a személyes haszonszerzés érdekében” – fogalmazott a volt tárcavezető.
Az Igaz Románia Szövetség (ARD) – ennek tagjaként indul a PDL a választásokon – etikai testületének vezetője, Monica Macovei PDL-s európai parlamenti képviselő közölte: ő maga ellenezte Trăşculescu jelölését a mostani választáson, ám a testület többségi voksolással leszavazta. B. L.
(A „piszkos huszonkettő”
Nem Trăşculescu az egyetlen olyan román honatya, aki az elmúlt években bűncselekménybe keveredett: rajta kívül még 22 képviselőnek vagy szenátornak kellet bíróság elé állnia. Közülük kettő esetében született letöltendő börtönbüntetésről szóló jogerős ítélet: Adrian Năstase volt szociáldemokrata miniszterelnököt két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték törvénytelen kampányfinanszírozás miatt, míg Virgil Pop korábbi nemzeti liberális párti (PNL) képviselő ellen befolyással való üzérkedés miatt született ötéves szabadságvesztésről szóló ítélet.
Három másik honatya jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott: Eugen Bădălan PDL-s képviselőt közérdek sérelmére elkövetett hivatali visszaélés miatt négy, Dan Ilie Morega PNL-s képviselőt befolyással üzérkedés miatt három, Mihai Popescu PDL-s képviselőt pedig bűnpártolás miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Több honatya esetében született első fokon nem jogerős ítélet: Şerban Mihăilescu szenátort alapfokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték jogosulatlan haszonszerzés miatt. Cătălin Voicu szenátort szintén nem jogerősen öt évre ítélték folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedésért. Dan Voiculescu PC-szenátor ellen korrupció és pénzmosás vádjával zajlik eljárás. Mellettük Dan Păsat PDL-képviselő, Miron Mitrea PSD-szenátor, Tudor Chiuariu volt PNL-s igazságügyi miniszter, illetve Monica Iacob Ridzi, Mihail Boldea, Petru Movilă, Relu Fenechiu, Nicolae Dobra, Ion Dumitru, Marian Ghiveciu, Dragoş Iftimie, Sorin Pandele, Mugurel Surupăceanu és Florin Ţurcanu ellen zajlik bírósági eljárás.)
Krónika (Kolozsvár)
Miközben tegnap reggel szabadlábra helyezték a vasárnapra virradóra, korrupció miatt 24 órára őrizetbe vett, Vrancea megyei demokrata-liberális párti (PDL) képviselőt, Alin Trăşculescut, a képviselőház tegnap összeült plénuma nem tűzte napirendre a honatya mentelmi jogának megvonását, és elutasították Traian Băsescu államfő kérését is, hogy tárgyalják újra a Borbély László és Victor Paul Dobre volt miniszterek elleni bűnvádi eljárás jóváhagyását. Trăşculescu mentelmi jogáról azért nem tárgyaltak, mert a legfőbb ügyészség nem juttatott el ilyen tartalmú kérést az alsóháznak.
Így az ülésen csupán tudomásul vették az igazságügyi tárca tájékoztatását, miszerint a képviselőt 24 órás őrizetbe vették, majd szabadon engedték, és amelynek végén a minisztérium felkéri az alsóházat, hogy járjon el az ilyenkor szokásos gyakorlat szerint. Ez azért lényeges, mert a hatályos törvények értelmében egy képviselő vagy szenátor csak akkor helyezhető vizsgálati fogságba, ha ehhez a parlament illetékes kamarája is hozzájárul.
Trăşculescu – aki a PDL Vrancea megyei elnöke – ugyan szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vádak ellen, az országot azonban nem hagyhatja el. A PDL tegnap megvonta a politikai bizalmat a képviselőtől, akinek tettestársát, Marian Calotă üzletembert 29 napos vizsgálati fogságba helyezték. Calotă volt az, aki fenyegetéssel rávette a végül a feljelentést tevő áldozatot arra, hogy az ő cégén keresztül, hamisított dokumentumok segítségével átutalja a pénzt a képviselőnek. A szombat esti rajtaütésen őt érték tetten, miután átvett 50 ezer lej csúszópénzt, miután a képviselő kicsivel korábban elhagyta a helyszínt.
Mint arról beszámoltunk, Trăşculescu ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészei annak nyomán indítottak bűnvádi eljárást, hogy – a hivatalos közlemény szerint – tetten érték, amikor szombaton este 50 ezer lejt készült átvenni egy üzletembertől Focşani-ban. Az igazságügyi tárca kérte a honatya mentelmi jogának megvonását, a DNA pedig befolyással való üzérkedés és pénzmosás gyanúja miatt indított bűnvádi eljárást. A politikus a gyanú szerint eddig összesen több részletben 464 ezer lejt kapott, és további 1 100 000 lejt kért azért, hogy rávegye a Vrancea megyei hatóságokat: a megvesztegető – aki egyben a feljelentést is megtette – cégét szerződtessék bizonyos infrastruktúra-fejlesztési munkálatok elvégzésére.
Trăşculescu ügye kapcsán megszólalt Elena Udrea is, aki a PDL színeiben akkor irányította a fejlesztési tárcát, amikor a képviselő azon az alapon kért kenőpénzt, hogy befolyással rendelkezik a minisztériumban. Udrea elmondta, még 2010-ben jelezte, hogy amennyiben valaki arról értesül, hogy az ő vagy a minisztérium valamely más alkalmazottjának a nevében ígéretet tesz arra, hogy valamilyen ügyben közbenjár, azonnal értesítsék a DNA-t. „Sajnálatos, ami történt, de mindig voltak és lesznek olyan személyek, akik felhasználják valamely intézmény vagy akár miniszter nevét a személyes haszonszerzés érdekében” – fogalmazott a volt tárcavezető.
Az Igaz Románia Szövetség (ARD) – ennek tagjaként indul a PDL a választásokon – etikai testületének vezetője, Monica Macovei PDL-s európai parlamenti képviselő közölte: ő maga ellenezte Trăşculescu jelölését a mostani választáson, ám a testület többségi voksolással leszavazta. B. L.
(A „piszkos huszonkettő”
Nem Trăşculescu az egyetlen olyan román honatya, aki az elmúlt években bűncselekménybe keveredett: rajta kívül még 22 képviselőnek vagy szenátornak kellet bíróság elé állnia. Közülük kettő esetében született letöltendő börtönbüntetésről szóló jogerős ítélet: Adrian Năstase volt szociáldemokrata miniszterelnököt két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték törvénytelen kampányfinanszírozás miatt, míg Virgil Pop korábbi nemzeti liberális párti (PNL) képviselő ellen befolyással való üzérkedés miatt született ötéves szabadságvesztésről szóló ítélet.
Három másik honatya jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott: Eugen Bădălan PDL-s képviselőt közérdek sérelmére elkövetett hivatali visszaélés miatt négy, Dan Ilie Morega PNL-s képviselőt befolyással üzérkedés miatt három, Mihai Popescu PDL-s képviselőt pedig bűnpártolás miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Több honatya esetében született első fokon nem jogerős ítélet: Şerban Mihăilescu szenátort alapfokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték jogosulatlan haszonszerzés miatt. Cătălin Voicu szenátort szintén nem jogerősen öt évre ítélték folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedésért. Dan Voiculescu PC-szenátor ellen korrupció és pénzmosás vádjával zajlik eljárás. Mellettük Dan Păsat PDL-képviselő, Miron Mitrea PSD-szenátor, Tudor Chiuariu volt PNL-s igazságügyi miniszter, illetve Monica Iacob Ridzi, Mihail Boldea, Petru Movilă, Relu Fenechiu, Nicolae Dobra, Ion Dumitru, Marian Ghiveciu, Dragoş Iftimie, Sorin Pandele, Mugurel Surupăceanu és Florin Ţurcanu ellen zajlik bírósági eljárás.)
Krónika (Kolozsvár)
2012. november 13.
Sokarcú MOGYE-s professzorok
„Öröm volt végre valami pozitívumot olvasni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről (MOGYE)” – hangoztatta Ábrám Zoltán egyetemi tanár azon a könyvbemutatón, amelyen Bodolai Gyöngyi Hány ember Ön, professzor úr? című interjúkötetét ismertették.
Az intézmény tanára nyilvánvalóan arra a kellemetlen huzavonára utalt, amely több mint egy évvel ezelőtt alakult ki a magyar főtanszékek létrehozása körül. Ezúttal viszont csupa szépet és jót, de főleg érdekeset lehet olvasni a nemrég nyugdíjba vonult újságírónő tollából. A Stúdium Alapítvány gondozásában megjelent könyv harminchat interjút tartalmaz, többnyire olyan írásokat, melyek napvilágot láttak a Népújság nevű Maros megyei napilapban.
„Érdekesnek tartom, hogy egykori tanáraim, a város híres orvosprofesszorai közül több olyan is van, aki fiatalkorában irodalmárnak vagy éppenséggel szobrásznak készült, de végül a medicina mellett döntött” – mondta Ábrám Zoltán. A szakmán és annak keretében elért szép eredményeken túl az olvasó még találhat valami közöset az alanyokban: valamennyien vállalták magyarságukat és vásárhelyiségüket; a MOGYE katedráin eltöltött évtizedek alatt keményen megküzdöttek a magyar oktatást elsorvasztó kísérletek ellen. Alanyai egy részét Bodolai Gyöngyi már gyermekkorában megismerhette: mint mondta, a 60-as években sokan közülük édesapja garázsába javíttatták gépkocsijukat.
Másokkal jóval később, újságíróként találkozott. Míg a beszélgetésekből egyes profeszszorokról kiderült, hogy fiatalkorukban egészen más pályával kacérkodtak, a könyvbemutatón Bodolai Gyöngyi elmesélte, hogy ő szemorvos szeretett volna lenni. Amikor viszont kiderült, hogy a felvételin a fizikát és a kémiát is követelik, búcsút intett gyermekkori álmának és a bölcsészetet választotta. Szerkesztő-riporterként azonban több mint húsz esztendeje rendszeresen foglalkozik az egészségügyi témákkal.
A kötet jelentőségéről szólva Vass Levente, a kötetet kiadó Stúdium Alapítvány létesítője és jelenlegi alelnöke úgy vélekedett, ez egy első, de fontos lépés a MOGYE-s öregdiákfórum megteremtéséhez. A fórum tagjainak az lenne a feladatuk, hogy mindenki a saját belátása és anyagi lehetősége szerint segítse az anyanyelvükön tanulni szándékozó és támogatásra érdemes diákokat.
Szerző: Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
„Öröm volt végre valami pozitívumot olvasni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről (MOGYE)” – hangoztatta Ábrám Zoltán egyetemi tanár azon a könyvbemutatón, amelyen Bodolai Gyöngyi Hány ember Ön, professzor úr? című interjúkötetét ismertették.
Az intézmény tanára nyilvánvalóan arra a kellemetlen huzavonára utalt, amely több mint egy évvel ezelőtt alakult ki a magyar főtanszékek létrehozása körül. Ezúttal viszont csupa szépet és jót, de főleg érdekeset lehet olvasni a nemrég nyugdíjba vonult újságírónő tollából. A Stúdium Alapítvány gondozásában megjelent könyv harminchat interjút tartalmaz, többnyire olyan írásokat, melyek napvilágot láttak a Népújság nevű Maros megyei napilapban.
„Érdekesnek tartom, hogy egykori tanáraim, a város híres orvosprofesszorai közül több olyan is van, aki fiatalkorában irodalmárnak vagy éppenséggel szobrásznak készült, de végül a medicina mellett döntött” – mondta Ábrám Zoltán. A szakmán és annak keretében elért szép eredményeken túl az olvasó még találhat valami közöset az alanyokban: valamennyien vállalták magyarságukat és vásárhelyiségüket; a MOGYE katedráin eltöltött évtizedek alatt keményen megküzdöttek a magyar oktatást elsorvasztó kísérletek ellen. Alanyai egy részét Bodolai Gyöngyi már gyermekkorában megismerhette: mint mondta, a 60-as években sokan közülük édesapja garázsába javíttatták gépkocsijukat.
Másokkal jóval később, újságíróként találkozott. Míg a beszélgetésekből egyes profeszszorokról kiderült, hogy fiatalkorukban egészen más pályával kacérkodtak, a könyvbemutatón Bodolai Gyöngyi elmesélte, hogy ő szemorvos szeretett volna lenni. Amikor viszont kiderült, hogy a felvételin a fizikát és a kémiát is követelik, búcsút intett gyermekkori álmának és a bölcsészetet választotta. Szerkesztő-riporterként azonban több mint húsz esztendeje rendszeresen foglalkozik az egészségügyi témákkal.
A kötet jelentőségéről szólva Vass Levente, a kötetet kiadó Stúdium Alapítvány létesítője és jelenlegi alelnöke úgy vélekedett, ez egy első, de fontos lépés a MOGYE-s öregdiákfórum megteremtéséhez. A fórum tagjainak az lenne a feladatuk, hogy mindenki a saját belátása és anyagi lehetősége szerint segítse az anyanyelvükön tanulni szándékozó és támogatásra érdemes diákokat.
Szerző: Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2012. november 13.
Rosszul áll az ország (Traian Băsescu visszatér)
A leváltására irányuló népszavazás, kereken három és fél hónap hallgatás után először fordult a nyilvánossághoz tegnap Traian Băsescu államfő. Beszéde elején leszögezte: az ország belső helyzete és külső megítélése készteti erre, mert bár „a politikai harc nem az ő dolga”, az alkotmány 80. szakaszának 2. bekezdése értelmében az államfőnek kötelező az állami intézmények működését felügyelni, de amúgy is joga van megmondani az igazat. Szerinte az elmúlt négy-öt hónapban megkérdőjeleződött Románia jogállami mivolta, és a népszavazási csalások miatt az is, hogy képes-e tisztességes parlamenti választásokat szervezni.
Băsescu emlékeztetett arra, hogy nyáron kormányrendelettel korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, ok nélkül menesztették a nép ügyvédjét, és az államfő leváltására irányuló igyekezetben megpróbálták meghamisítani a népszavazás eredményeit, illetve utólag módosítani a választói névjegyzékeket. Mindez nehéz helyzetbe hozta az országot, a jogállamiság megkérdőjelezéséhez vezetett, az Európai Bizottság kiegészítő jelentést kért, és ami a legjobban érintette az állampolgárokat – tehát nem a politikusokat –, a schengeni övezethez való csatlakozás meghatározatlan időre elmaradt, ez pedig gazdasági hátrányokkal jár. A lakosság ezekkel a lépésekkel egy lejt sem nyert, de nem is ez volt a cél, hanem az, hogy a politikum minden hatalmat magához ragadjon – mondotta. Megemlítette, hogy néhány szenátor és képviselő ellen azért nem lehetett bűnvádi eljárást indítani, mert a parlament nem vonta meg a mentelmi jogukat, és olyanok is vannak, akik bizonyított összeférhetetlenségük ellenére is megőrizték tisztségüket. A civilizált világban a gyanúba keveredett politikusok lemondanak, itt azonban egymással szolidarizáltak, és ez nem vet jó fényt az országra, a következő igazságügyi jelentés tehát lesújtó lesz. A történtek hat hónap alatt több évvel vetették vissza Romániát, és a jelenlegi többségnek el kellene gondolkodnia az őt terhelő felelősségen. Persze joguk van megtámadni a feddhetetlenségi ügynökség határozatait, de bizonyos dolgokat rendezniük kell, mielőtt a mandátumuk lejár: mindenekelőtt azt kell bebizonyítani, hogy Románia jogállam. Az állami intézményeknek a kampány idején is működniük kell, és nagyon súlyosan esik majd latba, hogy éppen a hatalom támadja folyamatosan a főügyészséget, legfelsőbb törvényszéket, alkotmánybíróságot, feddhetetlenségi ügynökséget. Mindez azt mutatja, hogy a politikai osztály nem érti a jogállam működését, de ma már nem pártszékházakból irányítják az intézményeket. Felkérem a részint politikai, részint üzleti köröket, hogy hagyjanak fel a maffiajellegű támadásokkal – mondta az államfő. – Az a szégyen érhet bennünket, hogy megfigyelőket kapunk a választásokon, holott mindenünk megvan a gazdasági növekedéshez, csak a hitelességünk kérdéses. A kormánynak négy összeférhetetlenséggel gyanúsított minisztere van, amikor több uniós program finanszírozását felfüggesztették: húszmillióan fizetik a 470 fős parlament számláit. Băsescu azzal zárta beszédét, hogy nem fog meghátrálni, és bármikor kiáll, ha szükség lesz rá. Kérdésre válaszolva elmondta még, hogy a választások után nemzeti érdekeket szolgáló kormányfőt fog kinevezni, esetleges újbóli felfüggesztése miatt pedig nem aggódik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A leváltására irányuló népszavazás, kereken három és fél hónap hallgatás után először fordult a nyilvánossághoz tegnap Traian Băsescu államfő. Beszéde elején leszögezte: az ország belső helyzete és külső megítélése készteti erre, mert bár „a politikai harc nem az ő dolga”, az alkotmány 80. szakaszának 2. bekezdése értelmében az államfőnek kötelező az állami intézmények működését felügyelni, de amúgy is joga van megmondani az igazat. Szerinte az elmúlt négy-öt hónapban megkérdőjeleződött Románia jogállami mivolta, és a népszavazási csalások miatt az is, hogy képes-e tisztességes parlamenti választásokat szervezni.
Băsescu emlékeztetett arra, hogy nyáron kormányrendelettel korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, ok nélkül menesztették a nép ügyvédjét, és az államfő leváltására irányuló igyekezetben megpróbálták meghamisítani a népszavazás eredményeit, illetve utólag módosítani a választói névjegyzékeket. Mindez nehéz helyzetbe hozta az országot, a jogállamiság megkérdőjelezéséhez vezetett, az Európai Bizottság kiegészítő jelentést kért, és ami a legjobban érintette az állampolgárokat – tehát nem a politikusokat –, a schengeni övezethez való csatlakozás meghatározatlan időre elmaradt, ez pedig gazdasági hátrányokkal jár. A lakosság ezekkel a lépésekkel egy lejt sem nyert, de nem is ez volt a cél, hanem az, hogy a politikum minden hatalmat magához ragadjon – mondotta. Megemlítette, hogy néhány szenátor és képviselő ellen azért nem lehetett bűnvádi eljárást indítani, mert a parlament nem vonta meg a mentelmi jogukat, és olyanok is vannak, akik bizonyított összeférhetetlenségük ellenére is megőrizték tisztségüket. A civilizált világban a gyanúba keveredett politikusok lemondanak, itt azonban egymással szolidarizáltak, és ez nem vet jó fényt az országra, a következő igazságügyi jelentés tehát lesújtó lesz. A történtek hat hónap alatt több évvel vetették vissza Romániát, és a jelenlegi többségnek el kellene gondolkodnia az őt terhelő felelősségen. Persze joguk van megtámadni a feddhetetlenségi ügynökség határozatait, de bizonyos dolgokat rendezniük kell, mielőtt a mandátumuk lejár: mindenekelőtt azt kell bebizonyítani, hogy Románia jogállam. Az állami intézményeknek a kampány idején is működniük kell, és nagyon súlyosan esik majd latba, hogy éppen a hatalom támadja folyamatosan a főügyészséget, legfelsőbb törvényszéket, alkotmánybíróságot, feddhetetlenségi ügynökséget. Mindez azt mutatja, hogy a politikai osztály nem érti a jogállam működését, de ma már nem pártszékházakból irányítják az intézményeket. Felkérem a részint politikai, részint üzleti köröket, hogy hagyjanak fel a maffiajellegű támadásokkal – mondta az államfő. – Az a szégyen érhet bennünket, hogy megfigyelőket kapunk a választásokon, holott mindenünk megvan a gazdasági növekedéshez, csak a hitelességünk kérdéses. A kormánynak négy összeférhetetlenséggel gyanúsított minisztere van, amikor több uniós program finanszírozását felfüggesztették: húszmillióan fizetik a 470 fős parlament számláit. Băsescu azzal zárta beszédét, hogy nem fog meghátrálni, és bármikor kiáll, ha szükség lesz rá. Kérdésre válaszolva elmondta még, hogy a választások után nemzeti érdekeket szolgáló kormányfőt fog kinevezni, esetleges újbóli felfüggesztése miatt pedig nem aggódik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. november 13.
Műveltség nélkül nem érdemes (Egyetemi beszélgetések)
Ismét hangulatos estének lehettünk tanúi múlt csütörtök este Nagy Attila, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának főigazgatója által megálmodott egyetemi beszélgetéseken. A házigazda kötetlen beszélgetésre hív olyan neves egyetemi tanárokat vagy jeles alkotó személyiségeket, akiknek tapasztalatai, esetleges külföldi élményei nyomán előremozdulhat a helyi egyetemi élet.
Az eddigi vendégek, Szilágyi Charlotte, a Harvard Egyetem szeminarizáló tanára és Kristály Sándor matematikus után egy olyan személyiséget hívott meg, aki itt, helyben fejtette ki áldozatos kultúramentő tevékenységét, és szerepet vállal ma is közösségünk életében. És itt nem csak Kiss Jenő harminchárom éves könyvtár-igazgatói múltjára gondolok elsősorban. Talán kevesen tudják, hogy igazgatói működése alatt könyvtáron kívüli tevékenységekben is kezdeményező és irányító szerepet vállalt. Több szobor és emlékmű felállítását szorgalmazta, mint például a zágoni Mikes Kelemen-, a sepsiszentgyörgyi Kossuth Lajos-, II. Rákóczi Ferenc-szoborét, valamint a Jókai- és a Bartók-emlékplakettet is neki köszönhetjük. Felismerte a könyvtári szakmai képzés szükségességét, irányítása alatt kezdődött a könyvtári katalógus digitalizálása. A csütörtöki találkozón a műveltség és a tájékozottság viszonyáról beszélgettek. Bár e két fogalom összefügg, nem fedi egymást. A mai globalizált világban a média és a politikusok azt sulykolják az emberbe, hogy fontos és számít, de aztán ejtik, mint egy porszemet. Sok forrásból lehet tájékozódni, de egyáltalán nem könnyű kiválasztani a hiteleseket. Olyan forrásokat kell keresni, amelyek gyarapíthatják az általános műveltséget. A műveltség iránti igény inkább az európai emberre jellemző. Az amerikai társadalomban sokan műveletlenek, éppen ezért nem látják életük értelmét. Műveltség nélkül lehet élni, de értelmessé tenni az életet nem. Az estének külön színt adott Barabás Lajos tenor éneke, aki magyar népdalt és a népszerű János vitéz operettből adott elő részletet.
MATEKOVICS JÁNOS ZOLTÁN
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Ismét hangulatos estének lehettünk tanúi múlt csütörtök este Nagy Attila, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának főigazgatója által megálmodott egyetemi beszélgetéseken. A házigazda kötetlen beszélgetésre hív olyan neves egyetemi tanárokat vagy jeles alkotó személyiségeket, akiknek tapasztalatai, esetleges külföldi élményei nyomán előremozdulhat a helyi egyetemi élet.
Az eddigi vendégek, Szilágyi Charlotte, a Harvard Egyetem szeminarizáló tanára és Kristály Sándor matematikus után egy olyan személyiséget hívott meg, aki itt, helyben fejtette ki áldozatos kultúramentő tevékenységét, és szerepet vállal ma is közösségünk életében. És itt nem csak Kiss Jenő harminchárom éves könyvtár-igazgatói múltjára gondolok elsősorban. Talán kevesen tudják, hogy igazgatói működése alatt könyvtáron kívüli tevékenységekben is kezdeményező és irányító szerepet vállalt. Több szobor és emlékmű felállítását szorgalmazta, mint például a zágoni Mikes Kelemen-, a sepsiszentgyörgyi Kossuth Lajos-, II. Rákóczi Ferenc-szoborét, valamint a Jókai- és a Bartók-emlékplakettet is neki köszönhetjük. Felismerte a könyvtári szakmai képzés szükségességét, irányítása alatt kezdődött a könyvtári katalógus digitalizálása. A csütörtöki találkozón a műveltség és a tájékozottság viszonyáról beszélgettek. Bár e két fogalom összefügg, nem fedi egymást. A mai globalizált világban a média és a politikusok azt sulykolják az emberbe, hogy fontos és számít, de aztán ejtik, mint egy porszemet. Sok forrásból lehet tájékozódni, de egyáltalán nem könnyű kiválasztani a hiteleseket. Olyan forrásokat kell keresni, amelyek gyarapíthatják az általános műveltséget. A műveltség iránti igény inkább az európai emberre jellemző. Az amerikai társadalomban sokan műveletlenek, éppen ezért nem látják életük értelmét. Műveltség nélkül lehet élni, de értelmessé tenni az életet nem. Az estének külön színt adott Barabás Lajos tenor éneke, aki magyar népdalt és a népszerű János vitéz operettből adott elő részletet.
MATEKOVICS JÁNOS ZOLTÁN
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. november 13.
Bemutatkozott a Játéktér
Új magyar nyelvű színházi folyóirat jelent meg Erdélyben. Az új kiadványról az IFESZT fórum keretében beszéltek annak szerkesztői.
A negyedévente megjelenő Játéktér című színházi folyóirat első lapszámát mutatták be Nagyváradon a kiadvány szerkesztői. A 6. Interetnikai Színházi Fesztivál (IFESZT) fórumbeszélgetéseinek keretében tegnap délelőtt a városi kultúrházban lezajlott bemutatón Sebestyén Rita főszerkesztő kifejtette, hogy a romániai román és a magyarországi magyar színjátszás keresztmetszetében egy önálló, öntörvényűen fejlődő színjátszó közeg alakult ki. Ezért van szükség arra, hogy ennek a közegnek legyen egy írott önreflexiója, és ezt a szükséget teljesíti be a Játéktér folyóirat. Amint az a kiadvány beköszöntőjében olvasható, a Játéktér azért jött létre, létre, hogy aktív részese legyen a romániai magyar színházi életnek. Egyrészt krónikája, másrészt közreműködője kíván lenni ennek a sokszínű világnak a román és a magyar kultúra metszéspontján. A kiadvány fóruma kíván lenni román és magyar színházi szakemberek írásainak, ugyanakkor nem csak a szakmához, hanem a laikus színházkedvelő közönséghez is szólni kíván. Sebestyén Rita kiemelte, hogy várják továbbra is a szerzők írásait. A főszerkesztő szavai után a kiadvány szerkesztői: Kötő József, Demény Péter, Ungvári-Zrínyi Ildikó és Karácsonyi Zsolt világítottak rá a kiadvány konkrét célkitűzéseire. Kötő József kiemelte, hogy felnőtt a színháztörténet írók új generációja, akiknek teret kell biztosítani a Játéktér hasábjain. Demény Péter elárulta, a színházhoz nyitott módon közelítő emberek közreműködését szorgalmazza, míg Ungvári-Zrínyi Ildikó kiemelte, hogy a folyóiratnál a különböző generációk tagjai termékeny párbeszédet folytatnak egymással. Megtudtuk azt is, hogy a kiadvány részben megegyező tartalommal megjelenik az interneten is, címe www.jatekter.ro.
Pap István
Erdon.ro
Új magyar nyelvű színházi folyóirat jelent meg Erdélyben. Az új kiadványról az IFESZT fórum keretében beszéltek annak szerkesztői.
A negyedévente megjelenő Játéktér című színházi folyóirat első lapszámát mutatták be Nagyváradon a kiadvány szerkesztői. A 6. Interetnikai Színházi Fesztivál (IFESZT) fórumbeszélgetéseinek keretében tegnap délelőtt a városi kultúrházban lezajlott bemutatón Sebestyén Rita főszerkesztő kifejtette, hogy a romániai román és a magyarországi magyar színjátszás keresztmetszetében egy önálló, öntörvényűen fejlődő színjátszó közeg alakult ki. Ezért van szükség arra, hogy ennek a közegnek legyen egy írott önreflexiója, és ezt a szükséget teljesíti be a Játéktér folyóirat. Amint az a kiadvány beköszöntőjében olvasható, a Játéktér azért jött létre, létre, hogy aktív részese legyen a romániai magyar színházi életnek. Egyrészt krónikája, másrészt közreműködője kíván lenni ennek a sokszínű világnak a román és a magyar kultúra metszéspontján. A kiadvány fóruma kíván lenni román és magyar színházi szakemberek írásainak, ugyanakkor nem csak a szakmához, hanem a laikus színházkedvelő közönséghez is szólni kíván. Sebestyén Rita kiemelte, hogy várják továbbra is a szerzők írásait. A főszerkesztő szavai után a kiadvány szerkesztői: Kötő József, Demény Péter, Ungvári-Zrínyi Ildikó és Karácsonyi Zsolt világítottak rá a kiadvány konkrét célkitűzéseire. Kötő József kiemelte, hogy felnőtt a színháztörténet írók új generációja, akiknek teret kell biztosítani a Játéktér hasábjain. Demény Péter elárulta, a színházhoz nyitott módon közelítő emberek közreműködését szorgalmazza, míg Ungvári-Zrínyi Ildikó kiemelte, hogy a folyóiratnál a különböző generációk tagjai termékeny párbeszédet folytatnak egymással. Megtudtuk azt is, hogy a kiadvány részben megegyező tartalommal megjelenik az interneten is, címe www.jatekter.ro.
Pap István
Erdon.ro
2012. november 13.
Kormány-email: leckéztessük meg a magyarokat!
„Románok! Menjetek el minél többen szavazni! Ha a részvételi arányotok meghaladja a 60-65 százalékot, akkor a 22 évből 13,7 éven át kormányzó RMDSZ nem jut be a parlamentbe, s többé nem tudja zsarolni leendő szövetségeseit. Talán végre felébredünk, s megleckéztetjük őket! Ha hazafi vagy, olvasd, és add tovább!" – ez a felhívás érkezett a választási kampány első napjaiban a pénzügyminisztérium és a mezőgazdasági minisztérium több száz alkalmazottjának munkahelyi elektronikus postacímére.
Vírusként terjedt az USL kampányüzenete
A vírusként terjedő felhívás szerzője a nacionalista nézeteiről híres Dinu C. Giurescu akadémikus, aki a választási kampány első napján „Az egészséges Romániáért" címmel kiáltványt fogalmazott meg (lásd keretes írásunkat). A kiáltvány szövegét a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) november 10-i, Prahova megyei kampányrendezvényén fel is olvasták. A felhívással azonosult Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke is, aki a rendezvényen szintén az RMDSZ parlamentből történő kirekesztésére szólította fel a román szavazókat.
A maszol.ro birtokában lévő adatok szerint az USL kampányrendezvényén felolvasott kiáltvány szövegét a pénzügyminisztérium, pontosabban az adóhivatal egyik tanácsosa kezdte terjeszteni e-mailen. Leveleit a munkahelyi címéről küldte át a pénzügyminisztérium több tucat alkalmazottja munkahelyi címére. Az e-mailt a pénzügyminisztérium makrogazdasági elemzések főosztályának tanácsosa, Adelina Gabriela Stefan átküldte Cornel Stefannak, aki a mezőgazdasági minisztérium vidékfejlesztési tanácsosa. A névazonosság arra utal, hogy a címzett a feladó férje lehet.
Cornel Stefan révén a kampányszöveg a mezőgazdasági minisztérium több száz alkalmazottjához eljutott, a minisztériumi tanácsos ugyanis a Giurescu-kiáltványt körlevél formájában küldte el munkahelyi címéről a beosztottjainak a personal.cdrj@madr.ro és a coordonatori.cdrj@madr.ro címekre. Ezt a levelet megyénként legkevesebb öt ember, a mezőgazdasági igazgatóságok regionális fejlesztési főosztályának alkalmazottai kapták meg.
Márton Árpád: többrendbeli törvénysértés történt
Márton Árpád jogász-képviselő szerint a kampányszöveget terjesztő minisztériumi alkalmazottak nemcsak a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt és a választási törvényt szegték meg, némelyikük bűncselekményt is elkövetett.
A politikus emlékeztetett arra, hogy törvény szerint a köztisztviselőknek tilos a munkaidejükben kampányolniuk, a közintézményekben tilos a kampányolás, illetve tilos felhasználni a közintézmények infrastruktúráját kampánycélokra. „Ha pedig egy magas beosztású minisztériumi hivatalnok a beosztottjainak körlevelekbe küldözget kampányszövegeket, az akár hivatali hatalommal való visszaélésnek is minősülhet. Ez pedig bűncselekmény" – szögezte le a maszol.ro-nak Márton Árpád.
A képviselő szerint Dinu G. Giurescu történész „nacionalista, uszító" nézeteiről híres. Úgy vélekedett: az USL kampányrendezvényén felolvasott kiáltványa akár a nacionalista uszítás fogalmát is kimerítheti. „Giurescut a diszkriminációellenes tanácsnak már régen meg kellett volna büntetnie" – fogalmazott a politikus.
Adelina Stefan: én nem kampányoltam
A maszol.ro megkereste a Giurescu-kiáltványt terjesztő egyik pénzügyminisztériumi alkalmazottat, Adelina Stefant is. A tanácsostól azt szerettük volna megtudni, miért használta minisztériumi köztisztviselőként a munkahelyi elektronikus levelezését kampánycélokra.
„Én nem kampányoltam. Egyszerűen átküldtem egy újságcikket a munkahelyi kollégáknak a minisztérium belső levelezési hálózatán. És különben is, honnan tudja, hogy kiknek küldtem el ezt az e-mailt?" – kérdezett vissza a minisztériumi tanácsos.
A beosztottjainak körlevelet küldő mezőgazdasági minisztériumi tanácsost, Cornel Stefant egyelőre nem tudtuk elérni.
Dinu C. Giurescu okfejtése szerint az RMDSZ parlamenti jelenléte Románia területi épségét és a románok nemzeti identitását veszélyezteti. A történész professzor több érvet is felsorakoztat kijelentése alátámasztására. Elsőként a fejlesztési régiók újrarajzolásáról szóló RMDSZ-es törvénytervezetet említi, amellyel „a Bécsi Döntéskor meghúzott határvonal mentén vágnák ketté Erdélyt”. Ugyanilyen veszélyes szerinte Románia számára a kisebbségi törvény tervezete, amely a „kulturális autonómia álcája alatt a területi autonómiát célozza”. A történész szerint a románok nemzeti identitását gyengíti az oktatási törvény is, amely „a 92 százalékos többségi nemzet diákjainak kevesebb jogot biztosít, mint a 8 százalékos arányú kisebbségi diákoknak”. Giurescu emlékeztet arra, hogy „manapság Székelyföldön Románia nemzeti szimbólumait vígan meg lehet szentségteleníteni”, és a Székelyföldön tevékenykedő román kulturális szervezetek egyetlen lejt sem kapnak a román államtól. „Mintha 1940-ben, Románia határai összeomlásának évében lennénk. (Ezeken a választásokon) Románia területi épsége, a román nemzeti érzés sérthetetlensége, az ország védelme a tét” – zárul Dinu G. Giurescu kiáltványa. {loadposition szeben}
Cs. P. T.
maszol.ro
„Románok! Menjetek el minél többen szavazni! Ha a részvételi arányotok meghaladja a 60-65 százalékot, akkor a 22 évből 13,7 éven át kormányzó RMDSZ nem jut be a parlamentbe, s többé nem tudja zsarolni leendő szövetségeseit. Talán végre felébredünk, s megleckéztetjük őket! Ha hazafi vagy, olvasd, és add tovább!" – ez a felhívás érkezett a választási kampány első napjaiban a pénzügyminisztérium és a mezőgazdasági minisztérium több száz alkalmazottjának munkahelyi elektronikus postacímére.
Vírusként terjedt az USL kampányüzenete
A vírusként terjedő felhívás szerzője a nacionalista nézeteiről híres Dinu C. Giurescu akadémikus, aki a választási kampány első napján „Az egészséges Romániáért" címmel kiáltványt fogalmazott meg (lásd keretes írásunkat). A kiáltvány szövegét a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) november 10-i, Prahova megyei kampányrendezvényén fel is olvasták. A felhívással azonosult Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke is, aki a rendezvényen szintén az RMDSZ parlamentből történő kirekesztésére szólította fel a román szavazókat.
A maszol.ro birtokában lévő adatok szerint az USL kampányrendezvényén felolvasott kiáltvány szövegét a pénzügyminisztérium, pontosabban az adóhivatal egyik tanácsosa kezdte terjeszteni e-mailen. Leveleit a munkahelyi címéről küldte át a pénzügyminisztérium több tucat alkalmazottja munkahelyi címére. Az e-mailt a pénzügyminisztérium makrogazdasági elemzések főosztályának tanácsosa, Adelina Gabriela Stefan átküldte Cornel Stefannak, aki a mezőgazdasági minisztérium vidékfejlesztési tanácsosa. A névazonosság arra utal, hogy a címzett a feladó férje lehet.
Cornel Stefan révén a kampányszöveg a mezőgazdasági minisztérium több száz alkalmazottjához eljutott, a minisztériumi tanácsos ugyanis a Giurescu-kiáltványt körlevél formájában küldte el munkahelyi címéről a beosztottjainak a personal.cdrj@madr.ro és a coordonatori.cdrj@madr.ro címekre. Ezt a levelet megyénként legkevesebb öt ember, a mezőgazdasági igazgatóságok regionális fejlesztési főosztályának alkalmazottai kapták meg.
Márton Árpád: többrendbeli törvénysértés történt
Márton Árpád jogász-képviselő szerint a kampányszöveget terjesztő minisztériumi alkalmazottak nemcsak a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt és a választási törvényt szegték meg, némelyikük bűncselekményt is elkövetett.
A politikus emlékeztetett arra, hogy törvény szerint a köztisztviselőknek tilos a munkaidejükben kampányolniuk, a közintézményekben tilos a kampányolás, illetve tilos felhasználni a közintézmények infrastruktúráját kampánycélokra. „Ha pedig egy magas beosztású minisztériumi hivatalnok a beosztottjainak körlevelekbe küldözget kampányszövegeket, az akár hivatali hatalommal való visszaélésnek is minősülhet. Ez pedig bűncselekmény" – szögezte le a maszol.ro-nak Márton Árpád.
A képviselő szerint Dinu G. Giurescu történész „nacionalista, uszító" nézeteiről híres. Úgy vélekedett: az USL kampányrendezvényén felolvasott kiáltványa akár a nacionalista uszítás fogalmát is kimerítheti. „Giurescut a diszkriminációellenes tanácsnak már régen meg kellett volna büntetnie" – fogalmazott a politikus.
Adelina Stefan: én nem kampányoltam
A maszol.ro megkereste a Giurescu-kiáltványt terjesztő egyik pénzügyminisztériumi alkalmazottat, Adelina Stefant is. A tanácsostól azt szerettük volna megtudni, miért használta minisztériumi köztisztviselőként a munkahelyi elektronikus levelezését kampánycélokra.
„Én nem kampányoltam. Egyszerűen átküldtem egy újságcikket a munkahelyi kollégáknak a minisztérium belső levelezési hálózatán. És különben is, honnan tudja, hogy kiknek küldtem el ezt az e-mailt?" – kérdezett vissza a minisztériumi tanácsos.
A beosztottjainak körlevelet küldő mezőgazdasági minisztériumi tanácsost, Cornel Stefant egyelőre nem tudtuk elérni.
Dinu C. Giurescu okfejtése szerint az RMDSZ parlamenti jelenléte Románia területi épségét és a románok nemzeti identitását veszélyezteti. A történész professzor több érvet is felsorakoztat kijelentése alátámasztására. Elsőként a fejlesztési régiók újrarajzolásáról szóló RMDSZ-es törvénytervezetet említi, amellyel „a Bécsi Döntéskor meghúzott határvonal mentén vágnák ketté Erdélyt”. Ugyanilyen veszélyes szerinte Románia számára a kisebbségi törvény tervezete, amely a „kulturális autonómia álcája alatt a területi autonómiát célozza”. A történész szerint a románok nemzeti identitását gyengíti az oktatási törvény is, amely „a 92 százalékos többségi nemzet diákjainak kevesebb jogot biztosít, mint a 8 százalékos arányú kisebbségi diákoknak”. Giurescu emlékeztet arra, hogy „manapság Székelyföldön Románia nemzeti szimbólumait vígan meg lehet szentségteleníteni”, és a Székelyföldön tevékenykedő román kulturális szervezetek egyetlen lejt sem kapnak a román államtól. „Mintha 1940-ben, Románia határai összeomlásának évében lennénk. (Ezeken a választásokon) Románia területi épsége, a román nemzeti érzés sérthetetlensége, az ország védelme a tét” – zárul Dinu G. Giurescu kiáltványa. {loadposition szeben}
Cs. P. T.
maszol.ro
2012. november 13.
OGY - nemzeti összetartozás bizottság - Répás: megszilárdult a csángó oktatási program - Megszilárdult a csángó oktatási program, úrrá lettek a korábbi problémákon és rendben vannak a gazdasági elszámolások is - mondta Répás Zsuzsanna az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden. A nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: a korábbi 22 helyszín helyett 26 helyszínen zajlik a magyar nyelvű oktatás, tavaly 1560 gyermek után igényeltek oktatási-nevelési támogatást.
Kitért arra, hogy a programban résztvevő tanárok számára megnyugtatóbb, kiszámíthatóbb fizetést és kiegészítő juttatást is tudnak biztosítani. Ma már vonzó anyagi szempontból is tanárnak, tanítónak állni Moldvában - fogalmazott Répás Zsuzsanna, aki elmondta azt is, hogy 96 millió forintból, összességében 36 százalékkal olcsóbban tudják működtetni a programot immár a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének bevonásával.
Reményét fejezte ki, hogy továbbra is számíthatnak a magyarországi civil szervezetekre is a program támogatásában.
Burus Siklódi Botond elnök, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke kiemelte: a program szeptembertől 200 gyermekkel bővült, abban több mint negyven pedagógus vesz részt, a támogatások több mint kétharmadát teszik ki a személyi juttatások. Szólt arról is, hogy tárgyalásokat folytatnak a Pusztina Házért Alapítvánnyal az általuk működtetett oktatási program integrálásáról. Mint mondta, egy-egy oktatási helyszín támogatására egységes támogatást számítottak ki, ugyanakkor problémát jelent a csángómagyarok szövetsége tulajdonában lévő ingatlanok működtetése. Erről szeptember óta próbálnak megállapodni a program korábbi működtetőjével, most úgy tűnik, hogy néhány napon belül ez sikerrel járhat.
Kiemelte: szeretnék megerősíteni a programot és annak hitelét visszaszerezni, célként jelölte meg továbbá, hogy közelítsék az iskolához a jelenleg még nagyobb részt iskolán kívüli tevékenységeket. Ennek érdekében tárgyalnak a Bákó megyei tanfelügyelőséggel - jelezte.
Potápi Árpád (Fidesz), a bizottság elnöke kiemelte, hogy most már átlátható és folyamatos elszámolás mellett működik a program. Hozzátette: a csángókérdés európai szintre emelkedett, és az elmúlt 12-13 évben óriásit mozdult ez az ügy, ahhoz képest, ahol 2000-ben volt.
Szili Katalin (független) alelnök a célok és vállalások között első helyre tette, hogy minél több csángó gyermek tanulja meg a magyar nyelvet.
Szávay István (Jobbik) felvetette, hogy valóban igazságos és helyes-e az a rendszer, amelyben helyszíntől, körülményektől és gyermekektől független bérezést állapítanak meg.
Burusi Siklódi Botond válaszában azt mondta: szeretnék ezt a rendszert kipróbálni, és a tapasztalatok alapján döntenek majd. Ugyanakkor semmiképpen nem a felelősség áthárításáról van szó - jegyezte meg. Adatai szerint a programban mintegy 2400 gyermek tanulja a magyar nyelvet.
A moldvai oktatási programot még az első Orbán-kormány indította el 2000-ben, és azt februárig kizárólagosan a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége bonyolította. Februártól vette át a program működtetését az RMPSZ, miután a csángómagyar szövetség gazdálkodásában komoly anomáliára bukkantak.
(MTI)
Kitért arra, hogy a programban résztvevő tanárok számára megnyugtatóbb, kiszámíthatóbb fizetést és kiegészítő juttatást is tudnak biztosítani. Ma már vonzó anyagi szempontból is tanárnak, tanítónak állni Moldvában - fogalmazott Répás Zsuzsanna, aki elmondta azt is, hogy 96 millió forintból, összességében 36 százalékkal olcsóbban tudják működtetni a programot immár a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének bevonásával.
Reményét fejezte ki, hogy továbbra is számíthatnak a magyarországi civil szervezetekre is a program támogatásában.
Burus Siklódi Botond elnök, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke kiemelte: a program szeptembertől 200 gyermekkel bővült, abban több mint negyven pedagógus vesz részt, a támogatások több mint kétharmadát teszik ki a személyi juttatások. Szólt arról is, hogy tárgyalásokat folytatnak a Pusztina Házért Alapítvánnyal az általuk működtetett oktatási program integrálásáról. Mint mondta, egy-egy oktatási helyszín támogatására egységes támogatást számítottak ki, ugyanakkor problémát jelent a csángómagyarok szövetsége tulajdonában lévő ingatlanok működtetése. Erről szeptember óta próbálnak megállapodni a program korábbi működtetőjével, most úgy tűnik, hogy néhány napon belül ez sikerrel járhat.
Kiemelte: szeretnék megerősíteni a programot és annak hitelét visszaszerezni, célként jelölte meg továbbá, hogy közelítsék az iskolához a jelenleg még nagyobb részt iskolán kívüli tevékenységeket. Ennek érdekében tárgyalnak a Bákó megyei tanfelügyelőséggel - jelezte.
Potápi Árpád (Fidesz), a bizottság elnöke kiemelte, hogy most már átlátható és folyamatos elszámolás mellett működik a program. Hozzátette: a csángókérdés európai szintre emelkedett, és az elmúlt 12-13 évben óriásit mozdult ez az ügy, ahhoz képest, ahol 2000-ben volt.
Szili Katalin (független) alelnök a célok és vállalások között első helyre tette, hogy minél több csángó gyermek tanulja meg a magyar nyelvet.
Szávay István (Jobbik) felvetette, hogy valóban igazságos és helyes-e az a rendszer, amelyben helyszíntől, körülményektől és gyermekektől független bérezést állapítanak meg.
Burusi Siklódi Botond válaszában azt mondta: szeretnék ezt a rendszert kipróbálni, és a tapasztalatok alapján döntenek majd. Ugyanakkor semmiképpen nem a felelősség áthárításáról van szó - jegyezte meg. Adatai szerint a programban mintegy 2400 gyermek tanulja a magyar nyelvet.
A moldvai oktatási programot még az első Orbán-kormány indította el 2000-ben, és azt februárig kizárólagosan a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége bonyolította. Februártól vette át a program működtetését az RMPSZ, miután a csángómagyar szövetség gazdálkodásában komoly anomáliára bukkantak.
(MTI)
2012. november 14.
Szolidaritási adó bevezetését javasolja az RMDSZ
Szolidaritási adó ideiglenes bevezetését javasolja pénzügyi és adóügyi programjában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – jelentette ki szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Kelemen Hunor úgy vélte, a szolidaritási adót a magas jövedelműekre kellene kiróni három év időtartamra. Az RMDSZ a parlamentre bízná az adó mértékének, illetve annak a jövedelemhatárnak a megállapítását, amely fölött alkalmaznák az új adónemet.
Az RMDSZ úgy véli, Romániának meg kell őriznie a 16 százalékos egységes adókulcsot, hisz ez biztosíthatja versenyképességét a befektetéseknél. Az RMDSZ emellett 24-ről 19 százalékra csökkentené az általános forgalmi adó (áfa) kulcsát, a társadalombiztosítási járulékokat pedig a jelenlegi 44,5 százalékról első lépésben hat százalékkal, majd egy második ütemben további négy százalékkal csökkentené.
Az adó- és járulékcsökkentések fedezetét az RMDSZ az adók begyűjtési arányának javításával, a gazdaság kifehérítésével, az adófizetők számának növelésével teremtené meg.
Kelemen Hunor elmondta, az RMDSZ gazdaságpolitikájának a középpontjában a munkahelyteremtés és a szociális rendszer működtetése áll. Hozzátette: Romániának 2013-ban mintegy hétmilliárd euró hitelt kell visszafizetnie, ennek a költségvetésre nehezedő nyomását csakis munkahelyteremtéssel lehet kivédeni.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ gazdasági tanácsának koordinátora reálisnak tartotta a gazdaság kifehérítéséből származó adó- és járulékbevételek növelését. Hozzátette, Romániában jelenleg csak a társadalombiztosítási járulék mintegy húsz százalékát, illetve az áfa 56 százalékát sikerül begyűjteni.
MTI
Erdély.ma
Szolidaritási adó ideiglenes bevezetését javasolja pénzügyi és adóügyi programjában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – jelentette ki szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Kelemen Hunor úgy vélte, a szolidaritási adót a magas jövedelműekre kellene kiróni három év időtartamra. Az RMDSZ a parlamentre bízná az adó mértékének, illetve annak a jövedelemhatárnak a megállapítását, amely fölött alkalmaznák az új adónemet.
Az RMDSZ úgy véli, Romániának meg kell őriznie a 16 százalékos egységes adókulcsot, hisz ez biztosíthatja versenyképességét a befektetéseknél. Az RMDSZ emellett 24-ről 19 százalékra csökkentené az általános forgalmi adó (áfa) kulcsát, a társadalombiztosítási járulékokat pedig a jelenlegi 44,5 százalékról első lépésben hat százalékkal, majd egy második ütemben további négy százalékkal csökkentené.
Az adó- és járulékcsökkentések fedezetét az RMDSZ az adók begyűjtési arányának javításával, a gazdaság kifehérítésével, az adófizetők számának növelésével teremtené meg.
Kelemen Hunor elmondta, az RMDSZ gazdaságpolitikájának a középpontjában a munkahelyteremtés és a szociális rendszer működtetése áll. Hozzátette: Romániának 2013-ban mintegy hétmilliárd euró hitelt kell visszafizetnie, ennek a költségvetésre nehezedő nyomását csakis munkahelyteremtéssel lehet kivédeni.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ gazdasági tanácsának koordinátora reálisnak tartotta a gazdaság kifehérítéséből származó adó- és járulékbevételek növelését. Hozzátette, Romániában jelenleg csak a társadalombiztosítási járulék mintegy húsz százalékát, illetve az áfa 56 százalékát sikerül begyűjteni.
MTI
Erdély.ma
2012. november 14.
Az RMDSZ feljelentette a közhivatalokban magyarok ellen kampányolókat
Az RMDSZ főtitkára, Kovács Péter elmondta: a történész „Az egészséges Romániáért" címmel kiáltványt fogalmazott meg, amelyből két rövid részletet idézett: „magas román részvétel mellett az RMDSZ nem jut be a parlamentbe” illetve „leckéztessük meg a magyarokat”.
A kiáltványt különböző kampányrendezvényeken olvassák fel, sőt, már néhány közintézményben – így Háromszéken is – elkezdték terjeszteni, a mezőgazdasági és pénzügyminisztériumban a közalkalmazottak küldik szét a kiáltványt e-mailen keresztül.
„Az eljárás törvényellenes, hiszen a közalkalmazottak jogállására vonatkozó törvény világosan kimondja: a közalkalmazottaknak tilos politikai meggyőződésüknek és hovatartozásuknak hangot adni munkájuk végzése közben, de etikátlan is. Az RMDSZ nyilvánosan is azt kéri a két minisztériumtól, vizsgálja ki az ügyet, és intézkedjen a kiáltvány terjesztői ellen.
Az RMDSZ szívesen segít a két közintézménynek e-mail-címekkel, levelezőlistákkal vagy egyéb bizonyítékokkal, mondta Kovács Péter, aki írásban is letette kérését a mezőgazdasági és a pénzügyminisztériumhoz. Ugyanakkor arra kérjük a román és a magyar értelmiséget, foglaljon állást az ügyben, mert úgy véljük, senkinek nem érdeke a nacionalista retorika 2012-ben, Romániában, az Európai Unió tagállamában” – közölte Kovács Péter.
Sláger Rádió
Erdély.ma
Az RMDSZ főtitkára, Kovács Péter elmondta: a történész „Az egészséges Romániáért" címmel kiáltványt fogalmazott meg, amelyből két rövid részletet idézett: „magas román részvétel mellett az RMDSZ nem jut be a parlamentbe” illetve „leckéztessük meg a magyarokat”.
A kiáltványt különböző kampányrendezvényeken olvassák fel, sőt, már néhány közintézményben – így Háromszéken is – elkezdték terjeszteni, a mezőgazdasági és pénzügyminisztériumban a közalkalmazottak küldik szét a kiáltványt e-mailen keresztül.
„Az eljárás törvényellenes, hiszen a közalkalmazottak jogállására vonatkozó törvény világosan kimondja: a közalkalmazottaknak tilos politikai meggyőződésüknek és hovatartozásuknak hangot adni munkájuk végzése közben, de etikátlan is. Az RMDSZ nyilvánosan is azt kéri a két minisztériumtól, vizsgálja ki az ügyet, és intézkedjen a kiáltvány terjesztői ellen.
Az RMDSZ szívesen segít a két közintézménynek e-mail-címekkel, levelezőlistákkal vagy egyéb bizonyítékokkal, mondta Kovács Péter, aki írásban is letette kérését a mezőgazdasági és a pénzügyminisztériumhoz. Ugyanakkor arra kérjük a román és a magyar értelmiséget, foglaljon állást az ügyben, mert úgy véljük, senkinek nem érdeke a nacionalista retorika 2012-ben, Romániában, az Európai Unió tagállamában” – közölte Kovács Péter.
Sláger Rádió
Erdély.ma
2012. november 14.
Egykori kulákok kártérítése
A Székely Hírmondóban többször is lehetett olvasni arról, hogy Kátai Zsuzsanna tanárnő tájékoztatókat tart a kuláktörvény alapján pótlékra jogosult személyeknek, akiket arra biztat, hogy harcolják ki jussukat.
– Tanárként miért foglalkozik jogi tanácsadással?
– 2009-ben a törvényszéken én képviseltem családomat a kuláküldöztetések miatt igényelhető kártérítési kérelemmel. Az illetékes hivatalok mintha a bolondját akarnák járatni ezekkel a sokat szenvedett emberekkel: az ügyintézést májusban kezdtem el, és csak következő évben kaptuk kézhez a döntést. Ez idő alatt több ügyvéddel tanácskoztam, minden információt beszereztem, mígnem rájöttem, hogy másokon is kell segítenem. Visszautasítás esetén sem kell feladni, perre kell menni.
– Milyen jogok járnak az egykori meghurcoltaknak?
– Az 1990/118-as, 2009. szeptember 23-án újraközölt törvény szerint a kérés benyújtásának időpontjától számítva minden üldöztetésben eltöltött évért havonta 100 vagy 200 lejt kap minden érintett, tehát az akkor még kiskorú gyermek is, aki egy háztartásban szenvedte végig a szülőkkel a kulákosítás borzalmait.
– Mi a helyzet a 2009/221-es törvénnyel, amely a kártérítést is előírja?
– 2009. június 11-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 221-es törvény, amely a politikai elítéltekről rendelkezik, és amely kártérítést szab meg ezek számára. Később az Alkotmánybíróság éppen a kártérítésre vonatkozó paragrafust alkotmányellenesnek minősítette, szerintem törvénytelenül. Ezért több ilyen ügy került már az Emberi Jogok Európai Bizottsága elé.
– A pénzbeli juttatáson kívül még milyen jogok maradtak életben?
– Az 1990/118-as törvény alapján a kedvezményezettek jogosultak ingyen gyógyszerre és orvosi ellátásra, teljes adókedvezményre a helyi adók és illetékek terén (amelyről különben az önkormányzatok nem akarnak hallani, de ezt is el lehet érni kitartással). Ugyanakkor ingyenes telefonbérlet is megilleti őket, függetlenül a szolgáltatótól, 7 euróig, ingyen temetkezési hely, évente 12 utazási jegy két kísérővel, üdülési jegy egy évben egyszer, és mentesülnek a tévé- és rádióilleték fizetése alól is. A túlélő házastárs örökli e jogokat.
– Hogyan zajlik az ügyintézés?
– Össze kell gyűjteni minden bizonyító iratot, és igazolást kérni a megyei levéltártól, az illető polgármesteri hivataltól és a CNSAS-tól a kuláklistán való szereplésre és a kényszerlakhelyre vonatkozóan. Ez utóbbitól nem kell várni a választ, mert lehet, hogy csak a per folyamán érkezik meg, hanem két tanú közjegyző előtt tett vallomásával kiegészítve minden iratot be kell nyújtani minél hamarabb a Kovászna megyei munkaügy székhelyén a 1990/118-as törvény alapján működő bizottsághoz. Ez a bizottság sok iratcsomót visszadob, de több olyan esetet ismerek, hogy miután az áldozat perelt, megnyerte a kártérítést. Hosszas procedúrára kell felkészülni, de érdemes kitartani, mert az örökösöket is megilletik ezek a pénzösszegek.
Jancsó Katalin
Székely Hírmondó
Erdély.ma
A Székely Hírmondóban többször is lehetett olvasni arról, hogy Kátai Zsuzsanna tanárnő tájékoztatókat tart a kuláktörvény alapján pótlékra jogosult személyeknek, akiket arra biztat, hogy harcolják ki jussukat.
– Tanárként miért foglalkozik jogi tanácsadással?
– 2009-ben a törvényszéken én képviseltem családomat a kuláküldöztetések miatt igényelhető kártérítési kérelemmel. Az illetékes hivatalok mintha a bolondját akarnák járatni ezekkel a sokat szenvedett emberekkel: az ügyintézést májusban kezdtem el, és csak következő évben kaptuk kézhez a döntést. Ez idő alatt több ügyvéddel tanácskoztam, minden információt beszereztem, mígnem rájöttem, hogy másokon is kell segítenem. Visszautasítás esetén sem kell feladni, perre kell menni.
– Milyen jogok járnak az egykori meghurcoltaknak?
– Az 1990/118-as, 2009. szeptember 23-án újraközölt törvény szerint a kérés benyújtásának időpontjától számítva minden üldöztetésben eltöltött évért havonta 100 vagy 200 lejt kap minden érintett, tehát az akkor még kiskorú gyermek is, aki egy háztartásban szenvedte végig a szülőkkel a kulákosítás borzalmait.
– Mi a helyzet a 2009/221-es törvénnyel, amely a kártérítést is előírja?
– 2009. június 11-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 221-es törvény, amely a politikai elítéltekről rendelkezik, és amely kártérítést szab meg ezek számára. Később az Alkotmánybíróság éppen a kártérítésre vonatkozó paragrafust alkotmányellenesnek minősítette, szerintem törvénytelenül. Ezért több ilyen ügy került már az Emberi Jogok Európai Bizottsága elé.
– A pénzbeli juttatáson kívül még milyen jogok maradtak életben?
– Az 1990/118-as törvény alapján a kedvezményezettek jogosultak ingyen gyógyszerre és orvosi ellátásra, teljes adókedvezményre a helyi adók és illetékek terén (amelyről különben az önkormányzatok nem akarnak hallani, de ezt is el lehet érni kitartással). Ugyanakkor ingyenes telefonbérlet is megilleti őket, függetlenül a szolgáltatótól, 7 euróig, ingyen temetkezési hely, évente 12 utazási jegy két kísérővel, üdülési jegy egy évben egyszer, és mentesülnek a tévé- és rádióilleték fizetése alól is. A túlélő házastárs örökli e jogokat.
– Hogyan zajlik az ügyintézés?
– Össze kell gyűjteni minden bizonyító iratot, és igazolást kérni a megyei levéltártól, az illető polgármesteri hivataltól és a CNSAS-tól a kuláklistán való szereplésre és a kényszerlakhelyre vonatkozóan. Ez utóbbitól nem kell várni a választ, mert lehet, hogy csak a per folyamán érkezik meg, hanem két tanú közjegyző előtt tett vallomásával kiegészítve minden iratot be kell nyújtani minél hamarabb a Kovászna megyei munkaügy székhelyén a 1990/118-as törvény alapján működő bizottsághoz. Ez a bizottság sok iratcsomót visszadob, de több olyan esetet ismerek, hogy miután az áldozat perelt, megnyerte a kártérítést. Hosszas procedúrára kell felkészülni, de érdemes kitartani, mert az örökösöket is megilletik ezek a pénzösszegek.
Jancsó Katalin
Székely Hírmondó
Erdély.ma
2012. november 14.
Bemutatkoztak a néppárt Kolozs megyei jelöltjei
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári parlamenti képviselőjelöltjeivel sorra került hétfői találkozó után tegnap a Kolozs megyei vidéki választókerületekben induló két néppárti szenátor- és három képviselőjelölt mutatkozott be. Kolozs megye legidősebb jelöltjének számít Bitay Levente László nyugdíjas bányamérnök (aki korábban RMDSZ-es parlamenti képviselő, majd megyei tanácsosi tisztséget töltött be). Bitay elmondta: keresztény-demokrata világnézete egyezik a néppártéval. Fő célkitűzésként megfogalmazta: szenátorként azon fáradozik majd, hogy minden megye egyformán járuljon hozzá a központi költségvetéshez, és ne fordulhasson többé elő az, hogy Erdély kevesebbet kap a visszaosztásból, mint a többi megye. Filep Sándor vállalkozó, képviselőjelölt célja a vidéken élők életének javítása a falusi turizmus fejlesztése által. A legfiatalabb jelöltként bemutatott Moldvai Ákos közgazdász-politológus szerint sem az RMDSZ, sem a román pártok nem képviselik kellőképpen a romániai magyarság érdekeit, ennek a közösségnek, Erdély jövőjének közös építkezésére vállalkozik jelöltkollégáival együtt. Szász Péter szenátorjelölt az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyét prioritásként kezeli majd, ha mandátumhoz jut. Szőcs Sándor Attila ügyvéd, képviselőjelölt a vidéki közösségeket kívánja segíteni. Munkája során gyakran szembesült a birtokívek nehézkes odaítélésével. Azt vallja: az alapvető emberi jogok, így például a tulajdonjog tiszteletben tartása gazdasági fejlődéshez vezet. Szőcs véleménye szerint több törvényt – köztük az adótörvényeket is – módosítani kell, parlamenti képviselőként ezt szorgalmazná.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári parlamenti képviselőjelöltjeivel sorra került hétfői találkozó után tegnap a Kolozs megyei vidéki választókerületekben induló két néppárti szenátor- és három képviselőjelölt mutatkozott be. Kolozs megye legidősebb jelöltjének számít Bitay Levente László nyugdíjas bányamérnök (aki korábban RMDSZ-es parlamenti képviselő, majd megyei tanácsosi tisztséget töltött be). Bitay elmondta: keresztény-demokrata világnézete egyezik a néppártéval. Fő célkitűzésként megfogalmazta: szenátorként azon fáradozik majd, hogy minden megye egyformán járuljon hozzá a központi költségvetéshez, és ne fordulhasson többé elő az, hogy Erdély kevesebbet kap a visszaosztásból, mint a többi megye. Filep Sándor vállalkozó, képviselőjelölt célja a vidéken élők életének javítása a falusi turizmus fejlesztése által. A legfiatalabb jelöltként bemutatott Moldvai Ákos közgazdász-politológus szerint sem az RMDSZ, sem a román pártok nem képviselik kellőképpen a romániai magyarság érdekeit, ennek a közösségnek, Erdély jövőjének közös építkezésére vállalkozik jelöltkollégáival együtt. Szász Péter szenátorjelölt az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyét prioritásként kezeli majd, ha mandátumhoz jut. Szőcs Sándor Attila ügyvéd, képviselőjelölt a vidéki közösségeket kívánja segíteni. Munkája során gyakran szembesült a birtokívek nehézkes odaítélésével. Azt vallja: az alapvető emberi jogok, így például a tulajdonjog tiszteletben tartása gazdasági fejlődéshez vezet. Szőcs véleménye szerint több törvényt – köztük az adótörvényeket is – módosítani kell, parlamenti képviselőként ezt szorgalmazná.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2012. november 14.
Vasárnap: Magnificat a Kárpátokban
Csíkszeredai előadás az operában
A csíkszeredai Léda Kulturális Egyesület által létrehozott Magnificat a Kárpátokban című előadást láthatják az érdeklődők november 18-án, vasárnap délelőtt fél 12 órától a Kolozsvári Magyar Operában. „Közel hatvan fiatal szerepel a produkcióban, akik nagy izgalommal várják, hogy ebben az intézményben fellépjenek. Reméljük, hogy a nézőknek is felejthetetlen élményt tudunk nyújtani” – nyilatkozta Svella Adél táncművész, az előadás rendezője.
Hozzáfűzte: „az előadás a teremtéstörténettel kezdődik, amely idillikus környezetben, a Kárpátokban játszódik. Innen csábítja el Lucifer saját birodalmába Ádámot és Évát: amikor észreveszik, hogy Lucifer becsapta őket, megpróbálnak visszatalálni régi életükhöz. Saját erejükből ezt nem tudják megtenni, ezért szükség van égi segítségre, és ebben a nehéz helyzetben jelenik meg Mária, aki megmutatja nekik az utat.” Az előadásban fellépnek Görbe Gyopár, Bilibók Attila, Kiss László színművészek, Svella Adél, továbbá a Léda Tánctanoda balettosztálya, a csobotfalvi hagyományőrző néptánccsoport és a csíkcsomortáni Magyarok Nagyasszonya néptánccsoport. Közreműködik Mag István és Theil Emília, valamint a Phoenix Sport Club Taekwondo csoportja, Simó Mihály vezetésével. A koreográfiát László Csaba és Svella Adél állította össze. A rendező munkatársai: Görbe Kinga és Lakatos Imre.
Művészeti titkárság
Szabadság (Kolozsvár)
Csíkszeredai előadás az operában
A csíkszeredai Léda Kulturális Egyesület által létrehozott Magnificat a Kárpátokban című előadást láthatják az érdeklődők november 18-án, vasárnap délelőtt fél 12 órától a Kolozsvári Magyar Operában. „Közel hatvan fiatal szerepel a produkcióban, akik nagy izgalommal várják, hogy ebben az intézményben fellépjenek. Reméljük, hogy a nézőknek is felejthetetlen élményt tudunk nyújtani” – nyilatkozta Svella Adél táncművész, az előadás rendezője.
Hozzáfűzte: „az előadás a teremtéstörténettel kezdődik, amely idillikus környezetben, a Kárpátokban játszódik. Innen csábítja el Lucifer saját birodalmába Ádámot és Évát: amikor észreveszik, hogy Lucifer becsapta őket, megpróbálnak visszatalálni régi életükhöz. Saját erejükből ezt nem tudják megtenni, ezért szükség van égi segítségre, és ebben a nehéz helyzetben jelenik meg Mária, aki megmutatja nekik az utat.” Az előadásban fellépnek Görbe Gyopár, Bilibók Attila, Kiss László színművészek, Svella Adél, továbbá a Léda Tánctanoda balettosztálya, a csobotfalvi hagyományőrző néptánccsoport és a csíkcsomortáni Magyarok Nagyasszonya néptánccsoport. Közreműködik Mag István és Theil Emília, valamint a Phoenix Sport Club Taekwondo csoportja, Simó Mihály vezetésével. A koreográfiát László Csaba és Svella Adél állította össze. A rendező munkatársai: Görbe Kinga és Lakatos Imre.
Művészeti titkárság
Szabadság (Kolozsvár)
2012. november 14.
Új erdélyi színházi lap
A nagyváradi Interetnikai Színházi Fesztivál keretében mutatták be tegnap a Játéktér című új erdélyi színházi folyóiratot.
A lap egyrészt krónikása, másrészt közreműködője kíván lenni a romániai magyar színházi életnek, de emellett a világ főbb színházi eseményeiről is igyekszik beszámolni. A folyóiratban magyar és román alkotók, szakemberek, kritikusok, írók publikálnak a közönség számára is érthető nyelven. Úgy tervezik, hogy a tartalom mintegy kétharmad része szól majd a színházkedvelő olvasónak, egyharmadában viszont a szakma számára szeretnének hasznos olvasnivalót nyújtani, mondta Sebestyén Rita színházesztéta, író, a folyóirat főszerkesztője az MTI-nek.
Az első szám A5-ös formátumban jelent meg több mint száz oldalon, fekete/fehér nyomtatásban. A nyomtatott változat mellett a jatekter.ro honlapon és a Facebookon is részben azonos, részben eltérő tartalmakat kínálnak a színház iránt érdeklődő olvasóknak.
Szabadság (Kolozsvár)
A nagyváradi Interetnikai Színházi Fesztivál keretében mutatták be tegnap a Játéktér című új erdélyi színházi folyóiratot.
A lap egyrészt krónikása, másrészt közreműködője kíván lenni a romániai magyar színházi életnek, de emellett a világ főbb színházi eseményeiről is igyekszik beszámolni. A folyóiratban magyar és román alkotók, szakemberek, kritikusok, írók publikálnak a közönség számára is érthető nyelven. Úgy tervezik, hogy a tartalom mintegy kétharmad része szól majd a színházkedvelő olvasónak, egyharmadában viszont a szakma számára szeretnének hasznos olvasnivalót nyújtani, mondta Sebestyén Rita színházesztéta, író, a folyóirat főszerkesztője az MTI-nek.
Az első szám A5-ös formátumban jelent meg több mint száz oldalon, fekete/fehér nyomtatásban. A nyomtatott változat mellett a jatekter.ro honlapon és a Facebookon is részben azonos, részben eltérő tartalmakat kínálnak a színház iránt érdeklődő olvasóknak.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. november 14.
„A választók passzivitása a legkeményebb ellenfél” – interjú Portik Vilmossal, az EMNP marosvásárhelyi jelöltjével
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje, Portik Vilmos a hetedik alsóházi mandátumára pályázó Kerekes Károllyal (RMDSZ) méretkezik meg a marosvásárhelyi képviselői választókerületben. Portik Vilmos arról beszélt a Krónikának, az RMDSZ-ből és a politikusokból kiábrándult marosvásárhelyieket próbálja megszólítani a kampány során.
– Óhatatlanul felvetődik a kérdés: pártelnökként miért éppen annak az RMDSZ-es jelöltnek a körzetében indul, akit a Maros megyei magyarság huszonkét esztendő után is emberarcú politikusnak tart?
– Nem aszerint választottam körzetet, hogy kivel menjek szembe, és kivel nem. Én a kövesdombi lakónegyedben töltöttem a gyermekkoromat, ott nőttem fel, ott tanultam, a mai napig ott élek. Ez az én kerületem, az itteni embereket szeretném képviselni. Tudatában vagyok annak, hogy Kerekes Károly nagyon sokak számára elfogadható parlamenti képviselő, de úgy érzem, ha valaki dinamizmust, erőnlétet akar hozni a politikába, annak fiatalabbnak kell lennie. Én nem akarom a Kerekes Károly tevékenységével elégedett személyek szavazatait elvenni; a passzív fiatalokat, a politikától elfordult középkorúakat és időseket akarom megszólítani. Ugyanakkor a kampányom során fel szeretném oldani azt a félelmet, amiben az RMDSZ tartja az erdélyi magyar választópolgárokat, akiket négyévente azzal riogat, ha nem járulnak az urnákhoz, és nem ütik a pecsétet a tulipánra, érdekképviselet nélkül maradnak.
– Maros megyében valamilyen szinten megvalósult a jobboldali összefogás, legalábbis erre hagy következtetni néhány polgárpárti vezető jelenléte a néppárt listáin. Előny ez, vagy hátrány az önök számára?
– Örülök, hogy a listáinkra felkerült MPP-sek felismerték ezt az egyszerű politikai logikát, és az összefogás mellett döntöttek. Ugyanakkor tudom, ők is tisztában vannak azzal, hogy pártjuk erodálása felgyorsult, és lejtmenetben van. Ez viszont nem azt jelenti, hogy az alakulatért eddig sokat dolgozó embereket ugyanúgy kell megítélni, mint magát a pártot.
– Az MPP csúcsvezetősége azonban nem örül ennek az összeborulásnak, és nem is támogatja ezt. Ennek tudatában számít a polgári szavazótábor voksaira?
– Éppen ez lenne az MPP-sekkel megkötött, afféle félegyesség célja. Az azonos gondolkodású polgároknak szeretnénk választási alternatívát kínálni.
– Adott pillanatban még úgy tűnt, az EMNP a függetlenként induló Csegzi Sándort támogatja, majd még az ő ellehetetlenítése előtt az 1-es körzetben is versenybe szállt a néppárt. Miért gondolták meg magukat?
– Én sem a néppárt megyei elnökeként, sem magánemberként a helyhatósági választások óta nem tárgyaltam Csegzi Sándorral. Sőt még csak félreértésre okot adó megjegyzéseim sem voltak. Lehet, hogy mással folytatott formális beszélgetéseket, de ez az állítólagos támogatás sem a Maros megyei, sem a marosvásárhelyi szervezet berkeiben nem merült fel.
– Ki vagy mi a legkeményebb ellenfele? – Egyértelműen a választópolgárok passzivitása. Nem is csoda, hisz az embereknek elegük van a politikusokból. Mondhatnám, hogy ebben egyeseknek huszonkét év kemény munkája van, de szomorúan kell tapasztalnom, hogy a lakosság hozzánk is ugyanazokkal az előítéletekkel közelít, mint azokhoz, akik két évtizeden keresztül jobbára csak ígérgettek. A be nem tartott ígéretekkel csak úgy tudjuk felvenni a harcot, ha nem licitáljuk túl azokat. Egyetlen járható utat látok: mindig is az igazat mondani. Lehet, hogy ennek a gyümölcse beérik december 9-én, de az is lehet, hogy később. De mindenképpen az előítéletek felszámolásához és a bizalmatlanság oldásához vezet.
– Hát akkor egy őszinte, igaz választ kérnék: hisz a bejutásában?
– Hinnem kell, és hiszek abban, hogy el tudunk jutni azokhoz, akik már jó ideje el sem járnak szavazni. Hiszek abban, hogy Marosvásárhely is hozzá tud járulni az általunk hangoztatott 6:3-as alternatív küszöb eléréséhez, ami két magyar párt bejutásához vezetne.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje, Portik Vilmos a hetedik alsóházi mandátumára pályázó Kerekes Károllyal (RMDSZ) méretkezik meg a marosvásárhelyi képviselői választókerületben. Portik Vilmos arról beszélt a Krónikának, az RMDSZ-ből és a politikusokból kiábrándult marosvásárhelyieket próbálja megszólítani a kampány során.
– Óhatatlanul felvetődik a kérdés: pártelnökként miért éppen annak az RMDSZ-es jelöltnek a körzetében indul, akit a Maros megyei magyarság huszonkét esztendő után is emberarcú politikusnak tart?
– Nem aszerint választottam körzetet, hogy kivel menjek szembe, és kivel nem. Én a kövesdombi lakónegyedben töltöttem a gyermekkoromat, ott nőttem fel, ott tanultam, a mai napig ott élek. Ez az én kerületem, az itteni embereket szeretném képviselni. Tudatában vagyok annak, hogy Kerekes Károly nagyon sokak számára elfogadható parlamenti képviselő, de úgy érzem, ha valaki dinamizmust, erőnlétet akar hozni a politikába, annak fiatalabbnak kell lennie. Én nem akarom a Kerekes Károly tevékenységével elégedett személyek szavazatait elvenni; a passzív fiatalokat, a politikától elfordult középkorúakat és időseket akarom megszólítani. Ugyanakkor a kampányom során fel szeretném oldani azt a félelmet, amiben az RMDSZ tartja az erdélyi magyar választópolgárokat, akiket négyévente azzal riogat, ha nem járulnak az urnákhoz, és nem ütik a pecsétet a tulipánra, érdekképviselet nélkül maradnak.
– Maros megyében valamilyen szinten megvalósult a jobboldali összefogás, legalábbis erre hagy következtetni néhány polgárpárti vezető jelenléte a néppárt listáin. Előny ez, vagy hátrány az önök számára?
– Örülök, hogy a listáinkra felkerült MPP-sek felismerték ezt az egyszerű politikai logikát, és az összefogás mellett döntöttek. Ugyanakkor tudom, ők is tisztában vannak azzal, hogy pártjuk erodálása felgyorsult, és lejtmenetben van. Ez viszont nem azt jelenti, hogy az alakulatért eddig sokat dolgozó embereket ugyanúgy kell megítélni, mint magát a pártot.
– Az MPP csúcsvezetősége azonban nem örül ennek az összeborulásnak, és nem is támogatja ezt. Ennek tudatában számít a polgári szavazótábor voksaira?
– Éppen ez lenne az MPP-sekkel megkötött, afféle félegyesség célja. Az azonos gondolkodású polgároknak szeretnénk választási alternatívát kínálni.
– Adott pillanatban még úgy tűnt, az EMNP a függetlenként induló Csegzi Sándort támogatja, majd még az ő ellehetetlenítése előtt az 1-es körzetben is versenybe szállt a néppárt. Miért gondolták meg magukat?
– Én sem a néppárt megyei elnökeként, sem magánemberként a helyhatósági választások óta nem tárgyaltam Csegzi Sándorral. Sőt még csak félreértésre okot adó megjegyzéseim sem voltak. Lehet, hogy mással folytatott formális beszélgetéseket, de ez az állítólagos támogatás sem a Maros megyei, sem a marosvásárhelyi szervezet berkeiben nem merült fel.
– Ki vagy mi a legkeményebb ellenfele? – Egyértelműen a választópolgárok passzivitása. Nem is csoda, hisz az embereknek elegük van a politikusokból. Mondhatnám, hogy ebben egyeseknek huszonkét év kemény munkája van, de szomorúan kell tapasztalnom, hogy a lakosság hozzánk is ugyanazokkal az előítéletekkel közelít, mint azokhoz, akik két évtizeden keresztül jobbára csak ígérgettek. A be nem tartott ígéretekkel csak úgy tudjuk felvenni a harcot, ha nem licitáljuk túl azokat. Egyetlen járható utat látok: mindig is az igazat mondani. Lehet, hogy ennek a gyümölcse beérik december 9-én, de az is lehet, hogy később. De mindenképpen az előítéletek felszámolásához és a bizalmatlanság oldásához vezet.
– Hát akkor egy őszinte, igaz választ kérnék: hisz a bejutásában?
– Hinnem kell, és hiszek abban, hogy el tudunk jutni azokhoz, akik már jó ideje el sem járnak szavazni. Hiszek abban, hogy Marosvásárhely is hozzá tud járulni az általunk hangoztatott 6:3-as alternatív küszöb eléréséhez, ami két magyar párt bejutásához vezetne.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2012. november 14.
Jubileumi régészkonferencia
Őskor, ókor, népvándorláskor, középkor – négy szekcióban, nagyon gazdag és érdekes tematikában hangzottak el előadások pénteken és szombaton a jubileumi X. Erdélyi Magyar Régészkonferencián. A megnyitó és a munkálatok helyszíne a marosvásárhelyi várban levő régészeti és történeti múzeum, a régi sorozóközpont újonnan átadott felső szintje volt, amelynek átalakítása, felújítási munkálatai a jövő évben érnek véget. A konferencia szervezője az erdélyi magyar régészek Pósta Béla Egyesülete a házigazda Maros Megyei Múzeummal együtt, amely negyedik alkalommal vállalta ezt a szerepet.
A kétnapos tanácskozást Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke nyitotta meg, aki örömének adott hangot, hogy nő, terebélyesedik az erdélyi régésziskola, amelyet a magyarországi szakemberek is támogatnak, akik szép számban és tartalmas dolgozatokkal vettek részt a konferencián.
Azt a bizakodást visszük tovább, amellyel Pósta Béla 1899-ben elindította az erdélyi régészeti iskolát. A hosszú ideig Csipkerózsika-álmát alvó kezdeményezés nem szűnt meg, sikerült tovább fejleszteni a fiatal szakemberekkel megszaporodott egyesület keretei között – mondta dr. Bajusz István, a Pósta Béla Egyesület igazgatója, aki köszönetét fejezte ki az EMÉ-nek, hogy Kolozsvár központjában székhelyet biztosít a régészeknek, továbbá a Maros Megyei Múzeumnak, amely a 10. születésnaphoz méltó keretet teremtett a tanácskozásnak, amelyen több mint száz résztvevő volt jelen.
Maros megye "gyomra" sok izgalmas dokumentumot rejteget a múltról – hangzott el Lokodi Edit, a megyei tanács alelnökének üdvözlőbeszédében, aki azt kívánta a régészeknek, hogy továbbra is legyen pénz, támogatás, hogy kutathassanak, s a valós helyzetet feltárva ne kelljen a régészeti adatokat elferdíteni. Beszédében köszönetet mondott a múzeum igazgatójának, Soós Zoltánnak, hogy olyan szépen átalakult a régi épület, amely valamikor a város polgármesteri hivatalának is helyet adott.
Öröm volt a szervezést vállalni negyedik alkalommal is – hangsúlyozta Soós Zoltán, a Megyei Múzeum igazgatója, majd hozzátette, hogy a tanácskozás teret biztosít az Erdélyben dolgozó régészeknek, hogy kutatásaik eredményeit ismertessék. A diákoknak pedig arra, hogy megszeressék a választott szakmát, amely nem tartozik a jövedelmező mesterségek közé, de nagyon érdekes, izgalmas, és lélek kell ahhoz, hogy magas szinten lehessen művelni. Kérdésünkre Soós Zoltán hozzátette, hogy a tízfős marosvásárhelyi régészcsapat, amely romániai szinten a legnagyobb magyar régészközösség, nagyon sok kutatásban vesz részt, s örömmel mutatják be eredményeiket egy olyan rangos rendezvényen, ahol bel- és külföldi kutatók, oktatók és diákok együtt vesznek részt. Az erdélyi régésziskola egyre szorosabban zárkózik fel a magyarországi kutatókhoz, s hiánypótló eredményeik ismertetésére alkalmas fórum a tanácskozás. A szakmai tájékozódás mellett a diákoknak lehetőséget teremt, hogy munkahelyet keressenek, s pályázati lehetőségekről tájékozódjanak. Az idei konferencia sajátossága, hogy két napig tartott, ami egyrészt azt jelzi, hogy mennyiségben és minőségben olyan tudományos tőkét tud felmutatni, ami a korábbi egynapos rendezvényekhez képest igényeli ezt a terjedelmet, s reméljük, hogy jövőben már három napra lesz szükség – mondta Soós Zoltán, aki érdeklődésünkre elárulta, hogy a nagytermet díszítő gyönyörű barokk kandalló a nyárádszentbenedeki Toldalagi-kastélyból származik.
A nyitóünnepségen két könyvet mutattak be. Gindele Róbert és Istvánovits Eszter munkája a nyíregyházi és a szatmári múzeum történészeinek példamutató együttműködése révén született – hangzott el Kulcsár Valéria ismertetőjében.
A Berecki Sándor, Czajlik Zoltán és Soós Zoltán (szerk.) által jegyzett Erdélyi régészeti lelőhelyek és műemlékek légi felvételei című érdekes, szép háromnyelvű kötetet Pánczél Szilamér Péter ajánlotta a közönség figyelmébe. Az első plenáris előadást László Attila tartotta Hubert Schmidt és László Ferenc kapcsolatáról.
A középkorról szóló dolgozatok bemutatásával folytatódott a konferencia, majd szombaton az őskor, ókor, a népvándorlás kora és a középkor kutatása terén elért eredményeiket ismertették az erdélyi és a magyarországi résztvevők.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
Őskor, ókor, népvándorláskor, középkor – négy szekcióban, nagyon gazdag és érdekes tematikában hangzottak el előadások pénteken és szombaton a jubileumi X. Erdélyi Magyar Régészkonferencián. A megnyitó és a munkálatok helyszíne a marosvásárhelyi várban levő régészeti és történeti múzeum, a régi sorozóközpont újonnan átadott felső szintje volt, amelynek átalakítása, felújítási munkálatai a jövő évben érnek véget. A konferencia szervezője az erdélyi magyar régészek Pósta Béla Egyesülete a házigazda Maros Megyei Múzeummal együtt, amely negyedik alkalommal vállalta ezt a szerepet.
A kétnapos tanácskozást Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke nyitotta meg, aki örömének adott hangot, hogy nő, terebélyesedik az erdélyi régésziskola, amelyet a magyarországi szakemberek is támogatnak, akik szép számban és tartalmas dolgozatokkal vettek részt a konferencián.
Azt a bizakodást visszük tovább, amellyel Pósta Béla 1899-ben elindította az erdélyi régészeti iskolát. A hosszú ideig Csipkerózsika-álmát alvó kezdeményezés nem szűnt meg, sikerült tovább fejleszteni a fiatal szakemberekkel megszaporodott egyesület keretei között – mondta dr. Bajusz István, a Pósta Béla Egyesület igazgatója, aki köszönetét fejezte ki az EMÉ-nek, hogy Kolozsvár központjában székhelyet biztosít a régészeknek, továbbá a Maros Megyei Múzeumnak, amely a 10. születésnaphoz méltó keretet teremtett a tanácskozásnak, amelyen több mint száz résztvevő volt jelen.
Maros megye "gyomra" sok izgalmas dokumentumot rejteget a múltról – hangzott el Lokodi Edit, a megyei tanács alelnökének üdvözlőbeszédében, aki azt kívánta a régészeknek, hogy továbbra is legyen pénz, támogatás, hogy kutathassanak, s a valós helyzetet feltárva ne kelljen a régészeti adatokat elferdíteni. Beszédében köszönetet mondott a múzeum igazgatójának, Soós Zoltánnak, hogy olyan szépen átalakult a régi épület, amely valamikor a város polgármesteri hivatalának is helyet adott.
Öröm volt a szervezést vállalni negyedik alkalommal is – hangsúlyozta Soós Zoltán, a Megyei Múzeum igazgatója, majd hozzátette, hogy a tanácskozás teret biztosít az Erdélyben dolgozó régészeknek, hogy kutatásaik eredményeit ismertessék. A diákoknak pedig arra, hogy megszeressék a választott szakmát, amely nem tartozik a jövedelmező mesterségek közé, de nagyon érdekes, izgalmas, és lélek kell ahhoz, hogy magas szinten lehessen művelni. Kérdésünkre Soós Zoltán hozzátette, hogy a tízfős marosvásárhelyi régészcsapat, amely romániai szinten a legnagyobb magyar régészközösség, nagyon sok kutatásban vesz részt, s örömmel mutatják be eredményeiket egy olyan rangos rendezvényen, ahol bel- és külföldi kutatók, oktatók és diákok együtt vesznek részt. Az erdélyi régésziskola egyre szorosabban zárkózik fel a magyarországi kutatókhoz, s hiánypótló eredményeik ismertetésére alkalmas fórum a tanácskozás. A szakmai tájékozódás mellett a diákoknak lehetőséget teremt, hogy munkahelyet keressenek, s pályázati lehetőségekről tájékozódjanak. Az idei konferencia sajátossága, hogy két napig tartott, ami egyrészt azt jelzi, hogy mennyiségben és minőségben olyan tudományos tőkét tud felmutatni, ami a korábbi egynapos rendezvényekhez képest igényeli ezt a terjedelmet, s reméljük, hogy jövőben már három napra lesz szükség – mondta Soós Zoltán, aki érdeklődésünkre elárulta, hogy a nagytermet díszítő gyönyörű barokk kandalló a nyárádszentbenedeki Toldalagi-kastélyból származik.
A nyitóünnepségen két könyvet mutattak be. Gindele Róbert és Istvánovits Eszter munkája a nyíregyházi és a szatmári múzeum történészeinek példamutató együttműködése révén született – hangzott el Kulcsár Valéria ismertetőjében.
A Berecki Sándor, Czajlik Zoltán és Soós Zoltán (szerk.) által jegyzett Erdélyi régészeti lelőhelyek és műemlékek légi felvételei című érdekes, szép háromnyelvű kötetet Pánczél Szilamér Péter ajánlotta a közönség figyelmébe. Az első plenáris előadást László Attila tartotta Hubert Schmidt és László Ferenc kapcsolatáról.
A középkorról szóló dolgozatok bemutatásával folytatódott a konferencia, majd szombaton az őskor, ókor, a népvándorlás kora és a középkor kutatása terén elért eredményeiket ismertették az erdélyi és a magyarországi résztvevők.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
2012. november 14.
Ma kerül ki az első magyar utcanévtábla
Ma helyezi ki az első magyar utcanévtáblát a marosvásárhelyi Kossuth utcában az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Sorbán Attila Örs, az EMI országos elnöke. Mint ismeretes, a szervezet november hatodikától minden marosvásárhelyi lakosnak, aki úgy dönt, kihelyezné házának falára, ingyenesen a rendelkezésére bocsátja a magyar utcanévtáblát.
Az EMI elnöke hangsúlyozta, mindig is nagyon fontosnak tartották, hogy a kétnyelvűség Erdélyben érvényre jusson, ezért miután a vásárhelyi tanács nem szavazta meg a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó határozattervezetet, az EMI úgy döntött, kezébe veszi az ügyet, és bárkinek a kérésére ingyenesen elkészítik a régi magyar utcaneveket tartalmazó piros-fehér színű táblákat, és azt fel is szerelik az igénylő házára. Mint mondta, azért választották a piros-fehér színkombinációt, mivel a magyar nyelvterületen ezeket használták. Eddig Marosvásárhelyen 14-en jelezték, hogy igényt tartanak az ingyenes magyar nyelvű utcanévtáblára, az elsőt ma délben 14 órakor helyezik ki a Kossuth utca sarkánál (Rádió Gagával szemben) a Kossuth Lajos utca felirattal, utána pedig a Mihai Viteazul utcai Demokráciaközpontnak adományozzák a Klastrom utca felirattal ellátott táblát. Sorbán Attila Örs elmondta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal partnerséget kötöttek, így tegnaptól a demokráciaközpontokban is igényelhetők a magyar, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák.
Az EMI elnöke kifejtette, arra kérik a román hatóságokat, ne nevezzék át a magyar történelmi személyiségeket, mint ahogy az Kinizsi Pál esetében történt, a Kinizsi Pál utca román fordításban ugyanis Paul Chinezu lett, ami Kínai Pált jelent.
A Népújság kérdésére, hogy számoltak-e azzal, hogy a hatóságok esetleg bírságot rónak ki azokra a lakókra, akik engedély nélkül kihelyezik a táblát házuk homlokzatára, Sorbán Attila Örs úgy nyilatkozott, konzultáltak a jogtanácsosaikkal, akik azt állítják, a vonatkozó törvény kétesen fogalmaz, viszont ha a cégek kihelyezik a székhelyet jelző táblát, úgy remélhetőleg az utcanévtáblák sem szúrnak senkinek szemet. – A kulturális örökség részeként számon tartott épületekre bármiféle táblát ki akar valaki helyezni, mindenképpen engedély birtokában teheti meg, viszont ha valakinek a saját magánházáról van szó, akkor nem lehet gond – állítja az elnök.
(menyhárt)
Népújság (Marosvásárhely)
Ma helyezi ki az első magyar utcanévtáblát a marosvásárhelyi Kossuth utcában az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Sorbán Attila Örs, az EMI országos elnöke. Mint ismeretes, a szervezet november hatodikától minden marosvásárhelyi lakosnak, aki úgy dönt, kihelyezné házának falára, ingyenesen a rendelkezésére bocsátja a magyar utcanévtáblát.
Az EMI elnöke hangsúlyozta, mindig is nagyon fontosnak tartották, hogy a kétnyelvűség Erdélyben érvényre jusson, ezért miután a vásárhelyi tanács nem szavazta meg a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó határozattervezetet, az EMI úgy döntött, kezébe veszi az ügyet, és bárkinek a kérésére ingyenesen elkészítik a régi magyar utcaneveket tartalmazó piros-fehér színű táblákat, és azt fel is szerelik az igénylő házára. Mint mondta, azért választották a piros-fehér színkombinációt, mivel a magyar nyelvterületen ezeket használták. Eddig Marosvásárhelyen 14-en jelezték, hogy igényt tartanak az ingyenes magyar nyelvű utcanévtáblára, az elsőt ma délben 14 órakor helyezik ki a Kossuth utca sarkánál (Rádió Gagával szemben) a Kossuth Lajos utca felirattal, utána pedig a Mihai Viteazul utcai Demokráciaközpontnak adományozzák a Klastrom utca felirattal ellátott táblát. Sorbán Attila Örs elmondta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal partnerséget kötöttek, így tegnaptól a demokráciaközpontokban is igényelhetők a magyar, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák.
Az EMI elnöke kifejtette, arra kérik a román hatóságokat, ne nevezzék át a magyar történelmi személyiségeket, mint ahogy az Kinizsi Pál esetében történt, a Kinizsi Pál utca román fordításban ugyanis Paul Chinezu lett, ami Kínai Pált jelent.
A Népújság kérdésére, hogy számoltak-e azzal, hogy a hatóságok esetleg bírságot rónak ki azokra a lakókra, akik engedély nélkül kihelyezik a táblát házuk homlokzatára, Sorbán Attila Örs úgy nyilatkozott, konzultáltak a jogtanácsosaikkal, akik azt állítják, a vonatkozó törvény kétesen fogalmaz, viszont ha a cégek kihelyezik a székhelyet jelző táblát, úgy remélhetőleg az utcanévtáblák sem szúrnak senkinek szemet. – A kulturális örökség részeként számon tartott épületekre bármiféle táblát ki akar valaki helyezni, mindenképpen engedély birtokában teheti meg, viszont ha valakinek a saját magánházáról van szó, akkor nem lehet gond – állítja az elnök.
(menyhárt)
Népújság (Marosvásárhely)
2012. november 14.
Kultúra Hargita megyében 2020: szemléletváltásra van szükség a kulturális programok terén
A kulltúra az a szegmens, amelyben az önkormányzatok a legnagyobb szabadságot kapják, hogy megvalósíthassák elképzeléseiket, így Hargita megyében is a kulturális stratégia valósítható meg leginkább – jelentette ki Borboly Csaba kedden Csíkszeredában, a Kultúra Hargita megyében 2020 című konferencián. Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a kultúra fontos szerepet tölthet be a térség fejlesztésében, mert kulturális értékeink révén nemcsak az idegenforgalmat növelhetjük, az serkentő hatású lehet a gazdaságban is. Csak együttműködéssel, partnerséggel lehetünk ebben is sikeresek – hangsúlyozta a tanácselnök, aki szerint Székelyföld kulturális értékeire még jobban fel kell hívni a figyelmet, mert jelenleg nem használjuk ki eléggé a lehetőségeinket. „Hargita Megye Tanácsa nyolc kulturális tevékenységet folytató alintézménnyel rendelkezik, és arra törekszik, hogy minél kevesebbet költsön adminisztrációra és minél többet kulturális tevékenységre – tette hozzá Borboly, aki szerint ehhez a helyi döntéshozók nagyobb mértékű bevonása is szükséges. Farkas András, a PONT csoport vezetője előadásában az európai kulturális pályázati programokat vázolta. „A kultúrában óriási potenciál rejlik, ezt kellene kihasználni partnerséggel, nálunk viszont a partnerség kultúrája nagyrészt abban merül ki, hogy a felek együttműködési megállapodást írnak alá, és részt vesznek egymás rendezvényein, de az igazi partnerség az, amikor a felek rendszeresen együtt gondolkodnak, terveznek” - fogalmazott. Kulturális területen pályázni lehet akár ifjúsági rendezvényekkel is, és fontos szerepük lehet a helyi fejlesztési közösségeknek, Leader-csoportoknak – tette hozzá. Biró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja szerint sürgős szemléletváltásra van szükség a térség fejlesztése, így a kulturális programok terén is. „Hargita Megye Tanácsánál már tapasztalható ez a szemléletváltás, hiszen az utóbbi években számos olyan szerepet vállalt fel, amely nem lenne kötelessége, és ebben az a mentalitás van jelen, hogy ne várjunk központi kezdeményezésre, hanem lépjünk mi magunk, mert ezzel versenyelőnyhöz juthatunk” – magyarázta a dékán. A szakmai tanácskozás további részében a kultúra, menedzsment, közkapcsolatok, település és térségfejlesztés területén jártas szakértők vitatták meg a kultúra szerepét a megye jövőbeli fejlesztésében, melynek célcsoportjai a kulturális szervezetek képviselői, közintézményi vezetők, az iskolák, a civil szféra és a helyi önkormányzatok kulturális képviselői. A konferencia célja rávilágítani a kultúra szerepére a megye regionális fejlesztésében. A rendezvény egy kulturális képzéssorozat része, amelynek végeredménye egy megyei szintű kulturális portfólió és stratégia kidolgozása.
(hírszerk.)
Transindex.ro
A kulltúra az a szegmens, amelyben az önkormányzatok a legnagyobb szabadságot kapják, hogy megvalósíthassák elképzeléseiket, így Hargita megyében is a kulturális stratégia valósítható meg leginkább – jelentette ki Borboly Csaba kedden Csíkszeredában, a Kultúra Hargita megyében 2020 című konferencián. Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a kultúra fontos szerepet tölthet be a térség fejlesztésében, mert kulturális értékeink révén nemcsak az idegenforgalmat növelhetjük, az serkentő hatású lehet a gazdaságban is. Csak együttműködéssel, partnerséggel lehetünk ebben is sikeresek – hangsúlyozta a tanácselnök, aki szerint Székelyföld kulturális értékeire még jobban fel kell hívni a figyelmet, mert jelenleg nem használjuk ki eléggé a lehetőségeinket. „Hargita Megye Tanácsa nyolc kulturális tevékenységet folytató alintézménnyel rendelkezik, és arra törekszik, hogy minél kevesebbet költsön adminisztrációra és minél többet kulturális tevékenységre – tette hozzá Borboly, aki szerint ehhez a helyi döntéshozók nagyobb mértékű bevonása is szükséges. Farkas András, a PONT csoport vezetője előadásában az európai kulturális pályázati programokat vázolta. „A kultúrában óriási potenciál rejlik, ezt kellene kihasználni partnerséggel, nálunk viszont a partnerség kultúrája nagyrészt abban merül ki, hogy a felek együttműködési megállapodást írnak alá, és részt vesznek egymás rendezvényein, de az igazi partnerség az, amikor a felek rendszeresen együtt gondolkodnak, terveznek” - fogalmazott. Kulturális területen pályázni lehet akár ifjúsági rendezvényekkel is, és fontos szerepük lehet a helyi fejlesztési közösségeknek, Leader-csoportoknak – tette hozzá. Biró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja szerint sürgős szemléletváltásra van szükség a térség fejlesztése, így a kulturális programok terén is. „Hargita Megye Tanácsánál már tapasztalható ez a szemléletváltás, hiszen az utóbbi években számos olyan szerepet vállalt fel, amely nem lenne kötelessége, és ebben az a mentalitás van jelen, hogy ne várjunk központi kezdeményezésre, hanem lépjünk mi magunk, mert ezzel versenyelőnyhöz juthatunk” – magyarázta a dékán. A szakmai tanácskozás további részében a kultúra, menedzsment, közkapcsolatok, település és térségfejlesztés területén jártas szakértők vitatták meg a kultúra szerepét a megye jövőbeli fejlesztésében, melynek célcsoportjai a kulturális szervezetek képviselői, közintézményi vezetők, az iskolák, a civil szféra és a helyi önkormányzatok kulturális képviselői. A konferencia célja rávilágítani a kultúra szerepére a megye regionális fejlesztésében. A rendezvény egy kulturális képzéssorozat része, amelynek végeredménye egy megyei szintű kulturális portfólió és stratégia kidolgozása.
(hírszerk.)
Transindex.ro
2012. november 15.
A román kormányhivatalokban is terjesztik a magyarellenes választási iratot
A román pénzügyi és mezőgazdasági tárca több száz alkalmazottja kapta meg hivatali e-mail címén az egyik képviselőjelölt kiáltványát.
A román kormányhivatalokban is terjesztik a Szociálliberális Szövetség egy magyarellenes választási röpiratát. A román pénzügyi és mezőgazdasági tárca több száz alkalmazottja kapta meg hivatali e-mail címén az egyik képviselőjelölt kiáltványát. Azzal mozgósítja híveit, hogy szavazzanak, hisz a magas román részvétel kiszoríthatná az RMDSZ-t a parlamentből. A szövetség vezetői felszólították a szóban forgó minisztériumokat, hogy lépjenek fel a hangulatkeltés ellen.
„Románok! Menjetek el minél többen szavazni! Ha a részvételi arányotok meghaladja a 60-65 százalékot, akkor az RMDSZ, amely a 22 év alatt csaknem 14 éven át kormányzott, nem jut be a parlamentbe, s többé nem tudja zsarolni leendő szövetségeseit. Ha hazafi vagy, olvasd, és add tovább!" – ezt a kiáltványt kapta meg több száz minisztériumi tisztviselő hivatali postaládájába. Az e-mailt az Új Magyar Szó című internetes portál leplezte le.
„Kormányzati infrastruktúrát használtak fel kampányszövegek terjesztésére. Kormányzati e-maileket hivatalos dokumentumok közé vegyítve, így kapja meg az alkalmazott azt az üzenetet, hogy hogyan kellene szavaznia decemberben" – mondta Cseke Péter Tamás, az Új Magyar Szó főszerkesztője.
Romániában a köztisztviselőknek tilos munkahelyükön kampányolni. Ez hivatali hatalommal való visszaélésnek minősül. A kiáltványt azonban a Szociál-Liberális Szövetség társelnöke, Crin Antonescu nem titkolta, azt mondta, azért akarja megszerezni a parlamenti helyek kétharmadát, hogy ne kelljen az alkotmánymódosításnál az RMDSZ-szel egyezkednie. „Romániának is joga van arra, hogy nagy hangsúlyt fektessen a nemzetpolitikára. Ideje, hogy a politikum román nemzet érdekeit képviselje"- mondta.
A körlevelet indító alkalmazott nem kívánt nyilatkozni. Kamerán kívül azzal védekezett, hogy csupán egy újságcikket küldött tovább a minisztérium belső levelezési hálózatán. Duna Tv, Híradó
Erdély.ma
A román pénzügyi és mezőgazdasági tárca több száz alkalmazottja kapta meg hivatali e-mail címén az egyik képviselőjelölt kiáltványát.
A román kormányhivatalokban is terjesztik a Szociálliberális Szövetség egy magyarellenes választási röpiratát. A román pénzügyi és mezőgazdasági tárca több száz alkalmazottja kapta meg hivatali e-mail címén az egyik képviselőjelölt kiáltványát. Azzal mozgósítja híveit, hogy szavazzanak, hisz a magas román részvétel kiszoríthatná az RMDSZ-t a parlamentből. A szövetség vezetői felszólították a szóban forgó minisztériumokat, hogy lépjenek fel a hangulatkeltés ellen.
„Románok! Menjetek el minél többen szavazni! Ha a részvételi arányotok meghaladja a 60-65 százalékot, akkor az RMDSZ, amely a 22 év alatt csaknem 14 éven át kormányzott, nem jut be a parlamentbe, s többé nem tudja zsarolni leendő szövetségeseit. Ha hazafi vagy, olvasd, és add tovább!" – ezt a kiáltványt kapta meg több száz minisztériumi tisztviselő hivatali postaládájába. Az e-mailt az Új Magyar Szó című internetes portál leplezte le.
„Kormányzati infrastruktúrát használtak fel kampányszövegek terjesztésére. Kormányzati e-maileket hivatalos dokumentumok közé vegyítve, így kapja meg az alkalmazott azt az üzenetet, hogy hogyan kellene szavaznia decemberben" – mondta Cseke Péter Tamás, az Új Magyar Szó főszerkesztője.
Romániában a köztisztviselőknek tilos munkahelyükön kampányolni. Ez hivatali hatalommal való visszaélésnek minősül. A kiáltványt azonban a Szociál-Liberális Szövetség társelnöke, Crin Antonescu nem titkolta, azt mondta, azért akarja megszerezni a parlamenti helyek kétharmadát, hogy ne kelljen az alkotmánymódosításnál az RMDSZ-szel egyezkednie. „Romániának is joga van arra, hogy nagy hangsúlyt fektessen a nemzetpolitikára. Ideje, hogy a politikum román nemzet érdekeit képviselje"- mondta.
A körlevelet indító alkalmazott nem kívánt nyilatkozni. Kamerán kívül azzal védekezett, hogy csupán egy újságcikket küldött tovább a minisztérium belső levelezési hálózatán. Duna Tv, Híradó
Erdély.ma
2012. november 15.
Garda Dezső igaza – Állásfoglalás a hiteles autonómiaküzdelem védelmében
Frunda Györgynek a Krónika november nyolcadikai számában megjelent kijelentéseivel kapcsolatban szeretnénk leszögezni a következőket:
A Székely Nemzeti Tanács először 2004 januárjában fordult Országgyűlési képviselőkhöz azzal a kéréssel, hogy Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét terjesszék a parlament elé. Ekkor Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly Országgyűlési képviselők vállalták a feladatot, és március elsején Románia parlamentje elé terjesztették a törvénytervezetet.
A tervezet elutasítása után, immár egy új parlamenti ciklusban, – Románia EU csatlakozási tárgyalásainak lezárása előtt – dönt úgy a Székely Nemzeti Tanács, hogy a tervezetet ismét beterjeszti. 2005-ben felkérte az RMDSZ-frakció minden egyes tagját, hogy közösen nyújtsák be a parlamentbe Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Sajnálatos módon a felkérést csak Garda Dezső képviselő és Sógor Csaba szenátor fogadta el.
Megítélésünk szerint egy olyan tervezetet, amely mögött a közösség akarata áll, kötelessége felvállalni minden választott magyar képviselőnek. Sajnáljuk, hogy eme erkölcsi kötelességnek 2005-ben mindössze ketten tettek eleget. Azt ellenben mélységesen elítéljük, hogy bárki megbélyegezze, illetve megrágalmazza azokat, akik akkor és ott helyesen cselekedtek. Frunda György vádaskodása még érthetetlenebb, ha figyelembe vesszük, hogy 2005-ben semmiféle választás nem volt, tehát értelmetlenség kampány-célokkal megvádolni a tervezetet benyújtó két politikust.
A szeptember 25-i szenátusi szavazás kapcsán Frunda György azt nyilatkozza, hogy ott nem került sor vitára, ezzel azt a látszatot keltve, hogy nem is volt mód hozzászólni. Ezzel szemben a valóság az, hogy az RMDSZ szenátorainak egy része különböző okokból nem volt jelen abban a pillanatban az ülésteremben, a bent tartózkodók pedig hallgattak, amikor az ülésvezető megkérdezte, hogy ki szeretne hozzászólni.
A közvélemény pedig pontosan azt rója fel – és joggal – az RMDSZ szenátorainak, hogy habár lehetett volna, de az ő érdektelenségük miatt nem volt vita, pedig ott volt egy jó alkalom, hogy a szenátus mikrofonjától mondják el, hogy mit kíván a székely nép. Távolmaradásukkal és hallgatásukkal történelmi mulasztást követtek el, amiért elszámolással tartoznak a székely népnek.
Ilyen előzmények után teljesen hiteltelen Frunda György azon állítása, hogy a helyi és a területi autonómiát támogatja. Szeptember 25-én adott volt a lehetőség, hogy a nyilvánosság előtt fellépjen és érveljen Székelyföld autonómiája mellett, ezt azonban nem tette meg sem ő, sem a kollégái.
Frunda Györgynek és társainak tudniuk kell, hogy nem attól lesz autonómia, hogy kampány-gyűléseken és sajtótájékoztatókon hangzatosakat nyilatkoznak, vagy az adófizetők pénzén gyártott óriásplakátokra, a képmásuk mellé fedezet nélküli, tartalmatlan jelszavakat írnak, hanem attól, ha ki-ki a maga helyén elvégzi a feladatát – a képviselők és szenátorok például a bukaresti parlamentben – és kiállnak határozottan Székelyföld autonómiája mellett.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma
Frunda Györgynek a Krónika november nyolcadikai számában megjelent kijelentéseivel kapcsolatban szeretnénk leszögezni a következőket:
A Székely Nemzeti Tanács először 2004 januárjában fordult Országgyűlési képviselőkhöz azzal a kéréssel, hogy Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét terjesszék a parlament elé. Ekkor Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly Országgyűlési képviselők vállalták a feladatot, és március elsején Románia parlamentje elé terjesztették a törvénytervezetet.
A tervezet elutasítása után, immár egy új parlamenti ciklusban, – Románia EU csatlakozási tárgyalásainak lezárása előtt – dönt úgy a Székely Nemzeti Tanács, hogy a tervezetet ismét beterjeszti. 2005-ben felkérte az RMDSZ-frakció minden egyes tagját, hogy közösen nyújtsák be a parlamentbe Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Sajnálatos módon a felkérést csak Garda Dezső képviselő és Sógor Csaba szenátor fogadta el.
Megítélésünk szerint egy olyan tervezetet, amely mögött a közösség akarata áll, kötelessége felvállalni minden választott magyar képviselőnek. Sajnáljuk, hogy eme erkölcsi kötelességnek 2005-ben mindössze ketten tettek eleget. Azt ellenben mélységesen elítéljük, hogy bárki megbélyegezze, illetve megrágalmazza azokat, akik akkor és ott helyesen cselekedtek. Frunda György vádaskodása még érthetetlenebb, ha figyelembe vesszük, hogy 2005-ben semmiféle választás nem volt, tehát értelmetlenség kampány-célokkal megvádolni a tervezetet benyújtó két politikust.
A szeptember 25-i szenátusi szavazás kapcsán Frunda György azt nyilatkozza, hogy ott nem került sor vitára, ezzel azt a látszatot keltve, hogy nem is volt mód hozzászólni. Ezzel szemben a valóság az, hogy az RMDSZ szenátorainak egy része különböző okokból nem volt jelen abban a pillanatban az ülésteremben, a bent tartózkodók pedig hallgattak, amikor az ülésvezető megkérdezte, hogy ki szeretne hozzászólni.
A közvélemény pedig pontosan azt rója fel – és joggal – az RMDSZ szenátorainak, hogy habár lehetett volna, de az ő érdektelenségük miatt nem volt vita, pedig ott volt egy jó alkalom, hogy a szenátus mikrofonjától mondják el, hogy mit kíván a székely nép. Távolmaradásukkal és hallgatásukkal történelmi mulasztást követtek el, amiért elszámolással tartoznak a székely népnek.
Ilyen előzmények után teljesen hiteltelen Frunda György azon állítása, hogy a helyi és a területi autonómiát támogatja. Szeptember 25-én adott volt a lehetőség, hogy a nyilvánosság előtt fellépjen és érveljen Székelyföld autonómiája mellett, ezt azonban nem tette meg sem ő, sem a kollégái.
Frunda Györgynek és társainak tudniuk kell, hogy nem attól lesz autonómia, hogy kampány-gyűléseken és sajtótájékoztatókon hangzatosakat nyilatkoznak, vagy az adófizetők pénzén gyártott óriásplakátokra, a képmásuk mellé fedezet nélküli, tartalmatlan jelszavakat írnak, hanem attól, ha ki-ki a maga helyén elvégzi a feladatát – a képviselők és szenátorok például a bukaresti parlamentben – és kiállnak határozottan Székelyföld autonómiája mellett.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma
2012. november 15.
Winkler Gyula: szülőföldünkön felzárkózni Európához
Erdély 2020-as fejlesztési tervéről és az Európai Unió (EU) 2014–2020-as költségvetésének irányvonalairól tartott előadást kedden este Kolozsváron, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezésében Winkler Gyula EP-képviselő. A Reményik Sándor Galériában zajló rendezvény házigazdája Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, moderátora Kinizsi Zoltán RMDSZ-es képviselőjelölt volt. Winkler Gyula délelőtt a bonchidai kastélyban tartott hasonló előadást a környékbeli önkormányzatok képviselői számára.
Winkler Gyula előbb az EU költségvetési kereteiről szólt. Az Erdély 2020-as fejlesztési stratégia az intelligens, a fenntartható és az impulzív növekedést tűzte ki céljául. A tapasztalat szerint vissza kell telepíteni földrészünkre az ipart, ami nélkül az itteni társadalmakból eltűnik az újítókészség, illetve a manufaktúrát – utóbbit húsz éve Európa Kínára, Indiára és általában a harmadik világra bízta. Mentalitásváltásra van szükség: a cél a fejlesztés, az eszköz pedig az uniós alapok felhasználása.
Erdély 2020-as kilátásaival kapcsolatban az előadó elfogadhatatlannak nevezte, hogy a jelenlegi uniós költségvetésben, egy évvel annak lejárta előtt, Románia a lehívható alapok alig 10 százalékát hasznosította. Ezen a téren sokkal jobb szervezés kell! – vélekedett az előadó. Fejlesztési szükségleteink 70 százalékát fedezzük adókból, 30 százalékát pedig uniós forrásokból. Erdélyi jövőképünk nem lehet más, mint a szülőföldünkön való megmaradás. Ennek érdekében elsődleges célok: vidékfejlesztés, üzemek és mezőgazdasági eszközök beruházása, kohéziós alap révén a felzárkózás. Bár az EU tiltja, több tagállam (Németország, Franciaország, Olaszország) diszkréten és sikeresen alkalmazza a helyi gazdasági összefogást, „mellékvágányra futtatva” a külföldi gazdasági szereplőket. Lengyelország pedig nagyon pozitív példa az EU-alapok lehívásában: eddigi teljesítménye kb. 90 százalék, és már arra is felkészült, hogy résen legyen, ha az unió újraosztja majd a le nem hívott pénzeket.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)
Erdély 2020-as fejlesztési tervéről és az Európai Unió (EU) 2014–2020-as költségvetésének irányvonalairól tartott előadást kedden este Kolozsváron, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezésében Winkler Gyula EP-képviselő. A Reményik Sándor Galériában zajló rendezvény házigazdája Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, moderátora Kinizsi Zoltán RMDSZ-es képviselőjelölt volt. Winkler Gyula délelőtt a bonchidai kastélyban tartott hasonló előadást a környékbeli önkormányzatok képviselői számára.
Winkler Gyula előbb az EU költségvetési kereteiről szólt. Az Erdély 2020-as fejlesztési stratégia az intelligens, a fenntartható és az impulzív növekedést tűzte ki céljául. A tapasztalat szerint vissza kell telepíteni földrészünkre az ipart, ami nélkül az itteni társadalmakból eltűnik az újítókészség, illetve a manufaktúrát – utóbbit húsz éve Európa Kínára, Indiára és általában a harmadik világra bízta. Mentalitásváltásra van szükség: a cél a fejlesztés, az eszköz pedig az uniós alapok felhasználása.
Erdély 2020-as kilátásaival kapcsolatban az előadó elfogadhatatlannak nevezte, hogy a jelenlegi uniós költségvetésben, egy évvel annak lejárta előtt, Románia a lehívható alapok alig 10 százalékát hasznosította. Ezen a téren sokkal jobb szervezés kell! – vélekedett az előadó. Fejlesztési szükségleteink 70 százalékát fedezzük adókból, 30 százalékát pedig uniós forrásokból. Erdélyi jövőképünk nem lehet más, mint a szülőföldünkön való megmaradás. Ennek érdekében elsődleges célok: vidékfejlesztés, üzemek és mezőgazdasági eszközök beruházása, kohéziós alap révén a felzárkózás. Bár az EU tiltja, több tagállam (Németország, Franciaország, Olaszország) diszkréten és sikeresen alkalmazza a helyi gazdasági összefogást, „mellékvágányra futtatva” a külföldi gazdasági szereplőket. Lengyelország pedig nagyon pozitív példa az EU-alapok lehívásában: eddigi teljesítménye kb. 90 százalék, és már arra is felkészült, hogy résen legyen, ha az unió újraosztja majd a le nem hívott pénzeket.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. november 15.
Terjed Erdélyben az „Igen, tessék”
Örvendetesen terjed Erdélyben az „Igen, tessék” mozgalom, amelynek lényege, hogy kereskedelmi és különböző szolgáltató létesítményekben az alkalmazottak kitűzővel jelzik, hogy magyarul is lehet hozzájuk fordulni – nyilatkozta Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) elnöke, a mozgalom kezdeményezője.
Horváth István a kezdeményezést egy nemzetközi szemináriumon is bemutatta Brüsszelben, amelyet a finnországi svédek 1908-ban alapított kulturális alapítványa, a Svenska kulturfonden szervezett a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeiről. A szakember elmondta, a mozgalomhoz immár négyszáz cég csatlakozott.
A mozgalom terjesztői olyan felmérésekre hivatkoznak, amelyek alátámasztják a kezdeményezés létjogosultságát. Így például az olyan településeken, ahol a magyarok aránya az össznépesség 50 százalékánál kisebb, a magyarok egyharmadával előfordult: bár tudta, hogy az elárusító magyar, mégis románul beszélt vele. Az anyanyelvhasználat ilyen belső, alkalmasint pszichés gátjait is oldani képes ez az egészen egyszerű módszer, a kitűző használata.
A brüsszeli szeminárium meghívottja volt a Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari volt finn államfő is. Ő élesen bírálta a szemléletet, hogy amíg egy ország EU-tagságra pályázik, eleget kell tennie a kisebbségvédelmi elvárásoknak, a csatlakozás után azonban akár meg is feledkezhet mindenről. Ahtisaari szerint jó lenne, ha az Európa Tanács mind a 47 tagállamára kiterjedően átfogó értékelési rendszert honosítanának meg, áttekintve, hogy mennyire valósulnak meg az úgynevezett „jó kormányzás” követelményei. Egy ilyen objektív „eredménytábla” összeállítása a kormányoktól nem, sokkal inkább a civil szervezetektől várható – mondta.
Szabadság (Kolozsvár)
Örvendetesen terjed Erdélyben az „Igen, tessék” mozgalom, amelynek lényege, hogy kereskedelmi és különböző szolgáltató létesítményekben az alkalmazottak kitűzővel jelzik, hogy magyarul is lehet hozzájuk fordulni – nyilatkozta Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) elnöke, a mozgalom kezdeményezője.
Horváth István a kezdeményezést egy nemzetközi szemináriumon is bemutatta Brüsszelben, amelyet a finnországi svédek 1908-ban alapított kulturális alapítványa, a Svenska kulturfonden szervezett a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeiről. A szakember elmondta, a mozgalomhoz immár négyszáz cég csatlakozott.
A mozgalom terjesztői olyan felmérésekre hivatkoznak, amelyek alátámasztják a kezdeményezés létjogosultságát. Így például az olyan településeken, ahol a magyarok aránya az össznépesség 50 százalékánál kisebb, a magyarok egyharmadával előfordult: bár tudta, hogy az elárusító magyar, mégis románul beszélt vele. Az anyanyelvhasználat ilyen belső, alkalmasint pszichés gátjait is oldani képes ez az egészen egyszerű módszer, a kitűző használata.
A brüsszeli szeminárium meghívottja volt a Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari volt finn államfő is. Ő élesen bírálta a szemléletet, hogy amíg egy ország EU-tagságra pályázik, eleget kell tennie a kisebbségvédelmi elvárásoknak, a csatlakozás után azonban akár meg is feledkezhet mindenről. Ahtisaari szerint jó lenne, ha az Európa Tanács mind a 47 tagállamára kiterjedően átfogó értékelési rendszert honosítanának meg, áttekintve, hogy mennyire valósulnak meg az úgynevezett „jó kormányzás” követelményei. Egy ilyen objektív „eredménytábla” összeállítása a kormányoktól nem, sokkal inkább a civil szervezetektől várható – mondta.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. november 15.
Vásárhelyi könyvvásár: fókuszban a legfiatalabbak
A gyermek olvasásra nevelését a szobatisztaságra való szoktatással egyszerre kell elkezdeni – vallja Káli Király István, a Mentor Könyvkiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár főszervezője.
A 18. könyvünnep – amely idén november 15-e és 17-e között várja látogatóit a Nemzeti Színház előcsarnokában és termeiben – ezúttal arculatában teljesen megújult, és minden eddiginél nagyobb figyelmet fordít a legfiatalabbak megszólítására. – Sikerült együttműködnünk a Kulturális Központ fiatal csapatával, nekik köszönhetően a rendezvényünk már saját honlappal is rendelkezik. Újdonságnak számít, hogy idén a Caragiale- és az Örkény-centenárium jegyében szerveztük a vásárt, járulékos rendezvényeink többsége ehhez a témához kapcsolódik.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Caragiale Megtorlás című darabját mutatja be ma este, holnap pedig a Változatok című, Örkény István egypercesei és novellái alapján összeállított felolvasószínházi előadását, amelyet beszélgetés követ, Örkény Marosvásárhelyen címmel. Szombaton este Horváth Andor értekezik Caragialéról mint érettségi tételről, ezt pedig Mácsai Pál magyaországi színművész Azt meséld el, Pista! című előadása követi – ismertette a programokat Káli Király István. Az ifjabb korosztálynak a Kávészünet együttes koncertjével kedveskednek péntek este.
A legkisebbek ezúttal már a rendezvény videóklipjében is kiemelt helyen szerepelnek, ami szintén nem a véletlen műve. – Az utóbbi 20 évben sajnos teljesen megváltoztak az olvasási szokások, több generációt is leszoktattak az olvasásról. Személyes küldetésnek is tekintem ennek ellensúlyozását – hangsúlyozta a könyves céh elnöke. A kicsik számára a népszerű magyarországi Alma együttes két koncerttel is készül, a gyereksarokban pedig három napon át mintegy 23 féle program közül válogathatnak a különböző korú gyermekek, karonülőtől a kiskamaszig. – Idén a színház a könyvvásár kulturális partnerévé lépett elő, és három napig a teljes épületet rendelkezésünkre bocsátotta, így nem csak az előcsarnokot használhatjuk: az összesen 73 kiegészítő rendezvényt – könyvbemutatókat, irodalmi előadásokat, gyerekprogramokat stb. – a stúdiókban, kistermekben, próbatermekben tarthatjuk meg – ismertette a főszervező.
A ma kezdődő vásáron összesen több mint 100 kiadó vesz részt, Kolozsvárt a Koinónia, a Kriterion, a Polis, a Korunk–Komp-Press, a Scientia, az Erdélyi-Múzeum Egyesület és a Röser antikvárium képviseli, valamint ott lesz a BBTE kiadója is.
SÁNDOR-BOGLÁRKA ÁGNES
Szabadság (Kolozsvár)
A gyermek olvasásra nevelését a szobatisztaságra való szoktatással egyszerre kell elkezdeni – vallja Káli Király István, a Mentor Könyvkiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár főszervezője.
A 18. könyvünnep – amely idén november 15-e és 17-e között várja látogatóit a Nemzeti Színház előcsarnokában és termeiben – ezúttal arculatában teljesen megújult, és minden eddiginél nagyobb figyelmet fordít a legfiatalabbak megszólítására. – Sikerült együttműködnünk a Kulturális Központ fiatal csapatával, nekik köszönhetően a rendezvényünk már saját honlappal is rendelkezik. Újdonságnak számít, hogy idén a Caragiale- és az Örkény-centenárium jegyében szerveztük a vásárt, járulékos rendezvényeink többsége ehhez a témához kapcsolódik.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Caragiale Megtorlás című darabját mutatja be ma este, holnap pedig a Változatok című, Örkény István egypercesei és novellái alapján összeállított felolvasószínházi előadását, amelyet beszélgetés követ, Örkény Marosvásárhelyen címmel. Szombaton este Horváth Andor értekezik Caragialéról mint érettségi tételről, ezt pedig Mácsai Pál magyaországi színművész Azt meséld el, Pista! című előadása követi – ismertette a programokat Káli Király István. Az ifjabb korosztálynak a Kávészünet együttes koncertjével kedveskednek péntek este.
A legkisebbek ezúttal már a rendezvény videóklipjében is kiemelt helyen szerepelnek, ami szintén nem a véletlen műve. – Az utóbbi 20 évben sajnos teljesen megváltoztak az olvasási szokások, több generációt is leszoktattak az olvasásról. Személyes küldetésnek is tekintem ennek ellensúlyozását – hangsúlyozta a könyves céh elnöke. A kicsik számára a népszerű magyarországi Alma együttes két koncerttel is készül, a gyereksarokban pedig három napon át mintegy 23 féle program közül válogathatnak a különböző korú gyermekek, karonülőtől a kiskamaszig. – Idén a színház a könyvvásár kulturális partnerévé lépett elő, és három napig a teljes épületet rendelkezésünkre bocsátotta, így nem csak az előcsarnokot használhatjuk: az összesen 73 kiegészítő rendezvényt – könyvbemutatókat, irodalmi előadásokat, gyerekprogramokat stb. – a stúdiókban, kistermekben, próbatermekben tarthatjuk meg – ismertette a főszervező.
A ma kezdődő vásáron összesen több mint 100 kiadó vesz részt, Kolozsvárt a Koinónia, a Kriterion, a Polis, a Korunk–Komp-Press, a Scientia, az Erdélyi-Múzeum Egyesület és a Röser antikvárium képviseli, valamint ott lesz a BBTE kiadója is.
SÁNDOR-BOGLÁRKA ÁGNES
Szabadság (Kolozsvár)
2012. november 15.
Az RMDSZ rendőrségi kivizsgálást kér
A megyei RMDSZ elnöke szerint az idei parlamenti választások kampányában az RMDSZ jelöltjei durva támadásoknak vannak kitéve. Dr. Kelemen Atilla megengedhetetlennek nevezte a mocskolódó kampányt, amelynek véleménye szerint semmi köze nincs az európai módon folyó kampányhoz.
Több helységben levagdosták az RMDSZ bannereit
Dr. Kelemen Atilla tegnap a Frunda György szenátorral és Kerekes Károly képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatón kijelentette: – A 2012-es parlamenti választások kampánya még a vártnál is mocskosabban indul, a vártnál is durvább támadásoknak vannak kitéve az RMDSZ- szervezetek a különböző községekben.
Tegnap délelőtt az RMDSZ megyei elnökeként hivatalosan jelezte a prefektusnak, hogy "az elmúlt két éjszaka több helységben – Mezőmadaras, Jedd, Nagyernye, Sáromberke, Póka – levagdosták az RMDSZ bannereit. Pontosan nem tudjuk, hogy kik követik el ezeket a bűnügynek minősíthető tetteket, de jeleztük a rendőrségi szerveknek is, és kivizsgálást kértünk" – tájékoztatott Kelemen Atilla. Az RMDSZ megyei elnöke a Corneliu Grosu prefektussal folytatott hivatalos beszélgetésen abbéli aggályainak is hangot adott, hogy "Maros megyében, ebben a speciális helyzetű megyében, ahol magyarok-románok együtt élnek, de ahol azért voltak '90 márciusi események is, kimondottan veszélyesnek tartjuk azt a fajta uszítást, azt a fajta politikai diskurzust, amelyet egyes pártok vagy egyes pártok képviselői folytatnak". Véleménye szerint megengedhetetlen, hogy ilyen kampányt folytassanak – legyen szó bárkiről, amelynek semmi köze nincs az európai módon folyó kampányoláshoz.
Frunda György bűnügyi feljelentést tett
Frunda György szenátor szerint rosszul kezdődött az idei kampány, sosem volt ennyi mocskolódás már az első napokban. Elmondta, hogy múlt pénteken, amikor az óriásplakátját kitették a Maros Mall épületére, a helyi rendőrség vezetője megpróbálta leállítani a munkát. Először arra hivatkozott, hogy még nincs kampány, bár az már megkezdődött, majd pedig a polgármesteri hivatal engedélyét hiányolta, pedig a törvény nem ír elő ilyesmit. "Ugyanaznap több marosvásárhelyi vállalkozó, akiktől béreltem, vagy plakátolóhelyet ajándékoztak nekem, felhívtak és elpanaszolták, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazottai megkeresték őket és azzal fenyegették, hogy ha csak Frundának biztosítanak helyet, vagy ha egyáltalán helyet biztosítanak plakátoknak, akkor ellenőrzésekre és büntetésekre számíthatnak."
Ugyanakkor elmondta, hogy kérvényt tett le a polgármesteri hivatalhoz, hogy a Kövesdombon és a Kárpátok sétányon, éppúgy, mint a nyáron, bannereket tegyen ki. A polgármesteri hivatal ezt is elutasította. A törvénytelen eljárások csúcsának nevezte, hogy tegnap anélkül, hogy értesítették volna, a polgármesteri hivatal alkalmazottai és a helyi rendőrség a Kossuth utca főtér sarki épületén található plakátjait levágták és elvitték. Ugyanezt tették a városházával szemben, ahol egy barátja engedélyével tett ki egy bannert. "Ezek a tettek kimerítik a bűncselekmény fogalmát, mert a választási törvény 39. cikkelyének 5. bekezdése előírja, hogy csak a tulajdonos beleegyezésére van szükség ahhoz, hogy ezeket a bannereket kitegyük".
A szenátor szerint a helyi rendőrség főnöke arra hivatkozott, hogy egy 2012-es marosvásárhelyi tanácsi határozat nem engedi meg, hogy központi zónában a bannereket feltegyék. – Ha létezik egy ilyen határozat, az törvénytelen, mert egy tanácsi határozat nem szabhat szűkebb jogokat, mint maga a törvény – jelentette ki.
Frunda szerint mindez azért történik, mert a Demokrata Párt, illetve az Igaz Romániáért Szövetség elmaradt a plakátolással, ezért szúrják a szemüket az RMDSZ-plakátok. "Törvénytelen eszközökkel akadályozzák a megválasztáshoz való jogomat, korlátozzák a jelöltséghez való jogomat. Ez ellen törvényesen tiltakoztam: beadványt nyújtottam be a megyei választási irodához, és bűnügyi feljelentést tettem az ügyészségen ismeretlen tettes ellen, akik az én pénzemből készült, a tulajdonos beleegyezésével kihelyezett plakátokat eltávolították." Felszólította a polgármesteri hivatalt, a helyi rendőrséget, tartsák be a törvényt, ugyanis a helyi rendőrségnek az alkotmány és a többi törvény tételesen tiltja a politizálást. Felhívta a figyelmüket, "ne legyenek a polgármester kiszolgálói, gondolják át, hogy mit tesznek, mert felelősséggel tartoznak a marosvásárhelyieknek". Végül azt mondta, hogy ezeknek a döntéseknek van pozitív oldaluk is, mert "a marosvásárhelyieknek erre az alpári magatartásra az lesz a válaszuk, hogy eljönnek december 9- én és az RMDSZ-re szavaznak."
Mi ellenségei vagyunk ennek az országnak?
Kerekes Károly országos szinten durva kampányra számított, de arra nem gondolt, hogy magyarellenes kirohanások is lesznek, nyilatkozta tegnap a sajtótájékoztatón.
Mint mondta, meglepetéssel állapította meg, hogy Crin Antonescu, a PNL elnöke 70 százalékos parlamenti többségre számít, hogy a kétharmados szavazásokban, mint például az alkotmánymódosítás, ne zavarja őket az RMDSZ.
De ennél is váratlanabbul érte Dinu Giurescu akadémikus nyilatkozata, aki "mintha megzavarodott volna", azzal riogatja a románságot, hogy az RMDSZ veszélyezteti az országot és a románság nemzeti önazonosságát, és arra buzdítja őket, hogy minél nagyobb számban menjenek el szavazni, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe, mert "veszélyezteti Románia létét".
Kerekes feltette a kérdést: mi ellenségei vagyunk ennek az országnak? Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a szociális, illetve a jogsérelmeket orvosló törvényeket nemcsak a magyarok számára hozták, a veteránok, a politikai üldözöttek, a munkaszolgálatosok nemcsak magyarok voltak, hanem többségükben románok. "A gyer- meknevelésre, a nyugdíjakra, a családok támogatására vonatkozó törvények megalkotásakor nemcsak a magyarokra gondoltunk, hanem az ország egész lakosságára, ugyanígy a zöldház-, a roncsautó- vagy a Kogalniceanu-programot sem csak a magyarok számára hoztuk létre. Bizonyítottuk n-szer, hogy teszünk az országért. Ezért csodálkozom, hogy ilyen támadásoknak vagyunk kitéve" – jelentette ki Kerekes Károly képviselő.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
A megyei RMDSZ elnöke szerint az idei parlamenti választások kampányában az RMDSZ jelöltjei durva támadásoknak vannak kitéve. Dr. Kelemen Atilla megengedhetetlennek nevezte a mocskolódó kampányt, amelynek véleménye szerint semmi köze nincs az európai módon folyó kampányhoz.
Több helységben levagdosták az RMDSZ bannereit
Dr. Kelemen Atilla tegnap a Frunda György szenátorral és Kerekes Károly képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatón kijelentette: – A 2012-es parlamenti választások kampánya még a vártnál is mocskosabban indul, a vártnál is durvább támadásoknak vannak kitéve az RMDSZ- szervezetek a különböző községekben.
Tegnap délelőtt az RMDSZ megyei elnökeként hivatalosan jelezte a prefektusnak, hogy "az elmúlt két éjszaka több helységben – Mezőmadaras, Jedd, Nagyernye, Sáromberke, Póka – levagdosták az RMDSZ bannereit. Pontosan nem tudjuk, hogy kik követik el ezeket a bűnügynek minősíthető tetteket, de jeleztük a rendőrségi szerveknek is, és kivizsgálást kértünk" – tájékoztatott Kelemen Atilla. Az RMDSZ megyei elnöke a Corneliu Grosu prefektussal folytatott hivatalos beszélgetésen abbéli aggályainak is hangot adott, hogy "Maros megyében, ebben a speciális helyzetű megyében, ahol magyarok-románok együtt élnek, de ahol azért voltak '90 márciusi események is, kimondottan veszélyesnek tartjuk azt a fajta uszítást, azt a fajta politikai diskurzust, amelyet egyes pártok vagy egyes pártok képviselői folytatnak". Véleménye szerint megengedhetetlen, hogy ilyen kampányt folytassanak – legyen szó bárkiről, amelynek semmi köze nincs az európai módon folyó kampányoláshoz.
Frunda György bűnügyi feljelentést tett
Frunda György szenátor szerint rosszul kezdődött az idei kampány, sosem volt ennyi mocskolódás már az első napokban. Elmondta, hogy múlt pénteken, amikor az óriásplakátját kitették a Maros Mall épületére, a helyi rendőrség vezetője megpróbálta leállítani a munkát. Először arra hivatkozott, hogy még nincs kampány, bár az már megkezdődött, majd pedig a polgármesteri hivatal engedélyét hiányolta, pedig a törvény nem ír elő ilyesmit. "Ugyanaznap több marosvásárhelyi vállalkozó, akiktől béreltem, vagy plakátolóhelyet ajándékoztak nekem, felhívtak és elpanaszolták, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazottai megkeresték őket és azzal fenyegették, hogy ha csak Frundának biztosítanak helyet, vagy ha egyáltalán helyet biztosítanak plakátoknak, akkor ellenőrzésekre és büntetésekre számíthatnak."
Ugyanakkor elmondta, hogy kérvényt tett le a polgármesteri hivatalhoz, hogy a Kövesdombon és a Kárpátok sétányon, éppúgy, mint a nyáron, bannereket tegyen ki. A polgármesteri hivatal ezt is elutasította. A törvénytelen eljárások csúcsának nevezte, hogy tegnap anélkül, hogy értesítették volna, a polgármesteri hivatal alkalmazottai és a helyi rendőrség a Kossuth utca főtér sarki épületén található plakátjait levágták és elvitték. Ugyanezt tették a városházával szemben, ahol egy barátja engedélyével tett ki egy bannert. "Ezek a tettek kimerítik a bűncselekmény fogalmát, mert a választási törvény 39. cikkelyének 5. bekezdése előírja, hogy csak a tulajdonos beleegyezésére van szükség ahhoz, hogy ezeket a bannereket kitegyük".
A szenátor szerint a helyi rendőrség főnöke arra hivatkozott, hogy egy 2012-es marosvásárhelyi tanácsi határozat nem engedi meg, hogy központi zónában a bannereket feltegyék. – Ha létezik egy ilyen határozat, az törvénytelen, mert egy tanácsi határozat nem szabhat szűkebb jogokat, mint maga a törvény – jelentette ki.
Frunda szerint mindez azért történik, mert a Demokrata Párt, illetve az Igaz Romániáért Szövetség elmaradt a plakátolással, ezért szúrják a szemüket az RMDSZ-plakátok. "Törvénytelen eszközökkel akadályozzák a megválasztáshoz való jogomat, korlátozzák a jelöltséghez való jogomat. Ez ellen törvényesen tiltakoztam: beadványt nyújtottam be a megyei választási irodához, és bűnügyi feljelentést tettem az ügyészségen ismeretlen tettes ellen, akik az én pénzemből készült, a tulajdonos beleegyezésével kihelyezett plakátokat eltávolították." Felszólította a polgármesteri hivatalt, a helyi rendőrséget, tartsák be a törvényt, ugyanis a helyi rendőrségnek az alkotmány és a többi törvény tételesen tiltja a politizálást. Felhívta a figyelmüket, "ne legyenek a polgármester kiszolgálói, gondolják át, hogy mit tesznek, mert felelősséggel tartoznak a marosvásárhelyieknek". Végül azt mondta, hogy ezeknek a döntéseknek van pozitív oldaluk is, mert "a marosvásárhelyieknek erre az alpári magatartásra az lesz a válaszuk, hogy eljönnek december 9- én és az RMDSZ-re szavaznak."
Mi ellenségei vagyunk ennek az országnak?
Kerekes Károly országos szinten durva kampányra számított, de arra nem gondolt, hogy magyarellenes kirohanások is lesznek, nyilatkozta tegnap a sajtótájékoztatón.
Mint mondta, meglepetéssel állapította meg, hogy Crin Antonescu, a PNL elnöke 70 százalékos parlamenti többségre számít, hogy a kétharmados szavazásokban, mint például az alkotmánymódosítás, ne zavarja őket az RMDSZ.
De ennél is váratlanabbul érte Dinu Giurescu akadémikus nyilatkozata, aki "mintha megzavarodott volna", azzal riogatja a románságot, hogy az RMDSZ veszélyezteti az országot és a románság nemzeti önazonosságát, és arra buzdítja őket, hogy minél nagyobb számban menjenek el szavazni, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe, mert "veszélyezteti Románia létét".
Kerekes feltette a kérdést: mi ellenségei vagyunk ennek az országnak? Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a szociális, illetve a jogsérelmeket orvosló törvényeket nemcsak a magyarok számára hozták, a veteránok, a politikai üldözöttek, a munkaszolgálatosok nemcsak magyarok voltak, hanem többségükben románok. "A gyer- meknevelésre, a nyugdíjakra, a családok támogatására vonatkozó törvények megalkotásakor nemcsak a magyarokra gondoltunk, hanem az ország egész lakosságára, ugyanígy a zöldház-, a roncsautó- vagy a Kogalniceanu-programot sem csak a magyarok számára hoztuk létre. Bizonyítottuk n-szer, hogy teszünk az országért. Ezért csodálkozom, hogy ilyen támadásoknak vagyunk kitéve" – jelentette ki Kerekes Károly képviselő.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2012. november 15.
Terjed Erdélyben az "Igen, tessék"
Örvendetesen terjed Erdélyben az "Igen, tessék" mozgalom, amelynek lényege, hogy kereskedelmi és különböző szolgáltató létesítményekben az alkalmazottak kitűzővel jelzik, magyarul is lehet hozzájuk fordulni – mondta kedden az MTI-nek Horváth István, a romániai nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kutatóintézet (ISPMN) elnöke, a mozgalom kezdeményezője.
Horváth István azon a nemzetközi szemináriumon vett részt Brüsszelben, amelyet a finnországi svédek 1908-ban alapított kulturális alapítványa, a Svenska kulturfonden szervezett a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeiről, uniós közreműködéssel. Az eszmecsere jelentős részét a különböző európai térségekben meghonosodott, bevált gyakorlatok és eljárásmódok ismertetése tette ki. Ezek sorában mutatta be az ISPMN elnöke az "Igen, tessék" kezdeményezést, és számolt be annak terjedéséről. Beszámolt arról, hogy immár négyszáz cég csatlakozott a mozgalomhoz, amelynek alapgondolata az, hogy a kisebbségi nyelvhasználat nem csupán politikai kérdésként és alapjogként fogható fel, hanem valódi, gyakorlati, üzleti haszna is lehet.
Mint mondta, főképp a nagyobb erdélyi városokra összpontosítanak, hiszen ott a magyarok sem mind ismerik "arcról" egymást, és adott esetben nem tudják, megszólíthatják-e anyanyelvükön például a benzinkutast, bolti eladót. Az "Igen, tessék" kitűző használatával az alkalmazottak jelzik ezt a lehetőséget. A vásárlók, ügyfelek komfortérzete és az ebből fakadó üzleti előny azonban korántsem csupán a helybéliek egymás közti viszonyában jelentkezik – folytatta Horváth István -, hanem abban is, hogy nagyon sok magyarországi turista, egyéb látogató fordul meg az erdélyi üzletekben, szolgáltató intézményekben, és számukra különösen jó érzés, ha látják, hogy magyarul lehet kommunikálni.
Az "Igen, tessék" mozgalom terjesztői hivatkoznak olyan szociológiai felmérési eredményekre, amelyek alátámasztják a kezdeményezés létjogosultságát. Eszerint például az olyan romániai településeken, ahol a magyarok aránya az össznépesség 50 százalékánál kisebb, a magyarok egyharmadával előfordult: tudta, hogy az elárusító magyar, mégis románul beszélt vele – különböző okokból. Az anyanyelvhasználat ilyen belső, alkalmasint pszichés gátjait is oldani képes ez az egészen egyszerű módszer, az "Igen, tessék" kitűző használata.
A brüsszeli szeminárium rangos meghívottja volt Martti Ahtisaari volt finn államfő, aki előadásában élesen bírálta azt a szemléletet, hogy amíg egy ország EU-tagságra pályázik, addig eleget kell tennie a kisebbségvédelmi elvárásoknak, az uniós csatlakozás után azonban minderről akár meg is feledkezhet. Ahtisaari szerint jó lenne, ha az összes európai országra – nem csupán az uniós 27-ekre, hanem az Európa Tanács mind a 47 tagállamára – kiterjedően átfogó értékelési rendszert honosítanának meg, azt áttekintve, hogy az egyes országokban mennyire valósulnak meg az úgynevezett "jó kormányzás" követelményei, beleértve a kisebbségek helyzetét.
Népújság (Marosvásárhely)
Örvendetesen terjed Erdélyben az "Igen, tessék" mozgalom, amelynek lényege, hogy kereskedelmi és különböző szolgáltató létesítményekben az alkalmazottak kitűzővel jelzik, magyarul is lehet hozzájuk fordulni – mondta kedden az MTI-nek Horváth István, a romániai nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kutatóintézet (ISPMN) elnöke, a mozgalom kezdeményezője.
Horváth István azon a nemzetközi szemináriumon vett részt Brüsszelben, amelyet a finnországi svédek 1908-ban alapított kulturális alapítványa, a Svenska kulturfonden szervezett a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeiről, uniós közreműködéssel. Az eszmecsere jelentős részét a különböző európai térségekben meghonosodott, bevált gyakorlatok és eljárásmódok ismertetése tette ki. Ezek sorában mutatta be az ISPMN elnöke az "Igen, tessék" kezdeményezést, és számolt be annak terjedéséről. Beszámolt arról, hogy immár négyszáz cég csatlakozott a mozgalomhoz, amelynek alapgondolata az, hogy a kisebbségi nyelvhasználat nem csupán politikai kérdésként és alapjogként fogható fel, hanem valódi, gyakorlati, üzleti haszna is lehet.
Mint mondta, főképp a nagyobb erdélyi városokra összpontosítanak, hiszen ott a magyarok sem mind ismerik "arcról" egymást, és adott esetben nem tudják, megszólíthatják-e anyanyelvükön például a benzinkutast, bolti eladót. Az "Igen, tessék" kitűző használatával az alkalmazottak jelzik ezt a lehetőséget. A vásárlók, ügyfelek komfortérzete és az ebből fakadó üzleti előny azonban korántsem csupán a helybéliek egymás közti viszonyában jelentkezik – folytatta Horváth István -, hanem abban is, hogy nagyon sok magyarországi turista, egyéb látogató fordul meg az erdélyi üzletekben, szolgáltató intézményekben, és számukra különösen jó érzés, ha látják, hogy magyarul lehet kommunikálni.
Az "Igen, tessék" mozgalom terjesztői hivatkoznak olyan szociológiai felmérési eredményekre, amelyek alátámasztják a kezdeményezés létjogosultságát. Eszerint például az olyan romániai településeken, ahol a magyarok aránya az össznépesség 50 százalékánál kisebb, a magyarok egyharmadával előfordult: tudta, hogy az elárusító magyar, mégis románul beszélt vele – különböző okokból. Az anyanyelvhasználat ilyen belső, alkalmasint pszichés gátjait is oldani képes ez az egészen egyszerű módszer, az "Igen, tessék" kitűző használata.
A brüsszeli szeminárium rangos meghívottja volt Martti Ahtisaari volt finn államfő, aki előadásában élesen bírálta azt a szemléletet, hogy amíg egy ország EU-tagságra pályázik, addig eleget kell tennie a kisebbségvédelmi elvárásoknak, az uniós csatlakozás után azonban minderről akár meg is feledkezhet. Ahtisaari szerint jó lenne, ha az összes európai országra – nem csupán az uniós 27-ekre, hanem az Európa Tanács mind a 47 tagállamára – kiterjedően átfogó értékelési rendszert honosítanának meg, azt áttekintve, hogy az egyes országokban mennyire valósulnak meg az úgynevezett "jó kormányzás" követelményei, beleértve a kisebbségek helyzetét.
Népújság (Marosvásárhely)
2012. november 15.
Erdélyi Orvosnapok Csíkszeredában
Sokszemszögből a fájdalomról
A fájdalom volt a fő témája a múlt hét végi Tizenhatodik Erdélyi Orvosnapoknak. A magyar tudomány napja Erdélyben égisze alatt zajló továbbképző előadás-sorozat helyszíne a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház volt, ahol a MOGYE tanárai, magyarországi vendégelőadók és csíkszeredai orvosok osztották meg elméleti és gyakorlati ismereteiket a hallgatósággal. A háromnapos rendezvény ötletéről, emlékezetes előadásairól a szervezők nevében dr. Mártha Krisztina egyetemi adjunktust, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának titkárát kérdeztük.
– Két hónappal ezelőtt, amikor az EME- elnökséggel Csíkszeredába utaztunk, hogy elkezdődjön a tulajdonképpeni szervezés, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium vezetőtanácsa vetette fel, hogy próbáljunk meg egy témát találni a 16. konferenciának. Az ötletnek nagyon örültünk, mivel jobban meg tudtuk szervezni, s jobban körvonalazódott az, amit el szerettünk volna érni. Elsősorban a MOGYE-ről hívtunk meg előadókat azzal a kéréssel, hogy mindenki írja körül a fájdalmat a maga szakterületén. Így sikerült végigjárni az élettani alapoktól a farmakológián át a különböző szakterületekig a fájdalom okát, megnyilvánulását és csillapításának a lehetőségeit. Érdekességként említem meg, hogy a szombati ülésszakot dr. Vik János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának oktatója kezdte, aki egy logoterápiai szemléleten keresztül próbált rávezetni a fájdalom testi és a lelki kapcsolatára és annak összefüggéseire. Ezenkívül két budapesti kardiológusprofesszor, dr. Nádházi Zoltán (Semmelweis Egyetem, II-es Belgyógyászati Klinika) és dr. Zámolyi Károly (Bajcsy-Zsilinszky Kórház), akik évek óta rendszeres vendégei az orvos-napoknak, szombaton délelőtt kisebb kardiológiai továbbképzőt tartottak.
Az EME Orvostudományi Szakosztályának az elnöksége mellett a szervezésben a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium és a Csíkszeredai Sürgősségi Kórház vett részt. Több mint kétszáz résztvevőt regisztráltunk, s az első nap végén tartott állófogadáson a Hargita megyei családorvosok meg is jegyezték, hogy nagyon kemény program volt, amelynek során sokat tanultak. Úgy tűnik, hogy egy téma kijelölése, amire felfűzzük az előadásokat, hasznos ötlet, és követni fogjuk a továbbiakban is, mert ezáltal jobban rendszerezhetők az információk.
– A legnehezebben elviselhető fájdalmak közé tartozik a fogfájás, úgy látom, erről nem esett szó az orvosnapokon.
– Sajnos pontosan arról a területről nem sikerült előadót találni, ahol dolgozom, de a csíkszeredai fül-orr-gégészek ezt is érintették. Szeretném hozzátenni: annak ellenére, hogy a fogfájás a közhiedelemben úgy él, mint az egyik legkellemetlenebb fájdalmak egyike, az előadások során, különösen amelyeket a neurológusok tartottak, rájöttünk arra, hogy vannak sokkal nehezebben uralható fájdalmak is. Vik János adjunktus előadása pedig arról szólt, hogy a lelki fájdalmak sokszor nehezebben elviselhetők, mint a fizikai fájdalmak.
– Mi volt az idei rendezvény tanulsága? – kérdeztük a második napon.
– Ha szeretnénk, hogy eljöjjenek az orvosok, olyan témát kell választanunk, olyan színvonalat kell biztosítanunk, ami alá nem szabad engedni a mércét.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
Sokszemszögből a fájdalomról
A fájdalom volt a fő témája a múlt hét végi Tizenhatodik Erdélyi Orvosnapoknak. A magyar tudomány napja Erdélyben égisze alatt zajló továbbképző előadás-sorozat helyszíne a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház volt, ahol a MOGYE tanárai, magyarországi vendégelőadók és csíkszeredai orvosok osztották meg elméleti és gyakorlati ismereteiket a hallgatósággal. A háromnapos rendezvény ötletéről, emlékezetes előadásairól a szervezők nevében dr. Mártha Krisztina egyetemi adjunktust, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának titkárát kérdeztük.
– Két hónappal ezelőtt, amikor az EME- elnökséggel Csíkszeredába utaztunk, hogy elkezdődjön a tulajdonképpeni szervezés, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium vezetőtanácsa vetette fel, hogy próbáljunk meg egy témát találni a 16. konferenciának. Az ötletnek nagyon örültünk, mivel jobban meg tudtuk szervezni, s jobban körvonalazódott az, amit el szerettünk volna érni. Elsősorban a MOGYE-ről hívtunk meg előadókat azzal a kéréssel, hogy mindenki írja körül a fájdalmat a maga szakterületén. Így sikerült végigjárni az élettani alapoktól a farmakológián át a különböző szakterületekig a fájdalom okát, megnyilvánulását és csillapításának a lehetőségeit. Érdekességként említem meg, hogy a szombati ülésszakot dr. Vik János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának oktatója kezdte, aki egy logoterápiai szemléleten keresztül próbált rávezetni a fájdalom testi és a lelki kapcsolatára és annak összefüggéseire. Ezenkívül két budapesti kardiológusprofesszor, dr. Nádházi Zoltán (Semmelweis Egyetem, II-es Belgyógyászati Klinika) és dr. Zámolyi Károly (Bajcsy-Zsilinszky Kórház), akik évek óta rendszeres vendégei az orvos-napoknak, szombaton délelőtt kisebb kardiológiai továbbképzőt tartottak.
Az EME Orvostudományi Szakosztályának az elnöksége mellett a szervezésben a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium és a Csíkszeredai Sürgősségi Kórház vett részt. Több mint kétszáz résztvevőt regisztráltunk, s az első nap végén tartott állófogadáson a Hargita megyei családorvosok meg is jegyezték, hogy nagyon kemény program volt, amelynek során sokat tanultak. Úgy tűnik, hogy egy téma kijelölése, amire felfűzzük az előadásokat, hasznos ötlet, és követni fogjuk a továbbiakban is, mert ezáltal jobban rendszerezhetők az információk.
– A legnehezebben elviselhető fájdalmak közé tartozik a fogfájás, úgy látom, erről nem esett szó az orvosnapokon.
– Sajnos pontosan arról a területről nem sikerült előadót találni, ahol dolgozom, de a csíkszeredai fül-orr-gégészek ezt is érintették. Szeretném hozzátenni: annak ellenére, hogy a fogfájás a közhiedelemben úgy él, mint az egyik legkellemetlenebb fájdalmak egyike, az előadások során, különösen amelyeket a neurológusok tartottak, rájöttünk arra, hogy vannak sokkal nehezebben uralható fájdalmak is. Vik János adjunktus előadása pedig arról szólt, hogy a lelki fájdalmak sokszor nehezebben elviselhetők, mint a fizikai fájdalmak.
– Mi volt az idei rendezvény tanulsága? – kérdeztük a második napon.
– Ha szeretnénk, hogy eljöjjenek az orvosok, olyan témát kell választanunk, olyan színvonalat kell biztosítanunk, ami alá nem szabad engedni a mércét.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)
2012. november 15.
RMDSZ-vezetők a soviniszta retorika ellen
Szót emeltek az RMDSZ vezetői egy pár napja megjelent, Kiáltvány Románia egészségéért című dokumentum ellen.
Az írásban Dinu G. Giurescu akadémikus-professzor, USL-jelölt arra buzdítja a választókat, minél nagyobb számban vegyenek részt a választásokon, mert egy magas román részvétel esetén nem jut be az RMDSZ a parlamentbe.
„Ezt a kiáltványt a mezőgazdasági és területfejlesztési, valamint a pénzügyminisztérium munkatársai terjesztik. A szaktárcák adatbázisában szereplő e-mail-címekre több száz levelet küldtek szét, az ország minden megyéjébe. Munkaidőben, a közhivatal infrastruktúráját használva ez törvényellenes és etikátlan” – közölte Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, a Szövetség kampányfőnöke szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján.
„Ez nem segít senkinek, sem a magyar közösségnek, sem a román nemzetiségűeknek. Felszólítjuk az említett tárcák minisztereit, hogy hozzák meg a szükséges lépéseket. Ha nem tudják, kikről van szó, akkor nevekkel és e-mail-címekkel tudunk szolgálni” – fogalmazott Kovács Péter, aki egyben felkérte a magyar és román értelmiséget is, hogy foglaljon állást ebben a kérdésben a nacionalista retorika leállítása érdekében.
Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ kampánya pozitív, a társadalom szükségleteiről szól, a magyar választók jövőjével foglalkozik, a mozgósításra helyezik a hangsúlyt. „Határozottan visszautasítjuk a sovén, magyarellenes retorikát” – tette hozzá.
(Transindex)
Nyugati Jelen (Arad)
Szót emeltek az RMDSZ vezetői egy pár napja megjelent, Kiáltvány Románia egészségéért című dokumentum ellen.
Az írásban Dinu G. Giurescu akadémikus-professzor, USL-jelölt arra buzdítja a választókat, minél nagyobb számban vegyenek részt a választásokon, mert egy magas román részvétel esetén nem jut be az RMDSZ a parlamentbe.
„Ezt a kiáltványt a mezőgazdasági és területfejlesztési, valamint a pénzügyminisztérium munkatársai terjesztik. A szaktárcák adatbázisában szereplő e-mail-címekre több száz levelet küldtek szét, az ország minden megyéjébe. Munkaidőben, a közhivatal infrastruktúráját használva ez törvényellenes és etikátlan” – közölte Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, a Szövetség kampányfőnöke szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján.
„Ez nem segít senkinek, sem a magyar közösségnek, sem a román nemzetiségűeknek. Felszólítjuk az említett tárcák minisztereit, hogy hozzák meg a szükséges lépéseket. Ha nem tudják, kikről van szó, akkor nevekkel és e-mail-címekkel tudunk szolgálni” – fogalmazott Kovács Péter, aki egyben felkérte a magyar és román értelmiséget is, hogy foglaljon állást ebben a kérdésben a nacionalista retorika leállítása érdekében.
Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ kampánya pozitív, a társadalom szükségleteiről szól, a magyar választók jövőjével foglalkozik, a mozgósításra helyezik a hangsúlyt. „Határozottan visszautasítjuk a sovén, magyarellenes retorikát” – tette hozzá.
(Transindex)
Nyugati Jelen (Arad)
2012. november 15.
Igazgatók mondanak le Székelyudvarhelyen
Az Udvarhely Táncműhely igazgatója, Miklós Levente benyújtotta fellebbezését a tevékenységét kiértékelő székelyudvarhelyi önkormányzathoz, és közölte, az eredménytől függetlenül nem folytatja intézményvezetői munkáját – számolt be a Székelyhon hírportál. Szabó Károly könyvtárigazgató pedig gazdasági okok miatt mond le a városi könyvtár vezetéséről.
A fenntartó múlt héten tette közzé az Udvarhely Táncműhely, a Tomcsa Sándor Színház, a Művelődési Ház és a városi könyvtár igazgatóinak hároméves tevékenységéről szóló beszámolók kiértékelőjét. Az eredmények civil körökben is felháborodást keltettek: az udvarhelyiek on-line aláírásgyűjtést kezdeményeztek, melyben újabb, objektív kiértékelést szorgalmaznak.
A kétfordulós – előbb írásos, majd szóbeli – beszámolókat háromtagú, két szakemberből és a fenntartó egy képviselőjéből álló bizottságok értékelték. A november 8-án nyilvánosságra hozott eredményekből kiderült: Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója megtarthatja posztját, Nagy Pál színházigazgatónak és Szabó Károly könyvtárigazgatónak versenyvizsgán kell részt vennie.
Miklós Leventét, akinek írásos beszámolója 4,93-as osztályzatot kapott, már interjúra sem hívták be. Az óvásokat hétfőig, november 12-ig nyújthatták be az érintettek, ezt Nagy Pál és Miklós Levente is megtette. A végleges eredményt november 16-án hozzák nyilvánosságra. Az Udvarhely Táncműhely vezetője azonban kedden, nyílt levélben kifejtette: a fellebbezés eredményétől függetlenül lemond az igazgatói tisztségéről. Nagy Pál színházigazgató írott beszámolóját 7,83-asra értékelték, ez a 9-es interjúval együtt 8,41-es átlagot adott.
Az igazgató benyújtotta fellebbezését a fenntartóhoz, amennyiben minősítése ezek után sem éri el a kilencest, versenyvizsgázni fog posztja megtartásáért. Nagy Pál hozzátette, habár a közvélemény szerint politikai tisztogatás zajlik az RMDSZ-többségű önkormányzat alárendelt intézményeiben, ő maga nem érzett politikai szándékot a döntés mögött. Szabó Károly könyvtárigazgató is hasonló helyzetben van: hároméves tevékenységének beszámolóját 8,58-asra értékelte a bizottság. A városi könyvtár vezetője azonban lemond a tisztségéről, elmondása szerint elsősorban gazdasági okok miatt.
Krónika (Kolozsvár)
Az Udvarhely Táncműhely igazgatója, Miklós Levente benyújtotta fellebbezését a tevékenységét kiértékelő székelyudvarhelyi önkormányzathoz, és közölte, az eredménytől függetlenül nem folytatja intézményvezetői munkáját – számolt be a Székelyhon hírportál. Szabó Károly könyvtárigazgató pedig gazdasági okok miatt mond le a városi könyvtár vezetéséről.
A fenntartó múlt héten tette közzé az Udvarhely Táncműhely, a Tomcsa Sándor Színház, a Művelődési Ház és a városi könyvtár igazgatóinak hároméves tevékenységéről szóló beszámolók kiértékelőjét. Az eredmények civil körökben is felháborodást keltettek: az udvarhelyiek on-line aláírásgyűjtést kezdeményeztek, melyben újabb, objektív kiértékelést szorgalmaznak.
A kétfordulós – előbb írásos, majd szóbeli – beszámolókat háromtagú, két szakemberből és a fenntartó egy képviselőjéből álló bizottságok értékelték. A november 8-án nyilvánosságra hozott eredményekből kiderült: Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója megtarthatja posztját, Nagy Pál színházigazgatónak és Szabó Károly könyvtárigazgatónak versenyvizsgán kell részt vennie.
Miklós Leventét, akinek írásos beszámolója 4,93-as osztályzatot kapott, már interjúra sem hívták be. Az óvásokat hétfőig, november 12-ig nyújthatták be az érintettek, ezt Nagy Pál és Miklós Levente is megtette. A végleges eredményt november 16-án hozzák nyilvánosságra. Az Udvarhely Táncműhely vezetője azonban kedden, nyílt levélben kifejtette: a fellebbezés eredményétől függetlenül lemond az igazgatói tisztségéről. Nagy Pál színházigazgató írott beszámolóját 7,83-asra értékelték, ez a 9-es interjúval együtt 8,41-es átlagot adott.
Az igazgató benyújtotta fellebbezését a fenntartóhoz, amennyiben minősítése ezek után sem éri el a kilencest, versenyvizsgázni fog posztja megtartásáért. Nagy Pál hozzátette, habár a közvélemény szerint politikai tisztogatás zajlik az RMDSZ-többségű önkormányzat alárendelt intézményeiben, ő maga nem érzett politikai szándékot a döntés mögött. Szabó Károly könyvtárigazgató is hasonló helyzetben van: hároméves tevékenységének beszámolóját 8,58-asra értékelte a bizottság. A városi könyvtár vezetője azonban lemond a tisztségéről, elmondása szerint elsősorban gazdasági okok miatt.
Krónika (Kolozsvár)
2012. november 15.
Politikai nyomásra panaszkodik a feddhetetlenségi hivatal vezetője
Példátlanul agresszív politikai nyomásra panaszkodik Horia Georgescu, a közhivatalnokok vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetője.
„Sosem láttunk még ilyen agresszív politikai nyomást az ANI létrehozása óta. Ez azt célozza, hogy megfélemlítse, elbátortalanítsa az ügynökséget a folyamatban lévő ügyek kivizsgálásánál” - mondta Georgescu a Reuters hírügynökségnek, amely felidézi, hogy a közelmúltban három miniszter és a kormányfőtitkár-helyettes ellen indított vizsgálatot az ANI, akik emiatt a választási kampányba való beavatkozással vádolták az ügynökséget.
Az uniós csatlakozás után létrehozott ANI eddig 42 törvényhozónál fedezett fel összeférhetetlenséget, vagy gyanús eredetű vagyonosodást. Ezt az EU is méltányolta, ám a román politikusokat irritálja - tette hozzá a Reuters.
Victor Ponta miniszterelnök két miniszterét mondatta már le hasonló problémák miatt. A korábbi kormányzat több, a közvélemény által korruptnak tartott tagja is az ANI vizsgálatai nyomán kényszerült lemondani tisztségéről - mutatott rá a brit hírügynökség.
Az Európai Unió megfigyelés alatt tartja a román igazságszolgáltatást és bírálatokat fogalmazott meg amiatt, hogy képtelen megfékezni a széles körben elterjedt korrupciót.
A beszámolóban Sergiu Micoiut, a Politikai és Külügyi Tanulmányok Központjának elemzőjét is idézik, aki szerint fennáll annak a veszélye, hogy a választások után a politikusok korlátozni fogják az ANI hatáskörét. „Az ANI a politikusok által leginkább gyűlölt intézmény, mégis nagy szükség van rá” - vélekedett Miscoiu.
Krónika (Kolozsvár)
Példátlanul agresszív politikai nyomásra panaszkodik Horia Georgescu, a közhivatalnokok vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetője.
„Sosem láttunk még ilyen agresszív politikai nyomást az ANI létrehozása óta. Ez azt célozza, hogy megfélemlítse, elbátortalanítsa az ügynökséget a folyamatban lévő ügyek kivizsgálásánál” - mondta Georgescu a Reuters hírügynökségnek, amely felidézi, hogy a közelmúltban három miniszter és a kormányfőtitkár-helyettes ellen indított vizsgálatot az ANI, akik emiatt a választási kampányba való beavatkozással vádolták az ügynökséget.
Az uniós csatlakozás után létrehozott ANI eddig 42 törvényhozónál fedezett fel összeférhetetlenséget, vagy gyanús eredetű vagyonosodást. Ezt az EU is méltányolta, ám a román politikusokat irritálja - tette hozzá a Reuters.
Victor Ponta miniszterelnök két miniszterét mondatta már le hasonló problémák miatt. A korábbi kormányzat több, a közvélemény által korruptnak tartott tagja is az ANI vizsgálatai nyomán kényszerült lemondani tisztségéről - mutatott rá a brit hírügynökség.
Az Európai Unió megfigyelés alatt tartja a román igazságszolgáltatást és bírálatokat fogalmazott meg amiatt, hogy képtelen megfékezni a széles körben elterjedt korrupciót.
A beszámolóban Sergiu Micoiut, a Politikai és Külügyi Tanulmányok Központjának elemzőjét is idézik, aki szerint fennáll annak a veszélye, hogy a választások után a politikusok korlátozni fogják az ANI hatáskörét. „Az ANI a politikusok által leginkább gyűlölt intézmény, mégis nagy szükség van rá” - vélekedett Miscoiu.
Krónika (Kolozsvár)
2012. november 15.
Történelmi konferencia a tudomány napján
Bartha Miklós és kora címmel csütörtökön tudományos konferenciát tartottak a székelyudvarhelyi városháza Szent István termében. A magyar tudomány napja alkalmából szervezett eseményen a meghívottak előadásait élő adásban is követhették az érdeklődők.
A konferenciát Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd az 1848. november 14-én Rugonfalván született Bartha Miklósról, munkásságáról és kalandos életéről hallgathatott előadásokat a nagyérdemű.
Elsőként Ferenczi Szilárd történész beszélt Bartha Miklós kolozsvári tartózkodásáról, ahol megalapította az Ellenzék napilapot, majd az ebben közölt cikkei miatt nagyon sok – szóbeli és fizikai – támadás érte. Szintén Bartha kezdeményezésére Kolozsváron megalakult az EMKE (Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület) és az Erdélyi Irodalmi Társaság is.
A székely puccs és Bartha Miklós című előadásban Veres Péter muzeológus aprólékosan bemutatta a székely légió megszervezésében betöltött szerepét és annak sikertelenségét az 1877–78-as orosz–török háború idején.
Botlik József történész, egyetemi docens Egán Edéről tartott előadást, akinek szarvasmarha-tenyésztési munkásságáról Bartha írt könyvet, Kazárföldön címmel. Ezt követően Hermann Gusztáv Mihály egyetemi adjunktus Orbán Ottó szerepéről beszélt a székely puccs „akcióban”, majd Balaton Petra egyetemi adjunktus tartott értekezletet Állami akciók a lemaradó régiók fejlesztésére címmel.
Székelyföld közlekedésügyének 19–20. századi fejlődéséről Gidó Csaba történelemtanár beszélt, majd a konferenciát Novák Károly helytörténész előadása zárta, aki Székelyudvarhely dualizmusbeli fejlődését mutatta be. A rendezvényt állófogadással zárták a részvevők.
Simon Eszter
Székelyhon.ro
Bartha Miklós és kora címmel csütörtökön tudományos konferenciát tartottak a székelyudvarhelyi városháza Szent István termében. A magyar tudomány napja alkalmából szervezett eseményen a meghívottak előadásait élő adásban is követhették az érdeklődők.
A konferenciát Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd az 1848. november 14-én Rugonfalván született Bartha Miklósról, munkásságáról és kalandos életéről hallgathatott előadásokat a nagyérdemű.
Elsőként Ferenczi Szilárd történész beszélt Bartha Miklós kolozsvári tartózkodásáról, ahol megalapította az Ellenzék napilapot, majd az ebben közölt cikkei miatt nagyon sok – szóbeli és fizikai – támadás érte. Szintén Bartha kezdeményezésére Kolozsváron megalakult az EMKE (Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület) és az Erdélyi Irodalmi Társaság is.
A székely puccs és Bartha Miklós című előadásban Veres Péter muzeológus aprólékosan bemutatta a székely légió megszervezésében betöltött szerepét és annak sikertelenségét az 1877–78-as orosz–török háború idején.
Botlik József történész, egyetemi docens Egán Edéről tartott előadást, akinek szarvasmarha-tenyésztési munkásságáról Bartha írt könyvet, Kazárföldön címmel. Ezt követően Hermann Gusztáv Mihály egyetemi adjunktus Orbán Ottó szerepéről beszélt a székely puccs „akcióban”, majd Balaton Petra egyetemi adjunktus tartott értekezletet Állami akciók a lemaradó régiók fejlesztésére címmel.
Székelyföld közlekedésügyének 19–20. századi fejlődéséről Gidó Csaba történelemtanár beszélt, majd a konferenciát Novák Károly helytörténész előadása zárta, aki Székelyudvarhely dualizmusbeli fejlődését mutatta be. A rendezvényt állófogadással zárták a részvevők.
Simon Eszter
Székelyhon.ro
2012. november 15.
Cselekvést, ne csak beszédet! Brassóban ünnepelték a Magyar Szórvány Napját második alkalommal
November 15-én, Bethlen Gábor fejedelem születésének napján a Brassó megyei RMDSZ, valamint az RMDSZ Főtitkárságának szervezésében második alkalommal került megrendezésre a Magyar Szórvány Napja. A Brassóban sorra került ünnepség az Áprily Lajos szülőházán, a költő és műfordító születésének 125. évfordulója alkalmából elhelyezett emléktábla-avatással vette kezdetét. Áprily Lajos szülőháza előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök méltatta erdélyi költőnket.
„Költőként, irodalomszervezőként, közéleti személyiségként Áprily Lajos a legjobb transzilván hagyományokat vitte tovább, elérve azt, hogy az erdélyi magyar irodalom felfedje európai arcát. Európai értékeket képviselt ő akkor, amikor a két világháború között sokan elvesztették az irányt. Ezzel az emléktáblával kötelességünknek teszünk eleget. Mi, a huszonegyedik század erdélyi magyarjai nem hagyjuk, hogy Áprily szellemisége és emléke kivesszen a köztudatból” – mondta az RMDSZ elnöke.
„Cselekedni kell” – kezdte Kelemen Hunor szövetségi elnök megnyitóbeszédét a Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett konferencián. Az RMDSZ elnöke elmondta, a 90-es évek elején elindított szórványprogramokat gondolja újra, aktualizálja a Szövetség.
„Az elmúlt 23 évben az RMDSZ-nek voltak sikerei és kudarcai. Az eredményeinket próbáljuk megerősíteni, a hibáinkat igyekszünk kiigazítani. A kilencvenes években elindított szórványkollégiumok, a Magyar Ház hálózat, a pedagógusok utazási költségeinek a támogatása mind-mind olyan programok, amelyek sikeresen működtek az elmúlt két évtizedben. Nekünk azonban válaszolnunk kell az új kihívásokra, át kell gondolnunk a Szövetség szórványpolitikáját. Figyelembe véve azt, hogy a Székelyföldön az önkormányzataink megerősödtek, képesek gondoskodni a közösségről, a támogatáspolitikánkat is újra kell gondolnunk, nagyobb összegekkel kell támogatnunk a szórványközösségeinket. Már szinte közhely, de ma is igaz: aki szórványt épít, az a tömböt menti” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Kiemelte az elmúlt két év egyik nagy megvalósítását, a Székelyföld – Szórvány Összetartozunk programot, amely szerinte az RMDSZ egyik sikertörténete, hiszen személyes kapcsolatok által erősödik az erdélyi magyarság egysége, összetartozása.
„Új, közösségépítő programokat kell indítanunk, amelyeket közös munkával, közös felelősséggel, a jövőben bízva tudunk sikeressé tenni” – zárta megnyitóbeszédét Kelemen Hunor.
Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke köszöntőbeszédében kiemelte: „Minden nap a szórvány napja kell legyen, hisz fontosak az ünnepek, elviselhetőbbé teszik a szórvány magyar létet, azonban nekünk a hétköznapokban kell igazán helytállnunk annak érdekében, hogy legyenek magyar iskoláink, tudjuk támogatni az egyházainkat, a civil és kulturális szervezeteinket, a magyar közösséget. A szórvány magyarság napjai a helytállásról szólnak, és ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, szükség van a politikai képviseletre”. Majd ezt követően kihangsúlyozta: „a szórvány számára az igazi népszámlálás december 9-én következik, hisz annak függvényében, hogy milyen arányban leszünk jelen a szavazáson fog eldőlni, hogy lesz-e képviselőnk a parlamentben, illetve akkor fog bebizonyosodni, hogy a szórvány számít-e az országos képviselet szintjén”.
A megnyitó folytatásában Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a szórványprogram elmúlt három sikeres évéről adott számadását követően újabb vállalást fogalmazott meg. Bejelentette, hogy megyehatárok feletti együttműködést kívánnak kialakítani a háromszékiek a brassói magyarsággal. A Székelyföld - Brassó kapcsolat felelőseként pedig Markó Attila, sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselőjelöltet bízzák meg, aki erdővidéki családi kötöttséggel rendelkezve tudja felvállalni és végezni ezt a feladatot.
"Elsősorban Székelyföld nyert a szórványban élő magyarságokkal kötött kapcsolatokból. Egymás megismerését, közös értékeink felkutatását kell erősítenünk, és a magyar szolidaritás jegyében még többet kell egymásért vállaljunk. Az a célja a 2009-ben Hargita Megye Tanácsa által indított Összetartozunk közösségerősítő programunknak, amely azóta székelyföldivé nőtte ki magát, hogy ne csak a vezetők között, hanem emberek-emberek között épüljenek ki kapcsolatok, a családokat hozzuk egymáshoz közelebb" - hangsúlyozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A jövő évben képviseleti irodát kívánunk nyitni a partner szórványmegyéinkben, ami által még hatékonyabbá tudjuk tenni a közös együttműködést.
A konferencia folytatásában Szegedi László református esperes, a kőhalmi Szórványdiákotthon vezetője a szórványkollégiumok működését mutatta be, Szabó Csaba a Szórványtengely mozgalom alapítója a kapcsolatteremtő média, Ambrus Attila a Brassói lapok főszerkesztője pedig a szórvány sajtó szerepét ismertette. Majd Székely István, az RMDSZ főtitkárhelyettese a kulturális autonómia és a szórvány intézményrendszerek kapcsolódási pontjairól tartott előadást a jelenlevő szórványban működő RMDSZ szervezetek, magyar házak, szórványkollégiumok és szórvány ifjúsági szervezetek képviselőinek. Ezt követően Hegedüs Csilla, az RMDSZ főtitkárhelyettese a szórványmenedzser programot mutatta be, míg Magyari Tivadar, RMDSZ főtitkárhelyettes az Erdélyben fellelhető iskolaválasztási trendeket ismertette.
A folytatásban bemutatásra került a Székely - Szórvány Összetartozunk program, melynek céljairól, tapasztalatairól, valamint a jövőbeni tervekről Takács Aranka, az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének elnöke, Kiss Csilla, a Kovászna megyei tanács szórványprogram felelőse, valamint Zonda Erika, a Hargita megyei tanács szórvány munkacsoportjának vezetője és Bodor László főtitkárhelyettes, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke beszélgettek.
A konferencia zárógondolatát Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő fogalmazta meg, kiemelve a rendezvény hagyományteremtő jellegét, mely alkalmat ad az elmúlt év mérlegének megvonására, illetve az elkövetkező időszak közös megtervezésére. „Mindannyian egy élő szórványnak vagyunk a munkásai: a szórvány jövőjéről beszélünk, hisz mi nem csak krónikásai akarunk lenni egy haldokló közösségnek, hanem építői a szórvány magyar közösségek megmaradásának” – fejtette ki.
A délután folyamán a Magyar Szórvány Napja alkalmából elindított Fogadj emlékbe egy műemléket program keretén belül Kelemen Hunor szövetségi elnök az Örökségünk Őrei címmel jutalmazta a brassói Áprily Lajos Főgimnázium közösségét, majd a konferencia programját a REDUT Kulturális Központban megtartott gálaműsor zárta.
rmdsz.ro
November 15-én, Bethlen Gábor fejedelem születésének napján a Brassó megyei RMDSZ, valamint az RMDSZ Főtitkárságának szervezésében második alkalommal került megrendezésre a Magyar Szórvány Napja. A Brassóban sorra került ünnepség az Áprily Lajos szülőházán, a költő és műfordító születésének 125. évfordulója alkalmából elhelyezett emléktábla-avatással vette kezdetét. Áprily Lajos szülőháza előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök méltatta erdélyi költőnket.
„Költőként, irodalomszervezőként, közéleti személyiségként Áprily Lajos a legjobb transzilván hagyományokat vitte tovább, elérve azt, hogy az erdélyi magyar irodalom felfedje európai arcát. Európai értékeket képviselt ő akkor, amikor a két világháború között sokan elvesztették az irányt. Ezzel az emléktáblával kötelességünknek teszünk eleget. Mi, a huszonegyedik század erdélyi magyarjai nem hagyjuk, hogy Áprily szellemisége és emléke kivesszen a köztudatból” – mondta az RMDSZ elnöke.
„Cselekedni kell” – kezdte Kelemen Hunor szövetségi elnök megnyitóbeszédét a Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett konferencián. Az RMDSZ elnöke elmondta, a 90-es évek elején elindított szórványprogramokat gondolja újra, aktualizálja a Szövetség.
„Az elmúlt 23 évben az RMDSZ-nek voltak sikerei és kudarcai. Az eredményeinket próbáljuk megerősíteni, a hibáinkat igyekszünk kiigazítani. A kilencvenes években elindított szórványkollégiumok, a Magyar Ház hálózat, a pedagógusok utazási költségeinek a támogatása mind-mind olyan programok, amelyek sikeresen működtek az elmúlt két évtizedben. Nekünk azonban válaszolnunk kell az új kihívásokra, át kell gondolnunk a Szövetség szórványpolitikáját. Figyelembe véve azt, hogy a Székelyföldön az önkormányzataink megerősödtek, képesek gondoskodni a közösségről, a támogatáspolitikánkat is újra kell gondolnunk, nagyobb összegekkel kell támogatnunk a szórványközösségeinket. Már szinte közhely, de ma is igaz: aki szórványt épít, az a tömböt menti” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Kiemelte az elmúlt két év egyik nagy megvalósítását, a Székelyföld – Szórvány Összetartozunk programot, amely szerinte az RMDSZ egyik sikertörténete, hiszen személyes kapcsolatok által erősödik az erdélyi magyarság egysége, összetartozása.
„Új, közösségépítő programokat kell indítanunk, amelyeket közös munkával, közös felelősséggel, a jövőben bízva tudunk sikeressé tenni” – zárta megnyitóbeszédét Kelemen Hunor.
Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke köszöntőbeszédében kiemelte: „Minden nap a szórvány napja kell legyen, hisz fontosak az ünnepek, elviselhetőbbé teszik a szórvány magyar létet, azonban nekünk a hétköznapokban kell igazán helytállnunk annak érdekében, hogy legyenek magyar iskoláink, tudjuk támogatni az egyházainkat, a civil és kulturális szervezeteinket, a magyar közösséget. A szórvány magyarság napjai a helytállásról szólnak, és ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, szükség van a politikai képviseletre”. Majd ezt követően kihangsúlyozta: „a szórvány számára az igazi népszámlálás december 9-én következik, hisz annak függvényében, hogy milyen arányban leszünk jelen a szavazáson fog eldőlni, hogy lesz-e képviselőnk a parlamentben, illetve akkor fog bebizonyosodni, hogy a szórvány számít-e az országos képviselet szintjén”.
A megnyitó folytatásában Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a szórványprogram elmúlt három sikeres évéről adott számadását követően újabb vállalást fogalmazott meg. Bejelentette, hogy megyehatárok feletti együttműködést kívánnak kialakítani a háromszékiek a brassói magyarsággal. A Székelyföld - Brassó kapcsolat felelőseként pedig Markó Attila, sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselőjelöltet bízzák meg, aki erdővidéki családi kötöttséggel rendelkezve tudja felvállalni és végezni ezt a feladatot.
"Elsősorban Székelyföld nyert a szórványban élő magyarságokkal kötött kapcsolatokból. Egymás megismerését, közös értékeink felkutatását kell erősítenünk, és a magyar szolidaritás jegyében még többet kell egymásért vállaljunk. Az a célja a 2009-ben Hargita Megye Tanácsa által indított Összetartozunk közösségerősítő programunknak, amely azóta székelyföldivé nőtte ki magát, hogy ne csak a vezetők között, hanem emberek-emberek között épüljenek ki kapcsolatok, a családokat hozzuk egymáshoz közelebb" - hangsúlyozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A jövő évben képviseleti irodát kívánunk nyitni a partner szórványmegyéinkben, ami által még hatékonyabbá tudjuk tenni a közös együttműködést.
A konferencia folytatásában Szegedi László református esperes, a kőhalmi Szórványdiákotthon vezetője a szórványkollégiumok működését mutatta be, Szabó Csaba a Szórványtengely mozgalom alapítója a kapcsolatteremtő média, Ambrus Attila a Brassói lapok főszerkesztője pedig a szórvány sajtó szerepét ismertette. Majd Székely István, az RMDSZ főtitkárhelyettese a kulturális autonómia és a szórvány intézményrendszerek kapcsolódási pontjairól tartott előadást a jelenlevő szórványban működő RMDSZ szervezetek, magyar házak, szórványkollégiumok és szórvány ifjúsági szervezetek képviselőinek. Ezt követően Hegedüs Csilla, az RMDSZ főtitkárhelyettese a szórványmenedzser programot mutatta be, míg Magyari Tivadar, RMDSZ főtitkárhelyettes az Erdélyben fellelhető iskolaválasztási trendeket ismertette.
A folytatásban bemutatásra került a Székely - Szórvány Összetartozunk program, melynek céljairól, tapasztalatairól, valamint a jövőbeni tervekről Takács Aranka, az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének elnöke, Kiss Csilla, a Kovászna megyei tanács szórványprogram felelőse, valamint Zonda Erika, a Hargita megyei tanács szórvány munkacsoportjának vezetője és Bodor László főtitkárhelyettes, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke beszélgettek.
A konferencia zárógondolatát Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő fogalmazta meg, kiemelve a rendezvény hagyományteremtő jellegét, mely alkalmat ad az elmúlt év mérlegének megvonására, illetve az elkövetkező időszak közös megtervezésére. „Mindannyian egy élő szórványnak vagyunk a munkásai: a szórvány jövőjéről beszélünk, hisz mi nem csak krónikásai akarunk lenni egy haldokló közösségnek, hanem építői a szórvány magyar közösségek megmaradásának” – fejtette ki.
A délután folyamán a Magyar Szórvány Napja alkalmából elindított Fogadj emlékbe egy műemléket program keretén belül Kelemen Hunor szövetségi elnök az Örökségünk Őrei címmel jutalmazta a brassói Áprily Lajos Főgimnázium közösségét, majd a konferencia programját a REDUT Kulturális Központban megtartott gálaműsor zárta.
rmdsz.ro