Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2008. május 19.
Több mint ötven megyei tanácselnökjelölt nem felel meg a Koalíció a Tiszta Kormányzatért (CGC) elnevezésű civil szervezet előírta feddhetetlenségi elvárásoknak. A megkérdőjelezhetők között szerepel az RMDSZ két tisztségviselője, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács jelenlegi elnöke, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök, mindketten jelöltek. A jelentés megemlíti a kifogásolt jelöltek között a Magyar Polgári Párt elnökét, Székelyudvarhely polgármesterét, Szász Jenőt, az alakulat Hargita megyei tanácselnökjelöltjét is. Lokodival kapcsolatban a CGC azt kifogásolja, hogy állítólag mandátuma idején a saját lányát alkalmazta a megyei testületnél, míg Kiss Sándor esetében elektronikai cikkek csempészetét, valamint pornográf termékek forgalmazását hozta fel. Szásznak a CGC azt rótta fel, hogy 2005 óta egyedül vezeti a várost, amióta a prefektus a helyi tanácsot feloszlatta. Emellett a CGC tagjai azt is Szász szemére vetik, hogy a városi tanáccsal együtt ellenezte a csereháti görög katolikus árvaház létrehozását. Szász Jenő szerint a CGC „nem tudja, miről beszél”, hiszen a csereháti szociális ügy éppen a bukaresti hatalom beavatkozása miatt dagadt politikai botránnyá. /Nagy B. István: Jelöltek feketelistán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./
2008. május 19.
„Erdély változást akar”, „az RMDSZ elveszítette a magyar szavazók bizalmát” – gyakran visszatérő elemek ezek a Magyar Polgári Párt (MPP) és az alakulatot támogató Fidesz-vezetők, valamint Tőkés László EP-képviselő felszólalásaiban, írta a lap. Valójában egyre több erdélyi magyarnak jó a közérzete, ezt támasztja alá a közvélemény-kutatás is. A felmérés szerint a magyarok 75 százaléka az RMDSZ jelöltjeire adja voksát. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megvádolta az RMDSZ-t, hogy „tudatosan és szándékosan feladta a közösségi önrendelkezést”. /”Polgári” ábrándok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2008. május 19.
Európai színvonalú kórházat avattak május 16-án Gyergyószentmiklóson. Székelyföld eddigi legnagyobb egészségügyi beruházásának számító intézmény tizennyolc év alatt épült fel. A késlekedést az okozta, hogy a terveket folyamatosan módosítani kellett az újabb és újabb uniós normáknak való megfelelés érdekében. Az avatószalagot Markó Béla RMDSZ-elnök vágta el, aki hangsúlyozta, a gyergyói kórház példája is azt mutatja, szolidaritással és összefogással Székelyföldön is lehet európai léptékű fejlődést elérni. „Nevetséges, hogy éppen olyankor jelenik meg egy kórházigazgató alulminősítése, amikor Gyergyószentmiklóson európai uniós normáknak megfelelő kórházat avatnak éppen a szóban forgó kórházigazgató, Jeszenszky doktor személyes közbenjárására” – jegyezte meg Székely Ervin egészségügyi államtitkár. Mint mondta, személyesen utánanézett, és kiderült, tévedés volt a két Hargita megyei kórházigazgató felfüggesztése. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmagyarázta, a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét, a program azonban hibákat tartalmaz. Hasonló helyzetbe került Bachner István csíkszeredai kórházigazgató is. Mindkettejük esetében a minisztérium visszavonta a felfüggesztési rendeletet. /Barabás Márti, Horváth István, Pásztor Krisztina: Kész a kórház, marad az igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2008. május 19.
„Ez az ünnepség ismételten bebizonyította, hogy a költészet mennyire fontos része életünknek és milyen nagy szerepet játszik nemzeti önismeretünk építésében” – hangsúlyozta Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke Szatmárnémetiben azon a megemlékezésen, amelyet a magyar irodalom három jeles szatmári képviselője emlékére, nevesen Dsida Jenő halálának 70., Páskándi Géza születésének 75. és Szilágyi Domokos születésének 70. évfordulója alkalmából rendeztek. Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE partiumi alelnöke joggal nevezhette a rendezvényt a Kárpát-medencei magyar irodalmi találkozónak is, amelyen előadást tartott többek között Dávid Gyula Páskándi A menekülő janicsár című regényéről, Cseke Péter Dsida Jenő irodalomkritikai és esztétikai programjáról és Pécsi Györgyi Szilágyi Domokos korai költészetéről. /Sike Lajos: A most megnyitott kulturális fesztivál októberig tart. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2008. május 19.
Az elmúlt években megszokták Csíkszeredában, hogy zászló, a magyar nemzet lobogója leng a NagySomlyó-hegyi kilátón. Pár napja román zászló került a magyar helyébe, de az hamar eltűnt. Május 16-án újabb román zászló jelent meg a kilátón, ezúttal hatalmas. Mondták, kolozsvári rendszámú autóval mentek ki valakik, kommandóruhások voltak, azóta bőrdzsekis civilek őrzik a kilátót. Valóban több gyanúsan rendőr-csendőr kinézetű civil álldogált ott. A Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács felhívására sokan kirándultak a kilátóhoz. Csíki magyar terepmotorosok egy csoportja is eljött, erre civil ruhás csendőrök jelentek meg, akik érdeklődtek, hogy nem a román zászlót akarják-e levenni, mert ha igen, akkor nagy baj lesz. Megérkeztek a felfegyverzett fekete egyenruhások, élükön magával Mircea Olaru csendőrparancsnokkal, aki azonnal igazoltatni kezdte az embereket és közölte: a kilátó nem a somlyói közbirtokosság tulajdona (ezt a helyszínen jelenlevő közbirtokossági alelnök másként tudja), hanem geodéziai pont, s aki onnan zászlót vesz le, börtönbe kerül. Újabb vita alakult ki, a jelenlevőket nem félemlítette meg az egyenruhások kordonja, végül megállapodtak abban, hogy a román zászló marad, de melléje kerül a székely zászló is. Kiknek áll érdekében a választási kampány közepén etnikai feszültséget szítani Csíkszeredában? Kik azok, akik a Mária-kegyhely békéjének megzavarásával konfliktust akarnak kirobbantani? /Szondy Zoltán: Zászlóháború a szent hegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
2008. május 19.
Filmbemutatóval, magyar táncokkal és székely gulyással ünnepeltek a bukaresti magyarok a 12. Európai Filmfesztivál magyar estjén. „Ha arról kérdeznek, hogy kimondottan román probléma-e a filmemben megjelenő, egy Zsil völgyében élő, tört magyarsággal beszélő gyerek mindennapi verésekkel tűzdelt szomorú sorsa, akinek kéregetéseiből nem kenyér, hanem pálinka kerül az asztalra, mindig azt válaszolom, ez kelet-európai probléma, akár Magyarországon is játszódhatna a film” – fogalmazott Bollók Csaba, az Iszka utazása című, a 2007-es magyar filmszemle fődíjas játékfilmjének rendezője a Bukarestben megrendezett magyar esten. A magyar est másik premierje a bukaresti magyarok Bercsényi táncegyüttesének bemutatkozása volt. Nagy István magyar diplomata és tánctanár vezénylete alatt az együttes a zsúfolásig telt Román Nemzeti Parasztmúzeum egyik termében magyar táncokra perdítette a közönséget. /Oborocea Mónika: Iszka fővárosi utazása. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2008. május 19.
Bihar megye legnagyobb fesztiválünnepét, a Nyíló Akác Napokat a hét végén tartották Érmihályfalván. A négynapos rendezvény több tízezer szórakozni vágyót csalogatott a homokvilág fővárosába. A megnyitón Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet, fellépett a Nyíló Akác néptánccsoport. Másnap a szenzációt Fekete László, a világ legerősebb embere cím birtokosának fellépése jelentette, de hasonló látványossággal bírt az Attila-korabeli öltözetet viselő íjászok bemutatója is. A szórakoztató műsorok a Széchenyi téri szabadtéri színpadon zajlottak de volt ökumenikus istentisztelet, könyvbemutató, és tárlatnyitó is. A polgármesteri hivatalban aláírták az Érmihályfalva–Balmazújváros–Budapest XVI. kerülete közötti testvérvárosi szerződést. /D. Mészáros Elek: Ünnep a homokvilág fővárosában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2008. május 19.
Rekordszámú nézőközönség, sok jó film és szűkös anyagi lehetőségek jellemezték az idei Film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivált – összegezte egy hét történéseit Csíkszeredában Beke Mihály András fesztiválelnök, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Az V. film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivál május 12-én kezdődött és május 17-én ért véget, a díjkiosztó gálával. A Sára Sándor filmrendező által elnökölt zsűrinek nehéz volt a dolga. A fesztivál fődíját a tudomány kategóriában a Poros öltöny című film, Bálint Arthur rendező alkotása kapta. A legjobb rendező díjjal Szirmai Mártont jutalmazták Süllyedő falu című filmjéért. A legjobb operatőrnek Sorin Gociu bizonyult, a Ne haragudj, de... című film fényképezéséért. A Kísérleti kategória győztese és a diákzsűri díjazottja a Csempelevél című alkotás, Somogyvári Gergő és Feszt Judit rendezésében. Az Oknyomozó kategóriában a Hackni (Kresalek Dávid) és Szemben a maffiával (Kármán Irén) című filmeket díjazták. A Lírai dokumentumfilm kategóriában az Imádság (Mohi Sándor) és a Végállomások (Németh Gábor Péter) nyerte el a szakmai zsűri tetszését. A Legjobb első film lett a Zágoni Bálint rendezte Benedek Doktor csodakútja, a zsűri két különdíját pedig a Gulyás Gyula által rendezett Civil Jelentés és a Bayer Zsolt rendezésében készült Utolsó előtti út című film kapta. /Rekordszámú néző az V. film. dok. fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2008. május 19.
Két könyvbemutató volt a hét végén Temesváron, a magyar nyugdíjasok klubjában. A rendkívül tevékeny tagság és vezetőjük Béres Margit a változatos szórakoztató programok közé művelődési rendezvényeket is befogad. Vámos-Gulyás Margit: Egy óvónő emlékei és riportok (Pardon Folyóirat Könyvkiadója, Temesvár, 2008) a nyugalmazott óvónő első könyve, egy küzdelmes életpálya tanulságait összegző írások fűzére. Kató Gizella jól ismert alkotója a városnak, mese- és elbeszéléskötetei, versei két nyelven is közkézen forognak. Legújabb könyve: Az ígéret (Eurostampa Könyvkiadó, Temesvár, 2008) eddigi műfajaiból többet is magába foglal. Először a rajzoló, zenélő édesapjára és költő férjére, Kató Sándorra emlékezett. /Szekernyés Irén: A tényektől a fikcióig. Két könyvbemutató a magyar nyugdíjasok klubjában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2008. május 20.
Szinte kísérteties az egyezés: ha a Timok-völgyi vlahok helyzetéről szóló elég lenne néhány szót kicserélni – a vlahot a csángó népnévvel, a szerb hatalmat pedig románnal behelyettesíteni – és gyakorlatilag tökéletes leírást lehetne kapni a Moldvában élő magyar gyökerű közösség életéről. A Szerbiában élő vlahok ugyanúgy kimaradtak az anyanemzet nemzetépítési és kulturális modernizációs folyamataiból, mint a csángók, és ugyanúgy önnön identitását igen agresszívan építő többségi közegben kényszerülnek élni. Hogyan lehetséges akkor, hogy az ebből a szempontból tulajdonképpen a magyarokkal ugyanazon csónakban evező románok a legkisebb empátiát sem képesek tanúsítani a csángóüggyel kapcsolatosan? A románok többsége – beleértve a politikusokat – nem is nagyon hallott a timoki vlahokról. A hagyományos szerb–román ortodox testvériség jegyében Bukarest nem firtatta a vlahok kérdését, cserében Belgrád sem lépett föl agresszíven a romániai szerbek érdekében. Szintén szempont volt, hogy a vlahok Dunától délre fekvő lakhelye kényelmetlen kérdéseket ébreszthet a dákoromán kontinuitáselmélettel kapcsolatosan. A csángóügyben alkalmazandó stratégia egyik alapvető eleme a jövőben éppen az lehetne, hogy a román társadalom figyelmét a magyarok felhívják a timok-völgyi vlah-románok tarthatatlan helyzetére. /Balogh Levente: Csángó-vlahok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2008. május 20.
Csíkszeredában a Márton Áron Gimnázium kápolnáját, az impozáns épületet és a benne tanuló diákokat ismét vigyázzák a magyar szentek, ugyanis a kápolna/díszterem ablakaira visszakerült központi figuraként, kisdeddel a karján a Szűzanya, a szent koronát neki felajánló Szent István alakja, valamint fia, Szent Imre herceg, az ifjúság védőszentje. Az alkotás avatóünnepsége június 4-én lesz. E hármas kompozíció visszaállítása régóta dédelgetett álma a csíkszeredai gimnázium korábbi igazgatójának, Lászlófy Pálnak. Nagy Ödön és Vorzsák Gyula képzőművészek nem csupán rekonstruálták a második világháború után leszedett ablakokat, amelyeknek alig tíz százalékát törmelékek formájában őrizte a Szent Kereszt-Plébánia padlása, hanem úgy állították azokat vissza, hogy közben alkotói szabadságuk is érvényesülhetett. /Antal Ildikó: Visszakapta ékét a gimnázium kápolnája. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
2008. május 20.
Nagykárolyban bemutatták a nagykárolyi romos épületeket ábrázoló fényképsorozatot a Gherasim Emil által szerzett zenei aláfestéssel. Gödri Béla Alpár evangélikus lelkész így fogalmazott: „Ezekkel a képekkel a szerzők mintegy tudatosítani akarják, hogy valami nincs rendben sem velünk, sem a társadalommal. Oktalan próbálkozás múltunktól elfordulni. ” /Dobos Hajnalka: Fotókiállítás Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 20./
2008. május 21.
A súlyos környezeti károk okozóinak büntetőjogi felelősségre vonását szorgalmazta Tőkés László május 19-én az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén. Az erdélyi képviselő, napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy a rendszerváltozás a kelet-közép-európai államokat majdhogynem felkészületlenül érte a környezetvédelmi stratégiák tekintetében. „A ciántechnológiát be kell tiltani Verespatakon, a székelyföldi és más romániai területeken zajló erdőpusztítás pedig szintén károsítja a környezetet” – hangsúlyozta. /Tőkés László a környezet védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2008. május 21.
Annak idején tizenötödmagával alapítója volt az RMDSZ-nek, írta Csép Sándor, az MPP kolozsvári tanácsosjelöltje. Akkor úgy gondolták, ebben a szövetségben bárki nyugodtan kifejtheti a véleményét. Ez ma már nem működik. Szükség van pluralizmusra, így nem alakulhat ki totalitárius erő, hanem a másik félnek is lehetősége van arra, hogy érvényesítse az akaratát. Az RMDSZ programjába bekerültek a fontos kérdések és követelések, de fokozottabb határozottságra van szükség a megvalósításhoz. Elég az autonómiára és a Bolyai Egyetemre gondolni. Csép kifejtette, minden politikai formációnak nemzeti és közösségi sorskérdéseket kell megfogalmaznia. Szinte egész Európában problémát jelent a demográfiai csökkenés, meg kellene fékezni a népességcsökkenést. Néhány éve indították el az Áldás Népesség Mozgalmat. Kolozsváron működnek szervezetek, amelyek jelentős programokat is képesek megvalósítani. A szociális ellátás és az iskolarendszer hamarosan súlyos válságba kerül, egyre kevesebb a gyermek és az aktív korú ember. Csép Sándor nemrég betöltötte a 70. életévét, mégis aktív közéleti szerepet készül vállalni. Számos megoldatlan kérdés maradt, kölcsönösen szükség van MPP-re és RMDSZ-re. Együtt élnek a többségi románsággal és más nemzetiségekkel, meg kell próbálni kölcsönösen megérteni egymást. Tervei között szerepel egy szobor Costa-Foru kiváló román értelmiségi és Mocsáry Lajos emlékére, kettőjüket egymás mellé állítva. Az RMDSZ a közpénzek elosztásánál nagyon egyoldalúan ítélkezik. Ha valaki kritikát mer megfogalmazni velük szemben, akkor az a sajtóorgánum nem kap semmilyen támogatást. Az RMDSZ kisajátította az Erdélyi Magyar Televíziót is, amit Csép Sándor alapított, és olyan emberek kezébe került, akik nem érte élnek, hanem belőle akarnak megélni. /S. B. Á. : A hatalmat meg kell osztani – véli Csép Sándor, az MPP városi tanácsosjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2008. május 21.
Május 18-án, Zsóri Elemér simonyifalvi kocsmatulajdonos RMDSZ elnök a falu kultúrotthonából távozó megyei MPP vezetőségének megtiltotta, hogy az intézet előtt parkoljanak mivel azt „az RMDSZ építette”. Zsóri Elemér az MPP egyik tanácsosjelöltje édesanyját nyomdafestéket nem tűrő hangnemben ócsárolta, majd bántalmazta és a vízelvezető árokba lökte az MPP egyik szimpatizánsát. Az esetek passzív szemlélője, Halász Tibor RMDSZ-es polgármester, a sértett fél méltatlankodására, magabiztos mosollyal ajánlotta, hogy jelentse fel a rendőrőrsön a bántalmazót. Az MPP tagjai és szimpatizánsai félnek, mert nap, mint nap zaklatásnak, verbális agressziónak és fenyegetéseknek vannak kitéve. Endreffy Lajos, a Magyar Polgári Párt Arad megyei elnöke tiltakozott az RMDSZ, tettlegességig fajuló akciói ellen. /Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2008. május 21.
Az RMDSZ városfejlesztési programja elkészült, az eddigi és a következő napokban tartandó találkozókon elhangzó ötletek, vélemények alapján még bővítik, finomítják azt – jelentette ki Tóth-Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi tanácstag-listájának vezetője. Az elmúlt héten az egyházak képviselőivel, a pedagógusszövetség küldötteivel is tárgyaltak. Az építőipari vállalkozók szakemberhiányra panaszkodnak. Tóth-Birtan felvetette, négyszáz-ötszáz fiatal hazavonzására a legalkalmasabb a szoftveripar idetelepítése lenne. /Farkas Réka: A politika adja át helyét a szakmának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./
2008. május 21.
Lehet, hogy a fele sem jelenik meg az oldalszerkesztő cenzúrája miatt abból, amit üzenni szeretne, írta dr. Muzsnay Csaba ny. egyetemi előadótanár. Kessler Jenő hozzászólásában /Hmm, hmm, Sapientia…, Szabadság, máj. 16./ megdöbbentő a nagyfokú csúsztatás. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet nem másfél évtizede, hanem az Orbán kormány idején hozták létre. Az oktatás 7–8 éve /2001-ben/ kezdődött meg. Tény, hogy sok nehézség, helytelen döntés és gyakorlat övezte ennek a megalakulását. Független magyar egyetemről van szó, amely esetleg nagyon nehéz időkben utolsó mentsvár is lehet. Ezen az egyetemen a jó vezetők a magyar kultúra, művelődés, oktatás és kutatás legmagasabb és legszentebb érdekeit képviselhetik, és nem a román egyetemi vezetők hajlongó és bólogató Jánosaiként kell dolgozniuk. Romániában szinte lehetetlen magyar intézményt román támogatással létrehozni. Az eddig végzettek 90%-a államvizsgázott. Folyamatban van a karok és szakok akkreditálása. Nem véletlenül került a támadások kereszttűzébe az az intézmény, amely a Bolyai Egyetem létrehozhatóságát is példázza. A jelenlegi magyarországi szocialista, volt szocialista-balliberális koalíciós kormány szűklátókörű és markú támogatás politikája sugallja az állandó nemzetromboló érveléseket, hangsúlyozta a professzor. A magyarság jelenleg rendkívül veszélyeztetett, tragikus helyzetben van. A szórvány vidékek magyarjainak teljes elrománosodása szinte menthetetlen. Bevált a 60-as évektől a párt által alkalmazott magyar iskolabezárási politika. Az egyházak, civil szervezetek, magánvállalkozók, anyaországiak összefogása szükséges, hogy minden magyar gyermek magyarul tanulhasson. /Dr. Muzsnay Csaba, Kutató vegyész, ny. egyetemi előadótanár: Miért kell sárba taposni a Sapientiát? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Szerk. megj. A Szabadság nem cenzúrázta és ezután sem cenzúrázza az írásokat.
2008. május 21.
A hét elejétől aktív a Bánsági Kárpát Egyesület új honlapja, amely a világhálón www.ekeban.rocímen található. A három nyelvű (magyar, román és német) honlap az 1892 óta megszakításokkal működő, legutóbb 2001-ben újraalakult turista egyesület történetét, Útjelző című saját kiadványát, a közös túrákon készült fotókat, friss híreket, partner szervezetek linkjeit és a 2008. évi túratervet tartalmazza. /Pataki Zoltán: A Bánsági Kárpát Egyesület új honlapja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2008. május 21.
Május 21-én lesz Danilo Kis: Borisz Davidovics síremléke című művének magyar nyelvű ősbemutatója a kolozsvári színházban. A Borisz Davidovics síremléke című regényt maga a szerző alkalmazta színpadra, a drámát Radics Viktória fordította magyarra. A főhős a szovjet titkosrendőrség foglyaként védekezik a csekista vizsgálóbíróval szemben. Az előadás rendezője a horvátországi Robert Raponja. /Borisz Davidovics síremléke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2008. május 22.
Jön Orbán Viktor – erősítette meg Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. Orbán Viktor szerint „a magyarok közötti versenyfutásban végre megjelent néhány (…) nemzeti szempontból fundamentális kérdés”. A lap munkatársa szerint azonban MPP keretprogramja nem tartalmaz semmi olyasmit, ami az erdélyi magyarok alapvető gondjaira egyszerre jelentene megoldást. /Szőcs Levente: Ki „csinálja meg”? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2008. május 22.
Észrevétlenül fogadta el az erdélyi magyar köznyelv az önkormányzatiság fogalmát. Ma már a legtöbben nem helyhatósági, hanem önkormányzati választásokra készülnek. Az önkormányzatiság kiteljesítése az egyetlen lehetőség a jóléti állam létrehozására, működtetésére. Erre a legjobb példát a skandináv modell szolgáltatja. A skandináv gazdaságok a magas adók és a bőkezű jóléti kiadások ellenére növekednek. A gazdasági szakértők szerint a siker titka az, hogy az adóbevételek nagyobb része felett a helyi önkormányzatok rendelkeznek, nem pedig a központi költségvetés. Svédországban a jövedelemadó nagyobb része az önkormányzatokat illeti meg. /Ambrus Attila: Az önkormányzatiság dicsérete. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2008. május 22.
Jó minőségű, távlatokban gondolkodó intézményt működtetünk, amely előbb-utóbb román állami támogatásra is jogosult lesz, hiszen erre adófizető állampolgárokként joga van az erdélyi magyarságnak – nyilatkozta Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora. A professzor szerint növelni kell a folyamatosan csökkenő magyar állami finanszírozást. A Sapientia az elmúlt években ismert és elfogadott lett a román akadémiai körökben. Az egyetem nemcsak a klasszikusnak vett, jól bevált tudományterületeket vállalta fel, hanem többet tett ennél: olyan területek felé nyitott, amelyek jobb megélhetést és kitörést nyújtanak az erdélyi fiataloknak. Például a biotechnológia, informatika felé, amelyek nagyon keresett ágazatok, és ösztönzik a fiatalok szülőföldön maradását, sőt hazatérését. A magyar nyelven tanuló erdélyi hallgatók negyedével büszkélkedő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek és a Sapientiának már csak azért is helye van a felsőoktatási piacon, mert ha ezt a két intézményt most kivennék a jelenlegi erdélyi felső-oktatási rendszerből, akkor kiderülne, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar hallgatói számarányának növekedésén kívül az elmúlt 18 évben semmit nem léptek előre. Olyan vád érte az egyetemet, hogy nem biztosít kellő felkészültséget a többségi nyelven is, ami kivándorlásra ösztönzi a fiatalokat. Ezzel szemben eddigi három végzős évfolyam 773 diákja közül 750-en államvizsgáztak sikeresen, és pár kivételtől eltekintve valamennyien itthon maradtak. Külföldi cégek romániai fiókintézetei előszeretettel alkalmazzák végzőseiket. A Sapientia 178 főállású oktatójának 67 százaléka, 120 tanárának életkora negyven év alatti. Az egyetemen az elmúlt években 23-an szerezték meg professzori vagy docensi kinevezést. Gémesi Ferenc, a MeH szakállamtitkára rossz szocialista nagyüzemnek nevezte az EMTE-t, amelyet szerinte elhibázott menedzseri koncepció irányít. Dávid László úgy látja, a kritikák mögött az a hátsó szándék is lapult, hogy a diákoknak azt sugallja: nem érdemes a Sapientián tanulni. Ezek a vélemények a sikeres akkreditáció közben hangzottak el, amikor nemzetközi versenyeken a hallgatók nagy sikereket érnek el, amikor tudományos eredmények tekintetében a 142 romániai egyetem között tavaly a Sapientia bekerült a mezőny első negyedébe. Az egyetem évről évre csökkenő támogatását meg kell fordítani, hozzá kell igazítani akár a magyar vagy román állami támogatási rendszerhez. /Rostás Szabolcs (Kolozsvár): Dávid László rektor a Sapientia egyetem színvonaláról, céljairól és a hátsó szándékkal megfogalmazott bírálatokról. = Magyar Nemzet (Budapest), máj. 22./
2008. május 22.
Nagybányán a Németh László Líceumban a román oktatásügyi minisztérium támogatásával nemzetközi magyar tantárgyversenyt tartanak. A négy országból érkezett 34 gyerek erdélyi írók és költők gondolatvilágának ismeretében mérte össze tudását május 21-én. Erdélyi, magyarországi, kárpátaljai és szerbiai diákok részvételével zajlik az Apáczai Csere János nevével fémjelzett magyarközi tantárgyolimpia Szlovákiából is vártak versenyzőket, de az ott folyó érettségi miatt az érintettek visszaléptek. A felkészülésre másfél hónap állt a diákok rendelkezésére – ismertette a rendezvényt kezdeményező Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. A hetedikes és nyolcadikos versenyzők Kányádi Sándor költészete mentén írtak fogalmazást, a kilencedikesek és a tizedikesek Szilágyi Domokos lírájából, a tizenegyedikesek és a végzős középiskolások pedig Németh László gondolatsorai kapcsán értekeztek. Németh László lánya, Németh Ágnes és férje, Lakatos István Németh László drámaíróról beszélt. A díjkiosztás május 22-én lesz. Tervezik a mostani olimpia hagyománnyá való érlelését. /D. Mészáros Elek: Első magyarközi olimpia. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2008. május 22.
A Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön kétnyelvű feliratok sorakoznak. A hatalmas állomásépületen Ghimes–Gyimes, de egyéb kétnyelvű névből is több van, mint Sepsiszentgyörgy leghosszabb utcáján. A legnagyobb magyar lakosú székely városnak titulált Sepsiszentgyörgyön elfelejtenek az itt élő lakosság nyelvén szólni. Látta-e valaki valamelyik polgármester- vagy tanácstagjelölt programjában, hogy megválasztása esetén élne az anyanyelvhasználat jogával, s másokat is erre ösztönözne? /Sylvester Lajos: Jöjjenek a gyimesiek! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./
2008. május 23.
Továbbvisszük örökségünket címmel szervezett felvonulást május 22-én a Magyar Polgári Párt Sepsiszentgyörgy központjában. A szentegyházi huszárokkal, valamint a gelencei hagyományőrzőkkel megerősített csapat Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató, az MPP önkormányzati képviselőjelöltje vezetésével indult, útközben számos érdeklődő csatlakozott hozzájuk. Kónya Ádám négy műemlék épület – a Beör-palota, a Bazár, a Lábas Ház, valamint a Bod Péter Megyei Könyvtár – előtt tartott rövid bemutatókat. A felvonulást követően fórumot rendeztek, a díszvendég Kósa Lajos, Debrecen városának fideszes polgármestere volt. /Farcádi Botond: Műemlékeink állapotára hívták fel a figyelmet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2008. május 23.
Az eltelt tizennyolc év alatt először mérkőzhet meg Marosvásárhely polgármesteri székéért két, szinte egyformán erős magyar, illetve román nemzetiségű politikus. A sokáig fele-fele nemzetiségi megoszlású városban néhány éve a románság javára billent át az etnikai mérleg. A 2000-es és 2004-es választások eredményei, valamint az elmúlt hónapokban végzett közvélemény-kutatások alapján Dorin Florea jelenlegi polgármesternek elméletileg több esélye lenne, mint kihívójának, Borbély Lászlónak. Mindezek ellenére az RMDSZ jelöltje bízik abban, hogy sikerül összefognia a marosvásárhelyi magyarságot és megnyernie a románság egy részét. Dorin Florea első sikerét Fodor Imre expolgármester legyőzésével szerezte 2000-ben, amikor az RMDSZ jelöltjének mintegy 180 szavazata hiányzott ahhoz, hogy már az első fordulóban megnyerje a választásokat. A második menetben a helyi románság szinte egy emberként sorakozott fel az akkori prefektus mögé, aki háromezer vokssal gyűjtött többet, mint Fodor. A 2004-es ismétléshez Dorin Floreának egy forduló is elég volt ahhoz, hogy Kelemen Atillát mintegy 15 ezres szavazatkülönbséggel győzze le. Jelenleg sokan gyengének ítélik meg az RMDSZ kampányát. Borbély László jelölésével mind a Bölöni László indulását szorgalmazó MPP-sek, mind a Csegzi Sándort támogató városi körzetek képviselői megbékültek. /Szucher Ervin: Párharc a városért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2008. május 23.
Borbély László miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje szerint elsősorban a város eddig elhanyagolt helyeinek a rehabilitációja szükséges, kevés a gondozott zöldövezet. A másik nagy, megoldásra váró gond a közlekedés rendezése. Parkolóházakat kell építeni, ki kell szorítani a főtérről a gépkocsiforgalmat. Borbély legfontosabb teendője a beruházások vonzása lenne. /Szucher Ervin: Másként, mint elődjei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2008. május 23.
Két szervezet mérkőzik a magyar szavazók bizalmáért, egyik pártnak /MPP/, másik szövetségnek /RMDSZ/ nevezi magát. A párt szövetséget szeretne kötni minél többekkel, lehetőleg az egész népcsoporttal, de csak pártként tudta üggyel-bajjal bejegyeztetni magát, ráadásul azt is négyéves vesszőfutás után. A szövetség verejtékes ígérgetéssel valamikori szavazói és hitele visszahódításán munkálkodik. 1989 végén nem pártként, hanem a romániai magyarság önigazgatási óhajának talaján született meg a Szövetség, egy teljes társnemzeti társadalomalkotás igényével. Rendes alsó- és felsőházzal, jogszabály-alkotói felhatalmazással, lentről felfelé építkezéssel és egységes irányítással. A teljes rabságból kilépő erdélyi magyarság és nemzetrész kötött akkor szövetséget, s kezdte építeni a maga különlétét. Az állam újjáépítésében ugyanis elképzelhető volt – és ma is az – egy belső magyar önrendelkezés. Azonban a Szövetségre és népére rossz napok vártak. A magyarság számára megállt az idő, az 1995-ös tanügyi törvény például (de nem csupán az) gyalázatosabb volt a réginél. Még mindig a kezdeteknél tartanak. A közvetlen elnyomást felszámolták, azonban a polgári másodrendűséget generáló rendszer fennáll, az asszimilációs nyomás kivédésére elégtelenek az eszközök. Sem egyetem, sem kulturális autonómia, sem kisebbségi törvény. A Szövetséggel nemhiába bontották fel sokan a szövetséget. A pártszerűvé szűkült Szövetség és a pártformában jelentkező, korlátokat levető önépítés igénye közötti választás napja közeledik, írta B. Kovács András. /B. Kovács András: A Párt és a Szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2008. május 23.
Halálos fenyegetést kapott az ÚMSZ munkatársa, Barabás Márti azután, hogy „Zöld szemmel” riportsorozatban a Fosztogat a famaffia című /ÚMSZ, máj. 16./ cikkében a székelyföldi illegális fakitermelés kulisszáit tárta fel. Ismeretlen férfihang így fogalmazott: „Aki velünk kikezd, azt akár le is lőhetjük. Csak azért mondom, hogy tudd. ” A hívást további 18 követte, titkosított, illetve ismeretlen számokról. A fenyegető, névtelen üzenetek arra figyelmeztették Barabást, „jó lenne, ha abbahagyná a famaffiás történetekről szóló írásokat, mert megbánhatja”. Az Új Magyar Szó szerkesztősége rendőrségi megfigyelés alá szándékozik helyezni munkatársa mobiltelefonját, az illegális fakitermelésről szóló cikksorozatot pedig folytatják, amint új információk birtokába jutnak. /Salamon Márton László főszerkesztő: Halálos fenyegetés az ÚMSZ riporterének. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2008. május 23.
Egykori jussát visszakérő nyolcvankét hóstáti gazda közül hetvenötnek hagyta jóvá kérelmét május 22-én a Kolozs megyei földosztó bizottság. Az 1989-es rendszerváltozás óta ez volt az első alkalom, hogy a Kolozsvár piacait egykoron terményeikkel ellátó kiváló hóstáti kertészek visszaigénylési kérelmeiről a földtörvényt alkalmazó testület pozitívan döntött. A megyei földosztó testület tagja, Csoma Botond jogász, RMDSZ-es városi tanácsos reményét fejezte ki, hogy a döntést követően a folytatás is ennek megfelelő lesz, és az erdőfelekiek mellett a hóstáti gazdák visszaigénylési kérelmei is megoldódnak. Földjüket az 1946-os kommunista hatalomátvételt követően kobozta el az állam, 1952-ben létrehozta a Palocsay Rudolf (1900–2000) kolozsvári kertész vezetésére bízott, és az általa ismertté vált kertészeti állomást. Ennek a területéből kellene visszakapniuk a hóstátiaknak. /Benkő Levente: Győzhet a közakarat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./