Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2008. június 3.
Kovászna megyében részvétel 47,1 százalékos volt, a két város – Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely – a maga 35 százalékos részvételével a mélypontra került. Az ilyen fokú érdektelenség, a közöny orvoslása hosszú távon a magyarság sorsának kulcskérdése lesz, hangsúlyozta Sylvester Lajos. Mint ahogy a románság összefogása a román népesség önbizalmát fogja erősíteni. A városi magyar lakosság passzivitása a legaggasztóbb, ez a mélypont-szemlélet. Az, hogy tizennyolc éve nem mentünk semmire, vezetők korruptak, ígérgetnek, hazudnak és így tovább. Ezzel a mentalitással szemben szerencsétlennek tűnt az a sikerpropaganda, amellyel az RMDSZ erőlködött, és túl általános volt, amit az MPP ígért. /Sylvester Lajos: Győzött a mélypont-szemlélet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2008. június 3.
Az RMDSZ továbbra is élvezi a közösség jelentős többségének a támogatását. A Magyar Polgári Párt (MPP) várakozáson alul szerepelt, első választási részvételük inkább kudarcnak minősíthető, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Romániában öt százalékos a parlamenti küszöb, a romániai magyarságnak minden egyes választás alkalmából jelesre kell vizsgáznia fegyelmezettségből. /Borbély Tamás: A maradó felelősség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2008. június 3.
Idén már nem lesz képességvizsga a nyolcadikosoknak. „Ugyanannyi gyenge tanuló jut be majd iskolánkba ezzel az új rendszerrel is, amikor kizárólag a médiák döntik el a bejutást, mint eddig, amikor képességvizsga szűrte meg a jelentkezőket” – mondta Tőkés Elek, a kolozsvári Báthory István Gimnázium igazgatója. Különleges helyzetben van a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium, ahol mindkét eljárást alkalmazzák a kilencedikesek kiválasztásánál: a reál osztályba való bejutás a számítógépes elosztási rendszerrel működik, a humán osztályba jutáshoz viszont, Popa Márta igazgatónő elmondása szerint, vallásteszten kell átmenniük a jelentkezőknek. Kevés a szakképzett munkás. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a kínálat hiánya miatt reális igény nincs a megyében a szakosztályokra. „Egy magyar tannyelvű szakközépiskola vagy szakmunkásképző létesítését minden évben megpróbáljuk a megyében, az egyházak bevonásával is, de ez mindeddig nem sikerült” – magyarázta. A szülők szerint a gyerek inkább végezzen egy jobb nevű elméleti líceumban, mintsem egy külvárosi román szakmunkásképzőben tanuljon. Székelyföldön és részben a Partiumban is jó arányban vannak jelen a magyar szakosztályok, de a szórványban egyelőre az is nagy gondot jelent, hogy a meglévő nyolcadikos tanulókat megtartsák a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban. Szeben megyében egyetlen magyar kilencedik osztály indul, Szászmedgyesen, de az sem biztos, hogy a jelenlegi húszas létszámú nyolcadikból minden gyerek oda iratkozik. /A nyolcadikos tanulók idén először stresszmentesen léphetnek a líceum első osztályába. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2008. június 3.
László V. Ferenc nevéről vallott írásában. Keresztlevele szerint László Ferenc Áron. Születési bizonyítványában Francisc az első keresztneve. A személyazonosságiba is ez került be. Felerősödött benne, hogy beilleszkedjen a román tudományos és sajtóéletbe, hogy Francisc László-ként is legyen valaki. Románul is jelentek meg Bartókról könyvei. Nemcsak a Korunkban, a budapesti Muzsikában és Magyar Zenében, olykor a kecskeméti Forrásban közöl tanulmányokat, hanem a bukaresti Muzicában is, nemcsak a Szabadságba ír publicisztikákat, hanem a Tribunába is. Így három szerzői neve is van. Amit magyarul (és japánul) közölt, annak aláírása László Ferenc, amit az indoeurópai nyelveken (németül, angolul és franciául), azok alatt természetesen az ő szórendjükhöz (és a Magyar Tudományos Akadémia gyakorlatához) igazodó Ferenc László áll, románul pedig Francisc László. Negyedik szerzői nevét, a László V. Ferencet azért használja a Szabadságban meg-megjelenő cikkei alatt, mert amikor jelentkezett a közírásban, névrokona, László Ferenc sportújságíró már rég és sokat közölt a lapelődben, az Igazságban. Mint kezdőnek, meg kellett különböztetnie nevét az övétől. László V. Ferenc amikor megházasodott, szász feleségével úgy döntöttek, hogy kölcsönösen felveszik egymás családnevét. Így útlevele szerint Laszlo-Herbert Francisc-Aron (ékeztetek nélkül az „á”-n és az „ó”-n, mert a hatóságok számítógépe nem ismeri a magyar betűsort). László V. Ferenc nem pironkodik a sok név miatt. Az olyan rugalmasabbakra is szükség van, akik közvetítenek, vallja. /László V. Ferenc: Hogy hívnak? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2008. június 4.
Szatmár megyében a választás végleges eredménye szerint az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre 45 021 fő szavazott, ennek eredménye: 10 megválasztott polgármester /Érendréd, Kálmánd, Kolcs, Pusztadaróc, Halmi, Hadad, Mikola, Szatmárpálfalva, Kökényesd, Érszakácsi/. A második fordulóban az RMDSZ-nek 14 polgármesterjelöltje indul. Első lett az RMDSZ a helyi önkormányzatokban, 223 mandátummal. Az RMDSZ-es jelöltek listáira leadott érvényes szavazatok száma: 44 900. Szatmár megye tanácselnöke Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ jelöltje, 60 038 érvényes szavazattal. Az RMDSZ-nek 13 megyei tanácsosa van a 32 megválasztott tanácsos között. Az RMDSZ listáira szavaztak a legtöbben: 51 782 érvényes szavazatot kaptak. /Fábián Ágnes: Végleges lista a helyhatósági választás első fordulójában elért eredményekről Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 4./
2008. június 4.
Elégedetten nyilatkozott a választásokon az RMDSZ által elért eredményekről sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. „Annak ellenére, hogy verseny volt, és annak ellenére, hogy a Fidesz, Magyarország jelen pillanatban legerősebb politikai alakulata minden erejét és logisztikáját bevetve kampányolt az RMDSZ ellen és az MPP mellett, nem jártak sikerrel” – hangoztatta Markó. Markó arról is beszámolt, hogy az MPP fellépése miatt néhány tisztséget mégis elveszített az RMDSZ. Szintén az MPP-t okolta az elveszített mandátumokért sajtótájékoztatóján Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. „Az MPP mintegy 10 ezer szavazatot vett el tőlünk, ami azzal járt, hogy elveszítettünk két megyei tanácsosi helyet. Eközben az MPP-sek nem jutottak be sem a Maros Megyei Tanácsba, sem a marosvásárhelyi önkormányzati testületbe. Ám néhány helyet sikerült elorozniuk a megye magyar közösségétől. ” – fogalmazott Kelemen Atilla. Hasonlóképpen a polgári pártot támadta Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke, aki szerint helyi szinten 3 ezer voksot „vett el” az MPP a szövetségtől. Hozzátette: az MPP-seknek most rá kell jönniük, hogy nincsenek támogatók mögöttük, és „hatalmas rosszat követtek el a magyarság ellen”. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is a polgári pártot tartja felelősnek azért, hogy a szövetség tanácsosjelölt-listája a vártnál gyengébben szerepelt a választáson, és a korábbi nyolc helyett csak öt képviselőt tudott bejuttatni a megyei önkormányzatba. László Attila szerint a magyar választók 12 százaléka román pártokra szavazott, az MPP által elvitt 6–7 százaléknyi magyar szavazat is hozzájárult a magyar mandátumok számának csökkenéséhez. „Sajnálom, hogy román pártok is részesültek a mi szavazatainkból. Ebben nem az MPP a ludas. A mi 1,36 százalékunk annyira elenyésző, hogy nélkülünk is megtörténhetett volna a mostani visszaosztás. Az ilyen helyzet a két párt közötti választási koalíció megkötésével megelőzhető lett volna. A megegyezés nem rajtunk múlott, tehát a felelősség az RMDSZ oldalán keresendő” – reagált Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei elnöke, valamint az alakulat kolozsvári vezetője, Gergely Balázs. Cáfolták, hogy az MPP az RMDSZ táborától vett volna el szavazatokat, mint mondták: az MPP-t olyan választók támogatták, akik amúgy sem adták volna voksukat az RMDSZ-re. /Össztűz az MPP-re. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2008. június 4.
„Megvan a csodatétel is ahhoz, hogy az ötven éve elhunyt galántai gróf Esterházy Jánost, a felvidéki magyarság mártír politikusát boldoggá avassa a katolikus egyház” – fogalmazott Molnár Imre történész, aki a bukaresti Petőfi Társaság székhelyén június 2-án bemutatta az Esterházy János szenvedéstörténetének dokumentumaiból összeállított Kegyelem életfogytig /Budapest, 2008 /című kötetét. Az 1949-ben Csehszlovákiában „fasiszta bűnökért” halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Esterházy János boldoggá avatásáért közbenjáró történész elmondta a csoda körülményeit. „Az olomouci érseknek a csodatétel kapcsán elmondtuk, a mirovi börtönben, ahol elhunyt Esterházy János, szolgál egy pap, aki ha nehéz börtönviselteknek kell Isten igéjét hirdetnie, mindig Jánoshoz fohászkodik, mert úgy érzi, ilyenkor nincs számára lehetetlen. Az érsek, meghallgatva bennünket, szomorúan legyintett: a pap súlyos rákbeteg, az orvosok lemondtak róla, ha csodát akarunk, imádkozzunk a gyógyulásáért. Másnap az olomouci katedrálisban felkérték a híveket, fohászkodjanak Esterházy Jánoshoz a pap gyógyulásáért. Egy hónap múlva a tiszteletes teljesen meggyógyult” – mesélte Molnár Imre. Molnár Imre történész elmondta, miután sikerült kideríteni ötven évvel halála után Eszterházy nyughelyét, a Budapesten működő Esterházy-emlékbizottság közbenjárásával megpróbálják feltárni a közös sírhelyet, és azonosítani az elhamvasztott mártír politikus urnáját. „A Szlovákiában még mindig háborús bűnösként nyilvántartott Esterházy János hamvait, pontos nyughelyét nagyon sokáig, a családtagok többszöri kérésére sem adták ki a csehszlovák hatóságok, mondván, János még holtában is tud ártani” – fogalmazott Molnár. A mirovi börtönben a hamvaknak nyomuk veszett, később kiderült, hogy a prágai Pankrac börtönben helyezték el az elítéltek hamvait tartalmazó urnákat. Valamikor a 70-es évek végén hajigálták be egy közeli temetőben, egy gödörbe. Az információkkal teletűzdelt kötet Esterházy húgának, Máriának a feljegyzései alapján készült, melyet a felvidéki politikus halálának ötvenedik évfordulóján bocsátottak a történész rendelkezésére a hozzátartozók. Ezt az évet az Esterházy-emlékbizottság emlékévnek nyilvánította, amely számos lehetőséget biztosít Esterházy János nevének és életművének bemutatására. Esterházy János Nyitraújlakon született 1901-ben, 1957-ben halt meg Csehszlovákiában. 1931-ben a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetője lett, a csehszlovák parlamentben a magyar kisebbségek jogaiért harcolt, politikai célja a trianoni békeszerződés revíziója volt. 1938-ban megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot. Ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet hatóságok koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és Szibériába hurcolták. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte fasizmussal való együttműködés vádjával. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák államnak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott – Szlovákia máig nem rehabilitálta. Földi maradványai egy prágai tömegsírban nyugszanak. /Oborocea Mónika: Kegyelem Esterházynak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2008. június 4.
Szász István Tast, a 70 éves írót, költőt, egészségpolitikust, orvost köszöntötte az Erdélyi Napló, a lap állandó munkatársát. A kiváló orvos-író Kolozsváron született, jelenleg Leányfalun él. „Nagyon érzem annak igazságát, hogy a valódi gyökerek eltéphetetlenek” – írta legújabb kötetében. Írásainak legtöbbje a magyarságról, erdélyi magyar gondokról, magyar történelemi kérdőjelekről vagy tanulságokról szól. Újabb könyvei: az Egy haza két ország című sorozat X. kötete: Levelek Európából, az író 2004. május 1. és 2006. december 31. közötti, az Erdélyi Naplónak írott hasonló című rovatának anyagát tartalmazza. A másik az Egy haza két ország című sorozat XI. kötete. Alcíme: Keserves évszakok. Naplótöredékek, naplójegyzetek és egyéb írások 2004–2007. Ebben a könyvében a magyar gondokról így írt: „A lelki, szellemi pusztítás visszafordíthatóságának nagy kérdőjelei vagy netán visszafordíthatatlansága aggaszt. Ha egyáltalán lesz ilyen igény?... ”Az egészség nem ügy a címe a Szász István Tas említett sorozatában megjelent harmadik új könyvének. Az egészségpolitikai írások az érdeklődőt nem hagyják közönyösen. Szász István Tas a vele készült beszélgetésben kifejtette, az általa vezetett Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége koordinálta a Magyar Orvosi Kamarával egyetemben azt a küzdelmet, mely a magyar társadalom ébredésének első jele, a március 9-i szavazás után csúcsosodott ki. A vizitdíj rendelet visszavonása után sikerült elérni az előző elvonások részbeni kompenzációját. Szász István Tas Kolozsváron született 1938. július 15-én. A szülői házban szerkesztették az erdélyi értelmiség egyik jelentős teljesítményének számító Hitel című folyóiratot, erről a folyóiratról tavaly jelent meg könyve a Kriterionnál, és Boros Zoltán dokumentumfilmet is készített róla. A magyar tannyelvű marosvásárhelyi Orvosi Egyetem nagy korszakának lehetett diákja, és igazi orvos-óriások oktatták. Versenyvizsgával elmegyógyász szakvizsgára jelentkezhetett. Kolozsvárra került, sokat dolgozott. Az akkori megyei főorvos közölte, hogy nincs szükség ebben a városban magyar orvosokra. Emiatt kényszerült távozásra. 1977 óta él Magyarországon. Több országos orvosi lapot alapított, 13 könyvet írt. Szász István Tas vallja: „Az is érdekes kérdés, hogy miért elsődleges cél a közösségek felszámolása, a nemzetié, társadalmié, vallásié, le egészen a családig? Ha hirtelenjében visszapillantok generációm életére, az ennek jegyében zajlott véges-végig. Ezt akarta a szocializmus, ezt teszi a globalizmus s a fenti hasonlatosság alapján ez a liberalizmus célja is. ” /Jancsó Miklós: „Nincs önmegvalósítás a közösségbe való beágyazódás nélkül. ” = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 4./
2008. június 5.
Egy tanácselnökkel, négy megyei és három városi tanácsossal több tisztségviselő képviselné a magyar közösség érdekeit, ha nem alakul ki verseny a két politikai szervezet – az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) – között. Szilágy megyében megyei tanácselnököt, Maros megyében egy megyei és két helyi tanácsost, Kolozs megyében két megyei és egy helyi tanácsost, Máramaros megyében egy megyei tanácsost veszített el az erdélyi magyarság ott, ahol az MPP is indított jelölteket. Kelemen Hunor az MPP-t tette felelőssé a magyar képviselet gyengüléséért. Szilágy megyében 1496 szavazat hiányzott, hogy magyar – az RMDSZ-es Csóka Tibor – legyen a megyei tanács elnöke. Ha az MPP jelöltje, Papp Lajos Sándor több mint 2000 szavazatát az RMDSZ jelöltje kapta volna, Csóka legyőzte volna vetélytársát, a szociáldemokrata Tiberiu Marcot. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök szerint ez nagy csalódás. Tőkés András, az MPP Maros megyei tanácselnök-jelöltje, a párt országos alelnöke nem kívánta kommentálni Kelemen utalásait. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke az MPP megjelenésének tulajdonítja az RMDSZ három mandátumának – két megyei és egy helyi tanácsos – elveszítését. „Az egyetlen megoldás a megegyezés lett volna, amit az MPP szorgalmazott is. Szerintem elég közel álltunk hozzá, de az RMDSZ elzárkózott ez elől, így a mandátumok elveszítésének felelőssége csakis őket terheli” – reagált László Attila szavaira Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke. /Darvas Beáta, Lokodi Imre, Kulcsár Mária: Veszteséget jelentett a magyar–magyar verseny. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2008. június 5.
Dorin Florea Marosvásárhely újraválasztott polgármestere köszönetet mondott a város magyarságának, mivel annak egy része harmadszorra is neki szavazott bizalmat. Elítélően nyilatkozott a vesztes Borbély Lászlóról, aki véleménye szerint, ahelyett, hogy gratulált volna, ismét támadásba lendült. Szerinte az RMDSZ csak időt veszít az óvások benyújtásával. Florea reméli, hogy az RMDSZ Csegzi Sándort jelöli alpolgármesternek, vele ugyanis Csegzi hatékony és civilizált párbeszédet tud folytatni. /Szucher Ervin: Florea Csegzit választaná. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./
2008. június 5.
Aki hűséges pártkatona volt annak idején, beleszokott a hajbókolásba, a hatalmat gyakorlók kritikátlan dicsőítésébe, összemossa Orbán Viktort az ortodox Selejan püspökkel és a magyargyűlölő Vadim Tudorral. „Nemcsak Selejan püspök úr, hanem Orbán Viktor úr is szereti a székelyeket!... Most már csak Vadim Tudor hiányzik” – írta Papp Kincses Emese. Orbán Viktor bizony szereti a székelyeket és az erdélyi magyarokat! Neki köszönhető, hogy ma Csíkszeredában létezik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyar pedagógusoknak nyújtott számos kedvezmény, a magyar nemzet egységét szimbolikus üzenetként hordozó „magyar igazolvány”, a magyarul tanuló diákok anyagi támogatása. Az utóbbit, a magyar kormány által folyósított 20 ezer forintnak megfelelő támogatást Kelemen Hunor képviselő, RMDSZ ügyvezető elnöke ügyes fogással az Iskola Alapítvány nevében hirdeti meg. Markó Béla az önkormányzati választások kapcsán széthúzást, megosztást, „magyar–magyar” háborút emlegetett, majd diadalmasan bejelentette: Visszafoglaltuk Udvarhelyt! Papp Kincses Emese megkérdezte, kitől: tatártól, töröktől, megszálló hadseregtől? „A magyar nem szereti, ha beleszólnak a dolgaiba. Anyaországi politikusok súlyosan beavatkoztak az erdélyi magyarság életébe” – háborgott Markó. Ez alatt az azonos jobboldali értékrendet valló, az autonómiát nem csupán kampányszlogenként felhasználó összmagyar nemzeti egyetértés és összefogás elutasítása értendő? /Papp Kincses Emese: Nem félünk a farkastól! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./
2008. június 5.
Nem egyszerű megemlékezés volt az Erdélyi Magyar Ifjak által a trianoni döntés 88. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban szervezett június 4-i rendezvény. A múltba tekintés mellett – erről Rab Sándor történelemtanár gondoskodott – a fiatalok egyúttal jövőbeli célkitűzéseket is megfogalmaztak: Nemes Előd EMI-elnök például a Bolyai Egyetemért, az autonómiáért, a teljes körű anyanyelvhasználatért való harcról beszélt. Bemutatták a sepsiszentgyörgyi Történelmi Magazin legfrissebb számát, amely részletes Trianon-mellékletet tartalmazott. A fiatalok Wass Albert és Babits Mihály műveiből olvastak fel. Hasonló rendezvényeket szervezett az EMI június 4-én Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen is /Farcádi Botond: A trianoni döntésre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
2008. június 5.
A trianoni békediktátum egyik döntéshozója – David Lloyd George – a békeparancs utáni években megfogalmazta kritikát /a diplomáciatörténet legigazságtalanabb békéje/, ennek ellenére tabunak számít a trianoni döntés jogosságának kétségbe vonása. Nemcsak a politikusok hiányoznak, de a megfelelő jogi intézmények is, amelyek szakszerűen felülvizsgálhatnák az igazságtalan nemzetközi szerződéseket. A történelmi Magyarország szétverése nem volt jogos, mert nem egy összelopkodott, toldott osztrák császárság, török, szovjet stb. birodalom felosztásáról, nem a különböző kultúrájú népek leigázásából kialakított államközösségről, nem gyarmatbirodalomról, hanem nemzeti területről van szó, amely Európa legelső és leghosszabb ideig fennálló, egységes állama volt. Külön kellene vizsgálni, miért csökkent a magyarság létszáma a Kárpát-medencében, miért növekedett a beköltöző és az itt hazát nyerő közösségeké. Ki kellene már mondani, hogy csak a történelmi Magyarországon érvényesült a betelepedő közösségek autonóm önrendelkezési joga, és immár 440 éve a világon először Erdélyország törvényhozása mondta ki a vallásszabadságot, biztosította a vallási toleranciát. A betelepülők, a románok, a szerbek és más közösségek nem voltak kitéve a francia mintájú (1792) erőszakos beolvasztásnak, helyzetük össze sem hasonlítható a cári, az alig megalakult román fejedelemség (1859) nemzetiségellenes politikájával. A nemzetközi fórumokon nem ismerik a Kárpát-medence valós történelmét, etnikai helyzetét, a magyarsággal elkövetett igazságtalanságokat. Nem a mai politikai határokat kell szétbontani, hanem a két békediktátum – az 1920. június 4-i trianoni és az 1947. február 10-i párizsi – jogtalanságát kell feltárni, írta Kádár Gyula. Mivel a magyarság egyharmada akarata és megkérdezése nélkül került idegen uralmak alá, az utódállamokat nemzetközi szinten kell kötelezni arra, hogy a magyar nemzetrészek számára kollektív jogokat, különböző szintű autonómiákat biztosítsanak. /Kádár Gyula: A diplomáciatörténet legigazságtalanabb békéje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
2008. június 5.
A volt titkosrendőrségi, a Szekuritáté, a belügyis- vagy katonatisztek, illetve bírák és pártaktivisták nyugdíját a minimálnyugdíj szintjére csökkentené a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet törvénytervezete. A tervezetet előkészítő intézményvezető, Marius Oprea történész elmondta, nem tartja emberségesnek, hogy azok, akik az elnyomó gépezetben aktívan részt vettek, most hatalmas nyugdíjakkal rendelkeznek. Azok pedig, akik kiálltak a demokratikus értékek mellett, csupán havi kétmilliós járulékra jogosultak. A történész javaslata szerint a szekuritátés tisztek nyugdíjának csökkentéséből származó pénzből alapot kell létrehozni a kommunizmus áldozatainak megsegítésére. A tervezet ellenzői azzal érveltek, hogy nem lehet bizonyos kategóriák nyugdíját csökkenteni, csak ha a teljes rendszer átdolgozásra kerül. /Isán István Csongor: Minimálnyugdíj a szekusoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2008. június 5.
Miután a Legfelső Bíróság elutasította a Wass Albert-ügyre vonatkozó perújítási kérelmet, arra számított, írta Vekov Károly, hogy ennek az ítéletnek a kapcsán a magyar sajtóban felháborodott kommentárok fognak megjelenni. Ehelyett Wass Albertet elmarasztaló cikk jelent meg Ercsey-Ravasz Ferenc tollából (Szabadság, máj. 23.). Akarva-akaratlanul a cikk a bíróság álláspontját védi. A Wass Albert-ügy politikai eszközzé vált, főleg a politikailag megosztott Magyarországon, ahol szinte kampányszerűen havonta-másfél havonta jelenik meg egy-egy Wass Albert-ellenes cikk. Mivel magyarázható mindez? A válasz egyszerű: Wass Albert példátlan irodalmi sikerével. Miközben a mai magyar olvasók tömegei igénylik és élvezik Wass Albert műveinek üzenetét, ellenzői – egy-két regényét kivéve – továbbra is tagadják műveinek irodalmi értékét. Számukra sem az egykori irodalomkritikusok véleménye, sem a Babits nevével fémjelzett Baumgarten-díj, sem Wass Albert meghívása a marosvécsi Helikon-találkozókra, sem mai irodalomkritikusok pozitív véleménye nem számít. Ercsey-Ravasz Ferenc ugyanazokat a címkéket használja és ugyanazokat a módszereket, mint pesti társai, elhallgat tényeket, nevezetesen, hogy Wass Albert nem háborús bűnös, ugyanis éppen a romániai semmitőszék mellett működő főügyészség illetékese mondta ki még 2004-ben, hogy a mai törvények szerint az író nem háborús bűnös. Vekov több tanulmányában bemutatta érveit arra vonatkozóan, miért nem tartja Wass Albertet bűnösnek. Wass Albert élete végéig és újabb és újabb regényeket írt; a legkeményebben kiállt a kommunista rendszer és bűnei ellen, ugyanakkor kiállt az erdélyi magyarság érdekei mellett. E célból megpróbálta összefogni az emigrációban élő magyarságot az Erdélyi Szövetségben és a Magyar Szövetségben. Ercsey-Ravasz vádaskodásai sértőek. („Az erdélyi magyar tömegek rajongása annak a nemzeti érzelmi túlfűtöttségnek, Trianon-siratásnak szól, amely a köreinkben népszerű politikai jobboldalt jellemzi. ”) Az újságíró szerint az erdélyi magyarság előtt két út áll: 1. „vagy beépül a román többségi közösségbe, asszimilálódik, alkalmazkodik és magyarságát nem tartja fontos szempontnak” 2. „vagy... elzárkózik, nemzeti érzelmeit táplálja és – sajnos – kiszolgáltatja magát azoknak a tisztességtelen politikai erőknek, akik pontosan ebből kovácsolnak tőkét” Ezek a sorok a cikkíró pesszimizmusáról tanúskodnak. /Vekov Károly: Miről beszélünk? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2008. június 5.
Venczel Péter rockoperáját 1996 októberében mutatta be a Kolozsvári Magyar Opera óriási sikerrel. A reneszánsz év alkalmából, Mátyás király tiszteletére a társulat újra műsorra tűzi ezt a művet. A rockopera Csép Sándor Ne félj önmagadtól című drámájából ihletődött, a szövegkönyvet is ő írta. A dalszövegek Moravetz Levente tollából születtek. Rendező Vadas László, a rendező munkatársa Venczel Péter. /Turánitz J. Lajos: Mátyás a vérpadon – bemutató az operában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2008. június 6.
„Ha biztonságos Európát akarunk, rendezni kell a nemzeti kisebbségek jogait” – mondta Sógor Csaba EP-képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülése előtti felszólalásában, a trianoni békeszerződés 88. évfordulója alkalmával. „Ma éppen 88 éve annak, hogy az európai nagyhatalmak az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben olyan biztonságpolitikai döntéseket hoztak, amelyekben a nemzeti kisebbségek jogait semmibe vették, vagy csak papíron garantálták. A második világháború utáni párizsi békeszerződés sem oldotta meg a gondokat. A biztonságpolitikai kérdést a határok sérthetetlenségének garantálásává redukálták. Az akkor kialakult határok nagy része mára már megszűnt (Csehszlovákia és Jugoszlávia nem létezik). A kisebbségi kérdés maradt. Mi, magyarok, nyolc országba kerültünk, ezek közül egyelőre csak Szlovénia tudta megnyugtató módon, jogi úton rendezni a magyar közösség jogait. ” – hangzott el a felszólalásban. Jó lenne az EU-n belül is szorgalmazni azt, amit a Nyugat-Balkántól elvárunk. Ma, ha biztonságos Európát akarunk, rendezni kell a nemzeti kisebbségek jogait, az EU-n belül és kívül is, az Európa nyugati felében bevált, területi és kulturális autonómia eszközeivel – fejtette ki beszédében az europarlamenti képviselő. /Sógor: Rendezni kell a nemzeti kisebbségek jogait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2008. június 6.
A magyarok fele nem ment el szavazni. Fölösleges tehát az RMDSZ vezetőinek a félkudarc, félgyőzelem miatt az MPP-re mutogatni, s azt állítani, hogy a rendszerváltás óta elért leggyengébb eredményt az új párt megjelenése okozta. Új emberek, új arcok jelentek meg a politikai kínálat asztalán, új eszmék és új elvárások fogalmazódtak meg. Az RMDSZ-nek, mely több mint tizennyolc éve uralja a politikai porondot, számolnia kellett a versenyhelyzettel. Érthetetlen az RMDSZ csúcs- és megyei vezetőinek vagdalkozása, bűnbakkeresése, az ellenfél lejáratására tett újabb és újabb kísérletei. Mindkét tábor vezetői jobb ügyhöz méltó elszántsággal tépték egymás plakátjait Az RMDSZ-esek büszkén újságolják: kicsit átalakított a Háromszék napilap fejlécét – épp annyira, amennyi a lopás vádja alól a bíróság előtt felmentheti őket. Miért nem saját logójukkal buzdították szavazásra az embereket? Egyszerű a válasz: mi vagyunk a hitelesebbek! – írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Ki hiteles? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./
2008. június 6.
Az RMDSZ-esek felháborodtak, mert a Hargita Népében megjelent egy MPP-hirdetés. Ez egy fénykép volt, amelyen többek között Borboly Csaba, Medgyessy Péter meg egy szemüveges alak látható. Az utóbbi arca nem látható, nem lehet tudni, ki lehet. Az MPP szerint Gyurcsány Ferenc. Ez a felvétel volt a Szász Jenő kommunikációs szakértői szerint a nagy bomba, ezáltal lepleződött le Borboly: nini, mégiscsak találkozott Gyurcsánnyal. Ez valójában vérszegény bizonyíték. Ennek ellenére, mielőtt megjelent volna, telefonáltak az RMDSZ-esek, „mint annyiszor a pozitív kampány” alatt, megfenyegették a munkatársat, nehogy be merje tenni a lapba, mert így meg úgy. A felelős kiadó kétségbeesve jött a szerkesztőségbe, mi történt. A lap néhány munkatársa nem engedte, hogy kivegyék a lapból ezt a hirdetést. Ez politikai jellegű hirdetés, a tartalmáért a feladó felel. Ez ott van a kisbetűs részben. Jöttek telefonon a fenyegetések. Az újságíró megjegyezte: a Hargita Népe nem az RMDSZ-é, nem az MPP-é. Nem pártlap. Hagyják abba a fenyegetést. /Szüszer-Nagy Róbert: Győztes barátaimhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./ Borboly Csaba, akit a mostani választás eredményeként, az RMDSZ jelöltjeként Hargita megye tanácselnöke lett, sajtótájékoztatóján elmondta, a Hargita Népe napilapban megjelent az MPP-nek egy fizetett választási hirdetése, melyben egy fénykép volt látható, és ez a fénykép a hirdető szerint Borboly Csabát Medgyessy Péter ex-miniszterelnök és Gyurcsány Ferenc társaságában ábrázolta. A sajtótájékoztatón Borboly Forró-Erős Gyöngyin, a lap munkatársán kérte számon, miért nem ismerte fel, hogy az a személy nem Gyurcsány, és miért nem javította ki, ha már kiutazott velük Tatára – az ő költségükön –, arra a találkozóra, ahol állítólag ez a felvétel készült. Forró-Erős Gyöngyi nem vett részt ezen a sajtótájékoztatón. Leszögezte, nem tudta, hogy kinek a költségén utazott Tatára, ugyanis neki az a 2003. szeptemberi út közönséges szolgálati út volt, ahova a főszerkesztője küldte. Akkori tudósítása szerint első ízben szervezett közös rendezvényt az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyarországi kormányzó párt ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (FIB–ISZ). A tudósítás mellett egy fotó is megjelent, a képaláírás szerint Újhelyi István FIB–ISZ elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és Kovács Péter MIÉRT-elnök látható. – Most, miután őt emlegették a sajtótájékoztatón, a kollekciót fellapozva döbbent rá, hogy a két fotó azonos. Mi köze neki, Forró-Erős Gyöngyinek ahhoz, hogy Borboly Csaba mellett ki díszeleg egyik vagy másik felvételen? Miért kellene neki felülbírálni a laphoz beérkező politikai hirdetéseket? Ez kampány volt. Az újságíró nem foglalt állást sem egyik, sem másik fél mellett. /Forró-Erős Gyöngyi: Ha már néven szólítottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./
2008. június 6.
Ősszel Budapesten találkoznak a magyar és a román püspökök: erről a két püspöki konferencia állapodott meg – közölte Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, történelminek nevezve az eseményt, utalva arra, hogy a két testület még soha nem találkozott egymással. A találkozón előreláthatóan foglalkoznak többek között a Romániában élő csángók magyar nyelvű lelkipásztori gondozásával. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ülésén megemlékezett az 1948. június 3-án Pócspetriben történtekről és az egyházi iskolák hatvan évvel ezelőtti államosításáról. A pócspetri ügy az államosítás előkészítését szolgálta. A több ezer katolikus oktatási intézmény államosítása nagy veszteséget okozott a keresztény nevelésnek, amelynek következményei ma is érezhetők – közölte Német László. Pócspetriben a hívek katolikus iskolájuk megmaradása mellett demonstráltak. A plébános felhívására a községháza elé vonultak, ahol a kisközség képviselő-testülete az egyházi iskola megszüntetéséről tárgyalt. A dulakodásban egy riasztólövés is eldördült, majd az egyik rendőr csőre töltött puskája a lépcsőhöz ütődve elsült, s a golyó a rendőrt halálra sebezte. Az esetet gyilkosságnak minősítették és a bűntettel a jegyzőt és a plébánost vádolták meg, majd koncepciós perben a falu jegyzőjét halálra ítélték, a plébános pedig több évre börtönbe került. Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke elmondta, hogy az egyházi iskolák államosításának 60. évfordulója alkalmából tudományos történészkonferenciát szervez szeptember 3-án a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány. A szlovák és a magyar püspöki konferenciák szeretnék előmozdítani a két nép kiengesztelődését; ennek jegyében került sor 2006. június 29-én Esztergomban a testületek elnökeinek ünnepélyes levélváltására és a közös szentmisére. Az esemény második évfordulóján, június 28-án a szlovák és a magyar püspökök, magyarországi és szlovákiai szlovákok és magyarok együtt zarándokolnak a mátraverebély-szentkúti kegyhelyre. /Ősszel találkoznak a magyar és a román püspökök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2008. június 6.
Hazugságra, elhallgatásra nem lehet építeni a jövőt, az igazság viszont meghozhatja a nyugalmat és a biztonságot – a többi között erről beszélt Tőkés László június 4-én Dunavarsányban, a Trianon Emlékpark avatási ünnepségén. A püspök szerint a nemzetnek szüksége van az egészséges önvédelemre, szembe kell nézni a múlttal, és a tanulságok levonása után a kiút megkereséséhez elengedhetetlen egy nemzetstratégia kidolgozása. Ebben a határok feletti nemzetegyesítés, az autonómia kérdésének tisztázása hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon. A kormánynak kezdeményeznie kell a tárgyalást ezen ügyekben az utódállamokkal – közölte Tőkés László. Az emlékparkba egy székely kapun lehet belépni. Középen haranglábat állítottak fel, amely mostantól minden nap 16 óra 32 perckor megkondul, emlékeztetve a trianoni békeszerződés megkötésének időpontjára. Apró márványlapok alatt pedig a 72 egykori vármegye területéről összegyűjtött földrögöket őriznek – mondta Bóna Zoltán polgármester. /Trianon Emlékpark Dunavarsányon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./
2008. június 6.
A Kolozsvári Magyar Opera balettkara mindig is szerves része volt az intézmények, azonban kevés szó esett róla. Hiányzik egy hozzáértő kritikus, aki hírt adjon mindarról, ami a tánchoz kapcsolódik a színpadon. A balettkar legutóbbi sikerét az első ízben megrendezett Nemzetközi Klasszikus és Kortárs Táncversenyen, Nagyszebenben aratta. A verseny május 22–25-e között zajlott, romániai, olaszországi, németországi, ausztráliai és japán résztvevőkkel, két korkategóriában. A Kolozsvári Magyar Opera balettkarának három tagja is versenyzett, Roman Andreea, Moldovan Vlad – harmadik, illetve második díjasok –, és Kálmán Róbert. A Jakab Melinda által alkotott „Go Away” címet viselő koreográfia elnyerte a legjobb modern duettnek kijáró díjat. /Fekete Adél: Díjazott kolozsvári balettesek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2008. június 7.
Fehér megyében az RMDSZ megyei listája 6353 szavazatot kapott, ami az érvényes szavazatok 3,97 százalékát jelenti, így nem sikerült a szövetségnek tanácsost bejuttatni a megyei tanácsba. Nagyenyeden a városi tanácsosok száma nem változott, az idei helyhatósági választások eredményeképpen szintén három városi tanácsos dolgozik majd az RMDSZ-nek a városvezetésben Rácz Levente, Kováts Krisztián és Krecsák Sz. Adalbert személyében. Kováts Krisztián, RMDSZ-es polgármesterjelöltnek 1400-an szavaztak bizalmat, ami az voksok 14,84 százalékát jelenti. Torockón az RMDSZ-es polgármesterjelölt, Szőcs Ferencre szavaztak a legtöbben, a szavazatok 65,9 százalékát sikerült megszereznie, így a lakosság visszaválasztotta régi polgármesterét. – Fehér megye egyik településén sem alakult Magyar Polgári Párt. /(di): Fehér megye. Fehér megye. Továbbra sincs megyei tanácsosa az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2008. június 7.
Széles körű összefogás alakult ki kaliforniai magyarok között a Los Angeles-i főkonzulátus kezdeményezésére azzal kapcsolatban, hogy veszélybe került a magyar nyelv és kultúra oktatása a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen (UCLA). Több mint négy évtized után megszűnhet a magyar nyelvű oktatás az UCLA-n költségvetési gondok miatt – tájékoztatta Bokor Balázs főkonzul március végén az MTI-t. Azóta külön akciócsoport létesült, amely ismert személyiségek aláírásával felhívást tett közzé arról, hogy „komoly összefogásra van szükség, hiszen jelentős nagyságrendű összeget kell mozgósítani közadakozásból”. A nyugati parton csak az UCLA-n tanítanak magyar nyelvet és kultúrát, 1963 óta. A magyar oktatás nemcsak egyetemi körökben ért el sikereket, hanem fontos szerepet töltött be a kaliforniai magyarok intellektuális életében is. A felhívás szerint kiemelt jelentőségű eredmény lenne, ha a 2009-es magyar kulturális évaddal egyidőben állandó, teljes állású magyar szék kezdhetné meg működését az egyetemen. A magyar lektor teljes körű működését évi 76 ezer dollárból lehet fedezni. A felhívás aláírói között szerepel Szörényi Éva Kossuth-díjas színművésznő, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, továbbá Benedek Kálmán biokémikus, Farkas Tibor űrkutató mérnök, Harsányi Lajos, a Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének kaliforniai elnöke, Hules Endre filmrendező és Szabó Sándor református püspök. Mások mellett több egyetemi tanár, újságíró és egyházi személyiség is aláírta a felhívást. /Összefogtak a kaliforniai magyarok a magyartanítás megmentéséért az UCLA-n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
2008. június 9.
A Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöksége aggodalommal értesült arról, hogy Balázsi József és Keresztúri Lajos érsemjéni régi-új polgármester, illetve RMDSZ- június 4-én este az általuk beszervezett, kb. húsztagú társasággal, akik között többen ittas állapotban voltak, behatoltak Fülöp János lelkész otthonába, őt alpári vádakkal illették, megrágalmazták és felszólították, hogy záros határidőn belül hagyja el a települést, ellenkező esetben ők fogják onnan eltávolítani. Az akció célja lelkipásztor és családja megfélemlítése, mert Fülöp János a választási kampányban falugyűlésen nyilvánosan bírálta Balázsi József polgármester önkényes cselekedeteit. A magánlaksértés, a fenyegetés, a zsarolás bűncselekmény. Szükség van ügyészségi kivizsgálásra. Fülöp János lelkész nem tagja az MPP-nek, nem szerepelt az MPP tanácsosi jelöltlistáján. Az MPP reméli, hogy az RMDSZ lépni fog a hasonló esetek elkerülése érdekében, olvasható a Magyar Polgári Párt Bihar megyei szervezete elnökségének közleményében. /Az MPP közleménye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./
2008. június 9.
Az MPP-vel szimpatizáló papokat zaklatnak Bihar megyében az RMDSZ-es polgármesterek – jelentette ki Tőkés László hétvégi sajtótájékoztatóján. Elmondta, húszfős küldöttség kereste fel Fülöp János érsemjéni református lelkészt, és arra akarták rávenni, hogy 15 év szolgálat után hagyja el a falut, mert „szétverte a gyülekezetet”. Hasonló eset történt Paptamásiban is, ahol Bereczki András református lelkipásztor ellen tett szóbeli feljelentést az egyházkerületnél az ottani polgármester. Tőkés jelezte, hogy az egyházkerület „nem fog ilyen nemtelen dologban segédkezni”. Fülöpnek annyi volt a bűne, hogy „kiállt a demokratikus választás szabadsága mellett”, nem is tagja az MPP-nek. Bereczki András pedig azért szálka a polgármester szemében, mert polgári színekben indult a tanácsosi tisztség elnyeréséért. A Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szabó Ödön elutasította azt a vádat, hogy a papok „zaklatásához” az RMDSZ-nek köze volna. /D. Mészáros Elek: MPP-s papokat zaklatnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ „Politikai üldözöttnek” tartja magát két református lelkész Bihar megyében. Az érsemjéni Fülöp János és a paptamási Bereczki András szerint a helyi RMDSZ-es polgármesterek ellenük hangolják a híveket amiatt, hogy a Magyar Polgári Párttal szimpatizálnak. Tőkés László püspök szerint az RMDSZ-es polgármesterek állnak az MPP-vel szimpatizáló lelkészek „elűzetése” mögött. Az Új Magyar Szó megállapította, hogy ez nem igaz. Érsemjénben a helyiek kétharmada követeli a lelkész távozását, Paptamásiban pedig a pap és a polgármester régi ellenlábasok. Fülöp János érsemjéni lelkész elmondta, hogy húsztagú csoport élén megjelent a parókián Keresztúri Lajos presbiter, helyi RMDSZ-elnök és Balázsi József, a község polgármestere. Közölték vele a gyülekezet óhaját: keressen magának egy másik gyülekezetet, hagyja el a falut. A lelkész nem érti, ha kifogás van ellene, akkor azt miért nem fogalmazták meg a nemrég megtartott presbiteri gyűlésen. Fülöp soha nem agitált az MPP mellett. Balázsi József polgármester szerint a papnak semmi sem tetszett, a hívek több mint kétharmada aláírta a lelkész eltávolítását célzó ívet. Keresztúri Lajos érsemjéni RMDSZ-elnök, presbiter a mostani választás és a pappal kiéleződött konfliktus felszínre törésének egybeesését véletlennek tartja. Paptamásiban Bereczki András lelkipásztor és Szűcs Ferenc polgármester hadakozik egymással. Szűcs szóban feljelentette a papot az egyházkerületnél, aki azzal vádolta meg őt, hogy tízezer lejjel megkurtította az egyházat. Bereczki elmondta, a kijelentése nem lopásra vonatkozott, hanem arra utalt, hogy az évek során a különböző felekezetek mind részesültek támogatásban, kivéve a paptamási reformátusokat. Szűcs Ferenc a falu elhagyására szólította fel a papot. Ellenkező esetben világi bírósághoz fordul. /Mészáros Elek: Papűzés politikai alapon? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2008. június 9.
Marosvásárhelyen a polgármesteri szék elvesztése után az önkormányzati testületben is kisebbségbe került RMDSZ-nek be kell érnie egy vagy két alpolgármesteri székkel. Kelemen Atilla megyei elnök szerint nem biztos, hogy az RMDSZ újabb négy évre bizalmat szavaz a két alpolgármesteri mandátumot letöltő Csegzi Sándornak. Dávid Csaba városi RMDSZ-elnök viszont úgy véli: az adott szót be kell tartani, az egyik szék Csegzit illeti. Dávid Csaba szerint a tíz bejutott tanácsos közül messzemenően Csegzi a legalkalmasabb a tisztség betöltésére. Csíkszeredában Antal Attila és Szőke Domokos marad továbbra is a város alpolgármestere. Az RMDSZ-nek 12, az MPP-nek hét tanácsosa nyert mandátumot az önkormányzatban, melynek alakuló ülése 10-én lesz. Papp Előd, az MPP polgármesterjelöltje szintén bekerült a városi tanácsba, de alpolgármesteri tisztségre nem pályázik. Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere az alpolgármesteri tisztség betöltéséről várhatóan az MPP, illetve a Zöld Párt tanácsosaival folytatott, tárgyalásokon döntenek. Az RMDSZ 9, az MPP 8, a Zöld Párt pedig 2 tanácsosi széket tudhat magáénak az új önkormányzati képviselő-testületben. Az MPP kézdivásárhelyi szervezetének döntése értelmében Szarvadi József (MPP) foglalná el az alpolgármesteri tisztséget. Kézdivásárhelyen Rácz Károly, az MPP polgármesterjelöltje nyert, az új önkormányzati tanácstestület pedig 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es képviselőből áll. A Brassó megyei önkormányzat 13 PD-L-s, 12 liberális, 7 PSD-s és két RMDSZ-es képviselőből áll. /Alkuk a székekért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2008. június 9.
Az utóbbi időben egyre több támadás éri a munkájukat végző újságírókat. Nem egy esetben a politikai-gazdasági élet közszereplői akadályozzák a közvélemény hiteles tájékoztatását. Ez történt június elsején Marosvásárhelyen is: a helyhatósági választásokról tudósító Katyi Antal, a Duna TV operatőre kameráját erőszakkal elvette egy marosvásárhelyi vállalkozó, amikor Katyi a kampánycsend megsértésén tetten érte, és lefilmezte őt. Az eltulajdonított kamera három nap után került vissza a tudósítóhoz, a kompromittáló felvételt tartalmazó kazetta nélkül. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete sajnálatosnak tartja, hogy a sajtószabadságot és a közvélemény tájékozódáshoz való jogát sértő támadás érte a munkáját végző újságírót. Felkéri a nyomozó és igazságszolgáltató szerveket, hogy a demokrácia alapjogai ellen vétőket példamutatóan vonja felelősségre. /Tiltakozik a MÚRE. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./
2008. június 9.
Június 7-én megbeszélést tartott a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A zárt ajtók mögött zajlott értelmiségi fórumot követően Kovács Lehel alelnök a sajtónak elmondta: a találkozót, melyre meghívták az RMDSZ, MPP, EMNT, SZNT és minden, a felsőoktatással foglalkozó hazai magyar civil szervezet képviselőit, a román parlamentnek benyújtandó, egy állami magyar nyelvű egyetem újraalapítását szorgalmazó törvénytervezet előkészítésére szánták. Állampolgári kezdeményezésként e hónap végéig véglegesítik a beadvány szövegét, a kezdeményező bizottságot július 15-ig hozzák létre. Az akció támogatására minimum százezer aláírást kell összegyűjteni, de a BKB reméli, ennél sokkal többet sikerül beszerezni, hiszen ugyancsak ebben az ügyben már 1994-ben az RMDSZ fél milliót gyűjtött be. Az őszi választások után felálló új román parlamentnek fogják benyújtani a törvénytervezetet. Kovács Lehel hozzáfűzte: az Európai Unióban a románság is kisebbséggé vált, ami remélhetőleg változtat a parlament szemléletén és a közfelfogáson. A törvénytervezet rövid, alig négy-öt soros lesz, és a szlovák parlament 2003/465-ös számú törvényét veszi alapul, amely a 2004-ben megnyílt komáromi Selye János Egyetem megalapításának jogi hátterét képezte. /Ö. I. B. : Törvénytervezet a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Nem lelt egyöntetű támogatásra az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek körében az – az önálló magyar egyetem létrehozását célzó – törvénytervezet, amelynek kidolgozásáról a politikai szervezetekkel a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Az ÚMSZ kérdésére, hogy az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőit bevonják-e a tervezet kidolgozásába, a BKB alelnöke nemmel válaszolt. „Az egyetem megalapítása politikai döntésen, parlament által megszavazott törvényen múlik. Ha a jogszabály megszületik, természetesen be kell vonni a szakmát is a felsőoktatási intézmény létrehozásába” – magyarázta Kovács. „Nem lehet a házat a tetővel kezdeni. Előbb el kell jutnunk oda, hogy a továbblépés egyetlen útja az önálló magyar egyetem létrehozása legyen” – kommentálta a BKB szándékait Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem nemrégiben kinevezett rektora, szerinte a magyar középiskolai oktatás színvonalán kellene emelni. „Nem biztos, hogy szükség van önálló magyar egyetemre ahhoz, hogy értelmiségieket képezzünk Magyarországnak, Svájcnak, Dániának” – vélekedett a rektor, aki „hazárdjátéknak, az egyetem ügye lejáratásának” nevezte Kovács Lehelék kezdeményezését. Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tagozatvezető rektor-helyettese nem kívánta kommentálni a BKB kezdeményezését. „Én támogatom a BKB kezdeményezését, és szívesen aláírom a törvénytervezetet” – nyilatkozta Szilágyi Györgyi, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese szerint az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében az utóbbi időben számtalan „fals probléma” merült fel, például a párhuzamos oktatás kérdése. „Az erdélyi magyar oktatók egy része nehezményezi, miért kell szociológia szakot létrehozni egyszerre három magyar egyetemen vagy tagozaton. Holott ezeknek a szakoknak megvan a létjogosultságuk, más-más régiót és társadalmi réteget szolgálnak ki, a helyeik pedig mindig megtelnek. ” – magyarázta. A rektor-helyettes szerint az önálló magyar egyetem létrehozása nem veszélyeztetné a PKE működését. /Önálló magyar egyetem: előbb a tető, aztán a falak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2008. június 9.
Csíkszeredán a Sapientia Egyetemen 117 hallgató ballagott az elmúlt hét végén. Az intézményt elhagyó fiatalok csak három évet tanultak, ők már a bolognai oktatási rendszer bevezetése után nyertek felvételt. – Ez az első alkalom, hogy nem egyetemi végzettségű hallgatókat búcsúztatunk – mondta köszöntőbeszédében Dávid László, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora, utalva arra, hogy az új felsőoktatási struktúra szerint tanulók további kétévnyi diákoskodás után kaphatnak egyetemi oklevelet. Dávid kitért az oktatási intézményt az utóbbi hetekben ért támadásokra is, hangsúlyozván, sokan vannak, akik távolról értékelik az oktatók és a vezetőség munkáját, elfelejtvén azt, hogy a sapientiás diákok az ország bármely egyetemén kitűnő eredményeket érnek el a vizsgákon. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere egy-egy könyvvel ajándékozta meg a végzősöket. Biró A. Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja a vidéki térség és az egyetem közötti kapcsolat megvilágítására építette köszöntőjét. Székelyföld e része a Sapientia Egyetemnek is köszönhetően felértékelődött, mivel ez az egyetem biztosítja a világgal való kapcsolattartást – vélekedett Biró. /Kozán István: Sose feledjétek, hogy itt tanultatok! Ballagtak a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./