Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Brehariu-Bruja, Alma
49514 tétel
2008. április 14.
Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke április 11-én hét év után először találkozott a szakadár Dnyeszteren túli terület vezetőjével, Igor Szmirnovval. A találkozóra a Dnyeszter parti Tighina (Bender) városában került sor, az Oroszországgal szövetséges szakadárok által ellenőrzött térségben. A két vezető bizalomépítő lépésekre készül, javítani szeretnék a biztonsági helyzetet, valamint közös szociális és kulturális programokat indítanának. A 33 ezer négyzetkilométer kiterjedésű terület Moldovából még a kilencvenes évek elején szakadt ki, itt főként orosz lakosság él. Szmirnov kijelentette: fel fogja oldani azt a 2002 óta érvényben lévő tilalmat, amelynek értelmében magas rangú moldovai tisztségviselők nem utazhatnak a Dnyeszteren túli területre. Moldova mindmáig ragaszkodik ahhoz, hogy visszaállíthassa szuverenitását a térség felett, amelynek önálló államiságát egyetlen ország sem ismerte el. A Dnyeszteren túli vezetés márciusban ismét visszautasította azt a rendezési tervet, amelynek értelmében a terület autonóm köztársaságként gyakorlatilag visszatérne Moldova kötelékébe. /Vladimir Voronin hét év után átlépte a Dnyesztert. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2008. április 14.
A romániai magyaroknak kérniük kell a Székelyföld autonómiáját, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, rámutatva, Koszovó ügyének megoldása precedenst fog teremteni nem csupán az erdélyi magyarok, hanem minden kisebbség számára. Markó szerint „együtt kell küzdenünk egy erős székelységért”, majd hozzátette, elégedetlen azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye nem működik együtt, valamint a magyar közösség kettészakadásával, amely folyamat a Magyar Polgári Párt megjelenésével tetőződött. – Az MPP a választási szabadságról beszél, de milyen fajta szabadság az, amikor ez a párt volt RMDSZ-tagokat tartalmazó listákkal jelentkezik. A listákon olyan politikusok vannak, akik nem jutottak fel saját listáinkra, mivel nincsenek új embereik, nincs programjuk – mondta Markó. Borboly Csaba, a csíkszéki szervezet elnöke kijelentette, az MPP programja arról szól, hogy megkérdőjelezze mindazt, amit az RMDSZ eddig felépített. /Markó: kérnünk kell a Székelyföld autonómiáját. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2008. április 14.
A Magyar Polgári Pártot bírálta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Csíkszeredában szervezett Regionális Önkormányzati Konferencián: „Jelöltvadászat folyik, Szász Jenő felhívja, és az MPP-hez akarja csábítani az előválasztásokon vonal alatt maradt, azaz nem befutó helyen álló jelölteket. De nem fog sikerrel járni” – jelentette ki. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke azzal magyarázta Kelemen Hunor kijelentését: félelem ütötte fel a fejét az RMDSZ-ben. Mint elmondta, a hét végén megalakult Hargita megyei MPP-küldöttgyűlésen, ahol mintegy ötven szervezet és száz küldött volt jelen, eldöntötték, szorgalmazni fogják az RMDSZ-szel való párbeszédet. „Utolsó dátum április 16., amikor ezeket a tárgyalásokat le kell bonyolítani. Ha addig nincs megállapodás az RMDSZ és az MPP között, akkor 17-én az MPP a saját listáit fogja véglegesíteni Bihar megyében Nagyváradon, Margittán, Szalontán, Szatmár megyében Szatmárnémetiben, Szilágy megyében Zilahon, és Kolozs megyében Kolozsváron, Maros megyében Marosvásárhelyen” – jelentette ki. Szász Jenő. Az MPP-elnök tagadta, hogy telefonon hívott volna fel alulmaradt jelölteket. Kelemen Hunor kijelentésére, miszerint nem olyan önkormányzatot akar az RMDSZ, mint az udvarhelyi, Szász megjegyezte, Székelyudvarhelyen a kormány oszlatta fel a helyi tanácsot. „Annyi szabálytalanság és törvénytelenség történt az RMDSZ-többségű tanácsban, amit még az RMDSZ sem tolerál” – mondta Szász. /Székely Zita: Kelemen: Szász jelöltvadász. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2008. április 14.
Április 12-én a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Arról határoztak, hogy megreformálják az egyesület elnökségi összetételét és munkáját, a visszavonuló Kötő József elnök helyébe megválasztották Dáné Tibor Kálmánt, és április 12-ét erdélyi magyar közművelődési napnak nyilvánították. Kiosztották az EMKE 2008-as díjait. Kötő József elnöki beszámolójában áttekintette az EMKE tevékenységét, amely több ezer magyar civil szervezetet koordinál. Tavaly magyarországi alapítványi támogatásokból 10 millió forintot osztott ki a magyar házak kiépítésére (Nagyenyeden, Zilahon, Besztercén, Vajdahunyadon, Szilágysomlyón, Visón, Désen stb.). Fontos megvalósítás volt Kolozsváron a Szabédi-ház újjáépítése, ahol az Erdélyi Magyar Irodalom Kézirattára működik, valamint a Györkös-Mányi Albert Emlékház korszerűsítése. Az alapszabály módosítása nyomán megszűnt az ügyvezető elnöki funkció, és létrehozták a tanácsosi tisztséget. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnöki beszámolójában a tavalyi év eredményei közé sorolta a Pusztinai Csángó Kulturális Központ megteremtését, a www.emke.ro honlap beindítását, a hazai és magyarországi civil szervezetekkel kialakított kapcsolatokat. Idén július végén a Kolozsvár Társasággal megrendezik a kincses városból elszármazottak találkozóját, októberben pedig Kárpát-medencei konferenciát tartanak. A Szabédi-házban fog működni a Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet. Matekovics Mária (Bánság) a szórványsorsban élő 120 civil szervezet munkáját dicsérte. Muzsnay Árpád (Partium) az országhatáron átívelő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kiss Jenő (Székelyföld) szerint tavalyi legnagyobb eredményük az uniós pályázatok számbavétele volt. Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság) arra hívta fel az EMKE vezetőségének figyelmét, hogy lobbizzon a hazai múzeumokban jelentkező magyar szakemberhiány pótlása érdekében. A tisztújítás során a következőket választották meg: elnök – Dáné Tibor Kálmán; régiói tanácsosok – Matekovics Mária (Bánság), Muzsnay Árpád (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély), Kiss Jenő (Székelyföld), Szép Gyula (társadalomszervezés); főtanácsos – Kötő József, elnökségi tagok – Széman Péter, Guttman Mihály, Házy Bakó Eszter, Beder Pál. Megjutalmazták az erdélyi magyar közművelődésben jeleskedőket. Az EMKE 2008-as díjazottjai: Szilágyi Aladár (Spectator-díj), Háromszék Zenekar (Kacsó András-díj), dr. Bárth János (Bányai János-díj), dr. Széman Péter (Kun Kocsárd-díj), Öllerer Ágnes (Nagy István-díj), Székely Szabó Zoltán (Bánffy Miklós-díj), Balázs Attila (Kovács György-díj), Balázs Éva (Poór Lili-díj), Fazakas Mihály (Szentgyörgyi István-díj), Soó Zöld Margit (Szolnay Sándor-díj), Györffi Dénes (Monoki István-díj), Calepinus Alapítvány (Balázs Ferenc-díj), Irsay Miklós (gr. Mikó Imre-díj), Bálint Lajos (életműdíj), Laskay Adrienne (életműdíj). /Ördög I. Béla: Erdélyi magyar közművelődési számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2008. április 14.
Sajtóközleményben fejezné ki nemtetszését az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a könyvkiadásra pénzt megítélő kuratóriumok felállása és eljárása ellen, miszerint a kuratóriumi tagok a kiadók igazgatói, így a pályázati pénzeket maguk között osztják el. A sajtóközlemény szükségességét szavazták meg az E-MIL ez évi közgyűlésén. A liga elnöke, Orbán János Dénes a tavalyi évi beszámoló kapcsán kijelentette, anyagilag nem panaszkodhat a szervezet, ugyanis a 2008-as évet nem kellett üres kasszával kezdenie. Jövőbeni terveik egyike, hogy közhasznú társasággá válva és több megyében is alegységeket létrehozva, az Irodalmat a vidéknek elnevezésű projektjüket megvalósítsák. /Elégedetlen az E-MIL. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2008. április 14.
Resicabányán április 12-én a költészet napja tiszteletére, illetve Gajdos József festőművészre emlékezve tartottak rendezvényt a magyar művelődési házban. Bálintné Vető Erzsébet József Attiláról tartott tartalmas előadást, amelyen a költő eddig kötetben nemigen lelhető Nem, nem, soha! című verse is elhangzott. A Gajdos-kiállítással Gajdos József halálának tízéves évfordulójára emlékeztek. Orvos Tibor és Kurta Kázmér festőművészek emlékeztek a művésztársra. A rendezvény műsorvezetője Nagy Péter, a Platanus Egyesület elnöke volt. Berke Sándor tenkei református tiszteletes a szórványban való tevékenység fontosságát méltatta. /Szakmáry Károly: Kettős rendezvény a Költészet Napján. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2008. április 14.
Április 11-12-én tartották Kolozsváron az Atlantisz harangoz országos versmondó versenyt a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A Phoenix Könyvesház és a kollégium által nyolcadik alkalommal megszervezett vetélkedő idei tematikáját Hitélmény a költészetben címmel fogalmazták meg. A Tanügyminisztérium által is elismert versenyre az ország számos településéről érkeztek középiskolás diákok. A megmérettetésen negyvennégy diák versenyzett, Jancsó Miklós színművész értékelte az elhangzott szavalatokat. /Dézsi Ildikó: VIII. Atlantisz harangoz verskedvelő diákoknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2008. április 14.
Április 12-én Böcskei László, a temesvári egyházmegye általános helynöke szentelte fel Csákon a németországi adományokból felépített Szent Ilona egészségügyi központot. A távoli Düsseldorf környékéről 2001-ben Csákra érkezett orvosok, látva a helyi egészségügy sanyarú helyzetét, adományokat kezdtek gyűjteni egy járóbeteg-ellátó központ felépítésére. Évente kétszer, a Csáktól 1800 kilométer távolságra összegyűjtött adományokból megrakott kamionokból álló hosszú konvoj érkezett Csákra. 550 ezer euró értékű adományból és négy év kemény munkájával, amelyből oroszlánrészt vállalt a Kóbor György nyugalmazott plébános, csáki Caritas-igazgató irányította helyi csapat, felépült a Szent Ilona egészségügyi központ. /Pataki Zoltán: Egészségügyi központ Csákon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2008. április 14.
Kolozsváron a Bulgakov kávéházban április 11-én megrendezett Korunk irodalmi est vendége a magyarországi huszonöt éves Dunajcsik Mátyás volt, akinek versei és novellái jelentek meg neves irodalmi folyóiratokban, mint a Holmi, a Jelenkor, a Kortárs vagy az Árgus. Dunajcsik Repülési kézikönyv című, verseket és prózai írásokat tartalmazó első önálló könyvéből olvasott fel. /Ferencz Zsolt: Fiatal szerző a Korunk irodalmi esten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2008. április 14.
Sikeres volt a magyar nyelv napjai alkalmából a Jelen Ház dísztermében megszervezett rendezvény Aradon. Vetélkedők, konferenciák után mesemondó verseny következett. /Sólya R. Emília: „Az anyanyelv nem csak kommunikációs eszköz” = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2008. április 15.
Hatalmas tempóban emelkednek a bérek Romániában, így csökken a romániai munkavállalók magyarországi álláslehetőségek iránti érdeklődése, másrészt pedig a romániai cégek Magyarországról toboroznak segéd- és szakmunkásokat – írta a budapesti Világgazdaság. Romániában januárban 30,7 százalékkal volt magasabb a havi nettó átlagjövedelem, mint egy évvel korábban. Ez 21,8 százalékos nettó reáljövedelem-emelkedésnek felel meg. Az átlagjövedelem még mindig elmarad a magyarországitól: januárban nettó 82 400 forintnak megfelelő volt Romániában, s 125 100 Magyarországon. /Csökken a román– magyar bérkülönbség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2008. április 15.
Két szakaszban, 2010 augusztusára készül el az M43-as autópálya az 5-ös magyarországi út és Makó közötti 31,6 kilométeres szakasza és a Maros-parti várost elkerülő út – közölte Reményik Kálmán, a magyar Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az autópálya következő, Makó és a román határ közötti 23,1 kilométeres szakaszának előkészítése már folyik, tervek szerint a magyar és a román oldalon egyaránt 2012 végére készül el az út. /A magyar sztráda 2012-ben eléri a román határt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2008. április 15.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke április 14-én megismételte az RMDSZ-hez intézett ultimátumát: április 16-ig kész tárgyalni közös választási listákról azokban a megyékben, ahol veszélyeztetett a magyarság jelenléte az önkormányzatokban. A politikus elsősorban a Székelyföldön kívül, Maros, Szilágy, Szatmár, Kolozs megyében szorgalmazza az együttműködést. Szász szerint Markó Béla megtiltotta a területi RMDSZ-szervezeteknek az egyeztetést. „A tiltás ellenére mi bátorítjuk az RMDSZ megyei szervezeteit, hogy keressék meg az együttműködés lehetőségét” – mondta az MPP elnöke. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint sehol sem tiltották meg az egyezkedést az MPP-vel. „Sőt, bátorítjuk az együttműködést, különösen ott, ahol rezeg a léc. Így például Marosvásárhelyen” – fogalmazott a politikus. Kelemen szerint az MPP-nek nincsenek jelöltjeik. Ahol nem tudnak saját listát indítani, inkább az RMDSZ-hez fordulnak segítségért. Tőkés András, az MPP országos alelnöke, Maros megyei tanácselnök-jelöltje elmondta, Marosvásárhelyen eddig nem jött létre MPP–RMDSZ találkozó, de Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje várhatóan leül tárgyalni a polgáriakkal. Az MPP Borbély támogatását ahhoz köti, hogy az RMDSZ Tőkés Andrást támogassa a megyei tanácselnök-választáson. Kolozs megyében is leül tárgyalni a megyei RMDSZ-szervezet az MPP-vel. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy az MPP nem kereste meg őket. Listájuk végleges. Bihar megyében szinte nullával egyenlő annak az esélye, hogy az RMDSZ és az MPP egyezségre jut. /Együttműködnek, ahol rezeg a léc? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
2008. április 15.
A kutatás és a szakmai képzés mellett a Kárpát-medencei magyar kulturális intézményekkel való kapcsolatok erősítését tartja az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) legfontosabb feladatainak Dáné Tibor Kálmán, az EMKE új elnöke. Dáné Tibor Kálmán tanár, művelődésszervező az EMKE rendszerváltás utáni harmadik elnöke. Az 1991 áprilisában Brassóban újraalakult egyesület elnöki tisztségét 1995-ig Dávid Gyula irodalomtörténész, az idei tisztújításig Kötő József színháztörténész, művelődésszervező töltötte be. /Benkő Levente: Infrastrukturális tervek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./
2008. április 15.
Idén a magyar nyelv napjait Aradon rendezték meg, a helybéli Csiky Gergely Iskolacsoport szervezésében. A szórványvidék és város számára megtiszteltetés volt a rendezés joga. A versenyen több mint 200 meghívott, diákok, felkészítők, egyetemi tanárok vettek részt. Az előző héten a szervezés miatt igencsak akadozott az oktatás iskolában. Lehoczky Attila tanárnak csalódást jelentett a Régiók találkozása nyelvben és kultúrában című szakmai konferencia. Dr. Péntek János egyetemi tanár, a BBTE magyar nyelvészeti tanszékének vezetője volt az egyetlen, aki a témáról tudományosan beszélt. Dr. Brauch Magda nyelvész a magyar nyelv romlásának anyaországi és itteni állapotáról beszélt, de előadása szétszórt volt, dr. Vekov Károly előadása Aradról szólt és inkább beillett egy irodalmi alkotásnak, semmint tudományos előadásnak, Puskel Péter nyugalmazott újságíró pedig Arad sajtótörténeti múltjáról beszélt, de előadása hemzsegett a pontatlan adatoktól. Az utóbbi kettőnek semmi köze nem volt a témához. /Lehoczky Attila: Megjegyzések a magyar nyelv napjaihoz. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./
2008. április 15.
Április 13-án Tesszalonikiben az Európa Színházi Díjak átadása alkalmából rendezett rendkívüli közgyűlésén az Európai Színházi Unió (UTE) egyhangú szavazással teljes jogú tagjává választotta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat. Az UTE 1990-ben alakult. A legrangosabb európai színházi szövetség célkitűzése az Európai Unió kultúra és színház általi építéséhez való hozzájárulás. /Uniós tag lett a kolozsvári magyar színház. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2008. április 16.
Szatmár megyében is összefogtak a román pártok a megyei tanácselnöki szék megszerzése érdekében. A szociáldemokrata (PSD), a demokrata-liberális (PD-L), a konzervatív (PC), valamint az Új Generáció Pártjának (PNG) képviselői közös sajtótájékoztatójukon bejelentették: szövetségük neve RMDSZ-ellenes koalíció, célja a magyar érdekvédelmi szervezet hatalmának megtörése. Szabó István tavaly egészségi okokra hivatkozva mondott le megyei tanácselnöki és önkormányzati képviselői mandátumáról egyaránt, néhány hete hivatalosan is elismerte: a politikai ellenfelek állandó zaklatása miatt szakította meg mandátumát. A Gazeta de Nord-Vest külön rovatot szentelt Szabónak, ebben a volt elnököt lejárató cikksorozatot közöltek. /Babos Krisztina: RMDSZ-ellenes koalíció. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
2008. április 16.
A román pártok összefogása egyre inkább növeli Dorin Florea jelenlegi polgármester esélyeit a harmadik mandátum megszerzésére Marosvásárhelyen. Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt képviselői még nem ültek tárgyalóasztalhoz. A két alakulat vezetői mindvégig a másik fél lépésére várnak. Ráduly Levente, az MPP Maros megyei elnöke elmondta, nyílt levelet szándékoznak közzétenni, együttműködésre felszólítani az RMDSZ vezetőit. Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke kifejtette, nem zárkózik el a párbeszédtől, várja az MPP megkeresését. – Kiss Kálmán, a csekély tagsággal rendelkező Romániai Székely Szövetség elnöke azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy a Communitas Alapítványon keresztül kampányában állami támogatást használ. /Szucher Ervin: A sajtóban üzengetnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
2008. április 16.
Jövő év végére összekötik a magyar és a román magas nyomású gázvezetékrendszert. Az óránként 500 ezer köbméter kapacitású tranzitvezetéket úgy tervezik meg, hogy kétirányú szállításra is alkalmas legyen, ezáltal mindkét ország gázfelhasználói számára nagyobb ellátásbiztonságot lehet garantálni – közölte a budapesti Földgázszállító Zrt. (FGSZ). A társaság igazgatósága döntött a közbeszerzési eljárás megindításáról, s ezzel megkezdődik az Arad–Szeged földgázszállító vezeték magyar szakaszának építése. /Építik az Arad–Szeged földgázvezetéket. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
2008. április 16.
A gyimesi és moldvai bajba jutott gyermekek számára nyit oktatási központot Gyimesbükkben Böjte Csaba ferences szerzetes. Az oktatási központnak egy háromszintes, panziónak épült ingatlan ad majd helyet, amelyet a közelmúltban újítottak fel. Az épület 40–50 gyermek befogadására alkalmas. A létesítményt a tervek szerint május 11-én, pünkösd vasárnapján szentelik fel. Böjte Csaba hangsúlyozza, hogy a gyimesbükki iskola működtetése ellenére továbbra sem mondanak le azon tervükről, hogy a Bákó megyei Rekecsinben is létrehozzanak egy oktatási központot. Az itteni létesítmény alapkövét két éve, szintén pünkösdkor tették le a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével közösen. Az épület tervei elkészültek, de az építkezési engedélyeket nem sikerült megszerezni. Bíznak abban, hogy előbb-utóbb ez a tervük is megvalósul. /A helyszín változott, a cél ugyanaz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
2008. április 16.
Kolozsváron a Farkas utcai református templomban a Kálvin Énekkar ünnepelte az énekkar zászlóavatásának 70. évfordulóját, illetve a kórus fennállásának 83. évfordulóját. Fazekas Zsolt lelkész igehirdetésének fő gondolata a gyülekezeti éneklés volt. Az 1925-ben alapított énekkar történetét Sebestyén Árpád kórustag vázolta. Megemlékeztek az énekkar egykori karnagyairól: László Éváról, László Dezső református lelkipásztor feleségéről, emléklappal hálálták meg a László Évát követő karnagyok – Sógor Márta, Péter Éva, Almási István és Radovics József – többéves munkáját. Ugyancsak emléklappal köszönték meg Balázs Ágnes tevékenységét, aki több mint hat éven át vezette az énekkart, jelenleg a tordaszentlászlói kórust vezeti. Bejelentették: az új karnagy Boldizsár Katalin zeneakadémiai hallgató. Több egyházközségi kórus fellépett, az ünnepség szeretetvendégséggel zárult. /Nagy-Hintós Diana: Énekeljetek az Úrnak! Kántorváltás a Farkas utcai református templomban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2008. április 17.
Hosszú hónapok óta folyik a parlamenti vita arról, Románia területén tilos ciánvegyületeket alkalmazni az ércbányászatban, az erről szóló tervezetet Eckstein-Kovács Péter szenátor dolgozta ki. Kezdetben az RMDSZ sem vonzódott túlságosan a ciánbetiltásának gondolatához. A tervezet visszakerült a bizottsághoz, ahol folytatódhat az időhúzás. /Tibori Szabó Zoltán: Játék, ciánnal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
2008. április 17.
Antal Árpád András képviselő, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármester-jelöltje a vele készült interjúban rámutatott, jól ismeri ellenfelét, Csinta Samu MPP-polgármester-jelöltet, megbízik benne, hogy tisztességes lesz a választási küzdelemben, azonban ott van a második, a harmadik vonal, ott van a szavazóbázis. Megpróbálják lejáratni az ellenfelet. Antal Árpád bízik abban, hogy az első körben megnyeri a választásokat. Elmondta, hogy Szász Jenő MPP-elnök megkereste őt Kövér László ismert Fidesz-politikussal együtt. Azt kérték, hogy Antal legyen az RMDSZ és az MPP közös polgármesterjelöltje Sepsiszentgyörgyön. Antal szerint az összefogási javaslatnak a pártok felől kellene érkeznie. /Lokodi Imre: Az esélyesség nyugalma. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2008. április 17.
Április 16-én az RMDSZ aradi szervezete leült tárgyalni a Magyar Polgári Párt (MPP) most megalakuló aradi szervezetének előkészítő bizottságával, jelezte Cziszter Kálmán városi tanácsos. Murvai Miklós, az MPP szervező bizottság tagja szerint valószínű, hogy lesz megegyezés Aradon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt között. /RMDSZ-MPP „tapogatózás” Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./
2008. április 17.
Marosvásárhelyen a napokban bemutatják a középiskolás diákoknak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kommunikáció és szociálpedagógia, valamint a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színháztudományi szakjait. Április 16-án a Bernády Házban a Sapientia tanárai ismertették az egyetemen működő két humán szakot, ugyanakkor ismertették azt a két kiadványt, amely az intézményben oktatók tudományos munkájának eredményeképpen született. A találkozón dr. Murvai Olga dékán-helyettes elmagyarázta, mit is jelent a bolognai oktatási rendszer. Jacsó Ágota és Zoltáni Eszter kommunikáció szakos hallgatók részképzésen vettek részt Magyarországon, az itt szerzett tapasztalatokról számoltak be jövendőbeli társaiknak. Bemutatták azt a két kiadványt, amelyek a marosvásárhelyi Sapientián 2003-ban és 2004-ben tartott szakmai konferencia anyagát tartalmazzák. A Hagyományos és modern kommunikáció című kötetet Sántha Ágnes, az egyetem tanára ismertette. Az Emlékezet és kommunikáció. Narratívák az egyéni, a társas és a közösségi identitás teremtésében című kötetet dr. Ármeán Ottília ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. /(menyhárt): Diáktoborzó bemutatkozás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./
2008. április 17.
Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapító közgyűlése 1885. április 12-én Kolozsváron zajlott, a szervezet megalakulásának ötlete azonban a szórványvidéken alakult ki, nevezetesen Hunyad megyében, ahol gróf Kún Kocsárd, Szathmáry György, Sólyom Fekete Ferenc, felismerve a szórványmagyarság körében az asszimiláció veszélyét, erős művelődési, történelmi egyesület létesítését szorgalmazta. Ennek eredménye volt, hogy 1882-ben megalakult a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társaság, amely több évtizeden át fejtett ki jelentős tevékenységet. Az ötletből nőtt ki a Kolozsváron megalakuló EMKE, melynek tiszteletbeli elnöke lett gróf Kún Kocsárd, pár évvel később pedig a szintén Hunyad megyében tevékenykedő gróf Kuún Géza lett az egyesület országos alelnöke. Trianon az EMKE és általában a közművelődés halálát jelentette. 1989 után szembesültek azzal, hogy a XX. század traumái, de különösképpen a második világháború utáni időszak kiölte a cselekvőképességet, a kezdeményezőkészséget az erdélyi magyarságból. Az újraalakuló EMKE többek közt ezt próbálta feléleszteni. 1989 után korán felismerték a decentralizáció fontosságát. Az EMKE mindenütt, de a szórványban különösen arra törekedett, hogy bátorítsa az önálló kulturális civilszervezeteket. Például a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület a helyi EMKE-szervezetből nőtt ki, de számtalan példa van erre a nagyobb városokban Déván, Vajdahunyadon, a Zsil völgyében is. Kezdeményezői voltak a magyarház-láncolat kialakításának. Komoly gond a kisközösségek kérdése. Hunyad megyében ilyen például Brád és Hátszeg környéke, Piskitelep, Haró, ahol annak a maroknyi magyarnak nem sikerül közösséggé szerveződnie. Nincs ember, aki a közösségi életet megszervezné. /Gáspár-Barra Réka: Cselekvő közösségekre van szükség. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./
2008. április 17.
Az érvényes oktatási rendszer jelenleg két fegyelmi eljárást biztosít az iskolakerülések, lógások visszaszorítására: az iskolai eltanácsolást, valamint a magaviseleti jegyek levonásának lehetőségét. Előbbit azonban csak a kötelező oktatást meghaladva lehet alkalmazni, ugyanis tizedik osztály előtt nem lehet eltanácsolni a diákokat az oktatástól. A 2007/2008-as tanév első félévében 102 diákot csaptak ki Hargita megyében. A tanfelügyelőség külön jelentést tesz azon iskolákról, ahol tíz vagy ennél több kicsapás történt az elmúlt félévben – ilyen négy volt a megyében, két gyergyószentmiklósi, egy balánbányai és egy székelyudvarhelyi (Kós Károly Szakközépiskola) intézményben. 14 tanuló kimaradt az iskolából, magyarázta Végh Jenő, a Kós Károly Szakközépiskola aligazgatója, kizárni 12 diákot kellett: ők kivétel nélkül esti iskolába jártak. /Bálint István: Fél év alatt száz diákot csaptak ki. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./
2008. április 17.
A marosvásárhelyi Mentor Kiadó értékes kiadvánnyal lepte meg a pedagógustársadalmat: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből című ezeroldalas, képanyaggal gazdagon illusztrált kötettel. A kiadvány alcíme: Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés évszázadai Aradtól Zilahig (1777–2000). Az anyagot gondozta és sajtó alá rendezte Szabó K. Attila. A kiadvány huszonhárom szerzőt vonultat föl, mindegyikük egy-egy iskola történetét vázolja. Az erdélyi iskolai és óvóképzés legteljesebb összefoglalásáról van szó. Szabó Kálmán Attila Bevezetés címmel a népoktatásról és tanítóképzésről, a kisdedóvásról és óvóképzésről, az erdélyi oktatás- és iskolai intézménytörténetről monografikus összefoglalót tett közzé, ez a könyv további fejezeteit megalapozó és tartóoszlop. A részmonográfiák felölelik Erdély 23 városának és 45 iskolájának két- és negyedszázados történetét 1777 óta. /Sylvester Lajos: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből (Egy monumentális vállalkozás elé). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./
2008. április 18.
Április 11-én Gelencén békésen sörözött néhány ember, a kerítésen kívül megállt egy kék terepjáró hat csendőrrel. A csendőrök igazoltatni akarták a társaságot, de legtöbbjüknél nem volt személyazonossági, hiszen csak kijöttek beszélgetni. Különösebb szóváltás nem történt, a csendőrök elmentek. Két óra múlva váratlanul visszatértek az üzlet elé, Pap Lászlónak hátrakötötték a karját, hozzáütötték a kocsi oldalához, megbilincselték, majd begyömöszölték a terepjáróba azzal a céllal, hogy viszik Sepsiszentgyörgyre azonosítás végett. A bilincs és a csendőrök keze nyoma még másnap is meglátszott a karján. Pap László szabályosan belecsinált a nadrágba, ezért meggondolták magukat, és kitették őt a kocsiból a falu fő utcáján. Időközben Pap István magánvállalkozó, helyi önkormányzati képviselő odajött, ahol fiát kitették a kocsiból. Pap Istvánnak a csendőr tudomására hozta, hogy a fia visszaeső bűnöző. A faluban él egy névrokon, vele téveszthették össze, hiszen fiának soha nem volt dolga a rendőrökkel. Szakács Tibor polgármester az eset kapcsán átiratot küldött a megyei csendőrség parancsnokának, az ügy kivizsgálását kérve; emlékeztetve, hogy nem ez az első eset, amikor a csendőrök visszaélnek hatalmukkal. Pap István fia bántalmazásáért az ügyészségnél emel panaszt a brutális csendőrök ellen. /Csendőrségi túlkapás Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
2008. április 18.
Az Electrica áramszolgáltató vállalat vizsgálatot indított brassói kirendeltségénél, miután a Transilvania Sud Kft. magyar koronát ábrázoló üdvözlőlapot küldött szét figyelmetlenségből több mint egymillió ügyfelének a közelgő ortodox húsvét alkalmából. A villanyszámla hátlapja egy kosár piros tojást ábrázol, egyik tojás dísze egy szépen formázott magyar címer kettős kereszttel, hármashalommal és négy folyóval. A bukaresti Gardianul napilapban irredentának nyilvánított üdvözlőlap kapcsán több román politikus felháborodásának adott hangot, és leszögezte: a románokra nézve sértő „magyar propaganda” felelőseinek megbüntetését követeli a nyomozó hatóságoktól. /Vizsgálat a magyar koronás húsvéti üdvözlőlap miatt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18., Sarány István: Húsvéti üdvözlet. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./