Nem fogadta el az árkosi helyi tanács az autonómiával kapcsolatos népszavazás megszervezésére vonatkozó határozattervezetet. A 99 helybéli támogató aláírásával ellátott tervezetet Tóth Kálmán, a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetének elnöke terjesztette a testület elé. Máthé András árkosi polgármester közölte, támogatná a tervezetet, de a jelenlegi törvények nem engedik meg hasonló határozat elfogadását. Kovászna megyében eddig csupán Gidófalva helyi tanácsa fogadta el a határozattervezetet, a Hargita megyei Gyergyócsomafalván már a népszavazás időpontját is kitűzték. /F. N.: Árkoson nem lesz autonómiareferendum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

November 25-én Kolozsváron, Protestáns Teológiai Intézetben tartotta 121. évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke az 1956-os magyar forradalomra emlékezett. Elnöki beszámolójában Kötő József az egyesületben 2006-ban zajlott építő munkát tekintette át: a sztánai Varjuvár felújítása, a pusztinai Csángó Közösségi Ház megépítése, Kolozsváron a Szabédi-ház felújítása (ez jelenleg 80%-ban sikerült), magyar házak megépítése a Szilágyságban, Máramarosban. Szellemi építésnek számít a kiművelt emberek képzése és foglalkoztatása, az EMKE önépítés-modelljének megfelelően. A jövőben sok feladat vár az EMKE-re: többek között elkerülni a magyar kulturális védőháló eltűnésének veszélyét, gondoskodni arról, hogy az erdélyi magyar kultúra megfelelően képviseltessék 2007-ben Nagyszebenben, az európai kultúra fővárosában. Lépéseket kell tenni az Erdélyi Magyar Művelődési Intézet létrehozására. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök ismertette az elmúlt év egyesületi eseményeit. A gazdag program a társszervezetekkel való együttműködéssel (Kolozsvár Társaság, Barabás Miklós Céh, Romániai Magyar Dalos Szövetség stb.), a Határon Túli Magyarok Hivatala adatbázisának pályázatírásra való felhasználásával, a sajtó eredményes közreműködésével válhatott valóra. A közgyűlés elfogadta az önrendelkezésért síkra szálló nyilatkozat szövegét. Az EMKE „teljes mértékben támogatja a romániai magyarság közösségének azon törekvéseit, amelyek a közösségi önrendelkezés közjogi formákba iktatott megszerzését célozzák „ – áll a dokumentumban. Ezután tizenhárom kategóriában osztották ki az EMKE 2006-os díjait azoknak a személyiségeknek, akik kulturális, szervezői vagy mecénási munkásságukkal hozzájárultak az egyesület célkitűzéseinek teljesítéséhez. Az idei ünnepeltek névjegyzéke: Spectator-díj – Köllő Katalin, Kacsó András-díj – Szarkaláb Néptáncegyüttes, Bányai János-díj – Tőtszegi Tekla, Kun Kocsárd-díj – Gábos Dezső, Nagy István-díj – Fórika Éva, Bánffy Miklós-díj – dr. Kovács Levente, Kovács György-díj – Rapper Gábor, Poór Lili-díj – Biluska Annamária, Szentgyörgyi István-díj – Bodea György, Szolnay Sándor-díj – Ujvárossy László, Monoki István-díj – Kovács Erzsébet, Balázs Ferenc-díj – Burus János, Gr. Mikó Imre-díj – ifj. Pászkány Árpád. /Ördög I. Béla: Kiosztották az EMKE 2006-os díjait. Az önrendelkezést sürgeti a közművelődési egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Az egyetemi napok alkalmával kéthetes nemzetközi tudományos konferenciasorozat zajlik a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. A rendezvénysorozat november 24-én A romániai magyar nyelvű vizuális nevelésért című, kétnapos konferenciával kezdődött, amelyet az intézmény képzőművészeti tanszéke szervezett. Ugyancsak a hétvégén zajlott A közgazdaságtan időszerű kérdései című konferencia, illetve a filozófia tanszék Ez nem egy pipa című előadása; ez utóbbi a modern művészet témakörét mint kihívást mutatta be. Az egyetemi napok zárórendezvénye az Értékek, célkitűzések a romániai magyar oktatásban című konferencia lesz, amelyet a Partiumi Keresztény Egyetem társadalomtudományi tanszéke szervez meg december 8-án és 9-én. /Gergely Gizella: Egyetemi napok zajlanak a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

A RMDSZ által 1996-ban létrehozott Iskola Alapítvány jelenleg is kiterjedt oktatási támogatási rendszert működtető intézmény, megalakulását közel százan ünnepelték Kolozsváron. Kelemen Hunor, az alapítvány vezetője, az Iskola Alapítvány eddigi tevékenységét ismertette. Az alapítvány az elmúlt tíz éve során több mint tízezer magyar fiatal számára nyújtott szociális ösztöndíjat, és 130 ezer diáknak folyósított oktatási nevelési támogatást. /Tízéves az Iskola Alapítvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ – Az Iskola Alapítvány az erdélyi magyarság életében fontos pozitív példák egyike, amely azt a felismerést erősíti, hogy a magyar közösség boldogulásához nem elég a politikai küzdelem, nem elég a harc: emellett építkezni, dolgozni kell – jelentette ki Markó Béla november 25-én Kolozsváron, az alapítvány létrehozásának tízéves évfordulója alkalmából tartott rendezvényen. Markó emlékeztetett, az alapítvány megszületése előtt, 1995-ben az RMDSZ rendkívül nehéz helyzetben volt: a szövetség által kidolgozott oktatási törvénytervezet és az ennek támogatására összegyűjtött mintegy 500 ezer aláírás dacára ugyanis a román parlament olyan oktatási törvényt fogadott el, amely elfogadhatatlan tiltásokat tartalmazott a magyar nyelvű oktatásra nézve. /Tízéves az Iskola Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Tordán az Aranyosszéki Népfőiskola keretében dr. Gyárfás Ágnes, a miskolci Nagy Lajos Király Egyetem tanára a magyarságról, nemzetünk és múltunk ismeretének fontosságáról, népművészetről-népköltészetről mesélt. Magyarországon a művészettörténet és pszichológia mellett egyedül ezen az egyetemen létezik magyarságtudomány szak, ennek keretében magyar történelmet, irodalmat, zenét, táncot, népművészetet és népköltészetet tanítanak. Az 1989-ben létesített magánegyetemen a magyar őstörténettel, a kínai és középkori latin nyelvekkel is meg lehet ismerkedni. Molnár Anna balladája, a rovásírás, a természet körforgása, a népmesék szimbolikája, a hit és szeretet egyaránt helyet kaptak dr. Gyárfás Ágnes beszédében. Kitért a magyarság-tudomány tanszék által is kutatott, faluhelyen még olykor fellelhető tiszta szobára, amely az égi szépséget, Isten világát jelképezi. /Ladányi Emese Kinga: Magyarországi vendégelőadó a tordai népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

A győzelem igazolta, hogy jól döntöttek, amikor a szövetséggé alakulás mellett döntöttek, mondta a 2002-es időszak óta eltelt négy évet értékelve Orbán Viktor Fidesz-elnök, a párt november 25-én Győrben tartott rendkívüli kongresszusán. A politikus hangsúlyozta a polgári körök szerepét a néppártépítés folyamatában, melynek utolsó pilléreként a hétvégén létrehozták az Önkormányzati Képviselők Országos Fórumát. A Fidesz új mottója: „Demokrácia megalkuvás nélkül”. Orbán szerint a jelenlegi kormány nem alkalmas arra, hogy megreformálja az országot, mert „a kormányzati politikát megfertőzte a hazugság”. Az MSZP országos választmánya november 25-én tartott választmányi ülésén Gyurcsány Ferenc kormányfő arról beszélt, hogy öt eszköz kell az MSZP politikájának érvényesítéséhez: a rend védelme, a partnerség, a határozottság és a kormányzati intézkedések végig vitele, a reformok, valamint az építkezés, a beruházás és a befektetés. Sólyom László köztársasági elnök a Népszabadságnak adott interjújában kijelentette, hogy napjainkra olyan erőssé vált Magyarországon a pártpolitikai megosztottság, hogy szinte beégett a társadalomba, és elviselhetetlen mértékű lett. /Guther M. Ilona: A Fidesz és az MSZP: mélyül az árok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Az 1944. október 11–12-én Kolozsvárra bevonuló szovjet csapatok – a román katonasággal karöltve – házról házra jártak, és hurcolták el a magyar férfiak zömét, évekig tartó szovjet hadifogságba kerültek, sokan ott pusztultak el az idegenben. Mile József egyike azoknak a kolozsvári magyar embereknek, akik áratlanul kötöttek ki a „szovjet paradicsomban”. Gyalog kellett Tordára indulniuk. Bevagonírozták a foglyokat és étlen-szomjan utaztak összezsúfolva. Később sós halat kaptak, de vizet nem adtak. Amikor megérkeztek Magnyitogorszkba, alig tudtak leszállni a vonatról. Hatalmas barakkokban szállásolták el őket, deszkapriccseken aludtak. Civil ruháik helyébe rossz, szakadt katonaruhákat és fatalpú cipőket kaptak. Mile József a fogságban elkapta a maláriát. Gyakran előfordult, hogy reggel a mellette lévőt holtan találta. Ötezren voltak a táborban, s abból több mint ezerötszázan haltak meg egy év alatt. Az orvosi vizsgálat során levetkőztették a rabokat, és megnézték a feneküket, hogy van-e rajta hús vagy csak csont és bőr. Az utóbbi esetben végelgyengüléshez közel állónak tekintették az illetőt, őket hazaengedték, gondolva, hogy útközben úgyis kikészül. Így került Mile József is haza. Néhány hónap kellett, hogy összeszedje magát. Három vagy négy hónapig egyszerűen nem tudott normálisan gondolkozni. Teljesen megzavarodott. /Papp Annamária: Egy évig tartó „séta” Magnyitogorszkban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

A koalíciós szerződés újratárgyalását szorgalmazza az RMDSZ a január 1-jei csatlakozást követően, ez a feltétele annak, hogy az RMDSZ továbbra is a kormányban maradjon – nyilatkozta Markó Béla elnök az RMDSZ Operatív Tanácsának november 27-i ülése után. Markó „jónak” minősítette a kormány kétéves tevékenységét, a koalíciós pártok közti viszonyt azonban „elégtelennek”. Markó úgy látja, az elmúlt két évben ahelyett, hogy csökkent volna a magyarellenesség mértéke a román politikai életben, inkább növekedett, amihez egyik-másik koalíciós partner is hozzájárult. /Márciusban tartaná tisztújító kongresszusát az RMDSZ. A koalíciós szerződés újratárgyalását szorgalmazza Markó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A csíkszeredai Bookart Kiadó adja ki Markó gyerekversköteteit – derítette ki a Transindex erdélyi magyar internetes portál. A Transindex annak járt utána, hogy melyik kiadó vásárolta meg Markó Béla gyerekversei kiadásának exkluzív jogait 900 millió régi lejért, a mindeddig meg nem nevezett kiadó által fizetett összeg ugyanis a Transindex szerint aránytalanul nagy. A Krónika napilap november 27-i számában Gazda Árpád vezető szerkesztő Ki lehet a honor-donor című cikkében arról írt: Markó Béla szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálatot indított. A Krónika a honoráriumügyet összefüggésbe hozta az RMDSZ parlamenti képviselőinek az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezettel szembeni ellenérzéseivel. Markó Béla hozzájárult ahhoz, hogy a Transindex megnézhesse a jogvásárlási megállapodást. Ebből kiderült: a kiadó a csíkszeredai Bookart. A kiadó vezetője, Hajdú Áron, a csíkszeredai Alutus nyomda cégvezetője elmondta, hogy a 2005. szeptember 21-én keltezett megállapodás tárgya Markó Béla gyermek- és ifjúsági verseinek öt évre szóló jogvásárlása és a kiadott címek további öt évre terjedő forgalmazási joga. A Bookart Kiadót Hajdú Áron 2004-ben alapította. – Nem könyvkiadásból élek, így az azonnali piaci sikerek nem életbevágó fontosságúak számomra – fejtette ki Hajdú. A gyermekvers mindig jobban eladható. Az első Markó-kötet megjelenését 2006 tavaszára tervezték. Természetes, hogy a szerző már türelmetlen. 2007-ben két gyermekvers kötete jelenik meg Miért lassú a csiga és A pinty és a többiek címmel. Összesen hat gyerekvers-kötetet terveztek. Hajdú cáfolta, hogy az Alutus nyomda vagy a Bookart kapott volna támogatásokat a Communitastól vagy más RMDSZ-alapítványoktól. A Transindexnek Markó Béla is nyilatkozott az ügyben. „Politikai lejáratásom történjen politizálásom miatt, ne írói pályám felhasználásával” – kommentálta a Krónikában megjelent írást Markó Béla, hozzátéve: – Egyre többet tudunk, arról hogy ’89 előtt kik és miért jelentgettek fel, de érdemes feltenni a kérdést, hogy áll a helyzet ’89 után.” A Krónika napilap egyébként az ÚMSZ és a Román Posta között létrejött reklámszerződésekkel kapcsolatban is a Korrupcióellenes Ügyészségnél kutakodott afelől, hogy szándékozik-e eljárást indítani a DNA. Mindkét cikknek Gazda Árpád a szerzője, aki az RMDSZ ellenében politizáló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyik vezetőjének, Gazda Zoltánnak a testvére. Az ÚMSZ információi szerint a DNA-nál maga Gazda Árpád tette meg a feljelentést, amelynek alapján a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálódni kezdett a Markó-ügyben. A könyvkiadói szerződés nyilvánosságra kerülése után a feljelentés alaptalannak bizonyult. /DNA-t próbálták felhasználni a politikai ellenfelek és a piaci versenytársak ellen. Meghiúsult a lejáratási szándék. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Két helyi vonatkozású könyvvel jelentkezett az idei könyvnapokon Pál-Antal Sándor történész, nyugalmazott levéltáros. Az egyik az 1956-os forradalmat követő megtorló intézkedéseket vette számba, az egykori Maros Magyar Autonóm Tartomány területén. (Áldozatok – 1956. Mentor Kiadó, Marosvásárhely). Pál-Antal Sándor nekiállt a Maros Magyar Autonóm Tartományban (MMAT) folytatott büntetőperek feldolgozásához. A katonai ügyészség irattára 1985-ben került a marosvásárhelyi levéltár birtokába, s a fordulat után vált kutathatóvá. A Maros Magyar Autonóm Tartományban már a forradalom idején megtörténtek az első letartóztatások, s az azt követő években a perbe fogottakkal együtt összesen 826 személyt állítottak bíróság elé. A vádiratban a tanúknak a forradalom alatti viselkedésére való utalás szerepelt. Rendszerint olyan véleménynyilvánításról, vagy a rendszer ellen megfogalmazott kritikáról volt szó, amelyért még egy hivatali megrovás sem járt volna. Egyesek a Szabad Európa Rádiót hallgatták és a híreket kommentálták, mások tiltott magyar énekeket énekeltek, őket rendszerint öt éven felüli börtönbüntetésre ítélték. A szervezetben vagy baráti csoportokban tevékenykedők elleni büntetés legkevesebb 15 év volt. A letartóztatottak elleni vádat különböző módszerekkel megszerzett adatokkal (besúgó cellatársak, megfélemlített tanúk vagy a letartóztatottakból kicsikart beismerő vallomás) addig dokumentálták, amíg abból rendszerellenes bűncselekmény lett. Az október 28-án kezdődött letartóztatási hullám során a Securitate emberei a milícia segítségével felgöngyölítették a szovátai munkásfiúk szervezkedését. A legnagyobb akció az. ún. Faliboga vezette szervezet felszámolása volt. A terror 1958–59-ben érte el tetőfokát. 1958-ban 15 szervezet, illetve csoport és 42 egyén ellen indítottak bűnvádi eljárást, 1959-ben 325-en kerültek a Szekuritáté fogdájába és 268 ellen hirdettek ítéletet. A Securitate akciói változó intenzitással 1965-ig tartottak. /Bodolai Gyöngyi: Megtorlások tükre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

Kolozsváron az Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában mutatták be november 24-én Hatházi András A hetérák tudománya /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvét, mely a szerző hat drámáját tartalmazza. A kortárs drámatörténetet figyelve két életmű kezd kirajzolódni: Visky Andrásé és Hatházi Andrásé. Az előbbi műveiben a hit által összekovácsolódó közösség jelenik meg, míg Hatházi darabjai azt mutatják fel, hogy nincs közösség – vélte Demény Péter, a kötet szerkesztője. /(köllő): Új drámakötet a Polis Kiadónál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Elítéli és felháborítónak tartja Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusokat kizárta a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. Markó kijelentette, hogy a kizárással bizonyította be a BBTE szenátusának többsége azt, hogy valóban alkalmatlan az általuk multikulturálisnak nevezett intézmény vezetésére. Markó szerint a felsőoktatási intézmény legfőbb döntéshozó testületének nem lett volna joga a két oktató eltávolítására, ezért rendkívül felháborítónak tartja, és elítéli a történteket. Markó szerint a kizárt magyar oktatóknak mielőbb a román oktatási minisztériumhoz kellene fordulniuk, ő pedig szorgalmazni fogja majd, hogy a szaktárca vezetője és esetleg a kormány is minél hamarabb reagáljon beadványra. /B. T.: Markó: felháborító Hantzék kizárása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Borozgató emberek elkezdtek „nagyszájúan magyarkodni.” Azt akarták, hogy mindenki énekelje el a székely himnuszt. Sike Lajos, az ÚMSZ munkatársa próbálta magyarázni, hogy a himnusz nem ilyen alkalmakra való. Erre bolsinak és komcsinak nevezték. Az újságíró szerint ez az anyaországban (utcán) zajló lázas események hatása, ahol a zászlóval is hadonásztak, „s unos-untalan énekelték a Székely Himnuszt”. /Sike Lajos: Porlik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Túlzott és aránytalan volt a magyar rendőrség fellépése az őszi tüntetések során – derül ki egy ENSZ-bizottsági jelentésből. A szervezet szerint aggályos az is, hogy a rendőrök nem viseltek azonosítót. A bizottság ajánlást is megfogalmazott: büntessék meg a rendvédelmi szervek bántalmazást elkövető tagjait. Az ENSZ kínzás elleni bizottságát (Committee Against Torture – CAT) aggodalommal töltik el a Budapesten szeptemberben és októberben történt tüntetések során tanúsított rendőri fellépésről szóló hírek – tudatta az ENSZ emberi jogi főbiztosságának égisze alatt működő bizottság Magyarországról kiadott jelentésében. /ENSZ-bírálat a magyar rendőröknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

Rendkívüli ülésen tárgyalt november 29-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatvezetőinek tanácsa. Ennek tagjai mind a kari, mind a tanszéki vezetők. A napirenden a Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédekkel kapcsolatos helyzet volt. A gyűlés elején a két magyar rektor-helyettes, Nagy László és Salat Levente bejelentette lemondását. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a dékán-helyettesek és más vezető beosztású oktatók lemondásáról nem döntenek, ezt az érintettek egyéni megítélésére bízzák. Azt szeretnék, ha erről mindenki a saját tanszékén belül egyeztetne. A tömeges lemondást nem javasolják, mivel nem céljuk a magyar oktatás megbénítása. Azt sem szeretnék, hogy akár a diákok, akár a többi magyar oktató úgy érezze: cserben hagyták őket. A korábban leköszönő Egyed Emese után másodikként Sárkány Kiss Endre biológus docens is lemondott szenátusi tisztségéről. Megalakult egy öttagú, úgynevezett ideiglenes bizottság. Ennek a hivatalos megbízás nélküli testületnek feladata a magyar oktatás napi problémáinak a rendezése és a magyar tagozat közgyűlésének a közeljövőbeni összehívása. A bizottság tagjai: Benedek József, Magyari Tivadar (aki a testület szóvivője), Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária. Közben továbbra is számos, Hantz Pétert és Kovács Lehelt támogató nyilatkozat, állásfoglalás látott napvilágot. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elítéli és felháborítónak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének döntését, amellyel a BKB két alelnökét eltávolította az oktatók sorából. Közleményük szerint az egyetem rektorának és szenátusának magatartása ellentétben áll a szabad véleménynyilvánítás szellemével. November 29-én a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azt nyilatkozta, hogy felkéri Hantz Pétert és Kovács Lehelt, legyenek az általa vezetett szervezet jelöltjei a tavaszi europarlamenti választásokon. A két tanársegéd elhatárolódott az ajánlattól. Egyikük sem kíván politikai pályára lépni, sem az europarlamenti választásokon indulni. November 29-én az Európai Parlamentben több alkalommal is szóba került a BBTE-botrány. A magyar EP-képviselők közös nyilatkozatot fogalmaztak, a Moscovici-jelentés vitájának alkalmából pedig a plénum előtt is szóvá tették az ügyet. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lemondott a két magyar rektor-helyettes. Összehívják a magyar tagozat közgyűlését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A brüsszeli semmitmondó válaszok után most „óvatos és figyelmes” magatartással igyekszik elkerülni Leonard Orban az egyértelmű állásfoglalást a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ügyében. Románia EU-biztosjelöltjének meghallgatása, ismeretes, egybeesett a Bolyai Kezdeményező Bizottság kolozsvári tábla-akciójával. Közben november 22-én a BBTE az Európai Parlamentben rendezett kiállításon mutatta be, mennyire fontosnak tartja a multikulturalitás és többnyelvűség érvényesülését a felsőoktatásban. A magyarországi EP-képviselők a bizottsági meghallgatáson, majd az ezt követő napokban több felhívást, tiltakozást juttattak el a különböző EU-fórumokhoz. „Felháborítónak tartom a Babes–Bolyai Egyetem eljárását, amely szemben áll valamennyi európai értékkel, illetve Románia és az egyetem deklarált céljaival – áll Szent-Iványi István (SZDSZ) állásfoglalásában. A Kossuth Rádiónak nyilatkozó Leonard Orban szerint a kérdés az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. Ígérte, hivatalba lépése után megvizsgálja majd, hogy milyen hatásköre van ezen a Orban kijelentette, egyelőre nem akar reagálni a kolozsvári helyzetre. A magyar EP-képviselők közös nyilatkozatban is tiltakoztak a BBTE körüli botrányos események miatt. Az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának képviselői felháborodással vették tudomásul, hogy a Babes–Bolyai Egyetem két tanárát, Hantz Pétert és Kovács Lehelt elbocsátották állásából. „Elfogadhatatlan és felháborító az egyetem szenátusának cinikus indoklása, amely szerint a két oktató szélsőséges és fizikai erőszakot alkalmazott az elmúlt napokban. A tanárok nem tettek mást, mint a magát multikulturálisnak nevező egyetem több mint egy éve hatályban lévő rendeletének megfelelően kifüggesztették a magyar feliratokat a román nyelvű feliratok mellé” – áll a közleményükben. „Ez az eset is egyértelművé teszi, hogy az erdélyi magyar közösség oktatási jogait nem önálló magyar karok, hanem valójában államilag finanszírozott önálló magyar egyetemek biztosíthatják. Egy többnyelvű egyetemen az oktatási nyelvek szabad használata az emberi jogok része.” – áll Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének állásfoglalásában. /Sz. K.: Leonard Orban „óvatos, figyelmes” BBTE-ügyben. Magyar EP-képviselők közös fellépése Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A rendszerváltás után a magyar akadémiai élet tagjaiból verbuválódott Bolyai Társaság a Bolyai Tudományegyetem újbóli létesítését tűzte ki célul. Szándékukat azonban sorra meghiúsította a politikum és a román akadémiai élet szereplőinek ellenkezése, időnként pedig az egyetem magyar tanerői némelyikének ellenkező előjelű fellépése. Az utóbbi időben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) folytatott intenzív nemzetközi lobbimunkát az önálló magyar egyetem létrehozása érdekében. Nyugaton félig-meddig sikerrel jártak, kezdeményezésüket hazai pályán azonban nem övezte osztatlan siker: a románság az egyetem és a román állam hírneve befeketítésének kiáltotta ki kezdeményezéseiket, a magyar oktatók egy része pedig szélsőségesnek mondta a BKB megnyilvánulásait. A Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa kizárta a tantestületből az egyetem két oktatóját, mindketten a BKB alelnökei. A kizárás nagy felháborodást váltott ki a magyar közéleti szereplők körében, határon innen és túl. A két oktató munkaviszonyának felbontása ellen tiltakozott egyaránt az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Magyar Polgári Szövetség, az Európai Parlament szocialista és néppárti frakcióinak magyar képviselői, az egyetem magyar alkalmazottjai, oktatói, tisztségviselői, s közös nyilatkozatot adott ki a kérdésben az egymással rivalizáló két ifjúsági ernyőszervezet, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért). Ha ez az összefogás a rendszerváltás utáni időszakban is meglett volna, lehet, hogy már létezne és működne az önálló Bolyai Egyetem. /Sarány István: Egység a bajban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

Határon túli magyar értelmiségiek részvételével az identitás megőrzéséről tanácskoznak november 30-án Budapesten, a köztársasági elnök hivatalában. Szociológusok, újságírók, történészek, demográfusok, teológusok, politológusok, írók, nyelvészek, kisebbségkutatók kaptak meghívást a szomszédos országokban élő magyarok közül az Identitásmegőrzés tömbben és szórványban című tanácskozásra. Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére májusban indult el a Határon túli magyarság a 21. században témakörű konferenciasorozat, a mostani rendezvény e sorozat második találkozója. Bodó Barna romániai magyar politológus, író, egyetemi oktató, a tanácskozás egyik meghívottja szerint újra kell fogalmazni a szórványmagyarság kérdését. Szerinte az elmúlt tizenöt évben általában „a maradék elve” érvényesült a szórványpolitikában: a magyar állam olyan terveket támogatott, amelyekre „még jutott pénz”. Bodó hangsúlyozta: ha nem változtatnak a szemléletmódon e kérdésben, akkor néhány éven belül Erdélyben csak a Székelyföldön maradnak magyarok. A két szlovákiai részvevő egyike, a szlovákiai asszimilációs folyamatokat kutató Gyurgyík László szociológus arra kíván rámutatni a fórumon, hogy míg a határon túli magyarok több közösségében meghatározó asszimilációs körülmény a szórványosodás, a szlovákiai magyarok soraiban kevésbé, mert ott a magyarok többsége egységes tömbökben él. Ezért ott más módon, más szórványstratégiákkal kell megközelíteni az identitást megőrző törekvéseket, mondta a szociológus. Gábrity Molnár Irén szerbiai szociológus, egyetemi tanár a találkozón azt készül elmondani, hogy szerinte mi segítene a schengeni határokon kívül rekedt vajdasági magyarságon. Véleménye szerint fejlesztési stratégiai tervekre van szükség, s akár anyaországi, akár uniós segítségre, hogy ne szakadjon le a Vajdaság. /Tanácskozás a szórványról. = Erdély.ma, nov. 30./

A 90 ezer lejes szerzői jogdíj mellett további összegeket is fizethet a csíkszeredai Bookart Kiadó Markó Bélának. Erről a kiadó igazgatója, Hajdu Áron beszélt az Evenimentul Zilei bukaresti napilapnak. „Lehetnek még egyéb kifizetések is. Egyelőre lássuk, milyen lesz ezeknek a könyveknek a piaci fogadtatása, aztán még beszélünk” – nyilatkozta a kiadóigazgató. A feltűnően magas összegű szerzői jogdíjról szóló szerződés az után került ismét a figyelem középpontjába, hogy a Krónika november 27-i számában közölte, a Korrupcióellenes Ügyészség is vizsgálja Makró költőként szerzett jövedelmét. A miniszterelnök-helyettes korábban elmondta: versei kiadási jogát adta el öt évre, de bizalmas információnak tekintette, hogy melyik könyvkiadóval kötött szerződést. Most megnevezte a csíkszeredai Bookart Kiadót. A 2004-ben bejegyzett kiadó még egyetlen könyvet sem adott ki. Az Evenimentul Zilei szerint a két alkalmazottat foglalkoztató kiadónak 2005-ben négy milliárd lejt meghaladó üzleti forgalma volt. Könyvtervezésből, nyomdai előkészítésből származott a cég bevétele. /Gazda Árpád: A jogdíj csak a kezdet. További összegeket fizethet Markónak a Bookart. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

Az ügyészségen szeptember 5-én hallgatták ki tanúként Réthi Csabát, aki annak idején feljelentette a két áramlopó lemhényi rendőrt a megyei rendőrségen, majd váratlan fordulat következett be, egyik hónapról a másikra a tanúból vádlott lett. Réthit október 30-án a kézdivásárhelyi rendőrségre hívatták, ahol magánlaksértés vádjával kértek tőle nyilatkozatot, ugyanis a volt lemhényi őrsparancsnok ilyen jogcímen bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene. November 29-én Kézdivásárhelyről két rendőr szállt ki Lemhénybe, ahol ismét kihallgatták Réthi Csabát és még pár lemhényit, akik ott voltak a két rendőrvilla építkezési munkálatainál. Réthi mélységesen felháborodott, amiért őt akarják vád alá helyezni, miközben a két áramtolvaj rendőr csekély büntetéssel megúszta. Réthi annak idején az áramlopáshoz használt karókat a villanytelep alkalmazottjainak és a sajtó képviselőinek a jelenlétében vette el az épület előszobájából, és adta át azokat a villanyszerelőknek. Idő­közben akadt egy hamis tanú is, magyar ember, aki azt állítja, hogy a két rendőr az építkezésnél áramfejlesztőt használt, holott ez hazugság. Réthi újabb beadványt küldött Bukarestbe, melyhez az áramlopáskor készült fényképeket is csatolta. /Iochom István: Réthit magánlaksértésért tovább zaklatja a rendőrség (Áramlopás Lemhényben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

2000. november 4–5-én Klézsén, a Szeret–Klézse Alapítvány székházában ültek össze tanácskozásra azok, akik szívügyüknek érezték a moldvai csángók ügyét. Jelen voltak a minisztérium, az RMDSZ, az EMKE, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Székelyföld, a Moldvai Magyarság folyóiratok, a Domokos Pál Péter Alapítvány, valamint a Csángó Szövetség képviselői. Ezen a tanácskozáson fogalmazták meg a „szerény felkérést egy csángó nap szervezésére”. A jelenlévők célja az volt, hogy a csángó napok révén megismertessék a moldvai magyarok ügyét. A kezdeti lelkesedés következtében sok városban, településen szerveztek csángó napokat: Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószárhegyen, Csomafalván. Azonban annyira következetesen, mint Csíkszeredában sehol nem folytatták a kezdeményezést. Itt önerőből, az önkormányzat és a helyi intézmények önzetlen támogatása segítségével szervezik minden évben a Csángó Napot – mondta el a főszervező, Borbáth Erzsébet. A december 3-án kezdődő Csángó Napon megnyitják Ignát Mónika kiállítását, találkozót szerveznek a Moldvai Magyarság szerkesztőivel, majd a pusztinai Szent István Egyesület Rómában járt tagjaival. /Takács Éva: VII. Csángó Nap Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

Hosszú várakozási idő után végre megkezdhette tevékenységét Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális fiókintézet. Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára indította útjára a központ programsorozatát. Bár a sepsiszentgyörgyi intézmény hivatalosan a bukaresti Magyar Kulturális Intézet „fiókja”, valójában tevékenységének jellege jelentősen különbözik a román fővárosban működőétől, s emiatt nagy önállósága van. Míg a bukaresti intézet román közegben igyekszik megismertetni a magyar kultúrát, addig a sepsiszentgyörgyi központ eleve magyar többségű környezetben végzi dolgát. Az intézmény magyar-magyar viszonylatban, Kárpát-medencei szinten kívánja összehangolni a különböző határon túli régiókról és a Magyarországról szóló ismeretek terjesztését, egyszersmind az erdélyi magyar kultúra külföldi „kiközvetítésével” is foglalkozna. /Magyar kulturális koordinációs központ nyílt Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A magyar államtitkár méltatta Sebestyén Márta népdalénekes tevékenységét is, aki hitelesen képviseli a magyar, román, Kárpát-medencei népzene kapcsolódási pontjait. Gyulai Líviusz erdővidéki születésű grafikusművész munkáiból álló kiállításának megnyitójával folytatódott az avatóünnepség. Markó Béla kormányfő-helyettes az épület homlokzatán lengő piros-fehér-zöld zászló kapcsán megjegyezte: „Itt van az erkélyen egy kis darab Magyarország, ez nekünk fontos, mert hosszú évtizedekig távol volt ez az ország, melynek nyelve, történelme, kultúrája, nemzeti érzelme közös a miénkével”. Demeter János megyei tanácselnök beszédében ismertette, hogy a központavatóval Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosnak számít nemcsak Háromszéknek, hanem Székelyföldnek és Erdélynek is. „Az épületben Háromszék vármegyeháza volt, mostantól nemcsak annak az országnak a lobogója látható, melynek polgárai vagyunk, hanem az anyanemzet zászlója is. Legyünk büszkék erre, s töltődjünk fel erővel és hittel” – zárta mondanivalóját. A rendezvény végén Gazda Zoltán, a Tamási Áron Társulat színművésze, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnöke Hiller Istvánnak – az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjének – címzett levelet adott át Bogyay Katalinnak. Ebben arra kéri a minisztert, hogy a továbbiakban is kerülje Háromszéket. „Talán csak Kun Béláék bolsevik uralma idején volt olyan vezetése Magyarországnak, amelyik ilyen erőteljes nemzetrombolást teljesített volna” – olvasható a levélben. Két évvel ezelőtt Vas Lajos akkori államtitkár hivatalosan már megnyitotta a sepsiszentgyörgyi intézményt. A román parlament azonban a kétoldalú egyezményt sokáig nem ratifikálta, és az intézmény nem kezdhette meg tényleges működését. /Domokos Péter: Magyarország Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

A múlt héten szervezték meg a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum magyartanárai Ady Endre születésének 129. évfordulója alkalmából a megye gimnazistáinak versmondó találkozóját. A Sepsiszentgyörgyön megrendezett Kriza János Országos Balladamondó Versenyen Lehőcz Zsuzsa, a Bartók tizenkettedikes diákja első díjat nyert, a brassói Bartalis János Nemzetközi Vers- és Énekmondó Versenyen pedig a tizenegyedikes Virginás Tar Emesével az oldalán az énekmondó kategóriában nyerte el a nagydíjat. /P. L. Zs.: Tehetségüket villogtatják a bartókos diákok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

Öt kalotaszegi település képviselői vettek részt november 29-én Bánffyhunyadon azon a találkozón, amelyen a Kalotaszeg Kistérség Egyesület megalakításáról is tárgyaltak. A magyarországi Magyar Vár Alapítvány kezdeményezésére szervezett megbeszélésen Bánffyhunyad, Kőrösfő, Kalotaszentkirály, Váralmás és Füld önkormányzatának képviselői, illetve egyházi képviselők is részt vettek – tájékoztatott Szentandrási István, Bánffyhunyad alpolgármestere. A kistérség megalakításának elsősorban gazdasági előnyei lennének, emellett a kulturális, művelődési élet is fellendíthető. /-f-: Megalakulóban a Kalotaszeg Kistérség Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A Degenfeld-kastélyban tartják a Szatmár megyei Hadadban a református hívek részére az istentiszteletet, miután templomuk és imaházuk is használhatatlanná vált. A templomot egy földcsuszamlás olyannyira megrongálta, hogy 2000 januárjában életveszélyessé vált a használata. Ezt követően a szabadban vagy a templom melletti imaházban tartották az istentiszteleteket, de a földmozgások azt sem kímélték: miután nemrég 30 centimétert süllyedt, az imaházat is be kellett zárni. A Degenfeld család visszakapta egykori kastélyát, és azt a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület használatába adta, így az adventi istentiszteleteket már abban tartja a település kétezer lelkes magyar közösségének lelkipásztora. A kastélyt Degenfeld Pál kapta vissza, aki 40 évre adta koncesszióba a reformátusoknak. „A Németországban élő grófi leszármazott azzal is segítette az egyházat, hogy a kastély tetőszerkezetét felújíttatta és az épület környékéről a talajvizet elvezettette” – mondta el Tőkés László püspök, aki ifjúsági központot szeretne az épületben kialakítani. A hadadi kézműves és néptánctáborok hagyományát követve nyári táborozásokat terveznek ide. A falu templomát 1423-ban Szent László tiszteletére szentelték fel, de a földcsuszamlás miatt a hatalmas réseken át az utcáról is be lehetett látni. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatást nyújtott a helyreállításhoz, hat éve folyik az istenháza helyreállítása. /Gergely Gizella: Templommá váló kastély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

November 30-án Hantz Péter és Kovács Lehel, a két állásából menesztett magyar oktató sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy meghallgatásra hívta őket a rektorátus gyűléstermébe az úgynevezett kivizsgáló bizottság. Erről a két magyar oktatót külön-külön levélben értesítették, amelyek azonban sem iktatószámmal, sem pecséttel, sem aláírással nem voltak ellátva. Ezért Hantz és Kovács a sajtó jelenlétében levélborítékokkal, írószerekkel ajándékozta meg a BBTE vezetőségét, amelyek továbbítására az intézmény kapusát kérték meg. A BKB két alelnöke úgy vélte: mivel a kapott értesítők formailag nem feleltek meg a jogi előírásoknak, nem tettek eleget a felszólításnak. A két magyar oktató Nicolae Bocsannak, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorának és Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének lemondását követelték. Szamosközi István támogatta az egyetemről való eltávolításukra vonatkozó javaslatot. A két oktató jó és határozott lépésnek tekinti a magyar rektor-helyettesek – Nagy László és Salat Levente – lemondását. Beszámoltak arról, hogy egyelőre semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak az elbocsátásukat szentesítő szenátusi határozatról, folyamatosan megtartották óráikat. Köszönetet mondtak annak a három román tanárnak is, akik a menesztésük ellen szavazott. Elmondták: ha kézhez kapják az írásos felmentésüket, akkor beperelik az egyetem rektorát és magát az intézményt is. Szándékukban áll tovább folytatni az elkezdett akciót, várhatóan jövő hét elejére készülnek el azok a magyar és német nyelvű táblák, amelyeket a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken helyeznek majd el. A BBTE kivizsgáló bizottsága november 30-án közlemény adott ki, miszerint előzetesen értesítették Hantz Pétert és Kovács Lehelt, ennek ellenére nem jelentek meg az ülésen. A bizottság szerint a két oktató nem is szándékozott a felkérésnek eleget tenni, olvasható a Radu N. Catana főkancellár által jegyzett iratban. Hantzék beszámoltak arról, hogy egyre több román kolléga és diák szimpatizál a magyar tagozat álláspontjával. A román oktatók és kari vezetők körében felháborodást váltott ki a rektornak az a megállapítása, miszerint a leköszönő két rektor-helyettes nem végezte volna szakszerűen munkáját, hiszen Salat Levente és Nagy László számos olyan területtel foglalkozott, amely nem a magyar tagozattal, hanem az egész egyetem működésével volt összefüggésben. Nicolae Bocsan rektor ugyanis közölte: sajnálja a magyar rektor-helyettesek lemondását, ugyanakkor elmarasztalta szakmai tevékenységüket. A rektor szerint a két magyar tagozatvezető tevékenységét túlságosan beárnyékolta a „más ügyekért” folytatott küzdelmük, ezért munkájukban számos feladatot nem valósítottak meg. Bocsan úgy véli: Hantz és Kovács magatartása elfogadhatatlan, és a szenátus döntése a két oktató sorozatos szabálysértése alapján történt, s nem a véleménynyilvánítás miatt. A BBTE rektorátusa által kibocsátott közlemény hangsúlyozza: az elmúlt években az egyetem vezetőségét az foglalkoztatta, hogy az intézményt a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolják. A BBTE elítéli mind az 1989-et követő román, mind a mostani magyar szélsőséges megnyilvánulásokat, és a kormánytól várja a helyzet megoldását. Nyílt levelében Salat Levente lemondását azzal indokolta, hogy az események túlléptek azokon a módszereken, amelyekben bízva 2004 márciusában elvállalta a magyar tagozat rektorátusi szintű képviseletét. „Most azoknak az ideje jött el, akik az elmúlt két és fél év során mindent megtettek annak érdekében, hogy az általam választott módszerek eredménytelenek maradjanak. Lemondásom tiltakozás kíván lenni ugyanakkor az ellen a vezetési stílus, illetve döntéshozói eljárások ellen, amelyek az utóbbi időben, az egyetemet ért támadások nyomán kialakult hangulatban váltak gyakorlattá az egyetemvezetés legfelsőbb szintjein” – olvasható a nyílt levélben. Kollégája, Nagy László az egyetemvezetés merev viselkedésére hivatkozott, arra a módra, ahogyan az utóbbi időben a rektori hivatal döntéseit meghozta, és nem a BKB – általa nem helyeselt – akcióira. „Az egyetemvezetés és a BKB viszonya olyan, mint egy tanár és egy szemtelen, provokatív viselkedésű gyerek közötti viszony. Egy bölcs tanár tudja, hogyan kezelje az ilyen helyzeteket. Más esetleg felmérgesedik, és hirtelen haragjában egy kiadós pofont ad a gyereknek. És tudjuk jól, ha egy tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket, akkor nem mentség az, hogy az szemtelen volt, vagy sértegette. Ezért döntöttem úgy, hogy egy ilyen, „pofozkodó” egyetemvezetéssel nem tudok tovább együttműködni” – szögezi le. Tovább özönlenek a szerkesztőségbe a magyar nyelvű oktatásért síkra szálló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökével szolidarizáló különböző nyilatkozatok és állásfoglalások. Az Erdélyi Református Egyházkerület is tiltakozott a két tanársegéd elbocsátása ellen. Közleményében leszögezte: a református egyház kötelességének tartja az alapvető emberi jogok, így az anyanyelv korlátozás nélküli használatának védelmében való síkraszállást és erdélyi magyar közösség minden jogos követelésének pártolását. Hangsúlyozták: a BBTE református tanári kara képviseletének a szenátusi ülésen kinyilvánított véleménye nem egyezik az igazgatótanács álláspontjával. Ezért elhatárolódnak a két magyar oktató kizárását lehetővé tevő szavazástól. Egyúttal elmarasztalták a BBTE református tanári karának képviseletét a nézeteiknek ellentmondó megnyilvánulásáért. A közleményben felszólították a BBTE szenátusát, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel kizárását vonja vissza, tegye lehetővé a magyar nyelvű táblák kifüggesztését és az önálló magyar karok megalakulását. Közös állásfoglalásukban Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József római katolikus püspök, Tőkés László és Pap Géza református püspökök erkölcsileg szintén elítélik a szerintük jogtalan és méltatlan eljárást, és felszólítják az egyetem vezető tanácsát diszkriminatív határozatának visszavonására. Ugyanakkor a kétnyelvű feliratozás bevezetésével teljes mértékben egyetértenek. „Messzemenő testvéri szolidaritást vállalunk a BBTE tanári karából eltávolított két egyetemi tanárral, akik jogos és békés küzdelmet folytatnak a magyar tanuló ifjúság – Európában honos – esélyegyenlőségéért. Meggyőződésünk, hogy az egységes Európa tagjaként országunk nem engedheti meg magának az őket és az általuk képviselt ügyet sújtó hátrányos megkülönböztetés alkalmazását” – szögezik le állásfoglalásukban. Tiltakoznak a BBTE-n történtek ellen az akadémikusok, aktív és nyugalmazott egyetemi tanárok is: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán. Megállapítják, hogy a Victor Babes és Bolyai Egyetemek egyesítése valójában a Bolyai Egyetem felszámolásával, a magyar nyelvű oktatás fokozatos megszüntetésével volt egyértelmű. Az 1990-es években multikulturálisnak kikiáltott BBTE-n a magyar oktatás tért nyert ugyan, de a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg. A többnyelvű feliratok nem jelentek meg sem az egyetemi épületeken, sem azok belsejében (az egyes karok, hivatalok, termek stb. jelölésére). A feszült helyzetet csakis az európai normák szerint, az egyetemi magyar (és német) oktatási vonal autonómiája, tanrendjének újragondolása, a kétnyelvűség minden vonatkozásban való érvényesítése oldhatja meg. A többnyelvű feliratok kifüggesztését Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus hajtotta végre, de mögötte az egyetemi magyar oktatók nagy többségének akarata és az egyetem vezetőségének közel másfél éves határozata áll. A két említett egyetemi oktató munkaszerződésének felbontása semmiképpen sincs arányban az ellenük felhozott kitalált indoklással. Schöpflin György, a Fidesz európarlamenti képviselője november 28-án az Európai Parlament plénuma előtt tiltakozott a történtek ellen. Emlékeztetett arra, hogy múlt héten a BBTE többnyelvűségét bemutató európai parlamenti kiállítást rendezett Brüsszelben. A két egyetemi tanársegéd elbocsátása azonban komoly kételyeket vet fel e többnyelvűség realitását illetően. /P. A. M.: Bocsan és Szamosközi lemondását követelik. Kivizsgáló bizottság elé rendelték a két magyar oktatót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

December 1-je alkalmával ünnepi ülést tartott a parlament két háza november 30-án. Traian Basescu államfő kijelentette: jövőtől december 1-je mellett május 9-e, Európa napja is ünnepnap lesz a románok számára. Garda Dezső RMDSZ-es képviselő arról beszélt, hogy a magyar közösség hitt az 1918-as gyulafehérvári ígéretekben, de az elmúlt 88 évben a román kormányok nacionalista politikája diszkriminálta a romániai kisebbségeket. Emlékeztetett: a Trianonban aláírt békeszerződésben Románia elismerte a magyarok jogát az autonómiához. Válaszként a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői kórusban kiabálták „Soha, soha”, és az „irredenta” beszéd befejezését követelték. Belefojtották a szót az RMDSZ-es Garda Dezsőbe. Az RMDSZ-képviselő ugyanis bírálta a kormányt a kisebbségi törvény ellehetetlenítéséért. A BBTE-ügyet már nem sikerült felemlegetnie, mivel Nicolae Vacaroiu félbeszakította a szónoklatot azzal, hogy Románia nemzeti ünnepére gyűltek össze, követelte, hogy az autonómiára vonatkozó politikai nyilatkozatokat halasszák máskorra. /Román nemzeti ünnep a parlamentben: leirredentázták Gardát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

1918-ban az erdélyi románok nemzetgyűlésre sereglettek össze Gyulafehérváron. Kimondták Magyarország románok lakta területeinek feltétel nélküli egyesítését Romániával, külön kijelentve a román nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna között elterülő egész Bánátra. Gyulafehérváron a nemzeti közösségek számára több olyan ígéretet tettek, amelyek érvényesítése közel kilencven évvel az események után sem valósult meg. Az 1918-as gyulafehérvári határozat pontjai szerint a többség „teljes nemzeti szabadságot” ígér az ebben a térségben „együttlakó népek”-nek, leszögezve, hogy: „Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által”. Gyulafehérváron kimondták, hogy egyenlő jogokat és teljes vallási autonóm szabadságot biztosítanak az összes hitfelekezet számára, továbbá korlátlan sajtó, gyülekezési és egyesülési jogot, „minden emberi gondolat szabad terjesztését”, illetve „tiszta demokratikus uralom megvalósítását minden téren”. Ezzel szemben a Romániában élő nemzeti közösségeknek rendkívül nagy erőfeszítésébe kerül érvényt szerezni a gyulafehérvári egyesülési határozatokban megfogalmazott kisebbségi jogoknak. Elég csak a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) zajló eseményekre gondolni, ahol két magyar tanársegédet csupán azért rúgtak ki az állásából, mert a gyakorlatban alkalmazni akartak egy, az egyetem szenátusa, azaz legfelsőbb vezetése által mintegy másfél évvel ezelőtt elfogadott, a többnyelvű feliratok elhelyezésére vonatkozó határozatot. A kolozsvári eseményekkel párhuzamosan zajlott Leonard Orban EU-s biztosjelöltnek, a többnyelvűségi (!) tárca várományosának a meghallgatása az Európai Parlament illetékes szakbizottságaiban. Arra a kérdésre, hogy a BBTE-n leszaggatták a magyar feliratokat, Orban válasza az volt: Románia jelentős eredményeket ért el a kisebbségi jogok védelme terén, hiszen a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselettel rendelkeznek, az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, a kisebbségek használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, a BBTE-n pedig biztosított az anyanyelvű oktatáshoz való jog. /Papp Annamária: Gyulafehévárról Európába. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Előzetes letartóztatásba helyezték a Credit Suisse First Boston (CSFB) kémkedéssel vádolt két tanácsadóját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy minősített információkhoz jutottak hozzá Codrut Seres gazdasági és Nagy Zsolt távközlési miniszterek tanácsadóinak segítségével. A miniszterek tanácsadóit szintén letartóztatták. Állítólag a két miniszter megpróbálta rávenni a kormányban helyet foglaló többi minisztert arra, hogy a Petrom nyolc százalékos részvénycsomagját – ami a cég alkalmazottait illetné meg – a szakszervezeti vezetőből tulajdonossá lett Liviu Luca szerezze meg. Nagy Zsolt cáfolta ezeket az információkat. /B. T.: Letartóztatták a kémügy négy szereplőjét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./