Csaknem egyhangúlag fogadta el szeptember 19-én az Országgyűlés Az erőszak ellen és a békességért című ötpárti politikai nyilatkozatot. A dokumentumot 295 igen szavazattal, két ellenszavazattal és két tartózkodással szavazta meg a Ház. A két ellenszavazatot Kelemen András KDNP-s és Aszódi Pál fideszes képviselő adta le. Kelemen András újságíróknak azt nyilatkozta: azért szavazott nemmel, mert hiányolta a dokumentumból a kormány felelősségének hangsúlyozását. Aszódi Pál az MTI-nek úgy indokolta döntését: van a nyilatkozatban egy olyan rész, amely az igazmondásra vonatkozik, Gyurcsány Ferenc viszont hazudott. A szavazásnál tartózkodó Wittner Mária fideszes képviselő, 56-os halálraítélt szerint ki kellene kérni a Szabadság térnél történteket bemutató vágatlan videóanyagokat, mert úgy hallotta, hogy valójában nem történt sem fosztogatás, sem rongálás az MTV épületében. „Ez az egész arra jó, hogy bevezessék a rendkívüli állapotot, hogy befogják az emberek száját” – mondta Wittner Mária, aki szerint ennyi erkölcstelenség után a kormánynak le kellett volna mondania. Az öt frakcióvezető által benyújtott nyilatkozat leszögezi: a Magyar Köztársaság szabadságának és méltóságának megőrzése közös feladata a parlamenti pártoknak és az alkotmányos demokrácia híveinek. „Az ország rendjéért és a polgárok biztonságáért érzett felelősségünktől vezérelve ezért felszólítjuk mindazokat, akik az elmúlt órákban a békés és demokratikus tüntetéseket rendbontással zavarták meg, mások testi épségét szándékosan veszélyeztették, vagyonában kárt tettek, hogy haladéktalanul hagyjanak fel ezekkel a cselekményekkel, és tartózkodjanak a további jogsértésektől” – zárul a dokumentum. Szeptember 18-án eset tíz órakor érkezett az első, 20–30 tagú csoport a tévé székháza elé, miután nem engedték, hogy élő adásban ismertessék céljaikat, a megmozdulás több vezetője, köztük Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke visszament a Kossuth térre, hogy áthívja az ott demonstrálókat. A tömeg megpróbált benyomulni az épületbe, több könnygázgránátot dobtak a tüntetők közé. Először sikerült leszorítania a tüntetőket a székház elől, ám később újra feljutottak. Éjjel betörte az Magyar Televízió bejáratát ostromló tömeg, de ekkor a rendőrök még megállították előrenyomulásukat. A Szabadság téren közben felgyújtották a közszolgálati televízió több autóját, a rendőrök vízágyúval és könnygázzal elkezdték kiszorítani a tömeget az MTV székháza elől. Később – hajnalban negyed kettőkor – a tüntetők közül többen benyomultak az MTV aulájába, és elfoglalták az épületet. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter felajánlotta lemondását, amit azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadott el. Köztörvényes bűncselekménynek minősítette Sólyom László a Magyar Televíziónál történteket. Az MSZP parlamenti frakciója elítéli azokat, akik törvénytelen eszközökkel a közrend és a közbiztonság ellen támadtak – ismertette a szocialista képviselőcsoport álláspontját Lendvai Ildikó. A Fidesz elnöksége szerint a hétfő éjjel történtekért személyesen és egyedül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a felelős – közölte Szijjártó Péter, a párt szóvivője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottabb, eredményesebb fellépést vár el a rendőrségtől. „Ez nem forradalom, ez nem 1956, ez megcsalása nagyszerű nemzeti történelmünknek. 1956 nem játékszer, a harmadik Magyar Köztársaság demokratikusan megválasztott parlamentje felelős kormányának kritizálása senkinek nem adott semmilyen felhatalmazást, hogy egy nemzeti intézménybe behatoljon és bűncselekményt kövessen el. Nem látok egy okot sem, ami magyarázná ezt a fajta brutalitást” – szögezte le. Közölte: nem kíván lemondani. Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint Magyarországnak az önkormányzati választás után korlátozott mandátumú szakértői kormányra van szüksége. /Továbbra sem mond le tisztségéről Gyurcsány Ferenc? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Durva fordulatot vett Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a Magyar Szocialista Párt (MSZP) májusi balatonőszödi zárt körű frakcióülésén elhangzott beszédének nyilvánosságra kerülése. Zavargások voltak Budapesten, a közszolgálati televízió épületét pár órára elfoglalták a tüntetők. Az erőszak, a rendbontás elítélendő. Ugyanolyan szégyenletes, hogy egy ország miniszterelnöke bevallja: másfél-két éven keresztül hazudott a polgároknak. Az ellenzék azonnal kihasználta az alkalmat, és ismét lemondásra szólította fel Gyurcsányt. A magyarországi szocialisták nem sokban különböznek a romániai Szociáldemokrata Párt vezető egyéniségeitől. Tavaly ilyenkor még javában zajlott az SZDP különböző belső gyűléseiről kiszivárgott jegyzőkönyvek botránya. Ezek is körülbelül ugyanazokat a gondolatsorokat tartalmazzák, mint Gyurcsány mondatai. Úgy tűnik, az elvtársak ugyanazokat a módszereket alkalmazzák. /Kiss Olivér: Baloldali párhuzamok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Nem hiszem, hogy utcai harcokkal most, a 21. században meg lehet, vagy meg kell dönteni ebben a régióban a politikai hatalmat – nyilatkozta Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsának tagja. – A miniszterelnök zárt körben fogalmazott, és szabadabban beszélt, amit mondott, az nem föltétlenül szalonképes, de ezzel nincs egyedül: hasonló helyzetben mindenki másképpen beszél, mint a nyilvánosság előtt – szögezte le a politikus. Úgy tűnik – vélte Kelemen – most az a gond, hogy kimondta az igazságot, hiszen egyértelmű, hogy Gyurcsány Ferenc ezúttal nem hazudott. Úgy véli: 1956 után fél évszázaddal Magyarországon nincs szükség forradalomra. /Kelemen Hunor: Magyarországon nincs szükség újabb forradalomra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke gyertyás, néma szimpátiatüntetésre hívja mindazokat, akik támogatják a magyarországi kormányváltó megmozdulásokat. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke közleményében együttérzését és szolidaritását fejezi ki az anyaországi békés tüntetések résztvevőivel, mindazokkal, akik megelégelve az ország és nemzetellenes miniszterelnök, valamint az őt támogató koalíciós pártok tevékenységét, Gyurcsány Ferenc és kormánya azonnali távozását, továbbá új választások kiírását követelik. Szász utal a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, amikor Gyurcsány Ferenc ,,ugyanazt a hazugságra és félrevezetésre épülő politikát alkalmazta”. Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a romániai magyarságnak nem szabadna beleavatkoznia ,,Magyarország belügyeibe”. Az RMDSZ-képviselő szerint a magyarországi tüntetéseket támogató vagy éppen ellenző bármilyen rendezvény nem helyénvaló Romániában. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) ,,a belső-magyarországi szabadságharcosoknak” fogalmazták meg üzenetüket. Miközben az erdélyi magyarság nem kapta meg a korlátozott önrendelkezést, az autonómiát sem, a magyarországiak autonómiát kaptak arra, hogy ,,látszatdemokráciában, álmagyar pártok kézi vezérlése alatt” abban a tévhitben éljenek, hogy rendelkeznek saját sorsuk fölött fogalmaznak az ifjak. ,,Kívánjuk Nektek és magunknak, hogy legyen végre magyar kormány Budapesten! És ha az meglesz, mi is lerázhatjuk magunkról a mi MSZP-nket: RMDSZ-ünket, MKP-nkat, VMSZ-ünket, lehetővé teszi, hogy mi is megszabaduljunk a nekünk is folyton-folyvást hazudó, egyfolytában megalkuvó magyarjainktól, lehetővé teszi, hogy a magyar ismét együtt, ahogy mindig is élt és küzdött, együtt harcoljon szabadságáért, önrendelkezési jogának érvényesítéséért!” – áll az EMI országos elnökségének közleményében. /(Fer-): Szimpátia és tartózkodás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

A Nagy Benedek-ügyre érdemes visszatérni, az RMDSZ-nek olyan botránya, mely jelentősebb a Neptun-gate-nél. Bemutatja meg, hogy a román hatalom zsoldjába szegődött RMDSZ-szárnyat semmiféle morális, etikai gátlás nem köti, ha le kell számolni a közös ellenféllel, a magyar ügy elhivatott és megvásárolhatatlan képviselőivel, írta Borbély Zsolt Attila. A Horn–Kuncze kormány által uralt magyar hírcsatornák a temesvári események ötödik évfordulójának ünnepléséről szóló beszámolójukban 1994 decemberében arról tájékoztattak, hogy Tőkés László elismerte: együttműködött a Securitatéval. Nagy Benedek képviselő frakciótársai között kiosztott egy röplapot, mely készpénznek véve a Tőkés Lászlóról szóló hamis híresztelést, többször is (ellenpéldaként) Márton Áronra hivatkozva, mintegy kiátkozta Tőkés Lászlót, „hűtlen kezelőnek”, „gátlástalan puhánynak”, „igazságot elhallgatónak”, az „Ördög szolgájának” nevezve őt, aki „fülelő lelkiismerettel” kívánja szolgálni embertársait. A szöveg többes szám első személyben való megfogalmazása és az eredeti példányon az aláírás hiánya arra utal, hogy a szerző egyfajta kollektív nyilatkozatnak szánta a röplapot, esetleg aláírásokat kívánt gyűjteni: „ezért vagyunk kénytelenek a legkevesebb másfél milliónyi nem kollaboráns erdélyi magyar nevében a leghatározottabban tiltakoznunk (a nyelvi helytelenség az eredeti szövegben) a volt Securitatéval való undok és becstelen együttműködés elbagatellizálása és egész hazai magyarságunkra való kiterjesztése ellen”. Borbély Imre képviselő javasolta az akció azonnali megtárgyalását és a testületi elhatárolódást. Tokay György frakcióvezető ezt pozíciójával visszaélve megakadályozta. Tőkés László 1994. december 29-én sajtótájékoztatót tartott, amelyen átadja a sajtó képviselőinek Nagy Benedek irományát. Az RMDSZ szövetségi elnökét, Markó Bélát 29 RMDSZ tisztségviselő levélben szólította fel még december végén az azonnali állásfoglalásra, de ő az Etikai Bizottság elé utalta az ügyet. 1994. január 4-én a Romániai Magyar Szóban megjelent A Securitate markában című írás, melyben a megrágalmazott püspök résztelesen leírja, hogyan próbálnak az áldozatból hóhért csinálni. Az RMDSZ parlamenti frakció vezetői továbbra is szabotálták az ügy megtárgyalását, mígnem a Nagy Benedektől önmagukat elhatárolni kívánók kiadtak egy saját nyilatkozatot.    Végül az SZKT, elfogadva az Etikai Bizottság döntését, kizárta Nagy Benedeket az RMDSZ-ből. Megindul a sajtókampány a döntés ellen, Tőkés Lászlót ismételten megrágalmazták, hogy inkvizítor módjára kizáratta Nagy Benedeket. Valójában ennek az ellenkezője történt: Tőkés László azt kérte, hogy az SZKT mérsékelje az Etikai Bizottság által javasolt szankciót, azaz ne zárja ki Nagy Benedeket az RMDSZ-ből. /Borbély Zsolt Attila: A Nagy Benedek-ügy – 1. rész, eseménytörténet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 20./

Emil Simon, a kolozsvári filharmonikusok nyugalmazott karmestere 70 éves. Közel 45 éve szolgálja a zenét a városban, a zenei szolgálattal együtt a zenekedvelő embereket is. Köszöntik a mestert mindazok a tanítványok, akik karmesterként nála végeztek. /Barta Tibor: Szolgálat és hűség. Emil Simon 70 éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

A parlament két háza szeptember 20-án együttes ülésen fogadta el Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Gheorghe Fulga, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőinek lemondását. A két hivatalvezető eredetileg július 20-án nyújtotta be lemondását, de a parlament akkor nem volt hajlandó tudomásul venni a döntést. Timofte kifejtette: lemondására az elnök bizalmatlansága miatt került sor. Fulga a lemondás okai közé sorolta a politikai szokásjogot is, amely szerint választások után, ha a hatalom átadására kerül sor, a szolgálatok vezetői általában lemondanak. A titkosszolgálatért felelős parlamenti bizottság alelnöke, Verestóy Attila szenátor bemutatta a testület jelentését. /Elfogadták Timofte és Fulga lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szeptember 20-án. A találkozót a miniszterelnök kezdeményezte, a napok óta tartó tüntetések miatt. A három legfőbb közjogi méltóság közös nyilatkozatban leszögezte, hogy minden tömegrendezvény szervezőinek mérlegelnie kell, képesek-e szavatolni, hogy a résztvevők nem lépik át a törvényesség határát. Gyurcsány úgy fogalmazott: nincs türelem a rendbontókkal szemben, a leghatározottabban fel kell lépni ellenük. Az MSZP azt kéri, követeli a Fidesztől, hogy az ellenzéki párt ne tartsa meg szeptember 23-i demonstrációját – jelentette be Hiller István MSZP-elnök. „Azzal vádolom Orbán Viktort, hogy a nyugalom helyett a felfordulást erősíti. Azzal, hogy az alkotmányos rend kereteit feszegető kezdeményezéseivel a megválasztott és felelős kormány helyére olyan kormányt akar, amely saját önös hatalmi érdekeit szolgálja” – fogalmazott Hiller István. Az éjszaka folyamán elkövetett rongálásért 98 embert vettek őrizetbe a rendőrök, az előző napi 104 után újabb 24 rendőr sérült meg. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint Orbán Viktor hazudik, amikor azt állítja, hogy az önkormányzati választás a népszavazás, hogy nem volt szükség stabilizációs intézkedésekre, és hogy a Fidesznek semmi köze nincs a megmozdulásokhoz. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint ebben a helyzetben felelőtlen és érthetetlen Orbán Viktor magatartása, aki továbbra is arra biztatja az embereket, hogy „ne húzódjanak meg a házaikban”, maradjanak az utcákon. Románia számára figyelmeztető jel a budapesti „zendülés” – véli a román sajtó. A Ziua két teljes újságoldalt szentelt a budapesti „zendülésnek”. /Ellenzik a szeptember 23-i demonstrációt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

A budapesti tüntetéssel kapcsolatban Szüszer-Nagy Róbert kifejtette: a „vandál csürhét lelkes, fiatal forradalmároknak titulálni több mint pofátlanság.” Szerinte érthetetlen az a magyarázat, hogy a „nép” zsebében azért nyílt ki a bicska, mert Gyurcsány hazudott. Inkább arról van szó, hogy Gyurcsány megalázott egy egész országot. Gyurcsánynak ezért kellene mennie. A cikkíró elítélte az erdélyi szimpátiatüntetéseket, mondván: „üljünk le a fenekünkre, ne importáljunk újabb hülyeséget Magyarországról!” /Szüszer-Nagy Róbert: Monnyon le! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

Több erdélyi településen tartott, illetve szervez a magyarországi tüntetőkkel szimpatizáló megmozdulásokat a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), illetve az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete. „MSZP+RMDSZ egyenlő SZDSZ – vesszenek az árulók! Világ kommunistái, egyre süljetek!” Ilyen és hasonló feliratokkal tüntettek szeptember 20-án Nagyváradon az EMI tagjai Lakatos Péter RMDSZ-képviselő irodája előtt. A csoport felháborodását Lakatos korábbi nyilatkozata váltotta ki. „Én nem látok benne semmi kivetnivalót, farizeus az, aki azt állítja, hogy másképp csinálta volna. Ha a Fidesz erre úgy reagál, hogy tüntetéseket szervez, akkor ezzel azt erősíti, hogy csak hatalmat akar” – kommentálta a budapesti eseményeket Lakatos. „Ha Lakatos Péter nem lát kivetnivalót Gyurcsány beszédében, akkor azt jelenti, egyetért vele” – jelentette ki Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke. Lakatos Péter a tüntetés után kijelentette, hogy „semmi közünk ahhoz, ami Budapesten történik, nem tesz jót, ha importálni akarjuk az ottani konfliktusokat”. „Elég volt a hazugságáradatból, a félrevezetésből és a nemzetnek Medgyessy Péter szellemi szintjére történő lesüllyesztéséből! Eleget mertünk kicsik lenni, legyünk újra magyarok!” – írta a magyarországi tüntetőket támogató levelében az EMI országos elnöksége. Szász Jenő MPSZ-elnök szerint minden településen szervezni kellene ilyen megmozdulásokat. Az MPSZ gyertyás tüntetést szervezett szeptember 19-én este Székelyudvarhelyen, az   Emlékezés Parkjában. A rendezvényen elhangzott: a 2004. december 5-i népszavazás eredménye is arra utal, hogy hazugság áldozataivá váltak a magyarországi választók. A magyar kormány távozását kéri az MPSZ sepsiszentgyörgyi és sepsiszéki elnöksége is. /Balogh Levente, Kulcsár Andrea: Erdély-szerte felkavarta a kedélyeket a magyar miniszterelnök beszéde. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Meglep az a mérhetetlen cinizmus, ami a magyar kormány első emberéből árad, írta Böjte Csaba dévai ferences szerzetes a budapesti eseményekről. El sem tudta képzelni, egy ilyen magas közméltóságot viselő személy azzal mosakodjon, hogy más is hazudik. „Tőlünk, Kárpát-medencei magyaroktól a történelem sok mindent elvett, de becsületünket, tisztességünket csak mi dobhatjuk oda” – írta. „Tiszta szívvel imádkozom, hogy nemzetünk méltóságát politikusaink ne tapossák a sárba.” Egy népnek joga van a hazugságával büszkén kérkedő elöljáróitól a bizalmat megvonni. /Böjte Csaba dévai ferences szerzetes írása a budapesti helyzetről. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Sepsiszentgyörgyön az Eurocenter Amőba Oktatási Központban a Győri Civil Paletta részvételével zajlott a háromszéki civil szervezetek találkozója. A civil szervezetek képviselői megfogalmazták, hogy az egyetlen járható út Európában az összefogás, mely nélkül nincs fejlődés, előrehaladás, és nincs pénz sem. Az Európai Unióban a civil szervezetek a működésük­höz szükséges pénzalapok 60 százalékát pályázatok útján, központi alapból, 30 százalékát állami, helyi alapokból és 10 százalékát szerződéses ala­pon szerzik meg. A találkozón meghatározták a teendőket. Össze kell írni a civil szervezeteket, meg kell szervezni régiók szerint Erdővidék, Felső- és Alsó-Háromszék civil szervezeteinek találkozóit. /Bíró Zoltán: Civilek találkoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

Védetté nyilvánították Szabédi László sírját. Többet nem fenyeget a veszély, hogy a hely, ahol az író tisztelői évente leróják kegyeletüket, illetve a síremlék idegenekhez kerüljön. Két és fél évvel ezelőtt, amikor megtudták, hogy Szabédi László sírját a Házsongárdi temetőben átadták egy idegennek, mivel nem volt megváltva idejében, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) erkölcsi felelősséget vállalt ebben az ügyben, és megkezdték az utánajárást a sírhely visszaszerzésére – emlékeztetett Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke. Kötő József, az EMKE elnöke is megkezdte az utánajárást az ügyben, személyesen kereste meg a polgármestert, valamint Boros János alpolgármestert, de felkeresték a temető igazgatóságát is. Most megszületett a határozat, Szabédi László sírját felvették a jelentős személyiségek védettnek nyilvánított listájára. /(i): Védetté nyilvánították Szabédi sírját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Olaszteleken műemléktemplom, kastély, kazettás mennyezet, emlékművek, emléktáblák, szobor hívja fel a látogató figyelmét. A falu szülötteinek idei találkozóján két emléktáblával lett gazdagabb a település. Id. Kolumbán Gábor Szé­kelyudvarhelyen élő nyugalmazott mérnök állított fém­plakettes emléktáblát a református templom cinterme falu felé néző falára. Felirata: In memoriam Kolum­bán Lajos etnográfus, tanár, kir. tanfelügyelő. Született Olaszteleken 1875-ben, meghalt Budapesten 1958-ban. A rézplakett Kába Zoltán csíkjenőfalvi fiatal szobrászművész alkotása. Kisebb emléktáblával jelölték meg azt a Gödör utcai telket, ahol a tudós egykori szülőháza állt. Kolumbán Lajos a hétfalusi csángókról írt munkáin kívül (A hétfalusi csángók a múltban és a jelenben, Brassó,1903, A Barcaság népe, Budapest, 1906) földrajzi utazóként is ismert volt. Erről tanúskodik Utazások Nagymagyarországon című sorozata, amely az első világháború küszöbén látott nyomdafestéket. /Emléktábla Kolumbán Lajosnak (Olasztelek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem hajlandó kommentálni az intézmény tavalyi éves jelentését, amíg azt a parlament el nem fogadja – nyilatkozta Marius Bercaru szóvivő. Bercaru szerint a jelentés mindaddig titkos, amíg a törvényhozás plénuma elé nem kerül. A SRI szóvivőjét azzal kapcsolatban akarta a lap megkérdezni, hogy a hírszerzés a tavalyi év folyamán állítólag „megfigyelés alatt tartott radikális csoportokat, amelyek szeparatista-etnikai tézisek terjesztésében voltak érintettek”. A szóvivő nem cáfolta a Mediafax hírügynökség birtokába jutott szöveg valódiságát. A jelentés szerint a SRI 2005-ben megfigyelt etnikai csoportokat, amelyek „propagandisztikus akciókkal megpróbáltak követőket szerezni, hamis kifogásokkal léptek fel Románia ellen, és céljaik elérése érdekében megpróbálkoztak a törvények módosításával”. A jelentés megjegyzi, hogy az etnikai alapú szeparatizmus hívei veszélyt jelentenek a közrendre és a társadalmi békére, valamint Románia európai uniós betagolódására. A dokumentum „autonomista-szeparatista” jelzővel is említést tesz a megfigyelt csoportokról, „amelyek híveket toboroztak és lépéseket tettek annak érdekében, hogy az általuk hirdetett eszmék minél szélesebb nyilvánosságot kapjanak”. Ezek a csoportok „provokatív akciókat hajtottak végre, amelyeket az európai fórumokhoz benyújtott észrevételek és panaszok követtek úgynevezett »problémák« kapcsán, amelyekkel állítólag az etnikai kisebbségek szembesülnek.” A SRI azt is felrótta a „radikális csoportoknak”, hogy „szeparatista céljaik elérése érdekében a törvények módosítását szorgalmazták, azzal álcázva erőfeszítéseiket, hogy célkitűzésük az európai típusú jogrendszer biztosítása”. Az etnikai indíttatású szeparatizmus állandó szereplője a Hírszerző Szolgálat jelentéseinek. Tavaly készített beszámolójában például a SRI felhívta a figyelmet arra, hogy – 2004-ben – nőtt az etnikai alapú autonomista-szeparatista projektek létrehozásában részt vevő radikális csoportok agresszivitása. „A propagandisztikus kezdeményezésekkel párhuzamosan, radikális magyar körök (érdekelt külső entitások támogatásával folytatott) akciói hozzájárultak olyan szervezési formák kikristályosodáshoz és megerősödéséhez, amelyek a »Székelyföld Régió« széles körű autonómiáját szorgalmazzák, illetve azoknak a törvényhozási lépéseknek a folytatását, amelyek lehetővé tennék a kitűzött cél megvalósításához szükséges jogi keret megteremtését.” Hasonló tartalmú megjegyzések találhatók a Szolgálat korábbi jelentéseiben is, csupán a megfogalmazás és veszély leírásának terjedelme változott. Fontos eltérés, hogy a korábbi jelentésekben a SRI apró betűs megjegyzést fűzött a magyarveszély leírásához, amelyben pontosította, hogy az autonomista-szeparatista akciók nem élvezik a romániai magyarság jelentős többségének támogatását. /Ismét magyarveszéllyel riogat a hírszerzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Hogy lehet az, hogy 2006-ban radikálisnak számít valaki, mert szorgalmazza egy törvény módosítását? Erre a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) kellene választ adnia. A SRI jelentésében tizenhat évvel a rendszerváltás után úgy állítja be a magyarokat, mint a nemzetbiztonságot fenyegető tényezőket. Az SRI felrója a „radikális csoportoknak”, hogy igazukról megpróbálnak másokat meggyőzni. /Szőcs Levente: Állandó ostrom alatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Szeptember 19-én rokonszenvtüntetés zajlott Székelyudvarhelyen, ahol békés demonstráción a mintegy négyszáz résztvevő őszinte részvétét fejezte ki a magyar népnek, akiket – szerintük – a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetősége „aljas és galád módon átvert.” Szeptember 20-án a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdeményezésére Sepsiszentgyörgyön szerveztek tüntetést. Meg nem erősített hírek szerint erdélyi résztvevői is vannak a budapesti tüntetéseknek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke először szólalt meg nyilvánosan a magyarországi események kapcsán. Szerinte az RMDSZ-nek nem kell beleszólnia a magyarországi belpolitika ügyeibe, de kétségtelen, hogy a romániai magyarságot is érintik a budapesti fejlemények. Markó úgy látja: nemcsak Magyarországon, hanem Európa e térségében mindenütt másfél évtized után elfáradt a politikai osztály, nem mindig tud szembenézni a kihívásokkal, a közélet táborokra szakadt, a mostani magyarországi helyzet ennek is a következménye. A budapesti események Markó szerint Románia számára is figyelmeztetést jelentenek. Romániában is „föl kell ébrednie” a politikai osztálynak – mondta. Az erőszakos cselekmények távlatilag a demokráciát is csorbíthatják, hiszen – mint fogalmazott – az ilyesmi indokolttá teszi a korlátozásokat. „Az a tény, hogy nagyon hamar megszületett Budapesten egy ötpárti közös nyilatkozat, feljogosít a reményre, hogy a magyarországi parlamenti pártok – minden nézetkülönbség dacára – a demokrácia alapértékeivel kapcsolatosan a továbbiakban is egyet tudnak érteni, képesek megtalálni a megfelelő megoldásokat” – mondta. /Markó Béla. Szimpátiatüntetés lesz Kolozsváron is. Markó a budapesti eseményekről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Somogyi Botond szeptember 21-i Ki a hibás? című véleménycikke hatalmas visszhangot váltott ki belföldi és külföldi olvasók körében egyaránt: ömlöttek a felháborodottabbnál felháborodottabb e-mail üzenetek, csörgött a telefon. Félreértésről van szó: a szerző teljesen mást próbált közölni. Az egyik olvasói levél és Somogyi Botond válaszcikke: a/ László Edit Budapesten él, de mindennap elolvassa a Szabadságot. Szerinte Orbán Viktor-kormány is hazudott, hogy az akkori ellenzéket legyőzze. Oda jutott szegény Magyarország, hogy nincs egy normális, erkölcsös, becsületes kormánya, vezetője. „Sajnos Erdélyben erősen jobboldali nézetű a sajtó, és nem látják a valóságot, ez valószínűleg információhiány miatt van.” /László Edit: Tisztelt Somogyi Botond! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ b/ Néhány éve Magyarországon mindenért, ami rossz, az Orbán-kormány a hibás. Az írott és elektronikus sajtó több mint 80 százaléka a liberálisok és a szocialisták kezében van, amely a Kádár-rendszer óta tovább butítja és félretájékoztatja a népet. Ezért kerülhetett sor arra, hogy december 5-én magyarok százezrei és milliói voltak közömbösek a határon kívül élőkkel szemben. Ebben a szellemben született meg Ki a hibás? című írása. Számára a jobboldal nem is Orbán Viktort vagy pártját, netán az MDF-t jelenti, hanem azokat a civil szervezeteket és pártokat, amelyeket a jelenlegi hatalom és a parlamenti pártok együttesen kiszorítottak az Országgyűlésből, a sajtóból, a közéletből. /Somogyi Botond: Azoknak, akik félreértették. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Az Unitárius Nők Országos Szövetsége idei, Nyárádszentmártonban megrendezett közgyűlése és konferenciája alkalmából a templom melletti felújított Unitárius Házban fotókiállítás nyílt: Puskás György marosvásárhelyi fotóművész Emberek, tájak, templomok című, félszáz alkotást felvonultató tárlata tekinthető meg. /Emberek, tájak, templomok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Székelyföld számunkra a világ közepe, írta a Hargita Népe. Nem vagyunk hajlandók tudomásul venni, hogy ez a régió peremvidék. Nincs nagyüzemi mezőgazdaságra alkalmas terület, nincs versenyképes ipar, a szolgáltat gyerekcipőben jár, az infrastruktúra elmaradott. Odalett a pedagógus társadalmi megbecsülése, s ezáltal odalett a tanulás becsülete is. Véget kell vetni a mi-vagyunk-a-világ-közepe-mentalitásnak, a melldöngető-búsuló magyarkodásnak. /Sarány István: A világ közepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

Az Aradi Alma Mater Alapítvány által 2004-ben beindított Márki Sándor hagyományőrző verseny témája idén: 1848/49 Aradon, s ennek szellemében hangzottak el előadások neves magyarországi előadók részvételével. Szeptember 22-én Aradon a verseny idei főszervezője, dr. Zakar Péter történész (Szegedi Tudományegyetem) tartott előadást. Javasolta, hogy az elhangzó előadásokat ne csak szűk körben – versenyzői és felkészítő történelemtanári részvétellel – hallgathassák meg, hanem azon ott lehessenek minél többen, akiket a téma érdekel. /(Kiss): Arad és 1848/49. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

Szeptember 17-én, vasárnap, a Kovásznai Napok sokadalmában, felavatták Ignácz Rózsa-mellszobrát, Vargha Mihály alkotását. A szobroknak is megvan a maguk sorsa, bizonyos szobrokat el sem kellett volna készíteni, akkor nem kellene ledönteni őket. Márpedig az elmúlt véres évszázadban, a kitelepítések századában sok szoborra várt ez a sors. Ignácz Rózsa realista regényekben számolt be a Trianon utáni letargiából lassan ocsúdó erdélyi magyarság életéről (Anyanyelve magyar, Rézpénz, Született Moldovában, Urak és úrfiak), és energiáiból arra is futotta, hogy a harmincas években, a ,,keleti magyarok nyomába” szegődve, riportokban számoljon be a bukaresti, regáti, bukovinai magyarok életéről, eljutott a csángók közé is. Élményeit nemcsak a riportsorozatban, hanem egyik legfontosabb művében, a Született Moldovában című regényében is megírta. Ignácz Rózsa a kommunista rendszerben évekig csak műfordítóként lehetett jelen, Caragialét fordította többek között, és Sadoveanut, majd 1957 után népszerű ifjúsági regényeket írt (Torockói gyász, Az utolsó Daru, Orsika), a magyar színészet hőskorát térképezte fel (Prospero szigetén), nem feledve imdulásának vándorszínészi esztendőit, a Róza leányasszony után újra írt egy színházi regényt (Titánia ébredése), írt meséskönyveket is, útirajzokat, fia jóvoltából bejárhatta a világot, de nagyobb lélegzetű társadalmi regényt már csak egyet írt, A vádlottat, amely már csak a kilencvenes évek végén, majdnem két évtizeddel halála után jelenhetett meg. A csíkszeredai Pro Print Kiadó sorozatban adja ki műveit, Ignácz Rózsa végre hazatért. /Bogdán László: Szobor és mű. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

Össztűz alá vették a román politikusok Markó Béla RMDSZ-elnököt a Csíkszeredában szeptember 23-án tartott Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján tett kijelentéseiért, illetve a Székelyföldi Önkormányzatok Társulása megalakításának szorgalmazása miatt. A társulás célja az RMDSZ programjába foglalt autonómia-formák, köztük a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása. Miniszterelnök-helyettesi tisztségéből való lemondásra szólította fel Markó Bélát a Székelyföld területi autonómiája kapcsán tett nyilatkozatai miatt Mircea Chelaru, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke. A Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján az RMDSZ közel háromszáz helyi és megyei önkormányzati képviselője, számos vezető tisztségviselője vitatta meg a három székely megye, Hargita, Kovászna és Maros magyar önkormányzatai közti együttműködés kérdéseit. „Székelyföld területi autonómiája az RMDSZ programjának része” – hangsúlyozta Markó Béla, aki maga jelentette be a társulás létrehozását. Közölte azt is, az RMDSZ-en belül megteremtik a Székelyföldi Egyeztető Fórumot. Markó Béla úgy értékelte, bár a területi autonómia megteremtéséhez mindenekelőtt módosítani kell az alkotmányt, valamint számos törvényt és európai irányelvet, jelenleg az RMDSZ rendelkezik azokkal a politikai eszközökkel, amelyek – megfelelő közösségi, önkormányzati összefogással – addig is lehetővé teszik a területi autonómia megvalósítását célzó gyakorlati munkát. Markó hangsúlyozta: újra és újra fel kell tenni a kérdést, hogy miért Bukarestben dől el, melyik térség, melyik közintézmény hová kerül a kormány támogatási listáján. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor fontos célkitűzésnek nevezte azt is, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként használhassák a magyar nyelvet. Borbély László miniszter területfejlesztésről, regionális együttműködésről, valamint az autonóm régiók próbatételéről tartott beszédet. Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter korszerű önkormányzatok és versenyképes közösségek létrehozásának szükségességéről beszélt, valamint a város és a vidék közti jelenlegi „digitális” szakadás megszüntetéséről. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke Markó Béla csíkszeredai nyilatkozataira reagálva azt mondta, az általa vezetett párt soha nem fogja támogatni az etnikai kritériumokra alapuló autonómiaformát. A szintén Kolozs megyei demokrata parlamenti képviselő, Daniel Buda úgy értékelte: Markó Béla székelyföldi területi autonómiára vonatkozó kijelentései, valamint azon nyilatkozata, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként kell használni a magyart, kizárják az RMDSZ-elnököt a mérsékelt politikusok soraiból. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője szintén úgy látja, hogy jelenleg „már nem beszélhetünk, mert egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiáról”. Csapó József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke szintén üdvözölte a Szövetség a Székelyföldért Társulás megalakítására vonatkozó elhatározást. /Horváth István, Gujdár Gabriella: Újabb össztűz az RMDSZ-re. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Vannak Budapesten, akik alkalmat kreálnak a másik oldallal való leszámolásra. S vannak a román fővárosban is olyanok, akik a törvényes és jogos politikai célkövetésben is anarchiakeltésre és az államrend ellen irányuló tervet látnak és láttatnak. Akik most Budapesten „forradalmat játszanak, kockáztatva az önös napi politikai érdekek oltárán nem csak az ország belső stabilitását és külső megítélését, de lábra állításának a lehetőségét is, azoknak másfajta történelmi elbírálásban lesz részük” – állapította meg Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Ezért kétkedve fogadja, hogy „Erdélynek is hallatnia kell a hangját” a jelenlegi magyar kormány elleni tüntetéseken, ahogyan azt Tőkés László püspök az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőjeként szeptember 23-án a Kossuth téri színpadon mondotta. Az újságíró szerint Tőkés Lászlónak joga van ilyeneket mondania, „de ne tegye a mi nevünkben”. /Ágoston Hugó: Hol hallatni? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Budapesten a tüntetők fő szervezői petíciót akarnak átadni Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Több szónok amnesztiát követelt minden, a budapesti zavargások alatt elfogott embernek. Nem lehet és nem szabad együttműködni azokkal, akik ma vitatják és tagadják a harmadik Magyar Köztársaság demokratikus berendezkedésének alapját – mondta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Budapesten, az MSZP rendezvényén, amelyen liberális politikusok is jelen voltak. Hozzátette: fogalma sincs, mit keresnek a magyar jobbközép politikusai a Kossuth téren, ahol a szónokok szélsőséges, radikális, alkotmányellenes és idegengyűlölő beszédeket tartanak. Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy hagyja abba a hazudozást külföldön, ne próbálja belpolitikai célokra használni diplomáciai tárgyalásait. /A magyarországi válság hírei. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

Budapesten szeptember 23-ára megszűntek az atrocitások, megsokszorozódott a Kossuth téren békésen tüntetők száma, és megsokasodtak a zászlók. A zászlóknak a magyar história egészének tanulságaira alapozott üzenete van: nemzetibb Magyarországot és magyarabb nemzeti képviseletet kíván. A tiltakozó hullám átcsapott a határokon, és kiterjedt a Kárpát-medence egészére, főleg Erdélyre és a Vajdaságra. Tőkés László püspök Budapesten hatalmas ováció közepette a baloldali médiák szerint harminc-, mások szerint ötvenezer ember és több millió tévénéző előtt a magyar nemzet egészének együvé tartozását és a gyurcsányi hazugságözönnek a nemzet egészére kivetített ártalmát tudatosította. A CNN riportere, Nic Robertson interjút készített a kormányfővel. a hazugságmotívumot a végsőkig kiélezte. N. R.: ,,Elfogadható, hogy hazudjon”? GY. F.: Ez sokkal bonyolultabb. N. R.: „Elfogadható, hogy hazudjon” Gy. F.: Ha ön – ha, ha – feleségével vagy barátaival beszél… stb. Göncz Kinga külügyminiszter Clevelandban Orbán Viktort s a Fideszt pimasznak nevezte, akikkel az Országgyűlésben nem lehet szót érteni, s ha az utcán vannak, folyamatosan hazudnak. Mára már nem csak a Kárpát-medence magyarságának jobboldali kötődésű tömegei, hanem a baloldal prominens képviselői közül is egyre többen vallják, hogy Gyurcsánynak távoznia kell. Lengyel László politológus beismerte, betelt a pohár, Gyurcsánynak egy idő után mennie kell. /Sylvester Lajos: A zászlók üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

Szeptember 22-én, nagy hangerővel robogott be a dévai Szent Ferenc Alapítvány udvarára a Magyarország különböző részeiből érkező 350 motoros. Üdvrivalgással fogadták a gyerekek a szegecses, bőrdzsekis motorosokat. Böjte Csaba szerzetes köszöntötte az immár második alkalommal Dévára érkező motorosokat. Az itteni kisdiákok, tanáraik, nevelőik ajkán, hangszereiken felcsendültek a magyar kultúra gyöngyszemei: népdalok, mondókák, zeneművek, prózarészletek. A nagy sikert arató előadás utolsó dalát, a Honfoglalást már diákok és motorosok együtt énekelték. Azután felcsendültek az ismert gyermek- és felnőtt dalok, mindenki énekelt. A motoros zarándokok komoly adománnyal is meglepték a Szent Ferenc Alapítványt. Közel 3 millió forint gyűlt az adományládába, és sok-sok játékot, ruhát, szemléltetőeszközt tartalmazó csomag került elő a kísérőautókból. De a legnagyobb ajándék még hátra volt. Minden sisakos, bőrdzsekis zarándok mögé egy-egy kisdiák, vagy éppen játékos kedvű felnőtt ült, s rövid motortúrán belekóstoltak a száguldás gyönyörűségébe. Nevelőtanárként dolgozom –, mesélte Bújdosó János, a zarándoklat főszervezője. Az ötlet két évvel ezelőtt született, december 5-e kapcsán. Kerestem a módját annak, hogy úgy fejezhessék ki a határon túli magyarsággal való együttérzésüket, összetartozásukat, hogy ne keveredjen bele politika. Ezért hirdette meg tavaly az egyik legnagyobb példányszámú motoros lapban egy ilyen jellegű zarándoklatot. Tavaly 150-en jöttek, idén már közel 350-en. /Gáspár-Barra Réka: Politikamentes segítségnyújtás. Motoros zarándoklat Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

A magyar nyelvű oktatás megszüntetése után Dani Gergely plébános a hittanórákon tanította magyarul írni-olvasni Gyimesbükkön a magyar gyermekeket – hangzott el szeptember 24-én a gyimesbükki magyar tannyelvű iskola névadó ünnepségén. A tanintézmény felvette a templomépítő plébános nevét. Az ünnepség a templomkertben kezdődött Dani Gergely plébános sírjának megkoszorúzásával, majd az iskola udvarán összegyűlt nagy tömeg előtt celebrált ünnepi szentmisét Bálint Lajos, a gyulafehérvári főegyházmegye nyugalmazott érseke. Az avatóünnepségen Matekovits Mihály, a tanügyi tárca kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója az anyanyelvi oktatás szükségéről, a vegyes nyelvi környezetben élő pedagógusok munkájának fontosságáról beszélt. Nagy-Galaczi Hajnal, az iskola pedagógusa, a névadást kezdeményező Csángó Gyermekekért Egyesület vezetője elmondta, hogy az iskola korábbi igazgatójával, Tankó Mihállyal választották Dani Gergely nevét iskolájuknak. /Sarány István: Gyimesbükk. Dani Gergely nevét viseli az iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Több mint százfős közönség közel egy órán át állt sorban Nagyváradon Varga Gábor könyvének dedikáltatásáért. Nem véletlenül Nagyváradon volt Varga Gábor Toronyiránt, avagy toborzó léleknagyobbításra /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvének bemutatója. A szerző ugyanis – akit sokan az ország más részében inkább úgy ismernek, mint a Szabványvédelmi Hivatal vezetőjét, mintsem közírót – annak idején Váradon, az Arlusban, péntek esténként az Ady Endre Irodalmi Kör aktív tagjaként, szervezőjeként volt ismert. Így magától értetődő volt, hogy a többnyire 1989 előtt megjelent írásaiból készült válogatáskötetet itt mutassák be. A Mentor igazgatója, Káli Király István visszaemlékezett a Varga Gáborral együtt töltött egyetemi évekre is. „1968-ban, még Temesváron Gábor Tábornokok című drámájából olvastam fel, akkoriban nem értettem azt az időszakot, nem találtam a helyemet, ő igen. Bár fiatalabb két évvel, mint én, tíz évvel idősebb volt már akkor is” – fogalmazott Káli Király. Szilágyi Aladár, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke, a könyvben fellelhető, harmincöt évet átfogó negyven írást úgy értékelte: Varga Gábor a szónoki fordulatoktól sem riad vissza, és nem egyszer hangoztatja a kívülállóságát. /Both Abigél: Léleknagyobbítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

– Az RMDSZ programja kezdettől fogva tartalmazta az autonómia-célkitűzéseket: megalakulásától fogva hangsúlyozta, hogy a kisebbségek érdeke az autonómia különböző formáinak, így a kulturális autonómia, valamint a területi autonómia megvalósítása. Meggyőződésünk, hogy a decentralizáció és a szubszidiaritás elveinek megfelelően egy olyan társadalmat kell felépítenünk, amelyben a döntéseket az érintett közösségekhez minél közelebb kell meghozni – hangsúlyozta szeptember 25-én tartott bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. Elmondta: nem örvend az RMDSZ és a személye ellen irányuló támadásoknak, de fontosnak tartja, hogy közvita kezd kialakulni az autonómia, az etnikumközi kapcsolatok mentén. A román pártok részéről folytatódtak a vádaskodások: a konzervatívok továbbra is Markó Béla lemondását követelik, a szociáldemokraták pedig Calin Popescu Tariceanuét, amennyiben a miniszterelnök nem határolódik el. Gheorghe Funar a Nagy-Románia Párt színeiben pedig azzal fenyegetőzik, pert indít a csíkszeredai találkozó valamennyi résztvevője ellen. Markó Béla szerint természetes, hogy a kisebbségi közösségek az állam intézményeivel együtt részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában. A területi autonómiával kapcsolatban leszögezte: meggyőződése, hogy nagyon sok döntésnek nem Bukarestben kell megszületnie, ezeket az egyes közösségeknek kell meghozniuk. „Ezek a közösségek, akik ugyanúgy adóznak, joguk van arra, hogy pénzük egy része helyben maradjon, és maguk döntsenek arról, hogy mi történjen ezekkel az összegekkel. Ez lenne az autonómia alapgondolata.” Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célját kizárólag parlamenti eszközökkel, a törvényhozás módosítása révén kívánja elérni. A jelenlegi jogi keretek között is megvannak a helyi közigazgatási autonómia kiszélesítéséhez szükséges eszközök. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ kész arra, hogy a területi autonómia kapcsán nyilvános vitán részt vegyen. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Ezt tette Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke is, aki szerint a területi autonómia megvalósítása érdekében még Románia EU-csatlakozása előtt sürgős lépéseket kell tenni. Emil Boc polgármester, a Demokrata Párt (DP) elnöke kijelentette: nem lesz itt semmiféle területi autonómia! Hozzátéve, hogy az RMDSZ elnökének szavai csupán a romániai magyarságnak címzett politikai üzenetet képviseltek. Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke, úgy véli, hogy Markó Béla csíkszeredai nyilatkozatai által az RMDSZ veszélyes „mutációról” tesz bizonyságot a diskurzusokban. – A szegregációs SZNT és az MPSZ felé való eltolódással Markó kétségbeesett kísérletet tesz arra, hogy összefogja az RMDSZ-t, amelyet az a veszély fenyeget, hogy nem jut be még egyszer a parlamentbe. Az RMDSZ lépése azért is veszélyes, mert vezetője nem más, mint Románia miniszterelnök-helyettese, akinek feladata az európai integrációs tevékenységek koordinálása – áll Rus sajtónyilatkozatában. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője szerint „egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiáról”. Mircea Chelaru, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke a nemzeti érdek elleni támadásként értékelte az RMDSZ-elnök csíkszeredai beszédét, és egyenesen a miniszterelnök-helyettesi tisztségéről való lemondásra szólította fel a politikust. /Közvita helyett egyelőre perpatvar. Boc: Nem lesz itt semmiféle területi autonómia! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./