Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1992. december 18-án elfogadott egy, a nemzeti kisebbségek nyelvi, vallási, etnikai jogairól szóló határozatot. A nyilatkozat aláírásának napját a nemzeti kisebbségek napjává nyilvánították, 1998-ban Románia is ratifikálta a határozatot, azóta itt is megünneplik december 18-át. Az Etnikumközi Hivatal szervezésében, Markó Béla miniszterelnök-helyettes védnöksége alatt Bukarestben december 9-e és 14-e között számos rendezvényre kerül sor. Markó Béla elmondta, hogy a kormány fokozott figyelmet fordít a kisebbségvédelemre. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy kisebbségi törvény tervezete körüli vita lelassította annak elfogadási folyamatát. Markó Béla jelezte, hogy várható a regionális kisebbségi nyelvek európai chartájának román parlament általi ratifikálása. Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal elnöke arról tájékoztatta a sajtót, hogy a kisebbségek napja alkalmából december 14-én népművészeti tárgyak kiállítása nyílik Bukarestben. Bemutatják a Romániai sokszínűség hete – A sokszínűség varázsa című DVD-t is. /Kisebbségek napja Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Jedden a két világháborúban elesett katonák tiszteletére állított emlékművet 1989 előtt lerombolták, szó szerint a földbe tiporták. A helybéliek újraállítják emlékművet. Vajon hány emlékművet, emlékoszlopot, keresztet, szobrot, hány régi, értékes műalkotást romboltak le az elmúlt évtizedekben, és vajon hányat lehetne még közülük újra fölállítani? Az idősek közül néhányan még emlékeznek arra a helyre, ahova elásták Kossuth Lajos Marosvásárhelyen álló szobrát, tudnak egyet s mást arról, hogy hol lapulnak a Cifra Palota színes üvegablakai. Ki emlékszik az eltüntetett emlékekre? Miközben egyesek azon vannak, „hogy történelmünket meghamisítsák, szobrokat és templomokat hoznak, lassan de biztosan törlődnek a kollektív tudatalattiból az egykori, már régen eltemetett szobrok, és velük együtt alkotóik is” – írta Nagy Botond. A képmutató és Európa-orientált vékony máz csupán néhány egykori szobor és utcanévtábla mai súlyát bírja-bírná el. – Menteni kellene azt, ami menthető. Ami még megmenthető. /Nagy Botond: Rágalmak, nem bűnök. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Az Aradi Alma Mater Alapítvány december 12-én Aradon belvárosi református imateremben tudományos ülést tartott Barabás Béla, az aradi magyarság országgyűlési képviselője születésének 150. évfordulója tiszteletére. Dr. Marjanucz László tanszékvezető egyetemi docens Magyarország helye a dualizmus rendszerében címmel tartott előadást, dr. Zakar Péter főiskolai tanár Barabás Béla politikai pályáját vázolta fel érzékletesen, Pelyach István tudományos munkatárs Az aradi Szabadság-szobor és kultusza címmel értekezett. Az Alma Mater Alapítvány a Communitas Alapítvány támogatásával megjelentette Barabás Béla Emlékirataim című munkájának második, javított kiadását. /(Kiss): Barabás Bélára emlékeztünk. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./

A kézdivásárhelyi református egyházközség meghívására december 11-én vendégük volt dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök, aki hétszáz hívő előtt hirdette Isten igéjét. A vele készült villáminterjúban leszögezte, ki kell terjeszteni a református iskolahálózatot. A szórványvidéken óriási kérdés a felekezeti óvoda, mert ha a gyermek nem magyar óvodába, elemi iskolába jár, akkor a nemzet, az egyház számára már gyakorlatilag elveszett. Az Erdélyi Református Egyházkerület alig negyedrészt kapta vissza a kommunisták által elkobzott ingatlanjait, s a visszaszolgáltatás üteme rendkívül lassú. Csiha Kálmán Fény a rácsokon és A börtöntől a püspökségig című önéletrajzi könyvei után hamarosan Harangszó az elsüllyedt világról címmel adja ki gyermekkori emlékeit. /Iochom István: A felekezeti oktatást vissza kell állítani. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

Az évforduló alkalmából megjelent a 120 éves az EMKE /EMKE Maros megyei szervezete, Marosvásárhely, 2005/ című kötet. Az elmúlt másfél évtized alatt az EMKE határon túli kapcsolatai behálózták az egész Kárpát-medencét. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1885. aug. 10-én alakult meg, olvasható az első összegzésben (EMKE 1885-1910. Az első negyedszázad története) /b.d.: Hittel, hűséggel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Elölről kellett kezdenie az RMDSZ-nek az egyeztetéseket a demokratákkal a kisebbségi törvénytervezetről. Márton Árpád hangsúlyozta, csakis a demokratákkal folytat egyeztetést az RMDSZ. A liberálisok megszavazzák a törvényt, ha az összhangban van a Velencei Bizottság ajánlásaival. A december 13-i tanácskozás alkalmával a korábbi egyezségek felborultak, a demokrata párti politikusok kijelentették, hogy frakció többsége nem értett egyet az előző napon született megállapodásokkal. A DP-sek szerint a törvényben a nemzeti kisebbség fogalom helyett alkalmasabb volna a „nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek” megnevezés. /(székely): Demokrata szabotázs a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Felavatták és ezzel megnyitották a nyilvánosság előtt Bukarestben az egykori kommunista titkosszolgálatnak, a Securitaténak az iratait tartalmazó archívumokat. Az említett dossziékat Traian Basescu államfő utasítására a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) kezelésébe adták. Meghatározatlan mennyiségű dokumentum még nem kutatható. A volt Securitate iratainak egy részét állítólag a külföldi hírszerzés, a védelmi, a belügy-, illetve az igazságügyi minisztérium is őrzi. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nemrég jelentette be, hogy több mint százezer dosszié továbbra is titkosított marad. A hírszerző hivatal azzal érvel, hogy ezek az iratok az állambiztonságot érintik. /Megnyitották a nyilvánosság előtt a Securitate-archívumot. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Markó Béla szövetségi elnök határozatban tette közzé, hogy a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért folytatott kiemelkedő munkájuk elismeréseként az Ügyvezető Elnökség és a területi szervezetek javaslatai alapján Ezüstfenyő Díjban részesítenek több személyt, köztük van Albert Álmos polgármester, Sepsiszentgyörgy, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, Székelyudvarhely, Jakab Elek vezérigazgató, Medgyes, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Kocsik József az RMGE Arad megyei elnöke, Arad, Lakatos Péter parlamenti képviselő, Nagyvárad, Marossy Zoltán György alprefektus, Temesvár, Pakó Benedek kanonok, Szászrégen, Péter Pál a Kolozs Megyei Ipari Kamara alelnöke, Kolozsvár, Varga Gábor az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója, Nagyvárad, Vetési László szórványügyi tanácsos, Kolozsvár. /Ezüstfenyő Díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Sólyom László köztársasági elnök december 13-án fogadta a történelmi egyházak vezetőit Budapesten, a Sándor-palotában. A találkozón a határon túli magyarok és az egyházi fenntartású intézmények helyzetéről is szó volt. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke a református egyház képviseletében vett részt a találkozón. D. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök elmondta: beszélgetésben a témák között szerepelt az egyházi iskolák támogatása, a szociális intézmények költségvetési gondja, a határon túli magyarok helyzete, valamint az egészségügy és a mentális helyzet. A zsidóság képviseletében Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi vett részt a találkozón. Feldmájer Péter a határon túli magyarság helyzete kapcsán arról szólt, hogy mindent megtesznek a magyar ajkú zsidósággal való kapcsolattartásért. A katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás, Keresztes Szilárd püspök és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt jelen a megbeszélésen. /Sólyom László fogadta a történelmi egyházak vezetőit. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Elégedetlenségét fejezi ki az Európai Parlament a romániai kisebbségi törvénytervezet folyamatos késése miatt – olvasható Pierre Moscovici francia szocialista raportőr által készített és december 15-én elfogadott, Romániáról szóló jelentésében. A képviselők kérik, „hogy a kisebbségi törvényt mihamarabb hagyják jóvá a politikai kritériumok tiszteletben tartásával”. Az EP nyugtalanítónak tartja, hogy továbbra is diszkriminatív intézkedéseket tartalmaz az érvényben lévő romániai választási törvény. Az elfogadott szöveg szerint „kiegészítő intézkedésekre van szükség a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, a szubszidiaritás és kulturális autonómia elvének tiszteletben tartásával”. Az EP szakbizottsága még az „önkormányzatiság” szót foglalta volna a jelentésbe, ezt váltotta fel a plenáris szavazáson a „kulturális autonómia” kifejezés. Az EP felszólítja „a román hatóságokat, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, biztosítva a szükséges pénzügyi eszközöket”. A szöveg szerint „fel kell gyorsítani az elkobzott javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtását”. A jelentés további erőfeszítéseket kér Romániától a környezetvédelem területén. Dobolyi Alexandra (MSZP) szerint a két jelentés „kiegyensúlyozott és jól tükrözi a két ország jelenlegi állapotát”. Gál Kinga (Fidesz) beszédében „kirakatpolitikának” nevezte a román kormánynak a magyar kisebbséggel kapcsolatos lépéseit. A bukaresti kormánykoalíció megegyezett abban, hogy „a kisebbségi törvénytervezetből kiveszik a kulturális autonómia lényegét, megfosztva a kisebbségi közösséget az önkormányzatiság minden formájától” – mondta a képviselőnő. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a jelentés segíthet a kisebbségi törvénytervezet támogatóinak. /Elfogadták a Moscovici-jelentést. Megbukott az önkormányzatiság, maradt a kulturális autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Az EP-képviselők – liberális javaslatra – a Moscovici-jelentés korábbi változatában szereplő „self-governance” kifejezést a kulturális autonómia fogalmára cserélték. Az angol „self-governance”-t kétféleképpen fordították: hol önkormányzatiságra, hol önrendelkezésre. Az európai liberálisok úgy oldották meg ezt a problémát, hogy a kulturális autonómia terminussal helyettesítik a többféleképpen értelmezhető „self-governance-t”. A Moscovici-jelentés szövegének ugyanazon bekezdésében említés történik a szubszidiaritás Romániában méltánytalanul elhanyagolt elvéről is. kulturális autonómia immár EU-s követelmény. A helyzet érdekessége, hogy a közösségi jogok kategóriájába tartozó kulturális autonómia fogalmát éppen a személyi jogok mindenekfelettiségét valló liberálisok viszik be az immár európai ajánlássá váló Moscovici-jelentésbe. /Salamon Márton László: Terminológiai kártyajáték. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, szerinte a jelentés elfogadása és az, hogy abba belefoglalták a kulturális autonómia fogalmát, nemcsak a szövetségnek jelent segítséget, hanem a román kormánynak is. A magyarországi EP-képviselők eltérően szavaztak a módosító javaslatok kapcsán, abban viszont a többség egyetértett, hogy a kulturális autonómia fogalmának bevitele a jelentése előrelépést jelenthet a kisebbségi törvény elfogadásában. Dobolyi Alexandra /MSZP/ képviselő rámutatott: a magyar képviselők által a kisebbségek helyzetének javítására tett ajánlásoknak nincs kimondottan kényszerítő erejük. Szentiványi István /SZDSZ/ képviselő is jónak találja a jelentést. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Európa a kulturális autonómia mellett tette le a garast. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Ha Nicolae Ceausescunak sikerült volna fenntartania hatalmát, talán most szabadulnának a börtönből a temesvári református gyülekezetnek azok a tagjai, akik 1989 decemberében példát merítettek Tőkés László bátorságából. 16 év telt el a temesvári forradalom kirobbanása óta. Az országnak azóta sikerült kiszabadulnia Kelet szorításából: tagjává vált a NATO-nak, és az Európai Unió küszöbén várja a bebocsáttatást. A politikai eredmények azonban nem nyújtanak vigaszt azoknak, akiknek az egyéni sorsa alig javult valamit. /Gazda Árpád: Hitetlenül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

„A kölcsönös bizalom és a nyitottság szellemében folytattunk megbeszéléseket, hogy konkrétan válaszoljunk a két ország állampolgárai általa megfogalmazott igényekre. Minden kérdésben megállapodtunk, semmit se hagytunk nyitottan. Sajnos, a repülő nem vár, s ezért a jegyzőkönyvet nem írtuk alá, de januárban örömmel fogok visszatérni, hogy kézjegyemmel lássam el az egyezményt” – nyilatkozta Battonyán Lucian Leustean külügyminisztériumi államtitkár a magyar-román kormányközi vegyes bizottság keretében működő kisebbségi együttműködési szakbizottság társelnöke. Hasonló szellemben nyilatkozott a magyar küldöttség vezetője, Szabó Vilmos politikai államtitkár. A rövidre szabott sajtótájékoztatón annyit elmondtak a társelnökök, hogy a kultúra, az oktatás, az ifjúság, az egyházak számos problémája terítékre került és minden témában megegyeztek. /Puskel Péter, Battonya: Kisebbségi kérdésekről Battonyán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

A nemzeti kisebbségek napja alkalmával Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Markó Béla miniszterelnök-helyettes találkoztak a kisebbségek képviselőivel december 14-én. Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal elnöke kiemelte, 2000 óta most történt meg először, hogy Románia miniszterelnöke megbeszélést folytat a nemzeti kisebbségekkel. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az általa vezetett kabinet fontosnak tartja a kisebbségvédelmi kérdés rendezését. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetője hasznosnak értékelte a találkozót. /Kisebbségek képviselőivel találkozott Markó Béla és Calin Popescu Tariceanu. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

– A magyar kisebbségpolitikában és az azt közvetítő közszolgálati médiában olyan panaszkultúra alakult ki, amely alkalmat ad valós társadalmi jelenségek elfedésére, a felelősség elhárítására és ellenségkép gyártására – mondta Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány kuratóriumának elnöke december 16-án, a témában megrendezett budapesti konferencián. Hozzátette: „szinte egyedülálló panaszkultúrának és a politikai romantika szárba szökkenésének vagyunk szenvedő alanyai határon innen és határon túl, az esetek jelentős részében megfosztva a korrekt, tárgyszerű, széles körű tájékozódás és egy reális jövőkép kialakításának lehetőségétől.” /Panaszkultúra a kisebbségpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Kitették a szűrét a mákófalvi színkörnek. Pontosabban egyesek megelégelték, hogy a Kós Károly Népház egyik kis szobáját díszletekkel, színházi kellékekkel, ruhákkal teli raktárnak használja a színkör, mikor arra szükség van lakodalom és keresztelő alkalmával. Ezért a színkör összes kellékét kirakták a kultúrház mögötti udvarra, hadd verje az eső. A terem fala tele volt az előadásokról készült fotókkal, köztük volt a Kós Károly kép is. Valakik eltüntették, szétszakították ezeket. A mákófalvi Népházat 1939-ben építették Kós Károly tervei alapján. Az 1960-as évek elején 4100 kötetes könyvtár működött itt 432 olvasóval, a nagyobbik termet olvasóteremnek használták. Mostanában Kalotaszegen tapasztalható, hogy a művelődési programok csak lakodalmakra és keresztelőkre szűkülnek. /Kovács Pali Ferenc: Utolsó jajkiáltás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

A Hit Gyülekezetét népszerűsíti az általuk megvásárolt Magyar ATV műsora. Az SZDSZ alakuló ülésén a megjelent nyolcszáz tagból 450 a Hit Gyülekezetének tagja volt. Nagy vihar kavart Bartus László Fesz van /alcíme: A Hit Gyülekezete másik arca. Budapest, 1999/ című könyve. A szerző nyolc évig volt a gyülekezet tagja, benne volt a vezetőségben is. Leírta, hogy minden pénzügyi tranzakció feketén, zsebből zsebbe történik, elképesztő trehánysággal, ez pedig sikkasztásokat, áfa-családok von maga után. Németh Sándor vezető lelkész minden pénzt magához von, a hívők tizedjeiből havi tíz-tizenöt milliós havi tiszta jövedelemből él, miközben az alkalmazottak nagy részének csupán éhbért fizetett. A befolyt pénzekből kacsalábon forgó várat építtetett magának a Balatonnál. Szociológiai tanulmány jelent meg Kozma Judit tollából /Látlelet a megváltásról. – Szekta-létről és vallási élményről egy karizmatikus gyülekezet kapcsán/, aki munkája elkészítése érdekében egy évig volt tagja az egyik csoportjuknak. /Nagy József Barna, Nagyvárad: A Hit és ami mögötte van. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 17./

Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye nyerte el a Magyarország kedvenc regénye 2005-ben címet. A második Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye lett, a harmadik legtöbb szavazatot Szabó Magda Abigél című műve kapta. Véget ért az Erdélyben is népszerűsített a Nagy Könyv televíziós játék. Ennek hatására a szervezők szerint az előző évhez képest majdnem egyötödével nőttek a kölcsönzések, és hosszú évek óta először növekedett érzékelhetően a beiratkozások száma könyvtárakban. Erdély tizenkét megyéjében is szavaztak, mintegy 223 itteni oktatási intézmény népszerűsítette a játékot. /A Nagy Könyv: az Egri csillagok vitte el a pálmát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Mint minden évben az 1989-es decemberi események évfordulója alkalmával, december 17-ét az idén is gyásznapnak nyilvánították Temesváron. A korabeli kommunista hatóságok kivezényelték a hadsereget az utcára, és néhány óra múlva elkezdődött a vérengzés. Ma sem tudni, ki lőtt, kinek a parancsára. Dan Voinea katonai főügyész az évforduló alkalmával kijelentette: az 1989. decemberi vérengzések elrendelőit, irányítóit és kivitelezőit felelősségre vonják. A tábornok szerint terroristák nem léteztek, Temesváron egyetlen idegen állampolgárt sem vettek a forradalom idején őrizetbe. /Gyásznap Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

A kormány ismételten elhalasztotta az új adótörvénykönyv 2006-os alkalmazását, ami a pénzügyi szakértők szerint az ország jövő évi gazdasági célkitűzéseit veszélyezteti. Ennek hiányában a vállalatok nem tudnak üzleti tervet készíteni – állítják a szakértők. /Jövőre sem alkalmazzák az új adótörvénykönyvet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Elutasította a Gyurcsány-kormány határon túli magyarokat érintő alkotmánymódosító elképzelését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP). A határon túli magyar szervezetek képviselőinek a magyar kormány illetékes vezetőivel folytatott hétvégi egyeztetése után Duray Miklós MKP-alelnök kiemelte: továbbtárgyalásra alkalmatlannak tartja a kormány alkotmánymódosító javaslatát, mert az a magyar nemzet megosztását eredményezné. Elmondta, Avarkeszi Dezső kormánymegbízott nem hajlandó elfogadni a magyar nemzet egységéről, a Magyarországon biztosított jogokról, a szétszórtan élő magyar közösségek védelméről szóló javaslatokat. Kovács Miklós KMKSZ-elnök leszögezte, a megegyezést a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) keretében kell kimunkálni. Az RMDSZ viszont a továbbiakban is tárgyalási alapnak tekinti a magyar kormány elképzeléseit. A kárpátaljai és felvidéki politikusok erősen vitatják a Szülőföld Alap kollégiumaihoz beérkezett pályázatok elbírálását, ami szerintük sok esetben politikai motiváció alapján történt. Kovács Miklós elmondta, az alapból a kárpátaljai magyarság számára oktatási és média célokra elosztható 90 millió forintból 75 milliót a KMKSZ ellenlábasa, a magyar kormány által „favorizált” Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség kapta, sőt a beregszászi magyar főiskolát eleve kizárták az oktatási támogatásból való részesedésből. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője szerint kérdéses, hogy a kormányzat milyen forrásból kívánja a jelzett 1,125 milliárd forintot szétosztani, amikor az idei büdzsében csak 500 millió áll rendelkezésre, a 2006-os költségvetési törvényjavaslatban pedig az 500 milliós tétel mellett csak a személyi jövedelemadóból felajánlható 108 millió forint szerepel a Szülőföld Alap céljaira. Németh Zsolt szerint választási célokra, törvénysértő módon történő pénzosztásról van szó, ezért felszólította Somogyi Ferenc külügyminisztert, hogy a vitatott pénzekről született kollégiumi döntéseket ne írja alá. /A határon túliak többsége elveti az alkotmánymódosítási javaslatot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

A szavazás újabb négyéves mandátumra hatalmazta fel Albert Álmos elnököt az RMDSZ háromszéki területi szervezet élén a hét végén megtartott tisztújító ülésen. Albert Álmos tervei között első helyen szerepel tavasszal a 76 települési szervezet újjáalakítása, majd a heti rendszerességű kapcsolattartás kialakítása a parlamenti képviselettel, megyei- és városi tisztségviselőkkel. /Domokos Péter: Albert elnök maradt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

December 17-én tartott nagyszabású karácsonyi ünnepséget Besztercén a művelődési házban a megye magyarsága. A megye egész területéről érkeztek fellépők. A késő estig tartó rendezvényen tizenkilenc település képviselői színesítették a karácsonyi műsort. Bálint Emőke és Mayla Levente műsorvezetők után felléptek Magyardécse, Felőr, Dés, Magyarnemegyei, Szentmáté, Teke, Csicsókeresztúr, Beszterce, Retteg, Várkudu, Tacs, Óradna. Almásmálom, Naszód, Magyarborzás, Magyarberéte, Cegőtelke, Szászlekence tánccsoportjai, illetve kórusai. A szavalatok, karácsonyi énekek mellett betlehemes- és pásztorjátékot is láthattak a jelenlévők. A karácsonyi rendezvényen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Szilágy János prefektus is. Markó Béla hangsúlyozta: Együtt lenni szeretetben – ez a karácsony üzenete mindenki számára. A karácsony egy nagy családi ünnep, és mi erdélyi magyarok egy nagy család vagyunk. Csak a szórványban élők érzik igazán, hogy mit is jelent ilyen nagy számban együtt lenni. Markó leszögezte, az elmúlt tizenhat évben „nagyot léptünk előre. Magyar prefektusa van a megyének, és ez nagyon nagy eredménynek számít.” /Dézsi Ildikó: Örvendj, Ég, Örvendj, Föld. Beszterce-Naszód megyei magyar karácsonyi ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

December 19-én lemondott, illetve felfüggesztette betöltött tisztségét a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) több magyar oktatója, mivel nem alakulhatott meg a magyar nyelvű informatika tanszék – tájékoztatott Kovács Lehel informatika szakos oktató. Kása Zoltán, a BBTE matematika és informatika karának magyar tagozatvezetője lemondott dékán-helyettesi, illetve az egyetem szenátusában és kari tanácsában betöltött tisztségéről. Emellett a Matematika és Informatika Kar tanácsában helyet foglaló többi nyolc oktató felfüggesztette magát ebből a tisztségből, mindaddig, amíg az egyetem szenátusa nem vitatja meg a magyar nyelvű informatika tanszék létrehozásának kérdését. A magyar nyelvű tanszék létrehozását Kása Zoltán az ősszel kérte a matematika kar tanácsától. A testület legutóbb december 13-án tárgyalta meg a kérdést, a döntést viszont jövő év májusára halasztotta. Kása szerint azonban a halasztás egyenértékű a leszavazással, mert a román többségű kari tanács tagjai többször is kifejtették, hogy nem értenek egyet a kezdeményezéssel. A többi nyolc oktató azért nem mondott le kari tanácsi tisztségéből, és határozott a felfüggesztés mellett, hogy ne választhassanak helyettük más tagokat. Az egyetem vezetősége leszögezte: a felsőoktatásban a szakmai és pénzügyi megfontolásokat nem lehet más természetű érvekkel helyettesíteni. A magyar oktatók közleményben leszögezték: a magyar tanszék létrehozásának megtagadásával és a döntéshozatalban való mellőzöttségükkel alapvető kisebbségi jogaikat sértik. Úgy vélik, hogy a magyar tagozat nem működőképes, az önálló struktúrák létrehozására vonatkozó kezdeményezéseket pedig a többség megakadályozza. Kovács Lehel szerint az informatika tanszék azért szükséges, hogy a magyar oktatást hatékonyabban koordinálhassák. A magyar karok létrehozását a BBTE-n tanító magyar oktatók többségének támogató aláírása alapján december elején kérte három professzor a szenátustól. /Borbély Tamás: Lemondott tisztségeiről Kása Zoltán. Nyolcan felfüggesztették kari tanácsi tagságukat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Kása szerint „a magyar tagozat vezetői minden alkalmat megragadnak, hogy nyilvánosan megbélyegezzék azokat, akik más véleményen vannak, és nem veszik észre, hogy a jelenlegi kaotikus helyzetet éppen az okozta, hogy véleményükkel, elképzeléseikkel szembehelyezkedtek mind a magyar tanárok többségének, mind az RMDSZ politikusainak a véleményével”. A nyolc oktató /aki felfüggeszti tevékenységét a kari tanácsban/: Szenkovits Ferenc adjunktus, Kassai Gábor professzor, Kovács Lehel adjunktus, Ionescu Klára adjunktus, Oláh Gáll Róbert adjunktus, Sóos Anna docens, Varga Csaba professzor és Bege Antal docens. A nyolc tag mindaddig nem vesz részt a kari tanács ülésein, míg a szenátus újra nem tárgyalja a kérdést. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese elmondta, novemberben több kollégájával együtt látogatást tett a Matematika és Informatika Karon. „Már akkor láttuk, hogy nagyon rossz a hangulat. Nem tudtuk eldönteni, ezt a hangulatot belülről gerjesztik-e vagy objektív, külső tényezők okozzák” – fejtette ki. „Kása Zoltán pedig úgy terjesztette elő a magyar informatika tanszék kérdését, hogy előtte nem konzultált senkivel az egyetem vezetőségéből, akkor, amikor biztos lehetett benne, hogy visszautasítják” – mondta Salat Levente. Kötő József oktatásügyi államtitkár szerint jogos a Matematika és Informatika Kar magyar oktatóinak kérése. /Káosz a Babes-Bolyai Egyetemen: lemondott tisztségeiről Kása Zoltán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ A lemondott oktatók működésképtelennek tartják a kar magyar oktatási vonalát, mivel az önálló magyar nyelvű struktúrák létrehozására irányuló törekvéseket a kari tanács román többsége újra meg újra meggátolja. Kása Zoltán lemondására az egyetem sajtóirodája közleményében úgy reagált: a BBTE tiszteletben tartja alkalmazottai akaratát. „A BBTE mindenképpen megőrzi és továbbfejleszti multikulturális jellegét” – áll a közleményben. Salat Levente rektor-helyettes szerint Kása Zoltán nem alaptalanul hivatkozik, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a halogatási taktika kockázataira. Salat Levente úgy véli, Kása Zoltán újabb lépése szervesen illeszkedik abba a stratégiába, amellyel annak próbálja elejét venni, hogy a jelenlegi tagozatvezetés több eredményt mutasson föl a BBTE magyar tagozata helyzetének javítása terén. Salat Levente szerint Kása Zoltán lépésével azoknak az állásait erősítette, akik semmilyen további engedményre nem hajlandóak a magyar tagozat helyzetének javítása terén. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Lemondáshullám a BBTE-n. Alapvető kisebbségi jogát érzi megsértve a kolozsvári egyetem kilenc magyar oktatója. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Szűcs László, az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ főszerkesztője elmarasztalta azokat a fiatalokat, akik kifütyülték Kuncze Gábort, az SZDSZ elnökét Nagyváradon. Szerinte a fiatalok úgy gondolták, „jó magyarokként együtt kell hurrogniuk”, hogy bekerüljenek a Hír TV-be, továbbá valakiknek az eszközei ők. Hozzátette, az „SZDSZ határon túli politizálása, illetve annak kommunikációja jó pár éve rossz.” „Egyik-másik politikusuk néha bután nyilatkozik, józanabb határon túli zsebekben is bicskákat nyitogatva.” Szűcs szerint újra meg kellene fogalmazni a liberális választ. /Szűcs László: Fütyülni csak pontosan, szépen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Hatvanegy évvel Magyarországra menekítése után hazatért a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumhoz (SZNM) egy-egy római mécses, vörösréz tokos fülesbalta, valamint rézcsákány a Zalaegerszegi Múzeum segítségével. A műtárgyak a hét végén érkeztek meg Háromszékre. A budapesti művelődési tárca vezetőjének engedélyével hozták át a küldeményt a határon. A tárgyak hazaszállításának ügyintézése két évet vett igénybe. Garamvölgyi György Zala megyei önkormányzati elnök, és Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor közreműködésével. Vándor László, a Zalegerszegi Múzeum vezetője fiatal muzeológusként, harminc éve bukkant rá a „Lelőhely: Zalaegerszeg, 1945, Vasútállomás” feliratú ládára. Rövid nyomozás után kiderítette a tárgyak drámai történetét. 1942 őszén a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége arról döntött, hogy az SZNM-nek legértékesebb tárgyait be kell csomagolnia biztonságos elhelyezés céljából. 1944. szeptember 2-án indult el 52, műtárgyakat tartalmazó ládával a múzeum értékeit menekítő szerelvény. A vonatot Zalaegerszegen 1945. március 29-re virradóan szovjet légitámadás érte. Megsemmisült a korabeli leltár szerint 23 805 leltári-, 1487 néprajzi, 3072 régészeti és 1723 képzőművészeti tárgy, valamint 2050 könyv. A magyar állam két alkalommal szolgáltatta vissza az SZNM-nek a megmaradt tárgyakat, 1947-ben és 1950-ben. Utóbbiakat a hétvégi átadási ünnepség alkalmából kiállították. /Domokos Péter: Hazatértek a műtárgyak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

A Kolozsvári Református Kollégium /Kolozsvár/ hagyományos karácsonyi koncertjét tartotta december 18-án, vasárnap a Farkas utcai református templomban. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök hirdetett igét. Székely Árpád iskolaigazgató és egyben a kollégium kórusának karnagya beszédében hálát adott mindazért, amit az elmúlt tizenöt év során sikerült elérni. A zsúfolásig megtelt templom hallgatósága kórusművekben gyönyörködhetett. A karácsonyi koncert után a kollégium összes, már eddig végzett évfolyamának képviselői megbeszélésre gyűltek össze, hogy idejében elkezdjék megszervezni a 2007-es találkozót. /D. I.: Ünnepi koncert a Farkas utcában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

December 18-án az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen folyóirat a Marosvidék Baráti Társaság meghívására Makón mutatkozhatott be. A közönség az est során nemcsak irodalmat, hanem kórusműveket, népzenét, néptáncot és betlehemes játékot is hallhatott, láthatott. Az Irodalmi Jelen négy szerkesztője (Bege Magdolna lapszerkesztő, Pongrácz P. Mária prózaszerkesztő, Irházi János interjúkért felelős szerkesztő és Nagyálmos Ildikó felelős szerkesztő) bemutatta a lapot, majd az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban megjelent legfrissebb könyveikből olvastak fel. /(Nagyálmos): Irodalmi Jelen-bemutató Makón. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

A parlament ünnepi ülésén – köztük Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és kormányának több tagja – egyperces néma felállással adóztak az 1989 decemberében Temesváron, Bukarestben és más városokban meghaltak emlékének. Ezt követően a parlamenti pártok egy-egy képviselője emlékezett az 1989. decemberi eseményekre. Az RMDSZ részéről Máté András parlamenti képviselő szólalt fel. A decemberi forradalom körülményeit 16 éve vizsgáló Dan Voinea tábornok-ügyész leszögezte, hogy az 1989. decemberi fordulat után nem voltak semmiféle terroristák Romániában. Nem terroristák, hanem az akkori román hadsereg katonái, az egykori milícia, a titkosszolgálatok és hazafias gárdák tagjai lőttek akkor az emberekre. „A kommunisták lőttek, hogy hatalmon maradjanak. S maradtak is!” – jelentette ki a tábornok, aki szerint a hatalmat megragadó Ion Iliescu vezette csoport tagjainak lelkiismeretét terheli annak a 942 embernek a halála, akik 1989. december 22. déli 12 óra után estek áldozatául az akkor mesterségesen keltett zűrzavar légkörében történt lövöldözéseknek. A terroristákat Iliescu és cinkostársai találták ki, hogy eltérítsék a forradalmat a Temesváron elindult felkelés első óráiban megfogalmazott kommunistaellenes programtól. Iliescuék tudatos diverziójának hatszor annyi ember esett áldozatául, mint a Ceausescu-féle parancsoknak, melyeknek 162 áldozatuk volt. Dan Voinea tábornok vezetése alatt a forradalom körülményeinek kivizsgálásával foglalkozó katonai ügyészek az idén áprilisban emberölés, háborús propaganda, embertelen bánásmód és bizonyos objektumok elpusztítása miatt indítottak bűnvádi eljárást Iliescu ellen. /Iliescut vádolják a forradalom rejtélyeiért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Botrányba fulladt a parlament együttes ülése december 20-án. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Mircea Geoana, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke a legválogatottabb sértéseket vágták egymás fejéhez a kormányfő évi jelentésének bemutatása alkalmából. A támadásokból az RMDSZ-nek is jutott, a szövetség három európarlamenti megfigyelőjét Geoana azzal vádolta, csak a magyar érdekekért lobbiznak. Frunda György szenátor visszautasította a vádakat felszólítva az SZDP-elnököt, kérjen bocsánatot a magyar közösségtől.– Másfél milliós közösség képviselői vagyunk, nem másodrangú állampolgárok, az SZDP vazallusai, hogy leckéket fogadjunk el önöktől, hogy hol és mit kell képviselnünk – mondta. /Botrány a Tariceanu-jelentés kapcsán Románia parlamentje nem hazudtolja meg önmagát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./