1962 óta egyetlen alkalommal vették elő Nagyenyeden, a Történelmi Múzeum raktárából kiállítási célra Új Guinea kutatójának, Fenichel Sámuelnek a néprajzi anyagát, 1993-ban, halálának 100. évfordulója alkalmából. Most újból megnyílt a kiállítás. Fenichel gyűjteményének egyes értékes darabjai szerepeltek az 1960-as nagyszebeni Bruckenthal Múzeum kiállításán, Turnu Severinben, azóta nyomuk veszett. Dvorácsek Ágoston, a Bethlen Kollégium fizikatanára beszámolót tartott a kutató életéről, és bemutatta a legértékesebb kiállítási tárgyakat is. Remélhetően a kiállítás csak kezdete lesz Fenichel Sámuel “Új Guinea Kőrösi Csomája” újrafelfedezésének. /Bakó Botond: Fenichel Sámuel-kiállítás Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./

A közelmúltban jelent meg Kerekes Péter /sz. Homoródszentmárton, 1919. szept. 23./ Sóvirág című önéletrajzi kötete. A szerzőt a nyugdíjas szavalók között tartják számon. Kerekes Péter huszonöt éve a község kulturális csoportjának tagja. Negyedévszázad alatt, különböző rendezvények alkalmával, több száz fellépése volt. Csoportos rendezvényeknek még most is rendszeres előadója, jelen van a református egyház szervezte teaesteken is. A híres költők világi versei mellett nagyon szereti az egyházi költeményeket is előadni. /Fekete B. Zoltán: A közművelődés szolgálatában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 27./

Egyes nemzetféltők számára még mindig gyűlöletre, uszításra alkalmas téma Marosvásárhelyen a Kossuth utca ügye, csakúgy, mint az Antonescu sétány Vár sétánnyá való átnevezése. Az utóbbira már 2003-ban született döntés, de ezt megtámadták. A helyi, román nyelvű napilap szeptember 27-i számában jelent meg a „tiltakozásnak” álcázott véleménynyilvánítás. Zengzetes címe: Kossuth Lajos és a zsaroló RMDSZ. Aláírói között ott találók a Román Nép Alapítvány, a veteránegyesület és még egypár hasonló szerzet képviselői. A tiltakozók szerint: „Kossuth Lajos az 1848-49-es forradalom első számú terroristája, akinek befolyása Erdélyre nézve katasztrofális volt. A román nép szenvedései a felkelők uralmának négy hónapja alatt: népirtások. Bem rendelte el. Kossuth engedélyezte (...). 40 ezer áldozat.” A román lap tudományosan megcáfolt, hamis adatokat közölt. A tiltakozók kérik: az utcanév ne változzon, Kossuth kultúrpalotabeli arcképét szedjék le, valamint az összes többi „interetnikus gyűlöletre” buzdító jelképet tüntessék el a Kultúrpalotából, a Megyeházából és Marosvásárhelyről. /Nagy Botond: Az uszítás újabb iskolapéldája. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

Beszterce-Naszód megyében a magyarság, annak ellenére, hogy szórványban él, számos rendezvényt szervez. Ezeknek a rendezvényeknek szervezője és társszervezője a Megyei Kulturális Központ. Székely Dalma, kisebbségi kultúráért felelős szervező elmondta, hogy eleinte csak részidős munkaidőben dolgozott a központban, a tanári fizetését kiegészítve, de később a kisebbségi kulturális élet teljes munkaidős állást igényelt, és akkor elvállalta. Felelős a megyében működő kulturális központért, a különböző nemzetiségű lakosság érdekeiért, és a köztük kialakult együttműködésért kulturális téren. Több rendezvény zajlik, ilyen a Roma Mesteremberek Fesztiválja Cetate községben januárban, a cegőtelki hagyományos magyar farsangi karnevál februárban, a besztercei németek Ostermarkt húsvéti vására, a jádi De Pfingsten román–német fesztivál júniusban, a magyardécsei cseresznyemajális júliusban, augusztusban a Roma Fesztivál, a vicei Örökség népdal-, néptánc- és népviselet fesztivál októberben, a besztercei karácsonyi Örvendj ég, örvendj föld vásárral egybekötött ünnepség pedig decemberben. Emellett kiemelhető Árpástó, Kékes, Szentmáté, Szászlekence, Nemegye, Apanagyfalu és Felőr községek kulturális tevékenységei. A Beszterce-Naszód Megyei Kulturális Központnak van egy képes folyóirata is. Néphagyományokkal, népművészettel és irodalommal foglalkozó írások találhatók benne. /D. I.: Szórványban is lehet kisebbségi kulturális élet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Tordaszentlászló 1090 lakosából 1992-ben 1046 magyar, 31 betelepült román és 13 betelepült roma. A lakosság túlnyomó része /929 fő/ református. Községi szinten 2002-ben a 8 faluban 4446 lakos élt, közülük 2274 fő magyar, 2097 román, 72 cigány és 3 fő más nemzetiségű. Vallási megoszlás szerint: 2041 magyar református, 152 magyar római katolikus, 16 magyar unitárius, 1 magyar görög katolikus, 1082 román ortodox, 93 román görög katolikus és 283 fő más vallású vagy ateista. Tordaszentlászló község nemzetiségi megoszlása a 2002-es népszámlálás tükrében 52%-ban magyar, 48%-ban pedig román és cigány. Tordaszentlászlón immár 400 éven át magyar nyelven folytatják a gyermekek tanulmányaikat. Sőt, az 1989. előtti években, egész Kolozs megyében a román iskoláztatástól független magyar nyelvű óvodai, elemi és gimnáziumi oktatás egyedül csak Tordaszentlászlón maradt meg, magyar óvodai és elemi oktatás pedig Magyarfenesen és Magyarlétán. S mindez támadások és vádaskodások ellenére. 1989 után kétszer is megpróbálták elrománosítani az anyanyelvű iskolákat. Mindkét esetben az RMDSZ szervei léptek közbe. Személy szerint az RMDSZ helyi polgármestere Tamás Gebe András, Boldizsár Zeyk Zoltán és Enyedi János, megyei és országos szinten pedig Kónya-Hamar Sándor akkori megyei RMDSZ-elnök és parlamenti képviselők, valamint dr. Kötő József közoktatási államtitkár. A fiatalok döntő többsége érettségivel rendelkezik, 10–15 százalékuk egyetemet vagy főiskolát végez. 1888-tól dalárdák és kórusok, 1988-tól női kar vállalja zenei anyanyelv szolgálatát. 1898-tól folyamatosan színtársulat, Olvasó Egylet, három magyar iskolai könyvtár, 1948-tól községi könyvtár, 1934-től Tűzoltó Testület és Fúvószenekar volt, 1989 után furulya-együttes és fejlett táncház-mozgalom van. 1967 óta létesült közadakozásból falumúzeum, 1996-tól a Kalotaszegi Tájház és Múzeum van, a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület védnökségével. Ha összeszámolnák a ma élő, a faluból elszármazottakat, Tordaszentlászló lakossága jelenleg meghaladná az 1600 lelket. Tordaszentlászló tehát a többi nemzettesteknek is juttatott utódpótló magyar népességet. Jelen van a magyar többségű etnikai viszonyokat tudatosan megváltoztató törekvés is. A 2002-es népszámlálásnál például a Tordaszentlászlón működő 104 ágyas tüdőszanatórium betegeit állandó helyi lakosnak tüntették fel, annak ellenére, hogy ez törvénytelen. Ezt csak az RMDSZ-es polgármester és az RMDSZ-es megyei tanácsi alelnök, Kerekes Sándor közbelépésével lehetett orvosolni. Tordaszentlászló községnek mind a mai napig magyar polgármestere van, s a községi tanács tagjainak többsége is magyar nemzetiségű RMDSZ-es tanácsos. Az azóta elhunyt dr. Podhrádszky László szenátor interpellált Boldizsár Zeyk Imre, a falu református lelkésze ellen annak lakásában, illetve református templomban a marosvásárhelyi véres események évfordulóján, 1992-ben, Blaga ezredes vezetésével végrehajtott házkutatás és zaklatás ellen, és védelmükben szót emelt a nemzetközi fórumokon is. Annak ellenére, hogy 1990. március 15-től kezdődően szinte mindegyik ünnepen a fejük felett helikopterek köröznek, éppen az RMDSZ, az egyházközség és a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület együttműködésével megünnepelik a nemzeti ünnepeket, megfelelő helyet és alkalmat teremtenek a Kárpát-medencei magyar kórusok Szent László-napi találkozóira és zarándoklatára, a Szent László nevét viselő települések találkozóira, idén pedig a falunapokra. 1992-ben, Szent László király halálának 800. évfordulója alkalmából a királynak mellszobrot, az egész magyarságnak pedig újabb emlék- és kegyeleti helyet teremtettek. A millecentenárium alkalmából pedig 1996-ban az Illyés Közalapítvány támogatásával Kalotaszegi Tájházat és Múzeumot avattak, amely felvállalta egész Kalotaszeg néprajzi, népköltési, hely- és művelődéstörténeti anyagának folyamatos gyűjtését, feldolgozását és népszerűsítését. /Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ helyi elnöke: Erdély színes bokrétájában. Tordaszentlászló a IV. falunap után. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Jogerős, végleges döntéssel utasította el a brassói táblabíróság a vargyasi helyi tanács autonómia-népszavazási határozatát. A szeptember 15-ei tárgyaláson Kincses Előd ügyvéd képviselte a vargyasiakat. Ilkei Ferenc, Vargyas polgármestere kifejtette, folytatják a harcot. Romániában nincs fellebbezési lehetőségük, így valószínű, a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Kincses Előd hajlandó vállalni az ügy továbbvitelét, mint elmondta, a ditróiak hasonló ügyében már fogalmazza a Strasbourgba eljuttatandó beadványt. Ilkei Ferenc keserűen jegyezte meg: ,,azt sajnálom, hogy a többiek nem mertek csatlakozni az ügyhöz, más hangsúlyt kapott volna a helyi népszavazások kérdése, ha nem két, de harminc-negyven tanács állt volna ki mellette”. /Farkas Réka: Strasbourghoz fordulnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Huszonöt éve hunyt el Márton Áron püspök, életművére emlékezett a lap. Ő még hosszú távú stratégiákban gondolkodott a felemelés és javítás horizontján. A legkeményebb időkben, az ötvenes és hatvanas években is valamiféle biztonság hatotta át (a börtönben sínylődő, illetve háziőrizetbe kényszerített) Márton Áron egyházkormányzását. A kormányzására bízott egyházmegyék életét rendíthetetlenül a megtartás jegyében irányította, római egyházpolitikai kapcsolataiban a „régebbi évjáratot” képviselte. Megőrizte a Róma iránti engedelmességet, a II. vatikáni zsinat (1962–1965) utáni sajátos „keleti politikával” nem tudott maradéktalanul azonosulni. „A Szentszékről mindig a legmélyebb fiúi tisztelettel nyilatkozott, sohasem bírálta mások előtt – írja róla Jakubinyi György, Márton Áron harmadik püspök-utóda. – De élt a szentpáli evangéliumi szabadsággal: az illetékeseknek mindig megmondta, ha szerinte tévesen mérik fel helyzetünket. Egy esetnek tanúja voltam, amikor egy Gyulafehérvárra látogatónak fordítottam. Ezzel magyarázom azt is, hogy élete végén Márton Áron hatszor lemondott, de a Szentszék – a segédpüspök kérésére – nem fogadta el lemondását. Dr. Jakab Antal segédpüspök érvelése az volt, hogy a jelen helyzetben még mindig szükség van a kommunista állammal szemben Márton Áron nevére és tekintélyére. Amikor 1980. február 5-én utolsó lemondását szerkesztette, fordítónak engem hívott át – folytatja vallomását Jakubinyi érsek. – Kijelentette: azért mond le, mert betegsége miatt már nem látja át az ügyeket; nevében más ne intézkedjék, hanem mentsék fel a püspökség alól és az utód majd intézkedjék a saját nevében. Ezúttal elfogadták lemondását. Ekkor mutatkozott meg előttem teljes emberi és életszentsége nagyságában – a betegágyban fekvő – Márton Áron: súlyos lelki szenvedést okozott neki a személyes meggyőződése és az Ostpolitik által rá kényszerített magatartás ellentéte, de »sorkatonaként« engedelmeskedett a mindenkori »hadiparancsnak«. Márton Áron mindvégig hű maradt papszentelési, püspökszentelési ígéretéhez, engedelmeskedett Szent Péter mindenkori utódának.” /Jakabffy Tamás: Márton Áron huszonöt éve „otthon”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./ 1980-ban az utolsó pillanatban mondták vissza a temetésre megrendelt autóbuszokat, hogy Székelyföld, a szülőföld küldöttsége ne vehessen végső búcsút püspökétől. Erdély nagy püspöke egész életútjával, helytállásával, hitéhez, elveihez való hűségével érdemelte ki az emberek tiszteletét, szeretetét. Az emberekét, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Márton Áron 1932-től Kolozsváron egyetemi lelkészként dolgozott, és nemsokára útjára indította az Erdélyi Iskola című nevelésügyi folyóiratot. 1938. augusztus 14-én lett a gyulafehérvári egyházmegye apostoli kormányzója, XI. Piusz pápa 1938. december 24-én Gyulafehérvár püspökének nevezte ki. Rövid idő után egyházmegyéje kettészakadt, a püspök Gyulafehérváron maradt. A II. világháború idején bátran kiállt a zsidóüldözések ellen. 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban, papszentelés alkalmával mondott beszédében felemelte szavát a deportálások ellen, másnap írásban is megtette tiltakozó nyilatkozatát. A háború után a vallásellenes intézkedéseket, a zárdák, kolostorok, egyházi iskolák államosítását Márton Áron nem hagyta szó nélkül, tiltakozó leveleire azonban sohasem kapott választ. Hívei testükkel óvták, élő láncot alkotva körülötte bérmaútjain. 1949-es felcsíki bérmaútjáról és a somlyói búcsún való részvételéről ma is legendákat mesélnek. Nemsokára azonban letartóztatták, és hat év börtön, majd tizenegy év házi őrizet következett. A felajánlott kompromisszumokat nem fogadta el. /Takács Éva: 25 éve halt meg Márton Áron. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./ Van-e ma olyan meghatározó, nagy alakja az erdélyi magyarságnak, akire egyszer majd úgy lehet emlékezni, mint Márton Áronra? – tette fel a kérdést Gazda Árpád. Márton Áron megítéléséhez nem kellettek a távlatok. Ő már életében szimbólummá vált. Szólt a fasizmus és a kommunizmus ellen, a nemzeti elnyomás ellen. A püspök áldozatok árán emelkedett ki a korából. /Gazda Árpád: Márton Áronok híján. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Két csíkszentgyörgyi rendőr ellen indított kivizsgálást a Hargita Megyei Ügyészség. A helybéli János Elemért ugyanis bántalmazták a rendőrőrsön azért, mert nem beszélt románul, és fordítót kért. „A rendőr megpofozott, és megkérdezte, most tudok-e románul. Hol születtél, Magyarországon vagy itt, kérdezte. Mondtam, én Csíkszentgyörgyön születtem, s nem volt, ahol megtanuljak románul. Erre újra megpofozott, és a székre lökött” – idézte fel az áldozat a közelmúltbeli rendőrségi kihallgatást. Az őrsön két rendőr várta, az egyik, Vlad Urzica többször is megütötte, a másik pedig az áldozat lefogásában segédkezett. „A pofonok után kifutottam az ajtón, a két rendőr utánam jött. Az egyik akkorát ütött a hátamra, hogy összeestem, majd visszahúztak, s közben ütötték a vesémet. Az ajtóban segítségért kiabáltam, aztán az előtérben hátracsavarták a kezemet, kivették a zsebemből az igazolványomat, s közben befogták a számat, hogy ne tudjak kiabálni. Mikor mondtam Vladnak, hogy feljelentem, újra pofon vágott, és kilökött az útra. Összesen huszonegy ütést kaptam” – meséli a szívbeteg férfi. Az esetről nem szívesen nyilatkoznak a helybéliek, mint megjegyzik, Csíkszentgyörgyön jól ismerik Vlad Urzica rendőrt és viselt dolgait. A törvényszéki látlelet szerint János Elemér a bántalmazás nyomán héttől kilenc napig terjedő időszak alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett. Radu Moldovan megyei rendőrparancsnok szerint két személy is tanúskodik amellett, hogy a rendőrök nem bántalmazták János Elemért. /D. Balázs Ildikó: Rendőri túlkapás Csíkszentgyörgyön? = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Szilágysomlyón tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Báthory-napokat. Ifjúsági Báthory-napokkal indult a rendezvény. Szabó Zsolt András és Szabó Tamás Évszakok című fotókiállításának megnyitója után a Szilágysomlyói Magyar Diáktanács szervezésében a szilágysági néptáncbemutató és –találkozó következett, ahol a szilágycsehi Berekenye, a zilahi Terbete és a krasznai Bokréta tánccsoportok mutatták be műsorukat. Szeptember 24-én zajlott a tizenkettedik orvostovábbképző, melyet a Báthory István Alapítvány a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET) szervezett. Dr. Széman Péter a MET Kárpát-medencei alelnökének megnyitóbeszéde után dr. Mikola István (Budapest), a MET elnöke tartott előadást. Az előadások és a vita után a vendégek megtekintették dr. Mártonfi István, „mindenki orvosának” emlékszobáját. Megnyílt Kristófi János nagyváradi festőművész kiállítása a szilágysomlyói Magyar Házban. Bemutatták Mitruly Miklós Megsúgta a kisujjam című, krasznai szólásokat, közmondásokat, tréfás beszédeket tartalmazó kötetét. Ezt követően a Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadására került sor. Idén öt oklevelet ítélt oda az alapítvány kuratóriuma: Méhes Gyula (orvos; 1897–1970), Mentes Ferenc (címzetes apát-kanonok; 1918– 2005.), Sántha Pál (nyugalmazott lelkipásztor), Balogh Sándor (nyugalmazott tanár), Kristófi János (festőművész). /Széman Emese Rózsa: Szilágysomlyó. A család állt a XIII. Báthory Napok központjában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Homoródalmáson bemutatták az Almási bútorfestők nyomában című könyvet. Bencze Margit elmondta, hogy a kiadvány szövege a témáról írt néprajzi szakdolgozatának kivonata. Kardalus János néprajzos, a téma kutatója értékelte a könyvet, majd Oláh Sándor társadalomkutató az almási dokumentumértékű feljegyzések egy helyre gyűjtését szorgalmazta. A bútorfestés helyi oktatása és a frissen megjelent kiadvány ahhoz is hozzájárul, hogy az eddig el nem adott régi bútordarabok a faluban maradjanak. /P. Buzogány Árpád: Élő örökség Almáson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 29./

Szeptember 30-án megjelenik országos napilapként az Új Magyar Szó első száma. Az új lapban a közéleti tömb tartalmazza a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális információkat, tudósításokat, kommentárokat, a második tömb egyszerre több réteget szólít meg, de alapvetően a családot, a háziasszonyokat, a falvak lakóit, a különböző korosztályokat: lesz olvasói fórumoldal, gyerekoldal, ifjúsági oldal, nyugdíjasoldal, lesznek egészségről, természetről, lakásberendezésről szóló oldalak, és nem utolsósorban a szórakozást garantáló rész. Mindez 16 oldalon hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön, s 32 oldalon pénteken. A régi előfizetők megkapják a lapot, sőt, mindazok, akik előfizetnek a jövő évre, az idén szintén ingyen kapják. A lap ára 0,95 lej. Vezérigazgató: Stanik István, főszerkesztő: Ágoston Hugó, vezető szerkesztők: Bércesi Tünde, Salamon Márton László. Az ingyenes, 32 oldalas mutatványszám 40 ezer példányban jelenik meg. /Holnap megjelenik az Új Magyar Szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Az Új Magyar Szó tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, aki ugyanakkor nem tagja az igazgatótanácsnak. A lap kizárólag magántőkéből építkezik, a beruházás értéke mintegy 200 000 euró. /Megjelenik az Új Magyar Szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem ért egyet teljes mértékben a kisebbségi törvénytervezet tartalmával, ezért a parlamenti vita során törölni szeretné a tervezetből a „túlzásokat”. Erről Mircea Geoana pártelnök nyilatkozott azt követően, hogy találkozott az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi kérdésekkel megbízott főbiztosával, Rolf Ekeusszal. Geoana és Ekeus egyetértett abban, hogy a tervezetnek védelmeznie kell a kisebbségek jogait a nemzetközi kisebbségi jogvédelmi dokumentumoknak megfelelően. Cristian Diaconescu, az SZDP szóvivője szerint Rolf Ekeus világosabb megfogalmazást kért a megszövegezés, illetve az alkalmazási normák esetében, továbbá szerinte a tervezet hátrányos helyzetbe hozza a kis létszámú nemzeti közösségeket. Az EBESZ főbiztosa az RMDSZ képviselőivel is találkozott. A megbeszélésen Markó Attila kisebbségi államtitkár az EBESZ tanácsosainak kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a jogszabály egy kerettörvény, amely kiegészíti és megerősíti az érvényben lévő, kisebbségekre vonatkozó jogokat. Ugyanakkor jelezte, hogy a szenátusi vitán elhangzott felszólalásokban olykor még mindig érezhető volt a magyarellenes magatartás. Ezért is fontos jogszabály mielőbbi elfogadása – tette hozzá Markó Attila. /SZDP-s ellenállás a kisebbségi törvénytervezettel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Szeptember 29-én sokan zarándokoltak Gyulafehérvárra, a hívők busszal, vonattal, gépkocsival érkeztek az ünnepre. Ezen a napon van Szent Mihály arkangyalnak, a római katolikus főegyházmegye védőszentjének ünnepe, továbbá Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, és a római katolikus teológiai szeminárium évnyitója. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása mutatta be, mellette helyet foglaltak a romániai katolikus püspöki kar tagjai, élükön dr. Jakubinyi György érsekkel, illetve a testvéregyházak képviselői. A hívők között volt Orbán Viktor FIDESZ-elnök, az RMDSZ vezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. A bíboros példaként állította a hívők elé Márton Áron püspököt, az egykori 6202. számú rabot. A főpap elmondta: keresztény hitünk, világnézetünk értékei ma is támogatásra szorulnak. Erdő Péter emlékezett: maga is találkozhatott Márton Áron püspökkel. Bátorítása, derűs személyiségének kisugárzó ereje felejthetetlen emlék, erőforrás maradt papi hivatása számára. A püspökök elé járult az egykori Csík vármegyei Közbirtokosságok Szövetségének küldöttsége, amely a gyulafehérvári székesegyház javítására 2006 és 2007 folyamán a szövetség által birtokolt erdők kitermelése után hektáronként évente 1 eurós támogatást ajánlott fel. A kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén szintén Márton Áron püspökre emlékeztek. Oláh Dénes plébános a mesék hétfejű sárkányára utalt, jelezve: ez a szörnyeteg kilépett a meséskönyvek világából, és jelen van hétköznapjainkban. „…ennek a sárkánynak, ma nem hét, hanem legalább ezer feje van, és ott van mindenhol. Fölfalta a királykisasszonyokat, a keresztény értékrendet, a megtartó hagyományokat, a szolgálat és hűség értékét. Most pedig éhes dühében, bombákat, mérges gázt, gyárak szennyét, alkoholt, kábítószert, fajgyűlöletet, önzést, bizalmatlanságot, kétségbeesést, téves értékrendet, a fogyasztói társadalom én-vesztését okádja a világra” – fejtette ki. Márton Áron feladatvállalása példaértékű, emelte ki Oláh Dénes, aki szerint „…kiszolgáltatott és vélt legjobbjaitól magára hagyott népünk, még megmenthető, a mi önzetlen szeretetből fakadó, alázatos szolgálatunk által. Lehet, ha meg kell küzdeni, idegölő és embert próbáló csatát kell vívni minden barázdáért, minden munkahelyért, minden iskolapadért, katedráért, parlamenti helyért, kórházi ágyért, de ez a nép megérdemli.” Még az idén Kolozsváron felállítják Márton Áron három méteres egész alakos szobrát. Bocskay Vince szovátai szobrászművész elkészítette a szobrot, amelyet nemsokára a magyarországi Karcagra szállítanak, hogy bronzba öntsék. Előzőleg Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javasolta a szobor felállítását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szent Mihály-napi ünnepségek Gyulafehérváron és Kolozsváron. Márton Áron püspökre, „Isten becsületes szolgájára” emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Kolozs megye vidéki településeinek demográfiai helyzetéről tanulmány készült, az 1980–2003 közötti hivatalos statisztikai adatok felhasználásával. Ebből kitűnik, hogy a vidéki lakosság lélekszáma az összlakosságéval ellentétes módon alakult: 1990-ig folyamatosan csökkent, utána pedig a csökkenés lelassult, sőt kisebb növekedésbe ment át. 2002-ben a megye népességének 32,7%-a élt vidéken. A korfa az utóbbi évtizedben nagymértékben eltorzult: megnőtt az idősek száma, továbbra is alacsony a 35–49 évesek aránya, viszont megnőtt a 25–34 éveseké. Utóbbinak az a magyarázata, hogy a felnőtté váló fiatalok már nem költöznek el olyan hamar faluról. A hivatalos adatok szerint Kolozs megyének 2003. július elsején a 75 községben (azaz a 420 faluban) 230 631 vidéki lakosa volt. Nagy eltérések mutatkoztak a helyi aktív lakosság részaránya tekintetében. A két ellenpólus: Gyaluban 64,49%-ot, míg Szarvaskenden 40,46%-ot tett ki ez a fontos mutató. A kiskorúak és a 60 év felettiek aránya a 15–59 évesekéhez képest: a legkedvezőbb Gyaluban: 55%. Azonban 18 községben ez a mutató meghaladta a 100%-ot, ami azt jelenti, hogy minden munkaképes személynek, saját magán kívül, még legalább egy személyt kell a keresetéből eltartania. A legrosszabb helyzetet Csürülyén (146%) és Szarvaskenden (147%) mérték. Kolozs megye átlagos függőségi értéke 80%. Ami a magyar többségű községeket illeti, a függőségi mutató nagyjából megfelel a megyei átlagnak. Néhány példa: Körösfő 71%, Tordaszentlászló 78%, Bálványosváralja 79%, Szék 79%, Búza 84%, Kalotaszentkirály 93%, Magyarszovát 124% (!). Kolozs megye magyarlakta falvaiban a gyermeklétszám 1,5–4%-kal alacsonyabb, az idősek aránya pedig 1–15%-kal magasabb az átlagnál. A tanulmány azt a jelenleg felerősödő folyamatot sem mutathatta ki, hogy egyre több kolozsvári költözik ki a környező falvakba, és onnan ingázik megyeszékhelyi munkahelyére. A nagyvárosi lakásárak, lakásfenntartási költségek, általában a drága életvitelel és az urbanizációval járó más ártalmaktól (zsúfoltság, szennyezett környezet, ingatag közbiztonság stb.) való menekülés miatt. Magyar szempontból igazán kritikus helyzet a demográfia és a fenntartható gazdaság vonatkozásában csupán egyetlen községben, Magyarszováton létezik. Azonban az általánosan alacsony gyermeklétszám miatta Kolozs megyei magyarság nincs irigylésre méltó helyzetben. /Ördög I. Béla: Vidéki eltartottságunkról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Megkezdődött a tanév a Sapientia–EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja elmondta, a szerződés szerint október 30-ig kell elkészülnie az útnak. Az ünnepség rangját viszont emelte a Bolyai-szobor felavatása, amelyet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Karától kaptak ajándékba. Alkotója dr. Berek János mérnök professzor, az egyetem dékánja. A tandíjmentes helyek beteltek, a kommunikációs szak kivételével a többin viszont még vannak tandíjköteles helyek. Az egyetem tervében n három épület szerepelt: az A mint az informatika és a számítástechnika szakok székhelye, a B épület adna otthont a mechatronikának valamint a humán szakok laboratóriumainak, a C épületben működne a kertészmérnöki. Anyagi fedezet azonban csak a főépületre volt, abban kellett felszerelni a B épület összes laboratóriumát, hogy a műszaki oktatásban a gyakorlati képzést is biztosítani tudják. A legszükségesebb lenne a C épület felépítése, ahol a kertészmérnökök képzését biztosítanák. A visszajelzések szerint a pedagógia szakot végzett hallgatók az első helyeken szerepeltek a három megyében meghirdetett pedagógusi állásokra szervezett versenyvizsgán. A végzett informatikusok legjobbjait a Siemens cég marosvásárhelyi szoftverkészítő leányvállalata alkalmazta. Mivel elégedettek a teljesítményükkel, úgy döntöttek, hogy itt hoznak létre egy kutatóközpontot. Az egyetem kuratóriuma elvileg beleegyezett, hogy ez a központ a campus területén épüljön fel. /Bodolai Gyöngyi: Nő a hallgatók száma a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

Szeptember 29-én volt Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban Visky András A szökés című darabjának ősbemutatója, Patkó Éva rendezésében. Visky Andrásnak ez az első bemutatója Marosvásárhelyen. Elmondta, a darab 1998-ban mint rádiójáték hangzott el. 1848-as tematikával kapcsolatos pályázatra íródott. Sikerét látva döntötte el, hogy színpadra alkalmas darabot farag belőle. A díszlet végleges változata még nem készült el. /Nagy Botond: Ősbemutató Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

Nem a szerb állam képviselői állnak a vajdasági magyarellenes incidensek mögött, ugyanakkor a szerb rendőrség és az ügyészség elfogadhatatlan módon áll az atrocitásokhoz, a szerb média pedig agyonhallgatja azokat – mondta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyik vezetője Budapesten, a parlament külügyi bizottságának szeptember 29-i ülésén. A legutóbbi vajdasági magyarellenes incidensek kapcsán összehívott ülésen Dévavári Zoltán, a VMSZ elnökségi tagja és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke egyaránt úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak és az európai szervezeteknek egyaránt hatékonyabb lépéseket kellene tenniük a kérdésben Szerbia-Montenegróval szemben. Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár hangsúlyozta: a magyar diplomácia minden lehetséges kétoldalú és nemzetközi fórumon jelzi, hogy konkrét és gyors lépések megtételét várja a szerbiai hatóságoktól. /Az OGY külügyi bizottsága előtt a vajdasági atrocitások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

Aradon szeptember 29-én megkezdődtek az Alma Mater Napok. A belvárosi református templomban volt a megnyitó ünnepi istentisztelet. A közel egy éve elhunyt Kovách Gézára emlékeztek, aki december 22-én lenne 80 éves. Dr. Kovách Gézáról tanítványa, majd később kollégája, Ujj János “A” Gazsi címmel írt könyvet. Az esten Ujj János dedikálta könyvét. /(Kiss): Megkezdődtek az Alma Mater Napok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

110 éve jelent meg a Palmer Kálmán által szerkesztett „Nagybánya és környéke”, a vidék első útikalauza. Az 1990-es évek kedvelt-keresett sorozata, az „EMKE Füzetek”„ részben pótolta a hiányt, ezek a kiadványok azonban nagyrészt elkeltek. A Teleki Társaság által kiadásra előkészített új bányavidéki kalauz az EMKE Füzetek javított anyagára támaszkodik, de újabb adatokkal, sőt egy teljesen új fejezettel egészíti ki az azokban foglalt ismereteket. Valószínűleg októberben napvilágot lát. /(déel): Az új bányavidéki kalauzról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 30./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége szerint az intézmény két tanára, Hantz Péter és Kovács István Lehel magánvéleményének adott hangot Strasbourgban, amikor az állami támogatású magyar egyetem újraindítását szorgalmazta. A magyar kisebbség hátrányos megkülönböztetése most is jelen van a közoktatásban, túlnyomó részt a politikusok magyarellenes magatartása miatt – nyilatkozta a két tanár majd kijelentette: újra kell indítani a magyar tannyelvű állami egyetemet, a román kormánynak pedig támogatnia kell az erdélyi magyar magánegyetemeket. Az egyetem közlemény viszont leszögezte: az intézményben 12 000 magyar diák tanul anyanyelvén, több mint 50 szakon. 305-ön mesterképzésen vesznek részt, a magyar tanárok száma 230, közülük 28-an doktori témavezetők. /Tiltakozik a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Könnyebben és olcsóbban utazhatnak október elsejétől a románok a schengeni térség országaiba, de Lakatos Péter, RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a rendelkezés számos jogszerűtlen elemet is tartalmaz. Október elsejétől az Európai Unióba utazó románoknak kilépéskor a határon távollétük minden napjára csak 30 eurót kell felmutatniuk az eddigi 50 helyett. A magánügyben vagy turisztikai célból kiutazóktól a célországból küldött hivatalos meghívót is kérhetik a határon. Nem kell felmutatniuk ugyanakkor az említett összeget a szülők útlevelében szereplő, 14 évesnél fiatalabbaknak, a hivatalos külföldi munkavégzésre utazóknak, továbbá azoknak a román állampolgároknak, akik rendelkeznek valamely, európai uniós tagállam területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel, illetőleg a határ menti települések lakosai, akik „rövid utazást” tesznek a szomszédos országokba. Lakatos Péter nehezményezte, hogy a jogszabály és a hozzá tartozó utasítások egybemossák a schengeni tagállamokat az összes többi uniós állammal, így Magyarországgal is. A képviselő törvénytelennek tartja a rendelkezésnek azt az előírását, miszerint a schengeni övezeten kívüli országokba is csak hivatalos meghívóval utazhatnak a román állampolgárok. /Könnyebben és olcsóbban utazhatnak külföldre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Mircea Raceanu román diplomata, akit annak idején Ceausescu halálra ítéltetett, s akit mint ellenállót 2002-ben kitüntettek, Bukarestbe érkezett, hogy emlékiratait tartalmazó kötetét bemutassa. A szerző szerint sok mai politikus is szekus ügynök volt, többek közt Mircea Pascu, Teodor Melescanu volt külügyminiszter, Traian Chebeleu volt elnöki szóvivő, Misu Negritoiu, Bogdan Baltazar stb. (Cotidianul) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

Nagyváradon a jövő évben megkezdheti munkáját Transzborder Egészségügyi Fejlesztési Konzorcium (TESZ) által létrehozott szaruhártyabank és -átültető központ. Erről állapodtak meg a Debreceni Egyetemen a két ország képviselői. A 15 éve megalakított Segítő Jobb Alapítvány kezdeményezésére létrehozott konzorciumban a román orvosi akadémia, a Debreceni Egyetem Orvosegyetemi Centruma, valamint öt partiumi megye képviselői döntöttek az együttműködés újabb formájáról. A konzorcium társelnöke, Kalmár László, elmondta, a Segítő Jobb Alapítvány – melynek szintén elnöke – 15 év alatt hetvenezer határon túli beteg ellátásában vett részt, működése Románián kívül Ukrajna, illetve Szerbia magyar lakta területeire terjed ki. Eddig a gyakorlat úgy történt, hogy az ottani szakrendelésen megjelent betegekkel kapcsolatban küldtek javaslatot magyarországi egészségügyi intézményekbe, ahonnan visszajelezték a fogadókészséget. A cél azonban az – folytatta a társelnök –, hogy ne Magyarországra importálják a határon túli betegeket, hanem ott, helyben láthassák el őket. Ezért szeretnének a jövőben a nagyváradihoz hasonló gyógyító központokat létrehozni. A jövő évben kialakítandó szaruhártyabank és -átültető központtal kapcsolatban Kalmár László elmondta, magyar orvosok képezik majd ki ottani kollégáikat. Az eddigi tevékenységüknek köszönhetően elérték azt is, hogy a romániai társadalombiztosítás finanszírozza az intézményben folyó tevékenységet. Megemlítette, hogy a romániai munkavállalók Magyarországon mintegy húszmilliárd forintot fizetnek be a társadalombiztosítás kasszájába, s eközben mindössze félmilliárd az, amit az ellátásukra kell fordítani. Azt szeretnék – hangsúlyozta Kalmár –, hogy a különbséget a határon túli betegellátás további kiszélesítése finanszírozásához megkaphassák. /Konzorcium a határon túli betegekért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

Tornyán a templombúcsú alkalmából adták át rendeltetésének a helybeli temető kápolnáját, amelyet kívül-belül felújítottak és ravatalozó kápolnaként fogják használni /Tornyán felújították a kápolnát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

„Legfontosabb munkámnak tekintem, sokat olvastam hozzá, reális élményeim kapcsolódnak a könyvemben feldolgozott témához” – vallja Méhes György író Kolozsvári milliomosok című kötetének újbóli megjelenése alkalmából, aki hosszú évtizedekig Kolozsváron élt, áttelepült Budapestre. A regény Renner Frigyes bőrcserző élettörténetét dolgozza fel. A könyv kolozsvári bemutatóján részt vett számos magyarországi sajtóorgánum képviselője, valamint Vándor Ágnes a kötet megjelentetőjének, az anyaországi Ulpius-ház Könykiadónak képviseletében. A bemutatón Orbán János Dénes, Szőcs Géza és Kányádi Sándor elutasították az Élet és Irodalom minősítését. Azt követően, hogy Méhes György 2002-ben megkapta a Kossuth-díjat, a hetilap az írót középszerű szerzőnek nevezte, valamint kommunista propagandával vádolta. A felszólalók leszögezték: nem értenek egyet a fenti vádakkal. /Köllő Katalin: Méhes György kolozsvári milliomosai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Miniszterelnökké történő kinevezése óta először hívta össze Gyurcsány Ferenc a kormány Nemzetbiztonsági Kabinetjét. Kövér László, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke szerint a „kémügyről” tárgyaltak a testület ülésén. Kövér László szerint Juhász Ferenc honvédelmi miniszter – aki egyben a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetője – az üggyel kapcsolatban tájékoztatja majd a parlamenti bizottságot is. Juhász szerint azt kell áttekinteni, hogy a „kémtörténet” miként szivároghatott ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól. A fideszes politikus viszont úgy fogalmazott: „ismervén a kormány eddigi politikáját, attól tartok, nem az ügy érdeméről akarnak velünk beszélni, hanem valamiféle kommunikációs elterelő hadművelet részeként lett ilyen sürgős a kormány számára az ülés”. Kövér szerint ugyanis nemcsak azzal kell foglalkozni, hogy ez az ügy miként szivároghatott ki, hanem azzal is, hogy valójában mi is történt. Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: az állampolgároknak joguk van tudni, biztonságban tudnak-e dolgozni Magyarországon a miniszterek, illetve meg tudják-e védeni őket a nemzetbiztonsági szolgálatok egy esetleges kémkedés veszélyétől. Közleményt adott ki az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT–’56) is, amely rámutat: bár a rendőrség a DEPORT–’56 feljelentése után titkosszolgálati tájékoztatás alapján megtagadta a nyomozást, mondván, nincs semmi a kémügy hátterében, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök olyan szigorúan titkos jelentést kapott a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjétől, amelybe még az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjai sem tekinthetnek bele. „A DEPORT–’56 szerint ha volt kiszivárogtatás, akkor van kémügy, mert a semmit nem lehet kiszivárogtatni” – zárul a bizottság nyilatkozata. /Gyurcsány Ferenc kormányfő összehívta a Nemzetbiztonsági Kabinetet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

A Kárpát-medencében, Közép-Kelet-Európában a szerves gondolkodásnak, egy olyan szellemiségnek kell uralkodnia, amely nem nacionális és nem pénzcentrikus. Ezért alakult meg a Kós Károly Egyesülés Magyarországon, és ezért hozták létre most ennek erdélyi szervezetét – fogalmazta meg október 1-jén Sepsiillyefalván Makovecz Imre neves magyar építész. A Kós Károly Egyesülés évi összejövetelét nem véletlenül szervezték Székelyföldön. Kolumbán Gábor felkérésre jöttek Erdélybe neves magyarországi építészek, segíteni az itteni szakembereknek megteremteni a hasonló értékekben, szellemiségben dolgozók, hívők műhelyét. ,,Újra kell rendeznünk sorainkat, meghatározni a várakat, amelyeket meg kell építeni, nem ideiglenesen, hanem legalább ezer évre” – hangsúlyozta Kató Béla tiszteletes, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. Kidolgozták a Kós Károly Egyesülés romániai tagozatának munkaprogramját, döntöttek ennek bejegyzéséről is. A Kós Károly Egyesülés negyedévente megjelenteti az Országépítő című folyóiratot, eredményesen működik Vándoriskolájuk, amely frissen végzett építésznek nyújt hároméves szakmai továbbképzést. Következő állomásként a Kós Károly Egyesülés felvidéki tagozatát tervezik létrehozni. /(-kas): A jövőteremtés felelőssége (Makovecz Imre Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

,,Templom, ahol mód lesz elindulni az útra” – így nevezte Makovecz Imre magyarországi építész az általa tervezett, október 2-án Sepsiszentgyörgyön felavatott szemerjai ravatalozóházat. Sepsiszentgyörgyön, ahol reprezentatív épületnek tekinthető a Kós Károly által életre hívott Székely Nemzeti Múzeum, kell lennie egy épületnek, amelyet a Kós egyik legjelesebb utódjának tekintett Makovecz tervezett – ezzel a gondolattal kereste meg a neves építészt a szemerjai egyházkerület ma nyugalmazott lelkésze, Incze Sándor, és hét évnek kellett eltelnie, sokak áldozatos munkájára volt szükség, hogy álljon ,,a vigasztalás háza. /Farkas Réka: Felavatták a vigasztalás házát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

Bensőséges rendezvénysorozattal ünnepelte a hétvégén fennállásának huszonötödik évfordulóját a sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus vegyes kar. A története során közel 160 kórusművet megszólaltató, az 1989 előtti korszakban is több országos elismerésben részesült vegyes kar köszöntésére öt vendégkórus társaságában rendeztek ünnepi műsort Sepsiszentgyörgyön. Az ország egyik legjobb nem hivatásos kórusának tartott együttest 1980. október 2-án alapította László Attila karvezető, zeneszerző. A jubileum alkalmából emlékfüzetet adtak ki. /Csinta Samu: Telt ház tisztelgett a volt dalosok emléke előtt, és tapsolt a maiaknak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a „Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program részeként idén is meghirdette az 1848–49-es magyar szabadságharc hősei tiszteletére rendezett „Arad a magyar Golgota” elnevezésű régiós versmondó versenyt, amely október 2-án zajlott le a Jelen Házban. A verseny sikeréhez hozzájárultak a társszervezők, az aradi Kölcsey Egyesület és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület is. /(Kiss): Arad a magyar Golgota – régiós versmondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./