Traian Basescu államfő augusztus 16-i i nyilatkozatában elismerte, hogy a Szekuritáté ma is gyakorolja hatalmát. Az elnök figyelmeztetett: a politikai leszámolásba torkolló átvilágítással azt kockáztatjuk, hogy nem tudjuk meg a legfontosabbat, vagyis hogy mekkora gazdasági és politikai hatalma volt és van ma is az egykori kommunista politikai rendőrségnek. Tizenhat év után ő az első államfő, aki a gondosan őrzött akták nyilvánosságra hozásáról dönteni mert. Nem fogadható el, hogy Basescu használná fel ellenfeleinek lejáratása érdekében az átvilágítást. Cristian Parvulescu politikai elemző szerint az egész átvilágítást saját maguk biztonsága érdekében a Szekuritáté volt tisztjei irányítják. A romániai civil szféra hangadói is kezdik felismerni, hogy az átvilágításnak nem szabad az együttműködők leleplezésénél megállnia. Szintén Basescu hívta fel a figyelmet arra, hogy nem szabad elveszni a részletekben. Mona Musca földbe döngölése azonban bizonyította, hogy ez valós veszélyt jelent. A szekuval együttműködők és besúgók vétke nem olyan nyilvánvaló, mint ahogyan azt sokan gondolják. Minden aláírás külön sorsot, különböző előzményeket és indítékokat rejt. Csakis ezek alapos vizsgálata alapján ítélhető el valaki a behálózási nyilatkozat aláírásáért. Ennél sokkal fontosabb, hogy kiderüljön, kik voltak azok a szekuritátés tisztek, akik a rendszerváltás után gazdasági és politikai hatalomra tettek szert. Félév, egy év múlva kiderül, mennyire volt őszinte Basescu, amikor megígérte, hogy most végre a múlt feltárásának végére járhatunk. /Borbély Tamás: A Szekuritáté hatalma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

A gyulafehérvári római katolikus érsekség vezetői szerint a hittudományi főiskola beolvadása a Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE) olyan lehetőségekkel kecsegteti az egyházi intézményt, amelyeket érdemes lenne kihasználni. A katolikus álláspont szerint erre a főiskola működtetésének anyagi nehézségei miatt van szükség. A protestánsok ezt a lépést óriási taktikai baklövésnek tekintik, mert jó ideig ismét visszavetheti az erdélyi magyar önálló felsőoktatási intézményrendszerért folytatott harcot. A katolikusok álláspontja az integrációt, a reformátusoké pedig a különmaradást-különválást szorgalmazza. A terv ellenzői az integrálást asszimilációként értelmezik, de ez csúsztatás, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Szerinte amiről ebben a vitában sem beszélnek, „az a lassan, de folyamatosan rothadó, egyensúlyát elveszített és alapjaiban kikezdett erdélyi magyar intézményrendszer.” Az ezt alkotó egyesületek, szervezetek és alapítványok „nagy része annyira elavultan működik, hogy képtelen reális társadalmi hatást kifejteni.” A szegénység a bajok fő forrása, ezt tetézi az elavult mentalitás, „amely a bezárkózottságban és az újtól való idegenkedésben nyilvánul meg.” Ezért „egyesek tudatosan, mások kevésbé tudatosan megfogalmazzák a lassú, csendes, méltóságos elpusztulás önérzetes „programját”.” Az újságíró szerint „az önállóság és az autonómia szimbolikus tartalmaihoz való görcsös ragaszkodás provincializmusba sodor.” Közeledni kell a románokhoz. Sokan követelőznek. Az újságíró szerint a Gyurcsány-kormánynak a határon túli magyar intézmények vezetőit köteleznie kellene arra, hogy a Budapesttől kapott pénzért olyan projekteket is találjanak ki, amelyek érdekesek lehetnek a románok számára is. A hittudományi főiskolát érdemes integrálni a BBTE-be, azzal a feltétellel, hogy az erdélyi római katolikus egyház vezetői intézményesített biztosítékot kapnak az önállóságra vonatkozóan. Az újságíró kifejtette, hogy az elzárkózásra építés stratégiája gyorsította fel az elmúlt tizenhat év leépülését. /Borbély Tamás: Integrálódás és önállóság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták álszentnek mondják Basescu államfőt. Ha más nem, megfigyelési dossziéja biztosan volt. Időközben két újabb közéleti személyiségről állítják, hogy együttműködtek a Szekuritátéval: az egyik Marian Oprisan, a Vrancea megyei tanács elnöke, és Radu Vasile volt parasztpárti miniszterelnök, jelenleg DP-szenátor. Radu Vasilét egykori kollegája, kormánya idején az Román Hírszerző Szolgálat vezetésével megbízott Costin Georgescu leplezte le. Elmondása szerint Vasile együttműködési nyilatkozatot írt alá a Szekuritátéval, erről pedig már 1999-ben tudtak. Cristian Parvulescu, a Pro Democratia elnöke is egyetért azzal: az átvilágító bizottság hozza nyilvánosságra valamennyi szekus tiszt nevét, hogy ítélkezzen felettük a közvélemény. Tizenhat év alatt csupán 131 név került a nyilvánosság elé a 13 ezerből, 1990 előtt ugyanis legalább ennyi tisztje volt a titkosrendőrségnek. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint Basescu államfő nagy méretű politikai leszámolást készít elő: a parlament lejáratásával „elnöki rezsimet” akar bevezetni. Az összes titkosszolgálati dosszié nyilvánosság elé tárására, az átvilágítást szabályozó törvények módosítására és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság minél függetlenebb működésére van szükség a továbbiakban, hogy kiderülhessen a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálattal való együttműködők névsora – jelentette ki sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó szerint a nemzetbiztonsági törvénycsomagnak – amely a hírszerzési szervek működését is szabályozza – azt kell biztosítania, hogy a romániai titkosszolgálatok ne rendelkezhessenek aktív ügynökökkel a pártokban és a médiában. /Borbély Tamás: Kell lennie valahol Basescu-dossziénak is? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

A Szabadság Kanadában élő olvasója szólt hozzá szülővárosa, Kolozsvár gondjaihoz. Az erdélyi magyarság országalkotó, történelmi kisebbség, ezért nemzeti szintű jogok illetnék meg. A 20 milliós román nemzetből egy kézen megszámlálhatók azok, akik a magyar törekvéseket jogosnak tartják. Egy nemzetnek Európában ahhoz, hogy megmaradjon, feltétlen szüksége van anyanyelvű egyetemre. Ha egy külön nyelvet beszélő népcsoportnak nincs értelmiségi rétege, akkor az eltűnő etnikummá züllik. Sajnos egyre többen ködösítenek. Sokan az egyetemet láthatóan összetévesztik az inasiskolával vagy szakiskolával. Borbély Tamás újságíró több cikkében hajtogatja a románokkal való „közreműködést”, a „betagolódást”. Felhozza, hogy az erdélyi magyarság és annak vezetősége egy „délibábot üldöz” az önálló magyar egyetem képében. Ez a délibáb ott van Kolozsváron. Magyarok építették, a románok elvették. Az erdélyi magyaroknak ki kellene állniuk az egyetem mellett, bár Borbély Tamás maradinak, provinciálisnak nevezi őket. Borbély Tamás cikkeiben ott szerepel a feltételezés, egy távlati, ködös jövő, amelyben erdélyi magyar és román nemzet testvériesen együtt él majd. Azonban az a tapasztalat, hogy a románság mindig is türelmetlenül, elnyomó módon lépett fel minden olyan megnyilvánulással szemben, ami magyar. /Macovei-Benczúr Sebastian László: Egyetemi önállóság közelnézetben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Borbély Tamás cikke (Integrálódás és önállóság, Szabadság, 2006. aug. 21.), éppen az ünnepi számvetések idején Kötő Józsefre megrázó hatással volt. Mára a magyar intézményrendszer rothad, elveszítette egyensúlyát? Csupán a lassú, csendes, elpusztulás önérzetes programját hajtja végre? Borbély szerint „az erdélyi magyarság klasszikus dilemmája”, az „integrálódás versus önálló boldogulás”. Integrálódás a cikkíró szerint egyenlő az önálló entitás feladásával, a teljes betagolódást jelenti a többségi társadalmakba, mert az önállóság csupán szimbolikus tartalom, amely a provincializmushoz vezet. A betagolódást zsákutcába vezet. Az 1923-as csúcsai paktum, a belépés a Nemzeti Újjászületés Frontjába, vagy a legfrissebb koalíciós tapasztalat a kisebbségi törvény körüli herce-hurcáról arról vallanak, hogy a betagolódás nem megoldás. Akkor voltunk versenyképesek és sikeresek,, amikor nem betagolódtunk, nem elzárkóztunk, hanem minden társadalom formáló erővel partnerként tevékenykedtünk, írta Kötő. 1989 után mindenki világosan látta: az erdélyi magyarság klasszikus dilemmájának feloldása a harmadik út kiépítése lehet, az erdélyi magyar nemzeti közösség önálló entitássá formálása a magyar és a többségi mellett, önálló politikai érdekvédelem, önkormányzati intézményrendszer, a civil társadalmi szervezetek rendszere terén. Mintegy párhuzamos társadalmat kellett építeni, hogy gátolják a hegemonista, asszimilációs tevékenységet. Tehát nem egy az elzárkózásra építés stratégiája jellemezte az elmúlt tizenhat évet! A nemzeti lét megőrzésének két feltétele van: a gazdasági és művelődési konszolidáció. Újraindulhatott volna a magyar tudományos kutatás az akadémia, az Erdélyi Múzeum újraalakítása nélkül? Vajon az általa kezelt ösztöndíjrendszer nélkül megindulhatott volna a magyar értelmiségi réteg újratermelése, amely az alapja minden kultúra fennmaradásának? Vajon nem az önkormányzó intézményrendszer igénye ösztönzött az anyanyelvű oktatási struktúrák formálásához, hogy ma már olyan oktatói potenciállal és diák létszámmal rendelkeznek, amely feljogosíthat önálló tanintézetek követelésére minden szinten? (Az 1989/1990-es tanévben 500 diák tanulhatott egyes tantárgyakat magyarul az egyetemen, a 2004/2005-ös tanévben több mint tíz ezer egyetemista 102 szakon teljes képzését anyanyelvén nyerheti el). Ha nem indítják el a „fehér folt” akciót, hogy minden magyarok is lakta településen legyenek egyesületek, alapítványok, vajon ki hozta volna létre és üzemeltetné szórvány kollégiumokat és a magyar házakat, állítana emlékjeleket, teremtene otthonokat a kultúra műhelyei számára? A gazdasági konszolidáció érdekében történt kísérletek: vállalkozások ösztönzése, autonómia szigetek megteremtése, a gazdasági elit képzésére szolgáló fórumok létrehozása, mind önszerveződő testületek munkája. Tehát nem a leépülés, hanem éppen az építés jellemezte az elmúlt tizenhat évet, szögezte le Kötő József. Azonban most tovább kell lépni. Egy kiépült társadalmi entitásnak közjogilag szavatolt keretre van szüksége, az adófizető állampolgárok pénzéből a működéshez szükséges forrásokat meg kell kapnia, az arányos részesedés elve alapján. Ez a keret a kulturális autonómia. /Kötő József: Harmadik út. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Borbély Tamás Integrálódás és önállóság című /Szabadság, aug. 21./ írására két válaszcikk is érkezett, Macovei-Benczúr Sebastian Lászlótól és Kötő Józseftől. Ezekre reagált cikkíró. Megmagyarázta, hogy Kötő József félreértette őt, ugyanis nem az önálló entitás feladását szorgalmazta. Borbély Tamás szerint az integrálódás és az autonómia összeegyeztethető. Az együttműködés a tapasztalatszerzés miatt is szükséges. Borbély elutasította a Kanadában élő Macovei–Benczúr Sebastian László felfogását: „a románság mindig is türelmetlenül, elnyomó módon lépett fel minden olyan megnyilvánulással szemben, ami magyar”. Ugyanis „nyolc év alatt, amióta Ön elköltözött Kanadába, sokat változott jó irányba a román–magyar kapcsolat.” A „magyar intézményrendszer rákfenéje, amitől véleményem szerint rothad, a szegénység.” Továbbá Borbély szerint „minél több civil szervezetünk van, annál kevesebb pénz jut ezek működtetésére.” A „szervezetek maroknyi személyt tömörítve, pénztelenül csak vegetálva rothadhatnak, napszámosaik pedig sokszor öt-hat ember munkáját végezve a méltóságos halált fogalmazhatják meg csak programként.” A fiatal nemzedék sutba dobta a transzszilvanizmus gondolatát. Emiatt fölösleges folytatni az intézményépítést. Emiatt az intézményrendszert a román társadalomba kell integrálni. /Borbély Tamás: Pontosítás az integrálódásról és az önállóságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./ Előzmény: Macovei-Benczúr Sebastian László: Egyetemi önállóság közelnézetben /Szabadság, aug. 26./ Kötő József: Harmadik út /Szabadság, aug. 29./

A kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kulturális autonómia romániai alkalmazását meghatározó jogszabállyal éppen akkora az ellenkezés a Demokrata Párt és Traian Basescu elnök részéről, mint korábban. Az államfő ellenkezésének a Göncz Kinga magyar külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon is hangot adott. Augusztus 29-én a képviselőház három szakbizottsága ismét elhalasztotta a tervezet vitáját, mivel a kevés megjelent honatya miatt a testület határozatképtelen volt. Daniel Buda, a Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke éles bírálatot fogalmazott meg a magyar külügyminiszterrel szemben, kifejtve, hogy Göncz Kinga álláspontja a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban „elfogadhatatlan”. Hozzátette: addig amíg a Magyarországon élő románok nem élvezik ugyanazokat a kisebbségi jogokat, mint a romániai magyarok, főleg ami a parlamenti képviseletet illeti, addig nem létezhet semmilyen „kényszer” a kisebbségi törvény elfogadására. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a demokrata képviselő nyilatkozatára reagálva kijelentette: nagyon szívesen elfogadná, hogy Románia is átvegye betűről betűre a magyarországi kisebbségi törvényt. Ez lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy anyanyelvű iskola igazgatójának kinevezésében a kisebbségi önkormányzat döntsön. /Borbély Tamás: Továbbra is holtponton a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Milliók figyelme összpontosult a magyarországi politikai helyzetre az elmúlt napokban. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „Budapest várhatóan még legalább egy hétig az érdeklődés középpontjában áll majd”. A nemzeti oldal retorikájának nagyobb a keletje Erdélyben, mint a szocialisták vagy a szabaddemokraták üzeneteinek. „Üde színfoltként hatott az az egy-két írás, amelyet a higgadtság jellemzett” – olvasható a cikkben. Az újságíró hiányolta az önálló erdélyi magyar gazdasági, politikai, kulturális és művelődési életet a meglevő kényelmes szokás helyett: a budapesti, illetve a bukaresti szelekhez való igazodást. „A Markó- és a Tőkés-féle politizálás is hozzájárult” ehhez, „a civil értelmiség is magatehetetlenül asszisztált a Budapest–Bukarest közötti vergődésben.” Az újságíró számára „tökmindegy, hogy Gyurcsány marad kormányon, vagy Orbán Viktor ismét megszerzi törvényes módon vagy kevésbé az alkotmányos előírások szellemében a hatalmat”, mert ez „szikrányit se befolyásolja életem”. Azt kellene megvitatni, hogy miként kerültek erkölcsi válságba a politikai osztályok, továbbá van-e ebből kiút. /Borbély Tamás: Elevenbe vágó kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) egyik bukaresti kerületi szervezete kizárta tagjai sorából Theodor Stolojan elnöki tanácsost, volt kormányfőt. Stolojantól megszabadultak a Tariceanu által vezetett liberálisok, de egyáltalán nem biztos, hogy ezzel sikerült megoldást találniuk a párt népszerűségének folyamatos erodálódására. Felértékelődött a hét végére időzített, Theodor Stolojan és Valeriu Stoica által eredetileg liberálisnak tervezett új platform létrehozása. /Borbély Tamás: Stolojan csónakja és Basescu hajója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Megoldódott az államfő és a kormányfő közötti vita, Teodor Atanasiu védelmi miniszter október 25-én bejelentette lemondását, így a tárca a demokrata Sorin Frunzaverdeé lesz, Tariceanu pedig Varujan Vosganian jelöltethette az Európai Bizottság (EB) biztosi posztjára. Előzőleg Basescu és Tariceanu találkozott és megegyeztek. Az RMDSZ pozitívan fogadta Varujan Vosganian librális szenátor európai biztosi tisztségbe való jelölését, egy kisebbségi politikus is képviselheti Románia érdekeit. /Borbély Tamás: Kiegyezett Tariceanu és Basescu. Honvédelmi tárca Vosganianért cserébe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ Sorin Frunzaverde PD-alelnök korábban már három miniszteri tisztséget is betöltött, többek között a védelmi tárca vezetését is rábízták. A Ciorbea-kabinet idején, 1997 decemberétől 1998 februárjáig a környezetvédelmi tárcát vezette, Radu Vasile kormányzása alatt pedig turisztikai miniszter lett, tisztségét 1998 áprilisától 1999 decemberéig töltötte be. 2000 márciusában Victor Babiuc demokrata párti védelmi miniszter átigazolt a liberálisokhoz, ezt követően a tárcavezetőnek távoznia kellett, helyére pedig Frunzaverdét ültették a Védelmi Minisztérium bársonyszékébe. 2000 decemberében képviselői mandátumot nyert, 2004-től pedig a Krassó-Szörény Megyei Tanács elnöke. /Sorin Frunzaverde, a sokoldalú miniszter. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Erdélyi magyar megbékélésről lehet beszélni, akkor is, ha Tőkés László és Markó Béla egyértelművé tette, hogy ezentúl sem fognak mindenben egyetérteni. A kölcsönös nyitás azonban előrelépést jelent. /Borbély Tamás: Az igazságok menti megbékélés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

A második román-magyar kormányülésen nem lehetett annál többet elérni, hogy a romániai magyarság képviselői felvessék az autonómia kérdését. Ezt Markó Béla megtette. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint a Fidesz 1998 és 2002 közötti mandátuma alatt látható volt, hogy károkat okozhat az agresszív külpolitika, főleg a határon túli magyaroknak. Ezért szerinte el kell ismerni, van ráció a jelenlegi magyar kormány magatartásában. /Borbély Tamás: Kormányülés és autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A Bolyai Kezdeményező Bizottságnak a neve is elárulja, hogy a Bolyai Egyetemért küzd, az önálló állami magyar egyetem visszaállításáért. Ezzel a BBTE román vezetősége is tisztában van. Tudják, hogy ha magyar feliratokat vagy önálló karokat biztosítanának a magyar tagozatnak, akkor hozzájárulnának a Bolyai Egyetem újraalapításához. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint sem az oktatók, sem a politikusok, sem diákok nem tudnak magabiztossággal válaszolni arra a kérdésre, hogy több haszonnal vagy kockázattal járna-e a Bolyai Egyetem visszaállítása. Az önálló magyar egyetem körüli társadalmi vita eredménytelenségéhez az RMDSZ is alaposan hozzájárult. Markó Béla ugyanis olyan új ötlettel állt elő, hogy egy nem létező egyetemet kellene megalapítani, majd kikiáltani önálló állami magyar intézménynek, ugyanakkor meg kell őrizni a BBTE mai szerkezetét. /Borbély Tamás: A táblaügyet elgáncsoló Bolyai Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

A magyar–magyar kapcsolatok alighanem új korszakába léptek – vélik Magyarország és a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői. Gyurcsány Ferenc kormánya a határon túli magyar szervezetek forráselosztási hatáskörének minimálisra csökkentését szorgalmazza, ez pedig az „erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki szervezetek számára a klientúraépítés fontos eszközének elvesztését jelentené”, írta a lap munkatársa. „Még nem becsülhető fel, hogy mennyi jót és mennyi rosszat fog eredményezni az új korszak.” A mai magyar kormány inkább gazdasági együttműködésben látja a határon túl élő magyarok támogatásának leghatékonyabb módszerét. /Borbély Tamás: Új korszak? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Az Erdővidéken, Nyárádmentén, Kalotaszegen vagy az Érmelléken szocializálódott benső énünk levetkőzése lehetetlen, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Sok fórum (rendezvények, kiadványok, szervezetek, rádiók) jött létre a rendszerváltás után, de az erdélyi magyarság vajmi keveset változott mentalitásban annak érdekében, hogy a demokrácia teremtette nyilvánosság eszközeivel élni tudjon. Még mindig sok a kibeszéletlen téma. Elképzelhető, hogy a posztkommunizmus nélkül az erdélyi magyarság politikai egysége megszűnne, ami egyben a közösségi lét végét is jelentené. Az a diák, aki külföldön belekóstolt az ottani életbe, hihetetlenül csalódottan tér haza, rájön, hogy általában milyen provinciális, elmaradott, szellemileg és gazdaságilag egyaránt szegény az erdélyi magyarság. Borbély Tamás szerint a mostani fiatal generációnak a politikai egység imperatívusza elégtelen magyarázat ahhoz, hogy a kisebbségi lét kényszereit elfogadják. /Borbély Tamás: Erdélyi magyar lenni vagy nem lenni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Nem nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról, hogy a privatizációkban konzultáns cégek feltételezett szabálytalan kiválasztása miatt büntetőjogi vizsgálatra javasolt Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter európarlamenti képviselői jelöltségét hogyan befolyásolhatja a kémbotrány. Az RMDSZ továbbra is kiáll Nagy Zsolt mellett. Markó rámutatott: a magas rangú állami tisztségviselők is tévedhetnek, törvénytelenséget is elkövethetnek, de nevetséges azt feltételezni, hogy egy erdélyi magyar miniszter Bukarestben kémkedik. /Borbély Tamás: Bukhat Nagy Zsolt EP-jelölése? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Január 22-én Kolozsváron bemutatták a Romániai magyarok 2006 november címet viselő felmérést, amelyet az Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ az RMDSZ felkérésére készített. Eszerint a megkérdezettek közel harminc százaléka szavazna az RMDSZ-re, amennyiben választásokra kerülne sor. A népesség legnagyobb gondjai a jövedelmek, nyugdíjak, a munkanélküliség és az egészségügy, az RMDSZ-t ezzel szemben az autonómia foglalkoztatja leginkább. 63,6 százalék szerint hasznos volt az RMDSZ koalíciós tagsága, 91 százalék szerint fontos a párt parlamenti jelenléte. Az EU csatlakozás legnagyobb hasznát a többség (40, 4%) abban látja, hogy nem lesz többé határ Románia és Magyarország között, a szabad munkavállalás csak a második (18,2%). Az RMDSZ EP-részvétele 82,4 százalék szerint fontos, a korrupció elleni küzdelem élharcosa az RMDSZ, Traian Basescu és a kormány. A legismertebb erdélyi magyar politikusok Markó Béla, Tőkés László és Frunda György. /Nem remél lényeges változást az erdélyi magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Az RMDSZ megrendelésére készült közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a romániai magyarság egyre árnyaltabban látják az autonómia összetett kérdését. A közösség most már nem igényel „olyan zsákutcába vezető szólamokat”, mint például a kettős állampolgárság. Közeledünk a kizárólag etnikai alapú politizálás végéhez, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. A romániai magyarok az RMDSZ-t többnyire etnikai pártként azonosítják, és úgy érzik, hogy túl keveset foglalkozik a jövedelmek és nyugdíjak, valamint a munkanélküliség alakulásával. Ehelyett a kulturális autonómiával, Székelyföld területi önrendelkezésével, illetve az önálló magyar egyetem ügyével foglalkozik. /Borbély Tamás: Egy kutatás tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Nagy Zsolt távközlési miniszter, EP-képviselő-jelölt kifejtette, ha megválasztanák, az ipari-fejlesztési bizottságban dolgozna szívesen. Az ellene folyó vizsgálat szerinte nem befolyásolja negatívan az RMDSZ EP-választási kampányát, mondvacsinált, koholmányokra alapozott a kémbotrány néven elhíresült ügy. /Borbély Tamás: Mondvacsinált, koholmányokra alapozott a kémbotrány. Interjú Nagy Zsolt EP-képviselőjelölttel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Sajtóértesülés szerint a Demokrata Párt (PD) támogatná a kulturális autonómiát meghatározó jogszabályt. Az előzmény, hogy a szenátus jogi bizottságának legutóbbi ülésén az RMDSZ látványosan megváltoztatta véleményét a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. Monica Macovei igazságügyi miniszter szerint az ANI az eddiginél hatékonyabban ellenőrizhetné törvényhozók, miniszterek, közigazgatási vezetők, bírók és ügyészek, illetve egyes közhivatalnokok vagyonát. Az RMDSZ szerint azonban új struktúra létrehozása helyett az ügyészség ilyen vonatkozású munkájának hatékonyságán kellene javítani. A Hotnews című hírportál úgy tudja, hogy az RMDSZ azért módosította véleményét, mert megegyezett volna a PD-vel a kisebbségi törvénytervezet támogatásában. Eckstein-Kovács Péter szenátor cáfolta, hogy ilyen egyezség jött volna létre a PD és az RMDSZ között. /Borbély Tamás: Kiszámíthatatlan a kisebbségi törvény sorsa? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Február 17-én Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülését, A testület tagjainak elsöprő többsége azt az EP-jelöltlistát fogadta el, amelynek az első két, befutó helyét Nagy Zsolt és Winkler Gyula miniszterek foglalják el, így meghiúsult az a lehetőség, hogy Tőkés László püspök felkerüljön az RMDSZ-es lista második befutó helyére. Markó kiemelte: szemléletváltásra van szükség, fiatalokat kell Brüsszelbe küldeni, akik következetesen képviselik az RMDSZ álláspontját. Leszögezte: az RMDSZ rosszul járna az egyéni választókerületi szavazási rendszer bevezetésével, melyet most Basescu elnök szorgalmaz. Borbély László miniszter szerint Tőkés László „kamikazé-akcióba” kezdett, ugyanis nem képes megszerezni a bejutásához szükséges szavazatmennyiséget, így az a célja, hogy az RMDSZ se jusson be az európai döntéshozó fórumba. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette, ha nem sikerül találni egy modus vivendit, akkor könnyen Erdélybe importálhatják a magyarországi társadalom kettészakadását. Eckstein-Kovács azt javasolta: további tárgyalásokat folytathassanak az esetleges közös lista állítása érdekében. Verestóy Attila szenátor úgy látja, a református egyház állásfoglalása nem okoz majd törést a magyarságban, és az RMDSZ továbbra is bízhat „a nyugodt többség” támogatásában. Az RMDSZ külső ellenzékéhez közelebb álló Sógor Csaba szenátor kijelentette: nem ért egyet a szövetség vezetőinek álláspontjával, miszerint az egyház zsarolná a szövetséget. Az egyháznak joga van megszólalni ebben a témában. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki egyben az EMNT alelnöke, úgy vélte: a jelöltek listájának változatlan formában való elfogadása esetén az RMDSZ elveszíti erkölcsi alapját, hogy a romániai magyar közösség egységéről beszélhessen. Szerinte az RMDSZ a református egyházzal vállal „konfrontációt”, ha saját listáját fogadja el. Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök szerint naivitás volt azt hinni, hogy őszinte Tőkés László és az EMNT párbeszédre irányuló hajlandósága. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Elsöprő többséggel elfogadták az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáját. Az SZKT visszautasította a református egyház „ultimátumát”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Markó Béla súlyos hibának minősítette az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalását, amellyel az aláírók „megzsarolják az RMDSZ-t”. Verestóy Attila szenátor kijelentette: „Közöttünk palástban is földi emberek járnak, és nem vagyok hajlandó szentté avatni, azokat, akiknek gyarlóságait, eredményeit, sikereit, vagy bukásait mindannyian jól ismerjük. Mi sem vagyunk különbek, csak betartjuk a szabályokat. ” /Salamon Márton László: Véglegessé vált az RMDSZ EP-jelöltlistája. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ ,,Nem fogadhatom el, hogy az RMDSZ nem az egyetlen és egységes képviselője lenne a romániai magyarságnak” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó kifejtette, meggyőződése, hogy sikerül az RMDSZ-nek erősnek maradnia, a területi elnökök egy nappal korábban mindenhonnan azt az üzenetet hozták, hogy ,,gondok vannak, de baj nincs”.,,Az egyház érdekében vissza kell utasítanom a református egyház álláspontját. ” – fejtette ki az elnök. A Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Puskás Bálint támogatásukról biztosította Markót. Kónya Hamar Sándor felhívta az SZK figyelmét arra, hogy tanulniuk kellene a múlt hibáiból.,,Tudomásul kell vennünk, hogy az erdélyi magyar közösség pillanatnyilag három dimenzióra szakadt. Hatalmon vagy RMDSZ-en belüli, kívüli, illetve RMDSZ-en aluli közösségre” – vélekedett, és gondolkodásra, okos döntésre szólította a testületet. Sógor Csaba szenátor kitért arra, hogy az RMDSZ a pénzelosztással befolyásolni próbálta a civil szervezetek és egyházak életét. Toró T. Tibor kifejtette, az SZKT konfrontatív politikára készül az egyházzal, a másképp gondolkodókkal. /Farkas Réka: Nemet mondtak Tőkésnek és az egyháznak (Döntött az EP-listáról az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Kinél van az igazság? Mindenkinél – vallja Borbély Tamás, a lap munkatársa. Ezt kellene elfogadnia a közéleti szereplőknek. Az elmúlt hónapokban a román és óhatatlanul az erdélyi magyar közéletben is elszaporodtak a kizárólagosság jelei. A megosztottság károkat okoz a helyi közösségekben, illetve családban. Többnyire olyan emberek kezébe kerül a hatalom, akik nem tekintik nemes küldetésnek megbízatásukat, hanem önös érdekeik kielégítésére törekednek. Kinek adjunk igazat? Tariceanunak vagy Basescunak? A PD-nek vagy a PNL-nek? Az RMDSZ-nek vagy az EMNT-nek? Az RMDSZ-nek vagy az erdélyi református egyháznak? Markó Bélának vagy Tőkés Lászlónak? A Bolyai Kezdeményező Bizottságnak vagy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen oktató magyar professzorok többségének? Borbély Tamás szerint a válasz: mindannyiuknak részben igazuk van. /Borbély Tamás: Az igazság természetrajza. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A Basescu államfő és Tariceanu miniszterelnök között majdnem két éve nyíltan tomboló hatalmi harc legutóbbi fejezete február 20-án zajlott a közszolgálati televízió kamerái előtt: kölcsönösen hazugsággal vádolták egymást. /Borbély Tamás: Túltengő cirkusz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Egyre többen ítélik el az utca emberei közül az államfő és a miniszterelnök szócsatáját, amelyek nagy része a tévében főműsoridőben zajlik. Erre érezhetett rá a február 23-án még Japánban tartózkodó Tariceanu miniszterelnök, aki távol-keleti sajtótájékoztatóján kijelentette: kötelességének érzi, hogy bocsánatot kérjen a közszolgálati televízió nézőitől. A kormányfő azt állította: kénytelen volt válaszolni az államfőnek, hiszen elmúlt már az az időszak, amikor azt hitte, hogy jól cselekszik, ha nem replikázik Basescu támadásaira. /Borbély Tamás: Tariceanu bocsánatot kért „szánalmas” tévészerepléséért. Az államfő népszerűsége sem kikezdhetetlen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Az aradi RMDSZ-kiértékelésben nem lehet elvonatkoztatni a legutóbb, Szatmárnémetiben szervezett kongresszustól, hiszen ekkor olyan horderejű döntés született, amely máig is kihatott az erdélyi magyar politikai erőviszonyokra. A tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetésével az RMDSZ mellékvágányra szorította Tőkés László református püspököt. A terv azonban csak félig-meddig bizonyult sikeresnek az RMDSZ-vezetők szempontjából: azóta kényelmessé váltak a Szövetség testületeinek ülései, ugyanakkor az azóta Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács élére választott Tőkés Lászlót nem sikerült politikailag semlegesíteni. Mi több az elmúlt négy évben Tőkés „egyedül a világ ellen”-szerű rokonszenves ellenzéki szerepben tetszeleghetett. A Tőkés nélküli RMDSZ az elmúlt négy év alatt gördülékenyebben, folytathatta útját, aminek Borbély Tamás újságíró szerint a romániai magyar közösség rengeteg hasznát látta. A PSD-vel kötött szövetség eredményesnek bizonyult, hiszen Adrian Nastase miniszterelnöksége alatt számos kisebbségi jogot sikerült kivívni. Hatalmas sikernek számított az aradi Szabadság-szobor visszaállítása, illetve a kétnyelvű településnév-táblák kifüggesztése. Az erdélyi megyék, beleértve a magyar közösségeket és egyházakat, rengeteg pénzt kaptak a központi költségvetésből. Az RMDSZ-nek tehát nincs miért szégyenkeznie. A szervezetnek két lényeges kihívással kellene szembenéznie. Az egyik a Tőkés-probléma kezelése. Az RMDSZ mindig akkor volt sikeres, amikor integrálásra, nem pedig kizárásra törekedett. A másik probléma: Markó Béla újabb mandátumot kap az aradi kongresszuson. Tizennégy éve tölti be az RMDSZ elnöki funkcióját, az emberek ezt megunták. „az unalom hatása alatt a választók rásütik a diktátor jelzőt”. Az újságíró szerint a szervezeten belüli középkorú és fiatal generáció reformkísérlete szánalmasan kevés eredményt produkált. Megoldást jelenthet, ha a kongresszus után az RMDSZ Markó helyett két-három fő „üzenethordozó” politikusra bízza azt a feladatot, amit az RMDSZ elnöke eddig egyedül próbált ellátni. /Borbély Tamás: Számvetés ideje. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Megfélemlítési szándékúnak nevezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt a két román ügyészségi előzetes vizsgálatot, amely a székelyföldi törekvések ügyében indult. Markó szerint az előzetes vizsgálat bejelentése is példa arra, hogy a romániai igazságszolgáltatás még inkább politikai szempontok szerint dolgozik, mint eddig. Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatásnak joga van megvizsgálni, hogy a feljelentés megalapozott-e, de ezzel nem a sajtóban kell dicsekedni. Simona Frolu, a főügyészség szóvivője közölte: a legfőbb nyomozó hatóság keretében működő terrorizmus és szervezett bűnözés elleni igazgatóság illetékesei két dossziéban is vizsgálódnak „a Hargita és Kovászna megyében folytatott akciók ellen, amelyek a nemzetbiztonságot és az alkotmányos rendet veszélyeztethetik”. Az egyik dosszié a székelyföldi népszavazást, a másik pedig az RMDSZ által decemberben létrehozott, Szövetség a Székelyföldért Egyesület megalakulását vizsgálja. A román belügyminiszter korábban úgy nyilatkozott: a véleménynyilvánítás nem alkotmányellenes Romániában. /Borbély Tamás: Markó: megfélemlítő ügyészségi vizsgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Simona Frolu nem kívánt részletekkel szolgálni arról, pontosan milyen akciókról van szó, és kik ellen folytatnak nyomozást. „Az utóbbi időben több értesítést is kaptunk a SRI-től arról, hogy a Székelyföldön a nemzetbiztonságot sértő akciók zajlanak. Két esetben úgy döntöttünk, hogy bűnvádi nyomozást megelőző vizsgálatokat kell lefolytatnunk. Konkrét vádakat tehát még nem fogalmaztunk meg” – nyilatkozta. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a Szövetség a Székelyföldért Egyesület elnöke az újságírótól értesült arról, hogy Székelyföldön vizsgálatot folytatnak különböző, a „nemzetbiztonságot sértő” akciók ügyében. „Nem tudom, milyen törvénysértést találhatnak a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásában. Annál is inkább, mert az egyesületet még be sem jegyeztük” nyilatkozta Albert Álmos. Értetlenségét fejezte ki az ügyészség eljárása kapcsán Ferencz Csaba, az Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke is. /Cseke Péter Tamás, Gujdár Gabriella: Vizsgálatot folytat a Legfőbb Ügyészség a székelyföldi autonómia-törekvések miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Az RMDSZ március 15-i erdélyi központi rendezvényén, Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál több mint kétezerötszázan emlékeztek meg az 1848–49-es szabadságharc hőseiről. Az ünneplő gyülekezetet Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A rendezvényen Szilágy megye prefektusa, a megyei tanács elnöke, alelnökei, Zilah polgármestere, alpolgármesterei, az RMDSZ területi szervezeteinek vezetői, illetve parlamenti képviselői, a román pártok helyi képviselői és az egyházak vezetői is jelen voltak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kijelentette: „Itt az ideje a Kárpát-medencében egy új kiegyezésnek a magyarok között Magyarországon és Romániában is, de elsősorban a nemzetek között. ” Markó szerint „az a megalkuvó, aki nem próbál kezet nyújtani a másik nemzetnek, aki nem kezdeményez párbeszédet, aki nem bízik abban, hogy meg tudjuk érteni egymást a Kárpát-medencében. ” Magyarországot az ünnepségen Terényi János bukaresti nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Terényi János tolmácsolta, Andrei Todea prefektus felolvasta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök köszöntő levelét. Az ünnepség a Wesselényi-szobor megkoszorúzásával zárult. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Markó: Eljött az ideje egy új kiegyezésnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

A Nokia Kolozs megyei beruházása bizonyítéka annak, hogy Romániában a gazdaság függetlenedett a politikától. Tíz évvel, vagy akár hét évvel ezelőtt az ország még a csőd szélén állt. Mugur Isarescunak, a jegybank elnökének köszönhető, aki rövid időre elvállalta kormányfői tisztséget, hogy Románia elkerülte a teljes összeomlást. Azután egyre nagyobb mértékben gyarapodott a magánszektor, s ezzel párhuzamosan szorult vissza az állam. Idén újabb termelőegységet nyitott a Microsoft, a Nokia Kolozs megyét szemelte ki, ahol a jelek szerint egy újabb mamutvállalat is megvetné lábát. Világhírű cégek a kormányválságok ellenére is szívesen jönnek Romániába. /Borbély Tamás: Független gazdaság További gondolkodási időre van szüksége Tariceanunak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Az elhúzódó belpolitikai válság miatt kevésbé figyelnek az európai integrációhoz kötődő feladatokra. Traian Basescu államfő hangsúlyozta, hogy egyes pesszimista becslések szerint a romániai települések az unió által rendelkezésükre bocsátott keretnek mindössze 4–5 százalékát képesek felhasználni. Az elnök szerint közelebb áll a valósághoz a 10-12 százalékos pályázási sikerarány. Románia idén 1 milliárd eurót fizetett be az EU központi költségvetésébe. A csatlakozás előnye az, hogy a brüsszeli kasszából többet fizetnének vissza, például a romániai infrastrukturális beruházásokat 2007-ben 1,5 milliárd euróval finanszíroznák. Azonban csak sikeres pályázás esetén. Basescu legoptimistább becslésében is úgy értékelte: Románia 1,5 milliárd euró helyett csak 150, legjobb esetben 200 millió eurót kapna vissza. /Borbély Tamás: Eurómilliárdokba kerülhet az elvakult politikai háború. Integrációs gondokkal küszködik Románia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Április 19-én a parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt, 322-en szavaztak az államfő elmozdítása mellett, 108-an ellene, tízen tartózkodtak. A szavazást megelőző parlamenti vitán a pártok szónokainak zöme élesen bírálta Basescut. Mircea Geoana, a Basescu ellen irányuló eljárást kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszédében ismét azzal vádolta az államfőt, hogy megsértette az alkotmányt, szerinte állami intézményeket használt fel az alkotmánybíróság tagjainak megzsarolása érdekében. Az ellenzéki Nagy Románia Párt (PRM) és Konzervatív Párt (PC) vezérszónokai is élesen bírálták az államfőt, és felfüggesztése mellett érveltek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: nem örülnek ugyan, hogy idáig fajult a romániai belpolitikai vita, de Basescu „többször is megsértette a játékszabályokat”. Leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy a parlament szerepét csökkentve, elnöki köztársasággá alakítsák Romániát. A jelentősebb politikai erők közül kivételt képezett a Basescut elnöki székbe juttató Demokrata Párt (PD), amely ellenezte az államfő ellen indított procedúrát. A szavazás után Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök sajtónyilatkozatban arra kérte az államfőt, hogy tartsa be ígéretét, és mondjon le. Korábban Basescu bejelentette: a számára kedvezőtlen kimenetelű parlamenti szavazás után „öt percen belül lemond”. Ezt nem tette meg, úgy tűnik, hogy megvárja, amíg hivatalosan is érvénybe lép a parlament döntése. /Borbély Tamás: Felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt a parlament. Precedens nélküli eljárás a rendszerváltás után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Alkalmas pillanatban követte el Traian Basescu elnök az újságíróval szembeni agressziót. Basescu magatartása arról tanúskodik, hogy az államelnök úgy érzi, neki már mindent szabad. Basescu, műveltsége, lélektani alkata és kulturális meghatározottsága okán legjobb esetben is csak egy demokratább Putyinná válhatna. /Borbély Tamás: Tanulságos agresszió. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./