Idén valószínűleg nem születik még döntés a verespataki bányaberuházással kapcsolatban – jelentette ki Korodi Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára. A politikus szerint Magyarország akár saját területén tartandó közvita szervezését is kérheti, emellett a magyar kormány a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutató kidolgozásában is részt vehet. Magyarországon felháborodást keltett, hogy a már megszűnt nagybányai Aurul Bányatársaság jogutód cége, a Transgold Vállalat nem ismeri el jogelődjének felelősségét az öt évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófában. Az ausztrál–román cég képviselői szerint a Tisza élővilágát ért súlyos károkat nem a volt bányatársaság cianidja okozta, hanem a magyar fél hozzá nem értése. /Borbély Tamás: Idén nem kap zöld utat a verespataki bányaterv. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Kevés alkalommal teremtődött meg valós párbeszéd Koltay Gábor Trianon című filmjének vetítését követő, premiernek számító televíziós vitában. Az Antena 1 tévécsatorna által sugárzott, hamis bombariadó által megzavart beszélgetésben kezdetben objektív érvekkel igyekeztek alátámasztani mondanivalójukat. Koltay kifejtette: azért készítette a filmet, mert meg akarja érteni azt a világot, amelyben él. Ion Cristoiu újságíró ismét megkérdezte, hogy mit akart elérni a filmmel. A rendező válasza: a 20. század történelme másként alakult volna, ha nem írták volna alá a versailles-i békeszerződést. Florin Constantiniu történész támadott a legélesebben. A román vendégek Erdély Romániához csatolásának jogosságát az etnikai arányok hangoztatásával támasztották alá. Cristian Tudor Popescu, az Adevarul főszerkesztője hangsúlyozta, milyen butaság volt betiltani ezt a filmet Romániában, mivel nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek szükségessé tennének ilyen szigorú intézkedést. Constantiniuval szemben úgy vélekedett, hogy a film nem fogja megrontani a románok és magyarok közötti viszonyt. Az adásba telefonon keresztül jelentkező Mona Musca művelődésügyi miniszter közölte: nem vonhatja vissza a film erdélyi körútját megszervező fiatalokra kirótt büntetést, hiszen a törvény világos, és e tekintetben nem lehet alkudni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: helyesli, hogy a filmet bemutatták az egyik legnagyobb nézettségű román televíziós csatornán, mert az elmúlt hetekben valóságos „legendává” nőtt a produkció híre. /Borbély Tamás: A patetikusság és a tragédia árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ A Trianon-film: semmi újat nem mondó-mutató langyos kis semmi. Utána meg a „süketek” párbeszéde. /B. É.: Időrablás nagyharanggal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A román és a magyar oktatási miniszternek is javasolni fogja Markó Béla miniszterelnök-helyettes, hogy jöjjön létre egy megállapodás, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) a román és a magyar kormány közösen támogassa. Markó Béla Marosvásárhelyen találkozott a romániai magyar felsőoktatás vezetőivel. /Borbély Tamás: Román–magyar kormánymegállapodás kellene az EMTE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A tanácskozáson Kötő József, az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségekért valamint a nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára mellett megjelent többek közt dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektor-helyettese, Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora, valamint Dávid László rektor-helyettes, Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Salat Levente és Nagy László, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesei. A MOGYE rektor-helyettese közölte, hogy a beiskolázási számok bevezetése tavaly jó megoldásnak bizonyult, és máris érzékelhető egyfajta stabilitás. /Antalfi Imola: Magyar egyetemi vezetőkkel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

A szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar egykori pártját, a magyarellenes Román Nemzeti Egységpártot (RNEP) akarja bekebelezni a Demokrata Párt (DP). A két politikai alakulat Kolozs megyei szervezetei által előkészített fúzióra Emil Boc DP-pártelnök szerint egyebek között azért van szükség, hogy pártja megőrizze a DP nemzeti szellemiségét. A két párt megyei vezetői bejelentették be, hogy elkezdik a tárgyalásokat a két szervezet egyesítéséről. Emil Boc pártelnök közölte: egyelőre csak Kolozs megyében tárgyalnak a két alakulat vezetői, alaposabb elemzés után döntenek majd arról, hogy az egyesítés országosan is megtörténjen, vagy sem. /Borbély Tamás: Nacionalista vérátömlesztés a Demokrata Pártba. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Április elején tartják az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében a tisztújítást. A potenciális elnökjelöltek listáján Kónya-Hamar Sándor jelenlegi elnök, Vekov Károly volt parlamenti képviselő, Molnos Lajos és László Attila kolozsvári önkormányzati képviselő, valamint a tavaly először megyei tanácsossá választott Dániel Márton neve is megtalálható. /Borbély Tamás: Ki lesz a Kolozs megyei RMDSZ elnöke? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Kolozsváron továbbra is kapható az Obiectiv Legionar című, nyíltan antiszemita nézeteket tartalmazó vasgárdista lap. Frunda György szenátor, az emberjogi bizottság elnöke a szenátus ülésén felháborodását fejezte ki amiatt, hogy 2005-ben még megjelenhet egy ilyen lap. Frunda a szenátus előtt bemutatta a kiadvány decemberi és januári összevont számát, amely az amerikai náci-szimpatizáns szervezeteket ismerteti. A Serban Suru igazgató által vezetett kiadvány címlapján az amerikai zászlóra helyezett horogkereszt ékeskedik. A szerkesztők szándéka egyértelmű. A román lap szerkesztői azt fájlalták, hogy a tengeren túl meglehetősen szabadon lehet beszélni az antiszemitizmusról, míg ezt Romániában nem tehetik. Az igazgató vezércikkében kifejtette: „Abszurd módon feltételezzük, hogy valaki a következő hihetetlen megjegyzéseket tenné: véleményem szerint a törvényt módosítani kellene, hogy a cigányokat ivartalanítsák, a zsidókat koncentrációs- és munkatáborokba gyűjtsék, a magyarokat pedig toloncolják ki az országból (...).” „egy valóban demokratikus országban nem kerülne börtönbe, aki ilyen kijelentést tenne, hiszen az illető nem tett egyebet, csak véleményének adott hangot, még akkor is, ha a mi szemszögünkből ez túlzás.” Frunda kérte a főügyészségtől, hogy vizsgálja ki az ügyet. Tavaly augusztus elején Emil Boc kolozsvári polgármestert is meglepte, hogy a városban is terjesztik ezt a lapot. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség vezetője kihallgatást kért a polgármestertől, akit megkért, intézkedjen az ügyben. Azóta sem történt változás, az újság ma is kapható. /Borbély Tamás: Még mindig forgalmazzák az antiszemita lapot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./ Frunda György szenátor után felszólalt Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, szelíden elítélte a hasonló megnyilatkozásokat, mondván, nem hinné, hogy épeszű ember ilyesmiket állíthat, hiszen Románia nemes lelkületű ország, amelyben minden lakosnak helye van. Ezután kijelentette, Frunda Györgynek nincs erkölcsi alapja föllépni a náci eszmék ellen, miközben Wass Albert, egykori háborús bűnös védőügyvédje. Végül azt állította, hogy az itt jelzett jelenségek, amelyek most halványan felütötték fejüket, kevésbé veszélyesek, mint a némelyek által propagált szegregáció és szeparatizmus. /(Béres Katalin): Frunda György hadat üzen a kísértetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A kettős állampolgárságról is fog beszélni Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus Kolozsváron. A politikus március 5-re tervezett előadását elhalasztották, mivel Pap Géza, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspöke megtiltotta, hogy a Kolozsvár Társaság által szervezett rendezvényt a Református Kollégiumban tartsák. Eörsi szerint nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is szükséges, hogy az egyházak demokratikusabban működjenek. Eörsi Mátyás március 4-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén tartott sajtótájékoztatóján elmondta: nagy örömmel tett eleget a meghívásnak, hiszen a tavaly a december 5-i „szerencsétlen” népszavazás után számos olyan üzenet érkezett Magyarországra, miszerint magyar kormánypárti politikus nem teheti be a lábát Erdélybe. Eörsi Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatástudományi Karán a diákoknak a kettős állampolgárságról akar beszélni. Tiszteletben tartják az RMDSZ által a népszavazással kapcsolatban kifejtett véleményt, de elvárják, hogy az ő érveikkel is hasonlóképpen tegyenek. A Magyarok Világszövetségének közleménye szerint Eörsi azért jött Erdélybe, hogy előkészítse Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 15-re tervezett erdélyi látogatását. A magyar politikus közölte: nem ismeri a kormányfő programját, ezért sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja az értesülést. /Borbély Tamás: A kettős állampolgárságról beszélt Eörsi Mátyás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Botrányba fulladt Eörsi Mátyás szabaddemokrata magyar politikusnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre tervezett március 5-i előadása. A politikust 20-30 tüntető akadályozta meg abban, hogy az egyetemen megtartsa az előadását. A tiltakozók NEM feliratú papírokat emeltek a magasba. A tiltakozókat a magyar politikus mellett Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, a szövetség platformjaként működő Szabadelvű Kör elnöke próbálta jobb belátásra bírni, sikertelenül. A tüntetők a résztvevőknek osztogatott szórólapot Eörsinek is átadták. A szórólap szerint „Eörsi Mátyás nemcsak tevékenységével és tetteivel, de nyilatkozataiban is megtagadta a magyar nemzetet.” Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) jelen lévő vezetői újságírók előtt vállalták az akció megszervezését. A tüntetők között jelen volt Soós Sándor, az EMI elnöke, Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke, valamint András Imre, a Világszövetség Erdélyi Társaságának az elnöke is. Az előadást végül további incidens nélkül Eckstein-Kovács Péter szenátori irodájában tartották meg. Eörsi Mátyás sajnálattal vette tudomásul a történteket. /Borbély Tamás: Nem engedték be Eörsi Mátyást a Sapientiára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ A tüntetők részéről valaki bekiabált: „Menjetek beszélgetni a Gázai övezetbe!” Eörsi Mátyás pedig felindultan odavetette a tüntetőknek: „Olyanok vagytok, mint a nyilasok.” Az egyik szórólap Eörsinek a 168 Óra című budapesti hetilapban megjelent egyik nyilatkozatát idézte, amelyben Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatban így fogalmazott: „Adnánk mi területi autonómiát az itt (Magyarország) élő kínai textilkereskedőknek?” Eörsi Mátyás nehezményezte, hogy nem tarthatott előadást a Református Kollégiumban. Az SZDSZ ügyvivője szerint az egyházaknak nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is demokratikusabban kellene működniük. Pap Géza erdélyi református püspök elmondta: „Miután az anyaországban már elmondta véleményét, most eljön a határon kívülre is, hogy bennünket is kioktasson, és elmagyarázza, miért lehetetlenség megadni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak”. Az egyházfő arra is emlékeztetett: az SZDSZ-nek meghirdetett ideológiája a homoszexualitás legalizálása és a kábítószer-fogyasztás liberalizálása. „Ez az ideológia távol áll a keresztény erkölcsiségtől, így összeegyeztethetetlen református egyházunk és kollégiumunk szellemiségével” – szögezte le Pap Géza püspök. /Eörsi Mátyást kiűzték a Sapientia épületéből. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

Március 5-én Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus kolozsvári ellenséges fogadtatása alkalmából kiderült, hogy az erdélyi magyarság bizonyos rétegében antiszemita gyűlölet virul, írta Borbély Tamás újságíró. Az Obiectiv Legionar című vasgárdista lap szerzői idegengyűlölő – egyebek között antiszemita – eszméket terjesztenek. Most pedig az Eörsi Mátyást fogadók szájából hangzott el, hogy „menjetek beszélgetni a Gáza-övezetbe”. A tüntetők között ott voltak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetői is. Az EMI-sek voltak a legutóbbi jelentős médiavisszhangot keltő botrány főszereplői is, amely a Trianon film vetítéséből fakadt. /Borbély Tamás: Illúziótlan antiszemitizmus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöksége – Soós Sándor elnök és Bagoly Zsolt alelnök –, valamint Juhász Péter határozottan tiltakozott amiatt, hogy a Szabadság március 7-i számában Eörsi Mátyás képviselő megakadályozott kolozsvári előadását Borbély Tamás „antiszemita megmozdulásként” igyekezett beállítani. A tiltakozók szerint Borbély Tamás rágalmaz, amikor azt sejteti, hogy az EMI tagjaitól vagy a harmadik említett személytől származott volna a Sapientia Egyetemnél rendezett tüntetésen az antiszemitának beállított „menjetek beszélgetni a Gázai övezetbe” bekiabálás. Az EMI vezetői kifejtették: „ Meg lehet próbálni az erdélyi magyarság és a Gáza-övezetben jogfosztottan élő palesztin kisebbség helyzete közötti párhuzamot antiszemitának beállítani, de nem hisszük, hogy józan ésszel gondolkodó olvasók számára sikerülni fog. Akik ennek ellenére valamilyen zsidóellenességet látnak az Eörsit a Gáza-övezetbe küldő mondatban, közöljük, hogy a mondat egyetlen hangnak tulajdonítható, amely nem az alulírott és nem az EMI valamely tagjának a hangja. Az EMI csoport köré jó pár tiltakozó társult, akik között akár provokátorok is lehettek.” A tiltakozók elutasítják, hogy őket szélsőségesnek bélyegezzék meg, és közösségi rágalomnak tartják, hogy Borbély az „erdélyi magyarság bizonyos rétegeiben antiszemita gyűlölet”-et emleget. Soós, Bagoly és Juhász a címkézésre magyarázatot, helyreigazítást, ellenkező esetben pedig bizonyítékokat kér. /Tiltakozó tüntetők. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Erdélyi magyar értelmiségiek két levelet is közzétettek, mindkettőben az intolerancia és idegengyűlölet elutasítása és a véleményszabadság mellett foglalnak állást, ugyanakkor – a kolozsvári Eörsi-incidens kapcsán – felhívták a figyelmet az új, nyílt vagy burkolt alakban jelentkező antiszemitizmus leselkedő veszélyeire. A két közlemény szövegében nem, csak lényegét és aláíróinak egy részét tekintve azonos. Az első levél az SZDSZ országos sajtószolgálatán keresztül, a második A Hét szerkesztőségétől érkezett. Az aláírók: Ádám Gábor, Ágoston Hugó, Ármeán Otília, Balázsi-Pál Előd, Bányai Péter, Bíró Béla, Borbély Tamás, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Eckstein-Kovács Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Gergely Edit, Cs. Gyimesi Éva, Haller István, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Kelemen Attila Ármin, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Salamon Márton László, Schneider Tibor, Selyem Zsuzsa, Sipos Géza, Soós Károly Róbert, Spielmann-Sebestyén Mihály, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba, Székely István, Szilágyi Gál Mihály, Szilágyi Júlia, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Virginás Andrea, Visky András, Vakarcs Szilárd. Ugyanakkor egy harmadik levél szerzője, Dénes László azon morfondírozott, hogy a véleménynyilvánítás miért csak az egyik felet illetné meg, illetve miért csak a tüntetőkön kérik számon az idegengyűlölet megnyilvánulásait. /Belföldi hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége közleményben határolta el magát attól, hogy Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselőt egy harminc fős csoport megakadályozta előadása megtartásában. Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöksége, valamint Juhász Péter, a tüntetés egyik résztvevője írásban tiltakozott a Szabadság kolozsvári napilap két újságírója – Borbély Tamás és Tibori Szabó Zoltán – ellen, mivel szerintük antiszemita megmozdulásként állították be a történteket. Az EMI-nek szándékában áll a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai bizottságához fordulni. Mint leszögezik, az antiszemitának minősített kijelentéseket nem ők, hanem hozzájuk társult idősebb személyek tették, akik provokátorok is lehettek. Felháborítónak tartják ugyanakkor, hogy a másik részről viszont nyilasokhoz hasonlították szervezetüket. Az esettel kapcsolatban két kolozsvári újságíró, Kelemen Attila (Transindex) és Salamon Márton László (Krónika) fogalmazott meg állásfoglalást. Eszerint az erdélyi toleranciával összeegyeztethetetlen, szélsőséges megnyilvánulások, az antiszemitizmus újszerű megjelenése nem csupán az értelmiségiek aggodalmát kell kiváltania. Tennie kell ez ellen az oktatás és az egyház közmunkásainak is, hiszen a fiatalok körében tapasztalható türelmetlenség és uszító magatartás csak így helyezhető normán kívül. /(Rostás-Péter Emese): Tovább gyűrűzik az Eörsi-botrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ellen hivatalból vizsgálatot indíthat az Országos Diszkriminációellenes Tanács, azt követően, hogy az MVSZ elnöke legutóbbi kolozsvári sajtótájékoztatóján azt fejtegette, hogy csak saját nemzetiségének említésével lehet megsérteni egy személyt. Az MVSZ-elnök elmondta: az internetről letöltött hangfelvételek nem tartalmaztak antiszemita motívumokat Eörsi Mátyással kapcsolatban. Ha el is hangzott az a bekiabálás, hogy „menjenek a Gázai övezetbe tárgyalni”, akkor sem volt releváns, mivel egy egyéni, elszigetelt hang volt, amit nem erősített fel senki. Patrubány kijelentette: „én nem tudom, hogy Eörsi Mátyás zsidó vagy nem zsidó. Tehát aki azt állítja, hogy ez a mondat antiszemita, az azt állítja, hogy Eörsi Mátyás zsidó. Ugyanis egy magyar embert nem lehet megsérteni azzal, hogy az arabokat szidják, egy arabot sem azzal, hogy a magyarokat szidják. Egy magyart akkor lehet megsérteni, ha a magyarokat szidják, egy zsidót pedig akkor, ha a zsidókat szidják.” Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta: mérlegelik, hogy indítsanak hivatalból eljárást vagy sem Patrubány ellen. /Borbély Tamás: Patrubány ellen is vizsgálódhatnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Huszonhat személy tiltakozott a Szabadság március 10-i számában. A tiltakozók azért tiltakoznak, mert a szombati tiltakozók tiltakoztak Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő előadásának megtartása ellen. Szó van itt a szabad véleménynyilvánítás megakadályozásáról, a közérdekű kérdések megvitatásához szükséges kulturált párbeszéd követelményeinek be nem tartásáról. Veszélyesnek tartják, hogy ez gyűlölködő, kirekesztő, sőt, olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások kíséretében történt. A tiltakozók elismerik, hogy a szombati tiltakozóknak is joga volt hangosan tiltakozni. A magyar kormánynak a kettős állampolgárság elleni kampánya után nem meglepő, ha az ebben a kormányban lévő párt politikusát nem kitörő örömmel fogadják Kolozsvárt. Vajon ez a kampány nem volt gyűlöletkeltő? Milyen párbeszédet lehet folytatni azzal a politikussal, aki azt mondja, hogy az MSZP-nek a népszavazás elleni kampánya rossz volt, amivel az SZDSZ sem értett egyet, miközben pártjának elnöke kéz a kézben az MSZP elnökével a népszavazás ellen van? Ki hallotta Eörsi Mátyás vagy más SZDSZ-es politikus tiltakozását annak idején a rossz kampány ellen? A tiltakozók valóban nem engedték be őt a terembe, valóban kiabáltak, sajnálatos módon durva szavakkal illették. Tiltakozásukban a tiltakozók elleni tiltakozók azt mondják, hogy „olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások” is elhangzottak – így, többes számban. Eörsi Mátyás felindultan odavetette: „Úgy viselkedtek, mint a nyilasok!” Ezután, de csak egy idő múlva, hangzott el az a bizonyos, „antiszemitának is minősíthető” bekiabálás: „Menjetek beszélgetni a Gázai-övezetbe!”. Nem többször, csak egyszer. Azt is fölhozzák, hogy a tiltakozók megszállták az épületet. Vajon a terem ajtajának elállása egyenlő az épület megszállásával? Egy SZDSZ-es politikusnak joga van nyilasokhoz hasonlítani az ellene tiltakozókat? Ha viszont ezen felháborodva azok tesznek egy megjegyzést, az nyomban antiszemitának minősíthető? Borbély Tamás a Szabadságban máris éledező antiszemitizmust emleget, párhuzamot von a vasgárdisták és az Erdélyi Magyar Ifjak között. Ez nem túlzottan túlzó megítélés? Az EMI közölte, nem tagjai közül való volt a bekiabálta, az illető bujtogató, beugrató is. A tiltakozást aláírók tiltakoztak-e az elmúlt években, amikor a szélsőségesek magyargyalázó kijelentéseket tettek, amikor nem egy ilyen vagy történelemhamisító szövegű „emléktáblát” biggyesztettek ki a városban, amikor főbelövéssel, akasztással, karóba húzással fenyegettek, amikor azt kiabálták, „kifelé a magyarokkal az országból”? Vajon életbevágóan fontos volt most, három hónappal a magyar kormány által sárba taposott népszavazás után meghívni Kolozsvárra egy kormánypárti politikust? Vagy éppenséggel bölcs? /Asztalos Lajos: Tiltakozás elleni tiltakozás – és környéke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Az utóbbi hetekben egy újfajta, retorikájában, szótárában alighanem Magyarországról importált antiszemitizmus jelentkezik Erdélyben is. Az explicit antiszemitizmus elítélésének és a kétértelműségek mögé bújó gyűlölet leleplezésének nem szabad egyféle értelmiségi „kedvtelésnek” maradnia. A romániai magyar társadalom felkészületlen az antiszemitizmus jelenségének kezelésére, és ezen változtatni kell. Elsősorban a sajtó és az egyházak napszámosaira, a pedagógusokra és a civil szervezetekre hárul annak felelőssége, hogy amikor látják, felismerjék az antiszemitizmust, hogy ne hagyják szótlanul, kérjenek magyarázatot, ítéljék el. Ádám Gábor; Ágoston Hugó; Balázsi-Pál Előd; Borbély Tamás; Eckstein-Kovács Péter; Gáspárik Attila; Haller István; Kelemen Attila Ármin; Parászka Boróka; Salamon Márton László; Schneider Tibor; Sipos Géza; Soós Károly Róbert; Spielmann-Sebestyén Mihály; Székely Csaba; Székely István; Szilágyi Gál Mihály; Szilágyi Júlia. /Erdélyiek az új antiszemitizmus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Éles bírálatokat fogalmazott meg Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a szövetség által készített kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban. Toró sérelmezte, hogy a tervezet a kisebbségi szervezetek létrehozására vonatkozóan ugyanazokat a diszkriminatív kritériumokat állapítja meg, amelyeket a romániai választási törvényben több nemzetközi szervezet is kifogásolt. Toró szerint ennél súlyosabb, hogy a kulturális autonómiára vonatkozó rész az önrendelkezés joggyakorlását nem a közösségnek, hanem a közösség egy reprezentatív szervezetének – az RMDSZ-nek – adja oda. Toró jövő héten több módosító javaslatot is megfogalmaz majd. Szerinte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által jóváhagyott személyi elvű autonómiatervezet a modellértékű. Márton Árpád, a tervezetet kidolgozó egyik RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta: valóban a parlamentbe jutott szervezet kérheti a kormánytól, hogy kisebbségi önkormányzati választást írjanak ki, de ezen nemcsak az illető szervezet tagjai, hanem a bejegyzett civil szervezetek és alapítványok képviselői is részt vehetnek. /Borbély Tamás: Vitát gerjesztett a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Nem tűzték napirendre a kisebbségi törvénytervezet megvitatását az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának április 2-i marosvásárhelyi ülésén, ennek ellenére a legtöbb felszólaló érintette ezt a témát Az észak-erdélyi autópálya megépítésének tervét a testület egyhangúlag támogatta. Markó Béla RMDSZ-elnök határozottan kiállt az észak-erdélyi autópálya meg építése mellett. Az SZKT állásfoglalást is elfogadott az ügyben. Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése megbízta Markó Bélát, hogy a parlament, kormány, a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt támogassa a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó autópályát. Kónya-Hamar Sándor képviselő a kisebbségi törvénytervezet kapcsán emlékeztetett, hogy az Európa Parlament külügyi bizottsága a Romániáról szóló jelentés védzáradékába foglalta a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvére vonatkozóan. A politikus szerint Európában még soha nem figyeltek ennyire az erdélyi magyarságra, ezért ki kellene használni a lehetőséget, és a kisebbségi törvénytervezetben is tükröződnie kell annak, ami Brüsszelben történt. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő szerint, a tervezetbe a szubszidiaritás fogalmát is bele kellett volna foglalni, emellett kötelezni kellett volna a települési autonómiatanácsok létrehozatalát. A politikus ezenkívül azt is kifogásolta, hogy nem tűzték az SZKT napirendjére a jogszabálytervezetet, ami a romániai magyar közösségre jellemző demokráciadeficitet tükrözi. /Borbély Tamás: Kiáll az RMDSZ az autópálya terve mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Mózes Edith, a lap munkatársa szerint nagyotmondások jellemezték az SZKT ülését, volt aki a kisebbségi törvénytervezetet a „magyar narancshoz” hasonlította, vagy: a szövetségnek már nem RMDSZ kellene legyen a neve, hanem RMASZ vagy RMESZ, azaz az elitek vagy arisztokraták szövetsége, mások demokráciadeficitről beszéltek. /Mózes Edith: Markó Béla: A török kamionok kedvéért nem mondhatunk le Erdély jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Az SZKT-n az autópálya szükségességével mindenki egyetértett, a kisebbségi törvényről néhányan kritikus véleményt is megfogalmaztak, a hozzászólók többsége jelentős előrelépésként, vívmányként ünnepelte a jogszabály-tervezetet, és akadt, aki egyenesen ellenségként határozta meg azokat, akik ellenzik a törvény RMDSZ által kidolgozott formáját. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ betartja választási ígéreteit, az autonómiát vállalták, ennek érdekében kidolgozták a kisebbségi törvénytervezetet. Rámutatott: „furcsállva figyelem, hogy egyeseknek megint savanyú a szőlő, és attól félnek, hogy a törvény úgymond bebetonozza az RMDSZ-t, nem lehet bejegyeztetni egy másik szervezetet, és emiatt együtt kell maradnunk, és a végén még 2008-ban is meg találjuk nyerni a választásokat. Ennél nagyobb baj ne legyen, szőlő savanyúságán kesergő róka urak!” Kelemen Kálmán a Kereszténydemokrata Fórum vezetőjeként a konzultációt hiányolta a kisebbségi törvénytervezet esetében, de a különböző vezető funkciók betöltésekor is. Névváltoztatást javasolt, ha néhány ember döntésén múlik minden, jobb lenne, ha Romániai Magyar Elitszervezetnek vagy Romániai Magyar Arisztokrata Szervezetnek neveznék a szövetséget. Kónya Hamar Sándor arra hívta fel a figyelmet, az Európai Parlament két nappal ezelőtt korszakalkotó záradékot fogalmazott meg az erdélyi magyarság védelmében, ez politikai dimenzióváltást jelenthet, és oda kell figyelni rá – hangsúlyozta. ,,Hihetetlenül nagy áttörésnek” nevezte annak lehetőségét Varga Attila, hogy a nemzeti kisebbségek és az autonómia meghatározását az általuk megfogalmazott módon fogadja el a román parlament, ehhez képest másodrangúnak nevezte azt, ki, hogyan, mikor szervezi meg a belső választásokat. Toró T. Tibor szerint a tervezet kísérletet sem tesz arra, hogy felszámolja a kisebbségi társadalmon belüli demokráciadeficitet. Toró szerint a létrehozandó autonómiatanácsokat nem megyei, hanem helyi szinten kell megszervezni. Javasolta, a parlamenti képviselet illessze be az erre vonatkozó módosításokat. Mátis Jenő szerint a kerettörvény csak abban az esetben tölthető fel tartalommal, ha megalkotják a romániai magyarság statútumáról szóló törvényt. Javasolta, hozzanak létre egy bizottságot, amely szeptember 30-ig megalkotja ezt a jogszabályt. Az SZKT mindkét javaslatot elvetette, a Toróé kommentár nélkül maradt, Mátis azt a választ kapta, hogy a kisebbségi törvény alapján létrehozandó Nemzeti Kisebbségi Tanács feladata lesz kijelölni a törvényalkotó bizottságot. Az SZKT elfogadta a sepsiszentgyörgyi kezdeményezésű Nemzeti Szabadelvű Kör platformként bejegyzését, az új mozgalom a liberális frakcióhoz tartozik majd. /Farkas Réka: A kisebbségi törvény – ,,kicsi, savanyú, de a miénk”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./Elmulasztotta napirendjére tűzni az RMDSZ kormányra lépéséről hozott operatív tanácsi döntés elfogadtatását a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) hétvégi marosvásárhelyi együttes ülésén csak Markó Béla politikai beszámolójában került szóba a kormányra lépés. A kormányra lépésről december 26-án döntött az RMDSZ Operatív Tanácsa. A szövetség alapszabálya szerint a döntést az SZKT következő ülésén, tehát most kellett volna szavazásra bocsátani. Az RMDSZ-en belüli demokráciadeficit szóba is került, és meg is mutatkozott a testületek ülésén. Frunda György például úgy tűzte szavazásra két nemrég kinevezett ügyvezető alelnök, Veress Emőd és Lakatos András tisztségében való megerősítését, hogy a két tisztségviselő nem kapott alkalmat a bemutatkozásra. Mátis Jenő emlékeztetett arra, hogy 1993-ban még az SZKT vitatta meg és fogadta el a kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet. A mostani kisebbségi törvény tervezete viszont csak azt követően került az SZKT elé, hogy azt első olvasatban már a kormány is tárgyalta. A törvénytervezet olyanok is bírálták, akik korábban mindig kiálltak az RMDSZ vezetősége mellett. Kelemen Kálmán hiányolta, hogy nem volt lehetőség érdemi vitát folytatni a szövegről. Kifogására Borbély László válaszolt, aki úgy vélte, 13 év alatt mindenki kialakíthatta a véleményét az autonómiáról, úgyhogy szükségtelen volt több időt szánni a közösségen belüli vitára. Kónya-Hamar Sándor az Európai Parlament külügyi bizottsága múlt heti Románia-jelentésére figyelmeztetett, melybe azt is belefoglalták, hogy a magyar kisebbség védelmét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság jegyében kell biztosítani. Úgy vélte, a törvény kevesebbet kér, mint az Európai Unió. A brüsszeli ajánlásra hivatkozva javasolta Toró T. Tibor is, hogy az SZKT bővítse a törvénytervezetet a helyi autonómiatanácsokra és a sajátos státusú településekre vonatkozó cikkelyekkel. Asztalos Ferenc nagy tévedésnek tartotta azt, hogy a törvényt az SZKT-nak kellene megvitatni. Verestóy Attila úgy vélte, aki a székelyföldi területi autonómiát is ebbe a törvénybe szeretné beiktatni, az olyan személygépkocsival akarna haladni, amire előzőleg rátettek egy úthengert. Az SZKT elutasította, hogy megvitassák az erdélyi magyar gazdák helyzetét. Az elutasítás elégedetlenséget váltott ki a jelen lévő gazdák körében. Márton István kijelentette, nincsenek olyan jó traktoraik, hogy Bukarestig mehessenek velük, de egy SZKT-ülésig csak eljutnak. /G. Á.: Hiányolt demokrácia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

Az Európa Parlament külügyi bizottságának március 29-i ülése után, amelyen Pierre Moscovici Románia jelentéstevő dokumentumát vitatták meg, félreértés történt. Ezt Gál Kinga fideszes Európa parlamenti képviselő ismerte el Kolozsváron. Mint ismeretes egyes tájékoztatási eszközök arról adtak hírt, hogy Románia EU-csatlakozását Székelyföld autonómiájának megvalósításától tették függővé. Gál Kinga szerint ez a félreértés abból származhat, hogy a jelentéshez fűzött módosító javaslatokat – amelyeket végül a bizottság nem fogadott el – érvényben lévő szövegként tekintették. A módosító indítványok között volt a dél-tiroli Ebner képviselő indítványa, amely Székelyföld autonómiájára vonatkozott, valamint az a Gál Kinga és Ebner által közösen előterjesztett javaslat, amely a magyar kisebbség esetében a területi megoldásokat sem zárják ki. A vita során kiderült, egyik politikai csoport sem támogatná szavazáskor ezeket a javaslatokat külön-külön, ezért a jelentéstevő kompromisszumos megoldást kezdeményezett. E szerint a kisebbségvédelem területén Romániának további intézkedéseket kell tennie a szubszidiaritás és az önkormányzatiság alapján. A két jelző Gál Kinga unszolására került be a szövegbe. „Ez a szöveg eredménynek minősül, hiszen alapot ad arra, hogy az unió e két alapelve segítségével az erdélyi magyarság valamilyen módon próbáljon jövőképet alakítani” – mondta Gál Kinga. A kisebbségi törvénytervezet kapcsán elmondta: ismeri a tervezetet, elolvasta a román nyelvű változatát az RMDSZ honlapján. /Borbély Tamás: Gál Kinga: Az önkormányzatiság az autonómia alapja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Április 9-én tartották a tisztújítást az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében. A küldöttek 56 százalékának támogatásával László Attila lett az új elnök, aki hat év után váltotta fel Kónya-Hamar Sándor képviselőt. Az új elnök a számon kérhetőség bevezetését és a szakmaiság megteremtését ígérte. Első elnöki teendőjeként Tőkés László református püspököt és Markó Béla RMDSZ-elnököt hívja meg az RMDSZ Kolozs megyei székházába. Kónya-Hamar Sándor beszámolt kétéves mandátumáról. A megyei szervezet tagsága meghaladja a 41 ezret. A Kolozs megyei parlamenti képviselő a későbbiekben egyik legvitatottabb kijelentése az volt, hogy az országos szervezettel rendeződött a viszonyuk. Mátis Jenő szerint a Kolozs megyei szervezet megítélése a szövetség országos vezetősége részéről továbbra is rossz. A testület ellenvetés nélkül fogadta el Kónya-Hamar beszámolóját. Kónya-Hamar Sándor programbeszédében magyar bank létrehozását, a településfejlesztés és útjavítás fontosságát hangsúlyozta. Vekov Károly elsősorban a kolozsváriak támogatására számíthatott. A szavazás eredményeként a megyei szervezetben csupán a tavalyi helyhatósági választások előtt megjelent László Attila vállalkozót bízták meg, hogy a megyei szervezetet a következő két évben vezesse. /Borbély Tamás: Új elnök a Kolozs megyei RMDSZ élén. László Attila számonkérhetőséget és szakmaiságot ígért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Mindössze tizenhét ingatlant kértek vissza a romániai magyar szervezetek az egykor elkobzott közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását lehetővé tevő kormányrendelet útján. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy 1940 előtt a tudományos és művelődési élet megszervezésével foglalkozó szervezetek vagyonának nagy részét elkobozták, de vannak olyanok is, akik nem tudtak az erre vonatkozó jogszabályról, hiszen az RMDSZ sem készített erről országos kimutatást. A legtöbb igénylést, 1748 kérvényt a zsidó közösség nyújtotta be, a második legtöbb közösségi házat visszaigénylő kisebbség a német, ők összesen 76 kérvényt nyújtottak be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindössze a kolozsvári Főtér 11. szám alatt található ingatlant kérte vissza, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének négy épület járna vissza, az Erdélyi Kárpát Egyesület egyetlen ingatlant kér. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület valamikor hatalmas vagyonnal rendelkezett, ebből nem kérhet vissza semmit, mivel a rendeletben megállapított 1940–1989-es korszak előtti tulajdonától már megfosztották. /Borbély Tamás: Kevés magyar közösségi ingatlant kértek vissza. A németek és a görögök nagyságrenddel több kérvényt nyújtottak be. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Romániában április 18-án sztrájkba léptek a postások. Tariceanu miniszterelnök felhívást intézett a postásokhoz, kezdjék el a munkát, mert a nyugdíjak folyósítására nincs egyéb lehetőség. A postai szakszervezetek 16 százalékos béremelést kértek, a munkáltató azonban négy százaléknál magasabb béremelésről hallani sem akar. /Borbély Tamás: Pénz nélkül maradnak a nyugdíjasok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Noha ismét Marosvásárhelyen tartózkodtak, nem történt meg a tervezgetett Markó Béla–Tőkés László találkozó. Markó Béla az RMDSZ elnöki hivatalába hívta meg Tőkést, aki azonban csak „semleges” pályán hajlandó asztalhoz ülni az RMDSZ elnökével. Tőkés László püspök szerint Markó Béla „cinikusan, hatalmi arroganciával” elutasítja a párbeszédet, hiszen a választási kampánnyal ellentétben az RMDSZ-nek most már nincs szüksége dialógusra Április 23-án tartotta Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács közös tanácskozását. Tőkés László, EMNT elnöke sajnálattal vette tudomásul, hogy a tanácskozásra meghívott számos erdélyi magyar személyiség közül kevesen jelentek meg a fórumon. A tanácskozáson a püspök kifejtette: háttérbe szorították azokat „a szervezeti kérdéseket, amelyek szembe állíthatnák a két nemzeti tanácsot”, és az autonómiára összpontosítottak. A mintegy 150 résztvevő előtt Tőkés élesen bírálta az RMDSZ-t és az általa kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet, amely figyelmen kívül hagyja az autonómia iránti igényt. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke, RMDSZ-es képviselő úgy vélte, hogy noha vannak vállalható részei a tervezetnek, ez a dokumentum nem használja ki a szubszidiaritás és az önkormányzatiság által biztosított mozgásteret. Csapó József, SZNT-elnök rendkívülinek nevezte az Európai Parlament Romániára vonatkozó jelentését, amely a kisebbségek általános védelmének javulása ellenére további intézkedéseket ír elő a romániai magyarság védelmének biztosítására, tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvét. A küldöttek által elfogadott egyik határozat Románia csatlakozását egy évvel elhalasztó uniós védzáradék életbe léptetését kérte, ha a román parlament nem hagyja jóvá a székelyföldi autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozását és az erdélyi magyar nemzeti közösség személyi elvű önkormányzásának statútumát. Egy másik határozatban a résztvevők az EMNT, SZNT, illetve a Magyar Polgári Szövetség szakértőiből álló csoport létrehozásáról döntöttek, amely kapcsolatba lépne az RMDSZ-szel az autonómia kérdésében. /Borbély Tamás: Ismét füstbe ment a Tőkés–Markó találkozó terve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ Szilágyi Zsolt szerint a kisebbségi törvénynek valós önkormányzati jogosítványokat, kellene tartalmaznia. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete folklorisztikus szintre zülleszti az autonómiát. Ez a törvénytervezet nem nyerte el a romániai magyarság demokratikus támogatását. /(Bögözi Attila): A Nemzeti Tanácsok szerint: Folklorisztikus szintre zülleszti az autonómiát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

A tiszteletbeli elnökségi tisztség megszüntetésével, Tőkés Lászlónak az RMDSZ-ből való kiszorulásával következett be az a törés, amelyet elsősorban az erdélyi magyar közösség sínylett meg, hiszen azóta minden politikai terv kivitelezésére rányomja a bélyegét a megosztottság, állapította meg Borbély Tamás, a lap munkatársa. Olyan ördögi kör alakult ki, ami amúgy teljesen normális embereket irracionális vélekedésekre és cselekvésre késztet. Jó lenne, ha Tőkés László és Markó Béla félretennék személyes sértődöttségüket és a magyarság iránti alázatukat helyeznék előtérbe. A hét végi marosvásárhelyi tanácskozáson Juhász Tamásnak, a Protestáns Teológiai Intézet rektorának javaslatára kerültek ki az elfogadott Tőkés-féle határozatból a Markó személyét érintő személyeskedő jelzők. A kormányzati problémák megoldása nem jelenthet mentséget a belső konfliktusok elhanyagolására. Az RMDSZ-nek közös hangot kellene keresni a nemzeti tanácsokkal. /Borbély Tamás: Alázat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Káros, hogy a magyar politika színeváltozásai tükröződjenek a határon túli magyarok körében – szögezte le Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) első vezetője azon a találkozón, amelyet Magyarország és a határon túli magyarság címmel, a korábbi HTMH-elnökök és a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó államtitkárok részvételével rendeztek Nagyváradon. A Bárdi Nándor történész /Budapest/ által vezetett beszélgetésen a hivatali idejük alatt elért sikerekről és kudarcokról számoltak be az egykori és a mai vezetők. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi vezetője a folyamatosságot hangsúlyozta, rámutatva, hogy az intézmények megteremtése mellett legalább annyira fontos azok fenntartása is. Elmondta, idén kétmilliárd forinttal tudják támogatni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, és megemlítette a Szülőföld Alapban rejlő lehetőségeket is. /Balogh Levente: HTMH-elnökök találkozója a Körös-parti városban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./ Entz Géza az intézményépítést nevezte a legnagyobb sikernek. Hangsúlyozta: sikerült megtalálni a magyar közigazgatásban a HTMH helyét. Lábody László, egykori HTMH elnök is a határon túli magyarok támogatását szolgáló intézményrendszer kiépítésének fontosságát hangsúlyozta. Szabó Tibor, a HTMH 1998 és 2002 közötti elnöke sikernek vélte, hogy akkoriban egyetértés uralkodott a kedvezménytörvény kérdésében, hiszen mint emlékeztetett, felmérések szerint, a törvényt a magyarországiak több mint 60 százaléka támogatta. Szabó Tibor szerint konszenzus volt tapasztalható a magyar kormány és a határon túli magyar érdekképviseleti szervezetei között, emellett a magyar kormányon belül is egyetértettek a kisebbségben élő magyarok ügyében. Szabó Tibor kudarcként értékelte, hogy gazdaságilag nem sikerült megerősíteni a határon túli magyar közösségeket. Németh Zsolt volt politikai államtitkár sikerként könyvelte el a státustörvényt, amely közjogi viszonyt létesített a határon túli magyarok és a magyar állam között. A fideszes kormányzás eredménye volt a Magyar Állandó Értekezlet újbóli és diplomáciailag előkészített összehívása 1999-ben. A politikus harmadik sikerként az 1998 és 2002 között nagyságrenddel növekedett támogatást nevezte. Németh Zsolt a sikertelenségek között említette azt, hogy ma nem mondható egyértelmű igen arra, hogy a magyarság megmaradásának az esélyei nagyobbak, mint 1990-ben. A politikus szerint az autonómia megteremtése nélkül a magyarság drámai fogyása nem állítható meg. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi elnöke eredménynek tekinti, hogy 2002 után sikerült működtetni a Fidesz-kormány idején létrehozott intézményeket, mint például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely – mint mondotta – fennállása óta az idén először kap a magyar költségvetésből valóban 2 milliárd forintot. /Borbély Tamás: Sikerek és kudarcok a magyarságpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Május 6-án László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke fiatal csapattal állt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elé, amely hat tartózkodással szavazta meg a politikus által javasolt elnökséget. Az MKT elnöke továbbra is Máté András. A tisztségre ketten pályáztak. A 2003 és 2005 között a tisztséget betöltő Máté András kihívója Mátis Jenő volt, aki végül 49–20 arányban maradt alul. László Attila bemutatta az általa választott új elnökséget. A gazdasági feladatokkal Makkai Zsolt foglalkozik, az ifjúsági ügyekkel pedig ifj. Deák Ferencet bízták meg. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési alelnök Vákár István lett, a humánerőforrás fejlesztésért Csoma Botond felel. A pályázatírással és a civil szervezetekkel való kapcsolattartással Varga Zoltánt bízták meg. Kalotaszeg ügyeivel Póka András György, Szamos mente és Mezőségért Sallai János, Aranyosmentéért pedig Kolozsy Ernő felel. A Kolozs megyei szervezet kulturális ügyekért felelős alelnökének Sántha Attila költőt nevezték ki, aki ideiglenesen az oktatási ügyekért is felel. Bitay Levente továbbra is ügyvezetői feladatkört teljesít. /Borbély Tamás: Máté András lett az MKT régi-új elnöke. A döntéshozó testület fiatal elnökségnek szavazott bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

A tavalyi sikertelen előterjesztés után másodszor is a parlament elé terjeszti változatlan formában Székelyföld Autonómia Statútumát a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A szervezet Állandó Bizottsága május 17-én hozta nyilvánosságra azt a határozatot, amely leszögezi: május 25-ig a parlament elé terjesztik a tervezetet. 2003-ban az SZNT megalakulásakor a testület elfogadta a Csapó József által kidolgozott tervezetet munkadokumentumként. A beérkezett javaslatok alapján megtartott vita során a testület saját autonómia-statútumaként fogadta el a tervezetet. A román parlament alsóháza tavaly március 30-án elutasította a tervezetet, a román pártok mind az elutasításra voksoltak. Az RMDSZ korábban nem értett egyet azzal, hogy hat képviselője február 25-én az SZNT felkérésére benyújtotta a parlamentben a Székelyföldi Autonómia Statútum tervezetét, e szavazáskor mégis a frakció minden tagja együtt szavazott az indítvány előterjesztőivel, így tiltakozva néhány szélsőséges román politikus magyarellenes kirohanása ellen. Az SZNT szerint most kedvező nemzetközi konjunktúra van, amit Románia 2007-re tervezett EU-csatlakozása és az Európai Parlament külügyi bizottsága által elfogadott jelentés teremt meg. Március 29-i ülésén ugyanis a testület az általános kisebbségvédelmi megfogalmazások mellett, kifejezetten a magyar kisebbségre vonatkoztatva a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvének figyelembe vételét sürgette. Az SZNT a tervezet benyújtásával azt szeretné tudatosítani a hazai és a nemzetközi közvéleményben, hogy az erdélyi magyarság igényli a területi autonómiát. Ferencz utalt arra, hogy Renate Weber, Traian Basescu államelnök tanácsosa a napokban a Duna tévében úgy nyilatkozott, hogy a romániai magyarság részéről ilyen igény nem létezik. Az SZNT megkeresi levélben az RMDSZ törvényhozóit, és felkéri őket, hogy támogassák a tervezetet. – Várom az SZNT megkeresését, és a szöveg ismeretében döntöm el, hogy támogatom-e vagy sem a tervezetet – mondta a Szabadságnak Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Toró szerint az autonómiavitát újra kellene tematizálni, és frontot kellene nyitni a területi autonómia témájában is. /Borbély Tamás: Ismét a parlament elé kerül a székely autonómia-tervezet. Toró T. Tibor: a területi autonómia esetében is frontot kellene nyitni. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Konszenzussal fogadta el a kormány a kisebbségi törvénytervezetet május 19-i ülésén. A tervezet szerint a kisebbségi közösségek választott tanácsai beleszólhatnak minden olyan kérdésbe, amely az anyanyelvű oktatási vagy művelődési intézményekre vonatkozik, és nélkülük nem lehet ezekről dönteni. A törvény szabályozza a Romániában élő nemzeti kisebbségek jogállását, a kisebbségi szervezetek státusát, és egyúttal megteremti a kulturális autonómia kereteit. Az RMDSZ közleménye szerint a törvény elfogadása fontos lépés lesz az európai kisebbségjogi normák romániai alkalmazásában A tervezet vitáját sürgősségi eljárással hamarosan megkezdi a parlament. A tervezet tiltja, hogy adminisztratív úton közvetlenül vagy közvetetten módosítsák egy vidék lakosságának etnikai összetételét. A törvény szerint a kisebbségek minden tantárgyat tanulhatnak anyanyelvükön, kivéve a román nyelvet. A jogszabály-tervezet arra is kötelezi az iskolákat, hogy azokban az intézményekben, ahol magyar tagozatok működnek, legyenek magyar nemzetiségű igazgatók vagy aligazgatók. Iskolák és osztályok megszüntetésekor vagy összevonásakor a hatóságoknak konzultálniuk kell az érintett kisebbség képviselőivel, az autonómiatanácsok beleegyezése nélkül ilyen vonatkozású döntést nem fogadhatnak el a hatóságok. A kisebbségek megyei szintű autonómiatanácsokat is létrehozhatnak. A közszolgálati rádió és tévé kisebbségi szerkesztőségeinek kinevezése is csak az autonómiatanácsok jóváhagyásával történhet. Az autonómiatanácsok legkevesebb hét tagból, és legtöbb 91 személyből állhatnak. Az 5 ezernél kevesebb személyből álló nemzeti kisebbségnek hét tagú tanácsa, az 1 milliót meghaladó, mint például a magyar kisebbség esetében 91 személy alkotja majd a testületet. A tanács tagjai négy éves mandátummal rendelkeznek. /Borbély Tamás: Elfogadta a kormány a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Az RMDSZ „véres csatát” vív a bukaresti kormánypartnereivel, hogy elfogadtassa a kisebbségi törvénytervezet azon előírásait, amely a román központosított politikai gyakorlattól merően elütő logikát igyekszik becsempészni a jogrendszerbe. A tervezet RMDSZ által elképzelt formája ugyanis a tervezett autonómia tanácsoknak kvázi döntési jogkört biztosít, a hatóságoknak ki kell kérniük a tanácsok véleményét. Ez jó garancia lehet arra, hogy a kisebbségek testületei megkerülhetetlen tényezőkké váljanak az őket megillető kérdésekben. Ezzel párhuzamosan a Székely Nemzeti Tanács vezetői úgy döntöttek, hogy ismét a parlament elé terjesztik Székelyföld autonómiájáról szóló statútumot. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint naivságról tesz tanúbizonyságot Ferencz Csaba, SZNT-alelnök azon megállapítása, miszerint a testület vezetői nem mehetnek a kormánnyal tárgyalni, és egyezkedni az autonómiatervezet tartalmát illetően, mivel a nemzeti tanács közképviseleti testület, ezért nekik, vezetőknek nem lehet joguk módosítani az SZNT által elfogadott dokumentumot. Az erdélyi magyarságnak nem szabad hermetikusan elzárkóznia az őt körülvevő román kulturális, politikai és gazdasági élettől. Az újságíró szerint Székelyföld autonómiatervezete által várhatóan kiváltott hisztéria ártani fog majd a kisebbségi törvénytervezetnek. Ezért az erdélyi magyarság „különböző nemzeti tanácsokba és pártocskába szakadt vezetői” és az RMDSZ politikusai közötti egyeztetés halaszthatatlan. /Borbély Tamás: Gyakorlatiasság nélküli elvek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Május 19-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Nagyváradon Autonómia és integráció címen nemzetközi konferenciát szervezett. – Romániában el kellene már jutni oda, hogy az autonómia kérdéséről érdemi párbeszédet lehessen folytatni, és a román hatalom ne zárja ki „látatlanban” a területi autonómiáról folyó párbeszédet – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke előadásában. Németh Zsolt kifejtette: A mi Európa-víziónk a polgárok Európája, amely az állampolgárok minél szélesebb köreinek megfelelő életfeltételeket teremt. Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga elnöke előadásában emlékeztetett a romániai magyarság rohamos fogyására. Úgy vélte, hogy a román hatalomnak el kell fogadnia az autonómiát. Gabriel Andreescu emberjogi aktivista előadásában élesen bírálta az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet. Úgy vélte, a törvény meggátolja a kisebbségek szervezetei közötti megmérettetést. Kifogásolta a kisebbségi szervezetek létrehozására és választásokon való részvételére vonatkozó előírásokat. A konferencián résztvevő Marian Mandache, a roma kisebbség képviselője közös fellépést szorgalmazott, hogy megakadályozzák a tervezet jelenlegi formájában való elfogadását. Toró T. Tibor, RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke megállapította: a tervezet rendszerbe foglalja a gyakorlatban már létező jogokat, de nem próbál többletet adni. Toró a tervezet erős pontjának nevezte, hogy megfogalmazza a kulturális autonómiát. Bakk Miklós politológus szerint a tervezet súlyos hibája az, hogy közjogi formába betonozza be a parlamenti kisebbségi szervezetek monopóliumát. Szerinte a kulturális autonómia megfogalmazása révén egyúttal strukturális reformokat is végre kellett volna hajtani, nemcsak összefoglalni a már létező jogokat. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a tervezet önbecsapást jelent, amely nemzetárulással ér fel. /Borbély Tamás: Bírálatok össztüzében a kisebbségi törvénytervezet. EMNT-autonómiakonferencia Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A sajtótájékoztatón részt vett Gál Kinga, Európai parlamenti képviselő, és az uniót működtető alapelvekről szólt: az önkormányzatiságról és a szubszidiaritás elvéről. „Ezért lényeges, hogy az Európai Parlament Romániáról szóló jelentésben szerepel ez a két elv a romániai kisebbségekre és kifejezetten a magyar kisebbségre kiemelve. Ezen alapelvek segítségével és az EU területén működő autonómiákat, azok eszközként való alkalmazását tekintve, elmondhatjuk, hogy az unió és az autonómia összeegyeztethető, remélem, hogy ez megtörténik Romániában is.” Franz Matscher, a Velencei Bizottság tagja arról beszélt, hogy Európa jelentős nemzetállamai nem tudnak mit kezdeni a kisebbségvédelemmel és az autonómia kérdésével. A többségnek és a kisebbségnek közös nevezőre kell jutnia, reméli, hogy ez Romániában is meglesz, magyarázta az osztrák vendég. /Lakatos Balla Tünde: Autonómia a többség és kisebbség egyetértésével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Huszonöt év után ismét Erdélyben, Marosvásárhelyen először koncertezett az Omega együttes május 21-én. Az RMDSZ által szervezett koncert előtt két órával a helyi stadion lelátói megteltek, minden korosztály jelen volt. Mintegy ötvenezer ember volt jelen, a városban még soha nem gyűlt össze ennyi ember szórakozni. Először a Keresztes Ildikó Band lépett fel, a Marosvásárhelyen született énekesnő népszerű számokat adott elő. Az együttes vezetője, Kóbor János a csíkszeredaiaknak is üzent, a mostanra tervezett, de pénzhiány miatt elmaradt ottani koncertet bepótolják. A stadionban a Ha én szél lehetnék-re már az egész stadion táncra perdült, hasonlóan reagáltak a rajongók az immár klasszikussá vált Petróleum lámpára is. Búcsúzóul a Régi csibészeket és a Gyöngyhajú lányt az együttes tagjai a több tízezres közönséggel együtt szólaltatták meg. Markó Béla RMDSZ-elnök beszéde nem aratott osztatlan sikert, hiszen a politikus rövid köszöntője közben a közönség egy része fütyült. /Borbély Tamás: Nagysikerű Omega-koncert Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./