Magyar feliratok is lesznek a Babes–Bolyai Tudományegyetem azon karain, ahol magyar nyelvű oktatás is zajlik – döntötte el október 26-án az egyetem igazgatótanácsa. Szamosközi István, az egyetem Akadémiai Tanácsának alelnöke arról tájékoztatott, hogy felmerült a főépület többnyelvű feliratozásának a kérdése is, ebben a kérdésben a testület az egyetem jogászaira bízta, vizsgálják meg, jogi szempontból hogyan kivitelezhető ez a kérdés. Szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt bemutatott helyzetjelentésben Hantz Péter és Kovács Lehel István BBTE-s oktatók egyebek között felrótták, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény épületein csak román nyelvű feliratok léteznek, noha az egyetem vezetősége lépten-nyomon hangoztatja a BBTE multikulturális jellegét. A hét elején a magyar tagozatvezetés a szenátusi tagokkal, kari felelősökkel és a magyar tagozatért felelős dékán-helyettesekkel együtt megbeszélést tartott. Sárkány Kis Endre oktató elmondta, ez egy zárt ülés volt, nem tudja, hogyan szivárgott ki a román sajtóba a gyűlésen elhangzottak – egyebek között az, hogy a magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondását kérte. /Az Evenimentul Zilei című napilap írt erről./ Sárkány Kis Endre biológus a gyűlésen kifogásolta, hogy a tüntetésre való reagálásként kiadott nyilatkozatot Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István a magyar tagozat vezetősége nevében írta alá. Ebben a dokumentumban olyan súlyos dolgokat állapítottak meg, miszerint Európa-ellenesek a tüntetők, ezért jobb lett volna, ha saját nevükkel szignálták volna a dokumentumot. A gyűlésen Egyed Emese tanszékvezető javaslatára eldöntötték: az egyetemen tanító mintegy 230 oktató egy hónap múlva találkozik, és megvitatja a magyar tagozat addig kidolgozandó működési szabályzatát. A tanácskozáson szóba került a tervezett Természet- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Bölcsészkaron működő három magyar tanszék összeolvadásából létrejöhető Hungarológia Kar ügye. Utóbbi lehetőséget, a három önálló magyar tanszék vezetője elutasítja, ezt az álláspontot a magyar tagozat csúcsvezetőségének a tudomására hozták. Salat Levente az ülésen kijelentette, hogy az önálló magyar karok ügyét csak akkor támogatja, ha létezik erre vonatkozó politikai döntés. Nagy László a magyar tagozat működését csak a BBTE keretében képzeli el. A biológus szerint a magyar tagozat csúcsvezetőségének nincs stratégiája a magyar tagozat fejlesztésére, elhibázott taktikai lépeseket tesznek. Salat ezzel kapcsolatban elismerte, benne is már felmerült annak a lehetősége, hogy lemondjon, Nagy László pedig kijelentette, lemond, ha a két tagozat külön egyetemmé válik. Ezzel szemben, Egyed Emese lemondott az Akadémiai Tanácsban betöltött tagságáról. /Borbély Tamás: Magyar feliratok is lesznek a BBTE-n. A magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondása is felvetődött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

A kormányból való kilépésről Frunda György nyilatkozott a minap a leghatározottabban. A mesterien árnyalt nyilatkozatairól közismert Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ eddig tizenöt éve célkitűzéseinek megvalósításáért küzd, ezért most akár fél évet is hajlandó várni, hogy az egyik önrendelkezési forma, a kulturális autonómia megvalósuljon. Az egykoron elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása nagymértékben ettől függ, hogy az egyházak mekkora szerepet tudnak vállalni a közeljövőben az erdélyi magyar társadalmi életben. /Borbély Tamás: Csapdahelyzet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Az RMDSZ hajlik arra a megoldásra, hogy ne válassza szét a Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE), és gondolkodik azon, hogy a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) legyen az önálló magyar állami felsőoktatási intézmény. Emellett egy harmadik intézmény létrehozásának lehetőségét is fontolgatják, ami akár az 1998-ban tervezett Petőfi–Schiller Egyetem is lehetne. Mindezt Kötő József, az RMDSZ színeit képviselő oktatási államtitkár nyilatkozta a Szabadságnak. A politikus szerint az RMDSZ azért hajlik erre a megoldásra, mert a BBTE oktatói elsősorban a kolozsvári egyetemen tervezett önálló magyar karok és tanszékek létesítésére kérnek politikai támogatást. Arra a kérdésre, hogy gondoltak-e arra, legyen az EMTE a román állam által finanszírozott önálló egyetem, Markó elmondta: az alapító erdélyi magyar történelmi egyházaknak kell eldönteniük, alkalmasnak tartják-e ezt a megoldási lehetőséget. Az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek távlati célja a teljes jogú, magyar nyelvű, adófizetők pénzéből államilag támogatott felsőoktatás létrehozása. Kötő József szerint vagy az EMTE-t alakítanák önálló állami egyetemmé, vagy egy harmadik felsőoktatási intézményt hoznának létre. Az államtitkár közölte: még érvényben van az a kormányhatározat, amellyel kimondták a Petőfi–Schiller Egyetem létrehozását. Kötő elmondta: egyelőre a kisebbségi törvénytervezet a prioritás, utána pedig a felekezeti oktatást szabályozó törvénytervezetet kell megvitatni, de elképzelhető, hogy ezzel párhuzamosan a romániai magyar felsőoktatás gondjait is felvetik. /Borbély Tamás: Felmelegítik a Petőfi–Schillert? Harmadik egyetem létrehozásán is gondolkodnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) működő háttérintézményeket tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) 2004-ben jött létre. Veres Valér KMEI-igazgató szerint színvonalas felsőoktatás tudományos kutatómunka nélkül nem létezik. A Szülőföld Alap pályázati kiírása nem éppen az, amire számítottak, de jelentős mértékben lefedi céljaikat. Az egyik cél az elitképzés, ami az eltömegesedett oktatás miatt háttérbe szorult. Ezt a szakkollégiumi hálózattal szeretnék elérni. A felsőoktatásban folyó tudományos kutatásnak a támogatási rendszerét szeretnék kialakítani. Jelenleg magyarországi forrásokból a határon túli magyar tudományos kutatásra igen kevés pénz létezik. A Magyar Tudományos Akadémia újabban körülbelül 20–30 millió forintot fordíthat erre a célra, az Arany János Közalapítvány megszűnik, az Illyés Közalapítványnak a tudományos kutatásra fordítható összege 10–20 millió forintos nagyságrendű. A román államnak van pénzalapja, magyarok pályázhatnak, esetenként kaptak is pénzt a román államtól, de a magyar kutatási célok, nem képeznek kutatási prioritást Bukarestben. A Bologna-folyamat szerint a jövőben az erdélyi magyar hallgatók is tandíjmentesen tanulhatnak európai, beleértve magyarországi egyetemeken. Nemcsak a népességfogyással kell szembe nézni, hanem ezzel a helyzettel is. /Borbély Tamás: Arányos támogatásban reménykedik a KMEI. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Az RMDSZ nagyon komolyan fontolóra veszi a kormánykoalícióban való további részvételét, ha a kisebbségi törvénytervezetet nem fogadja el a képviselőház, vagy ha törlik belőle a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. Cristian Diaconsescu, az SZDP szóvivője tovább erősítette a kisebbségi törvénytervezet elleni kampányt. Közölte, hogy a tervezet alkotmányellenes intézmények létrehozására nyújt lehetőséget. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak korábban közös nyilatkozatban fordultak az RMDSZ vezető képviselőihez, és a tervezet visszavonását, valamint a különböző autonómiatervezetek kapcsán széles körű párbeszéd beindítását kérték. Ezzel kapcsolatban Eckstein-Kovács Péter kifejtette: párbeszédre mindig szükség van, de ennek az ideje a kisebbségi törvénytervezet esetében lejárt, hiszen most már a politikai küzdelem folyik a tervezet elfogadtatásáért. /Borbély Tamás: Az RMDSZ kiléphet a koalícióból. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Egyre kevesebben érdeklődnek a társadalmi vita iránt. Az erdélyi magyarságnak hiányzik a modernizáció szempontjából rendkívül fontos társadalmi vita, írta Borbély Tamás, a Szabadság munkatársa. Ehhez hozzájárult a túlságosan tekintélytisztelő erdélyi magyar társadalom szerveződési formája, valamint a vezető intézmények zártsága, és a döntési mechanizmusok esetében a diktatórikus ismérvek felerősítése. Ez mind az RMDSZ-re, mind az erdélyi magyar történelmi egyházakra érvényes. Erdélyben egy évtizednél hosszabb ideje is Markó Béla és Tőkés László a két legmarkánsabb véleményformáló. A cikkíró szerint mindkettő jól kitapintható módon diktatórikus hajlamokkal rendelkezik. 2005 végén még mindig csak Markó Béla és Tőkés László tematizálja az erdélyi magyar közéletet. Borbély Tamás szerint számukra saját tekintélyük vált abszolút értékűvé. Borbély szerint Markó jelenleg Kelet-Közép-Európa egyik legkiválóbb politikusa. Tőkés László Markóhoz képest kevésbé sikeres politikai szerepvállalást tudhat magáénak. Tőkés ugyanis mindig Markó szerepére pályázott. Az RMDSZ nem fordít elég figyelmet fiatal politikusok „felnevelésére”. A nyilvánosság előtt úgy tűnik, hogy az RMDSZ csak Markó Bélából áll, akinek sokszor esze ágában sincs átadni bizonyos szakterületeket fiatalabb kollégáinak. Az értelmiség, a civilek és üzletemberek szó nélkül alkalmazkodnak a jelenlegi mechanizmushoz. Jó példa erre az elméletileg RMDSZ-parlamentként működő SZKT és a SZET. – Egészséges generációváltás szükséges. /Borbély Tamás: A nagy hallgatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Rokonszenvtüntetést szervez november 24-én Budapesten, az Egyetem téren a Fidesz ifjúsági szervezete több civil egyesülettel közösen, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a Bolyai Egyetemért küzdő erdélyi fiatalokkal. A tüntetés megszervezésében a Fidelitashoz csatlakozott a Rákóczi Szövetség. Az önálló állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozásához vezető első lépés a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjai szerint a BBTE-n tervezett önálló karok létesítése lenne. Az egyetemen oktatók több mint 80 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Hantz Péter közölte: Salat Levente rektor-helyettes csak bizonyos feltételek mellett vállalta, hogy az egyetem legfőbb döntéshozó testülete elé terjeszti a kérést, Nagy László rektor-helyettes „kerek-perec kijelentette, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával, és nem is hajlandó képviselni az ügyet, ezért a jelenlegi szerkezet megőrzését támogatta aláírásával”, Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnöke pedig „úton-útfélen a magyar karok ellen érvel”. /Borbély Tamás: Budapesti tüntetés a Bolyai Egyetemért. A jövő héten kérik a BBTE szenátusától a magyar karok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Magyar karok létrehozását kérte a BBTE szenátusától Egyed Emese, Kása Zoltán és Sárkány-Kiss Endre. A javaslat szerint az egyetem magyar oktatói versenyvizsga nélkül kerülnének át az új struktúrába, amelyet a tervek szerint a Természet-, Humán-, Társadalomtudományi Kar alkot majd. A már létező, és önálló magyar karként működő Református és Római Katolikus Vallástanárképző Kar a módosítás után is változatlanul működne tovább. A Közgazdaságtudományi, Jogi, Testnevelési és Pszichológia Karon működő magyar tanszékek pedig nem tömörülnének az új szerkezetbe, ezek a jelenlegi, szakonkénti és nem nyelvi kritériumok alapján elkülönített karokban működnének tovább. A Természettudományi Kar a matematika, informatika, fizika, kémia, valamint biológia és geológia tanszékeket tömörítené. A Humántudományi Kar pedig a történelem, filozófia és logika, nyelvészet, magyar irodalom, etnográfia és antropológia, újságírói, színház és televízió, valamint tanárképzési tanszéket tartalmazná. A harmadik, legkisebbnek tervezett Társadalomtudományi Karon a szociológia és szociális munkás, politikatudományi és közigazgatási, illetve földrajz tanszékek működnének. A magyar karok létrehozása után az egyetem laboratóriumait továbbra is közösen használná a román és a magyar tagozat. A kérés előterjesztői statisztikát is csatoltak a dokumentum mellé, amelyből kiderül, hogy a BBTE magyar oktatóinak a 83 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Az adatok a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által végzett aláírásgyűjtéséből származnak /179 magyar oktató közül 149 támogatja az új struktúrák létesítését, 28-an tartózkodtak, és mindössze 2-en ellenezték a tervet/. Kovács Lehel, a BKB alelnöke, az egyetem oktatója elmondta: az oktatók kérvényükben január 30-át állapították meg határidőként, mivel azt szeretnék, hogy az egyetem legfontosabb döntéshozó testülete eddig vitassa meg a kérést. /Borbély Tamás: A magyar karok létrehozását kérik a BBTE szenátusától. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A Demokrata Pártnak (DP) a koalícióból való kilépésére tett javaslatot Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy a DP jelentős módosításokat javasolt a kisebbségi törvénytervezet esetében. – Ha egyes koalíciós vezetők nem értenek egyet a kormányprogram révén a kabinet által vállalt tervezetekkel, akkor kiléphetnek a koalícióból – mondta Markó. Emil Boc, a DP elnöke bejelentette: pártja nem támogatja jelenlegi formában a kisebbségi törvénytervezetet. Azt kérte, hogy töröljék a nemzeti kisebbségek autonómiatanácsának a kisebbségi oktatási intézmények és ezek tantervének kialakításában élvezett vétójogát. A DP még azt javasolta, hogy az oktatási és egyéb jogokat biztosító, a kisebbségekre vonatkozó jelentős lakossági részarány helyett az kerüljön be, hogy a nemzeti közösségek csak akkor élvezhetik ezeket a jogokat, ha az összlakosság legkevesebb 20 százalékát teszik ki. – Kiürítené a Demokrata Párt a kisebbségi törvénytervezetben meghatározott kulturális autonómiát, ha az autonómiatanácsok nem kapnak döntési jogkört – vélte Varga Attila, az RMDSZ képviselője. /Borbély Tamás: Újabb válságba sodródhat a koalíció. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Az erdélyi magyarságnak nagyon ritkán sikerült közérthetően kommunikálnia az ország közvéleményével, hogy miért harcol különböző kisebbségi jogokért. Ennek tudatában újdonságnak számít, ahogyan a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kezelte a magyar felsőoktatás kérdését az elmúlt hetekben. Világosan tudták, mit kell tenniük céljuk eléréséért. A BKB stratégiája kétségtelenül hozott némi eredményt. A BKB-sek alapos tény- és témaismeretüknek és teljes nyitottságuknak köszönhetően rosszindulatú kérdéseket nem kaptak a román sajtó részéről. Ez sajnos újdonságnak számít, hiszen eddig nem egy közéleti erdélyi magyar személyiség felkészületlensége miatt könnyű prédának bizonyult. A magyar karokat támogató oktatók, a BKB és az RMDSZ között konszenzus látszik kialakulni. Úgy tűnik, a BBTE magyar vezetősége a barikád másik oldalára sodródott, ami azért sajnálatos, mert most minden erőre szükség van, hogy a magyar tagozat önállósodása megvalósuljon. Sürgősen a stratégiaegyeztetésen kellene fáradozni. /Borbély Tamás: Stratégia-egyeztetés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Nem jelent járható utat az alulról történő építkezés, ezt bizonyítja, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozására benyújtott kezdeményezést a román többségű kari tanács leszavazta – jelezte Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagja. A szerkesztőség birtokába került, Salat Levente, Nagy László rektor-helyettesek és Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke által készített jelentés, ebből kiderül milyen gondokkal küszködik a magyar tagozat. A kémia, történelem és filozófia, és földrajz karon sem vették figyelembe a magyar tagozat vezetőinek véleményét. A legtöbb karon nem tartják be a rektorátus azon szabályát, miszerint az előléptetésekre és a tisztségek elosztására vonatkozó iratokat a magyar tagozatvezetőkkel is alá kell írattatni. Sok helyen kizárólag a román tagozat képviselői döntenek a meghirdetett állásokról. Egyes magyar szakkiadványokat nem ismernek el, a bérezési együtthatók megállapításakor pedig a magyar tagozat vezetőivel nem konzultálnak. Új szakok indításáról a magyar tagozattal való egyeztetés nélkül döntöttek. A magyar oktatók hátrányos helyzetbe kerültek, mivel nem használhatták az irodákat, a tantermeket, a laboratóriumokat, vagy ezek igénybe vételére lehetetlen időpontot jelöltek ki számukra. A pedagógiai felszerelésekhez való hozzáférés is nehézkes, illetve a magyar tagozat felszerelése egyes karokon lehetetlennek bizonyult. A tagozatok között hiányos kommunikációt is tapasztaltak, ami a magyar nyelvnek az adminisztrációban elfoglalt bizonytalan státusa okozott. Hiányzik egy rendszeresen megjelenő magyar kiadvány is. A magyar tagozat vezetőit akadályozzák, hogy pénzügyi információk birtokába jussanak, így ezekről a román tagozat döntéshozói határoznak. A karok rendelkezésére álló anyagi forrásokból a magyar oktatási és kutatási tevékenységeket, kiadványok megjelentetését nem támogatják kellő mértékben. Sajátos gondokról van szó, ezek kezelése a jelenlegi struktúrában lehetetlen. /Borbély Tamás: Leszavazták a magyar tanszéket a matematika karon. Önkényes döntésekre, háttérbe szorításra panaszkodnak a magyar oktatók. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Az erdélyi magyar felsőoktatás az európai uniós csatlakozás perspektívájában címen rendeztek konferenciát Kolozsváron. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: A magyar nyelvű oktatás csak akkor válhat a legjobb minőségűvé, ha azok döntenek sorsáról, akik azt a legjobban ismerik. Ezért szükséges az oktatásban is a minél nagyobb fokú önállóság. Markó hozzátette: az önállóság nem románok és magyarok egymásnak való hátat fordítását jelenti. Jó hírként közölte, hogy míg 1999-ben több mint 20 ezer diák tanult magyar középiskolában, addig idén számuk meghaladta már a 31 ezret. A kormányzati jelenléte révén az RMDSZ-nek vannak eszközei a magyar nyelvű oktatási hálózat fejlesztésére. Ilyenek például az elmúlt években létrehozott új közoktatási intézmények, de ugyanilyen fontos a magyarul tanuló egyetemisták után az oktatási intézményeknek járó fejkvóta esetében az 1,5–ös szorzónak 2-re való emelése. Kötő József romániai oktatási államtitkár szerint a karok létrehozására a román kormánynak sürgősségi kormányrendeletet kell kibocsátania. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a minőségi oktatás megteremtésének szükségességére helyezte a hangsúlyt. Az európai felsőfokú oktatási tér egységesítését célul kitűző bolognai folyamat bevezetése után a hallgatói mobilitás fokozódik, emiatt Romániában a magyar nyelvű oktatást kínáló egyetemeken a diáklétszám csökkenhet. Salat is szükségesnek tartja, hogy a BBTE-n a magyar nyelvű képzés leváljon a román oktatás kényszerpályájáról. Nagy László, a BBTE másik rektor-helyettese szerint megoldást jelenthet a román terminológia számon kérése a diákoktól. Veres Valér szociológus, a konferenciát szervező Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az erdélyi felsőoktatásnak szánt költségvetési támogatás jórészét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek folyósították, miközben az erdélyi magyar felsőoktatás legjelentősebb intézményéhez, a BBTE-hez, illetve a magyar tagozat háttérintézményeinek csak néhány millió forint jutott. Veres szerint az akkreditált intézményeket kell megerősíteni, és nem szabad a diákokat és az oktatókat arra serkenteni, hogy magánegyetemekre vándoroljanak. Szerinte nagyon veszélyes az, hogy a Sapientia Egyetem az erdélyi magyar oktatási kínálatban szakokat dupláz. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke emlékeztetett a magyar kormánynak a magyarul tanító egyetemi oktatóknak nyújtott bérkiegészítésére, amivel szerinte sikerült jórészt megszüntetni a romániai magyar állami és magánoktatás közötti megkülönböztetést. /Borbély Tamás: Nagyszabású felsőoktatási konferencia Kolozsváron. Önállóság, anyanyelvűség és minőségi képzés. Markó szerint anyanyelven is lehet biztosítani a minőségi oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ – Az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása továbbra is prioritás az RMDSZ számára, a minőségi anyanyelvű oktatás ugyanis csupán az intézményi önállóság révén teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes a konferencián. A magyar óvodában, illetve iskolában tanuló óvodások és kisiskolások 1999-ben mért 6 ezres létszámról mára a 11 ezerre nőtt számuk. Ez a pozitív folyamat a szövetségi elnök szerint az anyanyelven oktató oktatási intézmények számának jelentős növekedésével, és nem utolsósorban az anyanyelvű oktatásba vetett bizalom erősödésével magyarázható. /Az önálló magyar oktatás megteremtése továbbra is prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17/

December 19-én lemondott, illetve felfüggesztette betöltött tisztségét a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) több magyar oktatója, mivel nem alakulhatott meg a magyar nyelvű informatika tanszék – tájékoztatott Kovács Lehel informatika szakos oktató. Kása Zoltán, a BBTE matematika és informatika karának magyar tagozatvezetője lemondott dékán-helyettesi, illetve az egyetem szenátusában és kari tanácsában betöltött tisztségéről. Emellett a Matematika és Informatika Kar tanácsában helyet foglaló többi nyolc oktató felfüggesztette magát ebből a tisztségből, mindaddig, amíg az egyetem szenátusa nem vitatja meg a magyar nyelvű informatika tanszék létrehozásának kérdését. A magyar nyelvű tanszék létrehozását Kása Zoltán az ősszel kérte a matematika kar tanácsától. A testület legutóbb december 13-án tárgyalta meg a kérdést, a döntést viszont jövő év májusára halasztotta. Kása szerint azonban a halasztás egyenértékű a leszavazással, mert a román többségű kari tanács tagjai többször is kifejtették, hogy nem értenek egyet a kezdeményezéssel. A többi nyolc oktató azért nem mondott le kari tanácsi tisztségéből, és határozott a felfüggesztés mellett, hogy ne választhassanak helyettük más tagokat. Az egyetem vezetősége leszögezte: a felsőoktatásban a szakmai és pénzügyi megfontolásokat nem lehet más természetű érvekkel helyettesíteni. A magyar oktatók közleményben leszögezték: a magyar tanszék létrehozásának megtagadásával és a döntéshozatalban való mellőzöttségükkel alapvető kisebbségi jogaikat sértik. Úgy vélik, hogy a magyar tagozat nem működőképes, az önálló struktúrák létrehozására vonatkozó kezdeményezéseket pedig a többség megakadályozza. Kovács Lehel szerint az informatika tanszék azért szükséges, hogy a magyar oktatást hatékonyabban koordinálhassák. A magyar karok létrehozását a BBTE-n tanító magyar oktatók többségének támogató aláírása alapján december elején kérte három professzor a szenátustól. /Borbély Tamás: Lemondott tisztségeiről Kása Zoltán. Nyolcan felfüggesztették kari tanácsi tagságukat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Kása szerint „a magyar tagozat vezetői minden alkalmat megragadnak, hogy nyilvánosan megbélyegezzék azokat, akik más véleményen vannak, és nem veszik észre, hogy a jelenlegi kaotikus helyzetet éppen az okozta, hogy véleményükkel, elképzeléseikkel szembehelyezkedtek mind a magyar tanárok többségének, mind az RMDSZ politikusainak a véleményével”. A nyolc oktató /aki felfüggeszti tevékenységét a kari tanácsban/: Szenkovits Ferenc adjunktus, Kassai Gábor professzor, Kovács Lehel adjunktus, Ionescu Klára adjunktus, Oláh Gáll Róbert adjunktus, Sóos Anna docens, Varga Csaba professzor és Bege Antal docens. A nyolc tag mindaddig nem vesz részt a kari tanács ülésein, míg a szenátus újra nem tárgyalja a kérdést. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese elmondta, novemberben több kollégájával együtt látogatást tett a Matematika és Informatika Karon. „Már akkor láttuk, hogy nagyon rossz a hangulat. Nem tudtuk eldönteni, ezt a hangulatot belülről gerjesztik-e vagy objektív, külső tényezők okozzák” – fejtette ki. „Kása Zoltán pedig úgy terjesztette elő a magyar informatika tanszék kérdését, hogy előtte nem konzultált senkivel az egyetem vezetőségéből, akkor, amikor biztos lehetett benne, hogy visszautasítják” – mondta Salat Levente. Kötő József oktatásügyi államtitkár szerint jogos a Matematika és Informatika Kar magyar oktatóinak kérése. /Káosz a Babes-Bolyai Egyetemen: lemondott tisztségeiről Kása Zoltán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ A lemondott oktatók működésképtelennek tartják a kar magyar oktatási vonalát, mivel az önálló magyar nyelvű struktúrák létrehozására irányuló törekvéseket a kari tanács román többsége újra meg újra meggátolja. Kása Zoltán lemondására az egyetem sajtóirodája közleményében úgy reagált: a BBTE tiszteletben tartja alkalmazottai akaratát. „A BBTE mindenképpen megőrzi és továbbfejleszti multikulturális jellegét” – áll a közleményben. Salat Levente rektor-helyettes szerint Kása Zoltán nem alaptalanul hivatkozik, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a halogatási taktika kockázataira. Salat Levente úgy véli, Kása Zoltán újabb lépése szervesen illeszkedik abba a stratégiába, amellyel annak próbálja elejét venni, hogy a jelenlegi tagozatvezetés több eredményt mutasson föl a BBTE magyar tagozata helyzetének javítása terén. Salat Levente szerint Kása Zoltán lépésével azoknak az állásait erősítette, akik semmilyen további engedményre nem hajlandóak a magyar tagozat helyzetének javítása terén. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Lemondáshullám a BBTE-n. Alapvető kisebbségi jogát érzi megsértve a kolozsvári egyetem kilenc magyar oktatója. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

A héten ratifikálta az Országgyűlés a román–magyar nyugdíjegyezményt, amelynek értelmében az áttelepülőknek a nyugdíjat ezentúl nem Magyarország, hanem Románia fizeti. Ez a dokumentum véget vet annak az 1989 óta elterjedt áttelepedési gyakorlatnak, amelyet főleg a két ország társadalombiztosítási lehetőségei közötti jelentős különbségek miatt sokan kihasználtak. Az egyezmény megújítását Magyarország szorgalmazta, mivel az utóbbi időben ezzel a lehetőséggel már nem csak az erdélyi magyarok, hanem a határ menti településeken élő románok is kihasználták. A tavalyi december 5-i népszavazást megelőzően a nyugdíjegyezmény volt az egyik legfőbb kampányfegyver: az MSZP és az SZDSZ azzal kampányolt, hogy elviselhetetlen terhet jelentene a Romániából áttelepülők nyugdíjának folyósítása. Magyarországon 26 ezren részesülnek ilyen nyugellátásban. Kiss Péter kancelláriaminiszter tavaly november 30-án hangoztatta: elviselhetetlen terhet jelentene a magyar nyugdíjkasszának, ha a december 5-ei népszavazás után százezrek települnének Magyarországra, és nyugdíjukat itt folyósítanák. Németh Zsolt (Fidesz) kijelentette: az egyezmény azt bizonyítja, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztésének nincs szociális akadálya. Hangsúlyozta, hogy a szocialistáknak szembe kell nézniük a népszavazás előtti kampányukkal, amelynek során a szociális ellátórendszer összeomlásáról beszéltek. Németh Zsolt emlékeztetett: az egyezmény aláírásra készen állt tavaly december 5-e előtt, s ha akkor megvitatják, másként végződhetett volna a népszavazás. Hasonló helyzet áll fenn a Moldovai Köztársaság állampolgárai esetében is, akik kihasználva a két ország közötti jelentős társadalombiztosítási lehetőségeket, nagyobb nyugdíjért Romániába települnek. /Borbély Tamás: Befellegzett a magyarországi nyugdíjas éveknek. Budapest ratifikálta a román–magyar nyugdíjegyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ A tavalyi népszavazást megelőző kampányban robbant az MSZP a „nem a kettős állampolgárságra” buzdítás egyik fő érveként hangoztatta, hogy az áttelepülők nyugdíját a magyar társadalombiztosításnak kell fizetnie. Replikaként hozta akkor nyilvánosságra Áder János, a Fidesz frakcióvezetője azt a magyar-román megállapodáson alapuló kormányrendelet-tervezetet, amely érvényteleníti e gyakorlatot, közölve, hogy aláírása egy nappal a népszavazás utánra van időzítve. Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára akkor azonnal hazugsággal vádolta e bejelentése miatt Ádert. Azonban tény, hogy tavaly december 6-án valóban sor került Budapesten egy román-magyar ülésre a témában. Az is tény, hogy az MSZP szórólapokon azzal riogatta a magyar választópolgárokat, hogy minden ezer, határon túlról áttelepülő nyugdíjas után évente 800 millió forint többletkiadással kell számolni, azon 20 milliárdon kívül, amibe a magyar államnak a Romániából és Ukrajnából már áttelepült mintegy 27 ezer nyugdíjas kerül. /Guther M. Ilona, Budapest: Ratifikálták a magyar-román szociális egyezményt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Túlértékelt az erdélyi magyarság és az anyaország viszonya, különösen ami a határon túliak által megfogalmazott segítségvárást illeti. Ezt bizonyítják a kettős állampolgárságról és a magyarországi támogatásokról szóló, évek óta tartó viták. Borbély Tamás, a lap munkatársa számára érthetetlen, hogy az Erdélyben maradottak miért ragaszkodnak a magyar állampolgársághoz. Szerinte ma már egyre jobb romániai magyarnak lenni. Fölösleges „az ideig-óráig elmaradott magyarországi támogatásokért való siránkozás”, hiszen az segélyek megakadályozzák, hogy a határon túliak saját erőfeszítésből gyarapodjanak. Az újságíró szerint a magyarországi politikusok többsége tizenhat év alatt keveset tett önzetlenül a határon túli magyarokért, nagyon sokak cselekedeteit pusztán saját politikai érdekük határozta meg. Támogatás kérése helyett inkább azon kellene gondolkodni, hogyan alakítsanak ki Erdélyben életképes magyar intézményeket. /Borbély Tamás: Cseresznye a habos torta tetején. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Az RMDSZ kolozsvári Kerületi Elnökök Tanácsának (KET) legutóbbi ülésén hevesen támadták László Attilát, a Kolozs megyei RMDSZ elnökét és a szervezet elnökségét amiatt, hogy nem ellenőrizték, az alprefektusi tisztségre jelentkező Fekete Emőke teljesítette-e vagy sem a versenyvizsga feltételeit. Az RMDSZ jelöltjét az alprefektusi versenyvizsgán ugyanis nem engedték szóhoz jutni. Fekete Emőke megkapta a vizsgán való részvételi jogot, de nem volt megfelelő számú munkaéve. László Attila szerint az RMDSZ-nek rendelkeznie kell egy olyan listával, amely a lehetséges szakemberjelölteket számon tartja. Az RMDSZ másfél éve nem tud jelöltet állítani az Országos Lakásügynökség Kolozs megyei kirendeltségének élére, mivel nem találnak a tisztség követelményeinek megfelelő, és a funkciót betöltésére hajlandó magyar építészmérnököt. Január 9-től Csoma Botond tölti be az Állami Birtokok Ügynöksége Kolozs megyei kirendeltségének igazgatói tisztségét. /Borbély Tamás: Elégedetlenkedik a kolozsvári RMDSZ-tagság. Kitámadták a Kolozs megyei elnökséget a Fekete Emőke-ügy miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Méltánytalannak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetősége a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiumának decemberi döntését. Ennek értelmében a felsőoktatásra szánt pénzalap mindössze 12 százalékát fordították a legtöbb magyar diákot befogadó kolozsvári állami egyetemen zajló oktatás támogatására. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke kifejtette: kénytelenek voltak kiegészíteni a magyarországi költségvetési szigorítások miatt a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 2005-ös költségvetésétől megvont 100 millió forintot. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók 81,5 százaléka állami egyetemeken folytatta tanulmányait. Legtöbben a kolozsvári BBTE-n, kisebb számban pedig a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint az ugyanott működő Színművészeti Egyetemen. Tavaly közel 12 ezer magyar hallgató tanult a kolozsvári BBTE-n. A romániai költségvetésben nincs olyan nagyságrendű felsőoktatási alap elkülönítése, amely megoldhatná az egyetemeken folyó magyar tannyelvű oktatás tudományos, infrastrukturális, oktatásszervezési és szociális gondjait. Kelemen Hunor elismerte, hogy az EMTE nagyobb összeget kapott. Emlékeztetett, hogy a magánegyetemnek a tavalyi magyarországi költségvetési összegből 100 millió forintot zároltak különböző anyaországi megtakarítási programokban. Ezért ki kellett egészíteni az EMTE költségvetését, hogy a terveknek megfelelően működhessen az egyetem. /Borbély Tamás: Méltánytalan támogatásra panaszkodik a KMEI. Az EMTE költségvetését pótolták a Szülőföld Alapból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ „Lobbicsoportok szerzik meg a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiumának pályázatra kiírt pénzeit” – állapította meg Veres Valér, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának háttérintézményeként megalakult Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetője. Arra a kérdésre, hogy kik képviselik a pénzeket eltérítő lobbicsoportokat, Veres Valér nem volt hajlandó válaszolni. /Isán István Csongor: Lobbicsoportok a Szülőföld Alap körül? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Politikai leszámolással vádolta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökségét Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, aki tavaly áprilisig töltötte be a szervezet elnöki tisztségét. A most Európai Parlamentben is képviselő honatya a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) január 27-i ülésén azzal vádolta dr. László Attilát, aki városi tanácsosi pozícióját a kolozsvári üzletembereket tömörítő Euréka Egyesület képviselőjeként foglalta el, hogy „átjátszotta” a Kolozs megyei RMDSZ-t az egyesületnek. László Attila szerint a volt elnök sértődöttsége abból fakad, hogy véget akarnak vetni a rokoni alapon történő kinevezéseknek. Kónya-Hamar Sándor szerint Lakatos Artúrt azért cserélte le az elnökség a kolozsvári Univers T igazgató tanácsi (it) tisztségéből, mert Lakatos az ő embere. A történész végzettségű egykori it-tag jelenleg Kónya-Hamar képviselői irodájának vezetője. Szerinte Sztranyiczki Szilárdot is azért nem nevezték ki ismét a Kolozs megyei kataszteri hivatal élére, mert róla is azt terjesztik, hogy az ő embere lenne. Sztranyiczkit immár hatszor váltották le a hivatal éléről. Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, hogy nem vádaskodásra, hanem a tagoknak egymás megsegítésére kellene összpontosítaniuk. Kiderült, hogy a papíron létező 93 megyei RMDSZ-szervezet közül 14 nyújtotta be tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót, ezért sokan azt feltételezik, hogy a többi 79 szervezetnek semmilyen tevékenysége nem volt. Vannak olyan települések, ahol a több ezres papíron létező tagságból alig ötvenen fizettek az RMDSZ kasszájába. /Borbély Tamás: Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Eckstein-Kovács Péter megállapítása, miszerint nagy az érdektelenség. A Kolozs megyei RMDSZ-ből számos értékes ember kivonult az évek során. A szövetségen belüli tisztségekért való versengés nem létezik. A tisztségviselők többsége saját kicsinyes érdekeit védi. Az MKT-tagok nagy része megszokta, hogy amikor meguntak egy elnököt, beindul a kinyírási gépezet. Ilyesmi készül most éppen László Attila ellen is. Nem ő lenne az első Kolozs megyei RMDSZ-elnök, aki ennek áldozatául esne. /Borbély Tamás: Lincshangulat? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Lakatos Artúr a válaszadás jogán pontosított, az MKT-ról szóló beszámolóval kapcsolatban. Az MKT tagjainak joguk van felháborodni és véleményt megfogalmazni a mindenkori elnökség tevékenységéről. László Attila azt állította, hogy Lakatos Artúr rokona Kónya-Hamar Sándor volt megyei elnöknek, de ez téves. /Lakatos Artúr: A válaszadás jogán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Előzmény: Borbély Tamás: Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Kónya-Hamar Sándor nyilatkozatában reagált Szabadság a január 28-án megjelent számában közzétettekkel kapcsolatban. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnöke azt állította, hogy Lakatos Artúr igazgatótanácsi tisztségéből való visszahívása „a rokoni alapon történő kinevezések korszakának vet véget”. Azonban Lakatos nem rokona, a megfogalmazott alaptalan vád ezért rágalomnak minősül. Az említett MKT-ülésen Kónya nem állította, hogy László Attila elnök átjátszotta volna az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét az Euréka vállalkozói klubnak. /Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő: Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Előzmény: Borbély Tamás: Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Az egyik legrégebbi erdélyi arisztokrata család leszármazottja, báró Bánffy István Kolozsváron élt, január 5-én a Király/I. C. Bratianu utcai lakásán elhunyt. Vitát kavar báró Bánffy István vagyona. A festményekből és bútordarabokból álló javakra jogot tart a báró unokaöccse, Fornet Béla és az aranyosgerendi Bánffy Kastély Egyesület is. Utóbbi eltartási szerződést kötött vele, az unokaöccs pedig a közjegyző által hitelesített végrendeletet tudja felmutatni. A Bánffy Kastély Egyesület és a báró között létrejött szerződésről elmondta: ez azért született meg, mert az árvagyerekeket akarta segíteni. Az eredeti egyezség szerint azonban Aranyosgerenden a gyermekek 60 százaléka magyar lett volna, de ez nem valósult meg. /Borbély Tamás: Vita Bánffy István vagyona körül. A báró unokaöccse és egy egyesület is örökösi iratot tud felmutatni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Péntek János, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumi elnöke elismerte: önmagában pozitív tény, hogy a diákok idejében kapnak tankönyvet, de ennél sokkal fontosabb, hogy jó és csak jó tankönyveket kapjanak. A rossz tankönyveknek mérhetetlen káros hatásuk van: elidegenítheti a tanulót az iskolától és a magyar oktatástól. Jelenleg legalább 15–20 silány tankönyvet sürgősen ki kellene vonni a forgalomból. Péntek János szerint nemcsak a fordításokkal van gond, a magyarul írott tankönyvek között is vannak gyengék. Indokolt volna, hogy a tankönyvkiadókat is akkreditálják bizonyos szakmai kritériumok szerint, mint a tudományos kiadókat. Kötő József oktatási államtitkár elismerte, hogy egyes kiadók munkája kívánni valót hagy maga után. Az államtitkár elismerte, hogy nem létezik a kiadók szakmai munkáját felülbíráló akkreditációs rendszer. Reméli, jövőtől elkezdheti működését az a tankönyvbíráló bizottság, amelyet a legnevesebb szaktekintélyekből hoznak létre. Tavaly áprilisban jelent meg az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy ne csak fordítással készüljenek magyar tankönyvek. Péntek János emlékeztetett rá, hogy a miniszteri rendelet az ellenőrzés hatósági jogkörét és a vele járó felelősséget a magyar tankönyvek esetében az RMDSZ-re ruházta, közvetve pedig a Romániai Magyar Pedagógus Szövetségre (RMPSZ). Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke szerint a magyarországi tananyagok adaptálásában nagyobb szerepet játszhatott volna a tankönyvtanács. Lakatos András és Takács Csaba ügyvezető elnök is kényszermegoldásnak tartja, hogy az RMDSZ vállalta magára ezt a feladatot, amelynek költségeit a Communitas Alapítvány révén sikerült fedezni. Az Erdélyi Tankönyvtanács kizárólagos feladata, hogy az RMPSZ égisze alatt, szakmai testületként, ösztönözze, segítse tankönyvek és más oktatási anyagok írását. Maga is meghirdet pályázatokat tankönyvek előkészítésére, kis példányszámú kísérleti vagy speciális oktatási anyagok megjelentetésére. Jelentős számban ad ki, szintén kis példányszámban, egyetemi jegyzeteket. Hatósági jogköre azonban nincs, hangoztatta Péntek János. Nincs pontos nyilvántartás arról, mi jelenik meg, nincs országos gyűjtőhelyük az oktatási kiadványoknak. A Romániai Magyar Közoktatási Tanács szintén foglalkozik a tankönyvek kérdésével. Péntek János véleménye szerint a szerepek inkább összekuszálódtak, az Erdélyi Tankönyvtanács pedig mellékvágányra került. /Borbély Tamás: Tankönyvkiadási dilemmák. A profit és a szakszerűség összehangolása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A 2004–2005-ös oktatási-nevelési támogatást igénylők száma 10,5 százalékkal nőtt Erdélyben a korábbi kiíráshoz képest. A következő évi pályázat esetében is hasonló arányú növekedésre számítanak – közölte Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke. Az oktatási nevelési támogatás erdélyi lebonyolításáért felelős alapítvány elnöke a 2004–2005-ös pályázatot értékelte kolozsvári sajtótájékoztatóján, amit Komlós Attilával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével közösen tartott. Az igénylők számának növekedése esetében is ki tudják fizetni a pályázatokat. A 2004–2005-ös évben összesen 131 148-an kérvényezték a támogatást, amit az igénylők 98,5 százalékának folyósítottak is. A magyar állam így összesen 11 millió 581 ezer eurót juttatott a magyar nyelven tanuló erdélyi magyar gyerekeknek. A tankönyv és taneszköz-vásárlásra szóló támogatásért 5709-en nyújtottak be pályázatot. Az igénylők legtöbben a székelyföldi Hargita, Maros és Kovászna megyében járnak iskolába. Hozzátette: a jogosultak 56 százaléka rendelkezik magyarigazolvánnyal. Komlós Attila megköszönte az Iskola Alapítványnak, hogy lebonyolította és kiértékelte a pályázatot. Garantálta, hogy a magyar állam jövőben is kifizeti ezt a támogatást, még akkor is, ha az igénylők száma növekedik. Kifejtette: a Kárpát-medencében járva az a személyes tapasztalata, hogy főleg szórványvidékeken a magyar gyermekek jelentős hányada az óvodában részesül utoljára magyar nyelvű tanításban. Ezért pártolja azt, hogy a határon túli magyar oktatás támogatásának fejlesztéseként terjesszék ki ezt a finanszírozást az óvodás korúakra is. /Borbély Tamás: Nőtt az oktatási támogatást igénylők száma. A HTMH elnöke az óvodásokra is kiterjesztené a juttatást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Elfogadta a kormány az észak-erdélyi autópályát építő Bechtellel kötött szerződés újratárgyalt változatát. Az új egyezség szerint az állam minden évben csupán a költségvetésben megállapított összeg 30 százalékát folyósíthatja. /Borbély Tamás: Célegyenesben az észak-erdélyi autópálya. A kormány elfogadta az újratárgyalt szerződést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Marosvásárhelyen hozza létre a Janovics Jenő Alapítvány (JJA) az erdélyi magyar televíziót és rádiót, döntött az alapítvány kuratóriuma Marosvásárhelyen tartott ülésén. A magyar médiaközpont várhatóan már 2006 második felétől sugározhat majd. Nagy Zsolt, a JJA elnöke elmondta, a döntés értelmében a következő időszakban megkezdik a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól kapott 300 millió forintos céltámogatás felhasználását. Ezt az összeget egy megfelelő marosvásárhelyi ingatlan, valamint a stúdiók létrehozásához szükséges technikai felszerelések megvásárlására fordítják. Ezzel egyidőben megkezdődik a szerkesztőség felépítése, a szakembergárda toborzása is. Nagy Zsolt hozzátette: a kuratórium csupán az intézmények létrehozásáról döntött, a Magyar Televízió, illetve a Duna Televízió felajánlásáról folytatják a tárgyalásokat. /Borbély Tamás: Marosvásárhelyen lesz az erdélyi magyar televízió és rádió. A két intézmény már 2006 második felétől elkezdené működését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Elutasította a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa az önálló magyar karok létrehozását. A vezetőség a nyilvánosság kizárásával próbálta megtartani a szenátusi ülést, az újságírók jelentős részét nem engedték be az egyetem épületébe. Andrei Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke és Nicolae Bocsan, az egyetem rektora nem kívánt nyilatkozni a Szabadságnak. Az ülés után Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes elmondta: a magyar oktatók által aláírt beadványról közvetett formában döntött a szenátus. A rektor és az akadémiai tanács is előterjesztett egy dokumentumot, amelyek a magyar tagozat és a multikulturális intézményi struktúra fejlesztésének az alapelveit tartalmazza. Ezt a két dokumentumot a szenátus 85 igen szavazat és kilenc tartózkodás mellett elfogadta, ez gyakorlatilag a három karra vonatkozó beadvány elutasítását jelenti. Salat szerint belátható időn belül, a három kar kérdésére az egyetem keretében nem lehet visszatérni. Hozzátette: a beadvány megszerkesztésében szerepet vállaló Bolyai Kezdeményező Bizottság célja az volt, hogy az egyetem szenátusa részéről elutasító választ csikarjon ki, hogy e negatív állapot birtokában folytathassák a kérdés nemzetköziesítését célzó erőfeszítéseiket. Salat elismerte, hogy rektor-helyettesi mandátuma, amivel a román és magyar fél közötti közvetítés szerepét vállalta, kudarcot vallott. /Borbély Tamás: Elutasították a magyar karok létrehozását. Salat: csak kormányhatározattal lehetne megvalósítani a tervet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa elutasította a magyar karok létrehozására vonatkozó kérést. A romániai magyar közösség újabb vereséget könyvelt el kisebbségi jogainak érvényesítése szempontjából. Most ismét itt az összefogás pillanata. Szükség van az RMDSZ kormányzati pozíciójára, hogy létrejöhessenek a magyar karok. A magyar oktatók közötti megosztottságot nem sikerült felszámolni, ezért várható, hogy többen is kérik majd a jelenlegi tagozatvezetés távozását. /Borbély Tamás: Kisebbségi kudarc. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A jelenleg magyar nyelvű oktatást is biztosító romániai egyetemeken kívül egy újabb felsőoktatási intézményt kell létrehozni azért, hogy a romániai magyarság önálló magyar egyetemmel rendelkezzen – fejtette ki február 24-én Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó nem ért egyet azzal, hogy az oktatók olyan lépéseket tegyenek, amivel kockáztatják az oktatás minőségét és menetét. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint egy esetleges oktatói sztrájk elfogadható, ha az törvényes keretek között zajlik, de a polgári engedetlenségnek súlyos következményei lehetnek. Markó Béla szerint nem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) román állami oktatási intézménnyé válásával kell megoldani a romániai magyarság önálló egyetemre vonatkozó igényét, hanem a jelenleg működő egyetemek mellett egy újabb felsőoktatási intézményt kell létrehozni. Szükségesnek tartja, hogy az EMTE akkreditálása után valóra váltsák a tavaly októberi együttes román–magyar kormányülésen megszületett kötelezettségvállalást, miszerint Magyarország mellett a román állam is biztosítson finanszírozást a magánegyetemnek. Szintén az RMDSZ-t képviselő Kötő József román oktatási államtitkár tavaly november elején a Szabadságnak nyilatkozva premierként kijelentette: az RMDSZ egy újabb felsőoktatási intézmény létrehozásán is gondolkodik, ami akár az 1998-ban tervezett Petőfi–Schiller Egyetem is lehetne. A BBTE-n tervezett három önálló magyar kar kapcsán – amelyek létrehozását az egyetem szenátusa február 20-án közvetett módon elutasította – Markó Béla kifejtette: sokat remélt a BBTE román és a magyar oktatóinak párbeszédétől, ami azonban kudarcot vallott. A politikus kifogásolta az egyetem vezetőségének a magyar oktatók javaslata elől való teljes elzárkózását. Markó szerint a magyar karok létrehozására vonatkozó igény tisztességes, ehhez ragaszkodni kell. Ugyanakkor a BKB-nak az egyetem adminisztrációjának bojkottjára vonatkozó javaslata kapcsán kifejtette: nem ért egyet az olyan elképzelésekkel, amelyek „kockára tennék az oktatás jó menetét”. Markó kételyeit fejtette ki a tekintetben, hogy az RMDSZ a közeljövőben kormányhatározattal segíthetne a magyar karok létrehozásán, de emlékeztetett: folyamatban van a tanügyi törvény módosítása, amely lehetővé tehetné a kisebbségi egyetemek és karok létrehozásának a kormány hatáskörébe való tartozását. A BKB február 24-i sajtótájékoztatón kifejtették: a BKB egyes vezetőit – például Bodó Barna oktatót – az egyetem fizetéscsökkentéssel, Hantz Pétert pedig szakmai ellehetetlenítésére tett törekvésekkel próbálja elbátortalanítani. Ugyanakkor a BBTE félretájékoztatás útján történő manipulálással vádolja a kezdeményező bizottságot, akik az elmúlt hetekben több nemzetközi visszhangú sajtótájékoztatót tartottak és európai politikusoknál lobbiztak, kérve a Bolyai Egyetem és a magyar karok létrehozását. – Ha a BBTE magyar tanárai és diákjai radikális álláspontra helyezkednek, azért elsősorban az egyetem vezetősége okolható, amely elzárkózott a párbeszéd és a méltányos megegyezés elől – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Borbély Tamás, Ercsey-Ravasz Ferenc: Markó: Újabb intézmény létrehozása által valósulna meg az önálló magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) aláaknázásaként értékeli az egyetem vezetősége a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tevékenységét, amely az egyetemen magyar karok és az önálló magyar egyetem létrehozásáért küzd – fejtette ki Nicolae Bocsan, a BBTE rektora sajtótájékoztatóján. A BBTE vezetői szerint a BKB vezetői „félretájékoztatással manipuláltak”. A rektor a BKB vezetőiről kifejtette, hogy ezt a kampányt „azok a személyek irányítják, akiknek erre nincs sem szakmai sem erkölcsi alapjuk”, hiszen semmilyen jelentős tervvel nem járultak hozzá az egyetem fejlesztéséhez. A rektor emlékeztetett, hogy február 20-án az egyetem szenátusa elutasította a magyar karok megalapítására vonatkozó kérést. A rektor szerint az európai egyetemeken sehol nem működnek etnikai-nyelvi alapon létrehozott karok. Úgy véli, hogy az ilyen szempontok alapján „megvalósítani próbált kettészakítás” „nem illeszkedik az Európában támogatott megoldások szellemiségéhez”. A rektor szerint a nemzetiségek esetében „az etnikai alapon történő állandó szétválasztás ugyanolyan hibát jelent, mint az asszimilációjuk.” Bocsan elutasította az RMDSZ több vezető politikusa – közöttük Markó Béla – azon múlt heti megállapítását, miszerint az egyetem szenátusa merevségről tett tanúbizonyságot, amikor nem hagyta jóvá a magyar karok létrehozására vonatkozó kérelmet. Gyémánt László, a Judaisztikai Intézet igazgatója a magyar karok létrehozását a zsidó közösség iránti támadásként állította be. Szerinte a BKB akcióival az egyetem multikulturális jellege szűnne meg. Gyémánt szerint a Bolyai Egyetem újraalapítását szorgalmazó, Nobel-díjas tudósok által aláírt nyílt levelet azért támogatja Elie Wiesel és Kertész Imre is, mert egyoldalúan tájékoztatták őket. A Szabadság azon kérdésére, hogy miért értékeli a magyar oktatók kérését a zsidó közösség elleni támadásként, Gyémánt kifejtette: a karok létrehozása egy lépést jelentene a Bolyai Egyetem újraalapításáért, és így a BBTE multikulturális jellegének megszűnésével attól tartanak, hogy az új helyzetben az intézet „nem találná meg a helyét”. A BBTE vezetői szerint a magyar oktatók 83 százaléka – szám szerint 149-en – azért írták alá a BKB kezdeményezésére a karok létrehozására vonatkozó kérelmet, mert féltek attól, hogy esetleges elutasító válaszukkal „árulókként bélyegzik meg” a romániai magyar közösségen belül. /Borbély Tamás: BBTE: az európai szellemiség jegyében utasították el a magyar karokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./