Kolozs megyében az RMDSZ parlamenti képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsorolására kiírt előválasztáson befutó helyre került az eddig is törvényhozói mandátummal rendelkező Eckstein-Kovács Péter és Kónya-Hamar Sándor, a második, szintén bejutó képviselői helyet pedig az előválasztásokon jó esélyekkel induló Máté András Levente kolozsvári önkormányzati képviselő szerezte meg. Nem végleges adatok szerint a hét végén Székelyföldön, Kolozs megyében és az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezete által rendezett urnás előválasztásokon összesen több mint 80 ezren adták le a voksukat. Kolozs megyében a 80 ezer fős magyar lakosságnak mindössze 16 százaléka, azaz közel 14 ezer ember szavazott. Kolozsváron a 40 ezer szavazati joggal rendelkező magyarból csak 3400 ment el szavazni. Kovászna megyében Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor 10 571 szavazattal vezeti az RMDSZ szenátusi listáját. Második lett a szintén törvényhozóként dolgozó Németh Csaba. Háromszék képviselői listáját egy újonc, Antal Árpád András szociológus vezeti. Őt Tamás Sándor és Márton Árpád jelenlegi képviselő követi. Meglepetés született a szintén urnás előválasztásokat szervező nagybányai területi szervezetnél, ahol Böndi Gyöngyike jelenlegi képviselő csak a második helyen végzett, így szinte biztos, hogy nem fog újabb mandátumot tölteni a parlamentben. Itt bejutó helyre Bónis István került. /Borbély Tamás: Többnyire papírforma eredmények az előválasztásokon. Kolozsváron nagyon alacsony volt a részvételi arány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a kolozsvári főkonzulátus a Continental Szállodában rendezett díszfogadással egybekötve nyitotta meg az Alkotó magyarok című kiállítást, amely azokat a kimagaslót teljesítő magyarokat mutatta be, akiknek munkásságát Nobel-díjjal tüntették ki. Cseh Áron kolozsvári főkonzul felolvasta az eseményre meghívott Szili Katalin levelét, aki más hivatalos kötelezettségeire hivatkozva nem tudott jelen lenni a rendezvényen. Cseh Áron főkonzul hangsúlyozta, hogy idén először ünneplik a magyarok október 23-át teljes körű európai uniós tagállamként. Elmondta: ez azt is jelenti, hogy a határok feletti békés nemzetegyesítés rövidesen valósággá válhat. A fogadáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Emil Boc Kolozsvár polgármestere, valamint a kincses város gazdasági és művelődési életének számos román és magyar személyisége. /Borbély Tamás: Október 23-a Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Nem jött létre párbeszéd Markó Béla, az RMDSZ és Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke között, annak ellenére sem, hogy mindkét politikus megbeszéléseket folytatott a közvetíteni próbáló Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. Tőkés László szept. 26-án reggel Szász Jenővel ült közös asztalhoz, majd tizenegy órakor Markó Bélával kezdett tárgyalásokat Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A megbeszélésekből egyértelműen kiderült: Szász továbbra is közös – azaz RMDSZ és MPSZ jelölteket egyaránt tartalmazó – lista összeállítását akarja. Markó ezzel szemben hangsúlyozta, hogy az RMDSZ előválasztásainak eredményeként összeállt listához már nem lehet hozzányúlni. Hozzáfűzte azonban: elképzelhetőnek tartja, hogy az RMDSZ-en kívüli szervezetek érdekeit a szövetség listáin szereplő jelöltek közül képviselhetnék azok, akik erre vállalkoznak. Tőkés László szerint a találkozók tartalmát az EMNT elnöke által közzé tett nyilatkozat határozta meg. A dokumentumban a püspök leszögezte: a küszöbön álló országos választások ügyében kialakult válságos helyzet megoldása abszolút elsőbbséget érdemel, az erdélyi magyarság számára elsőrendűen fontos, hogy az RMDSZ és az MPSZ egyetértésre jusson egymással. Azt javasolta, hogy a két politikai szervezet az RMDSZ logója alatt közös jelöltlistát állítson a választásokra. Az összefogás és az egység megteremtésének eszközeként és feltételeként azt jelölte meg, hogy az RMDSZ emelje fel szavát az MPSZ-szel szemben foganatosított hatósági zaklatások és antidemokratikus intézkedések ellen, és ítélje el a Szász Jenő vezette szövetségnek a választási szabadságot durván megsértő "diszkvalifikálását". Emellett az RMDSZ-nek – az MPSZ-hez hasonlóan – egyértelmű támogatásban kellene részesítenie a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszavazást. Tőkés szerint mindezért az MPSZ-nek el kellene állnia a román pártokkal való közös választási listától. – Most is hajlandók vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni, habár erkölcsileg elég nehéz feldolgozni azokat a támadásokat, amelyeket ránk zúdított az RMDSZ az elmúlt időszakban – mondta Szász Jenő. Markó Béla viszont elutasítja az MPSZ-szel való párbeszédet. Markó és Tőkés megállapodott abban, hogy folytatják egymással a párbeszédet, és két héten belül sort kerítenek egy újabb találkozóra. /Borbély Tamás: Nem jött létre párbeszéd Kolozsváron Markó Béla és Szász Jenő között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Négy alternatíva körvonalazódott a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar tagozat önállóságának megerősítésére. Salat Levente rektor-helyettes ismertette az elképzeléseket. A legteljesebb alternatíva három plusz egy kar létrehozására vonatkozik. Eszerint a korábban tervezett Természet- és Bölcsészettudományi Kar mellett a Társadalomtudományi Kart is létrehoznák. A negyedik kar Sepsiszentgyörgyön, a már működő vállalatgazdaság és közigazgatás-tudományi kihelyezett tagozatokból jönne létre, amelynek keretében magyarul és románul is oktatnának. A második elképzelés csak a Természet- és Társadalomtudományi Kar létrehozására tesz javaslatot. A harmadik alternatíva: kezdetben ne karokat, hanem tanszékeket hozzanak létre. Az egyetemi charta módosításával ezek fölé koordináló testületet lehetne kialakítani. A negyedik változat a magyar tagozat önállóvá váló struktúráinak a létrehozására vonatkozó döntés elodázásának a lehetőségét veti föl. A találkozón az oktatók felvetették, hogy az első két változatban jelentős kockázatok rejlenek. A megbeszélésen döntés nem született. Az elhangzott javaslatok alapján a BBTE magyar tagozatának vezetői véglegesítik a magyar tagozat intézményi konszolidációjáról szóló összegzést. A magyar tagozat vezetőinek végül a BBTE vezetőségével és a román tagozat képviselőivel kell egyeztetniük. /Borbély Tamás: Alternatívák a magyar tagozat erősítésére. Hátrányai is lehetnek a BBTE-n tervezett önálló karoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a vele készült interjúban a Bologna-folyamatról beszélt, melynek célja az, hogy az európai térség bármely felsőoktatási intézményében megszerzett végzettség alapján bárki bárhol állást foglalhasson el az EU bármely tagországában. Románia egyike volt azon országoknak, amelyek utolsókként írták alá a Bolognai Nyilatkozatot. Léteznek olyan szakirányok, amelyek esetében nem lehet alkalmazni ezt a rendszert. Ilyen például az orvosi, mérnöki képzés, valamint egyes művészeti ágak. /Borbély Tamás: Súlyos következményekkel jár a Bologna-folyamat a létszámkeret fenntarthatósága szempontjából. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Az RMDSZ azt kéri, hogy az Országgyűlés állapítson meg évente egy bizonyos százalékot a magyar költségvetésből, amit a határon túli magyarok támogatására fordítana – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel találkozott Kolozsváron. Markó arra is kérte a politikust, hogy a magyar kormány fontolja meg a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla elégedetlenségét fejezte ki, hogy a magyar költségvetésnek mindössze ezredrészét fordítják a határon túli magyarok támogatására. Kiss Péter közölte: a 2005-ös költségvetésből összesen 12,8 milliárd forintot terveznek fordítani a határon túli magyarok támogatására. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán Markó megállapította: az RMDSZ és a magyar kormánypártok véleménye eltér egymástól. A Kárpát-medencei magyarságnak közösen kell kidolgoznia Magyarország 2007–2013-as nemzeti fejlesztési tervét, aminek az a tétje, hogy javítsa a Kárpát-medencei magyarság életkörülményeit – jelentette ki Kiss Péter kancelláriaminiszter az RMDSZ által szervezett Új kihívások az önkormányzatok előtt című képzési sorozatának nov. 4-i rendezvényén mondott előadásában. Kiss Péter kifejtette: ez a terv új helyzetet teremt, ami új nemzetpolitika megalkotását teszi szükségessé. A magyar kormány a novemberben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) fog előállni ezzel az új nemzetpolitikával, ami a szülőföldön való boldogulásra, a békés nemzet-újraegyesítésre, valamint a magyar–magyar kapcsolatok útjában álló akadályok speciális megoldásokkal való kezelésére épít. Utóbbi azon országok esetében szükséges, amelyek még nem rendelkeznek egyértelmű európai uniós csatlakozási menetrenddel. /Borbély Tamás: Több támogatást kér az RMDSZ Budapesttől. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Négy évvel ezelőtt indult a műszaki egyetemista hallgatóknak szóló terminológia előadás-sorozat, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) kezdeményezésére. Dr. Köllő Gábor, az EMT elnöke, a kolozsvári Műegyetem oktatója arról tájékoztatott, hogy az előadásokat a Műegyetem négy karán (villamosmérnöki, építészeti, számítástechnikai és gépészeti), valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem vegyészmérnöki karán tartják. Amellett, hogy a diákok megismerik a magyar szaknyelvet, lehetőségük adódik érdekes előadások meghallgatására is. – Egyelőre nem tervezik a magyar tagozat indítását, mert a magyar oktatói gárda nem elég népes ahhoz, hogy ezt működtesse. /Borbély Tamás: A magyar szaknyelv elsajátítását szolgáló hiánypótló előadás-sorozat. Interjú dr. Köllő Gáborral, az EMT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ várhatóan elveszíti a Hargita megyei ötödik képviselői helyet, amit 1992 óta először ismét valamelyik román párt jelöltje fog betölteni. Takács szerint ezt az RMDSZ ellenes kampánnyal, a székelyföldi politikai félretájékoztatással sikerült elérni. Takács szerint a román pártok érdekeit kiszolgáló Magyar Polgári Szövetség hatékony média és magyarországi politikai támogatása miatt a román pártok nagy valószínűséggel előre fognak törni Szatmár, Bihar, Maros, Hargita megyében, de Kovásznát sem lehet kizárni. Az RMDSZ-nek elsősorban saját álláspontját kell körvonalaznia függetlenül attól, milyen választási eredmények születnek, szögezte le. /Borbély Tamás: Székelyföldön is előre törhetnek a román pártok. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Hangsúlyosan fog szerepelni a napirendi pontok között a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok kérdése, ha kormányzó tényező lesz az RMDSZ – jelentette ki Kötő József, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke. Közölte: a szövetség oktatási főosztálya megkapta az egyetem magyar oktatói által elkészített, négy lehetőséget felvázoló dokumentumot, és a kormányalakítás után tervezett tárgyalásokon válaszolni fognak az oktatók által felvetett kérdésekre. Korábban Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese elmondta: a magyar oktatók egyebek között azért is aggódnak, mert a jelenlegi tanszékekből leváló új struktúrákat esetleg újból engedélyeztetni kell. Kötő szerint az akkreditálási folyamatot is le lehetne bonyolítani sikeresen, hiszen az oktatók által elkészített dokumentumokból egyértelműen kiderült, a magyar tagozat rendelkezik az ehhez szükséges oktatói létszámmal. /Borbély Tamás: Kiemelten kezelik majd a BBTE-n tervezett magyar karok ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Adrian Nastase miniszterelnök továbbra is ellenzi a kettős állampolgárság megadását. A magyar külügyminisztérium sajnálattal értesült arról, hogy a román külügyi szaktárcánál nincs feljegyzés a kettős állampolgárság kizárásáról szóló, 1979-ben aláírt egyezmény felmondásáról – tájékoztatott Polgár Viktor, a tárca szóvivője. A magyar fél a román külügyminisztérium álláspontjára reagált, miszerint az egyezmény ma is érvényben van, mert a bukaresti minisztériumban nyoma sincs a felmondásról szóló dokumentumnak. Nastase dec. 3-án Kolozsváron is kifejtette, hogy ellenzi a kettős állampolgárságot, de ez nem jelenti azt, hogy a romániai magyarok nem kérhetik akár most is ezt a státust. Nastase emlékeztetett, hogy a magyar kormány sem támogatja a kérdésben kiírt népszavazást. Az RMDSZ-szel folytatott kormányalakítási tárgyalások kapcsán a SZDP elnöke elmondta: nem hiszi, hogy a két politikai alakulat viszonyában a kettős állampolgárság kérdése gondot okozna. Az autonómiával kapcsolatban Nastase újságírói kérdésre válaszolva elmondta: ő is a közigazgatási decentralizáció híve. Ez azt foglalja magába, hogy bizonyos jogokat a helyi hatóságokra ruháznak át, de semmiféleképpen nem jelent etnikai autonómiát. /Borbély Tamás: Nastase a kettős állampolgárságról és az autonómiáról beszélt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Az egymás lejáratására irányuló negatív kampány mélyre süllyedt az államelnök-választás előtt egy héttel. Basescu védelmébe véve a homoszexuálisokat. Erre a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elárasztotta az internetet olyan hamis plakátokkal, amelyek Basescut egy férfival csókolózva ábrázolták. A liberális-demokrata ellenzéki sajtó visszavágott, újból előkerítette a már 1992-ben felkapott, de azóta se bizonyított témát, Adrian Nastase férfiak iránti vonzalmát. Ezután Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy semmilyen szexuális botránytól nem tart, és kész "kipróbálni" a nyíltan ellenzéki Evenimentul Zilei munkatársainak feleségeit /!/. A magyar kérdés is kampánytéma. A nacionalista húrokat – a többszöri kettős állampolgárság elleni állásfoglalásával – először Nastase pengette meg. Erre a másik államfőjelölt, Traian Basescu azzal vádolta meg a kormányfőt, hogy Markó Béla RMDSZ-elnökkel Marosvásárhelyen a szövetség támogatásáért cserében Székelyföld területi autonómiájával üzletelt. /Borbély Tamás: Lejárató kampányplakátok. Homokosokkal, rablókkal, kommunistákkal asszociálnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Dec. 7-én tizenöt percig elérhetetlen volt az erdélyi Transindex a magyarországi felhasználók számára. A hírportál szerkesztői ezzel jelezték, hogy noha a magyarországi szavazópolgárok nem voltak szolidárisak a határon túl élő magyarokkal a vasárnapi népszavazáskor, "nincs semmi baj, az élet megy tovább". A népszavazást követően a hírportál látogatottsága megugrott – mondta el Kelemen Attila főszerkesztő. /Borbély Tamás: Feszültségoldó taktikák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Újabb rekordszintet ért el a Románia és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom, amelynek értéke eléri az 1,278 milliárd eurót. Ez a mutató a tavaly ilyenkor mért adatoknál 47,2 százalékkal nagyobb. Ebből a magyar export meghaladja a 791 millió eurót, míg a román külkereskedelem mindössze 487 millió eurót tesz ki. Rekordszintet ért el a Romániában bejegyzett magyar tőkeérdekeltségű cégek száma is, idén 470 új céget hoztak itt létre, ami 1998 óta a legmagasabb aránynak számít. Jelenleg összesen 4862 ilyen vállalat működik az országban, ennek alapján Magyarország a hetedik legnagyobb befektető Romániában. /Borbély Tamás: Újabb rekordszint a román–magyar gazdasági kapcsolatokban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Dec. 16-án sem született döntés a kormányalakítás ügyében. Az RMDSZ ismét találkozott a Szociáldemokrata Párt (SZDP), valamint a D. A. Szövetség vezetőivel. Markó Béla megismételte, hogy parlamenti többség csak az SZDP, a Román Humanista Párt, az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek támogatásával jöhet létre, más lehetőség nem körvonalazódik. Az RMDSZ és az D. A. Szövetség tárgyalásán a két párt programjait próbálták összeegyeztetni. Hírek terjednek arról, hogy Traian Basescu nem kívánja Markó Bélát a miniszterelnök-helyettesi tisztségben látni, ezzel szemben hajlandó lenne olyan jelentős minisztériumokat az RMDSZ-nek adni, mint például az igazságügyet. Az igazságügy-miniszteri tisztség várományosa Eckstein-Kovács Péter lenne. /Borbély Tamás: Eckstein-Kovács Péter igazságügy-miniszter lehet. Továbbra sincs döntés a kormányalakítás kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

A Mediafax úgy értesült, hogy Markó Béla és Dan Voiculescu, az RMDSZ és az RHP vezetői eldöntötték: a két alakulat az NLP–DP-vel alakít parlamenti többséget. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint felháborító Miron Cozma kegyelemben részesítése. A politikus közölte: ezek után nem hiszi, hogy az RMDSZ együttműködhet azzal a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), amelynek Ion Iliescu kerül az élére. /Borbély Tamás: Átállt az ellenzék oldalára az RMDSZ és az RHP? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Az RMDSZ megváltoztatta a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) tervezett egyezséggel kapcsolatos álláspontját, és átállt a liberális–demokrata D. A. Szövetséghez. A dec. 18-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elsöprő többséggel megbízta Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy az ellenzéki pártszövetséggel folytassa a tárgyalásokat közös kormánykoalíció kialakításáról. Lakatos Péter, Bihar megyei képviselő szerint az RMDSZ-nek nem szabad mindenáron kormányzati szerepvállalásra köteleznie magát. Verestóy Attila szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új tárgyalópartner sem lesz barátságos. Toró T. Tibor parlamenti képviselő úgy vélte, hogy az ellenzékkel kötendő esetleges egyezség alapvető feltétele legyen a kulturális és regionális autonómia. Markó Béla nem zárkózott el az RMDSZ átépítésének gondolatától sem. Frunda György szerint a szövetségben nincs mit keresniük azoknak, akik román párt listáján indultak a helyhatósági, vagy a parlamenti választásokon. Eckstein-Kovács Péter leszögezte: nem ért egyet az ilyen "boszorkányüldözéssel". Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő fogalmazta meg a legkonkrétabb elképzelést: az SZKT-ban elengedhetetlenül szükség van legalább négy-öt politikai irányzatra, amelyek majd megvitathatják a testületben felmerülő kérdéseket. A testület a magyar állampolgárság ügyében is állást foglalt. Az erről született dokumentumban az RMDSZ emlékeztetett, hogy a december 5-i népszavazáson Magyarország népe valójában nem utasította vissza a kettős állampolgárság eszményét, ezért a továbbiakban ki lehet alakítani megfelelő megoldást a magyarországi politikai életben. Az SZKT megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is kezdeményezőként lépjen fel a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése érdekében. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) üzenetét szerette volna felolvasni. A dokumentumban Tőkés László EMNT-elnök kifejtette: az RMDSZ-nek semmi keresnivalója nincsen a "történelem által régóta meghaladott Iliescu-rezsim" oldalán. Torónak végül nem engedték meg, hogy a szöveget felolvassa. A gyűlés végén a politikusok megünnepelték az RMDSZ 15. születésnapját és kiosztották az Ezüstfenyő Díjat. A huszonhét személy között a szervezet országos és helyi személyiségei egyaránt megtalálhatók. /Borbély Tamás: Átállt az RMDSZ a D. A. Szövetséghez. Az SZKT elsöprő többséggel támogatta az ellenzékkel való együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Eckstein-Kovács Péter kimondta, hiba volt Nastase támogatása, és köszönetet kell mondani azoknak is, akik a jó oldalra szavaztak. A szenátor Verestóy Attilának válaszolt ekképpen, aki azt hangoztatta: nehogy a végén azok dicsőüljenek meg, akik nem úgy tettek, ahogy az SZOT határozta. Toró T. Tibor azt javasolta, kérjen bocsánatot a szövetség azoktól a szavazóktól, akik ma szégyenlik, hogy tanácsára Nastaséra szavaztak. Ráduly Róbert az RMDSZ amnéziájára emlékeztetett. Arra, hogy magyarázat nélkül lépett túl a szövetség azon a fél évvel ezelőtt hangoztatott álláspontján, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság nem egyeztethető össze egymással. Ráduly csíkszeredai polgármester szerint köszönetet kellene mondani Patrubány Miklósnak azért, hogy az állampolgárság ügyét az RMDSZ-szel is elfogadtatta, és Mádl Ferencnek, amiért olyan időpontra tűzte ki a magyarországi népszavazást, hogy annak kampánya az RMDSZ parlamenti bejutását is segítette. Az ülésvezető megtagadta a szót Izsák Balázstól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnökétől, aki Csapó József levelét szerette volna felolvasni. Frunda kijelentette, az SZNT nem tartozik az RMDSZ platformok közé, képviselői nem léphetnek mikrofon elé. Írásában Csapó arra intette az SZKT tagjait, hogy kötelezzék a szövetség vezetőségét a választási kampányban hangoztatott autonómiaprogram melletti kitartásra. Frunda György azt sem engedélyezte, hogy felolvassák a forradalom 15. évfordulója alkalmából tartott temesvári rendezvények résztvevőinek üzenetét. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által jegyzett dokumentum elutasítása ügyében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „nem lehet a hátsó kiskapun RMDSZ-ellenes nyilatkozatot becsempészni” az SZKT ülésére. A sajtó számára kiosztott üzenet „RMDSZ-ellenessége” abban állt, hogy megalkuvás nélküli partneri román–magyar kapcsolat kialakítására kérte a szövetség döntéshozóit, és emlékeztetett a választási kampányában hangoztatott autonómia-jelszóra. „Tekintse az SZKT az autonómia ügyét az esetleges kormányzati együttműködés és Románia európai integrációja előfeltételének” – fogalmazott a dokumentum. /Gazda Árpád, Szucher Ervin: Az RMDSZ feledékeny átállása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Viták kísérték a parlament két házának elnöki tisztségébe jelölt személyek megválasztását. Végül az ellenzéki pártszövetség törvényhozói kivonultak a teremből. A feszültséget növeli a Román Humanista Párt (RHP) felemás álláspontja. Dan Voiculescu pártelnök közölte: a parlament vezetőségének megválasztásakor kitartanak szövetségesük mellett, és a Szociáldemokrata Párt jelöltjeit támogatják a parlament két házának elnöki tisztségére javasolt személyek közül. Basescu elnök az autonómia pártolója lett. A parlamentben végül Adrian Nastasét a képviselőház elnökévé választották. /Borbély Tamás: Kivonult az ellenzék a parlament üléséről. A titkos szavazás megsértése ellen tiltakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

„A Kárpát-medencei református gyülekezetek, a kisebbségi sorban élő magyarság fájdalommal és keserűséggel vette tudomásul – a többségi igen ellenére – a magyarországi népszavazás eredménytelenségét" – áll abban a nyilatkozatban, amelyet a Magyar Református Egyházak Generális Konventje dec. 22-án kolozsvári ülésén fogadott el. A testület a kettős állampolgárságról rendelkező törvény kidolgozásával kapcsolatos javaslattételre biztatja a határon túli testvéregyházakat is. A zsinat továbbra is kötelességének érzi a határon túli magyarok ügyének rendezésében való közreműködést. Az Országgyűlést arra kérték, hogy foglalkozzon a határon túli magyarok helyzetének jogi rendezésével. A testület a magyarországi és a határon túli református egyházak közötti együttműködést is áttekintette. Advent első és második vasárnapján mintegy 500 határon túli református lelkipásztor érkezett Magyarországra, hogy igét hirdessenek az ottani közösségeknek. Ezt a kezdeményezést folytatni szeretnék, ezért elhatározták, hogy 2005. március 13-án és 20-án a magyarországi meglátogatott gyülekezetek képviselői határon kívüli vendégszolgálatra indulnak. /Borbély Tamás: Magyarországi lelkészek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

A Kolozs Megyei Prefektúra hatáskörébe tartozó harmincegy decentralizált intézmény közül hetet szeretne megszerezni az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, jelezte Kónya-Hamar Sándor képviselő, az érdekvédelmi szövetség megyei szervezetének elnöke. Elégedetlenséget váltott ki Kolozs megyében, hogy az RMDSZ a jelek szerint itt sem prefektusi, sem alprefektusi tisztséget nem kap. Kónya-Hamar Sándor szerint felmerül annak a gyanúja, hogy az RMDSZ országos vezetése így akarja megbüntetni a megyei szervezetet a helyhatósági választások utáni "átállása" miatt. Mint ismeretes, akkoriban az RMDSZ országos vezetésének álláspontjával ellentétben a megyei szervezet vezetői úgy döntöttek, hogy megszakítják a kormányon lévő Szociáldemokrata Párttal való együttműködést, és a liberális–demokratákkal szövetkeznek. /Borbély Tamás: Elégedetlenség és felháborodás a Kolozs megyei RMDSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

Ambiciózus kormányprogrammal indult útjára az új kabinet, ezeknek egy része a romániai magyarságot is érinti. A korrupció kérdését a kormányprogram kiemelten kezeli. A tanügyi fejezet leszögezi az anyanyelvi oktatási hálózat fejlesztésének szükségességét. A fejezet nem tartalmazza a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok létrehozását, megállapítja azonban, hogy a kisebbségek nyelvén állami egyetemeken működő karok létrehozásának intézményi feltételeit jogi keretek kidolgozása révén kell megteremteni. A kormány felvállalja, hogy befejezi a földek visszajuttatását az egykori tulajdonosoknak. A kisebbségi törvény kidolgozását is kezdeményezik a kormányprogram szerint, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálását. A kormányprogram az egész napos magyar nyelvű rádiózást és tévézést is tartalmazza. /Borbély Tamás: Széles körű decentralizációt tervez a kormány. A magyarságot érintő fontos dolgok is megtalálhatóak a kormányprogramban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tervezett önálló karok létrehozása, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) román állami támogatásának a megszerzése az elsőrendű kérdés, az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatain csak akkor kell majd gondolkodni, ha ez a két feltétel már teljesült – jelentette ki Kötő József, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke. Továbbra is az önálló egyetem megteremtése a cél, de az ehhez vezető úton egyik fontos állomás az önálló magyar karok létrehozása. Az EMTE kapcsán Kötő örvendetesnek tartja, hogy a kormányprogramba bekerült a felsőoktatási intézmény román költségvetési pénzből való támogatása. /Borbély Tamás: Kötő: Nem elsődleges fontosságú az önálló magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Wass Albert könyvei tavaly is keresettek voltak a kolozsvári könyvesboltokban, ezzel szemben Kertész Imre művei iránt csökkent az érdeklődés – derült ki a Szabadság végezte körkérdésből. Az erdélyi kortárs szerzők közül Kovács András Ferencet, Láng Zsoltot és Orbán János Dénest kedvelik, a külföldiek közül Paulo Coelho és Gabriel Garcia Marquez aratott sikert. A kolozsváriak a helytörténeti kiadványok iránt is érdeklődnek. Nyírő József alkotásai kelendőek, Kós Károly, Bánffy Miklós, Szilágyi Domokos, Reményik Sándor művei is népszerűek. Sütő Andrásnak a Neptun Kiadó által piacra dobott műveit is sokan keresték. /Borbély Tamás: Mit olvasnak a kolozsváriak? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Elkezdődött a Koltay Gábor rendezte Trianon című film erdélyi körútját szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) két vezetőjének a kihallgatása. A kolozsvári rendőrök az első vetítés helyszínéül szolgáló Protestáns Teológiai Intézet rektorától is nyilatkozatot kértek – közölte Soós Sándor, a szervezet elnöke. Mona Musca művelődésügyi miniszter arra kérte közleményében a hatóságokat, ne éljenek vissza hatalmukkal. Mona Musca művelődésügyi miniszter közölte: „Szó sincs cenzúráról, hiszen a film tartalmát nem ismerik a szaktárcánál. Minden nyilvánosan bemutatott film esetében tiszteletben kell tartani a törvényeket.” Jakab Attilát, a székelyudvarhelyi bemutatást megszervező Udvarhelyi Fiatal Fórum elnökét 50 millió lejes büntetéssel sújtotta a rendőrség. Jakab Attila nem ért egyet sem az eljárással, sem a kiszabott büntetéssel, ezért fellebbezést nyújtott be. A Romániában nem kívánatos személynek nyilvánított Eva Maria Barki kisebbségvédelmi aktivista szerint az eset politikai és jogi szempontból felháborító. Hasonlóképpen vélekedik a magyar parlamentről és kormányról, amely tiltakozása hiányában hallgatólagosan beleegyezett a jogellenességbe. /Borbély Tamás: Kihallgatták a Trianon-film vetítésének szervezőit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Új lendületet adhat az erdélyi magyar televíziózásnak az, hogy az RMDSZ kormányra került. Az új kabinet vállalta, hogy román költségvetési pénzforrásokból lehetővé teszi az egész napos erdélyi magyar televíziózást. Nagy Zsolt távközlési miniszter szerint ezt a tervet lépcsőzetesen lehetne kivitelezni. Elsősorban a meglévő területi stúdiók adásidejét növelnék, utána pedig az adás sugárzását lehetővé tevő adókat kell feljavítani, hogy nagyobb területre szórhassanak. A Román Televízió (RTV) bukaresti és kolozsvári szerkesztőségének kibővített adásideje kiegészülne a Marosvásárhelyen tervezett közszolgálati stúdió adásával. A magyar kormány által tervezett erdélyi magyar televízió ügye nem került sutba. Hasonlóképpen vélekedik Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) alelnöke is. /Borbély Tamás: Új esély az erdélyi magyar televíziózásnak? Egyetlen csatornára terelnék a magyar adásokat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Kevesebben fizettek tavaly egyházi hozzájárulást Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházaknak. A legtöbb hívővel a református egyház rendelkezik, a legnagyobb csökkenés mégis a katolikusoknál tapasztalható. A hat kolozsvári plébánián összesen 655-tel kevesebben fizettek egyházi adót. Legnagyobb apadást a Szent Mihály plébánián regisztráltak, itt – míg 2003-ban 9500-an voltak, tavaly csak kilencezren döntöttek úgy, hogy támogatják az egyházat. A református egyházi jegyzékben szereplő hívek száma meghaladja a 26 ezret. A kincses városban létező tizenkét egyházközségben idén 379 reformátussal számoltak kevesebbet. Az 1812 lelket számláló kolozsvári unitárius közösségben 12 személlyel csökkent a regisztrált hívők száma, míg a 390 fős evangélikusok 66 személlyel fogyatkoztak. A számokat összesítve kiderül, hogy Kolozsváron tavaly 1110 személlyel kevesebben fizettek egyházi hozzájárulást. /Borbély Tamás: Jelentősen csökkent az egyházi adót fizetők száma. Az evangélikusoknál drámai méreteket öltött az apadás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Nem az önálló magyar karok létrehozását támogatják a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) diákjai, a hallgatók szerencsésebb megoldásnak találják az önálló tanszékek létrehozását, derült ki abból a felmérésből, amelyet a BBTE magyar hallgatói végeztek. A hallgatók körében nagyfokú a tájékozatlanság az egyetem magyar tagozatának önállósodási törekvéseivel kapcsolatban. A közvélemény-kutatás során az elkészítők 531 egyetemi hallgatót kérdeztek meg. A magyar diákok elsöprő többsége a jelenlegi tanszékek nagyobb mértékű önállóságát támogatná. Ezek aránya megközelíti a 70 százalékot. Ezzel szemben a magyar oktatók egy része és az RMDSZ által támogatott Természettudományi és a Társadalomtudományi Kar létrehozását a diákok mindössze 15 százaléka tartja célszerűnek. A kérdőívekben a megkérdezettek a BBTE hallgatóinak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemre (EMTE) való átköltöztetése és a jelenlegi struktúra megőrzése közül választhattak még. Az előbbi elképzelést az alanyok 4 százaléka, utóbbit pedig 11 százalék támogatná. A kevésbé tájékozottak aránya 96 százalékot tesz ki. Ők keveset vagy egyáltalán semmit nem hallottak az ügyről. Egyedül a jogászhallgatók azok, akik kizárólag az önálló tanszékek létesítése mellett foglaltak állást. Magyari Tivadar, a BBTE szociológia-szakos oktatója szerint a tájékozatlanság azzal magyarázható, hogy a magyar felsőoktatás jövőjére vonatkozó alternatívák a kilencvenes évekhez képest kevésbé élénkek. /Borsos Lehel, Borbély Tamás: Tájékozatlanok a diákok a BBTE magyar tagozatának önállósodási törekvéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

A nemzeti közösségeket érintő gondokra megoldást nyújtó kerettörvénynek tervezi az RMDSZ a kisebbségek jogállását tisztázó jogszabályt, amelyet várhatóan a tavasz folyamán véglegesítenek. Az RMDSZ szakemberei még csak a törvény vázát rögzítették, tájékoztatott Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselő, aki Varga Attila és Márton Árpád képviselővel végzi a szöveg megfogalmazását. A törvény első része a kisebbségek jogaira vonatkozó általános alapelveket rögzíti, a második rész a kisebbségek meghatározását tisztázza és kitér a kisebbségek kulturális és oktatási gondjaira is. A törvénybe az információhoz való jogot is belefoglalják és az anyanyelvhasználatot is szabályozzák. Az RMDSZ azt szeretné, ha a kisebbségek gondjait orvosló jogi előírások egy kerettörvénybe lennének összefoglalva. A törvény a kisebbségügyi tanács létrehozására is kitér. A jogszabály külön fejezetet szentel a kulturális autonómiának. /Borbély Tamás: Kerettörvénybe foglalnák a kisebbségi jogokat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Január 29-én az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT) Kolozsváron rendezett ülést. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy megteremtették a romániai magyar közösség életének javítására alkalmas eszközöket. Ilyés Gyulát, Szatmárnémeti polgármesterét választották az OÖT elnökévé. Markó szerint a decentralizáció célkitűzése az egész ország érdeke. Markó arra figyelmeztette a székelyföldi küldötteket, hogy ne nézzék le a kulturális autonómiát, mert ez azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyják azt a tényt, miszerint a romániai magyarság zöme szórványban él. Újságírói kérdésre válaszolva Markó cáfolta azt a feltevést, hogy az erdélyi megyéknek az állami költségvetésbe fizetett összegekhez képest méltánytalanul keveset juttatnak vissza. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az önkormányzati képviselőknek elsősorban nem a magyarországi támogatásokban kell reménykedniük, hanem Erdélyben kell megteremteniük a magyar közösség életszínvonalának emelését szolgáló eszközöket. Takács arra buzdította az önkormányzati képviselőket, hogy vezessék be a magyar nyelvet az önkormányzatokba ott, ahol ezt törvény engedi. /Borbély Tamás: Markó: Valós önkormányzatiság megteremtése a cél. Ilyés Gyula az Országos Önkormányzati Tanács új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Adorjáni Dezső Zoltán 2004 nyarától a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke. A vele készített interjúban elmondta, szeretné az egyház életét felrázni, elsősorban az egyház missziói munkáját szeretné javítani, továbbá a fiatalokkal, gyermekekkel való foglalkozást. Az értelmiséggel való kapcsolatot szolgálja a Reményik Galéria /Kolozsvár/, amely a képzőművészetnek ad otthont, de szervezik a Járossy Andor keresztényi értelmiségi műhelyt is. A kommunizmus alatt az egyházat visszaszorították az elefántcsonttoronyba, nehéz onnan kitörni. Brassó vidékén alkotják az evangélikusok a tömböt, de szép számban vannak jelen Arad környékén és a Bánságban is. Ez a három vidék képezi az erdélyi evangélikus egyház alapját. 1990-ben a romániai szászok létszáma még meghaladta a 100 ezret, ma azonban már csak 20 ezer német és 32 ezer magyar evangélikus él. A kolozsvári evangélikus gyülekezet létszáma ma 700 fő körül van. /Borbély Tamás: Fel kell nőnie egy új nemzedéknek, amely másképp szemléli a világot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Február 4-én Kolozsváron Markó Béla az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőivel folytatott megbeszélést. – Románia EU-csatlakozásáig be kellene fejezni az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát – jelentette ki Markó Béla a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón. A magyar egyházak által benyújtott több mint 1700 kérvény közül mindössze 350 esetben született kedvező döntés. Markó azt szeretné, ha ez a folyamat telekkönyvezéssel együtt 2007. január 1-ig lezárulhatna. Az egyházak a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatása mellett az elkobzott egyházi levéltárak anyagának visszaadását is kérik. A romániai egyházak működését szabályozó törvényt – amelynek az egyházi autonómiát kellene nagyon pontosan meghatároznia – a román parlament várhatóan az idén fogja elfogadni. Szintén elsődleges fontosságú a romániai tanügyi törvény módosítása azért, hogy gyakorlatilag is lehetővé váljon a felekezeti oktatás. Az RMDSZ azt javasolja, hogy az egyházak és az állam osszák meg az ilyen iskolák fenntartásával járó felelősséget és költségeket. Az egyházak az infrastruktúrát és egyéb felszerelést biztosítanák, az állam pedig a pedagógusok bérezését, és más járulékos költségeket fedezne. Az egyházak emellett azt is szeretnék, ha az általuk indított iskolákban felügyeleti joggal is rendelkeznének. Az egyházak jelezték, az emberek nem ajánlhatják fel nekik jövedelmük egy százalékát, mivel nincsenek rajta azon a listán, amely a fogadó intézményeket tartalmazza. Ezért azt kérték a szövetség vezetőitől, hogy módosítsák az erre vonatkozó törvényes előírásokat. /Borbély Tamás: A restitúció felgyorsítását sürgetik az erdélyi magyar történelmi egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./