Vonakodik a költségvetési törvény aláírásától Johannis, a Cotroceni-be hívta Grindeanut
Klaus Johannis államfő a 2017-es évi állami költségvetésről szóló egyeztetésre hívta a Cotroceni-palotába a kormányfőt és a pénzügyminisztert, a levelet Sorin Grindeanu miniszterelnökhöz intézte.
„Figyelembe véve, hogy Románia parlamentje kihirdetésre továbbította hozzám a 2017-es évi állami költségvetést és a 2017-es évi társadalombiztosítási költségvetést, időszerűnek találom az egyeztetést a két jogszabályról, amire meghívom Önt és a pénzügyminisztert, Viorel Ştefan urat, február 14-én, kedden 11 órától a Cotroceni-palotában” – áll a Sorin Grindeanuhoz intézett levélben.
Korábban az államfő élesen bírálta a kormány által vitára bocsátott költségvetési tervezetet, véleménye szerint aggasztóan megnőttek a tervezett kiadások. „Ez a tervezet túlságosan optimista, ha lesz is gazdasági növekedés, aligha számíthatuk akkorára, hogy ezeket a kiadásokat fedezze”, nyilatkozta Johannis.
Szabadság (Kolozsvár)

Műemlékvédelmi területen építkeznek a Petőfi utcában
A Petőfi utca 23–25. és Farkas utca 8. közötti területen, az egykori Gilovics-háztól keletre található, a Nemes-Bethlen-házhoz tartozó kert területén újraindultak az építkezések, amelynek első lépéseként kivágták az évszázados fákat, amelyek egykor a kúria magánkertjét képezték.
A Dumitru Ghişe és Rodean nagyszebeni vállalkozók által felvásárolt területen a tervek szerint egy nyolcszintes szálloda fog épülni. A nagy sajtóvisszhangot kapott építkezések a 19. század elején épült és műemlékvédelmi épületnek számító (kód: CJ-II-m-B-07367) ún. Gilovics-ház 2010-es lebontásával kezdődtek. Az épület ma félig romos állapotban áll. A szálloda megépítéséhez szükséges műemlékvédelmi igazolás és engedélyt a szebeni nagyvállalkozók már 2010-ben sem kapták meg a kolozsvári regionális műemlékvédelmi bizottságtól. 
A bukaresti fellebbezésüket követően viszont sikerült engedélyt nyerniük a Nemzeti Műemlékvédelmi Bizottságtól. Virgil Pop kolozsvári műépítész és a regionális műemléki bizottság szakembere elmondta: bár azóta Kolozsvárnak lett egy új, 2013-ban elfogadott Általános Városrendezési Terve is (PUG), sajnos a területen történő építkezések elsősorban a városháza hatásköréhez tartoznak, így a kolozsvári műemlékvédelmi bizottság többszöri elutasítása ellenére elindulhattak az építkezések. Az építkezések részeként lebontásra került a Petőfi utca 25. szám alatti késő-szecessziós épület is, amely már a műemlékvédelmi várólistán szerepelt.
Szabadság (Kolozsvár)

Határnyitás számos kérdőjellel
Felkészületlenül érte az érintett önkormányzatokat az a minisztériumi rendelet, amely szerint – többéves várakozás után – tíz új alkalmi határátkelőhely nyílik a magyar–román határszakaszon.
Bizonytalanságot szült és több kérdést is felvetett a külügyminisztérium múlt heti rendelete, amely tíz alkalmi határátkelő megnyitását hagyja jóvá a román–magyar határszakaszon. A rendelet értelmében a hétvégétől kezdődően, heti egy alkalommal lehet majd átkelni a határállomásokon, előre rögzített órarend szerint. Kiderült azonban, az aszfaltúton kívül semmilyen más infrastrukturális feltétel nem adott a határnyitáshoz, az érintett önkormányzatok illetékesei szerint ezt nehéz lesz napokon belül megoldani.
Megduplázódik az átkelők száma
Magyarország és Románia közös határszakaszán évekkel ezelőtt tíz határ menti település közelében épült új út a 2007–2013-as, határon átnyúló együttműködési program keretében azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a környék lakóinak az átjárását, és fellendítsék a régió gazdasági életét. A két országot tíz új ponton összekötő út mentén nem épültek határátkelők, mivel az eredeti ütemterv szerint Romániát és Bulgáriát 2011 tavaszán vették volna fel a belső határellenőrzés nélküli uniós államok közé, schengeni csatlakozásukat azonban a tagországok rendre elhalasztották. Így ezeken az utakon azóta is sorompók jelzik, hol húzódik az országhatár.
Jelenleg mindössze 10 közúti határátkelő működik Románia és Magyarország között, átlagosan 40 kilométerenként lehet átjárni, ami tipikus kelet-közép-európai probléma, hiszen Nyugat-Európában sokkal sűrűbben vannak összeköttetési pontok a szomszédos országok között. A Szatmár.ro portál szerint Romániának azért vált sürgőssé a határnyitás, mivel az Európai Fejlesztési Alap az év elején arról tájékoztatta a kormányt, előfordulhat, hogy az államnak vissza kell fizetnie az útépítés költségeit, mivel az utakat nem használják rendeltetésük szerint.
Készenlétben. A magyar és a román hatóságok a napokban egyeztetnek
Szükség van a magyar segítségre
Szatmár megyében Károlypusztán, Szárazbereken és Nagypeleskén nyílik határátkelő a külügyi tárca rendelete szerint. Utóbbi két település Lázári községhez tartozik, amelynek a polgármestere, Lengyel István a Krónikának elmondta, a máramarosszigeti területi határrendészeti hatóság a múlt héten tájékoztatta a polgármesteri hivatalt a döntésről, ami „érthető módon" teljesen felkészületlenül érte az önkormányzatot. A rendelet szerint ugyanis az érintett településeknek kell biztosítaniuk az infrastrukturális feltételeket. Az elöljárótól megtudtuk, a község területén lévő két átkelőnél már két alkalommal is terepszemlét tartottak a határrendészet illetékeseivel, és az a döntés született, hogy a szárazberki határátkelőt szombaton, a nagypeleskeit pedig vasárnap tartják nyitva 10 és 18 óra között.
„A határrendészeti hatóság folyamatosan egyeztet a magyarországi féllel, mivel szükség van a segítségükre. Egyelőre mobil egységekkel oldanák meg az utasok ellenőrzését, mindaddig, míg kialakítjuk az állandó átkelőhelyet. Tudomásom szerint erre csak a magyarországi határrendészetnek van kapacitása. Nyilvánvaló, hogy ők jóval előrébb tartanak ezen a téren. A későbbiekben konténereket kell kihelyezzünk, elektromos áramot kell bevezetni – felméréseink szerint 1,5 kilométer hosszú távvezetéket kell kiépíteni –, szóval nem lesz könnyű. Reményeink szerint ezzel leghamarabb május–június környékén tudunk elkészülni. Addig biztosan marad a hétvégi program" – részletezte az elöljáró. Lengyel István elmondta, a környék lakói évek óta várják a határnyitást, hiszen a térségnek gazdasági és idegenforgalmi fellendülést hozhat.
Oana Pîrcălab, a Szatmár Megyei Határrendészet szóvivője a Szatmár.ro-nak hétfőn úgy nyilatkozott, a külügyi tárca valószínűleg három hónapig figyelemmel követi majd a három átkelőhely forgalmát, és ennek függvényében dönthet arról, hogy indokolt-e az állandó átkelő kialakítása. Bihar megyében Érsemjént, Biharfélegyházát és Vizesgyánt érinti a külügyminisztériumi határozat, ezeken az átkelőhelyeken is hetente egy alkalommal, szombatonként emelik fel a sorompókat, a prefektúra és nagyváradi területi határrendészeti hatóság azonban a helyi sajtónak nem kívánt nyilatkozni a témában. Kelemen Zoltán, Biharfélegyháza polgármestere a Reggeli Újságnak elmondta, azt szeretnék, ha az új határátkelők folyamatosan a lakosság rendelkezésére állnának. Az elöljáró úgy fogalmazott, amennyiben megvalósul az állandó összeköttetés, fellendülhet a térség ipari fejlődése.
Gyergyai Csaba 
Krónika (Kolozsvár)

Készül a románnyelv-tanítás magyarbarát változata
A 2017/2018-as tanévben ötödik osztályt kezdő diákok lesznek a haszonélvezői annak az új tantervnek, amely előírná, hogy a magyar anyanyelvű 5–8. osztályos diákok a román nyelvet speciális tankönyvből tanulhassák.
Hétfőn lehet utoljára hozzászólni az oktatásügyi minisztérium január 27-én közvitára bocsátott új tantervéhez, amely előírná, hogy a magyar anyanyelvű 5–8. osztályos diákok a román nyelvet speciális tankönyvből, főként a kommunikációra fókuszálva tanulhassák. A tanügyi törvény rendelkezik arról, hogy a magyar gyermekek számára a román nyelvet sajátos módon, mint második nyelvet tanítsák minden iskolai szinten, ne csak a négy elemi osztályban. Az elmúlt hat évben a minisztérium mindössze az 1–4. osztályosok számára készítette elő a törvény alkalmazását.
A mostani fejlemény az, hogy ez a roppant lassú életbe léptetés a második szakaszához érkezett: elkészült az 5–8. osztályosok számára a román nyelv tanterve, és ezt az előírt gyakorlat szerint közvitára bocsátották. Az új tantervnek azok a diákok lesznek az első haszonélvezői, akik ősszel kezdik az ötödik osztályt. Hátravan még e tervezőmunka harmadik szakasza, amely a 9–12. osztályt érinti – jegyezte meg az RMDSZ szombati közleményében Magyari Tivadar, a szövetség oktatásügyekért felelős ügyvezető alelnöke.
Magyari: nem szabad tovább késni
„A 2011-es tanügyi törvény 46. cikkelye valóban történelmi előrelépést jelentett: az iskolai oktatás minden szintjén a magyar anyanyelvű, magyarul tanuló diákoknak úgy tanítanák a román nyelvet, hogy tekintettel legyenek arra, ez nekik nem anyanyelvük, és elsősorban a beszélt román nyelv elsajátítását célozzák meg. A nyolcvanas évek közepéig az 1–8. osztályban volt erre lehetőség, azóta, harminc éven keresztül csak az 1–4. osztályban. Most a történelemben először mindez az elsőtől a tizenkettedik osztályig megvalósulna” – mutatott rá Magyari.
Úgy véli, az RMDSZ által érvényesített elv hiába van törvénybe vésve immár hat éve, mert a törvény megszületése után a tanügyi tárca minden tantárgy esetén egy nagyon lassú, hosszadalmas és körülményes átmenetet tervezett meg, a különféle szakbizottságoknak hosszas határidőket szabott meg. Így a magyaroknak szánt speciális románnyelv-tanítás tantárgyaiban is. „Az új, a mindennapi nyelvhasználatra tanító román tantárgyakról e késés miatt több évjárat tanulói maradnak le. Így évekkel a törvény kedvező rendelkezése után sem rendezték a tömbvidéken felnövő magyar gyermekek hatékony románnyelv-tanulását, ráadásul a nyolcadik és tizenkettedik osztályosok országos vizsgái, tehát például az érettségi román próbái hátrányosak a magyar anyanyelvűek számára” – mutatott rá az oktatásügyi szakember, aki szerint a tervezési szakaszt tovább késleltetni nem szabad. A tantervek kialakítását követően a tankönyvek megírásának, kiadásának szintén bonyolult procedúrája következik, ami további elodázást jelenthet – hívta fel a figyelmet.
Kárp Ágnes: sok könnyítést tartalmaz a tervezet
Kárp Ágnes marosvásárhelyi tanítónőt, a magyar ajkú elemi osztályosok számára készített román tantervek kidolgozóját arról kérdeztük, mennyire biztosít folytonosságot, mennyire kapcsolódik szervesen az 1–4. osztályos tantervhez a most közvitán lévő 5–8. osztályos román tanterv. A szakember úgy fogalmazott, véleménye szerint összességében véve rengeteg könnyítést tartalmaz az új tervezet. „Az ötödikes tananyag például szervesen kapcsolódik, illeszkedik a negyedikeshez, így az átmenet korántsem olyan drasztikus, mint a jelenlegi, amelyben az ötödikeseknek a román anyanyelvűek számára készített tanterv szerint kell elsajátítaniuk a nyelvet és irodalmat” – fejtette ki a pedagógus.
Példaként említette: az új tervben az szerepel, hogy az irodalmi és nem irodalmi szövegeket is adaptálni lehet, ez pedig azt jelenti, hogy az archaikus vagy valami miatt nehezen érthető szavakat, kifejezéseket ki lehet cserélni közérthetőbbekre. „Ez fontos, hiszen eddig nagyon megnehezítették a nehéz szövegek a gyerekek tanulását” – tette hozzá Kárp Ágnes. A Krónikának nyilatkozó szakember azt is lényegesnek tartja, hogy a tanterv meghatározza, pontosan hány szöveggel kell dolgozniuk az ötödikes diákoknak egy évben, ez pedig nem tűnik soknak, hiszen 8–14 szövegről van szó.
„A tervezet megszabja azt is, hogy maximum hány szavas szövegeket kell tartalmazniuk majd a tankönyveknek. Míg negyedik osztályban maximum 350 szavas szövegeket kaphattak kézhez a diákok, az új tanterv értelmében ötödikben ez a szám nem növekszik meg nagyon, csak 450-re. A mostani ötödikeseknek viszont legalább kétszer ilyen hosszú szövegekkel kell megbirkózniuk, ami sokszor irreális elvárásnak tekinthető” – mondta a szakember.
Kitért arra is, megszabják ezentúl, hogy a gyerekektől maximum hány szavas írásbeli dolgozatot várhatnak el románból. Kárp Ágnes úgy fogalmazott, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a mostani tantervnek az volt az egyik legnagyobb hibája, hogy nem tanította meg kommunikálni a gyerekeket, és úgy kell elsajátítaniuk a nyelvtant, hogy közben tulajdonképpen nem tanulnak meg románul beszélni. A közvitán lévő tantervben viszont úgymond funkcionálisan szerepel a nyelvtani elemek elsajátítása, vagyis oly módon tanítanák a gyerekeket, hogy minél könnyebben megtanuljanak kommunikálni. „Kérdéses viszont, hogy sikerül-e tankönyveket írni az új tervek szerint, hiszen nálunk voltaképpen az egyetemeken, a pedagógusképzésben sem tanítják meg a jövendőbeli tanárokat, tanítókat arra, hogy hogyan kell idegen nyelvként oktatni a románt” – hívta fel a figyelmet Kárp Ágnes. Mint mondta, a tankönyvírás is rengeteg akadályba ütközik a licitek, közbeszerzési eljárások nehézkessége miatt.
„Mindazonáltal nagyon jó lenne, ha minél több pedagógus érdemben hozzászólna a tantervhez, javaslatokat tenne tapasztalatai alapján, hiszen a jól megalapozott szakvéleményeket minden bizonnyal figyelembe veszi a tantervkészítő munkacsoport” – hívta fel a figyelmet Kárp Ágnes.
Gyergyai Csaba, Kiss Judit |
Krónika (Kolozsvár)

Új honlapon folytatják a volt riportosok
Új online felületen, az Erport.ro honlapon folytatja munkáját a decemberben megszüntetett Erdélyi Riport szerkesztősége, amely hétfőn közleményben jelezte, hogy közösségi finanszírozással kívánják megteremteni a „sajtóműhely működésének anyagi feltételeit".
Szűcs László, az Erport.ro szerkesztője – aki 2002-ben részt vett az Erdélyi Riport hetilap megalapításában, majd az online lap főszerkesztőjeként tevékenykedett – a Krónikának úgy nyilatkozott: tiszta lappal indulnak abban az értelemben, hogy a portál új néven és új rovatokkal jelentkezik, de a csapat megmaradt, illetve tematikailag és minőségileg ugyanazt a munkát szeretnék folytatni. Időközben új szerzők is csatlakoztak hozzájuk, például Demény Péter, a (szintén a Progress Alapítvány által kiadott) Maszol.ro portál korábbi publicistája is publikál az Erport.ro-n.
Szűcs Lászlótól megtudtuk, az Erdélyi Riportot kiadó, az RMDSZ által működtetett kolozsvári Progress Alapítvánnyal azóta sem egyeztettek, hogy a kiadó korábban közölte, tárgyalnak a lehetséges folytatásról a szerkesztőséggel. Nagy-Debreczeni Hajnal, a Progress elnöke még januárban úgy nyilatkozott, megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy „milyen változások lennének szükségesek a portál jobbá, olvasottabbá tétele érdekében". „Nem tárgyaltunk, nem is volt miről tárgyalni. Semmilyen kapcsolatunk nincs a kiadóval" – fogalmazott Szűcs.
A nagyváradi újságíró arra is kitért: már akkor tudta, hogy nem ideiglenes felfüggesztésről van szó, ahogyan azt a kiadó sugallta. Korábban a szerkesztőség azt kérte, hogy a Progress Alapítvány jelképes összegért adja el nekik a hetilapból portállá alakult lap jogait, azonban erre sem került sor. Szűcs rámutatott: az alapítvány tulajdonát képező leltári tárgyakat, például a szolgálati telefonokat átadták a kiadónak, és az archívum is az Erdélyiriport.ro oldalon marad.
Szűcs László azt is elmondta: kizárólag közösségi támogatással működtetik az új portált, más anyagi háttér nincs. A lehetséges anyagi forrásokról ugyan folytattak tárgyalásokat, de nem akartak olyan feltételeket elfogadni, amelyek befolyásolnák az újságírói munkát. „Szeretnénk transzparensen működtetni az oldalt" – hangsúlyozta a szerkesztő. A szerkesztőség közleménye szerint az Erport.ro portált a nagyváradi – egyebek mellett könyvkiadással, kulturális rendezvények szervezésével foglalkozó – Holnap Kulturális Egyesület adja ki. A portál működését bárki támogathatja tetszőleges összeggel, a bankszámlaszámok elérhetők az Erport.ro honlapon.
Az ügyben Nagy-Debreczeni Hajnalt, az RMDSZ által működtetett szervezet elnökét is megkerestük. Kérdésünkre, hogy a Progress Alapítványnak mik a tervei az Erdélyi Riport portállal, kívánja-e újraindítani a jövőben az online felületet, annyit mondott: erről a kérdésről jelen pillanatban nem kíván nyilatkozni.
Mint ismeretes, az Erdélyi Riport szerkesztősége december 29-én közzétett nyilatkozatában hozta nyilvánosságra, hogy kiadója 2017. január 1-jétől anyagi okok miatt meghatározatlan időre szünetelteti a portál működtetését, a munkatársakkal pedig szerződést bont. A szerkesztőség egyhangúlag úgy döntött, hogy nem hagyják abba a munkát, mostanáig egy blogfelületen közölték írásaikat.
Kőrössy Andrea, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Túl a Gutenberg-galaxison és a világhálón – felolvasó körúton az E-MIL
Farsangi felolvasás-sorozatot tart mától péntekig hat városban az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke a Krónikának elmondta, az irodalmi felolvasó körút keretében ezúttal Aradra, Temesvárra, Nagyváradra, Marosvásárhelyre, Brassóba, valamint a határon túlra, Szegedre is ellátogatnak az erdélyi írók-költők.
A rendezvénysorozat kedden az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban indul, ahol a város szülöttje, Karácsonyi Zsolt, valamint Serestély Zalán és Varga László Edgár lép fel. „Néhány éve sikeres sorozatunk volt az Irodalmat a vidéknek, amikor falvakban, olyan településeken találkoztunk az olvasókkal, ahová ritkábban jutnak el írók.
Tulajdonképpen ennek a folytatása a mostani farsangi felolvasássorozat, amelynek keretében hat városba érkezik az E-MIL íróinak egy-egy komolyabb különítménye" – mondta el az elnök. Kérdésünkre kitért arra is, hogy felolvasásaikon generációtól függetlenül részt vesznek az olvasók, a szerzők pedig mindenkit várnak az eseményekre – Aradon például diákoknak tartják az irodalmi estet a Csiky Gergely Főgimnáziumban. „Magyarországon, de Délvidéken, Felvidéken is felolvastak már az erdélyi írók, a mostani szegedi »kiszállással« is az a célunk, hogy ne csak mi hívjunk meg külföldi szerzőket, de az erdélyi írók, irodalom is bemutatkozzék a határon túl. Az E-MIL írótáborába, a Kolozsvári kikötőbe, valamint a Kolozsvári Magyar Napokra is rendszeresen hívunk külföldi szerzőket. A felolvasás, irodalmi est egyébként a legjobb módja a művek népszerűsítésének, hiszen a Gutenberg-galaxison és a világháló dominanciáján túl is van élet: fontosnak tartjuk a személyes jelenlétet, az olvasókkal történő élő találkozást" – mutatott rá Karácsonyi Zsolt.
Hozzátette, az E-MIL-rendezvények a jövőben is rendületlenül folytatódnak, az Álljunk meg egy szóra kolozsvári beszélgetősorozat következő állomásán, február 23-án Selyem Zsuzsa írót faggatja László Noémi. Márciusban az 5 éve elhunyt Fodor Sándorra emlékezik a liga: konferenciát tartanak az író munkásságáról. „Azért is fontosnak tartjuk a Fodor Sándorra való emlékezést, mert ő volt az E-MIL első elnöke, majd tiszteletbeli elnöke" – fogalmazott Karácsonyi Zsolt.
A felolvasó körút résztvevői kedden Aradon, a főgimnáziumban és Temesváron, az Új Ezredév Református Központban, szerdán Szegeden, a Millenniumi Kávéház és Klubban, csütörtökön Nagyváradon, a Posticum-házban, pénteken Brassóban, a Reménység Házában, szintén pénteken Marosvásárhelyen, a G. Caféban várják a közönséget. Műveiből olvas fel többek közt Balázs Imre József, Bálint Tamás, Dimény H. Árpád, Farkas Wellmann Éva, Fekete Vince, Király Farkas, Király Zoltán, László Noémi, Lövétei Lázár László, Szakács István Péter, Zsidó Ferenc.
Kiss Judit 
Krónika (Kolozsvár)

Vásárhelyi iskolaügy: papíron „költözhetnek” az osztályok
Adminisztratív szempontból más iskolákhoz kerülhetnek a következő, 2017/2018-as tanévben a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium lévő osztályok, jogilag ugyanis ez tűnik az egyetlen megoldásnak a tanintézet körül kialakult jelenlegi patthelyzet feloldására – számolt be a Krónikának Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője.
Elmondta, a szülők múlt héten két ízben, illetve tegnap is egyeztettek az iskola jövőjéről Maria Kozak Maros megyei főtanfelügyelővel és Horaţiu Lobonţ-cal, a marosvásárhelyi önkormányzat iskolákért felelős igazgatóságának vezetőjével, és mivel az illetékes hatóságok kifutottak minden határidőből, az átcsoportosítás tűnik az optimális megoldásnak. Csíky Csengele szerint a főtanfelügyelő a jelenlétükben arra kérte Csíki Zsoltot, a helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét, hogy a testület módosítsa ily módon azt a pénteki határozatát, melyben a katolikus iskolának az iskolahálózatban való megtartására tett javaslatot.
A pénteki tanácsi határozat ugyanis úgy tűnik, nem oldja meg az iskola bizonytalan helyzetét: a probléma fő oka, hogy hiányzik a tanintézet létrehozását kimondó tanácsi döntés. „Erre hivatkozik mindenki, hogy gyakorlatilag hiányzik az iskola alapköve" – mondta Csíky Csengele, emlékeztetve, hogy a helyi tanácsnak a katolikus iskola létrehozására vonatkozó, 2014 őszén hozott két határozatát megtámadta a prefektúra, és jogerősen megnyerte a pert.
A szülők is beleegyeznének
Csíky Csengele szerint a tanfelügyelőség és az önkormányzat javaslata értelmében a katolikus iskola ebben a tanévben a jelenlegi formában működhetne, hiszen része az iskolahálózatnak. Az osztályok a 2017/2018-as tanévben is a jelenlegi épületben maradnának, de adminisztratív szempontból más iskolákhoz kerülnének. Hogy melyikekhez, az további egyeztetések tárgya, ugyanis erre több lehetőség is felmerült. Ez idő alatt pedig jogászok segítségével el lehetne indítani a procedúrát, amelynek során gyakorlatilag megalapítják az iskolát, vázolta a lehetséges megoldást a szülők képviselője.
Hangsúlyozta, szülőkként azt szeretnék, ha az iskola működőképes lenne abban a formában, ahogyan azt elképzelték. „Ha szükség van arra, hogy alapító okiratokat rendbe tegyenek, akkor azt meg kell tenni" – jelentette ki Csíky Csengele, hozzátéve, hogy visszamenőleg nem lehet papírokat legyártani, beszerezni, ezért mindenképp kell egy dokumentum, ahonnan az iskola létét számítják. „Tulajdonképpen meg kell alapítani az iskolát" – fejtette ki, rámutatva, hogy rengeteg jogásszal konzultáltak az ügyben, és az illetékes vezetőkkel is napi szinten kommunikálnak, és azt látják, ez az egyetlen megoldás.
„Lehetne várni elnöki rendeletre, bármire, de az nem fogja helyettesíteni azokat a papírokat, amelyeknek két évvel ezelőtt meg kellett volna születniük" – fogalmazott a szülői csoport képviselője. Elmondta, a továbbiakban azért fognak harcolni, hogy az átcsoportosítás megfelelően történjék, és a későbbiekben vissza lehessen venni az osztályokat, hogy azok újra egy működőképes intézmény részei lehessenek. „Ugyanakkor igyekszünk mindenben segíteni, hogy az esetleges iskolaalapítás a legnagyobb rendben történjék, és a jövőben el lehessen kerülni az ilyen és ehhez hasonló komplikációkat" – fogalmazott a szülők képviselője.
A tanácsnál a döntés
Csíky Csengele elmondta, meglátásuk szerint most az RMDSZ-frakció és a tanács, illetve azok jogászainak a kezében a döntés, meg kell vizsgálniuk, hogy egyáltalán lehetséges-e jogilag a tanfelügyelőség kérésének teljesítése. „Mi kívülről úgy látjuk, a tanácsnak nincs kompetenciája osztályok átcsoportosításáról dönteni" – mondta a szülői csoport képviselője. Hozzátette, tegnap maguk is próbálták elérni az RMDSZ frakcióvezetőjét, hogy egyeztessenek vele az ügyben. Elmondta továbbá, amiatt is nehéz rendezni az ügyet, mert van egy csomó jogi keret, melybe bele kell férni; Ştefan Someşan volt főtanfelügyelő ellen épp a korábbi, jogilag kifogásolható döntések miatt emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A szülő szerint az elmúlt időszakban sok esetben látták, hogy bizonyos helyzetekben a tanfelügyelőség is tehetetlen, hiába kérnek tőle olyat, amit nem tud teljesíteni.
„A jóindulat megvan, tényleg maximálisan igyekeznek megoldani a helyzetet, viszont csak és kizárólag jogi keretek között, és mi is ezt akarjuk. Semmi olyasmit nem szeretnénk, ami nem törvényes" – hangsúlyozta Csíky Csengele. Hozzátette, ami bizakodásra ad okot, hogy az intézmény élére ki tudnak nevezni egy ideiglenes igazgatót, felszabadulnak a számlaszámok, a tanárok megkaphatják a béreiket, és az intézmény kiadásait is rendezni tudják, de csak erre a tanévre vonatkozóan. Azonban az iskolai konzorciumokat tartalmazó táblázatban, amire február 7-én járt le a végső határidő, már nincs benne a gimnázium. „Ez mind következménye annak, hogy az iskolánk alapítása körül hiányosságok vannak. Ez maga előtt görget egy csomó problémát, melyeket egy tollvonással nem lehet megoldani" – összegzett Csíky Csengele.
Egymásnak „passzolják" az ügyet
A Maros megyei tanfelügyelőség honlapján megjelent jövő tanévre vonatkozó iskolai konzorciumokat tartalmazó táblázatból annak ellenére hiányzik a katolikus iskola, hogy a pénteki rendkívüli tanácsülésen a képviselők megszavazták, hogy az része lesz az iskolahálózatnak. Mivel a tanfelügyelőség még nem kapta meg a javaslatot, így nem is tudnak tárgyalni az ügyről. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, ez nem a végleges lista. Hozzátette, a helyi tanácstól nem a javaslatot, csupán egy átiratot kaptak, amelyben az áll, hogy tudomásul vették az iskolahálózatról szóló döntést. „Ez számunkra nem ér semmit, mi csak akkor tudjuk tárgyalni az ügyet, ha már döntöttek, és ez javaslatként érkezik hozzánk. Úgy érzem, csak az időt húzzák, és akadályozzák az egész ország iskolahálózatáról szóló döntés meghozatalát" – mondta el a főtanfelügyelő-helyettes.
A lap a tanácsi javaslat sorsáról Csíki Zsoltot, az RMDSZ frakcióvezetőjét is megkérdezte. „Nem mi, a tanácsosok küldjük el a dokumentumot a tanfelügyelőségre, előbb a prefektushoz kerül, aki átnézi, és ha mindent rendben talál, akkor aláírja, utána kerül a tanfelügyelőségre. A protokoll szerint erre öt napja van a prefektusnak, ezért nem kerülhetett még a tanfelügyelőségre a pénteki ülésen megszavazott tervezet" – fejtette ki Csíki Zsolt. Az RMDSZ-es tanácsos abban egyetértett Illés Ildikóval, hogy ezzel az időhúzással az országos iskolahálózat megalakulását akadályozzák. „Senki nem mer lépni, egyik azt akarja bebizonyítani, hogy nem létezik, másik azt, hogy létezik az iskola, közben 450 diák sorsa forog kockán" – fogalmazott.
Hajnal Csilla, Pap Melinda |
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: együttérzünk a tüntetőkkel
Az erdélyi magyarok együttéreznek és együtt tartanak a korrupciót legalizálni akaró kormány ellen tüntető román polgártársaikkal – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő az Európai Parlament hétfő esti strasbourgi plenáris ülésén.
A politikus megítélése szerint a bizalmi szavazáson részt vevő RMDSZ-es parlamenti képviselőknek is ugyanezt kellett volna kifejezésre juttatniuk szavazataikkal. „De úgy látszik, hogy ők még mindig inkább a korrupt kormánnyal, illetve kormánypártokkal, semmint a forradalmi idők nemzeti kiállását idéző tiltakozók százezreivel tartanak" – mutatott rá.
Tőkés László felszólalásában a Ceaușescu-diktatúra elleni, 1989-es román–magyar összefogáshoz hasonlította a posztkommunista rezsimmel szembeni mostani egységet. „Nem a magyaroktól és nem az autonómiától, hanem a korrupciótól kell megvédeni Romániát!" – fogalmazott.
Tőkés László egyben bírálta a kormányt, amely magyarveszéllyel riogatja Románia mindenen eláradó korrupció ellen tiltakozó népét, és ebbe a kategóriába sorolta a Román Akadémia 84 tagja által aláírt felhívást is, amely „az etnikai alapú enklávék létrehozására irányuló törekvések" elleni harcra szólítja fel a kormányt.
Krónika (Kolozsvár)

Ez lenne a 15. szabadnap
MPP: legyen „megadva” március 15-e! 
Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő szerint törvénnyel kell rendezni azt, hogy március 15. munkaszüneti nap legyen a magyarlakta településeken. Pár évvel ezelőtt Kovászna megye tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata belefoglalták a kollektív munkaszerződésbe, hogy alkalmazottaik a magyarság ünnepén szabadnapot kapjanak, de ez csak az önkormányzatok dolgozói számára oldja meg a kérdést.
„Tiszteletben kell tartani mindenkinek a nemzeti ünnepét. Mi, magyarok tiszteletben tartjuk a román nemzeti ünnepet, december elsejét, viszont elvárjuk, hogy ők is tartsák tiszteletben a mienket”, indokolta érdeklődésünkre Kulcsár-Terza a kezdeményezését.
A Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikus, aki az RMDSZ képviselőházi frakciójában fejti ki tevékenységét, ugyanakkor megjegyezte, hogy Romániában, „ha két tányért összecsendítenek”, akkor már ünnep van, és ez jár a magyarságnak is. 
„Konzultálni fogunk az RMDSZ-frakcióban, hiszen továbbra is az a szándékunk, hogy minden kérdést közösen megbeszéljünk. Fontosnak tartom, hogy minden törvénykezdeményezés, amit benyújtunk, ne csak egy-két képviselő, hanem az egész frakció által legyen aláírva, ez adna neki súlyt”, részletezte Kulcsár-Terza József. 
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A gondolatnak is helye volt
Kihelyezett huszárbálon mulattak 
A gidófalvi Szilaj Hagyományőrző Egyesület immár nyolcadik alkalommal szervezte meg hagyományos huszárbálját a sepsiszentgyörgyi Kolcza vendéglőben.
Az egyesület mintegy 14 tagján kívül ugyanannyian az árkosi Székely Virtus Huszáregyesülettől is megjelentek, további szimpatizánsok, határon túlról is kitartóan visszajáró barátok, akiket Fazakas Péter huszárfőhadnagyi és elnöki minőségében köszöntött. 
Összesen mintegy százhetvenen mulattak a kászonújfalusi hagyományőrző népi zenekar által szolgáltatott muzsikára, de előtte még megtekinthették a Kék Hold táncklub társastánc-bemutatóját (keringőt, tangót), amelyet nagy tetszéssel fogadtak a jelenlévők, nemkülönben a Tanulók Házának Batyus gyermekcsoportját. 
S mert a közönségből sokan ismételten jelezték igényüket a szép gondolatokra, Fazakas Etele elmondta Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét, hiszen hagyományt s benne a magyarság szellemét megőrizni csak akkor lehet, ha van, ki azt továbbvigye – itthon. 
Ungvári Barna András uzoni református lelkipásztor mondott rövid igét és adta áldását a gyülekezetre, amely ezután átadta magát a felszabadult mulatságnak.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Egy nagy klasszikus, újragondolva
Csütörtökön bemutatót tart a Táncműhely, de pénteken is járják az Apám táncát.
Az év első bemutatójára hív az Udvarhely Néptáncműhely, február 16-án, csütörtökön este 7 órától az Apám tánca című táncelőadást mutatják be a táncműhely tagjai.
Az előadást az Uniter-különdíjas Könczei Árpád rendezi, aki 1992-ben a Háromszék Néptáncegyüttes táncosainak rendezte meg a darabot. A táncelőadást pénteken 19 órától is meg lehet nézni.
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Winkler Strasbourgban: Romániában ellehetetlenítik a szociális tevékenységet végző civil szervezetek munkáját
Ellehetetlenítik Romániában a szociális tevékenységet végző civil szervezetek munkáját, ezáltal éppen a társadalom legsérülékenyebb tagjait hozzák nehéz helyzetbe - hívta fel a figyelmet hétfőn Winkler Gyula EP-képviselő Strasbourgban, ahol az Európai Parlament plenáris ülését tartja. Az EP-képviselő felszólalásában rámutatott, érthetetlen és önkényes döntésnek tartja, hogy a munkaügyi minisztérium rajtaütésszerűen, magyarázat és előzetes bejelentés nélkül majdnem felére csökkentette a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek támogatását. "Az emberi méltóság tisztelete a demokratikus jogállamok egyik alapelve, melytől nem szabad eltekinteni. Annál fontosabb ez a parancsolat, ha az idősekre gondolunk, különösen azokra, akik ápolásra, gondozásra szorulnak. Az idősek otthoni ápolásában Európa-szerte erre szakosodott civil szervezetek segítenek. Tevékenységük kiszámítható, tervezhető állami támogatásban részesül" – fogalmazott Winkler Gyula, ismertetve a kialakult helyzetet: a munkaügyi miniszter váratlan döntése miatt több mint hatezer személy veszítheti el a szociális ellátást, mivel az őket gondozó szervezetek támogatását megszüntették. "Mintha megfordult volna az idő kereke, 27 évvel veti vissza a múltba országunkat ez a döntés. A kormánynak azonnal ki kell javítania ezt a súlyos tévedést" – sürgette a megoldást az EP-képviselő, aki erről a politikai felszólalásoknak fenntartott időben beszélt a strasbourgi plénum előtt.
(közlemény)
Transindex.ro

Két könyvbemutató, egy filmvetítés Váradon
A polgári oldal szinte naponta hívja egy-egy, általában ingyenesen látogatható közösségi-kulturális rendezvényre a váradiakat, bihariakat, környékbelieket.
Ma, február 14-én 17 órától tartanak könyvbemutatót a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban (Ezredévi emléktér, ma P-ța Libertății 40. szám). A Gulag-emlékév alkalmából, a Gulág-emlékbizottság és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával k előadásra is sor a Polgári Esték rendezvénysorozat keretében: minden érdeklődőt szeretettel várnak a Magyar Polgári Egyesület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács soron következő előadására. A Magyarok szovjet fogságban című kötetet Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, a könyv társszerzője mutatja be.
Holnap, február 15-én, szerdán 18 órától Sütő Éva érmihályfalvi újságíró legújabb könyvének nagyváradi bemutatóját ejtik meg a Partiumi Keresztény Egyetem székházának Bartók termében, a szerző jelenlétében. Az Érmelléki embermesék című kötetet annak előszóírója, Dénes László szerkesztő mutatja be. Közreműködik Szabó János, az érmihályfalvi Móka színjátszó csoport vezetője, aki a Mi urunk, a pénz című Ady-összeállításból ad elő részleteket.
Február 16-án, csütörtökön 17.30 órától a régi filmek szerelmeseit várják az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székházába (Kálvin János u. 1. szám). A Halálos tavasz című, Jávor Pál és Karády Katalin főszereplésével forgatott filmmel folytatja a Szent László Egyesület és az Erdélyi Magyar Néppárt Nagyváradon a Magyar Filmek Klubja című rendezvénysorozatot. A vetítés mellett ezúttal is lesz beszélgetés, amelynek során Karády Katalinról, Jávor Pálról és az 1930-40-es évek világáról hallhatnak majd érdekességeket Farkas László szervezőtől, aki a filmet a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettől szerezte be.
/Bank Barbara, Bognár Zalán, Tóth Gábor: Magyarok szovjet fogságban, Nemzeti Emlékezet Bizottsága Kiadó, Budapest, 2016/
itthon.ma

Jobbról előzne az RMDSZ Nagyváradon
Az RMDSZ nagyváradi szervezete meglehetősen elhíresült az elmúlt években, a nemzeti szempontból kényes témák miatti érzéketlensége okán. Elég visszagondolni arra, hogyan tették nevetségessé néhány éve a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét idétlen félrefordításaikkal.
Éppen ezért is lepett meg, amikor pár napja arról olvastam, hogy a négy tagú nagyváradi RMDSZ frakció harminchat tételből álló javaslatcsomagot nyújt be a város vezetésének. Ebben nem volna még semmi különös, hiszen a kívánságlista nagy része egy helyi szinten ellenzékbe szorult párt vágyálmait tükrözi, amiben könnyen dobálóznak a nagy összegekkel, hiszen pontosan tudják, megvalósulásukra vajmi kevés esély van. Annál érthetetlenebb viszont, hogy miért foglalták bele a harminchat pontba a következőket is:
1. Köztéri lovas szobor Szent László tiszteletére, melyet vagy a nagyváradi várban, vagy a Szent László téren kívánnak felállítani.
2. A történelmi magyar utcanevek kihelyezése a belvárosban, a medgyesi, segesvári nagyszebeni minta alapján.
Emellett a két pont mellett még számos, a nagyváradi magyarság szempontjából amúgy jogos, természetes és hasznos felvetést tartalmaz, melyeknek egy magát érdekvédelmi szövetségként meghatározó szervezet céljai között helye van. Visszás, taszító és hiteltelen ugyanakkor a fenti két pont belefoglalása a listába, hiszen éppen az RMDSZ volt az, mely az egyik ügyet nevetségessé tette és ellehetetlenítette, a másikat pedig eddig semmilyen módon nem támogatta. Mindkét ügy civil kezdeményezésnek indult annak idején, az utcanévtáblák ügyét az Erdély Magyar Ifjak helyi szervezete, a Szent László szobrot pedig nagyváradi polgárok egy csoportja kezdeményezte. A történelmi magyar utcanevek ügyét maga az RMDSZ járatta le elhíresült félrefordításaival, a egy új Szent László-szobor köztéri kihelyezését pedig közel nyolcezer polgár támogató aláírása ellenére söpörte le az asztalról a román városvezetés, úgy hogy az RMDSZ semmilyen érdemi támogatást nem nyújtott az ügyben.
Az a tény, hogy a két kérdéssel most hozakodnak elő, amikor a korábbi hét helyett mindössze négy RMDSZ-es tanácstag ül a nagyváradi városháza dísztermében, több mint beszédes. Az önkormányzati választások óta az RMDSZ viszonya látványosan megromlott Ilie Bolojan polgármesterrel, és a PNL megyei szervezetével. Ennek folyományaként nincs magyar alpolgármestere sem Nagyváradnak, így a fenti, amúgy teljesen jogos kérések megvalósulási esélye nulla. Ebből el is vonhatjuk a következtetéseket:
1. RMDSZ vagy azért kéri most mindkét, a nagyváradi magyaroknak fontos ügy megoldását, mert pontosan tudja, hogy nem lesz belőle semmi, ebben az esetben viszont elmondhatják, hogy ők megpróbálták, de a románok nem akarták. 
2. Az RMDSZ jóhiszeműen kéri, amit kér. Ebben az esetben politikai helyzetértékelésük mondott csődöt, és finoman szólva sem tudnak időzíteni.
3. Az RMDSZ lépéskényszerben van, hiszen huszonhét évig (!) elszabotálta ezeket a kérdéseket, és most attól tart, hogy majd mások oldják meg a kérdést – nélkülük. Erre meg is van az esély, hiszen az Erdélyi Magyar Néppárt és a román városvezetés szemmel láthatóan közeledett egymáshoz, konkrét ügyek mentén.
Akármelyik esetről is van szó, az RMDSZ alaposan eljátszotta hitelét a nagyváradi magyarok előtt, amit a választási eredmények is pontosan mutatnak. Ami biztos, hogy ha a nagyváradiak magyar utcaneveket és Szent László szobrot szeretnének, nem az RMDSZ  háza táján kell kopogtassanak.
Barta Béla
http://itthon.ma//szerintunk

Nem a magyaroktól és nem az autonómiától, hanem a korrupciótól kell megvédeni Romániát
A tavalyi választások óta nem sokáig kellett várni arra, hogy a szocialista-liberális kormánypártok újra előhúzzák a „magyar kártyát”, és a felelősséget magukról elhárítva ismét „magyarveszéllyel” riogassák Románia utcára vonuló, a mindenen eláradó korrupció ellen tiltakozó népét – erről szólt Tőkés László erdélyi képviselő tegnap este az Európai Parlament strasbourgi plenárisán, közölte a politikus sajtóirodája.
Miután a kormányellenes tüntetések előző időszakában Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke, Adrian Ţuţuianu és Nicolae Şerban parlamenti bizottsági elnökök, valamint Gabriela Firea bukaresti főpolgármester már kellőképpen elhintették a közvéleményben a „magyar revizionizmus” és az ország békéjét, stabilitását, területi épségét veszélyeztető „külső beavatkozás” gyanúját – hogy a kormánypárti sajtó erre irányuló, gátlástalan ellenséges propagandájáról ne is beszéljünk –, legutóbb a Román Akadémia közel száz tagja lépett a hivatalos országféltők sorába, akik Románia népéhez és a Román Állam intézményeihez intézett, drámai hangú Felhívásukban – egyebek mellett – egyenesen az alkotmányellenesnek titulált regionalizációtól és az „etnikai alapú enklávék létrehozására irányuló törekvésektől” kívánják megvédeni országunk identitását, szuverenitását és nemzeti egységét.
Az erdélyi magyarok együtt éreznek és együtt tartanak a korrupciót legalizálni akaró kormány ellen tüntető román polgártársaikkal – jelentette ki az erdélyi képviselő, akinek megítélése szerint a bizalmi szavazáson részt vevő RMDSZ-es parlamenti képviselőknek is ugyanezt kellett volna kifejezésre juttatniuk szavazataikkal. De úgy látszik, hogy ők még mindig inkább a korrupt kormánnyal, illetve kormánypártokkal, semmint a forradalmi idők nemzeti kiállását idéző tiltakozók százezreivel tartanak.
Tőkés László felszólalásában a Ceaușescu-diktatúra elleni, 1989-es román–magyar összefogáshoz hasonlította a posztkommunista rezsimmel szembeni mostani egységet. „Nem a magyaroktól és nem az autonómiától, hanem a korrupciótól kell megvédeni Romániát!” – ezekkel a szavakkal zárta beszédét.
Örvendetes hír, hogy időközben a Román Akadémia sajtóközleményben határolódott el az ellenséges szociáldemokrata propagandakampány által ihletett felhívástól, melynek egyik kezdeményezője Ioan-Aurel Pop, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora volt. A kétes dokumentumtól szintén elhatárolta magát Mircea Dumitru, a Bukaresti Egyetem rektora, volt tanügyminiszter, aki személyes nyilatkozatában „egyértelműen a korrupció, valamint azon politikusok és közéleti emberek ellen foglalt állást, akik a jogrendet veszélyeztetik”.
http://itthon.ma//nagyvilag

Az EMNP elfogadhatatlannak tartja a Kós Károly Szakképző Líceum felszámolását
Az EMNP arra kéri a sepsiszentgyörgyi városvezetést, hogy mihamarabb vonja vissza azt a határozatot, amely a Kós Károly Szakképző Líceum beolvasztásáról rendelkezik. Alább Taierling Johann alelnök közleménye olvasható.
Sepsiszentgyörgy városi tanácsa – január 25-i ülésén – megszavazta a Kós Károly Szakképző Líceum beolvasztását a Puskás Tivadar Szakközépiskolába, megszüntetve ezzel az előbbi intézmény önálló működését a következő tanévtől kezdődően. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége elfogadhatatlannak tartja, hogy Erdély legnagyobb magyar többségű városában, a magyar többségű önkormányzat egy magyar tanintézetet számol fel, s felszólítjuk a városvezetést, hogy mihamarabb vonja vissza elhibázott határozatát.
Érthetetlen, hogy milyen érdekek mentén döntött Sepsiszentgyörgy városvezetése a Kós Károly Szakképző Líceum felszámolásáról, miközben az intézmény beolvasztására nem volt törvényi kötelezettsége, a város gazdasági helyzete sem indokolta azt, valamint az iskolára eddig fordított összegek sem terhelték jelentősen az önkormányzatot. (Ráadásul az intézmény azzal is bizonyította létjogosultságát, hogy 2015-ben a Külhoni Szakképzés Éve-program keretében a magyar kormány jelentős anyagi támogatását nyerte el.)
Figyelembe véve, hogy 2017 Romániájában szinte lehetetlen új magyar tanintézményeket létrehozni, az államhatalom azonban annál egyszerűbben szüntet meg magyar iskolákat, különösen aggasztó a sepsiszentgyörgyi önkormányzat döntése, mely mellőzött minden nemű előzetes konzultációt az érintett diákokkal, azok szüleivel, valamint az intézmény tanári karával.
Felvetődik a kérdés: Antal Árpád kijelentése – miszerint „Aki az iskoláinkat támadja, azt üzeni, hogy nem akar az erdélyi magyarságnak jövőt ebben az országban” – már nem érvényes? Avagy: hogyan olvaszthatja be egy másik intézménybe a Kós Károly Szakképző Líceumot az az önkormányzat, mely korábban a Székely Mikó Kollégium államosítása ellen lépett fel?
Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának egyik legfőbb bástyája a magyar iskolahálózat. Ennek megvédése egyértelmű cél kell legyen, s nem szabad – még csak hallgatólagosan sem – elfogadnunk annak önkéntes feladását. Az Erdélyi Magyar Néppárt szolidaritásáról biztosítja az iskolai tanulóit és tanári karát, s kijelentjük: támogatni fogunk minden olyan megmozdulást, mely a Kós Károly Szakképző Líceum önállóságáért szerveződik. Felkérjük továbbá Sepsiszentgyörgy városvezetését, hogy vonja vissza határozatát, és – konzultálva az érintettekkel – találjon megoldást az iskola megmaradására.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége nevében,
Taierling Johann, alelnök
itthon.ma//erdelyorszag

Van igazgatója a katolikus gimnáziumnak
Székely Szilárd tanárt nevezte ki a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatójának a tanfelügyelőség kedden. A döntéssel az iskolai élet visszatérhet a normális kerékvágásba.
Kinevezték kedden reggel Székely Szilárdot a katolikus gimnázium ideiglenes igazgatójának. A döntés azért rendkívül fontos, mert az intézmény aláírási joggal felruházott törvényes képviselője, Tamási Zsolt igazgató ellen vizsgálat zajlik, és felfüggesztették tisztségéből, így aligazgató hiányában hónapok óta majdnem működésképtelen a tanintézet ügyintézése.
„Kinevezésem ideiglenesen 60 napra szól, amely szükség esetén meghosszabbítható. Reméljük, mától beindul az iskolai adminisztráció, hiszen az igazgatókra vonatkozó teljes hatáskörrel rendelkezem, beleértve az aláírási jogot is. Eszerint kiadhatunk okiratokat, a fizetéseket is átutalhatom, tehát az iskolai élet visszatér a normális kerékvágásba. Remélem, nem lesz már szükség újabb ideiglenes kinevezésre, amennyiben ugyanis megszűnik Tamási Zsolt felfüggesztése, vagyis megszűnik a bírósági felügyelet és nem emelnek vádat ellene, akkor visszatérhet a tisztségébe, és az én kinevezésem automatikusan érvényét veszti” – mondta lapunknak Székely Szilárd.
Megtudtuk, az alkalmazottak, beleértve a tanárokat is, legutóbb december 16-án kaptak fizetést, így ezt az elmaradást mihamarabb pótolják. A beiskolázási tervre vonatkozó dokumentumokat pedig, amelyeket igazgatói aláírással kellett benyújtani, a vezetőségi tanács írta alá és befogadta a tanfelügyelőség. Székely Szilárd szerint ebben a kérdésben várják a választ, hogy meg kell-e erősíteni az okiratot igazgatói szignóval is.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Nem lesz „Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napja"
Elvetette a képviselőház kedden azt a törvénykezdeményezést, amely „Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napjává" nyilvánította volna június 4-ét, és börtönbüntetés terhe mellett megtiltotta volna a trianoni békeszerződés jogosságának nyilvános megkérdőjelezését Romániában. A tervezetet Bogdan Diaconu volt független parlamenti képviselő, a nacionalista Egységes Románia Párt (PRU) elnöke terjesztette a bukaresti parlament elé 2015-ben.
A törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló, szakértőkből álló törvényhozási tanács kedvező véleményezést adott a tervezetre, azzal a megjegyzéssel, hogy törölni kellene belőle „az erdélyi románok Trianon előtti és a második világháború alatti, a magyar elnyomás által okozott szenvedéseire" utaló részt. A szakmai testület nem emelt kifogást az ellen, hogy egytől öt évig terjedő börtönnel sújtsák Romániában a békeszerződés jogosságának megkérdőjelezését vagy gyászjelvények használatát a történelmi eseménnyel összefüggésben.
A még Victor Ponta vezette román kormány 2015 októberében kiadott véleményezésében a parlament belátására bízta a döntést a törvénykezdeményezés ügyében. A véleményezésben a kabinet felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányos előírások garantálják ugyan a véleményszabadságot, de korlátozzák is. Példaként az ország vagy a nemzet gyalázását, háborús uszítást, nemzeti, faji vagy vallási gyűlöletkeltést, területi szeparatizmust célzó felbujtást említ.
A képviselőházban kedden négy támogató és hat tartózkodó vokssal, nagy többséggel vetették el a tervezetet, miként 2015 novemberében a szenátusban is nagy szavazattöbbséggel, három támogató és hét tartózkodó szavazat mellett bukott el a törvénykezdeményezés.
„A parlament törvényhozó szerepével nem élhet vissza egyetlen választott képviselő sem, még azok sem, akik nacionalista eszméket vallanak. A törvényalkotásnak európai szellemben kell történnie. A képviselőház ma helyrehozott egy tévedést" – idézte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RDMSZ) keddi hírlevele Szabó Ödön frakcióvezető-helyettest. A politikus a Diaconu-féle kezdeményezést kommentálva hozzátette: az elmúlt mandátumban az RMDSZ egyik legfőbb teendője az volt, hogy megállítsa a magyar közösség ellen irányuló támadásokat és erősítse a magyarok biztonságérzetét.
A PRU-ra a választók mintegy három százaléka – kétszázezer ember – szavazott a tavaly decemberi parlamenti választásokon, így a nacionalista párt nem jutott képviselethez a bukaresti parlamentben. MTI
Erdély.ma

Újra meg kell alapítani a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot
A következő tanévben adminisztratív szempontból más iskolákhoz kerülhetnek a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium osztályai, számol be Hajnal Csilla és Pap Melinda a kronika.ro-n. Történhet mindez azért, mert az önkormányzatnak az iskola létrehozására vonatkozó, 2014 őszén hozott két határozatát a prefektus megtámadta, és jogerősen megnyerte a pert. „Gyakorlatilag hiányzik az iskola alapköve" – nyilatkozta Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője. „Tulajdonképpen meg kell alapítani az iskolát" – fejtette ki. Ebben az tanévben minden marad, ahogy van, jövőre pedig az osztályok papíron más iskolákhoz kerülnének, olyanokhoz, ahol erre fogadókészség van. A későbbiekben pedig újra „meg kell alapítani" az iskolát.
Egyébként, az iskola továbbra sem része a marosvásárhelyi iskolahálózatnak, és nagyon úgy tűnik, hogy a 2017/2018-as tanévben már nem is lesz az, ugyanis a tanfelügyelőség még nem kapta meg azt a javaslatot, amit a pénteki rendkívüli tanácsülésen a képviselők megszavaztak. Kiderült ugyanis, hogy annak előbb a prefektushoz kell kerülnie, aki átnézi, és ha mindent rendben talál, akkor aláírja, és csak azután mehet a tanfelügyelőségre... Így hát az iskolai konzorciumokat tartalmazó táblázatban, amelynek közzétételére február 7-én járt le a végső határidő, nincs benne a gimnázium – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Magyar igazgatót neveztek ki a koronkai iskola élére
A szülők és a tanárok kitartó tiltakozása eredményeképpen Raţiu Corina óvónő lemondott a koronkai Tholdalagi Mihály iskola igazgatói tisztségéről. Ennek nyomán a Maros Megyei Tanfelügyelőség kedden a versenyvizsga megszervezéséig ideiglenesen Kovács Emma matematikatanárnőt nevezte ki igazgatónak.
A pedagógusok és a szülők több alkalommal kértek kihallgatást a főtanfelügyelőtől, kérve, hogy az iskola vezetőjévé olyan személyt nevezzenek ki, aki ismeri a magyar nyelvet, ahogy azt a tanügyi törvény előírja. A múlt héten a szülői közösség úgy határozott, hogy ha rövid idő alatt nem oldódott volna meg a probléma, nem engedték volna iskolába a gyerekeiket.
Erdély.ma

Hisszük, ha látjuk
A nyolcvanas évek közepéig a romániai magyar gyermekek tizennégy-tizenöt éves korukig sajátos tanterv és tankönyv alapján tanulták a román nyelvet, és ez tükröződik a jelenlegi középkorú és idősebb nemzedék nyelvtudásában. Ritka, talán nem is létezik olyan székelyföldi korosodó felnőtt, aki ne tudna románul kenyeret, tejet kérni az üzletben, vagy eltévedne egy román többségű városban csak azért, mert nem tudja megkérdezni, merre van az állomás.
Nyolcadik osztályig ezt többnyire mindenki megtanulta. Következett a minden vonatkozásban érezhető bekeményítés, és a román nyelv sajátos program és tankönyv alapján történő oktatását visszaszorították az elemi osztályokba. 1997-ben, Andrei Marga miniszteri kinevezése után adódott az első törvényes lehetőség a változtatásra, amikor az 1995/84-es jogszabály módosítása lehetővé tette egyebek mellett, hogy az V–VIII. osztályban is külön tanterv és tankönyvek segítsék a román nyelv elsajátítását a nem román gyermekek számára – ám ez papíron maradt, az elpolitizált oktatásügy medrében elsiklott, mint jégen a lúd. Nos, ilyen előzmények után jutottunk el, több hónapos parlamenti vita után a 2011. január 1-jén életbe lépett új oktatási törvényig, amelynek a kisebbségekre vonatkozó cikkelyében tételesen szerepel a román nyelv említett módon történő tanítása. Mondjuk ki őszintén: ez számunkra idegen nyelv, más a történelmünk, kultúránk, mások a hagyományaink, nem áll rá a gondolkodásunk, nem csoda, hogy a magyar diákok jóval román anyanyelvű társaik eredménye alatt teljesítenek a záróvizsgákon, esélytelenek az olyan álláskínálaton, ahol a munkaadó kifogástalan románnyelv-tudást követel.
Eltelt hat év az említett jogszabály életbelépése óta, de csak a negyedik osztályig jutott el a reformtörvény alkalmazása, akadozva, hisz a harmadikosok immár két nemzedéke tanul új román tanterv szerint régi tankönyvekből, a negyedikesek idén kapták meg a könyveket. A fokozatos bevezetéssel idén eljutottunk az ötödik osztályig, a szaktárca szakbizottságai egészen nyolcadikig elkészítették a tanterveket, és véleményezésre bocsátották kizárólag a szakma számára, e hét végén pedig véglegesítik a dokumentumokat, köztük a magyar tannyelvű iskolák és tagozatok számára megszövegezett román tantervet is.
Mindezek tükrében visszás, hogy a magyar érdekképviselet eredményként tünteti fel, hogy a fordulat után több mint negyedszázaddal esély nyílik a magyar gyermekek számára a román idegen nyelvként történő tanulására. „Amikor a kormánypártokkal kötött megállapodás felbontása helyett ennek tartalommal való feltöltését hangsúlyozzuk, pont az ilyen eredményekről beszélünk” – nyilatkozta minap Porcsalmi Bálint, az RMDSZ új ügyvezető elnöke. És esélyről van szó csupán, mert a tapasztalat azt mutatja, hosszú még az út az előírások megfogalmazásától a gyakorlati alkalmazásig. Ugyanis a korábbi évek perektől hangos tankönyvlicitjei azt bizonyították: a történet főszereplői nem a diákok, hanem a döntéshozók.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A megyeháza átvállalja (Otthoni beteggondozás)
„A kormány cserben hagyja, mi támogatjuk az otthoni beteggondozást: a megyei tanács megduplázza az általa létrehozott szociális pályázati alapot, hogy megmentse a Diakónia és Caritas létfontosságú munkáját, miután a munkaügyi minisztérium egyik napról a másikra megvonta a támogatást a szociális szolgáltatást végző civil szervezetektől” – jelentette be Tamás Sándor, a megye tanács elnöke tegnap azt követően, hogy az érintett civil szervezetek képviselőivel egyeztetett.
A megyeháza sajtóirodája által kiadott közlemény tudatja: Kovászna megye önkormányzata idén 800 ezer lejre emeli az eddigi 400 ezer lejes szociális pályázati keretet, amelyből az említett szervezetek folytatni tudják otthoni betegápolói tevékenységüket. A szociális szolgáltatásokat végző szervezetek a megyei költségvetés elfogadása után nyújthatják be pályázatukat.  „A kormány cserben hagyta a Diakónia Keresztyén Alapítványt és a Gyulafehérvári Caritast, a megyei önkormányzat most is átvállal olyan feladatokat az államtól, amelyeket országosan is kellene finanszírozni. Mi nem engedjük el a rászorulók kezét, fontos számunkra, hogy Háromszéken az idősek és a hátrányos helyzetűek a megfelelő ellátásban részesüljenek, éppen ezért támogatjuk kiemelten a szociális ellátásban részt vevő civil szervezetek tevékenységét” – fogalmazott Tamás Sándor. 
Makkai Péter, a Diakónia Keresztyén Alapítvány által működtetett Írisz Ház igazgatója azt nyilatkozta: nincsenek szavak az ilyen helyzetre, hiszen magyarázatot sem kaptak arra, hogy a munkaügyi minisztérium miért vonta meg a szociális szolgáltatások támogatását. Hatalmas hiányt jelent az otthoni gondozóktól elvett összeg, amely a Háromszéken működő Diakónia teljes költségvetésének közel felét jelenti. „Ez az alap azoknak biztosít munkát, akik nap mint nap felkeresnek a megyében olyan mozgássérült, ágyban fekvő vagy egyedül élő idős embereket, akikről nincs, aki gondoskodjon: ha kell, gyógyszert visznek, tüzet gyújtanak, takarítanak, azzal segítenek, amire szükség van” – magyarázta Makkai Péter, aki szerint a kormány most is azt hangoztatja, hogy emeli a szociális juttatásokat, de tulajdonképpen elvágja az ígért összeget, és erre nincs logikus magyarázat.
Az otthoni beteggondozásra kiemelten figyel a megyei tanács, hiszen az elmúlt években Háromszéken több mint 80 településen mintegy 1300 személyhez jutottak el rendszeresen a szervezet munkatársai. A két szociális alapítvány székelyföldi szervezetei annak ellenére is folytatják tevékenységüket, hogy a munkaügyi minisztérium évről évre kevesebb állami támogatást nyújt számukra. Ezért fontos, hogy évről évre nő a megyei önkormányzat által biztosított támogatás. 
(demeter)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kérjék számon jogainkat (Székely Nemzeti Tanács)
A Románia által ratifikált kisebbségi tárgyú egyezmények betartásának számonkérését sürgeti az SZNT. A szervezet elnöke, Izsák Balázs levélben kérte Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács (ET) főtitkárát, hogy tavaszra tervezett bukaresti látogatása alkalmával kérje fel a román hatóságokat: tegyenek eleget a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó vállalásaiknak.
Izsák cáfolta Klaus Iohannis román államfő január végi strasbourgi kijelentését a „sikeres interkulturális román modellről”, és röviden összefoglalta azokat a romániai magyarságot sújtó jogsértéseket, amelyeket az ET-jelentések is említenek. A levél kitér a román hatóságok megfélemlítő célzatú, a gyülekezési jogot sértő fellépésére, amelynek során több mint 80 személyt büntettek meg 2016. március 10-én a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen. Felhívja a főtitkár figyelmét arra, hogy míg az államelnök Strasbourgban Németh Zsolt magyarországi képviselő kérdésére válaszolva egyházi épületek visszaadásáról beszélt, addig az Európa Tanács 1993/176. számú, Románia csatlakozására vonatkozó véleményezése az egyházi iskolák visszaállítására szólítja fel a román államot. Thorbjorn Jagland függelékben megkapta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös árnyékjelentését a Kisebbségi Keretegyezmény romániai alkalmazásáról. A levelet tájékoztatásul megkapta az ET parlamenti közgyűlésének elnöke, politikai csoportjainak vezetői, valamint Klaus Iohannis államelnök is.  A román külügyminisztérium 2016 elején többéves késéssel nyújtotta be az ET-hez mind a kisebbségvédelmi keretegyezmény, mind pedig a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája ratifikálásakor vállalt kötelezettségek betartásáról szóló jelentését. Mindkét jelentéshez több erdélyi magyar szervezet is árnyékjelentést készített. A romániai jelentések és árnyékjelentések strasbourgi elemzése folyamatban van.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Büntetik a tüntetőket
Öt bűnvádi eljárás indult a bukaresti Győzelem téri tüntetések idején illegálisan használt drónok miatt. A hatóságok által azonosított személyeket már ki is hallgatták, a drónokat pedig a nyomozás idejére lefoglalták.
A bukaresti rendőrség közlése szerint a drónokat nyilvántartásba kell vetetni, és repülési engedélyt kell kérni rájuk; aki ezt elmulasztja, bűncselekményt követ el, és három hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy bírsággal sújtható. Tegnap reggel az országos gyermekjogvédelem is akcióba lépett: miután több névtelen feljelentő szóvá tette, hogy a kormányellenes tüntetésekre  kiskorú gyermekeket is kivittek, a hatóság körlevélben fordult a vidéki igazgatóságokhoz, és azt kérte, hogy ma délutánig összesítsék a hozzájuk befutott panaszokat, illetve megoldásukat. A román gyermekjogvédelmi törvény egyik cikkelye szerint a szülők nem használhatják saját céljaik elérésére gyermekeiket, a nemzetközi szabályozás azonban békés összejöveteleken megengedi a gyermekek részvételét.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

GDP-bővülés Tavaly 4,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a 2015. évihez képest – közölte gyorsjelentésében az országos statisztikai intézet. A tavalyi utolsó negyedévben a gazdaság 4,7 százalékkal nőtt 2015 hasonló időszakához mérten, míg a tavalyi harmadik negyedévhez képest 1,3 százalékos GDP-bővülést jegyeztek. A statisztikai intézet által közölt adat egyezik a kormány által prognosztizált növekedési ütemmel. Az Európai Bizottság egy nappal korábban közölt téli előrejelzésében 4,9 százalékos gazdasági növekedésre számított, a Világbank pedig legutóbbi jelentésében 4,7 százalékos GDP-bővülést valószínűsített 2016-ra. Tavaly a hazai gazdaság az első negyedévben 4,3 százalékkal, a második negyedévben 6 százalékkal, a harmadik negyedévben szintén 4,3 százalékkal nőtt az előző évi hasonló időszakhoz mérten.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székely belháború
Ezt meg kell hallgatnia, mert kaptam én fejmosást, hogy elmondtam magának, pedig én csak az igazat mondtam, úgy, ahogy volt. S lássa, hogy nem csak velem történt meg, mással is pont úgy elbántak.
Persze, azért köszönés és kölcsönös üdvözlés előzte meg a fenti kifakadást, de a viszontlátás öröme után mindjárt következett a panasz. Mely elmondásának előzménye, hogy még decemberben egy vele készített interjúban a kézdiszentléleki Papp Benedek Csaba sajtkészítő elmondta, cudarul kifogadták egy alkalommal a csíkszeredai helyi termékek vásárán. Járogatott azelőtt is „fel Csíkba”, ahogy mifelénk mondjuk, árult is rendesen, hiszen terméke mindenütt kelendő, vevői köre is szépen alakulgatott. Aztán azt mondták egy alkalommal neki: le is út, fel is út. Udvariasan nyújtották át ugyan a bürökkel teli poharat, de kerek perec tudtára adták, a csíkszeredai hagyományos termékek vásárán nincs mit keresnie a háromszéki termelőnek, merthogy azt a vásárt Hargita Megye Tanácsa szervezi a Hargita megyei termelők számára. Mondta, fizetne is a helyért (ugyanis Csíkszeredában nincs asztalfoglalási díj), csak legalább a magával vitt sajtot eladhassa. De nem, sehogy sem.
Na, jöjjön, Katika elmondja magának, hogy járt ő Csíkban.
Azzal oda Katikához, aki édességkészítő, és szintén a vásárok éltetik. Nos, Katika épp e hónap elején próbált (volna) szerencsét Csíkszeredában, de hajszálra pontosan úgy járt, mint sajtkészítő társa: ugyanazzal a kifogással őt sem engedték árusítani.
Ez így nem helyes, ömlik a szó Katikából, hát mit csináljunk, rakjuk ki mi is őket Kézdivásárhelyről? Mert itt sem kell fizetni a helyért, mi is mondhatnánk, hogy ezt a vásárt a kézdi tanács szervezi a kézdiszéki termelőknek, de mi mégis szívesen látjuk a csíkiakat is, az udvarhelyieket is, itt soha senki nem mondta nekik, hogy nem jöhetnek. Persze, jöjjenek csak, minél többen vagyunk, annál színesebb a vásár, ha jó a terméke, mindenki el tudja adni. A beszédre felfigyelnek a szomszéd asztaloknál árusítók is, hamarost kisebb csődület támad, amolyan gyűlésféle alakul ki. Akad, aki szidja a csíkiakat, máris falat húzna Bükszád és Tusnádfürdő közé (ez manapság úgyis divatos), más a politikusoknak rója fel, hogy így egymásnak ugrasztották a székelyeket. Ott van az a bukaresti vásár is, az Ozosep piac, oda se nagyon engedik a háromszékieket beférkőzni, pedig amit itt huszonöt lejért lehet eladni, azt ott negyvenért – kerül terítékre egy másik sirám. Szó, ami szó, az Ozosep (ismerős az Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék kezdetű műdal?) vásárt a hargitaiak találták ki, híressé is vált a román fővárosban, ez az a ritka eset, amikor a nem igazán magyarbarátságukról híres tévécsatornák is szeretettel székelyeznek a vásárról szóló tudósításaikban. Papp Benedek Csabának egyszer volt alkalma kipróbálni a bukaresti piacot, menne is vissza szívesen – de nincs helye a „másik” székely csapatban.
Hát így állunk, feleim. A vita folytatásáról nincs értelme beszámolni (azért megnyugtatom csíki székely testvéreinket: jöhetnek bátran és nyugodtan ezentúl is Háromszékre, sem a kézdivásárhelyi, sem a sepsiszentgyörgyi vásárból nem fogja elűzni őket senki), az elhangzottakból egyvalamit érdemes kiemelni: már kezdett volna kialakulni a vásárok rendje, a hónap első hétvégéjén Szentgyörgyön, a másodikon Kézdin, a harmadikon Csíkszeredában, a negyediken Udvarhelyen, amikor ez a felépülőben levő rendszer a csíkiak önzősége miatt összeomlott. Így mind építgethetjük a brandet, nívózhatjuk a székely terméket, ajnározhatjuk az őstermelőket és termékeiket, ha ahelyett, hogy bővítenénk, egyre szűkítjük megélhetési lehetőségeiket. Mert – írtam is a fölé az interjú fölé címnek – az őstermelőt a vásár élteti, aki, ha nem tudja eladni termékét-terményét, előbb-utóbb bezárja a boltot, más megélhetés után néz. És nem Székelyföldön.
Tisztelt választott elöljáróink, kedves politikusaink, nem kéne ezt megbeszélni?
Vári O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMGE-Maros is felkarolja a kezdeményezést
Agrovilág – mezőgazdaság, vidékfejlesztés, agroturizmus
Február 10-én, pénteken a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezet marosvásárhelyi, Laposnya utcai székházában találkoztak a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság vezetőségi tagjai: Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés című havilap  főszerkesztője, a társaság elnöke Kolozsvárról; dr. Ábrám Zoltán, az EMKE közép-erdélyi régiójának alelnöke Marosvásárhelyről és Balla Zoltán, a Human Reform Alapítvány vezetője  Székelyudvarhelyről – mindketten a szervezet alelnökei. Házigazda volt Csomós Attila alelnök, az RMGE-Maros elnöke.
A Népfőiskolai Társaság vezetősége elemezte a megalakulása óta eltelt időszak tevékenységét. Elmondták: szükségessé vált a társaság hálózatának az újraszervezése, a tömbmagyarság kapcsolatának erősítése a szórvánnyal.  Fő célkitűzésük olyan felnőttoktatási formák beindítása, amelyek révén az erdélyi magyarok könnyebben találhatnak munkahelyet, és hozzásegíti a résztvevőket, hogy megbirkózzanak a nehézségekkel az élet minden területén. A megbeszélés a marosvásárhelyi Regionális  Agrárgazdasági Oktatási és Információs Központban volt, nem véletlenül, mivel a gazdaképzés egyik fontos szakterülete lehet a népfőiskolának. 
VAJDA GYÖRGY
Népújság (Marosvásárhely)

Ismét a parlament elé terjesztette az RMDSZ az ártatlanság vélelméről szóló törvénytervezetét
Ismét a parlament elé terjesztette az RMDSZ az ártatlanság vélelméről szóló 2016/343-as európai uniós irányelv romániai alkalmazásáról szóló törvénytervezetét, amely a bűnügyi eljárást módosítaná – erősítette meg Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettes az MTI-nek.
A román hírügynökségek hétfőn számoltak be arról, hogy az RMDSZ olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely ugyanarra az uniós irányelvre hivatkozik, mint az országos tüntetéseket kiváltó január 31-i kormányrendelet.
Márton Árpád elmondta, az RMDSZ számára roppant fontos, hogy ne a gyanúsítottnak kelljen bebizonyítania ártatlanságát, hanem a hatóságnak a bűnösségét. „Nekünk nagyon fontos az ártatlanság vélelme, mert itt sajnos a magyarságot eléggé vegzálják, mindegy, hogy zászlóról, vagy Wass Albert utcáról van szó, vagy katolikus gimnáziumról, vagy két petárdáról. Mert ezek terroristák, ugye? A kézdivásárhelyieket terroristáknak nevezték. Nos, ezt tiltja ez az (uniós) irányelv, de egyelőre a román jogrend nem tiltja” – jelentette ki Márton Árpád. Hozzátette: az RMDSZ azért kényszerült ismét iktatni az ártatlanság vélelméről szóló törvénytervezetét, mert az uniós irányelv hatályba lépése után, tavaly áprilisban beterjesztett tervezetét nem tűzte napirendre a szenátus a határidő lejárta előtt.
A tervezet megtiltaná, hogy a hatóságok bűnösként emlegessenek egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt, továbbá az ügyészek és bírák büntetőjogi felelősségre vonását is előírná, ha súlyos mulasztásuk vagy rosszhiszeműségük miatt a román államot kártérítésre ítélik. 
A törvénymódosítás kötelezővé tenné, hogy ilyen esetben az állam kártérítési eljárást indítson az államnak okozott kár behajtása érdekében a kárt okozó ügyész vagy bíró ellen. Ez eddig csak lehetőségként szerepelt a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényben, de sosem alkalmazták – magyarázta a frakcióvezető-helyettes.
A román médiában az keltett nagy visszhangot, hogy az RMDSZ a bírák és ügyészek büntetőjogi elszámoltatását kezdeményezte a hivatali visszaélés büntetőjogi meghatározása alapján. Erről Márton Árpád elmondta: az alkotmány szerint senki sem áll a törvények felett, és elvileg eddig is létezett a bírák és ügyészek büntetőjogi felelőssége, csak nem érvényesítették, az RMDSZ tervezete pedig csak azt pontosítaná, hogy miként kell ezt alkalmazni. „Gondoljunk a kézdivásárhelyi esetre is, a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumra, és folytathatnám a polgármesterek és mások vegzálását olyankor, amikor – a mi megközelítésünkben – egyértelműen hatalommal való visszaélés esete forog fenn” – mutatott rá Márton Árpád. Megjegyezte, a bírák és ügyészek büntetőjogi és anyagi felelőssége egy év alatt elévül, holott egy esetleges strasbourgi emberi jogi bírósági ítéletre ennél sokkal többet kell várni. Az utóbbi hetekben éles vita alakult ki a korrupcióellenes szigor fenntartását követelő jobboldali ellenzék és az utcán demonstráló kormányellenes tüntetők, illetve az igazságszolgáltatás túlkapásaira és titkos-szolgálati összefonódásaira panaszkodó kormánypártok között.
MTI
Népújság (Marosvásárhely)

Beszélgetés Bányai Sándor élmény- és kalandpedagógiai trénerrel
Erdélyben sokan érzik: a poroszos oktatás ideje lejárt!
Bányai Sándor egyetemi docenst, az élmény- és kalandpedagógia elkötelezett művelőjét, a Kalandok és álmok szakmai műhely vezetőjét egy pedagógusoknak tartott képzés alkalmával szólítottam meg, elsősorban arról érdeklődve, mit rejt magában az élménypedagógia fogalma.
- Az élménypedagógia történelmi gyökerei nagyon régi időkre nyúlnak vissza. Alapjában véve az élménypedagógia mai fogalma egy visszalépést sugall. Egy visszalépést ahhoz, amikor a tanulás örömet jelentett, amikor a gyermek saját tapasztalati alapján tanult. Nem állítom azt, hogy mindent a saját tapasztalatunkon keresztül kell megtanulni, mert vannak standerek: hatszor nyolc például az pont negyvennyolc és erről a saját tapasztalat sem mondhat mást. De a huszadik század végén sajátosan háttérbe szorult az a fajta oktatás, ami nagyobb teret adott a személyes felfedezésnek, a személyes tapasztalatszerzésnek, a gyermek élményekben gazdag tanulási folyamatának. Ezt szeretné az élménypedagógia újra a középpontba állítani. Elsősorban nem oktatási, hanem nevelési felhasználásról van szó. Arról, hogy ne tantárgyakat tanítsunk, hanem valami olyant, aminek hitünk szerint messze nagyobb hasznát látja, mint konkrét tárgyszerű tudásnak: egy szemléletet, egy együttműködési készséget, egy kommunikációs hajlandóságot adjunk át abból a célból, hogy a gyermek képes legyen párban, kis csoportban vagy nagyobb létszámú csoportban együtt dolgozni, de egyáltalán együtt létezni. Az a tapasztalatunk, hogy sajnálatosan háttérbe szorult az iskolák közösségépítő tevékenysége. Egy picit ezt is szeretné az élménypedagógia visszahozni, hogy közösen, csoportban dolgozva újra élménnyé váljon a tanulás, és újra élménnyé váljon a csoportban való lét, úgy hogy az fejlesztően visszahasson a gyerekekre.
– Az élménypedagógiai képzések iránt természetszerűen elsősorban a tanárok, tanítók mutatnak érdeklődést. Milyen visszajelzések érkeznek részükről? Mennyire tudják az itt szerzett tapasztalatokat alkalmazni, gyakorlatba ültetni olyan körülmények között, amikor folyamatosan arról szól a panasz, hogy óriási a tananyag, nyomaszt a tanterv szorít az időkeret.
– Nagyon pozitív visszajelzéseket kapok. A képzésen megszerzett tapasztalat, tudás kipróbálásáig hosszú és nehéz út visz. Nagyon sok a felmerülő akadály: tanterv, tanmenet, órakeret. De a kipróbáláson túl sokan ítélik hatékonynak. Természetesen nem mindenki. Nem mindenkinek a pedagógiai személyiségéhez illeszkedik, mint ahogy más pedagógiai irányzatok sem. De akinek közel áll a szívéhez, felismeri az ebben rejlő lehetőséget, az hatékonyan fogja alkalmazni. Őt már nem fogja kielégíteni, hogy csak az iskola másként héten alkalmazza. Ő be fogja építeni az osztályfőnöki órákba, a kirándulásokba, a tanórákba is, mert látja a dolog fontosságát, hasznosságát, működőképességét. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy minél inkább törekedjenek arra a pedagógusok, hogy ne csak egymástól elszigetelt tantárgyakat, ne csak tárgyszerű tudást évszámokat, neveket, képletek adjanak át, hanem olyan képességeket, amik alkalmassá teszik a gyermekeket, fiatalokat ennek a tudásnak az alkotó és kreatív felhasználására. Nagyon-nagyon jó kezdeményezésnek tartom az iskola másként hetet. Irigylésre méltó. Magyarországon nincs ilyen. De azt remélem, hogy a pedagógusok fel fogják ismerni, hogy nem egy hétig kell másként csinálni az iskolát, hanem tapasztalataikat be kell építeni a mindennapjaikba.
– A most zajló képzés alkalmával említették pedagógusok: milyen frusztrációként élték meg, hogy olyan feladatokat kellett végrehajtaniuk, amihez nem igazán értenek. Nevezetesen rajzolni kellett, és ez nem mindenkinek ment. Gyermekeink naponta szembesülnek ezzel az érzéssel: van, aki tehetséges tornász, de a matematika terén folytonosan kudarc éri, vagy jó nyelvész, de mindig a kapu mellé rúgja a labdát. Hogyan látja Ön a mai oktatási rendszer felépítését? Kellene-e ezen változtatni, és ha igen, hogyan?
– Nem dolgozom iskolában. Felnőttekkel dolgozom, tanárképzésben, felnőtt továbbképzésben. Ez nem azt jelenti, hogy nincs véleményem a dologról, de napi gyakorlatom nincs ebben. E kérdésben sokkal inkább kompetensnek tartom azokat a pedagógusokat, akik naponta a gyermekek közt töltenek ötször, hatszor, nyolcszor ötven percet. Ezt ők tudják jobban megítélni. Én azt szeretném, ha minél több olyan képességgel felruházott gyermek lépne ki az iskolából, aki tud, akar, hajlandó csoportban élni, létezni, együttműködni. Akik a megfelelő szociális kompetenciákkal fel vannak vértezve. Hogy tanórán vagy tanórán kívüli keretben kapják ezt a tudás, az talán nem is fontos. Az biztos, hogy nem szeretném, és nem is szeretem, ha olyan dolgot kell tanulniuk akár a saját gyermekeimnek is, ami a feledésnek szól. Ami túl azon, hogy kötelező tananyag, nem ad használható értékes gyakorlatias ismeretet.
– Utalt arra, az élménypedagógia nem csupán az iskola keretei között képzelhető el. Kinek szoktak még hasonló képzést tartani? És mióta foglalkozik élménypedagógiai képzéssel?
– Most már több mint tíz éve tartunk képzéseket. Elsősorban gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozó szakembereknek és önkénteseknek. Legtöbb képzésünk azért már gyakorló pedagógusoknak szól. De senki nincs kizárva. Mindenki, aki érdeklődik egy ilyenfajta megközelítés iránt, azt örömmel látjuk, és szeretettel várjuk a képzésekre. Részben egyéni jelentkezés útján, részben évközben is együtt dolgozó csoportok, tantestületek, civilszervezetek munkatársai együtt és közösen vesznek részt a képzésen. Ez a leghatékonyabb és nagyon jó szemléletformáló a közösség egészére. Egyéni jelentkezők esetében úgy-e nehéz, mert elvégzi a képzést, visszamegy az iskolába és azért jó, ha van kivel megbeszélni, egymásnak vetni a vállukat és együtt kipróbálni dolgokat. Szerencsére egyre több olyan tantestület, óvónői közösség és civilszervezet van, akik érdeklődnek és kifejezetten képezni is akarják magukat ezen a téren. Hát ez a Kalandok és álmok szakmai műhely dolga és örömmel vesszük tudomásul, hogy az utóbbi tíz évben folyamatosan bővül azok köre, akik általunk fedezik fel, ismerik meg e pedagógiai módszert.
– Erdélyben mennyire van igény és lehetőség képzésre?
– Az erdélyi magyar pedagógusok részéről nagyon nagy az igény. Pontosan érzik azt, hogy szükség van valami újra. Nagyon pontosan érzik, hogy a régi klasszikus poroszos oktatás nem állja meg a helyét. A nyári akadémiákon, magyarországi, erdélyi továbbképzéseken mindig sokszoros a túljelentkezés. Én azt látom, hogy motiváltak és nagyon törekszenek összeállítani azt a tudásegyveleget, ami nem egy pedagógiai megközelítést helyez központba, hanem bizonyos elemeket kiragadnak ebből, abból, harmadikból és kialakítanak egy olyan sajátos módszert, ami az ő pedagógiai személyiségükhöz, illetve a célcsoporthoz a leginkább illik. Amikor itt képzést tarthatok nagyon motivált, elszánt, kíváncsi pedagógusokkal dolgozom.
– Tulajdonképpen hogyan épül fel egy ilyen képzés?
– Arra törekszünk, hogy a résztvevők lehetőleg aktív cselekvőként legyenek jelen a képzés időtartamának jelentős százalékában. Ez nem olyan jellegű képzés, ahol egy felkészült előadó projektoros bemutatóval ad át tudást. Itt a képzés vezetője facilitátori tevékenységet végez, helyzetet teremt arra, hogy ők tanulhassanak. Ezek a helyzetek többnyire és leginkább játékos problémamegoldó szituációk párban, kiscsoportban, teljes csoportban. A képzés vezetőjének a feladata, hogy ilyen helyzeteket teremtsen. A résztvevők feladata pedig ezeket a helyzetek megoldani. Eközben természetesen sikerek és kudarcok érik, konfliktusok merülnek fel, megharagszanak az érthetetlen szabályokra vagy a túl nehéznek tűnő feladatra. Ezután kötelező módon feldolgozás következik, melynek során újraéljük, elemezzük az őket éret hatásokat, azzal a szándékkal, hogy képesek legyenek ezeket tudatosan és tervelten gyerekek fejlesztésére hasznosítani. Ez a célunk!
– Köszönöm a beszélgetést, és kívánom, hogy továbbra is bővüljön az élménypedagógia iránt érdeklődők, azt gyakorlatba ültetők száma!
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Farsangi felolvasások az E-MILesektől
A kortárs szerző is ember
„Azért járunk ilyen helyekre, hogy megmutassuk, hogy nem csak Arany János, Pilinszky, Petőfi vagy Ady és a többi volt nagy költő, hanem bizony az élő szerzők is meg tudnak állni a saját lábukon, kényelmesen el tudnak helyezkedni egy széken, akárcsak ti, ugyanúgy emberi lények vagyunk” – így indított a farsangi felolvasás első állomásán Karácsonyi Zsolt költő a Csiky Gergely Főgimnázium könyvtárában.
A kortárs magyar irodalmat népszerűsítő Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) írói-költői elhatározták, hogy február 14–17. között, több mint 1200 kilométert megtéve gondoskodnak arról, hogy az irodalomkedvelők a farsangi időszakban se nélkülözzék a kortárs szerzőket.
A Csiky Gergely Főgimnázium X–XI. osztályos diákjaival találkozott február 14-én délben az E-MIL három tagja:Karácsonyi Zsolt aradi születésű, egykori csikys diák, akinek eddig több verseskötete is megjelent már, jelenleg a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője és az E-MIL elnöke. Őt elkísérte a felolvasó körútra Serestély Zalán író, költő, akinek eddig egy verseskötete jelent meg, készülőben van a prózakötete, valamint Varga László Edgár költő, író, akinek szintén egy kötete jelent meg, most dolgozik a másodikon.
A kortárs szerzők saját költeményeket olvastak fel a diákoknak, majd beszéltek az alkotási folyamatról, az irodalmi pályakezdésről, az ihletről vagy annak hiányáról, és egy általuk összeállított kortárs szerzők neveit tartalmazó listával járultak hozzá a Csikys Kortárs Könyvkommandó csapatának a támogatásához.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi rendezvénysorozatának második állomása Temesvár, majd az alábbi állomások következnek:
Szeged, Millenniumi Kávéház és Klub (Dugonics tér 12.), február 15. 19 óra.
Fellépnek: Farkas Wellmann Éva, Karácsonyi Zsolt, Serestély Zalán, Varga László Edgár. Beszélgetőtárs: Elek Tibor.
Nagyvárad, Posticum Ház (Teiului utca 26.), február 16. 18 óra. Fellépnek: Karácsonyi Zsolt, Király Farkas, Varga László Edgár. Beszélgetőtárs: Serestély Zalán.
Brassó, A Reménység Háza (Moldovei utca 2.), február 17. 18 óra. Fellépnek: Bálint Tamás, Dimény H. Árpád, Szakács István Péter, Zsidó Ferenc. Beszélgetőtárs: Szonda Szabolcs.
Marosvásárhely, G Café (Cuza Vodă utca 33.), február 17., péntek 18 óra. Fellépnek: Balázs Imre József, Fekete Vince, Király Zoltán, László Noémi, Lövétei Lázár László. Beszélgetőtárs: Zsigmond Andrea.
Takáts D. Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)